magyar házi gazdasszoony

MAGYA R HÁZI GAZDAASSZONY. SZERZETTÉ N. NAGYVÁTI1 Y JÁNOS , TSt ZAL A VÁRMEGYE I TÁBLABÍ R Ó. MÁSODIK KIADÁS. PESTEN , 1 83 0. TKTKIÍZAI T R A T T N R II .1 . M. l's KAROLY I ISTVÁ N KÖNYVNYOMTAT Ó INTKZKTKMN ' I t A' böHs Asszony építi az ő házát: de a' bolond az ó'nniin kezeivel elrontja azt. Salamon Péld. 14: I. \ 265913 R 2 ELŐBESZÉD. H armintz esztendeje szintén, a' mikor a' HazíGazdasszony elkészítését megígértem. Sok idö ! úgy hogy az egészen megöregeaett addig, míg kitanult. E' nem tsuda : mert e y jó Gazdasszonytól sokat kivannak a' Férjek. Én itt magamat értem, és nekem kellett olly hoszszú időt a'tanulásban eltöllenem , hogy a' kezdőknek tétovázás nélkül megmondhassam: Ezt tedd , 's így csináld. A' sok tudakozódás, a'sok próbatétel, és hibás útmutatások, a' kedvetlen megcsalattatáson felni minden melleslegvaló időmet mege ­ mésztették. De mind ezt nem sajnálom, ha fáradozásimat a' Magyar Aszszonyságok, mint Anyák , vagy Házi-Gazdasszonyok jónak találják , és nekik Le ­ ányaik ki tanítását e 1 részben megkönnyíteni. A' mi ezen Könyvben van, az meg van több Asszonyságok által 's magam házánál többször próbálva, és nagy részben Magyar Asszonyságok fogásai. Az idetartozó Magyar írókban pe ­ dig sem egész, sem szoros megválogatás ;é s Hazai fogás még-inkább nein találtatik. Azok az Asszonyságok, a' kik engem hol itt, hol ott, hol ebben, hol amabban útba vezettek és házi igazgatásaik által a' Hazának, ez vagy 1* IV amaz vidékében magokat mások előtt érdemesekké tették, rá fognak azon számos fogásokra esmérni, a' mellyeket tolok írtam le , és a1 mellveket kérésemre megpróbáltak, söt mégis igazítottak. • E' szerint az én Hazámbeli. Asszonyságoknak is van mivel büszkélkedni. Van nekik kirekeszloleg tulajdon, van köz , van olly fogások i s, a' melljet más országbeli Asszonyságoktól tanultak, rámára vontak, és meg is javítottak. 1 Ezt a'hazai érdemet azok az írók , a' kik az én iégtötésetrí után a1 Magyar Szépnem gazdasszonyságán javításokat fognak lenni,, soha el ne mozdítsák szemek elöl, igy meszszrbb, fognak menni, és az Asszonyságok magok fogják őket azokba utasítani, a' jnellyek még elmaradtak , vagy nálam híj jánosan vannak feljegyezve*. • * [ ••' \*A -''bitomgom,-. ivúifü Nagyváthy. • E L S m :rK- E g-^'Z.' f 'A* - !Ga&dasszopyságr.ól. ::közciisége! seii.'• S J é ?\;.; I. SXA'K A s; ^ , ; : • ; " ' sisA - ''Serkentő '(EiiiíekMön^ 1 7 .' , az ÍE s zte n dőne k i a rHőlna p i aiL.an. Kó<í J Jfrjffli n«' " ;'>:;( ui h > ,P ' - -ijo. « ••«.«•/ , {!••;{• :;;o-J]l'^ns » -ío ; a b :!;';<:••• •-'i'iíj ;lötó i n-i .ül V. t.il- >JÍ -f-»--D :u.^'^.-/jton?.ith r. oI» . ni'»«i'ih?)-l:> íU> IxM .»n;!r!t»(:rr: l.-vjrih ! sr.r- • ( . , , , n / « n " ci r i us. , A_ fejér cseléd az Országnak nagy részében újj esztendőkor tallózik. Tudván ezt .a? gazdaszszony , az, elmeneíidŐktöl még" az ,ugy, nevezett csonka héten mindent,- a'mit néki.ek >a' múlt esztendőben illyenkor használás, vagy, gondviselés végett Jnventariom szerint kezökre adott, kérjea elő , és yisgálja meg darabról darabra 1 , ta.eljyik , vagy mitsoda minemű karban van. .Vegye.számba , kinek mivel tartozik még bére' fejében.,. és azt pontosan fizesseki. , 2. Azoii eszközöket, és. szerekét, mellyek él koptak, szakadtak, vástak, vagy romiattak , az Inventariomból kikeli törülni, 's' aipknaít árát az elköltöző cseléd béréből semmi módon ,sem kell kifogni. A z előrenéző gazdaszszoiry ar gon- I 6 Januarius. dalian, és vigyáztalanul kárttévő cselédet akkor intse meg okos mérsékléssel, mikor a' vigyáztalanság gyakran történik; de ezért bérét el ne húzza; mivel gyakran a' legnagyob vigyázat mellett, és akarat nélkül is meg esik a' kártétel. Van ollyan cseléd is , a' ki azon való mérgében, hogy Ötet gazdaaszszonya valamiért megdorgálta, mindent, a' mi kezébe kerül, öszve viszsza hány, 's vet , melly boszuságában sok kárt tesz. Ha ezt a* Gazdasszony látja: legokosabban cselekszik, ha az illy cselédet útnak ereszti, és a' kártételt béréből kifogja. A ' hol a' cseléden nem olly könnyű a' kiadás: a' mérgest, mikor megcsendesedett , szép móddal meg kell inteni : sok megjobbúl: de sok nem. Itt mit kell, vagv szoktak az Asszonyságok cselekedni ? ha én iölök kérdeztem : elnevették magokat. Eztén elértettem, de jobba t nem tanátsolhattam az 5 módjoknál: a' mellyben mindazáltal mértékletesnek kell lenni igen nagyon. Ez az Asszonyokat szépekké teszi, , és a' cselédek közt is az Asszonyságok jó hírét, 's nevét terjeszti. Ezért pedig méltó a'kártételről, és tevörölis megfeledkezni. 3. Sok házaknál szokás az is, hogy az elmenő cselédeknek ládájoknt a' Gazdasszonyok megkeresik. Ezt nem kell az elmeneleikor cselekedni. A ' tolvajságot, a' gondos Gazdasszony egyszeriben észre szokta venni , és azt, a' mi elveszett, nyomo n keresi , és nem az esztendő végén. Jó mindazáltal az elmenöket meginteni, hogy a' mi nem [azjövék , elvinni ne merjék. k. Midő n az újj cseléd helyre áll: a'gazdasszony annak mindent maga adjon a'kezére darabonként, és felírva. 5. A ' mellyik magát jólviselte : azt a' szegSdségen felül illik valamivel mégis ajándékozni. Januarius. 1 Ennek a' gazdasszony bizonyosan nem sokára hasznát fogja tapasztalni. 6. Legelső oktatása a' legyen a'cselédnek , hogy azon eseteket, és gyengeségeket, a' mellyeket előbbi Asszonyának házában tapasztalt, annyival inkább pedig az ollyaltat, a' mellyeket nemis látott, és nemis igazak , és másoknak tudni nemis szükség : a' háznál a' megmaradctt cselédeknek beszélgetni, nem-is illik, nem-is szabad. A ' melly Asszony az Hlyeket nem tsak megengedi; hanem azokban gyönyörködik is, tudja meg , hogy vele a' szószat\or cseléd elmente után ; sőt elöbbis , hasonlóan fog cselekedni. 7. A ' gazdasszony az elmenöknek szabadlevelet adjon, és ha tőlök mindent általvett, és kifizette : őket magánál ne engedje időzni ; mert az újjnknak előre elveszik a' kedvét. Egy részről a' cseléd eránt való kölcsönös kötelesség ; más részről pedig a' cselédtarló kö ­ zönség erántvaló emberség szükségképpen megkívánja , hogy az elmenendő cseléd szabadlevelében , melly által tudniillik előbbi szolgálat]'a', és szám adása'terhétől felmentetik , egyszer'smind annak magaviselete, ügyessége, és erkölcse is pontos igazsággal feljegyeztessék. Igen nagv gyengeség , sőtt még vétek is ezt a' jó cselédtol , a' ki arra méltó , meg tagadni , vagy más részről a' vásott erkoltsü cselédet könyörülésböl származó igazságtalan ajánlással még inkább elrontani , és véle másoknak is lerhökre lenni. 8. A' szegöflség-könyvbe be kell írni az újj cseléd nevét, hazáját, kötelességét és bérét készpénzben, vagy ruhában, 's mellyik mit vetlki abból foglalóul, vagy előpénrűl. Q. Az újj cselédet a' Gazdasszony elősször szép móddal igazíttsa útba, és mondjon meg min* 8 Januarius. dent; hogy szokott tselekedni, 's mutogassa meg neki, hol mi áll ? 10. A'tnult esztendőről mintegy bírálja meg magát, az az járjon végére , miből mennyivel vett-be többet, mellvik szükségetértebe keve ­ sebbel, mint mászszor, és mi vólt az egész költség ? 1 1 . A ' gazdát most kell kérni, hogy a' jégvermet töltesse meg jéggel. 12. A' káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván , a' rothadtat lehányatni , és a'nyo ­ mó deszkát hideg vizzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű , levét le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tölteni. 1 3 . Az ugorkás tonnákat is-korul kell vizsgálni, és ha látja a' gazdasszony, hogy az ugorka lágyúT: szűrje le a' levét, és mint először, töltsön rá jó eczetet , kétannyi borral egyelítve, lágymelegen. i/j. A' zőldségpintzéket is szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben , 's a' rothadt leveleket, kivált a' magnak való plántákról, tisztán lemetélni. 15. Ha á' bor- és gyümölcseczet megérett, leszüiettetvén , és ki fö/.ettetvén, fa edényekbe töltve több esztendeig eláll. 1 6 . Ha valamellyik lelién megborjazolt; azt j ó fűszeres apró hegvi szénával, és langyos lisztes moslékkal kell táplálni , hogy legyen mitől tejelni ; és a' borjút is gyengén meg vakartatni minden nap legalább kefével: másként megtetvesedik. A ' száraz fekvés, és megvakarás a' tehénnek jóllételére is szint iiay megkívántatik, mint maga a' jó tápláltatás. Allallyában véve a' tisztaság itt is fél élet. r Januaríus 9 17. A' ritkábban kellő vas, réz , és bádogedényeket elöl kell szedetni, és a' ro'sdátol kitisztittatni , és ezt egyik fertályban sem kell elmulatni , mint szinte a' rézedények megtzinez- ' tetésétis. A ' rosdát a' borseprő lerágja. 18. A tüzrevaló vigyázás nagyobb ezen hó ­ napban, a' mikor a' hideg nagy lévén, a' tüzelés is legnagyobb- Azértis a kéményeket meirsepretni, és a' hamut jól kiégettetni szükséges ugyan ; de tüzesen hordóba vagy padlásra vinni nem kell engedni. Ugyan a' tiíz miatt a' gazdaszszony mindenkor legutó menjen feküdni , és legidejébben keljen fel , 's minden estve megnézze , hogy van a tűz a' konyhában öszvetakarva , és a' kályhák szájjá bétsinálva. ÍQ. Mikor az idö hideg , nem annyira szokott ugyan a'főzelék, és liszt megromolni; mindazáltal a' gondos Aszszony ezen hóldnapban sem mulatja el azokat megszitáltatni , vagy rostáltatni , hogy ezen munka által megszellőztessenek, és megfrissüljenek. 2 0 . A ' füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a' füst azokat jól megfogta , le kell szedni, és hideg szellős helyre felaggattatni. 2 1 . Szokások ugyan sok Gazdaszszonyoknak hogy egész télen nem lúgoznak (vagy párolnak); de e' nem jó gazdaszszonyság : mert a' motskos szenny a' rakáson heverő ruhába nagyon heeszi magát, 's azt megeszi; tehát akármelly nehezen essék is, ezen holdnapban is párolni szükség, és legalább az asztali , lörlö , elökötö , és más illyes ruhákat nem lehet zsírosan hevertPtni. 22- A'férj fi cselédnek a'hoszszú estvéken , ha nints egyéb dolga annál , hogy a' konyhában dohányozzék, a' Gazdaszszony adjon munkát, köttessen szakasztókat, fonasson pár, és sajtszáraztókat, boritó kast, kotroczot; szemethordó, 10 Januarius. és tojásttartó kosarahat. Ha fonni tudnak, mint a' felső vármegyeiek , erre is rá kell őket hajtani : az apróbb gyermekek pedig mor'soljanak kukoritzát, 's foszszanak tollat, és a' melly fonál ki van párolva , a' ki reáér, csak gombolyíttsa. 23. A' jó Gazdaszszonyok azt tartják, hog y a" jó égo száraz fa, zsirzó helyett van a' konyhában: tehát a' Gazdát czirókálják, hogy a'jov ö télre való fát most hordassa meg, és felvágatván , rakassa ölbe . Rendszerint egy kályhára négyjöl , és az ollyan konyhára, a' hol ebédet, és vatsorát főznek , minden hélen kenyeret sütnek , és lúgoznak, vagy párolnak (Vasban szapulnak) három kályhát, vagy 12 öl fát szoka's számlálni. Ha kemény tűzi fánk vagyon , tehát akkor az emiitett mennyiségnek fele 's legfellyebb kétharmad része is elég, 's ezen utóbbit akkor is bátran sinormértékül vehetjük, ha tüzelő fánk vegyesen kemény és puha fából áll, mint p. o . bikk , cser, gyertyán, nyir, szil, eger, tölgy , hárs, nyár, 's más eíFéle fanemekből. Ez által a' gondosság által a' könnyebbségen kivül azt is nyeri a'Gazdaszszony , hogy kevesebb fával beéri a' szükséget: mert a' nyersből mindenkor két annyit kell a' tűzre rakni. 2/*. A' farsangnak a' szorgalmatos Gazdaszszony örülni szokott (noh a a' cseléddel több baja van mint mászszor); mert ha aprómarhát (baromfiat) nevelt a' múlt nyáron, vajat gyűjtölt, diót , mogyorót megtakarított, ugorkát, káposztát savanyított, tojást gyűjtr' , 's rozmariut plántált, most mindennap pénzt vásárol belölok. Erre nézve egymást éri nála a' hizó pó - ka, lúd , rétze , kappany, 'sa' t. Ez takarékosság. 25. A' fonást ezen holdnapban el kell végeztetni jobbára , és Februárban tsak Izérnát lehet viszszálni; mert már az estvék rövidek. Január ius 11 36. A ' gyümöltsöY kamarára , és élésházra egyébkoris ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a' Gazdaszszonynak , hogy a' beszorult levegő, vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A ' tisztogatás egy a' legjobb szerek közül. Hogy a' hagyma , 's egyéb meg ne fagyjon , melegebb helyen kell tartani, míg az idő kemény. 27. A'tsínos Aszszonyt leghamarább a'konyhából szokták megítélni: errenézve minden hé. ten Szombaton délután a' tüzpadot, ha kigödrösödött, megtapasztassa, és kimeszeltesse, és a' fa edényeket megkőporoztassa, a' rzint megsiklóztassa, és a' rezet meszes lúggal mosassa. 28- A' melly ruhák ritkábban viseltetnek, bizonyosan molyt szoktak kapni: vagy ha a' szoba nedves, az állásban megrothadnak; azért ís azokat télben minden holdnapban legalább egyszer ki kell veretni, keíeftetni , és szellőztetn i ; nyárban pedig minden 14 napban egyszer. 2Q. Ha azt akarja a' Gazdaszszony, hog y a' tejből, és tejfelből bizonyos haszna legyen , a' tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszár-aztassa , és a' tejet lágymeleg helyen tartsa, ho« y felit felyesse. ^ • 30 Va«ynakmé g ezeken kivül több , és eg y hónapban négyszer is előforduló kötelességei a' Gazdaszszonynak, úgymint a'szitáitatás, kenyérsütés, sóőrletés, szappanyozás , köpülés . 's a' tyúk ólak kitisztítása 's a' t. Ezekről sem kell tehát megfelejtkezni. 3 1 . Ha némelly esztendőben megesik, hog y a' rétzék,'s ludak gunárzani kezdenek: jobban kell azokat tartani: de nem meghízlalni ; mert a' kövér lud nem tojik , és a' kövér tojásból ritkán leszsz zsiba, vagy liba. A ' ludaknak a'szárnyukat megkell tépni, hog y el ne repüljenek 12 Februárius gunározni. Ezt azomban okos mérséklettel kell cselekedni, 's elég e' czélra , ha a' hídnak mind a' két szárnyából csak három-négy középtoll vé ­ tetik ki. A' szélső tollakat nem kell bántani; mivel e/.ek arra valók , hogy általok a' lud szárnya illendően a' testhez szoríttassék, és le ne essék, melly által a' lud ön teste' bétakarására alkalmatlanná tételnek. 32- Elöl kell venni végre a' jegyző-könyveket, és öszvevetni , mi vólt ezen holnapban a' jö'vedelem, 's minekutánna a' mészáros kifizettetik, a' húsért, és egyébbért mire megyén az egész költség? megtudni. 3 3 . Ha a' malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni. Böjteló (Februarius) Hava. 1. A ' múlt hónapban elvégezvén a' Gazdaszszony a' fonatást, most minden kezeket a' megpárolásnak és gombolyitásnak állítson, hogy a' vászon a' favirágzáskor fejéritöre mehessen. 2 . Minthogy gyertyánál nehéz, és késedelmes a' gombolyítás; esténként job b fonogalni kaptzakötéshe, és eg\é b házi szükséghez való külömbféle tzérnákat; és azokat, mig fagyoa éjjelek járnak, megfejéríttetni. 3. A ' mint a' Gazdaszszonynak üressége érkezik, szedesse elöl a'zsákokat, ponyvákat, törlő, sütő, és szakasztó ruhákat; a' roszszakat mustrálja ki , a' hibásakat foltoztassa meg , és szabjon ujjakat, 's béllyegezze meg azokat. /». Néha már Februariusban a' ludak , és tyúkok tojni kezdenek; ezekre tehát gondnak kell lenni, hogy a' tojás a' fészken megne fagyjon ; vagyha'nem tojnakismég: de azért a'tynk , és lúdólakat ki kell tisztíttatni, és fészket ké- I Februariua 13 szíttctni mind a' tojásra, mind az ülésre nem árt: mert most még ráérnek a' cselédek. 5. Az idején való plánta magvak alá is már most meleg ágyakat kell tsináltatni, és a' hónap végével a' dohány, és palánta magokat beléjek vetni ; a' mint a' kinyitás mulatja magát. 6- Mig a' tavaszi szántás elkövetkezne, a' Gazdát kell szépen kérni, hogy a' kertnek ez , vagy amaz tábláját trágyáztassa meg , vágasson veszszőt, és karót, a' sövényeket igazíttassa helyre 's a' t. 7. Néha már ezen korban a' főid fagya ki is mégyen ; tehát a' kertnek azon részét fel kell ásatni, a' mellybe pástinák, mák, petre- 'sehein , vereshagyma , sárgarépa, és saláta megyén , és bevetni : noha ez ritkaság. A ' pastinakot, mákot, és sárga répát, ha a'kertben a' íöl d már öszszel felásaltátott , és elegyengettetett, még a' hóval belepett földre is biztosan ellehet hinteni, melly magvak azután a'lassanként csappanó hóval a' földbe vonulnak, és annak olvadó termékeny nedvével megázva, a'. melegitö tavasz ereje által idején kikelnek, és gazdagon nevekednek. De már a' tavaszi saláta', és vereshagyma vetésére, és ültetésére nyilt idő , és száraz föld kivántatik. 8. Már most a' 6 — í\ hetes borjúkat ételre is kell szoktatni , megvakartatni , és a' fejeshez gondosan hozzá látni. Mind a' megellett, mind az elletlen teheneket most szükség jobbatska szénával, sarjúval, és elegendő sóval táplálni, hog y mind ercjek , mind tejek meggyüljön. Q. Külömben a' mi a' múlt hónapban a' 7 , 0 , 9 , 10 , l/i, 10 , 22 , 23 . 's a' t. szám alatt mondatott, többnyire ezen hónapbanis mind elölf'ordúl ; azért azokat munkába vetetni me^ne fe ­ lejtkezzék a' Gazdaszszony. 14 Martius. 