magyar házi gazdasszony 2

 II. Szaka**. A' Len, K«nder, Fonál, 97 7 faragott deszkákból van öszveereszlve; hátulsó része valamelly erÖs ágasba, és eleje hasonló erős, és mozoghatatlan lábba van besüllyesztve. Ha mozog , vagy enged: a' szálakat elszar atja. Nyelve ezen vallónak körtvély, vagy vadalmafa; három élü úgy hogy az alúl fekvő vállukba könnyen bemenjen fél. tzólnyira; ha alább megy , szakaszt. Ez is egyik szélesebb, a'másik szűkebb. Már a' ki ezen szerszámmal tilólja a' lent: ne a' maga erejével verje a' nyelvet, hanem mint egy azt tsak felemelje, és leejtse, hogy a' nyelv a' maga nehézségével törjön; sot a' markot is a' tilónak nem a' közepére, hanem mindenkor a' farka alá vesse , és minden ütés után kirántsa, hogy a' pozdorja kihűljön. A z eltűrésre a' legforróbb napokat kell választani : és mihelyt a' nap délutánni öt óra felé Jekezd hajolni ; a' munkát abban hagyni. A ' megtörött kendert másodszor simítani szokás. A 1 kender, és len jó termését a' jó esztendő, és jó mivelés hordozza. A' hol valamellyik hibázik: ott a' termés is hibázni fog. A ' j ó föld és jó mivelés tőlünk függ. A z esztendő az Ur Isten áldása. A ' hol tehát nints a'kendernek, és lennekvaló alatsony , nedves, kövér, szemes puha föld : ott a'Gazdaszszony hijjában erőlködik, és ha az esztendő felette száraz : ott a' j ó földis keveset használ. Ha minden j ó j úgy a' termés így fog kijönni: 1. Egy 120 0 r j öles holdba négy Pozsonyi köböl magot szokás hinteni : de a' ki kapa után veti: egy Hódba l ^ köb. untig elég. 2. Négy köböl kendermagról leszsz virágos kender 500. ollyan kéve , a' melly mindenik négy marokból áll. 5)8 11. Ítész. A' (J. aizszonjc Munkákról. 3. Minden illyen két kéve ad egy font poz ­ dorjás kendert, és igy 500. kéve 250. fontot. 4- 250. font pozdorjásból leszsz szála kender tisztán meggyaratva 120 — 125 font, és 80 — 83 font tsepú vagy kóltz. 5. A ' magvas leszsz legalább Oookéve , és itt is minden két kéve megad egy font pozdorjássat és így tovább. 6. A ' len három köböl mag után szokott lenni 400 kéve , és minden négy kéve ád egy font pozdorjás lent, és így 400 kéve 100. fontot, a' melly ha meggerebeneltetik: leszsz 50 font szála, és mintegy 20- font szösz, és 30—40 font koltz. A ' hol a' lent, vagy kendert a' jég megüti •" ott az a' ti ló alatt el fog szakadni. §. 53. A z eliőrést az elsimítás követi. De a' kik a' kendert, és lent élesnek találják, azt az cl törés után, éssimítatlan megszokták puhítani. Némelly helyeken kendertörö malmokkal élnek , mint Borsodban , és Hevesben láttam. IVlások pedig , a* hol illyen malmok ninlsenek , mint a' Dunántúl a* pozdorjás kendert, és lent nagy sulykokkal törik vagy verik. Sokan pedig el is simítják, és így hordóra tapodtatván, megnyomtatják, és 1. 2. eszlendö múlva gerebenelik el. Ez mind a' három jó mód. De jobbnak találtam a' töretésnél , és hevertetésnél ; a' másodszori áztatást. Annak ez a' módja , és én is ezt követem: 1. A3 Gazdaszszony a' megtörölt vagy elvágott lent, és kendert azon pazdorjásan apróbb markokra osztván/ lágyan öszve fonja és végén tsomót köt. 2. Minekutánna minden lenét vagy kender jét elkészítette : szép sorral lerakja egy mély II. Izakasz. A' Len, Kender, Fonál, 99 é s széles dézsába mind addig, míg az edény tele tolt: fenekére szalmát tévén elébb. 3. A'menny i akós volt a' dézsa: annyi font száraz tyúk ganajat szedet üszve , és azt ruhába kötve felül a' lenre teszi, mint a' hamut a' Jugzóra szokás. E' meglévén lágy meleg szappanos vizet vészen, és azt felül önti a' Jenre, deszkát teszen rá , és kövei megnyomlatja , mint a' káposztát szokás Végre a' kenderes csebret kiteszi a' napra , és éjjelre a' lágy meleg cseléd házba viszi, hogy a' meleg egyenlő legyen. Öt—ha t napmúlva a''kender, vagy len igen büdös, és elkezd buborékolni. Ha ezt látja a' Gazdaszszony, az edényt ki kell bontani , a' büdös vizet leereszteni, és a' tik ganaját kivetni, és helyébe tiszta meleges lúgot tölteni a' kenderre. Más nap a' lúgot le kell ereszteni, és a' kendert tiszta víz ­ ben jól kimosni. Ha meg esik, hogy a' len , kivált a' felső, nem keltmeg, és nem szép sárga : a' lent kiszedvén, a' mi felül vólt,aló l kell rakni és lúgot öntvén rá , harmadnapig ismét áztatni, de ez ritkán esikmeg, hanem a' len olly szépen megkél, mint a' sárga viaszsz. A ' mosó tiszta hideg vízben mind addig öblöngesse az ázott kendert ; míg a' víz egészen tisztán foly le róla. E'kor gyengén kilehet tsafa'rni, száraztó kötélre teregetve árnyékban megszáraztani; ha megszáradt elkeli lilólni, vagy meg kell simítani; és úgy meggerebenelni.Ez a' mód Isalhatatlan, és általa a' kender megpuhul: de erőtlenebb nem lesz. A gerebe - neléshez erős napfényt, de tsendest kell választani. En magam azt a' probátis lettem már töb b izben a' tyúk ganéjjal, hogy a'vizet nem meie - gittettem semmit; hanem tsak hidegen öntöttem a' lenre, és erősen megnyom láttam ; harmadnapmúlva megforgattattam, és hatod napra kimosattam, és a' Magya r Országon termett lent 7 * 1 00 11. lióaz. Al G- aazssonyi Munkákról. úgy elkészítettem, mint akármellyik luilsö len; de a' Irágyás