A leggazdagabb gabona: köles, barnaköles

 

A leggazdagabb gabona: köles, barnaköles

A köles a zabhoz hasonlóan a toklászosok családjába tartozik, eredeti őshazája India. Az egyik legősibb kultúrnövény. Németországban már a Krisztus előtti időben is termesztették. Száz évvel ezelőtt még óriási jelentősége volt a táplálkozásban, mára azonban feledésbe merült. Ezért sürgősen fel kell hívnunk az emberiség figyelmét erre az értékes tápanyagra, mert ez a Föld ásványanyagokban leggazdagabb gabonája . A kölesliszt gluténmentes termék , mentes a ragacsos fehérjétől, ami gluteninből és gliadinból áll. Igen sok kovasavat tartalmaz, továbbá fluort, ként, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot, cinket stb. Különösen gazdag a B-vitaminok csoportjában, mint B1, B2, B6, B17, pantoténsavban és nikotinsavamidban.

A köles a maga 100 g-ra vonatkoztatott 550 mg kovasavával 6,8 mg vassal, 0-6 mg fluorral, 3 mg nátriummal, 170 mg magnéziummal e fontos ásványi anyagok bőséges tárháza. Figyelemre méltó, hogy ebben a növényben az ásványi anyagok, a nyomelemek és növényi hatóanyagok igen finom, csaknem homeopátiás formában vannak jelen, melyek pozitívan hatnak a csontok és porcok egészségének visszaállításában. Sejtjeink és egész szerveztünk egyedülálló módon csak az ilyen finom formában lévő ásványi anyagokat tudja maradéktalanul felvenni. A köles egyszerre képes salakanyagként kiválasztani a pangó ásványi anyagokat a szervezetből és az ásványi anyag veszteséget kiegyenlíteni.

A kovasav, mint vízkötésű szilíciumdioxid különleges őszi szubsztanciát jelent minden élő szervezet számára. Orosz tudósok fedezték fel, hogy kovasav nélkül egyetlen élő anyag, egyetlen szervezet sem tudna létezni . A növényeknél a kovasav elsősorban építő és támasztó funkciót lát el. Az emberi és állati szervezetben is nélkülözhetetlen. Mésszel együtt elsősorban támasztó funkciót tölt be, a kovasav biztosítja a rugalmasságot, a mész pedig a szilárdságot.

A kovasav adja meg a kötőszövetek (csontváz, kötőhártya) szilárdságát is. A kötőszövet a szervezet legősibb szövete. A magas kovasav eredménye a friss sima bőr és az erőteljes fénylő haj. A kovasav a fluorral együtt hatva gondoskodik az egészséges fogakról és szilárd körmökről.

Sok ember szenved különböző tartási hibáktól. A köles ebben is sokat segíthet, valamint a tüdő különböző betegségeiben, mint hörgőgyulladás, asztma, mert ellenállóvá teszi a szöveteket és síkossá a nyálkahártyát. Növeli a szövetek rugalmasságát és ellenálló erejét.

Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a szövetek kovasav tartalma. Ez a bőr ráncosodásában, a kötőszövetek gyengeségében, visszerességben, aranyérben, porckorong sérülésekben, tartási problémákban, vérellátási zavarokban, szédülésben, fáradtságban, ekcémában, fogsérülésekben, ízületi sérülésekben, ízületi gyulladásokban, a körmök törékenységében, az értelem és az idegrendszer gyengülésében és allergiás jelenségekben nyilvánulhat meg. A kovasav különösen a B-vitamin tartalma miatt messzemenő hatást gyakorol az idegrendszerre is.

A köles táplálkozási eredetű hiányállapotban képes javulást hozni. Csonttöréseknél rendszeresen kellene kölest fogyasztani. A gyulladásos állapotok – mint pl. a hólyaggyulladás – köles étrend mellett rendszerint gyorsabban gyógyulnak. Sajnos az emberek manapság rendkívül kevés kovasav tartalmú ételt esznek, vagy az élelem eleve ásványi anyagokban szegény területről származik, ezért a szokásos étrend nem fedezi a szükségletet.

A titkos recept: teljes értékű barnaköles

Mivel az ismert aranyköles kemény kovasav tartalmú héja étkezésre alkalmatlan, ezért hántolni kell. Az aranykölesen kívül létezik az ősi- vagy barnaköles, amit nem kell hántolni . A középkor gyógyítóival egyetértve ezt a növényt még napjainkban is nagyra értékelhetjük és továbbadhatjuk az egészségmegőrzés titkos receptjeként nem csak idősödő korúaknak.