10. Hogy a' tojások igen kövérek ne légyenek , nem kell a' tojó baromfiakat olly gazdagon tartani, mint a' múlt hónapban , a' mikor gunárzottak. Böjtmás (Martius*) Tlava. 1. A ' ludakat már ezen hónapban megültetik. Az fő törvény, hogy a'költőfészek kéz alatt, és lágymeleg helyen legyen : és egy lúd alá 6-7 tojásnál többet soha sem kell tenni. Vesztegetés valamelly kotló baromfi alá , legyen az lud , kacsa , tyuk , vagy póka^töb b tojást rakni kiköltés végett; mint a' mennyit a' kotló költő anya saját izzó testével jól befödhetvén , ki költhet. A' ki több tojást rak a' kotló baromfi alá, mintsem a' mennyit annak heves teste illendőképen megmelegíthet, az önként megkárosítja magát, és gyakran kénytelen azt tapasztalni, hogy a'mag tojásnak nagyobb része elzápul. 2. Ha az idő a' múlt hónapban nem szolgált: most sem késő a'kész meleg ágyakat bevetni , és a' hideg éjielek ellen szalmafedelekkel betakaratni. 3. A ' mindenféle veteménymagokat szedje elől a' Gazdaszszony , és ha Februariusban nem lehetett, most már vetni kell az idején valókat. k. A ' kertet már fel kell sorban ásatni , és ha a' föld valamennyire megmelegedett: a' szokott vetemény magokkal egymás után bevettetni. Hog y annál jobban nőj jenek, meg kell porhálni a'foghagymát, és kint telelt kel, és kártoiiol palántákat : de ez tsak az igen j ó esztendőben eshetik meg. 5. A' kender, len , káposzta, és dohány alá szántt földet másodszor ezen hónapban is meg kell j ó apróra szántatni. 6- Mé g a' nyírfa nem bimbózik, szívósabb természetű. Erre nézve most kell ágakat szedet- Martius. 15 n i , és azokból egész esztendőre való seprőket köttetni. 7. A'póká k már ezen hónapban elkezdenek tojni. Tehát a' Gazdaszszonyok a1 tojásokat be ­ szedessék alólok mindennap, és mivel még ilyen ­ kor idején volna azokat megöltetni, az idejénvaló tojásokat haszonra lehet fordítani, és a' későbbieknek híves helyen gondjokat viselni. 8. Miheryt száraz, meleges napfények szolgálnak, a' szobákat szükség kiporozni, az ágyi, és egyébb ruhákat kiszellőztetni; sőt sokan a' szobákat már illyenkor ki is meszelik. Q. Mentől inkább melegszik az idő : annál szükségesebb a' savanyó káposztát megmosatni, és friss sós vizzel élesztgetni, ha lágyulni talál. 10. A' magnak való fejeskáposzta, kel, karaláb , kártiíiol, veres , fejér, és sárgarépák, retkek , hagymák már illyenkor sokszor tsiráznak , és ha azokat friss levegő nem éri , megfúlnak, és rothadnak. Ezért is a'Gazdaszszonyok a' zoldségpintzéket szellőztessék, vagy ba a'főid , és idő engedi, ültettessék ki a' csirzás elölt. 11. A ' borfejtéskor egy edény seprőt félre kell tenni, és gondját viselni. Ennek egész esztendőben többször veszszük hasznát, ha vagy a' marha' lába kiíitzamodik, vagy a'vas edényeket akarjuk tisztíttatni. 1 2 . A' Martiusi hóvíz betses. Ezt , mentől későbbi, annál többre belsülik azok a' Gazdaszszonyok , a'kik szagos, és egyéb vizeketakarnak égetni: mert az illven víz igen tiszta , nints annyi só , salétrom , kövérség, 's rothadt test benne , mint az esővízben. 13. Mártius végén már a' szalonnát és húst le kell szedni, és tiszta zsúp közé ládákra vagy hordókra felszeidelve , hideg helyre eltenni. \h. Ha az idő kinyílt, mint néha lenni szokott: 16 Április. a' vászon fejéritést el kell kezdeni. A'nyári fejérités erőtleníti a' vásznat. 1 5 . Mentől idejébben lehet, a'kolompért el kell rakatni ; és ezen hónap végénél tovább halasztani káros: a' kik öszszel rakják, és béterítés által a' kertiföldben a' fagyás ellen videluiezik , azután pedig az idő kinyillával a' napnak, és verö fénynek szabad befolyására méltatják , nem csak korább , hanem még t >bb almát is szednek alóla. Szent György (Április) Hava. 1. Mentől száraz-szelesebb napfények járnak: annál inkább kell sietni a' karókat leveretn i , és a' vásznot rajok feszitvén megfejéríteni. A'gyepr e terités nem jó ; mivel a' felázott gazos gyep nedveit magába szivja, és annál későbben, és nehezebben fejéredik. 2. Legnagyobb foglalatosságot kivan a'kert ebben a' hónapban; azért is mig a'hó leve bent van a' földben, salátavetés, borsórakás, paprika , és zeller, veres répa , káposzta, kel, karaláb, és kártifiól vetés ezen hónap elején túl nem haladhat: de ha lehet, Józsefnap körül legjob b vetni. Hogy ezen plánták addig mégis erősödjenek, mig az erösebb melegek a' balhát el nem szaporítják: palántamag alá a' trágyázott föld nem jó : mert balhát nevel; az erdei gyep , vagy parlag fold legjobb : azért ezt jókor megkell hozatni szekérrel. 3. A ' magnak való káposztator'sákat, és gyökereket, szegfüvet, auriculát, ibolyát, és tubarózsát, rozmarint,'s a't. ha már a'déltől nem lehet félni, ezen hónap közepén legfelebbis kiültetni szokás. k- A' fűtésnek vége lévén, a' szobák kifejérítését veszik a' Gazdaszszonyok munkába, és min- Április, 17 mindent, a'mit a'téli szenny megmotskolt, úgy kitisztítják, hogy szinte ragyog rajta a' Isinossag. 5. Ezen hónapban már ismét egy fertály esztendő múlik el ; tehát a' rézedényeket körül kell nézni , a' romlottakat a' rézmívesnek eltserélni , ujjakat készíttetni, a' kopottakat meglzíneztetni, a' czinvedényeket, ha kiolvadtak, ujjonnan öntetni, és az öntözőkannákat bconlelni szükséges (). Ugyan most van annak is az ideje , hogy a' lóször-vaukosok kiszáraztassanak, és ha nagyon öszveestek , a' nyeregjártó által kifözettessenek , és a' párnákba bétömettessenek. A ' pelyhes , tollas derékallyakat, párnákat, fő allyakat 's a' t, a' napfényen a' Gazdaszszonyis kiszellőztetheti, sőt ha a' toll régi : kífőzetheti, és ez által megfrisselheti. A' pelyhes derék- és fejalív az izzadság nedveit, és a' fülíött szoba" nedveit nagyon hathatósan magába veszi. Minthogy pedig az emberi testből kitakarodott nedvek, és gőzök az élet alul fel vágynak szabadulva, ugy tekintethetnek , mint valóságos tisztátalan szerek, mellyek az egésségnek mind annyi romlásra liésztő szerei. Ugyan azért a'szellőztetés , és hasonló tisztogatás, melly által ezen szerek elpároltatnuk, az emberi egesség fenlartására szükségképpen megkívántatik. Ugyan azért a'gondos Házanya e'dolgot folyvást szeme előtt tartja. 7. Már most búzális kell mosatni , száraztaní , és őrletni a' szitás malomba küldeni. 8- A'megüresedett kápo-ztás-, répás hordókat, ugorkás-, és etzetes tonnákat vizzel jól kikeli áztatni, mosatni, és kiszáraztva tiszta száraz helyre fenekeivel, és fedeleivel, 's fáival együtt eltenni. (J. A' zöldség-, és tejes pintzék kisepretnek , a ' homok , és fold kitakartatik belőlök , a'falak Q 18 Április. a penésztől, és uedvességlöl megtisztíttatnak, és tökéletesen kiszáraztatnak. 1 0 . Ha minden hónapban nem , de legfelebb minden fertály esztendőben bekéri a' szorgalmas Gazdaszszony a' kü'óinbíéle mesteremberektől, és boltosoktól a'contókat, és ökel múlhatatlanul kiis ÍJZeli. 11 Az ÉlésKátban mindent rendre meg kell minden fei lály kezdetével nézegetni, és a' mi hibázik: jó előre , 's a' legjobb helyen beszerezni ; ne hogy mindennap póltránként kellesség ezt, vagy a rnazt szerezni, 's a'Jegyzökönyveket előlvévén, öszvesummálni, ebből , vagy amabból a' múlt fertályban mennyi költ el , vagy mennyivel ériebe ; 's a' mint találja , a' szerént teszen a' fogyatkozásokról rendelést a' jövő fertályra. 1 2 . Sok helyen Szent-'György napkor van szokásban , hogy a' cselédek válloznak. E' szerént a' mi a' változó, és helyébe jövő cselédről / Januarius hónapnak 1. száma alatt mondatolt, itt ismét haszonra kell fordítani. De a' tseléd fo ­ gadást senkise hagyja a'körmére égni; kúlömben ollyant lesz kénytelen befogadni, a'ki senkinek se kell. A ' vidéki szokásra mindazáltal vigyázni kell. 1 5. Ezen időre már a'baromfi szinte ipi'seg a' jó Gazdaszszony' udvarában : de vigyázni kell, hog y a' gunárosné , vagy a'cseléd ezek körül véghez vigye szorgalmatosan, valami szükséges. Külömben nem nagy Gazdaszszonság sokat költetni, ha a' szaporod ott gondatlanság, vagy tudatlanság mialt, nagy részénl eldöglik. Az ólakat, és ülő-., ket minden napban ki keli tisztíttatni. lk. Kukoritzát , dinnyét, és ugorkát ezen hónapban szükség vetni, vagy rakni, és ha az idő j ó , nem kell nekik Szent György napjátis megvárni egészeu: sietni mindazáltal vélek nem lanátsos. Május. 19 2 * " 15. Már most a' marha legelőre jár; de minthogy még nem mindenült \an mit harapni: reggel, és estve j ó szénálskát , korpát adasson annak a' Gazdaszszony, 's mindeniknek a'szájját mosassa ki minden hónapban sós elzeles viszel, 's keféltesse, 's mosassa meg mind nagyját, mind apróját gyakrabban : megfogja látni hogy ennek jó haszna leszsz. Gyakran a' házi barom izlő életeszközei beiszaposodnak úgy , hogy a' Marha az eledelnek izét nem érezvén , eledel kivánságát elveszti, nem eszik, és ez állal elromlik. Ennek legjobb első orvoslása abban áll, hogy a'barom szája, jelesen pedig száj padlása, és nyelve sós, vagy eczetes vizzel jól kimosallalik , és az iszaptól megtisztíttatik. Ez után az állat izérzése helyre áll, eszik, és vijra idiilni kezd. ifi A' melly ludak nem hordoznak zsibát Aprilisben először megmellyeztetnek. Dzen munkánál vigyázni kell, hogy a' baromfi' teste a' felette gyors , és szapora tépés által megne sérlessék , és bőre ki ne szaggattassák , a'mit a' tapasz^ talatlanok gyakran véghez visznek. 17. A' pókákat ezen hónap elején megültessék a' Gazdaszszonyok, hogy a' pókaíijak Május elején már nevekedjenek, és a' szebb napokon bogarászni mehessenek. A' melly Gazdaszszonynak Szent György napkor illyen renden van a'háza ; megérdemli hogy a' Férje szeresse és betsülje. Pü/ihösd ( Május ) Hava. 1. A' hoszszabb napokon a' varrás könnyebb, és szaporább. Errenézvr; a' Gazdaszszony a'ma ­ g a , férje, gvermekei,é s cselédje szükségére fejér ruhákat szálljon, 's a' fejértselédetis kíilömbféle ruhák' varrásával foglalja el. 29 Május. 2. A ' kertben a'gaz. még jobban , és hamarább gyarapodik, mint a' kerliveteméin ek ; tehát, a' kik nem varranak , azokat a' gyomlálásra kell azonnal hajlani, mihelyt a'föld megázván, a'füvet gyökerestől ki lehet szakasztani. 5. Ezen hónap' végén a'Lent- és Kendermagot igyekezzék a' Gazdaszszony jó sűrűen elvettetni ; mert mentől sűrűbben kelnek : annál vékonyabbak lesznek a szálak. Egy holdba négy köböl magot szokás hinteni, 's a' tyúk ganajnak ezen földeken lehet legjobb hasznát venni. k. Most az idő niég gyakran változván, a' . pókafijakal különös gonddal kell nevelni: kiilömhen az illyenkor jönni szokott hideg eső, szelek elölik azokat, ha kint felejtjük: sőt annál tsendesebb eső verje is illyenkor azokat, igen veszedelmes: azért is előre fedél alá kell Őket hajtani. b. A ' mi baromfi, és egyébb állat megdöglik a' háznál: a' Gazdaszszony azt a' kertbe vitesse, és a' fák allyába, ha nagyobbak felvagdalva ásassad. Külömben a' kutyák ezen szoknak a' baromfi evésre. 6. Sok, lavaszszal nagy ezen hónapban a'szárazság ; tehát előre kell gondoskodni, és a' kert öntözésére , vagy az esővizet szükség hordóra szedni, vagy ha ez elfogy, kút-vizet hordatni és estvénként a' veteményeket megöntöztetni. A' szappany, és konyha öblítek is igen kövérít, ha a' kert földje azzal megöntöztelik: de nem ott a' hol valami vetemény van : mert ennek árt. Azomban mind ezen folyadékok, mind pedig a'ganéjnak sós leve is, ha vízzel illendőképpen felhigiltatnak , szemlátomást elősegítik a' plánták' nevekedését, és gyarapodását; ezen kívül pedig a' piániákon élődő , és azokat emésztő számtalan férgeket, és bogarakat, mellyeknek lugsavok által kegyetlen hasmenést okoznak , elölik. E' czél- Május. 21 b ó l szokták az értelmes tapasztalt kertészek a' plántákat hamuval, és állott mészporral behinteni , vagy gyenge sós vizzel meglocsolnij 7. Már ezen időben a' kukorilza, fokhagym a , borsó , és idején való káposzta palánta jó nevén veszik, ha töveik környékét a' tselédek megporhálják, és hordóbavaló fejes, és kelkáposzta, karaláb, és zeller plántákatis raknak, 's a' sűrűen vetett vereshagymát kiszedik , és elplántálják. Tzukorborsót, télre való ugorkát, és későbbi salátát ismét kell vetni. 8. A' dohányt is most van az ideje , hogy a' kövér,,é s porhanyó földbe elplántáljuk. y. Illyenkor a' ház körűi mind a' moslék, és savó, mind a'szőlőkben , kertben , és kerítések mellett a' tsorbóka, tsalán 's a' t. szaporodván, sertéseket szokás a' hidlásra vetni, és szüretre bőrös petsenyének való süldőket javítani kezdeni. 10 Ma a' fejér tseléd rá ér: jól tselekszi a' Gazdaszszony, ha őket a'szől ő kötésre, és búza gyomlálásra is fordítja. 11. Ha a' szeder, vagy eperfa már gyenge leveleket hajt, a' selyembogár tojásokat ki kell kelelni, és ezek' tenyésztetésével a' gazdaságot előmozdítani. A'selyembogár tenyésztése,és gondviselése rövid idő alatt, és csekély fáradsággal, melly a'leglinomabb , 's leggyengébb személynek is csak mulatságára vagyon , szép jutalommal kedveskedik. Ennél fogva a' nehéz munkára alkalmatlan kezeket igen okosan erre fordítja a'szorgos Gazdaszszony. 12. Ezen hónapban már a' parlagi rózsa , gyöngyvirág virítnak ; azért is etzetnek , és viznek velót szedetni kell; mint szinte a' bodzafa virágját , székfüvet (Camillen) és búza virágot is megszedeti a' gondos Gazdaszszony töb b féle házi hasznaiért, és azokat jó helyre félreteszi. 22 Május. 15- A'tehenek fejeséből ezen hónapban legnagyob b a' haszon : azért is a' fejőedényeket tisztíttatni , és a'fazekakat kifőzni, gondjának tartsa a' Gazdaszszony, 's azon igyekezzék, hogy télre, ét pénzrevaló vajat most gyűjtsön; még pedig elegendő fű van a' mezőn , addig válaszsza el a' borjókat is az annyuktól. így nem esdeklenek a' téj után 's felis veszik magokat. 14. Hogy a'lehenek annál jobban tejeljenek: különös gondnak kell rajok lenni , és mentől inkább nevekedik a'hőség, annál inkább élnem kell múlatni őket reggelenként megitatni , és estvéreis ; megvakarlatni, szájjokat kimosatni, és sót nyalatni vélek minden Szombaton itatás után. Ha a' marha, legyen az tehén, vagy más akarminémü barom, itatás után, vagy magányosan',vagy pedig darával vegyítve mérsékeltt mennyiségben sót kap ; tehát attól ételkivánása gyarapodik, emésztő szerei erősednek, szóval az állat szemlátomást javul. De , ha száraz idő jár, 's a'marba izgató,'s felette erösitő , és fűszeres eledellel é l ; akkor előbb kell néki sót, vagy sós darát adni, és az után megitatni. Erre mértékletes egésséges hastisztulás, és tágulás következik.melly által gyakran igen tetemes károknak könnyen eleje vétetik. 15. A ' vászonfejérítést továbbis kell folytatni , és ha az megszáradván , ismét megöntöz ­ tetik, 's éjjelre is, ha-az udvar kerített, a'karókon kint haoryatík , annál hamarább megfejéredik. l ő . Sok esztendőben igen rövid az Ősz, és hideg ; azért job b a'tavalyi magvas kendert most eláztatni, eltöretni, és meggyarattatni, felényi munkást is megkiméll ezzel e' Gazdaszszony, és szebb a' szála. 17. A ' tavaszi áradások a' halászatot segítvén , a' Gazdaszszony pontyokai száraszt, és füstöl a' téli szükségre sok helyen. Június. ' 23 18. Ha a' télre való fejes káposzta palántát Pünkösd tájban elraktuk: tizennégy nap múlva meg kell porhálni; de kifoldozni negyed napra bátran lehet. A' kifoldozást el nem kell mulasztani; mivel a' plántáknak ogy része nem fognnszik meg , némelly részét pedig a' férgek meg marván , kiemésztik, 's kár volna a' drága tertnő földet üresen hagyni! Szent leány (Június) Hava, 1. Míg a'napok hoszszak : a' lejérruha varrást tovább is egész szolgalommal szükség folytalni , és ebben , 's a' jövő hónapban elvégezni. 2. A' ludaknak ezen időre ismét megnőtt a' tollok, tehát őket ismét meg kell jó vigyázassál mellyezteni, hogy a' tollal együtt bőrök lene Bzakasztassék. Húsz lúd egy font pelyhet szokott adni. A'libákat aratás után lehel csak tr.elJyeszleni. p. A ' hoszszú meleg napokon mindenféle lészta nemeket szoktak a' Gazdaszszonyok télre készíteni. kiszáraztani , és szellős helyre kosárkákban félre rakni. Nem gondolná az ember, mitsoda nagy könnyebbsége az a' Gazdaszszonynak , hogy a' téli rövid napokon levesbe való tészta gyúrással nem kell az időt tölteni, és a' tojásis ritka: most pedig elég van. /». A'ruhákat, matrátzokat, pelyhes ágyakat most ismét ki kell porozni, és a' motsokból az erős napfényen kipárolni. 5. A'kaszálás bekövetkezvén, szénát gyűjteni a' fejér tselédet is el lehet, 's el is kell sok házaknál küldeni. 6. Már illyenkor a' rozs is kihányván a'búza közt a'fejét, a'Gazdát kell abban segíteni, hogy a' Gazdaszszony házi cselédjeit küldje ki a' rozs fejeknek kivágására, és a' konkolynak fciszagga1 24 Június. tására legalább a'magnakvalóból. Minthogy csak a' tiszta mag mentheti meg az embert u' többek között a gyomlálás' vesződséges munkájától , és csak abból várhat a' Gazdaszszony kenyérnek , és más egyébb tészta eledelnek való jó és tiszta jószágot; ezen munkát semmi módon el ne mtilaszsza , sott kötelességének tartsa* azt sürgetni, és mennél pontossabban végbe vitetni. A' csormolyás, konkolyos, kigyóhagymás's t. e. búzából rosz izü kenyér, és más sütemény ,'s egyébb tésztás étel készül , mellyek pedig a' Gazdaszszonynak éppen nem lehetnek kedvére. 