földben termett lent mindég szakadóbbnak találtam. A ' gerebenről azonban azt tartsa meg a' Gazdaszszny , hogy azt nem a ' tzigánnyal kell szo ­ k á s szerént tsináltatni, vagy viaszéit a' Sonkolyostul betserélni, hanem legjobb lakatossal, kemény atzélból pallérozva. Három illyen finom gereben kívántatik a' kivonáshoz. Az első tsak közönséges , vastagabb, szegeletes , de simán pallérozott fogakból áll. A ' másodikban már rövidebb , sűrűbb , és jóval vékonyabb fogak vágynak : lehet mondani hogy egy Holló pennánál nem vastagabbak. A' harmadik ismét vékonyabb, rövidebb , és sűrűbb fogú. Ezen gerebenek egy szál deszkára felsrófoltatnak , és a' legkönnyebb kezű tanúit Aszszonyok ülnek mellé , és a ' mit a z első a' ritka gerebenen megvont: azt a' másodiknak adja, ez a harmadiknak; a' kinek kezében már olly pua h a , és vékony szálú a' len , és kender; mint a' selyem. Ebbő l lehet osztán ollyan darab fonalatfonni, a' mellyet a' Gazdaszszony gyürütskéjén keresztül lehet vonni. Némelye k a ' már meg gerebeneltt kendert, és lent még kemény kefével is meg kefélik, melly által annak szálai igen tisztává , és gyönyör ű simává, és fényessé válnak. $• 54. A ' lennek' és kendernek elkészítése után következik annak megfonása. Hogy kell megfonni , azt a' gyakorlás tanítja; és én itt a' dolog - » tói tsak némelly jegyzéseket teszek. ti Mellyik fonál jobb , a z e', a' melly pergÖrokkán , Vag y gu'salyról orsóval fonatik : ítélje meg maga a' Gazdaszszony. En azt tartom, hogy II. Szaíass. A* Len, Kender, Fonál, lot a' melly cseléd az orsóval szép egyenlő, és erős fonalat tanúit fonni: nem kell rokkára fogni , és a' ki a' rokkán ezt tanulta: nem kell orsóra szorítani A jó rokkán a' jó fonó több , és job b fonalat fon , mint a' roszsz fonó akar rokkán, akar gusalyon fonjon. Azomban igen jó , ha ki a' gyalog orsón jól tud fonni; meit azon jártában 's keltében is dolgozhatik, 's addig is, mig a'szöllő , vagy föld mivelésére, vagy me g pillantására megy , sok szép fonalat ereszt. 2. A' rokka nem mindenik egy formán húz, tehát a' mellyiken szokott valameflyik személly fonni, tovább is ugyanazon egy rokkán fonjon; mert míg a' másikhoz hozzá szokik: addig sok perczers fonalat ereszt, és sokat elszakaszt. 3, A' mint egy részről a' fonálnak jó áí?a a' jó kéztől és rokkától függ: úgy m.-ís részről a' lennek erős, vékony púha , és hoszszú szála, 's annak a' gu'salyra való alkalmatos megtépegetése , vagy a' mint nevezik, ágyazása hordozza. Erre is gyakorlás, és vigyázás kívántatik, nem könyv. Rendszerint ecry fönt kender ád | font nyers fonalat, és a' len (ha igen jó , és tiszta) egy fontot szokott adni; ha hibás.: egy fontról nem leszsz több 2 font nyers fonálnál. Ha a'pergő rokka húz : az Orsajának karikáját kell nagyobbra tsinállatni Igy kevesebbet fordul. Ha pedig a' fonalat sodratlan hagyja , a' karikát kell kissebbre venni. Legjobb kétféle orsót tartani minden rokkához. 4- A ' melly Gazdaszszony azt gondolja , hogy a' fonás a' Gazdaszszonyságnak különös hasznos része: nagyon megtsalódik, 's a ki pénzen veszi a' lent, 's azt hasonlóképen pénzért fonatj a , és szöveti: még sokkal drágábba keríti a' vásznát; mert mi nálunk sok helyen kilsiny a' népesség: és igy igen drága a' kézi munka. A' 102 II. Rész. A U. aszszonji Mániáiról. fonást tehát» kivált azokon a' vidékeken, a' hol a' földmivelés, bárom tartás, és szölőmívelés a' legnevezetesebb gazdálkodás, és az ember kevés, úgy kell venni, mint a' téli, és melleslegvaJú munkát, a' mellyet a' Gazdaszszony maga , és szolgálóji a' hoszszú estvéken megtehetnek '•> ' s a ' ki az ekkorri fonással megelégszik : az azt nyeri általa, hogy maga vigyázván mindenre, jobbatska fonalat fon , és fonat; mint a' pénzes fonó ; 's lassanként annyit fon , hogy mikor szabni kell, és leányát férjhez adja : egyszerre nem kell sok pénzt kifizetni. 5. Jó fonálnak azt tartjuk, a' mellynek egyenlő a' szála, nem görtsös, vékony , erös , és se nints igen megsodorva , se tágon hagyva. Ha a' Gazdaszszony 10—1 2 szálat külön vesz, egy másmellé tartja; kezét rajta végig húzza, és egyszerre megrántja : megfogja esmérni , mellyik vékonyabb , sodroltabb , görtsösebb , és gyengébb. 6. A ' legjobb fonó után is vigyázni kell , hog y egyforma lenből egyforma szálakat tsináljon. Külömben a' vászon igen egyenetlen leszsz; söt mind ezen vigyázás mellett is minekelőtte a' fonál a' takáts kezébe adatna : azt szükséges öszveválogatni. ( 7. Mihelyt a' fonók egy orsót telefonnak ; azt azonnal le kell szorgalmatosan molóllálni ; külömben a' nedves fonál a' karikákon megpállik , és megrothad. Közönségesen egy jó fonó , (ha a' len . és. a' rokka jó ) hat nap alatt megfon egy font igen vékony fonalat, vagy mindennap hat latot. A ' kender már szaporább. és 10 —12 . latot szokás a'szép kenderből napjában fonni. 8. Minekelőtte a' takáts kezébe menne a' fonál , kivált a' kerder fonál: azt megszokták kotyolni- Ez igy megyén véghez : hogy ösiszeséggel a' foualat egy tseberbe (sajtár, dézsa) rakják; //. Scaía.ic. A' Len, Kender , Fonál. 