Mint már említettük, a barnaköles nem alkalmas hántolásra, viszont sokkal magasabb a táplálkozási értéke mint a héjától megszabadított aranykölesnek. Mint köztudott, az ásványi anyagok és a nyomelemek a magok külső rétegeiben halmozódnak fel és a hántolással a tizedére csökken ezen értékes anyagok mennyisége. Mivel a barnakölest héjastól őrlik, így minden vitális anyag az őrleményben marad .

A hőkezeletlen tápanyagokat a szervezet sokkal könnyebben veszi fel mint a hőkezelt. Nyersen fogyasztva a barnaköles is a bázisképző gabonák közé tartozik, így fogyasztásával megelőzhető az elsavasodás, az ásványi anyag veszteség és az elsalakosodás.

A barnaköles csak magas humusztartalmú talajon termelhető számottevő terméshozammal. Termesztésének alapvető feltétele a környezetkímélő talajművelés, a szükségletnek megfelelő tápanyagellátás és csak szerves trágya használata. A barnakölest még nem klónozták, nem génmanipulálták és nem hibridizálták. Ennek az egészséges művelési formának köszönhető, hogy a benne lévő B-vitaminok, pantoténsav, vas, fluor stb. megőrizték eredeti ősi formájukat.

Az őrölt barnaköles még hatékonyabb, mert a kölespelyhet előállítása során forró gőzzel kezelik és stabilizálják. Az őrölt barnaköles belekeverhető müzlibe, a legtöbb folyadékba, mint pl. frissen préselt gyümölcslébe, levesekbe, vagy joghurtba. Két teáskanál barnaköles liszt egy reszelt almával elkeverve fogyasztható kisebb előételként, a reggeli kiegészítéseként vagy uzsonnaként.

A csontrendszer betegségek elleni bázisétele

A köles értékes ásványi anyagaival teljes értékű gyógyító nyerskoszt lehet minden csontrendszeri betegségben, különösen a kis- és nagyízületek artrózisainál és a gerincoszlopnál. A nyers köles gyógyító erejét természetesen meg kell még erősíteni további natúr élelmiszerekkel és egészséges életmóddal.

Jótékony hatására álljon itt egy példa. Egy 75 év körüli hölgyet, aki már csak mankóval tudott közlekedni, porckorongműtétre bevittek a kórházba. Alapos kivizsgálás után a főorvos közölte vele, hogy a sikeres műtéthez már túl későn érkezett, és meg kell békélnie a helyzettel, hogy néhány hét elteltével egész életére tolókocsihoz lesz kötve. Röviddel e sokkoló nyilatkozat után visszatért ágyához a kísérő másik orvos és azt mondta neki, ő idős szüleitől tudja, hogy derékfájásra már évek óta naponta 3-4 teáskanál kölespelyhet fogyasztanak teában, kávéban, levesben vagy egyéb folyadékban elkeverve, és azóta akadálytalanul tudnak dolgozni. A hölgy odahaza elkezdte rendszeresen fogyasztani a kölespelyhet, étrendjét pedig átállította nyerskosztra. A siker nem sokáig váratott magára. Hamarosan félre tehette előbb az egyik, majd a másik mankóját. Jó ideje már minden fájdalom és akadályoztatás nélkül jár bevásárolni. A köleshez mind a mai napig hű maradt.

Pontosan a kölesben gazdagon előforduló kovasavnak köszönhető, hogy megakadályozza az érelmeszesedést és visszaadja az elváltozott erek rugalmasságát, javítja ezzel a vérellátást és normalizálja a magas vérnyomást. Egyúttal a kovasav megállítja az erek további meszesedését. Gotthard Schettler professzor már a nyolcvanas évek elején beszélt róla, hogy a kóros érelváltozások „valószínűleg visszafejleszthetők". Sőt, újabban már röntgenfelvételekkel is sikerült igazolni az érelmeszesedések ilyen módon való visszafejlődését. (Prof. Hans Kaffarnik – Marburgi egyetem)

Kivonat a Waerland-Monatsheft 2003 áprilisi számából. További információk: G. A. Ulmer „Die besonderen Heilwirkungen von Hafer und Hirse" (A zab és a köles különleges gyógyhatásai), www.urkornhof.at.

Fordította: Bélteki Antal
(Bee Culture, 2004. szeptember)