7. Télrevaló kelt, és karalábot most kell vetni, más részről pedig a' vetemény magokat megszedni, és jövendőre ellenni. R. Az aratók tartása a'Mezei Gazdaszszonynak legtöbb gondot adván, előre kenyérnek való lisztet őrlet: főzeléket, árpa, és köleskását, zsirt, szalonnát, füstölt hust, savanyúkáposztát 's a' t. előkészét, és a' Gazdával e'részben tanátskozik. Q. Mind ennyi gondjai közlisa'jó fonó , szövő G.isdaszszony megnézi a' lenjét, és ha azt füvesnek találja, kigyomláltatja, és felállongattatja az eső után. 10. Sok helyen van az a' szerentse, hogy a' réteken elegendő köménymagot lehet szedetni ; ezt tehát ezen hónapban elsemis mulatja a' Gazdaszszony. Miért adna azért is kész pénzt a' takarékos Gazdaszszony, a' mit házi szükségére ingyen gyüjthet-bé? 1 1 . A' tseresnyét, tengeriszŐlÖt, és megygyet a' téli szükségre most kell szedetni, és kit megszáraztatni, kit befőzni , 's az élésházba félretenni. 1 2 . Sok helyen szokásban van a' birkák fejetése, tehát a' Gazdaszszony most nyomat gomolyát, és azt hordókra túrónak benyomatván, a' vásárra, és a'munkásoknak tartására öszvegyüjti. Június. 25 13. A ' bab , és borsó már most folyásnak indulván, a'Gazdaszszony bab , és borsó karókról lészen rendelést: és a' kotlós tyúkokat mcgülleti', hogy őszi csibéji legyenek. 1Z». A ' csibék közül a' magnak valókat most kell már kijelelni, és a' kakasokat kappannak herélni. 1 5 . A'húsos , és szalonnás hordókat felkeli bontani ha valaraellyik nem rothad, vagy olva'-' ? ha olvad, egy két napra kéménybe , a' hol nem tüzelnek, fel kell aggatni, és ismét elrakni sőt sósvizzel mégis szokás mosni, és igy kiszellözt tni. 1Ö. A ' fejős tehenek ezen hónap vége felé megszoktak a' legelőben szorulni , és a' szomjúság miatt tsappanni ; tehát a'Gazdaszszony ennek elejét vegye , a' teheneket az udvaron hálássá, reggel, es esfve megitalassa; szájjokat kimosassa, 's ha lehel megferesztesse, és a'kertből mindenféle zöldséget haza hordasson nekik estvére, és a' sót kivált most el ne vonja tolok egy héten is, 17. A'Süldőket ,-a'mennyire lehet, kint kell futkároztatni, és engedni, hogy a'sárban vízben feredjenek: mert az idő is, 's vérekis forró lévén , ezen állatok megtsappannak. Azértis a' hidas mellett kerítésnek is kell minden udvarban lenni, és abban sárnak 's víznek. 18. Ezen hónapban már a' selyembogarak bekötik magokat, és megkívánják magok körül a' legnagyobb vigyázást. Nehogy béfonalkozás végett ide oda kóválogjanak, 's az által mind selymeknek , mind pedig erejoknek nagy részét elvesztegetni kény telenítlessenek , legjobb tanyájukra leveles súrű gallyakat rakni, mellyek közölt természeti ösztönöknél fogva kedvök szerént könnyen , és szaporán béfonalkozhassanak. Ezt Bá- 2G Július, náthán Verseczen , és vidékein, valamint Fejértemplomba n is igen ügyesen cselekszik a' selyembogár tenyésztő szorgos Gazdaszszonyok. 1Q. A'Dinnyét , és ugorkát ezen idő tájban megszokás porhálni, és a' sárgadinnyét megherélni. Jobb , hogy a' dinnye plánta kevesebb gyümöltsöt teremjen , melly tökélletesen kiformálódik, jó illattal, és izzel kedveskedik, mint sem hogy több , de Ízetlen kobakokat neveljen. Némellyek a' fejeskáposztát Június végével először megtöltik. 2 0 . Most van az ideje, hogy a' Gazdaszszony csigáskertet állíttat vászonból, tsigákat szedet, és azokat még magokat bekötik, salátával hizlalja, és télre félreteszi. Még náddal jól , és elég magosán bekerített gödrökben is tarthatni a' csigákat, mellyeket nyáron Jangyas nedves időben a' kertek, és gyepük mellett igen csekélyfáradsággal öszve lehet gyűjteni. Ez állal is nem megvetendő hasznot hajthat a' szorgos Gazdaszszony , kivált ha a' csigás kertbe mindenkor elég zöldséget vettet, nehogy külömben az éhező állatok a' kerítésből kimászni , és ha észre nem vétetnek, elillantam kén\teleníttessenek. 2 1 . A ' hyacinth, nareis, és tulipán hagymákat Sz. Iván napkörűi kiszedni szokás , és Sz. Márton napig hűs, száraz helyen tartani. A'roz - marin ágakatis most már jí) lebújtani, de meggy eczelet is most kell tsinálni. 22. Ez , és a' következő meleg holnapokban a' tiszta lisztet szülség ritka szitán állalejteni , a* hüvelyes főzelékeket is kirostálni ; és a' meglágyult tavalyi coníecteket megszárogatni, 's a' t. Szent Jakab (Július) Hava. \ . A ' háznál a' keményítőre gyakor szükség lévén , a' Gazdaszszony válaszsza ki ahoz a' leg- Július. 27 öregebb szemű, és vékony kéjú búzát, tisztogassa, mosassa meg : a' tejeztetés után pedig nyomatlassa ki, és a'keményítőt jól kiszáraztva, legyes/áraz híves helyre ; három pozsonyi merőből egy mérő jó féle és 16—2 0 font barna keményítő szokott lenni. A ' megmaradóit törkölyt a' kinyomás után a' tyúk, serlés, és tehenek édesdeden meges/ik. 2. Az aratás itt lévén, a'terítő ponyvákat, és a' zsákokat elől kell szedni, és a'hibásokat jó előre kifoldoztatni. 3. A' kajszinbaratzk; spanyolmeggy, cseresnye, és málna, most lévén legjobb divat jokban, mindenikből kell szedetni, és télre befőz ­ vén , üvegekre rakni. A ' száraztást mindenek tudják. k. A ' Boldogaszszony, vagy gömbölyű szilva is ezen, 's a'jövő hónapban szokott érni; tehát minthogy ezt száraztani nem lehet, hordókra kell szedetni pálinkának. 5. A'dohány t már most. kotsozni szükség, és a' virág bunkókat letördeltelni: sőt pgy úttal a' les also négy levelet is szükség leszakasztani, es íellúzetvén megszárítani , melly alja dohány név alatt mint kora termés szaporán elkel. Dohányért sok jó segédet kap a' Gazdaszszony. 6. Kel, karalább, és kártifiol magokat Július clejénis szoktak vetni , és még ezek Októberben meg is érnek , ha Augustus elején elplántáltatnak , 's jó idejek jár. 7. Július első hetében a'két legfellyebb három esztendős sáfrány hagymákat kikeli ásatni , és száraz szellős helyen tartani Augustus utolsó hetéig, a' midőn újra elásatnak kilentz Izól méllységre, sorjában. Július utolsó két héljében pe ­ dig jó a' szekfű bújlást elkezdeni, és Áugustusbau is folytatni. 2i Július. 8. Szent Jnkab nap körol vessenek a' Gazdaszszonyok az üres ágyakba kerékrépa, és téliretek magot. Ezek még November elejére megnőnek. Q. A'fokhagymát kiszedvén koszorúkba szükség fonni, megszáraztva , és megtisztogatva. 10 A ' melly kerti vetemény magok zsendülni kezdenek, lemetéltessenek, és tokjukban megszáraztatván , tétessenek félre. 11. Az aratóknak kedves eledelek a' tésztával savanyított ugorka ; tehát azt már illyenkor mindennap savanyítani kell; meghagyván a'szárán a' legelső szép ugorkakat magnak. Alig képzelheti az ember, melly kellemetes frissítö eledelt nyújt a'hév nyárban ezen olcsó készítmény. Szinte óhajtja azt az izzadó munkás, 's tőle valóban megenyhül. 12. A'vírágo s kender, és len ezen hónap végével közönségesen tökéletességre mennek; tehát azokat ki kell növelni. 15. A ' nyári hónapokban igen nagy lévén a' tüz veszedelme , a' Gazdaszszony a' kéményeket megsepresse, és az udvaron az arra rendelt lajtban mindenkor vizet tartson készen. \k. A'későbbi kelésből való kakasokat most szokás kappanoknák heréltetni. 15. Augustus utolsó hétjében télre való ugorkát is szükség lévén elrakni , a' Gazdaszszony most már jóféle boretzetet szaporítson előre , hogy ennek vagy nem léte miatt az elrakás elne késsék; vagy pedig erőtlen, és gyümölts etzetre ne kellessék szorulni. 16. A ' kutat ezen idő tájban ismét ki kell merítni fenékig, és a' sárt belőle kihányatni; 's a' mint a' káposzta aratás idején kifogy a' hordókból , az üres edényeket a' kútnál tele kell töltetni, és jól kiáztatni. Arr a atomban ügyelni Jutius, ( 29 kell, hogy a' faedények mindenkor tellvc legyenek vizzel; külömben felpattognak, elkorhadnak, és elromlanak. Ezt az udvaron a' lüzi veszedelem ellen tartandó kádokra nézve is pontosan megkell tartani. 17. Sok helyeken Szent Mihály napkor van a' Tselédváltozás. Ehezképest a' változók helyébe másokat keresni, vagy fogadni szükség. A közel, és ugyan azon , vagy szomszéd falubeliek ei ánt megkell előbbi Asszonyaikat kérdeztetni, ha ezt, vagy azt megtartják-e, vagy azok bemondották-e rendesen szolgálat jókat: különben harag fogja a' megfogadást követni. A' városokból, vagy távolról jöttéket kezesség, vagy szabad levél mellett kell megfogadni. Igen jónak a'jele az : ha a'cseléd kínálkozik.; és nem á' Gazdaszszony hívogatja azt. 10. Az esztendőnek harmadik fertály ját ezen hónap ismét elkezd vén , egyszer'smind a' Gazdaszszonyt arra serkenti , hogy az élésházat visgálja meg , mi ment ki abból a'múlt fertályban, és mennyi, és miből mi maradt, mellyik lesz elég, mellyik nem; 's a' mint a' szükség hozza magával, tegyen a' jövendőröl előre rendelést. 1Q. Nem külömben elől kelletik venni a'Jövedelem, és költség Jegyzökönyvét is, és megfontolni, miből , mennyi pénz jöhet bé a' jöv ő fertályra, mire mennyi kívántatik, miben volt vesztegetés, és mint lehetne kevesebbel beérni. A' boltosok , és egyéb mesteremberek conlójitis, és a' mészárosok rovássait be kell kérni, és szoros számot vetvén, a' kinek mi jár, múlhatatlanul kifizetni. Ez után kiki készebb a' szolgálatra, és mindenik tellyes erővel arra törekedik, hogy a'jó fizető Aszszonyságnak mennél készebb , és letszöhb szolgálattal kedveskedhessék. 2 0 . Július elején ismét szoktak a' gazdaszszonyok egy-két tikot megültetni, hogy az őszre 30 Augustus. gyenge tsíbéjik Jegyének : de a' pókák másodszori megültetéseket nem javaslom; mivel a' pó - kaliak nagyon kényesek lévén, a' folyvást hidegebbr e változó ös/.i idöt ki nem áthatják, és a' számokra megkivántató élelem is fogy. Kisaszszony (Augustus) Hava. 1. A ' lennek, és Kendernek törelése, és tiloltatása ezen hónapban legmulhatatlanabb foglalatosságra legyen a' Gazdaszszon\ nak. 2. Legtöbb ideje van a'Gazaszszonynak ezen hónapban a' varrásra, száraz tészta tsinálásra 's a' t. tehát azt folytassa. 3. Már a' múlt hónapban megszedett Boldogaszszony szilva ezen ioőre a'hordókban megérett, a' mellyet mihelyt észre vesz a' Gazdaszszony , az égetéshez hozzá fogjon ; külömben ha a' szilva - törköly annyira megforr, hogy etzet szagot gőzöl ki magából; felével is kevesebb pálinkája fog tsepegni. Ezt a'házi szűkség-re való , és konyhabeli égetésről kell érteni. Itt égetik a' Gazdaszszonyok a' meggyet is ki. k. Nagy Aszszony nap körül a' tyúkok még egvszer elkezdenek tojni, azért is az ekkori,mint késő tojásokat télre el kell tenni búzába, vagy rozsba , de ollyan szobapadlására , a' melly télben nem fűlik. Itt minden egyéb mesterség nélkül legjobban megmaradnak. 5, A ' plántált vereshagymának szárai megsárgulván , arra emlékeztetik a' Gazdaszszonyt, hogy azt a' földből ki kell már ásatni. De egyszersmind az őszi palántákat is elkelletik most plántálni, sőt meg is porhálni, ha megfoganszottak. 6. Idején van az ollyan Gazdaszszonynak karnlábja, fejes, és kelkáposzta ja , a' ki ezen hónán végével veti, és October elején elplántálván Auguatua 31 télen által kinthagyja a' kertben. Sőt a' tzikoria és endívia vetésnek is most van az ideje. E' még üctober végére megbokrosodik, és télre ellehet rakni. 7. Többfél e körtvély nemek menvén tökélletességre, el ne mulassa a'Gazdaszszony az arra valókat likláriomnak megszárogatni, és á' felesleg valót a' téli szükségre megaszalni, 's félretenni. - 8. A' durántzi , és hoszszú vagy besztertzei szilva is kezdi a' férgesit hullatni: ezt tehát a' Gazdaszszony a' cselédekkel szedesse hordókra , és ősszel égesse ki a' konyhában kevesenként. Igaz ugyan, hogy a' férges hulladozó gyümölcsből kevesebb, és nem is a' legjobb pálinka készül 5 minthogy mindazonáltal ez akkor készül, midőn reája legnagyobb szükség vagyon a' cselédek számára, méltán meg érdemli a' szorgos Gazdaszszony ügyeimét, a' ki tudniillik minden, kor azon vagyon , hogy semmit se hagyjon kárba veszni. Q. Az ugorka's tonnákat megabronlsollalván , a' télre valót kell beléjek ellenni, 10. A ' nyomtatás, és Iséplés is elkezdetvén, szükséges a' felezetet vagy otsút, és rostaallxát megnyüjteni , és a' baromfiak számára eltenni. A ' télihagyás mabitzok is j ó nevén veszik ezt a' gondosságot. 1 1 . Augustus utolsó hétjében n' kiásott sáfrány hagymát újra el kell ültetni. íg y az Octo - berben fog virágozni. A' sáfrány nem kedveskedik mindjárt első esztendőben gazdag gyümölcsei; hanem második, és harmadik esztendőben. Ezért el nevesse kedvét a'Gazdaszszony , ha sáfránya első esztendőben ritkán virít. A ' következendő két esztendő majd kipótolja azt, a' mit az első esztendő megtagadott } mert második, 's 52 September. harmadik esztendőben 20 — 3 0 annj'i terméssel kedveskedik, mint első esztendőben. Egy nagy tapasztalása Gazda (Heintl) szerént egy hold sáfrány második virágzása által évenként 10 font szárított tiszta fűszert ád. 12. A'káposztát most ismét megkelletik kapáltatni, töltetni és az alsó leveleket a' teheneknek naponként szedetni, és a' dohányból , a' mi érett, leszaggatni, fűlőbe rakni, és pórékra iüzvén , megszáraztani. 13. A z üröm , kerti, és jó féle sepröszedetésnek most lévén ideje, a' Gazdaszszony ezt is szedessen, 's a' mihez ingyen juthat, ne vegye pénzen. \k> A' vargánya va zenek szalmából , nádból gyújtani való tsóvákat, tsátéból mosogató tsutakokat, és pemeteket. 's a' t. Q.) Mihelyt olly ködös napok járnak, hogy a' pórékon függő dohány megereszkedik, vagy meg lanyhadik, azt a' tselédekkel estvénkénl kelletik simíttatni, tsomóba köttetni, és minekulánna a'rakásban illendően megforrott, és megérett , bálokra rakatni. 10.) A' sertések ezen , 's a' jöv ő hónapban szoktak malaczozni; tehát a' Gazdaszszony a' felesleg valót kopaszsza meg , és füstölje fel. 1 1 . A' sertések a'hidláson mennél közelebb vannak a" meghizáshoz, annál kényesebbek, és megkivánják a' Gazdaszszonynak maga szemét; azért is szükséges száraz almot vettetni alájok , a' hidlást kitisztittatni , a' vállut minden etetés elolt ki'akarítani , és friss sósvizzel itatni hetenként. 12.) A'kotrotzokban hizó ludakra, rétzékre, kappanokra, és pókákra nézve a' tisztaságot, rendes eledelt, és tsendességet gondosan meg kell tartani. 13.) A' téli gyümőlts a' pintzékben illyenkor leginkább romolván , a' rothadtat ki kell válogatlatni. Ezt másszor is meg kell tenni ; mivel a' rothadt gyümölcs az épet is elrontja. l/t.) Az éléskamara ha nedves meleg , a' zsizsik, és egyéb férgek majd mindjárt elszaporodnak : azért is a' lisztet a' ládákban megkeverni, a'főzelékeket megrostálni, a' száraztésztát, és gyümöllsŐl kiszellőztetni , a' penészt mindenről letisztítani, a' port. lesepreni , szemetet kivettetni, és a' befőzöttcket, vajat, sajtot, zsírt, mézst, szappanyt, keményítőt 's a' t. a' t. megvisgálni, el nem lehet mulatni. Ha a 1 sajt meg ­ talál keményedni, azt így kell ismét megfrisseln i: t. i. végy salétromot, és azt tűzön megpuffaszt- 4a November. ván ereszd fel fejér borral, és fózd együtt mind addig, míg a' salétrom megtsendesedik. Ekkor veddle a' tűzről, és engedd meg hidegülni. To ­ vábbá márts bele egy tiszta rnhát, és ezzel gömbölyítsd be a' sajlotot, 's tedd le a' pintzébc. Huszonnégy óra múlva hozd fel, és a' ruhát levévén , ismét megáztatva terítsd a'sajtra , a'melly ettől jó izü, 's ismét puha leszsz. 15.) A ' fonóktól Szombaton estve minden hé-; ten számon kell kérni a' fonalat, és meg nem engedni, hogy eggyiknek fonása a' másikéval öszvekeverdjék. Erre nézve a' motólákat, és tsörlő karikákat vagy orsókat számmal is meg kell jegyezni , így e' szerint magokkal megitéltetni , mellyik font szebbet és többet. 10.) Ha nyárban tsigás kertjében nem nevelt: a Gazdaszszony tsigákat, tehát még most télre valót eleget lehet a' gyermekekkel , míg hó nints , a' mogyoróbokrok , és sövények , 's garádják alatt szedetni, Ugyan, most kell vizáról is rendelést tenni, és a' böjti napokra bépátzolni. 17.) A ' savanyú káposztával, míg meg nem érik, legtöbb bajjá van a' Gazdaszszonynak : mert a' sós víz hol a' hordón eszi ki magát, hol felül folyki , hol pedig a' hidegség miatt épen nem akar érni, ha ellenben igen meleg a' kamara: hamar ellágyul 's a' t. Erre nézve reá gyakor szem kívántatik, és tisztaság. 18.) Ezen hónapban a' tyúkokat jobbatskán kell tartani, és a' kik a' friss tojást kedvellik, a' tojókat trágyával kirakott ólakban tartják. Így hamarább elkezdik a' tojást, ha meleg helyen legelnek, kivált pedig a' jértzék, ha az ősz hoszszu, kint is tojnak. Arra azomban vigyázni keü , hogy a' meleg után sóvárgó tyúkok az ístálóba, különüseu pedig a' jászolba ne szók December. 