103 sütős meleg vizzel megönlik , lábbal az edénybe huzomosan tapossák, és innen kivévén jó féle szitált hamuban darabenként meghempelygetik. Ezután a'párlö sajtárba (lugzó) zab szalmát tesznek, és egy alatsony széket belé állítanak, és erre is szalmát tesznek. E' meg lévén a' hamuban jól megforgatott fonalat d rabonként a' székre rakják, két rét hajtván mindeniket. Ha az egész fonál már mind benn van a' parióban, forró vízzel, némellyek gyenge lúggal, köröskörül megöntik (ez a' víz lehet egy akó) és pokrottzal, vagy több rétre hajtőt ponyvával vastagán, és szorosan betakarják, és így hagyják 12 óráig. Ekor kibontják, a' patakon ki mossák, és megszárasztják. Sokan még egyszer a többi szennyes ruhával együtt megpárolják, kimossák, megszárasztják , és felgomboiítjáh. Ezl a' fejérítést. én magam gyakori m. Lennek azonban nem tanátsos. A ' fonál a' fejérités által elveszt nelu'zségéböl minden egy mázsán 12 — 1 5 fontot. Ha vastag a'fonál,szárazan elveszt20—25fonttot.Ha mind azon állal már a' gyaratás előtt az említett mó ­ don megpáczoltatott., és megfejéríttetett a' kender , és len; tehát kevesebb a' veszteség. Ezen veszteséget a' nyálnak kell tulajdonítani , mellyel a' fonál szálak l'unattattok. Ez tudnillik a' párolás által felocsul , és a' fonálból a' mosás által kivétetik. §. 55- A ' elkészült fonál végre a' takátsnak általadatik ; de mikor az a' vásznat haza hozza ; rit. ka Gazdaszszony az , a' ki vele meleglégedjék ; 's közönségesen mindenik azt mondja , hogy keveset adott az ö fonaláról a' takáts. Ha a' fonalat font számra adjuk a' takátsnak: azt kívánjuk hogy az a' belőle szövött vasz- 104 // . Rite. A' G. asztsonyi Munkákról. not is annyi font számmal adjaviszsza; a' ki ezt mégis cselekszi, de a'szemes Gazdaszszony mégis tsak ritkán elégszik meg azzal ; jól tudván hogy a' font számot, ha a' takáts akarja, legkönnyebb a' vászonnal megüttetni. Ezen örökös pernek, Hba nem vége szakasztására is , legalább annak könnyebb elintézésére én itt néraelly Jegyzéseket kívánok tenni, és közre botsátani. A z egész mesterség e' következő sarkakon áll, és a' ki hasznát akarja venni, mindeniket tellyesíteni köteles. Ezt a' módot a' Tsehek találták , és valóban jó : 1. A ' szövetendő vászonnak szélessége a'takáts bordájának réf számától füíg. 2. A ' mennyi szál fonál van a' vászon hoszSzuságában : ugyan annyi a' béleis ; és így hogy meglehessan tudni, ennyi fonálból mennyi vászon lesz? vagy ennyi Vászonban benne van e az adott fonál ?szükséges, hogy az egész darab fo ­ nálnak mind szála, mind hoszszúsága vagy réf száma állandó, és tudva lévő legyen. Ehezképest. 3. A' matólla akár kézi, akar forgatható legyen : négy egész réfnél inkább egy két ujjnyival nagyobb legyen kerületben ; de kissebb tellyességgel ne ; az az a' matolláról levett fonálnak egész hoszsza bőven megüsse az egész négy réfet. 4. A'motóllár a a' fonál szám szerint, és nem gondolomra vettessék fel: az az : egy darab fonál álljon 12 pászmából (©írenoel), egy pászmába pedig tétessék 20 Kötet (@ebinb) és egy kötetbe 20. szál fonál. A ' fog tenni öszveséggel 19200. ré f hoszszú szál fonalat, és neveztetik egy darab fonálnak, és mindeniket e'szerint kell felmotóllálni. 5 . Ha már a' darab fonalak így vannak elkészítve, a'következő tabellában könnyen ráakad //. Szakasz. A' Len, Kender, Fonál. 105 a' Gazdaszszony , hogy ennyi darab fonálból húszas , harmitzas, vagy hatvanas vászon mennyi leszsz ? Vagy ha a' vászon készen van : 's a' takáts megmondja , hányasba szőtte azt : hasonlóan meglehet tudni, hány darab fonál ment bele ? ha külömben a' vászon egyenlő , az az : keresztbe -szint olly sürüen feküsznek a' szálak, mint hoszszában p. o. Keresdki ezen tabellában, hányasba akarod a' vásznat szövetni, és most tegyük fel, hog y huszonnégyesbe. Ezen a' lineán húzd az újjodat alább alább mig arra a' számra akadsz, a' mennyi a' te fonalad. Ekkor keresztbe mennj az ujjoddal bal kézre , 's legszélről ott találod a' réf számot 's ennyi vásznad leszsz. Ha tehát a' fonál 6. darab, azt megtalálod ezen táblának utolján a' Huszonnégyes rubrikában a' * mellett. Innen balra ha kimégy a' két ** mellett megtalálod a' réf számot ; leszsz tehát hat darab fonálból huszonnégyes vászon 60 réf. Más példa: Akarod tudni, ha a'haza hozott 45 réf vászonban bent van e' minden fonalad? Ekkor keresdki, hányasban parantsoltad szőni , 's a' vászon végén való köteteket, és szálaltat összeszámlálván, úgy találod, hogy negyvenesben. Ezzel felülről kezdvén a'-j-mellett megtalálod a' negyvenes rubrikát, a' mellyen alább jöszsz mind addig, míg a' vásznad réf számával a' kettős -j-j- mellett egy aránt leszel, és a'mi akkor az ujjod alatt van, annyi darab pászma, és kötet fonál van a'vászonban t. i. 7. darab , és 6 pászma. Más példa: Neked 15 egész darab fonalad van , 's akarod előre tundni, hogy negyvenyóltzas vászon hány réf leszsz belől e ? Tehát tedd az ujjodat a' 48-as rubrikára jöjj alább alább ; egyszer végre érsz , és ott a' legnagyobb 6zám 12 darab. Ugy de neked 15 darab van: tehát lo6 /// . Ssaíaaz. menjviszsza fellycbb , mig a' 5 számra nem akadsz; ekkor tedd öszve a' kettőt, t. i. 12 , és 3 leszsz 15. E' meglévén a 'l2 darabnál menj balra, 's ott találsz íío réfet; így tégy a' 3 számnál is: és ott találsz 15 réfet. Ha a' kettőt öszveadod , leszsz a' vászon 15 darabról negyvenyoltzasban 75 réf: lásd a' szövés tabellát az A. betű alatt. 6. Hogy ezen Tabellában mindenre reá akadj, jól megjegyezd, mellyik lineába eső számok jelentik a' darab fonalat, t. i. minden három sor között az első sor darabot jelent , a' második pászmát, a' harmadik pedig kötetet, vagy igét: mert így is nevezik sok Magyar Aszszonyságok. III. SZAKASZ . A* vászonfejéritésről, és aJ fejér ruha szapulásáról, és lugozásáróly §. 56. A ' fejérítés ezeken a' sarkokon áll, í-szfír hogy a'vászon szép fejér legyen, 2-or erős maradjon, 3-or mentől kevesebb költségbe, és időbe kerüljön az. Ezen sarkalatokhoz képest már több módokat találtak fel a' Természetvizsgálók ; de én megvallom, hogy még ollyan mód , a' melly azen sarkalatoknak meg felelvén, a'Gazdaszszonyok kezébe adható volna , tudtomra egy sints. A ' mellyek legoltsóhbak , és könnyebbek, azok sok időt kivannak. A ' harmar fejéritök vagy a' vásznat gyengítik el, vagy költségesek. A' Ber - t ho l le t találmánnyal annyira vitték Born , és Beckerchin , hogy az már (noha nagyobbatska költséggel) közhasznúvá lehetne. Ezen fejérítés módja nálam megvagyon, 's ott irtam le , midőn vele minden részben tsalhatatlan pro - III. Szalasz. A' vdss. fejéritéséröl. 107 bákat tétettem 17Q3. esztendőben, és azt láttam, hogy a' karton 16 ; a' len, és kender vászon pe ­ dig 2/». óra alatt tökélletessen megfejéredett, és erŐsebb maradt , mint a' közönségesen íejérített vászon. A ' felső Vármegyékben haszonnal lehetne ezen fejérítő müvhelyt felállítani; sőt Horváth Ország szélénis a' Somogyban ; minthogy a' Horválhok igen sok vásznat szőnek. Só , Magnésia , és Vitriol olaj kell hozzá. De minthogy költeoi illyen jószágra nehéz : nekem pedig tsak egy malmom sints, a' mellyet kallóvá lehetne változtatni: a' marad hátra , hogy tsak azon fejérítés mellett kell tovább is megmaradni , a' melly ha szinte több időbe is, de leg*- alább könnyű, és kevés költségbe kerül; 's a' vászn sem rontja: e' pedig a' közönséges mód: §. 57. A' Hollandusok fejéritéso még eddig a'közönséges módok közt legjobbnak tartalik : a' pedig ezen fogasókból áll. 1. Az egyenlő vég vásznakat levelekre szépen Őszvehajtogatják , és egy tágas fa edénybe lerakják , 's felül töltenek osztán rá vagy tiszta , vagy pedig felényire rozs liszttel, vagy korpával megegyelített vizet, míg elborítja a' vásznot , és egy fa fedéllel azt leszorítják, hogy fel ne vehesse a' viz. Ha már ez a' leszorított vászon annyira megkelt, hogy többé buborékot nem hány fel : kiveszik , tiszta folyó vizben kirázzák, és ismét igen kitsiny négy szegeiéire öszve hatják, és a' kallóban mintegy félóráig kalólják. 2. A' kallóból kiviszik a' gyepre , tzövekekre feszítik, és megszáraztják. 3. Az alatt pedig egy üstben olly erős lúgot tsinálnak, hogy minden akó vizhez négy font 1 0 8 // . Rést. A' G. Aizszonyi Munkáiról. hamuzsirt törnek porrá , és \ óráig együtt főzik. Némellyek a' hamuzsírt fűzfa hamuval Í9 szaporítják. 4. Ezen lúgot mintegy 6 óráig hagyván higgadni , és meghidegedni , belőle más illyen lúgot készítenek, hogy két akó vizhez tesznek két font szappany t, és 8 itszétaz elébbeni erős lúgból. 5. Ez- a' lug készen lévén , a' megszáradott vásznakat ismét öszvehajtogatják, és egy nagy kádba szépen lerakják , a' lúgot lágvra melegítik, rá töltik, és egy fatszizmás emberrel eltapodtatják mindenik sor vásznat. Kevés idő múlva ezen lúgot a' tsapon leeresztik , 's már jobban megmelegítik, és ismét a' vászonra öntik egymás után 10 — l2szer; a'mellybe fél nap beletelik. Utoljára a' lúgot egészen felforralják, és úgy öntvén a'vászonra, 3— 4 óráig rajta hagyják. 6. E' meglévén , a' lúgot letsapolják, és a' vásznat kivévén , reggel a' harmatos gyepre tzövekekre kifeszítik, és félnap gyakran megöntözvén , meg nem engedik száradni: délután pedig már tsak akkor öntözik, ha megszárad. Éjjelre kint hagyják szárazon, ha harmat száll: külömben éjjelre is megöntözik. A' többi napokon osztán tsak akkor, és. annyiszor öntözik, a'min t megszárad, esőben épen nem lotsolják. 7. Negyednap múlva leveszik, tiszta vízben kirázzák, és megkallólják, és ezt mind addig minden negyed- ötöd napban így tsinálják , míg a* vászon megfejéredik. A ' kaliolást a' Magyar Gazdaszszonyok lapiczkázással pótolják ki. Öt hét alatt , ha száraz napfények járnak , vége van a' fejéritésnek. Hanem minthogy az első lúgot el nem öntik, azt minden lugozáskor megerősítik , legalább minden akó vizhez 1 font hamuzsírt tévén ismét; utoljára pedig 2 fontot minden akóhoz. Vászonszöveté s Tabellája . 107 . Hányas a' Vászon. 0 . 20. 21 24 26 28 30 3 2 34 36 38 40 12 44 46 48 50 54 56 58 60 Réf. 0 Darab. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o. 0 0 0 0 0 0 1. 2 Pászma. 1 1 1 1 0 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 0 Kötet. 1 4 6 8 10 12 14 16 18 0 2 4 6 8 10 14 16 18 0 0 D . 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 . 2 P. 