43 janak; mert ez által tollókkal és ganéjjokkal a' mára ka eledelét elgazolják , és tetemes kárt okoznak. iq. Mihelyt egy két orsó fonál készen van, azt mindjárt le kell matóllálni , hogy a' nyúl ne egye. Karátsonij (December) Hava. 1. Ezen hónapban mind azon munkák egész Szorgalommal tovább is íölytattatuak, a' mellyek a múlt hónapban végre nem hajtathattak , u. m. a fonás, dohány - simítás , baromliak , és sertések hizlalása , pálinka égetés, tollfosztás , g \ üinölts válogatás 's a' t. 2- Mentől több a'tüzelés illyenkor, annál nagyobb kémeilés, és tűzre való vigyázás, 's, kémények tisztítása kívántatik. 3- A ' tyúkokról a' múlt hónapban is megjegyzettem , hogy job b tartás, kakas, és meleges szobák nékűl nem tojnak. Erre nézve a'Gazdaszszonyok e' részben se fösvények , se restek nem lclietnek. A' kendermagtól hamarább kezdenek tojni, és a' tojások is nagyobbak ; de ha azok egyszer elkezdenek tojni szűkebben lehet őket táp álni. 4. Már most több féle égett borai lévén a' Gazdaszszonynak készen, kélje meg , mi kell a' maga házi-szükségére, és mit adhat el pénzen, és kinek? úgy e' a' mint van, vagy pedig rozsolisnak tsinálva? a' mit legjobbnak tapasztal. ait tselekedje. 5. A ' korán ellő tehenek a'job b tartást megr kívánják ; azért is ha azt akarjuk, hogy meg ne tsiponjanak, 's borjaik is erössebbek legyenek job b eledelt szükség, nekik adni, és a' fejősökkel együtt étetni. Általlyában véve mindenkor tjljb , ég táplálóbb élelemmel kell tartani a' ler- 44 W. Szalasx. hes, és szoptató marhát ; mivel illy állapotban nem csak saját táplál tatását, hanem magzatjáét is kell eszközölnie, sot még a' ház' számára is tejet csurrantania. 6. Tamás, (néha Miklós) napja táj ján el jő a' disznó-ölés ideje. Erre nézve ahoz a' Gazdaszszony előre elkészül; sót Őrlet, füstölni gyalogfenyő bokrokat hozat, tekenöket és dézsákat megáztat, ki tisztíttat , hurka , és kolbász töltőket elkészít, petzkeket íaragtat, majoránnát, czittromot, foghagymát, borsot töret , tisztillat, így mindeneket előre elkészítvén, a' sertéseket leöleli, feltisztíttatja, kiáztatja, besózza , megmazsálja, és a' zsirt kiolvasztja, 's a' t. Szalounát hágy az ügyes Gazdaszszony , a' mennyivel egész esztendőt által beéri. Erre a' konyhában gyakran szüksége vagyon , midőn nyulat, vadkacsát, baromfiat, vagy más pecsenyének valót szalonnával kitűzve süttet. Egyébbaránt a' vastag ételnek némelly nemeire is reá illik a' perkelt, vagy kövesztett szalonna, 's a' forrón ontott saláta is ugy jó , ha perczczel készíttetik. 8- A' Szent Innepek elközelítvén, elegendő fűteni, és főzni való fát kell a' szolgákkal apróztatni , a' fejér tselédek pedig meszeljék ki a' lüzpadot, mossák ki ruhájokat, és az edényeket tisztogassák meg. Tudom hogy a' padlat sem marad mosatlan. II. S Z A K A S Z. A 1 Gazdaszszonyság' közönséges Iteguláji. § . i . : Á szolgalmai os, és eszes Gazdaszszony dísze az egész háznak. A ' szorgalmalosság a' konyha , házibutorok , edények, élésház, gyerjiekek, és cselédek tisz- A' GazdcuxaMÓhysag* íiiz Réguláji. 45 taságából;az eszesség pedig a' beszerzésből, kiméllő kiadásból, ételben, italban, felkelésben, lefekvésben , és a' mindennapi munkák okos felosztásában való szoros rendtartásból , mint valaraelly tükörből kitetszik. Mellvrenézve , ra valamelly házlioz bementemben ezeket látom, tudom előre , hogy itt a' Gazdaszszony szorgalmatos, és eszes is, és ezen a' házon Isten áldása van. $. 2. i A" tisztaság szeretetre méltóvá teszi a Gazd- , ' : i aszszony t. A ' mellv Aszszony tiszta, nem tsak hogy férjének, és jó barátinak gyönyörűsége ; de rnég a tseléd is örömest szolgálja , föztét jó izűnes/i, és megtelik eeyszer'smind eránta szeretettel . és tisztelettel. A' hol ellenben a' tseléd, 's gyermekek fésületlenek, szennyes szurkosok, mintha a' tüz alól szalasztották volna el , az étel tsak keverék, kutya, matska az ágyon , 's kanapén hever; 's a' patyolatkendö szennyes a' Gazdaszszony' nyakában, 's a' szoknyája zsiros 's a' t. nem tudom ki indulna eránta szeretetre, és tiszteletre. Kern o ' tzifra öltözet teszi házi Gazdaszaszonyt széppé. A ' melly házban mindennap gálában van a' Gazdaszszony: többnyire a' ház' tájéka gyászban szokott lenni : a' hol ellenben a' Gazdaszszony mindennapi ruhában jár. 's a' mi közönséges öltözetrajta van, ha nem pompás is ; mert ez mindennapi viseletnek nem is illik ; sőt könnyelműséget árul el , ha kopott is; de mellette tiszta , 's 's vizzel simitott haján (a' zsir, hajpor helyett) 46 // . Szálatz. a' fésű nyoma látszik, az illyen Aszszony valóban szép, 's a' foltos riikais jobban illik neki, mint amannak a' bibor. $ U. A' Gazdaszszonynak példájára néznek- a cselédek; és gyermekek. A ' hol a' Gazdaszszony későn szokott felkeln i , déli álmot aludni, idején feküdni menni; ott bizony a" tselédek sem igen alkalmatlankodnak futkozásokkal a' szomszédoknak. A' gyermekek is, mint a' majmok, a' mit látnak, azt örömest tselekszik, és az illyenkori képzetesek állandóan megmaradnak; 's ha annál keményebben megbüntettetnek is ezekért, ritkán hagvjákel. Ellenben a' hol a' tseléd látja, hogy a' ház Asszonya mindenben elsö , ott úgy fog gondolkodni: bizony ha az Aszszonyom e'zt,'s ezt megteheti , 's nem restelli , nekem se törik el belead tsontom. Igen méltó, hogy ezt a' Gazdaszszony sz.ívére vegye , és mindenkor szeme elölt tartsa. Általa nem csak saját becsületét $ és boldogságát eszközli j hanem gyermekeit is a' munkásságra szoktatja, és Cselédjeitől jó útmutató példája által biztos szolgálatot nyer. Hazánk" Szépeinek tiszteletére legyen mondva , ők ezen felséges kötelességöket nagy részén leg nagyobb pontossággal tellyesítik. A szünet nélkül való perlés, verekedés nem bizonysága a jó Gazdaszszonyságnak. Igaz ugyan , hogy van sok rosz tseléd , és mintegy hozzá van szoktatva a' szidáshoz, mint a' rosz kotsis kezében a' ló a' korbálshoz; de azért az eszes Aszszony mégsem örömest tselek- A s Ga^daxzsnonyxdg löz Réguláji. 47 szi ezt; hanem békességes tűréssel, példával, oktatással, és szelídséggel, 's maga rangja megtartásával, igyekezik a' roszsz tselédet is jó útra hozni: 's ha e' nem használ , akkor fordítja a' vastag végét, vagy más tselédet keres. Igen vad és embertelen gondolat az , hogy a' vásott erköltsft Cselédet nem lehet megjobbítani. Meglehet biz azt, csak okosan, és szelíden bánjunk vele. Egy bölcs Aszszonynak egyetlen egy szép szava többet ér e' tekintetben , mint másnak hoszszasan tarló heves pattogásai. A ' cseléd is érzi az emberiség' jussait ; ugyan azért emberséges oktatással , és józan intéssel kell véle bánni; $. 6. A' Gazdaszszony első személy a' házban. A ' melly Gazdát az Isten jó Gazdaszszonnyal megáldott, örömest, és háládatos szívvel általad/a annak a' ház belső igazgatása elsőségét, és ezt a' betsűlelet nem irigyli a' Gazdaszszonynak, tudván, hogy ennek jó híre neve együvé vart az övével kötve ; sőt mivel az Aszszonyok job ­ ban esmérik az Aszszonyinem természetét , és hajlandoságit: a' belső tseléd fogadása, és kormányozása egyenesebben őket illeti. De vigyázzon az Aszszony, hogy a'Gazdának ezen bizodalmát , *s engedelmességét meg ne sértse. A' melly férjfi az illyen háznál mindenben bele kottyanik, magának tulajdonítsa , ha Aszszonya előtt betsuletét jégre tévén , véglére Tulipá n Panná ­ n a k tartatul. §. 7. A' legeszessebb Gazdaszszony is tanátskozii rt' Gazdával. Az okos Aszszony úgy nézi a' Gazdaságot, mint egy lántzot, a' melyben mindenek renddel 48 II. Szakosé. folynak. Errenézve a' Gazdával egyet ért, elintézik előre , hogy a' mostani környülállásokban , mellyik munka elébb való,mitsoda erő van hozzá , és mellyik kormányozza ezt, 's a' másikat mellyik? Sőt minthogy senki sem elegendő'bőlts, és erős magának, a' Gazdaszszony megtudakozza a' Gazdát, hogy ez , vagy amaz hogy fog az ő rendeléseivel megegyezni. §. 8. A himéllés nem fösvénység. Ha a' Gazdaszszony a' költséget a' jövedelemmel minden esztendőben, sőt minden fertályban szorossan öszve nem veti ; hanem tovább nyujlódzik , mint a' lepedő ér: a' Gazdaság esztendőről esztendőre nem fel, hanem alá fog menni. Ellenben a' ki a' mire szüksége ninls, ha egy pénzen adják is, meg nem veszi, 's ke Hetinél fellebb nem költ , 's nem ad ki semmit sem pénzben, sem elcségben , hanem mindenből éppen tsak annyit, a' mi tisztességesen elegendő; de veszendőbe semmit sem hagy menni : az illyen aszszony kiméllö , de azért nem fösvény , 's az iIlyen okosságot nem lehet hibának tartani ; sőt ha a' Gazdaszszony nem tsak beéri azzal, a' mije van; hanem esztendőről esztendőre marad is meg valamije ; megérdemli , hogy a' Ga/da o l' úgy nézze , mint bekeresö társát. A ' kiméllést szint ugv tekinthetni . mint a' keresésnek pnyik okos ágazatját. Elég ember van, a'ki szorgalma állal sokat Keresi de sokat is költ, 's fáradsága' jutalmát elvesztegetvén , semmije sintsen Azillve n embernek csak takarékos Gazdaszszonyra vagyon szüksége, és azonnal szerencsés. 55- 0- A 3 talarélosséig is egy része a beJieresésneJ;. A takarékosságnak ez a' szegelelköve : kitsinybol lesz a'nagy , és kevésből a' sok. A ' lakaré- A' Gazdaszszonysdg tőm. Réguldji. 40 karékos Gazdaszszony e' szerint minden Iegkís* sebbet is megtakarít, vagy félre tesz könnyű a' késztelővenni: és nem fut, vagy küld minden aprólékért a' szomszédba. A ' ki ezt cselekedni nem szégyenli, megbizonyítja, hogy ő gondatlan , rest, egy szóval nem takarékos. $. 10. A Gazdaszszony a Gazdával egy erszényt tart. A' jó Gazdaszszonytól nem kívánja az oko s Gazda, hogy neki minduntalan minden kraj(zárról számoljon: de ellenben az okos Gazdaszszony szintúgy örül rajta, ha a'Gazdának bemutathatja a' maga szorgalmatosságának , és takarékosságának gyümöltsét. Ha mindazáltal a'Gazda ollyszerentsétlen , hogy a' pénzt nem tudja betsülni, söt adósságot tsinál; okossan tselekszi a' Gazdaszszony , ha az erszénynek maga viseli gondját. Ezen eseten kívül, ha az AszSzony mindent pénzre igyekezik is fordítani ; de keresetéből semmit be nem mutat, és kereset jenek semmi látatja sints: az illyen Aszszony nintsen a' hijjába valóság' gyanúsága nélkül, 's tsak azért titkol el mindent a' férjétől, mert fél, hogy az haszontalan költségeit szemére fogja hányni. §.11 . Ha a Gazdaszszony nem érti a maga kölc* lességét, nem lehet az igazgatásban szerentsés. Sok házakban lehet ollyan félig tanúit, vagy gondolatlan Aszszonyokat látni, a' kik , mihelyt véghez vitte valamellyik tselédje ez , vagy amaz munkáját, azonnal elkezdenek lármázni; nem tetszik , nem jól van. Ez nagy hátra maradás a 1 Gazdaságban , és onnan származik , hogy világossan vagy meg nem tudják a' tselédnek parantsolni, vagy restellik, hogy ezt miképpen kell 1* . 50 II. Szaias:. tenni; hanem tsak a' hibát veszik észre, hogy nem jól van. Ezeknek tehát a' tanulás , és előre való meggondolás javasoltalik. §. 12. A* Gazdaszszony a' Gazda dolgában nem avat/a magát szükségen kiviíl. Ha a' Gazda a' maga foglalatosságit érti, 's véghez viszi, nem szükség , hogy a' Gazdaszszony a' maga ezqr, meg ezer aprólékos dolgairól elfelejtkezvén , a' nagyobbakba ártsa magát. A ' ki egyszerre két nyulat kerget: egyiket se fogja meg ; és elég betsúlet az a' Gazdaszszonynak , ha a' maga dolgaiba szorgalmatosnak , és eszesnek találtatik: ugy kell mindazonáltal ezt a' tzikkelyt érteni, hogy a' Gazdaszszony soha se zárassék ki a' Gazda dolgainak tudásából ; söt a' Gazda ezt önként tartozik közleni vele ara az esetre , ha öt' vagy betegség, vagy halál érné 's a' t. §- 13. Lehetetlen, hogy « Gazdaszszony maga vigyen mindent véghez. A ' Gazdaszszonyságnak olly számtalan tárgyai vágynak; hogy ha a'Gazdaszszony vas erővel birna is; még se bírja maga mind meglenni, vagy ha szinte megbírná is; rá nem ér azokra. Szélességnek, és indúlaloskodásnak a' jele hát az , mikor a' Gazdaszszony a' tselédet a' munka közben megpofozza, 's a' mellől eltaszítván maga tselekszi. Megmutatni igenis ; hogy tegye, 's ezt, vagy amazt hogy vigye kevesebb erővel véghez , a' Gazdaszszony kötelessége: a' lobbit osztán , ha jól útba igazíttatik , 's titánná vigyázás van , véghezviszi a' tseléd. Az indulatoskodás által a' legjobb cselédet is elronthatjuk, és^ez által másoknak is kárt tehetünk. Éltől a' szelíd érzésű Gazdaszszony őrizkedik. A ' tudatlanságot nem Af F. Cseléddel való bánásról. 5l illik büntetni; a' roszsz akaratot pedig senkiről sem szabad feltenni. III. S Z A K A S Z. A 1 fejér cseléd választásáról , fogadásáról, be-1 réről, tanításáról, igazgatásáról, cs megfc - nyítéscrói. $. t i A sok cselédtartás nem gazdaság, *s nem könnyebbség. Mentől több a' száma a' cselédnek: annál több a' heverő kenyérevö a' háznál , 's annál ba« josab a' velekvaló vesződség. A z okos Gazdasz*- szony tehát körü'nézi a' maga foglalatosságait, és annyi tselédet tart tsak , a' mennyivel dolgait tisztességesen • véghezvitetheti; 's kellelinél töb* bet tsak pompáért nem tart. Nints most az az idő , hogy midőn a' Familiákelszaporodván , kiIsiny a' jószág, 's kissebb annak jövedelme , tsak parádáért egy mást érje a' Komorna , Inas's a't. §• 15 . Megkell választani a' cselédet* A ' Gazdaszszonynak eszes volta egyikből ab* ból esmerszik meg , ha háza' állapotjához képest alkalmatos tselédet tud választani. A ' megválasztás ezekből áll. 1. A' ki miben gyakorolta magát, továbbá is azon foglalatosság mellé alkalmaztassák; külömben magára haragudjék az ollyan Gazdaszszony, a'ki a' konyhaszolgálót komornának, 's a* komornál szakátsnénak megfogadja ,'s lÖle azt kívánja egyszeriben , hogy főzni tudjon. 2. Ep , egésséges, és a' munkára gj'ors , erős legyen a' választandó személly; külömben a' rö - U * 52 /// . Szalasz. vidlátók nem tárni, a' soká alvók nem tehenet fejni, és a' gyermekek nem vizhordásra, 's kenyér sütésre valók. 3. Hűséges legyen; máskülömben a' szomszédaszszony mindég megtudja gyengeséginket, és a' házi tolvajtól lehetetlen őrizkedni. §. l6. Annak idejében kell cselédet fogadni. A" tselédben ha nem mindenikben is, de csak ugyan job b részén meg van az a'gyengeség, hogy a' legjobb helyet is megunja ; sok pedig maga lévén roszsz, a' Gazdaszszonyt roszszalja. INémelly helyen ellenben az Aszszony erköltsös, a' tseléd ki nem állja, és így a' változás bizonyos lévén, másnak fogadásáról kell gondoskodni. A ' fogadásban ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony: 1. Távol helyről, ha elkerülheti, még bizonyság levél mellett is ritkán fogadjon tselédet; jöttmentet pedig, a' kinek se hazája, se bizonyságlevele nintsen, ha ingyen szolgálna, se kell befogadni. 2. Időn kivül (hanem ha roszsz erkőltse vagy halál miatt) a' cselédet nem kell változtatni , inkább annak idejéig tűrni kell; mert a'bizonyos, hog y a' betsületes cseléd , ha tüzet raknak is a' hátán , kiszolgálja az esztendőt, és így időközben tsak roszszat lehet a' roszsz helyett fogadni: e' pedig annyit tészen , mint ebben gubát tserélni. 3 . Ha tsak lehet, azon kell igyekezni, hogy új esztendőkor teljen a'cseléd ideje , és Szent Mihály napkor a' szolgálat felmondása. így könnyebb cselédet találni: mert télben nem ád neki minden boko r szállást. 4. Két egy testvér leány gyermeket, vagy az Annyát leányával nem tanátsos befogadni azért: mert a' vér esmeretséget, az esméretség A' F. Cseléddel való bánásról. bs bizodalmat, a' bizodalom bátorságot, és a' bátorság független engedetlenséget szokott szülni. § . 17. A munkás méltó a bérére. Mikor a' Gazdaszszony cselédet fogad: annak bérét világosan meghatározza : Szegődöt t b é r osztot t kontz , és kötelességét is elejébe terjeszsze, 's ezeket tartsa meg: 1. A' fizetésen kivül se ne ajándékozza a' cselédet, se ne Ígérjen semmit: mert arra rátámoszkodik a' tseléd, 's ha kinemadatik néki érdemetlenségéért: nem magát, hanem a'Gazd - aszszonyt tartja rossznak, job b inkább elmenetelével a' jót megjutalmazni, vagy fizetését megjavítani esztendőnként. 2. Minden cselédnek a' neve , szolgalatja , 's bére mennyisége beírassák a' szegödség'könyvébe, 's e' szerint mindeniket minden fertály végével, de elébb soha se , egy krajtzárig ki kellfizetni. 3. A'fizetés kész pénzben határoztassék meg, és állandóan. Ezen vehet a 1 cseléd magának ruhát, 's a' millyet vészen, ollyat visel; nem panaszkodhatik a' Gazdaszszonyra. De ezt nehéz véghezvinni: noha igen jó lenne. Nálunk tudniillik már köz divatban vagyon , a' nagy várasokat ide nem értvén , hogy a' cseléd részszerént kész pénzben , részszerént pedig ruházatban kapja ki bérét. Ha már így kell lenni a' dolognak, határozza meg a' Gazdaszszony a' kedvetlenség elkerülése végett a' veendő ruhának az árát, és azután azon a'cseléd'saját választása szerint vegye meg ; ha külömben jónak találja. A'cseléd nem ért, sőt nem is érthet úgy a' vevéshez , mint az ügyes Gazdaszszony. U- Annak a' Gazdaszszony végére járjon , hogy azon vidékben , a' hol ö lakik, mit szoktak 54 III. Ssalasz, ez, vagy amaz cselédnek fizetni, és ennél fellebb ne hágjon; de el se vonjon semmit: mert külömben a'cseléd-fogadást megnehezíti magának, §. 