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 0 K. 2 8 12 16 0 4 8 12 16 0 4 8 12 16 0 8 12 16 0 0 ~0 0 0 ~Ö 0 ~Ö ~Ö Ö~ Ö~ ü~ Ö~ ö~ Ö 0 Ö~ Ő~ (T ÖT 0 3. i 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 6 7 7 8 8 8 9 0 3 12 18 4 10 16 2 8 14 0 6 12 IS 4 10 2 8 14 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 4. 4 4 4 5 5 6 6 6 7 7 8 8 8 9 9 10 10 11 11 0 0 4 16 4 12 0 8 16 4 12 0 8 16 4 12 0 16 4 12 0 0 0 ~Ö "Ö 0 ~Ö "Ö ~Ö 0 0 0 0 0 0 l 1 1 1 1 1 5. 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 0 0 1 2 2 3 0 5 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6. 6 6 7 7 8 9 9 10 10 11 0 0 1 1 2 3 4 4 5 6 0 6 4 16 8 0 12 4 16 8 0 12 4 16 8 0 4 16 8 0 0 "Ö ~Ö ~Ö 0 0 (T (T i~ 1 T 1 1 1 1 1 1~ T~ 1 1 7. 7 7 8 9 9 10 11 11 0 1 2 2 3 4 4 5 6 7 8 9 0 7 8 2 16 10 4 18 12 6 0 14 8 2 16 10 S 12 6 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 8. 8 8 9 10 11 0 0 1 2 3 4 4 5 6 7 8 9 10 11 0 0 8 12 8 4 0 16 12 8 4 0 16 12 8 4 0 3 8 4 0 0 0 0 ~Ö 1 r 1, T" 1 1 1 1 í ~ l~ í ~ 1 2~ 2 2 ~2 9. 9 9 10 11 0 1 2 3 4 5 6 6 7 8 9 10 0 1 2 3 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 10. 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 10. 10 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 0 1 3 4 5 6H 10 0 0 0 0 0 0 0 o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o|| 108 V á s z o n s z ö \ e 1 6 s Tabell a ja. 2< ) 21 21 26 28 30 32 34 36 18 40 42 44|46'4 8 '50 '54 56 58'6 0 1 Uar. 1 1 1 1 1 2 2 * 1 2 2 2~ 2 3 3 3 ~3 ~3 3 13. 3 P . 3 C 7 9 10 0 1 3 k 6 7 9 10 0 1 4 6 7 9 O K. 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0 i j 20 . ~T 1 •r 2 2 2 2 2~ 3 3 F 3 3 3 ~4 4 4 4 4 5 i j 20 . 8 9 0 2 4 6 8 10 0 * 4 6 8 10 0 2 6 8 10 C i 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ( 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 5. 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 2 5. 1 2 6 8 11 1 4 6 9 I 1 2 1 7 9 0 2 i 10 0 3 0 5 0 10 0 10 0 8 0 1 0 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0 3 0 . 2 2 3 3 3 3 4 T 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 ~7 3 0 . 6 7 0 3 6 9 0 3 6 9 0 3 6 9 0 3 9 0 3 (! 0 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 3 3 3 4 4 4 1 5 5 5, 6 6 6 7 7 7 8 8 8 35. 11 0 6 9 1 4 8 11 3 6 • 10 1 5 8 0 3 10 2 5 9 0 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 10 40. " 3~ 3 4 4 T 5 5 5~ 6 ( (T 7~ 7 7 ~8 ~8 9 9 9 10 40. 4 6 0 1 ú 0 4 8 0 4 8 0 4 8 0 1 4 0 4 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 3 4 4 5 5~ 6 6 6 7 T 7 8 \~8~ 9 ~9 ÍÖ 10 To Ti 4 5 . 9 11 6 10 3 7 0 4 9 1 6 10 3 7 0 4 1 6 10 3 0 5 0 10 0 10 0 10 0 ] 0 0 10 0 10 C 10 10 0 10 0 4~ 5 5 5~ 6 ü T 7 r 8~ 8 9~ 9 10 10 11 11 12 11 50. o 4 0 5 10 3 8 1 6 i i 4 9 2 7 0 5 3 8 1 6 0 10 0 o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 55. 4 ~ 4 5 6 6~ 7 7 8~ t ¥ l» ÍÖ ÍC 11 11 12 12 13 13 55. 7 9 6 11 5 10 4 9 3 8 2 7 1 € 0 5 4 10 3 9 0 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0 lT;ir7 5 5~ 6 7 7 8 8 ŐT 0 10 11 11 12 12 13 14 14 15 60. 0 0 a o A n c t i r\ 6 £» ü 60. 0 0 o u u O l V 6 u V u o 6 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 o 0 ( 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 •III. Ssalasi. A váss. fejéritésről. 109 8. A' lugozásnak vége lévén , eg j liónap, vagy öt hét alatt a' vásznat a' kallóba viszik, és kimosván megszáraztják, 's megmángolják. Q. A z igen finom gyoltsokat az utolsó kallás után savóba áztatják némellyek 6 — 7 napig, és onnan kivévén kiszappanyozzák tiszta lúgos viz ­ zel , mint a' mi Aszszonyaink a'fejérruhát, megkeményítik, és megmángolják. 10. Ezt a' fejérilés módot én nem egyszer láttam Austriában Svechaton , és Himm - ber g e n a' kárlonmühelyek körül; de a' savót elhagyták, 's azzal élni nem is láttam egyebütt, hanem MÖthlingenben , a' hol batizt szollek , és fej éri teltek némelly Helveták. Ezen fejérítéssel mind azok az Assszonyságok élhetnek bátran, a' kik 1-ör szépet szőnek , 2-or a' kik a' kallót közel érik. A'hamuzsirra , és szappanyla való költséget, ha öt hat Aszszonyság öszsze áll, meg sem lehet érzeni. §. 58* Alsó Saxoniában a' Brémai Hertzegségbén a'Ke h ding i e k könnyebb móddal, és 14 nap alatt fejérítenek. Ezt a' módot én a' Mezei Gazdában leirván, több Aszszonyságok megpróbállak , és jónak találták; tehát itt ismét közönségessé teszem. A' dolog igy mégyen véghez : 1. A' vásznat két féle képen szokták némellyek a' a' fejéritésre elkészíteni. Némellyek azt, minekelőtte a' fejéritéshez fognának, tsak meleg vizhe áztatják, és megnyomtatják; ötöd napra pe ­ dig kimossák. Mások ellenben lúgba áztatják, a' mellyet jó hamuból tsinálnak ; és 4 — 5 napig megnyomtatva tartják benne. Hogy a' lúg erö - sebb legyen : fejér ürmöt raknak minden vég vászon közzé, vagy 110 II. Rész. A' G. aszszonyi Munl-ákról. 2. A ' lúgba friss telién trágyát kevernek bŐvetskén, bele teszik a' vásznat, megnyoratatják , és az edényt betakarják , és 08 óráig így tartják. A' vászon ez alatt az idő alatt meg kél a' napfé-. nyen , vagy meleg szobában. Ha az idő hideg: négy —öt napra kel meg. A'megkelés után a'vá ­ szon azon tsunyán a' fejéritöre kifeszílletik , és mindannyiszor megöntöztetik folyó vizzel, a' mennyiszer megszárad, arra vigyázván, hogy a' vászon mindenütt feszesen álljon, és ma ezzel, hónap a' más színével fordíttassék a' napra. 