19- Az új cseléd, ha annál eszesebb is, még is tudatlan elejinte. Valahán y ház : anny i szokás . A ' cselédis.tsak azt tudja, a' mit gyakorlott. Itt te^ hát ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony: 1. Jobb meg sem fogadni az igen tudákos , és maga akaratján járó cselédet: mert a' cselédet nem azért fizeti a' Gazdaszszony, hogy a' maga kényjén, hanem hogy az Aszszonya' akaratján járjon. 2. Mikor valamit rá akar bízni : tudakozza meg tőle , hogy ő eddig mint szokott tselekedni: ha jó , helybe kell hagyni, ha pedig nem jó , világosan meg kell neki magyarázni, és mutatni kétszeris. Egy szóval : 3. A'k i azt akarja, hogy jó cselédje legyen: azt tanítsa a'maga kezéhez, 's ha megtanult, be - tsülje meg érdeme szerint, és soha elébbeni tudatlanságát, 's a' velevaló jólléteit ne hányja szemére. §• 19. Mentől több kezek dolgoznak a' háznál, annál szükségesebb az igazgatás. A ' házi boldogságnak előmozdítása egy ollyan főtárgy , a' mellyre minden munkáknak intézve kell lenni. Ha pedig minden ember azt tsinálja; a' mi néki tetszik; majd zavarodás esik a' sorban, és idő megválasztásában; majd sokszor véghezviszik a' kissebbet, és a' nagyobbat elmellőzik. A z igazgatást tehát úgy vezesse a' Gazdaszszony; A' F. Cseléddel való bánásról. $5 1.) Hogy a' serkentő, útmutatása szerént előre tudja, mit kellessék az időnek ezen 's ezen részében mindenek előtt munkába vétetni. 2.) Feloszsza, kirekire személlyesen minden nap a' munkát hógy így mindegyik cseléd tudván mi van ő rá bizva , és mellyik nap ? egyik a' másikra ne támaszkodjék, 's a' sok szakáts közt sózatlan ne maradjon az étel. 3.) Minden estve megnézze a' Gazdasszony, ki miképen vitte ezen a' napon végbe kötelességét; és a' hibát nyomon megigazíttatván, a' j ó munkáról tegyen ditséretet. k.) Mentől kényesebb, és 6Íjetöbb munka van a' tselédek kezén : annál vigyázóbbnak kell a'Gazdaszszonynak lenni.Illyenkor hát vegyen kötni valót a' kezébe , és forogjon egész nap a' dolgozók között, 's a' ki mit nem jól lesz , annak a' szokott módot mutassa meg. §. 20. A' cselédnek fentiekben való tartása szűkséges. A' szükségtelen lágyságból függetlenség szokott rendszerint következni, és a' roszszaság sokszor olly nagy a' Cselédben; hogy ha azt a* Gazdaszszony elnézi: roszsz leszsz a' következése ; tehát hogy a' Gazdaszszony ezen kötelességét is jól értse, e' következendoket tartsa meg : 1.) Ha a'Gazdaszszony annyira elfelejtkezik magáról, hogy a' cselédeknek jádzótársává teszi magát, azokkal terétsel , embert szólt, 'shijjábavalóskodik : a' cselédek tsak hamar félre teszik a'tőle való függést, tiszteletet, és engedelmességet, 's bolondot tsinálnak belőle. 9.) A' szüntelen perlekedő, és indulatoskod ó Gazdaszszonyra tsak hamar rá esmér a' cse ­ léd , és még'abban löri a' fejét;hogy tehessen ollyat, a' mivel a Gazdaszszony! incgboszoulhassa. $6 /// . Szálast, 3.) A' maga gyengeségeinek tanúivá, és eszUöseivé soha se tegye a' Gazdaszszony a' cselédet; külömben vagy nem meri azt többé fenyíteni ; vagy ha fenyíti: azt tudja meg , hogy a' cseléd boszszút fog rajta tennj, és azt egy kis toldalékkal kiis trombitálja. A ' hízelkedő, hazudozó, és árulkodó cselédnek ne engedje meg a' magához való bejárást ; mert így a' jó cseléd elkedvetlenedik, és az igazat se raérészli elölte bemondani. A z ollyan házi Aszszony pedig job b ha kibúvik a' világból, a' ki egyebet nem hall a' hizelkedésnél , és a' hazugság böltsöjében rengettetik. 5.) Verésre tsak igen ritkán kell szorulni, és akkoris ugyan meggyőzni a' cselédet engedetlensége felől , külömben a1 büntetés tsak gyűlölséget hágy maga után; és az iIlyen Gazdaszszonynak elmegyen a' hire , és még cselédet is nehezen talál. Midőn a' felpattant Gazdaszszony a' cselédet boszuságában szidja, 's veri nemcsak meg nem jobbítja azt, hanem még inkább rosaszabbá teszi. Az t gondolja t. i. a' cseléd, hogy Gazdaszszonya nem érdem szerént, hanem mérgében bünteti ölel , melly gondolatban azután annál inkább meg erősödik, lia Ölet későbben a' hirtelenkedő Gazdaszszony kérleli. A ' fenyítés mindenkor csendes józan meggondolással tétessék, a hibához legyen mérsékelve és kegyetlenséggé 6oha se váljék. 6.) Ha a' gazda valamcll vik fejér tseléddel e g y két szót szól, abból nem mindenkor következik roszsz: de ha szinte gyarlóság volna is a' dologban ; a' cselédet azért soha se kell meg is szollitani ; hanem magánosan a' Gazdát megletzkézni: külömben a' fenyíték miatt az illy cseléd a' Gazdának fog árulkodni, így pedig vé^ ge boszsza soha se leszsz a' házikeresztnek. Á luizi rendtartásról. 57 7.) A ' roszsz társaságot a' fejértselédnek nem kell meg engedni. Erre nézve a' férjfi cselédektől külön szobában legyen lakások, és hálások, 's a' Gazdaszszony lefekte előtt, 's regei is j ó idején megnézze , ha otthon, és a' maga helyén fekszik e a' cseléd. Az éjjel kijáró cselédet nem kell tartani. IV. SZAKASZ . A" ház i bels ő rendtartásról . A' rendtartás a dolognak lelke. Ha a' cselédek tudják , hogy a' háznál Hlyen, vagy ollyan rendtartás , és mindennek bizonyos ideje , 's helye van: annál könnyebben megszokják, és tanulják a' munkát, 's az engedelmességet. De a' melly háznál e' nints: a' cseléd minden parantsolaton panaszolkodik, és minden rendelést boszszontásnak nézvén alig hiszi, hogy az ideje kiteljék 's elbútsuzik. A' házi rendtartásnak ezek a' tárgyai: 1.) A' felkelésnek, és lefekvésnek bizonyos ideje , és órája mind télen, mind nyáron. 2.) A' fölüstökömözés, ebéd , uzsona , és vatsorának meghatározott órája. 3.) Az ételnek, és italnak megállított száma , neme és készítése módja. 4*) Az asztali, és ágyi ruhának bizonyos időben való feltserélése. 5.) A' személyes foglalatosságoknak a' cselédek közt való felosztása. 6.) A' szomszédoknak, és hirhordó aszszonyoknak a' konyhába való járások megszorítása. 7.) A' házibutoroknak az esztendőnek bu o iiyos részeiben való megtisztítása. 58 IV, Ssalass. 0.) A ' szapulásra , és lugozásra Kiszabott bizonyos napok. Q ) A ' kenyérsütésnek minden héten való meghatározott elölfordúlása. 10.) Az Isteni tisztelet gyakorlása,és a' tisztességes mulatság megengedése. 11.) Az éléskamarának felhányása, és megtöltése. §. 22. /V felkelésnek, és lefekvésnek bizonyos órájának kell lenni. Ha a' cselédek ehez nem szoktattatnak : magoktól elaluszszák a' fejés, kenyérdagasztás, fűtés, és motskos edények felmosása idejét, 's ha a' Gazdaszszony azért dorgálódzik : magokat e' részben éppen nem tartják hibásoknak, 's a' fenyíték foganat nélkül fog maradni. Erre nézve elmúlhatatlan a' jó rendnek behozása, a'- melly ebbő l áll: 1.) Téli napokon keljenek fel a' cselédek öt órakor, hatig végezzékel az imádkozást, fűtést, fésülködést, mosdást, és seprést, ettől fogva fonjanak, és menjenek fejni; nyoltzkor hozzanak vizet, rakjanak tüzet a' konyhán, készítsék a' früstiket, és magokis falatozzanak. Nyárban pedig a' felkelés ideje a' nappal együtt lehet négy órakor, 's minekutánna megfejtek:a' kertben , ha szárazság van, hordjanak vizet; öntözzék meg a' veteményeket, seperjék ki a'folyosókat , konyhát 's a' t. és früstikeljenek. 2 .) A' lefekvés idejét szintúgy szükséges meghatározni, télben p. o . fonjanak 11 . óráig; és nyárban tizig' végezzék el a' felmosogatást 's a't. 3.) E' szerint a' Gazdaszszony minden estve . kiadhatja a' gyertyát a' nélkül, hogy vesztegetés essék: mert felszámlálhatja, hány helyen fog , és, hány óráig gyertya égni. jí házi rendtartásról 59 / J t ) A' Gazdaszszonynak azonban magúnak kell legelőbb felkelni, és legutoljára feküdni menni, bogy láthassa, hogy a' konyha öszvesej'erve , a' kúlkák szájjá betsinálva, és a' kapuk bezárva, a' mellynek a' kultsait vegye magához, hagy a' cseléd éjjel ne tsaponghasson. 93. Az evést bizonyos időre szükség meghatározni. Ebben ezeket jegyezze meg a' Gazdaszszony : 1.) Valamint a' mindennapi munkál; úgy az ételt is ki kell a' cselédnek adni; mert a'természet hanemha új erőt vészen, a' munkát nem birja; újj erőt pedig az étel, és az a' mellett való nyugodalom ád. 2.) A ' Gazdaszszony mindenkor előb b vé ­ gezze a' maga asztalánál bizonyos órákon az evést, és azután üljönle a' cseléd mind azért, hog y semmi veszendőbe ne menjen, mind pedig azért, hogy a' Gazdaszszonynak ideje legyen a' cselédek ételét, és evések módját megtekinteni. A ' nagy házaknál, a' hol a' cselédek számára külön főzetni szokás , a' cselédek előb b esznek , mint az Uraság. A ' Komornak , és egyéb belső cselédek azonban itt is későbben ebédelnek abból , a' mi a? Uraság asztaláról lemegyen. 3.) Azért is szükség még az evésre bizonyos órát rendelni, hogy a' cseléd a' munkából erro az időre haza jöhessen, vagy ha nem jöhet , félre lehessen portióját tenni. Itt a' Gazdával is mét egyet kell érteni u. m. a' ki a'nagyob b mezei munkát szokta kormányozni. A% ételnek száma, minémüsege, mennyisége, és készítése módja meghatározást kivan, azért is.' 1.) El legyen a' Gazdaszszonynál rendelve, és azt a' cselédnek is j ó tudni, hogy hétköznap 60 IV. Szalasz. hányféle ételhez ülnek; és hányhoz Innep napon ; ki kap bort , és mennyit? mindennap e', vagy tsak Innepeken ? 2 .) A ' legokosabb Gazdaszszonyt is ez a' do ­ log próbálja meg legjobban: mert tapasztalás kívántatik ahoz , hogy illyen 's illyen ételhez, ebből , vagy amabból ennyi 's ennyi személlyre, mennyi kívántatik, hogy a' cseléd se ne koplaljon , se ne vesztegessen. 3.) Az egyféle ételre rá un a' természet; azért is j ó azt kitsinálni, hogy télben mellyik napon ; és nyárban hasonlóképpen mitsoda féle ételek fognak az asztalra adatni ? 4.) A' maradékot nem kell a' moslékba önteni , sem hogy azt a' cselédek kutyának, vagy esmérősseinek adhassak, megengedni; hanem el kell tétetni,'s gondját viselni a' jövő evés idejéig. A'ház i szegény pedig meglegyen nevezve , hány legyen , 's mellyik napon : ezen kivül nem szükség a' Gazdaszszonynak az egész világhoz jóltévönek lenni, 's nem is lehet. 5.) A z új Gazdaszszonyok leginkább hibázr nak (kivált ha egyik vidékből a' másikba mennek férjhez) az ételek készítése módjában. Erre nézve az illyesek az odavaló tapasztalt (Gazdaszszony októl tanulják ki, hogy ezen a' részen mint tartják a' cselédet? hogy szokás ez , vagy amaz ételt itt készíteni ? 's a' t. Így ha ezt követi : a' cselédnek meg ne engedje a' válogatást, 's ez vagy amaz ételnem kívánását. 6.) A z ételkészítésben a' jó ízre , és különös tisztaságra főképen kell vigyázni. A ' hol e' megvan: ritkán szokott a' cseléd morogni. §• 85 . A' cselédek' asztali, és agyi ruhájokat bizonyos idő múlva Jel kell tserélni. A ' gondos Gazdaszszony az asztali, éságyi- A* házi rendtartásról. 61 ruhákat minden esztendőben megszokta mustrálni ; és ujjakat annyi számmal szabni: hogy az asztalabroszokat minden héten egyszer; a' tö ­ rülköző, és törlő ruhákat kétszer; az ágyi ruhákat pedig minden 14 napban tisztákkal fellehessen tserélni. A ' cseléd azt nem kívánja, hogy ezek tziírák, és vékonyak legyenek; hanem azt, hogy rongyos, és szurkosak ne legyenek. A ' jó lúgban az illyen'siros ruhák szépen megkelnek, 's minden szappany nélkül mégis tisztulnak. Hogy pedig a' izélt ezen tistaságban annál könnyebben el lehessen érni; a' Gazdaszszony meg ne engedje , hogy a'cselédek, mikor esznek, vagy az ételt eldöntsék ; vagy azzal egymást lo - tsolják. A ' szebb rend' megtartása kedvéért ahoz szoktassa a' cselédet, hogy mindenik, és mindenkor a' maga szokott helyén üljen , és egyik legyen közülők kenyéx'szelő, a' másik pedig osztó , és bontó 's a' t. §• 26. hittek kinek tudtára kell adni a' maga személlyét egyenesebben illető foglalatosságokat. Ha a' cseléd a' háznál mindenes: ezer meg ezer zavarodás nélkül nem folyhat a' Gazdaság. Azért is: 1.) Még a' szegődségkor meg kell mondani közönségesen kinek mi leszsz a1 kötelessége fő , vagy első képen. 2 .) Kiki ezen kötelességéhez képest naponként mit vegyen munkába , meg kell mondani. A ' huzamosan tartó nehezebb, és könnyebb foglalatosságokat az értelmes Gazdaszszony cselédjei között okos mértékkel oszsza fel, hogy igy a' munkában a' cseléd tehetsége, és ügyessége szerént egy aránt részt vegyen. Egyébbként a' cselédek között gyűlölség, és kedvetlenség, az Asz - C2 IV. Szálasé. szony eránt pedig bizodalmatlanság támad. A ' nehéz munka után a' könnyebb munka mulatság, és nyugvás gyanánt szolgál. 3.) Ki miről tartozik számot adni, és felel* ni. Ehezképest kifeji a' teheneket, ki fiit, kinek kezén állanak az asztali készületek, ki sepri, és tisztogatja a' belső szobákat, és tisztítja az ágyi ruhákat 's a' t. Zj.) A ' pintze , és éléskamara kulisai magánál legyenek a' Gazdaszszonynál; és hanemha igen megpróbálva valakire lehet azt bízni ; úgy mindazáltal akkor is, hogy a' felvigyázás a'Gazdaszszonynak fentartassék. 5.) Egyre se kell sok félét bízni: mert sok cseléd a' magáéra se tud gondotviselni: hát az Aszszonyáéra hogy tudna elegendöképen gondoskodni. 6.) Minden fertály esztendő végével elölkérje a' Gazdaszszony a' cselédtől mind azt, a' minek gondviselését rá bízta, és darabról darabra mutattassa elöl magának , mi karban vágynak? és nem kell mindent az esztendő végére halasztani. , ; § ' 2 7 , , /í cselédeknek a szomszédokkal való tzim* borulását meg nem kell engedni. Az emberi gyarlóság annyi ra erőltet némely szemellyeket, hogy mindent elkövetnek, tsakhogy a' cseléddel meg esmérkedhesscnek. Erre nézve : l.)TeIIyességgeI meg nem kell engedni, hogy a'cseléd a' szomszédba járjon fonóba , vagy be ­ szélgetni : mert 1g y bizonyosan elfog romlani, és ha meg nem vesztegetődik is: de legalább elkedvetlenedik: mert a' mi egész életünk Protokoloma a' szomszéd aszszonyoknál van; és ab- A* Juizi rendtartásról. ból a' cselédnek mindent elbeszélnek, 's olljannal is tele verik a' fejét, a' mi talán egyszer megesett, de többé nem történik rajtunk. 2.) Az is szokások még némelly szomszédoknak, kogy holmi tsapodár, 's hírharang aszszonyokat tartanak , a' kiket a' szomszédba szántszándékkal is elküldenek visgálódni, hírt vinni 's a' t. A ' melly Gazdaszszonynak a' maga házi békessége kedves: az illyen személlyeket pemeteltesse ki a' konyhából : mert a' cselédet is ezek tsábilják , 's a1 cseléd is mindég szokott nekik vagy egy tojást, vagy lisztetskétadni ; söt sok helyen a'házassági boldogságis ezek által bomlik fel. 3.) Minden Helységnek meg vágynak a' maga szegényjei , és nyomorúltjai. Ezeket legokossabban tselekszi a' Gazdaszszony, ha házához nem jártatja; hanem minden héten bizonyos napon enniek küld, vagy ha a' házhoz mennekís: annak is meghatározott ideje legyen , 's a' Gazdaszszony maga határozza meg, mivel segítsék öket 's a t. 4 .) Az idegen, és esméretlen személlyekre nézveis jó ollyan rendet tartani a' háznál , hogy valamellyik cselédre legyen az bízva , hogy az illyes embert, ha a' Gazdával, vagy Gazdaszszonnyal van valami dolga ; a' konyhába be ne fogadja ; hanem jelentsebe , 's kivált ha a' Gazdaszszony maga van : addig a' szobától el ne távozzék , mig erre parantsolatot nem ád az Asz ­ szony: mert az idegen ember ijedséget, 's kárlis tehet illyenkor, i 28, A' ház tisztításának bizonyos idejének, e'* számának kell lenni* Ezt így szokás elintézni. 1.) Ha a' szobák deszkázva vannak : a' pallalok múlhatatlanul legfelebb minden hónapban 64 [ír. Szakasz. egyszer kaporral, 's meleg vizzel kimosatnak. Kissel)!) házakban ezek a' rendes idők u. m. Karátsony , Húsvét , Pünkösd, és Kiss-Asz ­ szony hetei. 2.) A ' kissebb faedények , és a' mindennap kézen forgó vas, réz , bádog , és üveg edények minden szombaton délután megtisztíttatnak, a* konyha megtapasztatik, és kimeszeltetik. 3.) A ' Gazdaszony' felkelése előtt a' konyha , pitvar, és folyosók mindennap, az udvar pedig minden szombat estve kisepretnek. Zi.) A ' kimeszelést, és ablakok megmosását Májusban, és Septemberben múlhatatlanul meg kell tenni. így ha ezen dolgok elvagynak bizonyos időre határozva, a' Gazdaszszony a' maga dolgait úgy intézheti , hogy ezekre is rá érnek, és mintegy neki készülhetnek a' cselédek. §. 29- A' ruhák' mosása sem igen ritkán, se gyakran nem lehet: azértis : 1.) A ' cselédnek bizonyos időt kell arra engedni , hogy a' magok kevés, apróbb öltözőiket, úgymint előkötényt, nyakba, és zsebbe* valókat minden Pénteken estve beáztathassák, és szombaton kimoshassák, estve pedig megfoltozhassák. 2 .) A z asztali ruhák, lepedők , vánkos héj" jak, törlőruhák Iegfellebb minden hónap végével szombaton estve beáztathatnak, és Hétfőn meglugoztatván, kedden kimosathatnak. 3.) A z apróbb ruhák, ingek, keszkenők, kötények ,'s a' t. minden 14 napban egyszer t. i. szombaton hó vízbe , vagy tiszta lúgba , néha savóba beáztattassanak, 's Hétfőn szappanyoztassanak ki: mert az illyen vékony , é fejér ru* Á házi rendtartásról. f>5 hókat minden a' sz e nny , mind pedig kivált a' keményítő nagyon eleszik , 's meg is sárgitják. k.) A' Gazdaszszony a' maga házi ruhájit együtt soha se engedje a' cselédekével lugoz - tatni, és szapúltatni. Ennek a' rendtartásnak sok oka van ; de én ide nem írom bizonyos okból. §. 30. A' kenyérsütés minden Héten előforduló dolog a' háznál. Azokra nézve: 1.) Nagy okosság az , ha Gazdaszszony a' malomból haza hozott lisztet megszárasztván, egyszerre mégis szitállalja , hogy azzal a' sütéskor ne bajoskodjék. íg y a 1 szitáitatásnak is neki készül előre. 2.) Ha a' sütöszolgáló minden babonát félretévén, Pénteken 8 óra után kovászt tesz, két három óra közt bédagnszt, Szombaton viradtára ki is fog a' kenyér sülni. 3.) Egyszerre se sokat, se keveset nem kell sütni. A' kevés sütésnek az a' hibája , hogy sok időt vészénél, fát veszteget, és a' lágy kenyér jobbanis fogy : a' nagy sütésből ellenben hasonló , és az a' kár van , hogy ha a' kenyér régi: igen megszárad , megsavanyodik , 's penészedik ; melly miatt a'cseléd felét is elhányja, vagy pe ­ dig izetlensége miatt nem eszi, 's annál több fött ételt kivan. A z ügyes Gazdaszszony csak hamar észre veszi az illendő középszert, mellyet azután sinormértéknek tartami. U.) Ha a' kenyeret elzárják a' cseléd előtt: vége hoszsza nints a' Gazda,'s Gazdaszszony kissebbitésének; ha pedig el nem zárják, a' bizonyos, hogy sok cseléd maga is telhetetlen, de vesztegetöis. Errenézve a'nagy házaknál legjobb a' cselédnek bizonyos számú gabonát adni , és a' konvhát magara bizni: a' Uözi'pszeríieknél pedig 5 H IV. Szál asz. a' kenyeret fontszámra süttetni, vagy legalább fontszámra vágatni ki , 's igy egész napra kiszabni két fontjával. íg y 3Ö5 napra vag}' egész esztendőre esik 730 . font kenyér a' melly g. köb ö l rozsból bőven kilelik,'s rá se mégyen : mert egy köböl rozsnak szokott maradni 6o font lisztje, éhez , pedig 3 0 font vizet töltvén, legalább is leszsz bplŐle 8 5 font Kenyér. Ennél számlálja fel bár akárki, több esik egy személyre az esztendő alatt felsütött rozsból, akármint vigyázzon is a' rseléd kenyerezésére. Némelly cseléd több , másik pedig kevesebb kenyeret kívánván , még jobb , ba mindennapi szokásban lévő ételhez annyi kenyér adatik, mennyivel a' cseléd a' Gazdaszszoy' tapasztalása szerént beéri. $. 31. A ' közönséges és házi- Isteni tiszteiéire rá kell a' cselédeket hajtani. Ha mindenek oz elölszámláll módok szerint elvannak valamelly háznál rendelve, még arra is lehet időt szabni , hogy a' rseléd a' Templomba menésre is ráérkezik : azértis 1.) A ' Gazdaszszony elrendeli, mellyik cseléd menjen kis, vagy öreg Misére, és mellyik Vasárnap, és mellyik délelőtti,vagy utánni Prédikátziora. 2.") A ' lefekvés, és felkelés' idején is meg kell kivánni, hogy a' cseléd mindenik a' maga módja szerint mindennap véghezvigye imádságával Istene eránt való kötelességét. Erre a' Gazdának,'s Gazdaszszonynak példája legjobb ösztön. A ' templomban, úgymint a' vallási gyakorlásnak írent helyén sok jót lát, és hall a' cseléd, melly nékie erkölcsi épülésére szolgál, hibáit megjobbítja , és jó szándékát gyarapítja; pedig a' töb- A* háti rendtartásról. 6? bek között leg inkább ettül függ a' cselédnek haszonvétele. 3.) Innepnapokon két Templom után a'tisztességes , és ártatlan mulatságot a' cselédnek megkell engedni. Ez által annak mind teste , mind elméje megfrissül, és a' munkára alkalmatosabb leszsz. §. 32. Az élésházat annak idejében fel kell hányni ('inrentálni) és megtölteni. E' nélkül a' legszebb Gazdaszszonyis botlik : azért is 1.) Hogy maga magát megbírálván bizo ­ nyosan megtudhassa , ha kiméllö volt e , és ma ­ radt e' meg valami, a' mit nyereségnek lehessen tartani? az Élésh/izat szükség minden esztendő végével legfelljebb , a' kilől pedig kilelik, minden fertályban egyszer egészen felhányni. 2.) Ekezképest a' kiadásnak, és bevételnek Jeyvzökönyvei a' Gazdaszszonynak elkerülhetetlenül szükségesek, a' mellyeket több esztendőkről öszszevelvén , mint a' tükörben megláthatja, mellyik esztendőben ment fel ebből vagy amabból kevesebb, vag}' több ? 5.) Á' melly Gazdaszszony ezt restelli: lehetetlen hogy az élésházat is illendően , és annak idejében megtudná tölteni. Ebben ha az okos szem megvizsgálná sok hires GazdasszOnyokat fogna a' vesztegetők osztályába által tenni; a' kik abból , a' mit soká tartani nem lehet, bőven , a' mi pedig elállana , keveset takaríttanak be ; 's a' mit annak idejében , 's szokott helyén jutalmasan meglehetne szerezni: majd két annyi költségen vásárolják meg. á.) A' felhányást úgy lehet intézni, hog y mindeneket megkell nézni minden fertály végén az élésházban, és azzal öszvevetni, a' mennyi 5 * 68 IV- Szakasz. volt a' beszerzéskor, 's így a' kissebb summái kivévén a' nagyobból , penna nélkül is felvetni: ebben a' fertályban mi 1.ólt el, több e' vagy kevesebb mint a' harmadikban és miben esett, a' vesztegetés? Ha ez az öszszevelés megesik: úgy lehet tsak okosan, és gazdaságosan épen annyit beszerezni, hogy a'Gazdaszszony se kárt ne vall jon , se időközben meg ne fogyatkozzék. Y. SZAKASZ . A ' házibútorok, jövedelem, konyha , szogődség , és naluráliák' jegyzőkön ) veiről. §. 53. A Gazdaszszony egyik részét tudományéi nak a' jegyzőkönyvekből meríti. Ha az embernek tsak egyféle szüksége volna, soha se kellene a' Gazdaszszonyságot se tanulni, sem erre a' végre jegyzőkönyveket tartani , de az ember dolga nem így van. Ennek téli , és nyári ruha kell, az is pedig többféle ; eledele a' Természetnek Országiból számláihatatlan , és külomböz ö mind idejére , mind izére nézve, i Egyik hamarább romlik, mint a' másik ; egyikből több kell, mint a'másikból ; és a' házi társaság is több, vagy kevesebb személlyekböl álló , a' mellyek nem egyformán emésztenek, és az esztendőnek változásihoz képest külömböző eledellel élnek. Abban áll tehát a' Gazdaszszonyságnak egyik lelke , hogy ezeket illendően betudja szerezni , és kiméllve kiadni. Ezt a' beszerzés, és mértékletes kiadás módját mástól se lehet hamar megtanulni; hanem vagv kárt kell vallani, vagy az elébbi időnek a' következővel való öszszevetéséböl megokosodni. Erre pedig tsak a' segíti a' Gazdaszszonyt, ha tetteit napról napra feljegyzi. A' Hasi Rendtartásról. 69 Házibutorok Hönyve 1831- Esztendőre A ' házi belső mobilíák. Hány darab. Nro Neve Ki kHze'uii áll Mi karban van. Mikor s/.rri'/.- Mi H árra. Hány darab tetott. . Fot7(|kr. Hány darab. 1 o 3 l'.s/..* As/.tal Nyoja A"Kul-ne. [UjegtfMeni lltrgi. 1 Kii. szcrii 1820 18IKI,, IS07 I'! i i. 2 B 8 §. ÖkRáér a Gazdaszszony a jegyzőkönyvek vezetiisere. Minden munka tsak addig nehéz , míg az ember magát abban nem gyakorolja ; 's addig nem érkezik valamit naponként megtselekedni: míg a' rendtartást a' háznál bé nem hozhatván , minden dolga tővelhegygyel ö>zsze áll ; de ha ezeket elintézi: a'rá nem érkezés panaszsza meg fog szűnni. $. 35. A' jegyzőkönyveknek neve, formája, és különös haszna. 1. A z elrendelt házban legelső könyve a Gazdaszszonynak a' házi bútoruk könyve , vagy Inventariom. 2. Haszna ezen könyvnek abban áll, hogy belőle minden órában megláthatja a' Gazdaszszony minden bútorait, mitsoda karban vannak, mellyik veszett, és mi az árra ennek vagy amannak 's meddig tartott ? 3. Formája ezen könyvnek negyed forma , és négy öt árkus papiros a' nagyobb házaknál is elég hozzá. A ' beleirás Új Esztendőkor egyszer esik meg esztendőben. A ' bútorok a' magok Classisok szerint egymás után és sorban szoktak be ­ íratni , illy formán : 70 IV, Gzaka*x. N B. 1. Ezen számok l, 2, 3, azt mutatják, hogy a' házibulorok ezen numerusokkal vágynak megbéllyegezve , vagy jegyezve. 2. A ' házi belső mobiliák után mehetnek: A z ágyi ruhák. Aszlaliruhák. Asztalikészűlet, kés, kalán sótartó 's a' t, A ' vászon, és gyolts. A z Öltözöruhák. Fejérruha. Üvegek. 3. Ezek mind különös lapokra egyenként hé - Írattatván, következhetnek azután. A ' konyhabéli faedányek. Tserépedények, portzellán , tatai, steiugut 's a' t. Tzin , vas, réz , és bádogedények. lí- Ezek után következhetnek , A' szerszámkamarába valók. Az Éléskamarába valók. A ' pintzebeli , {jzekérszin és , Istállóbéli edények , szerszámok, és esiközök §. 36. A ' jövedelemkönyv világosabb , ha titulusokra vagyon osztva: mert így a' Gazdaszszony láthatja, mellyik hónapban, és napon miből mennyit vettbe ? Formája illyen lehet p. o. Jövedelemkönyv 1830. Esztendőre. Bévevés a' baromfiakból. Ilona p Nap 1 1 Miből 1 Tor, 1 kr. Januarius. 8 12 18 TojáshólKét hi/.ott Ltidért Tollért Fon/ja a kr. 3(3. t. ,20. 1. i 15. 3. 1 A Ildii llendlartásrul. 71 A' másik lapra jöhet osztán 2. tehenek jövedelme ú. m. túró , váj , tej , lejfel, sajt, borjú , bor, 's a' t. 3. Kert jövedelme , ú. m. sárgarépa , ugorka, 's a' t. 4. Gyümöltsöskert jövedelme ú. m. száraz, vagy nyers alma, szilva, dio , 's a' t. 5. A ' Gazda erszényjéböl kész pénzben. 6. Iüilömbféle aprólékokból. Ámbá r ezen könyv titulusokra leszsz is szaggatva, még is lehet azért oldalakat, és általvitt oldalakat tsinálni, 's így az egész jövedelmet öszszesummázni. § . 37 . A ' mint egy részről a'Gazdaszszony a'maga jövedelmit feljegyzi: úgy más részről költségeitis minden héten kétszer, u. m. szerdán, és szombaton felírja. Erre a' végre konyha , vagy költségkönyvet is szokott tartani. Ez a' könyv nem arra való , hogy ebbő l a' Gazda minden krajtzár eránt számot vegyen a' Gazdaszszonytól; és a' mellyik az illyen Feleséggel így akar tselekedni : nem érdemli a' j ó Gazdaszszony Feleséget. Ez hát tsak magának a' Gazdaszszonynak szolgál tselekedetének , és gondoskodásának egy részről sinormértékéfil; más részről pedig bizonyságául. Tudómé n azt, hogy a' magát kedveltetni tudó Gazdaszszony erőltetés nélkül is bemutatja azt jó férjének a' végett; hogy abból megláthassa, hogy az ö felesége eg y takarékos talpig derék Aszszony. A ' nagy házaknál a' költség könyv töb b részekből állhat, és ez a'Városokban leginkább szükséges; a' hol kenyeret, zsemlyét, húst, halat, gyertyát, és szappanyt, 's a' töb. rovásr a , vagy tzédulára , hordatnak. A ' Mezeigazd- 72 IV. Üzakasi. aszszonynak erre nints szüksége, a' ki a' maga szükségeit többnyire maga készíti: azértis a' mit kiád készpénzben: elég neki azt illyen forma könyvbe feljegyezni : Konyha , vagy költségkönyv 1850. Hónap Nap Megnevezése a' költségnek. 11. kr. Jauua. 1 2 3 Egy borjüfej ,— — — Egy uka' Iliskúsa. — — Aprólékok, — — — — 24. 20 4. Oldal Summa — 48. 1. EzenkÖnyvbe mindenféle költségeit beírhatja a' Gazdaszszony, és az esztendő, Vagy fertály végével mind öszszesummázhatja. 2 . Megláthatja egyszer'smind belőle , mire költött ezen hónapban, fertályban, vagy esztendőben többet, vagy kevesebbet, mint másszor? 3. Hogy ez annál könnyebben megeshessek: külön helyre , vagy egy hónapban, sőt fertályban is tsak egy Summában teheti ki a' Mészárszékbe , mesteremberekre és boltosokra való költséget, a' mint vélek számot szokott vetni , és Őket kiűzetni, p . o. Januariusban elhordatott 180 font hust, és tesz az ára Q for. 4. Ha a' tselédeket is a' Gazdaszszony fizeti, a' szegödségkönyv' Summáját, is a' végére lehet ezen könyvnek az esztendő végével tenni , és így együtt mind az egész költséget öszszevetni. § . 58. A' szegődségkönyvnek tartása-is szükséges a Gazdaszszonynak. Ennek vezetésére ezeket jegyezze meg a' Gazdaszszony, hogy : A' Ildii RendtarIdsrút. 73 1. Minden tselédnek egy egy lapja, vagy levele legyen ezen könyvben. 2. Ujj esztendőkor, vagy a' mikor a' tseléd beszegődik: azonnal ezen könyvbe beirassék annak neve , hazája, a' ki érette kezes, vallása, kötelessége, és egész fizetése. 3. Ha lehet (a' mint másutt is mondottam) az egész bért kész pénzben kell kiadni: de ha az nem lehet: azt még is meghatározza a' Gazdaszszony legalább; hogy a' szegődött ruhának taxája is mindjárt a' szegődségkor megállittassék azért, hogy ha a' tseléd idő közben változik, a' ruha helyett annak árrából annyit lehessen a' tselédnek kiadni, a' mennyit megszolgált. Szegődsóghőnyv 1831. Esztendőre. 1830. Octobernek harmadik napján fogadtam meg Orosz Valláson lévő , Dolgos Katit, Gö - römbölyről Jámbor András kezessége mellett konyhaszolgálónak, kinek esztendeje kezdözik 1. Januariusban 1831 • és tart ugyan 1. Januariusig 171)8 fizetése pedig e' lészen: For. kr. 1. Kész pénze : • - 8 2. Két hoszszúing négy garasos vászonból a' kettőhöz 8. réfet vévén, vagy e' helyett varrással együtt. 2 3. Egy pár fejelés tzizma. 1 3 0 4. Egypár ujjlsizraa vagy e' hellyett. - - * - 5 — 5. Elökötény kettő, négy röf házi vászonból, rö'iit G garássával véve , vagy e'" helyett. - - - 1 12 74 IV. Ssalast. Melly fizetésért a' konyhabéli minden előforduló dolgokat megtenni, télben a' kályhákat fűteni, fonni, és a' kertben ásni; 's a' t. tartozikEzen szegödtség fejében kivett a'fentj irt napon Előpénzül: - For, — kr. 20. 4. Ezen Szegodséget párban a1 tselédnek is ki kell adni, és valamikor valamit kiveszen, azt nem tsak a' szegödségköny vbe , hanem koaveutziójába is be kell írni. 5. A' tselédnek a* kész pénzit mindenkora' fertály végin,é s elébb sohase , kelletik kiűzetni. §. 3y. A' naturáliák könyve tartusa a' Gazdnsxszonyt a" jövendőbeli beszerzésben nagyon megkönnyíti. Ebből ungyanis 1. Ki lehet látni, hogy ezen fertály esztendőben mennyi bor , liszt, szalonna, 's a' többi költ el , és igy a' jövő fertályra ugyan ennyit kell beszerezni, vagy ezen 's ezen okon több kell , vagy ennyivel kevesebb elegendő leszsz. 2. A ' mit pénzen nem vészen is a' Gazdaszszony : lehet folyó árrán felvenni. Ebbiil által fogja mind Ő , mind a'Gazda látni, mennyi pénz kellene házának feutartására, hu mindent kész. pénzen kellene beszerezni, és igy a' Gazdaszszony a' maga szorgalmatosságával mit keresett-bé ? , 3. Ezen könyvbe tsak azt kell béirni naponként, a' mit a' Gazdaszszony summásan beszerez ; da a' mit kiád, (mivel mérni, vagy szám- I lálni nem lehet mindennap) elég leszsz a' fertály vagy legalább az esztendő végével a' bevételt minden oldalon öszszesummázni. 4. E' meglévén , az élésházbéli maradékot kelletik felhányni, és a' miből mennyi maradt, a* fellyebbi Summának aláirni. A' fldsi Rendtartásról. "5 5. A ' maradékot ha a' bevételhői a' Gazdaszszony kihúzza: meglátja egyszeriben, hogy hány ezer tojás, kőből Búza , akó Bor, hány font Kávé , Tzukor 's a' t. mentfel házánál fertály, vagy egész esztendő alatt; és igy jövendőre is ennyit, vagy a'maradékhoz kevesebbet kell szerezni Formája ezen könyvnek ez : 1. Hogy az egy nemre tartozók , egymás mellett álló Rubrikákba Írassanak. 2. Azért is az egész könyvet több Titulusokra , és oldalakra kell elosztani, p. o , Bor. Liszt. Gabona. Eleség. Naturálék. Házi szerek. Hus. Hal. Gyümölts. 'Siradék. Szárnyas állat. Materiális* taszerek, Készítmények. Házieszközök. Ruhák. Asztalikészület. Edények. Bőrök 's a' t. 3. A ' mi ezen titulusok alá tartozik, ugyan alá is irássék. p. o . A ' Bo r alá kell írni: Asztali, Cseléd, Ürmös, Tokaji, Ménesi, Champaniai bor. Etzet. A ' Ruhák alá tartoznak ágyi , asztali, és fejér ruhák, 's a' t l\. Minden darabnak az árrát, és ennek summáját hátúi be kell írni. 6. A z illyen könyveknek vezetéséből arra mentek már a' Gazdaszszonyok , hogy legalább a' minden háznál szükséges Naturáliáknak mennyiségét egv , vagy több személyre egész esztendőt által meglehetős bizonyossággal előre megtudják határozni p. o. 1. Kenyérnek egy személyre két fontot számlálván; kívántatik esztendőt által 730. font kenyér. Ez pedig kitelik g. Pozsonyi köböl rozsból,'vag y kétszeresből, és igy minden Tselédre ennyit kell különösen számlálni. A ' ki búzakenyeret eszik: egy személyre hat Pozsonyi köb ­ löt számlál. Ezen a' lábon áll az úri asztalok kenyere felvetése, és más eleségek kiadása. A' 76 IVmunkásokra ez bővebben van kiszabva a' Gazda tisztben. 2. Tésztaételnek minden négy személynek egyszeri ételére kívántatik két font liszt , a' mellybez egy font vizet, és három tojást tévén, lesz belőle három font tészta , és igy egy szeméUyre i font. Esztendőt állal pedig feltévén azt, hogy a' tseléd háromszor eszik tésztássat minden héten: 150. ebédre négy személyre kívántatik két fontjával véve , 312 . font liszt, a' melly 5 Posonyi köbül tiszta búzából bőven kitelik ; mert egy köböl búzából szokott lenni fejér liszt 64- font. E' szerént egy személlyre tésztaételnek esztendőt által kell számlálni 1 £ Po - zsonyi köböl tiszta búzát. 3. A ' főzelékekkel szintigy kell báivni, és a' bizonyo j , hogy fél itze főzelékkel egy ételét a' legnagyobb ehető ember is beéri: de rendszerint egy itszét három tselédre szokás kiadni : igy ha egy hétben háromszor ke[l is azt kiadni, egész esztendőre kell egy személlyre l5(j. itze borsót, lenlsét 's a' t. számlálni, a' melly tészen épen két Pozsonyi köblöt, a' melly áll 78. itzéből akárki megmérje is. Ezek kiméréséhez mértéket kell tartani; és nem fontot. 