3- A' hol még a' lúg bent van: ott á' harmattól estve feketés fólt támad Ha már ez egyszer sehol sem látszik, a' melly két három napra megesik: a' vászonnal hasonlóképen kell tselekedn i , mint elébb. Rét három nap múlva ezen munka harmadszor is elöl fordul. 4. Háromszori beáztatás, és tiszta megszáraztás után már a' vászon tsak tiszta meleg vizbe áztattatik egy éjjel , és más folyó vízben kisulykoztatik. Ezen munkában már 7 — 8 napok telnek el. 5. Végr e a' vászon rendszerint kilugoztatik, a' mint minden háznál szokás, hogy a' hígnak erősnek kell lenni, és ezen végre júh, vagy tyúk ganajat is szokás a'hamuval öszvekeverni. A'kilugzott vászon ismét a' fejéritöre vonatik , és öntöztetik mind addig, mig a' lúg, vagy fólt mindenünnen kimegy. E' szerint a' fejéritésben 14 napok telnek el. Ha eső , vagy igen forró , 's rekkenő napok járnak : a' vásznat beszedik , és kint nem hagyják; külömben az igen porhanyó lesz. A* tyuk ganajból is tsak 2'4 fontot kell minden akó lúgba tenni, másként igen erős lesz , és eleszi a' vásznat. 6. Ha a' Viz nem jó : a' vászon későn vagy soha se lesz fejér. A ' nem jó vizet arról lehet II. Iitsz. A'G. aszssonyi munkákról. Ul megesmérni: hogy abban a' Jenlse, borsó meg nem fő , a' palaczkot megfogja , és a szappany töJe nem habzik. 7. Mentől szárazabb , és szelesebb "'japíények járnak : annál hamarább fejéredik a'vászon. Hlyen idők pedig akkor szoktak járni, mikor a' gyümöllsfak virágoznak , és így a'tavaszi fejérítés szaporább. A ' forró Canicula puhává , de nem fejérré teszi a' vásznat, és igen elerőteleníti. I B í M R ^ '$ • 'mm--*- Még egy fejérítés módot teszek esmeretesse, mellyet legkönnyebbnek tartok. Ez így vagyon : 1. Legelsőben megpárolom, "vagy lugzom, a' mit fejériteni akarok , és kimosatván, karókra feszítem , és egynehány nap öntöztetem. 2. Négy — öt nap múlva réz fazékba (üstnek is hívják) feléig vizet töltök, és ebbe kétfont kováts, vagy lakatos szenet apróra megtörve leszek, és a'vizzel jól elkeverem. Ebb e a5 szenes vízbe teszek azután egy vég vásznat olly tágan , hogy az a' fazékhoz ne égjen: főzöm egy óráig , és egy lapitzkával gyakran megkeverem. Végr e kiveszem , és kimosatom. A ' hol kalló van igen hasznos a'vásznát a' párolás után is, és mikor a' szenes vízből kivettem is megkalólni. 3. Ha a' vászon az egyszeri főzés után nem elég fejér: még egyszer megpárolom, megkalóltatom , és szenes vízben megfőzvén , újjia a' kallóba küldöm. A'le n vászon hamar fejéredik. A ' szen , midőn a' fejirílendö vászonnal föztttetik, azt a' szolgálatot teszi, hogy a' vászonak barn;-s zöldes nyalkáját magába szívja, és így attól a' vásznot megtisztulni segíti. • U. Kiszabott, és beszegett asztalabroszokkal, kendőkkel, és czérnákkal ezt a'fejérítés mó - 112 /// . Szakasz. A' V.Fejéritásröl. dot megpróbálván, igen szaporának találtam minden kallatás nélkül. ^ §• 60. Franczia mosás módja. 1. Minden szennyes ruha úgy fejéredik meg, ha a' lúg a' zsirt, és motskot felbírja arról olvasztani. Ehez ido, lúg , és mértékletes melegség kell. A' főzés, dörgölés inkább rontja a' ruhát. A ' jó lúg az egyedül , a' mi fejérit. A ' szappany is tsak azért fejérit, hogy az van benne , a' mi a' lúgban , t. i. hamuzsir. Ha a' lúg mértékletes meleg : kár nélkül felrágja a' zsirt: de ha forró : még beégeti azt a' ruhába. 2. A ' melly víz a' jó szappanyt fel nem olvasztja, és habbá nem változtatja: szennyes ruhát mosni nem jó . Ha a' víz jó : a' lúg is job b lesz belőle. A ' folyó , eső , és hóvíz szappanyozni legjobb. A ' kútvíz ritka helyen jó . A' jó vizet, ha eso nints, messziről is szükség meghozatni. Hogy a' kigyúrni való víz , 's az áztató víz is annál jobban lejérítsen : a' mosónék az eső. vagy hóvizes hordóba egy 's kél köböl szilált hamut is beÖnlenek 's lúgos vizet tartanak. Ha a' vizet a' hamus hordóból felmosták: a' hamut kiöntik, jó vizzel megtöllik, és mint elébb újj szitált hamuval gyenge lúggá tsinálják. Ez egy igen jó rendtartás a' háznál. A z illyen gyenge lúggal szokás a' festett ruhákat is hidegen szappanyozni. 5. A' szép mosást a' jó szappany is t sin ál ja. A ' lágy, ragadós, nehéz, és zsiros szappany nem j ó . A z ösztövér, fejér, és könnyű Debreczeni, Retskeméthi, és Szegedi szappany a' Velenczeivel vetélkedik./ 4 . A'szennyes ruhák legelsőben jó , és tiszta vízbe beáztattatnak. A z áztatás 48 óráig, 's to- II. Jtése. Á G. aszitoTiyi munlálról. li 5 to\ábbis szokott tartani: és minél tovább ázik a' szennyes: annál fejérebb lessz. 5. A ' Franczia mosónék íejér lúggal, és tsak kevés szappannyal élnek. A'fejé r lúg szitált bikk, gyertyán, fűz, vagy egerfa hamuból (sőt barlang kóróból is) készülhet, a'dohány hamu pedig, minthogy több hamuzsirral bővelkedik mindeniknél jobb , tsak égett löld , konyha , vagy káljha tapasz ne legyen benne. Az illyen hamut egy olly edénybe kell önteni, a' mellynek fenekén tsap van. A z edény fenekére tiszta szalmát, vagy második leneket szokás tenni, hogy a' hamus víz , vagy lúg tisztán, és nem sárosan folyjon ki a' csapon. A ' hamut meg kell tapodni , és vizezni soronként, 's úgy feltölteni vizzel. Legalább 12 óráig áll a' víz a' hamun , hogy a' sót magához szívhassa a'hamuból, és úgy eresztetik le valami sajtárba. Haa'lefolj ó lúg nem fejér, nem tiszta és nem sikos: újjra a' hamura öntetik , és másodszor eresztetik le. 6. A ' 48 óráig vízben ázott ruhákat a' Fr. mosóné legelőször is kigyúrja , és azután szappannyal minden darabot hidegen bedörgölvén , lágy meleg fejér lúggal megönti, és kéz közt dörgöli szaporán , de nem erősen. Ha a' ruha fáin, nem igen szennyes, jól kiázott, és a' lúg elég erős: egy szappanyozásra is megtisztul. Ezt meg is próbálja a' mosóné azzal, hogy a'ki mo ­ sott darabb ruhát tiszta hidegvízben kirázza. Ha a' ruha e'ko r nem fejér: újjra bedörgöli szappannyal , friss lúggal megönti , és gyengén mossa. 7. Soha egy lében két három darab ruhánál többet ki nem dörgöl: hanem félre önti az alábbvaló ruhákhoz. 8. Minden kiszapanyozott ruhát utoljára, ha lehet, tiszta íolvó vízben kell kirázni. A ' tiszta folyóvíz a' bent maradott szappanyt kiveszi, 8 116 III. Szakasz. A Fejéríttsrol. Meg kell jegyezni: Ez a'leírt Franczia szappanyozás tsak az asztali, ágyi, ós külső öltöző ruhák mosására való : a' vastag , zsíros , szennyes , vagy megsárgult ruhákat pedig ki kell lúgozni (párolni ) . A ' Magyar Asszonyok mint párolják a zsíros ruhákat, minden Gazdasszony tudja ; én is tudom. De az igen nehéz , sok tüzelést, párló sajtárt Hugz ó , szapuló), rézfazék égetést, öntöző fazekat, feltalpallást, sok időt, sok szappanyt 's a' l. kivan , és gyakran tüzet támaszt. Ennél tehát sokkal könnyebb , és óltsóbb párolás módjáról kellett gondolkoznom. E' pedig if tűz nélkül való párolás , vagy lúgozás. § . 01 . Mi vezetett engem ennek feltalálására, nem szükség leírni. Az t el nem tagadom , hogy Chaptálnak a' Magyar Kurírban közrebotsátolt négy szavain indultaméi, és mindaddig tettem a'próbákat, míg a' legzsirossabb konyha', és cseléd ruhákat is minden tüzelés nélkül, tartósan, és könnyen el nem találtam megfejéríteni. Ha ezt a' Magyar Aszszonyok közönségesen beveszik, tudom jót is mondanak rám, és a'Hazában is esztendőnként fél millió ölfával több megrmirad. A.' párolás módja ez : 1. Télben a' meleg cselédházban, nyárban pedig az udvaron kell és lehet párolni. 2. A' vastag, zsíros, és szennyes ruhát nem lehet,'s nem is kell össze keverni a' megszennyesedett fejér, és finom ruhákkal: hanem 3. Á' 'sirossakat más, és a' finom ruhákat is más fa: edénybe kell rakni, és felül vizet töltvén így áztatni h8 óráig. Ezt hívják beáztatásnak. II. Mese. A' G. astszonyi munkákról. 117 /». Negyven nyóltz óra múlva mind a' két féle ruhát hideg vízben egymás után ki kell gyúrni. Ez mondatik kigyúrásnak. 5. A ' kigyúroll ruhát, ha sok , és zsíros, az esmeretes párlóba (Lugzó) kell szélessen összehajtogatva rakni , a' vékonyát pedig cseberbe , nagyob b szapulóba beleregetni: és ezt mondjuk a' ruhát lelrakní azon vizesen, *\" 6. A ' felrakott rahákra, t. i. a'Vastag szennyesekre lágymeleg vizet szükség tölteni, és ezen felül annyi szitált hamut teríteni, mint közönségesen az Aszszonyok szoktak, mikor forró lúggal párolnak. Midőn már a' hamu is be van, egy vastag cseléd abroszra terítve, a' párlóba téve a' ruhán felül: a' hamu meleg vízzel megöntözletvén , az abrosz szegeidéivel betakartalik , és az ide szabott deszkákkal beboríltatik, és 30 — 80 font kővel, vagy tuskóval leszoríttat ik, vagy le - nyomtattatik, mint a' betaposott káposzta. 7. A ' béásztatott, kigyúrott, és felrakott finom ruhákra viz helyett tiszta, vagy fejér lúgot kell önteni, de hamut semmit, a'deszkákkal beborítani , és megnyomtatni 30 - UO font teherrel, a' mint a' ruha sok , vagy kevés , és a' páriónagy, vagy kitsiny. Ezt hívjuk párolásnak. 8. Ez a'fejér lúg tsak lágy meleg legyen. g. A'finom fejér ruha a' meleg szobában, vagy a' napfényen elkezd tsak hamar buboré - kolni gyengén. Ez jele a' ruha megkelésnek. 10. Ha már semmi buborék nem látszik a' ruhát borítva, és lenyomva tartó vízen: megholt a' ruha a' párlóban. Rendszerint a' linóm ruha 5 — 6 napra , a' vastag pedig Ó — 7 napra megszokott kelni. 1 1 . Ezt látván a' Gazdaszszony, a' vastag 'siros ruháról utolsó nap estve leereszti a' hamu lúgot, felföralja , és a'ruhára melegen visszatölti, 8 * 118 /// . Szálast. A fejérítésröl. és 6 — 8 óráig rajta tartja. Ez a' melegített lúg a' 'sirt íellágyítja , és könnyen moshatóvá teszi a' ruhát. A ' fejér ruháról nem szükség a' lúgot leereszteni, 's felforralni. 