4- Minden egy személly étele' megsózására kívántatik egy lat só , és így esztendő alatt 12 font. 5. Vajból kell minden száraz ételhez egy személlyre2lat , és így 152 . böjtinapra 5 font. 6- Egy font szalonna, ha kiolvasztatik: ád 20. lat zsirt, és ez húsz emberre elég; következésképen öt szalonnás ebédet vagy vatsorát adván minden hétre kell esztendő által vagy 260. ételre húsz emberre 26O. font szalonna , vagy egy emberre 13 font. 7. Tehén, és sertés húsból három emberre egy fontot szokás adni, és így esztendőt állal , vagy 213. uapra egy személlyre 71. font. Jlázi Rendtartásról. 77 Q. A ' savanyú káposztát is ugy szokták felvetni, kogy egy személlynek egyszeri ételére fél itzét számlálnak, minden hétben háromszor, és így esztendőt által , vágy 1 5u Ebédr e , 78 itszét, a' melly lészen l-} Pozsonyi akót, és 40 derék fej káposztából kikerül igen bőven. Q. Az elzetetis így szokás ki vetni, hogy a' Gazdaszszony egy hétben háromszor főzet savanyú ételt, és egy iltze jó etzet tiz embe r ételéhez elég, igy 15.6. ebédre 10 Embernek 15Ö vagv egynek 1 5 ilsze. 10. Minden font kávéból leszsz í,0 tsésze jó kávé. Már minden napra két tsészét számlálván egy személlyre: a' fog esztendőt által 73 0 tsészét vagy 12 font kávét lenni, és kell hozzá 20 font tzukor. 1 1 . A' fagyó is egy n'nevezetesei)!) liázi szükségek k öziíl.A'hízonyos,hogy 4 0 font fagyúból kikerül tisztességesen 250 . szál, egy láb hoszszaságu gyertya , és mindenik eltart, ha a'béli tsak 12. szál lenszöszből van, hat óráig. Iory /,o f o n t fagyú , vagy 25 0 szál gyertya elég 1500 . órára , vagy öt egész Hónapra két szobában, a' hol öt órakor meggyújtják, és égetik 10. óráig éjtszakn. 12- A' tűzifából, hn száraz, és apróra van vágva , kívántatik egy konyhához egész télre, vagy első Novembertől fogva Szent-György napig , 4 ől : egy rendes konyhára pedig, a' melly ben ebédet , vatsorát főznek , minden héten egyszer kenyeret sütnek, és lugoznak, három kályhát, vagy 12 61 fát kell számlálni. "3 77. VÍcíz. yf G. Aszszorni Muntdlról. MÁSODI K RÉSZ . A* H«ázi Gazdaszszony* Munkájiról. ' I. SZAKASZ . A ' kenyérsütésről. §.. 40. A ' Debretzeni,Miskóltzi, Komáromi, Nagy Szombati, Szegedi, és Rima Szombati kenyerek még az Idegenek előli is esméretesek és betsesek, Tudják bál, a' mi Magyar Aszszonyaink a' kenyérsütés' mesterségét, és így nem is szükség azt a' Házi Gazdaszszonyban lenni. De mivel azt sem mindenik tudja, .öt egész vidékek vágynak, a' hol a' kenyérsütés igen roszsz lábon áll: 's a' ki nem tanulta , nem tudhatja ; sőt a' ki tamillá i s, hamar elfelejt valamelly fogást: ezek kedveért ide irom azt, a'mit imitt-amott a'jó kenyérsütő Aszszonyoknál tapasztaltam, 's szegény házamnál több ízben megpróbáltattam. §.M . Jó kenyérnek azt tartjuk , a' melly domború , héjjá sem igen lágy , se kemény ; sárga , vagy barna:de nem fekete égett; nints elválva a' bélitől : a' béli szívós, és nem elmorzsálhaló. Ha a' bélit benyomják: ismét magától feduzzad : inkább apró sürü, mint igen lyukatsos, jóizü , nem savanyú több napok .múlva is; a' tejet feliszsza, mint a' szivats, vagy spongyia: ha a' fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül, és dobog . §• *aHog y a' kenyérben az előszámlált tulajdonságok meglegyenek, a'készítésben való fogásokra szükség vigyázni. Ezek a' Fogások előlfordulnak: /. Szakai* Jt kcnyirstítétről. . Tg 1. A 1 kenyérnek való búza megválasztásában és elkészítésében, 2. A'j ó őrlésben, 's kövelkezésképen a'j ó lisztben. 3. A ' kovásznak jóságában. 4. A ' dagasztásban , jó vízben ; megsózában. 5. A ' szakasztásban. 6. A ' kementzének jóságában, és j ó fűtésében. 1 §. 43. Mentől jobban megvan a' búza választva: annál jobb leszsz az abból készítendő kenyér is: és lia ezt nem választhatja meg a' Gazdaszszony: akármi híres sülő legyen is; kenyere hibás leszsz. Erre a' dologra a' kinek módja van benne : ezeket jegyezze meg: 1. A ' gyep , köves, agyagos, és magas helyen termett búza mindenkor atzélossabb (a'mint szokás mondani) és a' lisztje sikeresebb, mint a* lapaj és trágyázott földben termett. A z alföldi őszi, és tavaszbúza; úgy szinte a' Bánáti búza legjobb , és legnehezebb. 2. Ha zsengés korában van a'búza learatva: a' szeme annak pirosabb, fényesebb, és lisztje sikeresebb, mint a'halavány, és igen elérett bú ­ záé. Ezt nem tsak Hazánkban , hanem más Országokban is, jelesen Franczia Országban, folyvást tapasztalták, és ezért a' Franrziák az élelemnek való búzát azonnal letakarítják, mihelyt a* szeme nem tejes, hanem tésztássá vagyon válva. 3. A ' piros szín mellett az is megkívántatik , hogy az gömbölyeg , epró , vékony hejjú, és ollyan tömött szemű legyen, hogy az harapás közben egyszerre ketté paltanjék, 's el ne lapuljon. Nehézsége egy illyen Pozsonyi köbölnek 8ü—go fontot szokott nyomni. 80 77. R. A Gozdaszszonyi Munidíról. 4. Ha valaki tésztának rágja: kevés, és igen vékony a' korpája; a' tésztája pedig kél arasztra is elnyúlik, 's hoszszabbra is. A' sülő aszszonyok , ha lisztet vásarlanak, azonnal próbái a ve ­ szik annak kölömbféle nemeit, 's előbb egy kis darabka tésztát csinálnak belőlek , 's úgy veszik meg azt, a' mell} ik sikeresebb ; mert ebből szebb, jobb , és még táplálóbb kenyér is készül. 5. Nem gazos, fümagos, nem dohos, se nem egészen újj , se nem régi \ léi , egy , másfél , és legfelebb két esztendős. Azomban , ha a' búza fűlt kemenczékben annyira megszáriltatik , hogy csírázó tehetsége megfőjük, akkor több esztendőkig épségben eláll, és kellemetes kenyér válik belőle , ha külömben tiszta száraz helyen tarlatik. llly állapotban sem meg nem dohosodik, sem a' zsiszik beléje nem esik. De vetni nem jó ; mert nem kélki. • f §. 13. Ha az e' képen megválasztott búzával, a' Gazdaszszony, és Molnár jól bánnak: jó lisztje fog lenni , és sok. Tehát az őrlés, és liszt körül ezeket szükséges megtartani: 1. A'búzát , ha annál tisztábbnak látszik is, nem árt megmosni, kiszáraztani, és jól megrostálni. A z üszög, és föld a' mosás által kimegy; a' konkoljt, és követ kézzel ki lehet hányni; a' fűmagokat, és gazt pedig vágóroslával kell kivenni: mert ezek teszik a' lisztet barnává, és a' kenyerei roszszízüvé, 's egészségtelenné. 2. A'megmosott búzának, ha zsengésen őrletik meg : sárgás leszsz a' lisztje; és nem lehet olly soká tartani, mint mikor a'búza szárazon öntetik a' garatra. Ennek a' lisztje fejérebb, de a' tésztája egyforma mind a' keltőnek; még is télre tanátsossabb száraz, és nem niegvizezelt búzát őrletni. 3. A I. Szakasz A' kenyérsütésről. 81 3. A'molnárnak nem kell megengedni, hogy újjonnan vágott kövei Őröljön; külömben sok kőpor és korpa beletörik a' lisztbe. A ' lisztet a' színéről, szagáról, és arról meglehet esmérni, j ó vagy nem; ha egy marokkal, a'kezedbe ösz - szeszorítván, egy kevéssé ugyan szemes : de azért öszszeáll; nem barna; és nints pergelt szaga. k. A' malomból hazakerült lisztet nyomo n ki kell teríteni száraz, híves helyen tekenökben , és gyakran megforgatni, kiszáraztani, és úgy (ha szitálva van kivált) nyomon vagy rostán, vagy ritka szitán általejteni. 5. A'szítált lisztet ezután sokáig ellehet tartani , ha alatsony és széles ládákra gyengén be ­ töltetvén , felül egy abroszszal beteríttetik; és az abrosz ismét fél , vagy egy újnyi vastagságra lágy sóval megteríttetik. Sokan tsak minden héten felkeverik. fi. Kenyérnek mindenkor job b a' j ó kétszeres: azaz, a' rnellynek két része búza , és eg y harmada rosz. Az illyen kenyér nem olly hamar szárad meg. A' lisztlángból sült kenyér már más nap éles. Ha a' Gazdaszszony a' lisztlángot a' zsemlye , és czipó lisztekkel öszszekeveri: a' kenyér tovább leszsz j ó izű , és három négy napis még tűrhető. Semmi sem teheti a'fejtr búzakenyeret olly tartósan puhává, és jóftüvé , mint a' krumpli, ha az a' búza liszttel képesént vegyítlctik; de sokat nem kell a'tésztába keverni; mert az által a' kenyér szapanyossá válik. 7. Hog y a' Gazdaszszonyok sokszor ok nélkül ne vádolják a' molnárt a'liszt' kevés voltáról: legjobb a'búzát fontszámra altaladni, és a'lisztet is úgy kívánni viszsza. A ' melly malmokban tsak laposan vagy parasztosan (az az egyféle lisztet) örlenek: ott legjobb mérték az , hogy az a' mérték a' mivel a' zsák tele vólt; lisztéi is 82 II.R. A' Gazdaszszonyi munkáiról. megnyomva tele teljék a' vámon feliül. A'szítás, vagypitlis molnároktól e'következő Tábla szerint mindent számon lehet kérni. Búza Őrlés Rosz Őrlés. EC Lesz belőle Liszt. ^ =' Leszsz belőle. | C Í N trrjq O:^ t - - 3 ^ O B 2 Liszt-láng. Zsemlyeliszt. Czipóliszt. a W n n> 3rpája tesz. s, o / 5 x • a eg y Pozsonyi köböl nyom. 1 Szilált Liszt. Dertze. Korpája. EF F o n t. F n t. J 75 48 19' 15 '3 170.1 541 4, 10 2 76 50 ;» 15 3 |71 . 55Í 4 10 2. 77 52 7 15 3 72 56 4 10 2. 7 8 54 6 15 3 72. 57 4 10 2. 79 36 17 9 14 3 74- 59 3 0 1. 80 39 16 8 14 3 7 s. 60 3 0 2- 81 42 lő 7 14 3 76. 62 3 9 o . 82 45 14 6 14 3 77. 63 3 9 2 . 83 15 26 17 0 13 3 7U. 65 2 9 2 . 84 18 26 16 8 13 3 7 9 . 66 2 y 2 . 85 21 26 15 7 13 3 80. 68 •i 8 2. 86 24 62 14 6 13 3 8 1 . C9 a 8 2 . $. 45. A' kenyér j ó izét, tartósságát, és szép formáját a' jó kovász tsinálja. £zen dologban szükség e' következendő jegyzésekre vigyázni : 1. Tudományomra a' jó kenyérsütő Gazdaszszonyok két féle kovászszal élnek: egyiketa ' Tisza mellett párnak vagy élesztőnek , a' másikat pedig a' Dunán túl záporkának vagy tzögnek nevezik németesen. A ' párt sülnivalónak is hívják. 2. A' pár nem más, hanem a' kenyér szakasztáskor a' sütőlekenő oldaláról levakart ková- /. Ssalass. A' kenyérsütésről 83 szos tészta , komlóvizzel forrózott búzakorpával öszszegyúrva, és darabokra szaggatva: szokás t. i. egy nyoltzad rész köböl korpát megforrázni komlós vizzel, és négy font kenyértésztával azután meggyúrni. Ezen gyuradék úgy liagyatik 2U óráig; és akkora darabokra, a' miilyen a' gyermek fél ökle , elszaggat tátik, és pár szalasztóra rakatván, jó melegen megszáraztatik , és a jöv ö szükségre félrelétetik. A ' friss pár azomban mindenkor job b , és erösebb , mint a' régi : két bár om hétig mindazáltal jó állapotban megmarad: de a' harmadik sütés alkalmatosságával tanálsos ismét kovászt hagyni, és mást tsinálni. Némel1 vek öszszel, és tavaszszal szoktak fél fél esztendőre valót tsinálni: de ezt én nem találtam jónak. —f— k. A'záporka hasonlóképpen a'sütésből meghagyott híg tészta, a' mellyet a' zsemlye sütők, és a' kik egy hétben többször sütnek, fazékba szoktak tenni , és hideg pintzébe letenni. Meg ­ esik , hogy ezen tészta nagyon megforr magában , ésígyh a nem frissítik: nemsavayú, hanem etzetes , rothadt, és hasznavehetetlen leszsz. Azért is szokás belé illyenkor egy kis lisztet tenni, és vizzel feleresztvén , elkeverni. Igy ; egy két napra ismét megfrissül. Jóságára nézve ha friss, mind a' kettő egy forma. A ' záporkát újonnan így készítik a'Gazdaszszonyok : hogy nyoltz lat komlóra töltenek két itze vizet, és főzik addig, mig a' víznek egy harmad része elfö. Ezzel a' vizzel két font lisztet megkevernek , és ezt betakarván, megengedik savanyodni , és vele kovászt tesznek, ha sütni akarnak. A ' jövő sütésre is ezen komlós tésztából szokás egy portiót fazékba eltenni, és komlóvizzel újjra feleresztvén , vele sütni. Né - mellyek a' komlós vizzel kevert tésztát, roinekutánna megkölt, öregen öszvegyurják; megfá ­ rasztják; és ha sütni akarnak, darabokra tördel- 84 II. R> A' Gnzdaszizonyi munkáiról. vén , komlós vizzel megöntik, és feláztatják , mint a' párt szokás. Ez is j ó mód. Ezt a'Somogyba n sütni valónak hívják. Még job b ha a' komlót a' Gazdaszszony csak leforrázza; mert ez által nem párolg el annyi fűszeres, és balsamos illatja, mint a' főzés által. Minthogy a' komló egésséges fűszer, és élesztő, Hazánkban pedig az erdőkben , ligetekben, szőlő és kert gyepük kürül önként bőven terem, igen jól tselekszi a' szorgos Gazdaszszony, ha azt virágzása után, minekelöte magva megérne , pirulta kezdetén megszedeti, száraz árnyékon, nehogy a' verőfény az erejét, elvegye , megszárítja, és igy szükséges haszonvételre zatskóba tömvén tiszta száraz helyre elteszi. §.46 . v E' szerint már a' maradt hátra, hogy a'kenyérsütés módját írjam le , a' melly e' következő fogásokban áll: 1, Azo n az estvén , midőn másnap reggel kenyeret akar a' Gazdaszszony sütni: legelsöbenis párt áztat; az az , a' felébb említett párt apró darabokra eltördeli, lágy melegvízzel, a'mint az embe r keze feje könnyen elállja, felereszti, és meleg helyre teszi,4 — 6 órakor, és hogy a' leve el ne folyjon: a' fazekat egy tálba állítja. Mennyisége a' párnak annak friss voltától nagyon függ ; közönségesen mindazáltal 00 font liszthez* (a' melly körülbelol egy Pozsonyi köböl búzának a' lángja) két ítzés fazékba két jó öszszema* rok párt szokás tenni. Mikor megkölt ezen pár: felduzzad a' íazék tetején, és folyni kezd , és két itszénél több leszsz, — de ha fel nem duzzad: tsak ki kell önteni, és a' szomszédban más kovászt kérni. •J"2 . Míg a'pár megkel: a'Gazdaszszonyok a' lisztet megszitálják, és ha az hideg, megmelegi- /. Szakasz. A' kenyérsütésről. 85 tik a' szobában; nyoltz órakor pedig egy harmad részit a' sütni rendelt lisztnek a' sülőtekenőnek egyik végébe nyomják, benne gödröt tsinálnak, a' két ágú fát a'liszten felül teszik, és a' pársziir ö , vagy lófarkból szövött szitán a'megkölt párt betöltik ; három itsze lágy meleg vízzel megelegyítik, és a' párt, vagy sütnivalót gyengén kifatsarván , a'kovásatévö lapitzkával a' lisztet erősen elkeverik. A ' kovászt körülbelül ollyan nagyra tsinálák, mint az egész sütésnek 1/8 része, be ­ takarják vánkosokkal, vagy más meleg ruhával, és így hagyják tsendesen egész 0— 8 óráig a' szerint, a' mint a' szoba melegebb , vagy hivesebb. Mint a' zsemlyesütök a' záporkát, sok Gazdaszszonyok a' párt is komlósvizzel egj elitik. Ettől a' kenyér, ha a' tésztája kétszer, söt háromszor is megdagasztatik könnyebb , ós ritkább szokott lenni; de hamar megsavanyodik, vagy meg is keseredik, ka tsak ar kovászt reggel, mikor dagasztani készülnek, hideg vizzel le nem öntik.*^ 3. Ejfel után két három órakor a'Gazdaszszony fe'kel, megnézi a' kovászt; és ha az közel van a' megkéréshez c's megkezd repedezni : tüzet rak, és dagasztani való vizet melegít, és bele sót olvaszt. A ' melly víz inni legjobb : sütni is legjobb. A ' kútviznél job b a' forrásvíz. A ' víznek egy harmad résznek kell közönségesen a' liszthez képest lenni , úgy hogy ha a' liszt GO. font, a' viznek kell lenni 20 itszéuek, vagy egy Posonyi köbölhöz képest 25. ilszének; de már a' kovászba öntött hat itsze vizet ebbe bele kelletik számlálni. A' só ha több ; nem annyit árt, mint ha kevés , azértis egy mázsa liszthez 1 1/4 font sót szokás tenni , vagy a' melly mind djpy ; egy Pozsonyi köbölhöz három fertály fontol. INéinellyck egy fontot is bele lesznek, és így kiszakaszlunuk Oü font liszlbul, egy font sóból . 86 // . Rész. A G. Asszonyi Munkákról. és 20 itsze vízből 9 kenyeret, a'melly mindenik legalább 8 fontot nyom. Ez a' mérték, (midőn CO font lisztbez hat itsze kovászviz, és 15 itsze dagasztóviz vétetett) a' szitált rozs, vagy kétszer búza liszthez van tsinálva : mert a' fejéi-kenyérsütéshez, a' melly tiszta búza lángja nem megy fel ennyi kovász, és dagasztó viz. A' veres kalászú tarbúzaliszt mindazáltal még is több vizet kivan, mint a' közönséges fejér kalászú búza liszt. Nincs kelletlenebb étel a' sótalan kenyérnél bár melly jól legyen egyébb ként készítve. Ez szinte kifordul az evő* szájából , 's kénytelenségből alig eheti azt. De az el sózott kenyér sem jó ám , és szintolly egésségtelen, mint a' sótalan. Erre nézve a' sót illendő mértékben, jól el ázva , és el keverve kell a' kenyérbe tenni. Nagyon kelletlen az olly kenyér , mellybÖl egy harapás sótalan, más harapásnak a' sejtjei pedig tele vágynak nyálsóval. %m Rendszerint a' fejér kenyérhez vészen a' sütő Aszszony házi szükségre 40 font lisztet, egy j ó öszszemarok párt két itszés fazékba áztat, és ezt ugyan két itsze vizzel felereszti; dagasztani pedig 12 itsze vizet melegit , fél font sót bele olvaszt, és kiszakaszt belőle 10 Henyeret, a' melyek közül egyik egyik hat fontot nyom. 4. Mikor a' sósviz már e'képpen készen van, kitakarja a' Gazdaszszony a' kovászt; és ha látja, hogy a' kovásztésztának bekezd esni a' teteje, vagy megrepedezik: az egész sütni rendelt lisztnek két harmad részét együvé veszi; a' kovásztésztával elkeveri, és két ököllel elöszer tsedesen , az után pedig mind szaporábban dagasztja. "4" 5. A ' dagasztásnak az a' tzélja lévén , hogy a' liszttel a' kovásztészla egészen elegyeledjék , a' dagasztó személly a' tésztába szíinés nélkül taszigálja be egyik öklét a' malik után, és azon- /. Szakasz. A' Kenyérsütésről. 87 ban a' kezét mindenkor kiterjesztve húzza ki. Ha nagy a' tészta: gyakran két három felé is elmetszi azt, és külön dagasztja, 's többször a' tekenö oldalához üti, hogy annál jobban meg ­ ragadják a' részek egymást, 's többször egyik oldalról másikra fordítván, mind addig hintegeti liszttel :)mig az egész fent maradott harmad rész liszt bele nem megy. Ha a' tészta igen kemény : több viz kell bele ; és ha a' tészta sótalan , sót is kell a' vizbe tenni. Ha liszt tsomók vágynak a' tésztában : még nem jó a' dagaszt ás, és hogy ezt annál jobban észre lehessen venni ; a' tésztát gyakran megmetszik késsel; a' melly ha egyenlő: vége van a' dagasztásnak. Ebb e egy jó óra betsületesen bele szokott telni a' legerősebben dagasztó kezében is. Ekkor a' tésztát öszvegombolyitják, meglisztezik, és a* sütőabroszszal körös körül szépen leszorítván, a' támaszlókövel megtámasztják, hogy a'tészta el nemász - 6zon, betakarják melegétő ruhákkal, és mintegy másfél, vagy két óráig tsendesen így hagyják. Másfél vagy két óra múlva a' Gazdaszszony ismét talpra áll, és a' meleges szakasztókat a' magok különös sütő ruhájikkal együtt a' tekenő körül sorba rakja; a' tésztát kibontja, 's ha látja , hogy a' tészta felduzzadt; imitt amott megrepedezett ; és a' közepe alá kezd esni, a' kementzét hegyűjtat ja , és maga a' szakasztáshoz fog ; de ha a' la nyers: hamarább kell begyújtani. A ' kukoritzás vagy kolompéros rozs tésztának a' dagasztás után mindjárt kell fűteni kezdeni. Mind a'keltő húzomos, és erős fűtést kivan. A' kenyérs ütő kementze fűtéséhez legjobb az az eledel, a' melly sebes lángal ég. Az esztendeig száradolt egerfa legelső, második a' bikfa, 88 11. Iitsz A' G. Aszszonyi Munkákról. és úgy jön osztán a' 6záraz gyertyánfa. A ' szalma , és nád, ha valaki vele egyenlően tudja a* kementzét fűteni , mint az alföldi Magyar Me - nyetske , legjobb szer. A ' fűtésben a1 legnagyobb mesterség abban áll, hogy a' fa a' kementzében mindenfelé egyszerre lángolván , a' kementzének minden részeit egyaránt melegítse.| Ha a' 6Ütökementze nem jó : a' legszebb búzából, 's tésztából se leszsz soha szép kenyér. A ' kementze jósága ezekben áll : 1. Job b ha annak belső világa tsaknem egészen kerék, és nem tojás gömbölyű ; mivel a' lángot jobban öszszetartja. 2. Nagyságát a' házi szűkség határozza meg. Ha a' fenék kerekségének áltmérÖje (Diameter) harmadfél, vagy három láb széles : be lehet rakni könnyen 10 — 12 darab tizenkét fontos kenyeret. Nem jó ; ha a' kenyér a' falhoz közel esik. 3. A ' boltozatnak mindjárt a' fenéknél kell elkezdődni, hogy az egy lapos árkust tsináljon. Magassága a' boltozatnak ló — 18- tzól, vagya ' mellyben egy középszerű ember, hanyatt fekVén, a' két karját magának a' gyomrára teszi, és könyökével a' bolthajtást eléri, és ez a' legjob b mérték a' praxisból. Zi. A ' kementze szája nagyságának számszerben kell a' boltozat' nagáságával lenni : közönségesen a* középszerű kementzék száját {) — 10. tzolmagosra , és 10 tzol szélesre szokás hagyni. 5. A ' Kementze szájjá felett épen a' bolthajtás magasságával egyező lineában vagyon egy lyuk , a'melly két Ö tzólt tészen. Ezt hivják tseresznyegneh, és arravaló, hogy a' lángot nevelje , és a' füstöt kivezesse: Ezenkivűl az én sűlökementzémen vagyon még mind a' két oldalról a' bólthajtáson végig nyúló léleklik. Ezek kezdődnek bent a'kementze farában földszint,és /. Szalasz. A' Kenyérsütésről. 89 a' bolthajtáson végig vezettetvén, a' kementze szája felett két oldalról kijönnek, és ara valók , hogy a' lángal égést is segítik : de egy úttal ; ha a' kenyér berakás után,a 1 meleg kitsinynek találtatik: bedugatván, azt neveli. Ha pedig igen meleg a' kementze ; a' dugók kihúzatván, a' meleg mérsekejtethetik. Ez igen szükséges dolog a' kenyérsütéshez; mert külömben, ha nagyon heves a' fűtés, elég a' kenyérnek külső nagy része, és a' belsejét is meg keseríti. Ha lassan kezd a' kenyér pirulni, akkor a'lyukat bekell dugni, és még az izzó tüzet is a' sütÖ kemencze szája előtt felkeli halmozni, és még lángolóval is nagyobhitani. 6. A* kementze fala vastagsága legalábbis egy láb. Legjobb a' falakat négy szegeletű, egy két láb hoszszú faragott homok kövekből tsinálni ; de a' követ jól meg kell választani ; mert némellyik széllyel pattan a'nagy tűzben. A ' tégla fal hamar hevül; a' kemény kő nehezen me ­ legszik. 7. A ' kementze száját a'konyha vagy szoba ajtajával soha se kell egyenes lineába ejteni ; mert a' berohanó szél nem fogja a' kementzét egyenlően fülleni engedni : hamar is meghidegiti, és sokkal több fát elemészt. 8. A'kementze fenekét legjobb fazekas agyaggal , és vas salakkal jól kiverni; keményen kiégetni, és így eltart löb b esztendeig. A' friss fenekű kementzében jobban kisül a' kenyér , mint a' régiben. A ' kő fenék nehezen melegszik, és nehezen is hevül; tehát vagy sületlen hagyja a' kenyeret, vagy megégeti A ' kementze szájjá felé mindazáltal az agyag hamar kiszokolt göd - rösödni. Tehát ide jó lesz négy 6zegelclű 1 '/í* tzól vastag léglát tétetni- go II. Rése. A' G. asszonyi Munlálról. A ' szakasztásnak fél úrá alatt vé"hez kell menni, és a' fűtésnek egy óra alatt. Ha tehát a' Gazdaszszony 3 órakor megdagasztott: négy órakor elgyújtja a' kementzét; és öt órakor legfelebb a' szakasztáshoz fog. Ez az idő a' rozs, és 10 — 12 fontos kenyérhez van szabva: az apró fejér kenyérhez kevesebb fűtés kell. A ' szakasztás alkalmatosságával minden kenyér tésztája újra meggyúratik , oldalról oldalra fordíttatik, és minekutánna gömbölyeg formát vett magára, a' szakasztóba vettetik, mellyben előb b a' szakasztó ruhák , hogy a' kenyértészta hozzájok ne ragadjon , lisztlel gyengéden meghintetnek. Hány legyen a' kenyér, és egyik egyik hány fontos: a' Gazdaszszony tetszésétől függ. A ' négy fontos házi fejér kenyerek legszebbek, de nem mindenkor leggazdaságosabbak, ha a' héjjok égett, és el kell hányni. A ' szakasztóban a' jó tészta újjra dagadni, és kelni kezd , ha a' hidegség meg nem háborítja. Ez a' szakasztókban való kelés egy fertály óra alatt megesik ; és ha az alatt a' kementze el nem készül: a' kelés megállapodik, és a' kenyér a' kementzében nem leszsz domború . Azért is a' mint a' Gazdaszszony a' szakasztást elvégezi; azonnal a' kementzéhéz lát, és a' mint látja a' tésztát a' szakaszlóban emelkedni: a' tüzet széltszítja, lángolóval megfuttatja; és végre a' tüzet kihúzza; a' kementzét kipemeteli ;Vés a' három ujjával dertzeli.sztet tsipvén fel: azt a' kementze szájjába beteszi. Ha azt megfeketedni tapasztalja a' kementze igen forró ; és egy ket pillantásig hevülni engedi. Ha a' liszt fekete fejéren marad, a' kementze nem eléggé füllott meg. Ha pedig az tsak megbarnul : épen elegendő megleg a' kementze; és ekkor a' bábát a' kenyérbe beszúrja, meggyújtja, és egyiket a' másik után a' lapálon /. Ssalasz. A' Kenyérsütésről. 91 behányja. Ha látja tovább , hogy a' kementze a kenyeret nem fogja , az az a' kenyér benne nem n ő , és a' héjjá nem sárgul; a' tüzet a' kementze szájánál , a' mint már mondám, feltornyozza , 's lángolótis gyújt reá, a' melly a' külső hideg levegőt is kizárja, a' belsőt is nagyítja. Az igen heves fűtés után ez, mindazáltal semmit se használ tsak a' felső héjját égeti meg a' kenyérnek; de a' fenekét szalonnásan hagyja. Ellenben az igen me ­ leg kementze hirtelen leszorítja a' kenyeret, megégeti, és a' héjját elválasztja a' bélitől. Ezen hamar kell azzal segíteni , hogy a' cseresnyeg , vagy a' kementze szája felett való lyúk kibontassék , és a' tíiz a' kementze szája előtt lenyo ­ massák. A' próbált kenyér sütök tsak arra vigyáznak ha a' kementze boltozatja fejér e a' fűtéstől ? ha nem fejér; még lángolót kell belevetni.* Ha már té Gazdaszszony azt látja, hoe y a Kenyér héjjá pirosodni kezd , *s a' kenyér felduzzad , a' kementze száját annyira belsinálja , hogy a'melegség még egynehány minútákig egyenlő legyen. A ' tizenkét fontos rozs, és kukoritzás kenyér három; a' nyoltz fontos másfél, legfellyebb két óra ; a'hat fontos 50 minuta ; az öt fontos három fertály ; és a' négy fontos fél óra alatt megszokott sülni. Ezentúl a' kenyér nem sül ; hanem szárad és elromlik. A ' megsüléstaz óra mértéken küvül az Asz - szonyok abból próbálják meg , hogy kirántják a' kementzéből a' kenjeret ököllel megverik a fenekét; és ha az reng; megmossák tisztavizzel; és még egy két minutára viszszateszik. Ez a'megmosás fényessé teszi a' kenyér héjját. Végre a' kenyér kisülvén, azt a' Gazdaszszonyok lágy meleg helyre vagy éllel öszvcállon- 92 // . Rész. A' G. asszonyi Munláhról. gatják, vagy tsak lerakják, és két rét hajtott abroszszal betakarják, hogy az lassan - lassan hevüljön el ; külömben a' héjjá elválik a' bélitől. Én a' timsót, élesztőt, bort , vereshagymát a* kovászból elhagytam azért, hogy több jó kenyeret láttam azok nélkül sülni, 's legalább harmadnap múlva nem savanyodtak meg. A' timsót minden esetre el is kell hagyni; mivel általa a' kenyér fojtóssá, szorítóvá, és egészségtelenné tétetik. A ' roszsz kenyér hibáji: a' laposság , a' melly az igen elkeléstöl van, az öszvezsugorodottgömbölyegség a' kevés keléstől, és igen forró kementzétől; a' lyukatsosság a' sok kovásztól, a' fenéken való szalonnásság a'kementze feneke hidegségétől, és a' meg nem keléstől; és végr e az ^ige n tömött sürü bélüség a' sok vízzel való dagasztásból, és kevés kovászból származik. III. SZAKASZ . A* len , kender, fonál, és szövetésről.. §. 48 . A ' len , és kender-termesztés a' Mezei Gazdát illeti: én azért a' házi Gazdaszszonynak foglalatosságait tsak a' megérett lenen , és kenderen kezdem, és a' munkát e' következő sarkalatokra osztom: 1. A ' len , és kender kinövése. 2. Amannak megröfölése. 3. Eláztatása , és kivetése. 4. Elvágása, eltilolása, és gerebcnelése. 5. Megfonása felmotollálása, és szövetése. §. 49- Sokan vágynak ollyan értelemben, hogy ha a' len , és kender a' mezőn egészen meg nem 2/. Szaiasz. A' Len, Kender, Fonál. g3 érik: a' szála annál puhább leszsz. Erre nézve azt mind a' kettőt igen zsengés, Vagy zöldes korában kinövik; és következésképen a' magnak megérését is megelőzvén , magnak valót másutt, és ritkásan vetnek. Én ebben a' dologban azt tapasztaltam, hogy a' zöldes len , és kender puhább ; de erőtlenebb, és kétannyi föld kell hoz ­ zá , és lenmagot pénzen kell venni ; azonban ha Pünkösd heti, egész Űrnapig, söt továb is száraz : és igy kendert nem lehet vetni; de kell, és aratás felé eső jár: bátran lehet vetni, és Szent Mihály hetiben nem egészen megérve kinőni. Szála szép leszsz: de mag semmi, vagy igen kevés , . és tsak némelly esztendőben. E' rajtam többször megesett. A z Űri Ászszonyoktól mind a' kellő kitelik. A' szegényebbeknek azt javaslom , hogy míg a' tengelyek nem egészen sárgák; a'kinövetést nem lehet elkezdeni. A' Hol ­ landusok gyóltsa legerősebb, és finumabb , pedig egészen megvárják, mig a' mezőn a' len meg ­ sárgul. A' szálonkéntvaló növés szaporálanabbnak látszik: de mivel e'képen a' rövid szálak a' hoszszaktól megválasztathalnak: nints belőle annyi kár; mint á markonként való növésből, a' melly noha szaporább ; de azután még is meg kell válogatni, és sok szál is elszitálódik általa. A' kinőtt markot vagy apró kenderrel, vagy tsáté kötéllel kötik együvé , és ezzel a' len szálat nem fogyasztják, t % • § . 50. A' kinőtt kenderrel külömbözőképen bánnak. IVémellyek előbb megszárasztják, és azután eláztatják. Mások azon nyersen mindjárt a' vizbeviszik. A ' dologban nints mit választani: és lehet mind a' két módot követni. A ' lennel szintígy tselekesznek , némellyek épen nem száragalják ; hanem fésűvel, vagy ritka 94 II. Rész. A' G. aszszonyi Munkákról. gerebennel, még az nap elszaggatják a' lennek a' fejét; és ez az a'mit rai röfólésnek nevezünk. Mások pedig megszáraztva tépik le a' fejét. A ' röfölés úgy szokott megesni, hogy egy hoszszabb széknek a' két végére mint a gereblye , fésűk szegeztetnek fel. Ezen fésűnek fogai 3 tzól hoszszú , és sima szegek, egy egy sorban van 16 . és egyik fog a'másiktól egy fertály Izólra van a' talpba beeresztve. Már a' széknek két végén két Aszszony ül, egyik egyik mellett két gyermek áll, a' kik küzül egyik a' röfölni való lent adogatja a' kezébe ; a' másik pedig a' megröföltet veszi által tőle , és ismét laza kévékbe köti. Vége lévén a' röfölésnek , a' leszaggatott magos fejek rakásba öszszenyomalnak egy ponyván , mellynek végei felhajtatván a' lenmag betakartatik , és szalmát is lehet felül teríteni. Itt a' lenmag annyira, a' mennyire szükséges, meg fűlik , megérik és egynehány nap múlva hihasad a' tokjából. Itt a' füllésre szemesen kell vigyázn i , hogy a'mag meg ne égjen , és meg ne fúljon; mert azután többé kinem kél, és olaj is avas lesz belőle . A' magvas kendernek gyökerei elvágatván , a' markok fejjel öszszeboríttatnak , megtapodtatnak , és S — Q nap múlva a' mag a' fejekben megérik. A ' füllés után a' markok kiteríttetnek , és eltsépeltetnek. A'ma g különválasztása után az eláztatás következik: melly dologra meg kell jegyezni. \ l ) Nem jó sem a' lent, sem a' kendert fa köz é öszsze szorítani magánosan: hanem minden sor marok közzé szalmát kel teríteni, és felülis szalmával bőven beborítani. Igy az ázás egyenlőb b , és szaporább. A' ía közé való foglalás azért j ó , hogy a' kendert, vagy lent (ha az árvíz elragadja is) valahol egészen kiveti, és meglehet II. Szál asz. A' Len^ Kender , Fonál. 95 találni : ós ennél fogva karóval a' földhöz két három helyen leszegeztethetik. 2. A' Ion leszegezletvén a' tó fenekéről felszedett sárral mind addig terheltetik, míg azt a' víz négy ujjnyi vastagságra elborítja. Ez az iszap a' lent szürkévé , vagy kékessé tsinálja ; és az iltyen lenvászon leghamarább megfehéredik, a' mint az aszszonyok tapasztalták. 3. A' sebesen folyó fövenyes hideg források nem jók lent, és kendert áztatni ; de az egészszen álló, és eső vízből öszszegyültg ésrotbadt vizek se jók. Ha a' folyó viz oldalt ásott gödrökbe kivétetik úgy : hogy a' tóba egy felöl mindég tsorgedez, más fel pedig hasonló mértékben leszivárog, legjobb. . 4. Mentől melegebb a' víz^, és lág3iabb: annál hamarább kiázik a len, és kender. Mellyre nézve már 5 — Q nap múlva a' felső, és alsó kévékből próbaszálakat kell húzni ; és ha a' fája már töredékeny; a' szálak pedig szépen, és véf ig lefoszlanak: a' kivetést nem kell halasztani, ó minden esetre egy kevés próba lent, és ken* dert szárítani, és jó szározan eltörni. Ekkor már nyilván tapasztalhatni, ha a' len , és kender szálai vagy rostjai elég puháké, vagy pedig talán élesek, és meg további ázást kivannak. A ' kivetés a'kévének kioldozásában és megmosásában 's kiteregetésében áll. Mások a' lent , mint a' Szepességiek, és Lengyelek nem áztatják , hanem elébb napfényen tökéletesen megszáraztván a' harmatra éjjelié kiterítik, míg megfoszlik. A ' harmatos éjjelt k Aiigustusban , és Septemberben járván legbővebben , a' szárazáztatás ezen hónapokra haíasztatik; és e' miatt (mivel már a' napnak illyenkor gyenge az ereje) a' törés vagy tilólás meg nem eshetik; hanem ha a' len minden éjjel fűtött 96 II. Rész. A' G. aszszony^Alunídiról. keraentzékre rakják és a'mi egy éjjel megszáradt; azt más nap eltsápják. A ' lenszáraztó kementze egy boltbajtásra tsinált 10. láb hoszszú , 10. láb széles , és 5 láb magas szoba , a' mellybe először fával; a* következő napokban pedig pozdorjával tüzelnek, míg annyira megmelegszik, hogy azt az Embe r könnyen elállhassa , a' ki a' rudakat vagy sráglyákat felaggatja, és a' ké\éket rajok teregeti. Mi nálunk a' len, és kender Július végén érik; 8—9 "ap kiázik, és a' forró napokban kiszárad : azért a' száraz áztatásra nints szükségünk ; noha megvallom : hogy az árnyékban való száraztás után a' lenszálak nem ollyan erötelenek , mint a' forró napon száraztattak; és nem is ollyan élesek, f §. 51. A ' kivetett lennek, és kendernek további munkája az eltsapás (vágás). Erre többféle mó ­ dok vágynak. Némellyek sulykokkal, mások tilókkal, és különösen készített Machinákkal Lórikéi azt. A ' liló , ha jol van készítve , és a' cseléd tud vele bánni : legkönnyebb ; és nem is megvető szerszám. A' közönséges tilók két éles deszka közt egy nyelvet szenvednek. A' törő ti ló tágasabb , a' simitótiló pedig szűkebb. A ' Bánáti Oláh aszszonyok, a' kik pedig a' kender termesztésében , elkészítésében , fonásban , ugy nem külömben a' szövésben , és varasban igen nagy ügyességgel bírnak, a' kendert egy a' végén villásan ketté hasított vastag rud' hasadekjában egy tenyérnyi szélességű, és fél ujnyi vastagságú, valamennyire tompásélesre faragott lapiczkával törik e l , és pedig elég csinosan. A ' mesterséges tiló ugy van készítve, hogy annak vallója négy igen simán és tompa - élesre