12. Ha az idő rossz volta miatt látja a' Gazdasszony , hogy mosni nem lehet: mind a' kétféle ruháról leereszti a' lúgot, kiönti, és helyette vizet töltvén fjEl, a'mosást elhalaszthatja harmad napig is. 4 13. Mikor a' Gazdaszszony ráérkezik a'vastag 'siros ruhákat a' palakon, vagy akárhol, a' hol eddig mosni szokott, mosassa ki rendszerint: megtartván azt, hogy a' sulyokkal, (lapi(zka ) tsak gyengén kell kivált a' viselt ruhát verni. A z ütés, ha vas kalapáts által lessz is, a' ruhát fejérré nem teszi, hanem a'j ó lúg; és a'dörgölés is tsak arra való , hogy a' lúg a' ruhának minden rántzába bevegye magát. A ' vékony finom ruhákat a'háznál szokás rendszerint kiszappanyozni , és azután a' folyón , vagy patakon kirázni. l4- A' finom ruhákat rendszerint úgy szappanyozzák a Gazdaszszonyok, hogy a tiszta lúgba szappanyt vakarnak, felforralják, és lágymelegen a' tekenőbe kiterített ruhára öntik , és kéz közt gyengén dörgölik. 1 5 . Egy szappanyos lévben három négy darab finom ruhánál nem kell többet dörgölni. l ö . A z e' képen tüz nélkül párolt ruhából sokból , úgy kimenyen a' szenny , motsok, 's a' t. hogy szappannyal épen nem is kell bedörgölni ; de ha megesne , hogy a' sebbevalókból, vagy az ingek gallérjából valami fólt jól ki nem ment : azt szappannyal be kell dörgölni kétszer, háromszor , és rá fris erös lúgot öntvén húzomosan, de gyengén kéz közt dörgölni. 17. A ' tentát, gyümöltslevet, 's a' t. a lúg se így , mint én mondom , sem az Asszonyok //. Rész, Ax G. aszszonyi munkákról. 119 forró lúggal való párolása ki nem viszi egyszeriben; hanem idő múlva. Tapasztalásból tudjuk, hogy a' gyümötslevet, millyen a' többek közül a' veres bor is , legbizonyosabban a' napfényen / való fejérítés által vehetni ki az as/.U.li , és más egyébb ruhából. 18. Meg kell jegyezni, hogy festett ruhát, a' fejérrel tsak beáztatni se kell, nem hogy párlóba együvé rakni , vagy együtt szBppannyozni. A ' lúg aJ legjobb festéket is felolvasztja ; és ez az után a' fejér ruhát is mégfogja. 1(). Azt fogják sok Asszonyságok gondolni , hogy a' ruha a' hoszszas áztat ás által essze rothad, vagy azt a' lúg megeszi. Nem kell félni semm.t \ egyik se fog következni. A z illyen hideg , vagy lágy meWg lúg szintúgy nem eszi a' kendert, lent, és pamut, t, mind a'jó Debretzeni szappany. A ' fon ó lúg öli meg a' ruhát idő nap előtt, és a' motskol is beégeti. En húsz esztendőtől fogva viselek 12 batiz nyakravalókat, és még most sints sok bajjok ezen párolás által. Nem engedné azt meg , se betsületem szeretete, se lelkem esmérete ,hog y ámítsak, vagy kárt tegyek. Azért is bátran hozzá kell fogni: Betsületemet. kötöm hozzá. Haszna ennek a' lüz nélkül való párolásnak ezekben áll. a) A' ruha igen tiszta , fejér, és tartós utánna. b) Olly kevés szappany kell hozzá , hogy negyed résznyivel be lehet a 3 házi szükséget érni , és ez sok forintot megtart az erszényben esztendőt által tsak a' közép házaknál is. c ) Sok szekér, vagy öl fát megkiraél, megfogják az Asszonyságok tapasztalni. d) A' párló sajtár vagy lugzó ezentúl 30. 's töb b esztendeig is el fog tartani, minthogy azt semmi forró lúg sem fogja össze görbíteni. 120 ÍV. Szakasz. A Keményilőtsinásról. e) Ha a'Gazdasszony erre a'napra mosónét nem kaphat, az idő rossz , vagy halolt esik a' háznál,a' mosást két három napra is ellehet halasztani , a' mint mondám. f. A ' tűztől nem kell félni senki se önti le magát, vagy mást a' forró lúggal, és a'szolgáló más dolgot tehet. Sok fazék megmarad, a' ruha szabh iessz , és tovább tart. 's a' t. Egynehány Asszonyságok már a' dolgot praxisba vették, jónak találták, és ősz fejemet megkoszorúzták sok fáradozásomért , és ez nekem elég. De ha kik a' forró híggal való öntözés mellett akarnak tovább is maradni, azoknak azt javaslom , hogy egy óráig tsak lágy meleg lúggal öntözzék a' ruhát, azután pedig legfelebb tsak két óráig forróval, és hagyják igy a' ruhát melegen más nap reggelig. Az magában , kivált megnyomtatva , szépen meg fog kelni. IV. SZAKASZ . A ' Kemén'yít ő tsinálásról . §. 62. A ' keményítő a' Házi-Gazdasszonynak ollyan szükséges, hogy ha azt maga nem tudja, vagy restelli készíteni: a' rosszatis két áron kénytelen megszerezni: mert a' tisztaságot szeretvén, a' fejér öltózŐruhát, a' melly a' szépnemet különösen ékesíti, tsinositani keményito kelf. A ' Gazdasszony ezt maga szokta minden esztendőben egyszer a' maga házi szükségére tsinálni. Hogy tehát ezt azis megtehesse, a' ki még nem próbálta :imé a'legkönnyebb módot , a'mellyet a' magam házánál gyakoroltatok , ide iktatom. 1. Hány font keményítő megyén fel esztendőt által valamelly magános házi szükségre: azt //. Rész. A' G. asszonyi Munlálról. 121 a' Gazdasszony legjobban tudja: feleslegvalót pedig , vagy két esztendőre valót tsak szón esetre tsinál: ha egy részét pénzre akarja fordítani, vagy a' termés hibásan mutatván magát, jó , óltsó, és tiszta, nem üszögös búzához nints reménység. 2. A' szükség tudva lévén , mindenkor háromannyi búzát kell megáztatni, mint a' kérdésben lévő keményitö fontszáma : mert a' búzának egy harmad' része szokott tsak keményítő lenni: úgy hogy három Pos. köböl ád mind össze egy Pos. köblöt , vagy"2/»0 font buza , 80 font keményítőt: de az áztatásban , kinyomásban, és ma ­ gában a' búzában ne legyen ám hiba: külömben a' keményítő felényi se íessz. A ' konkolyból, és vadborsóból (bükköiyyböl) soha se lessz kemé ­ nyítő. 3. A' legtisztább búza közt is az a' legjobb , a'melly legnagyobb szemű, tömött, vékony , és halovány héjjú. Az illyen búzának több a' lisztje és kevesebb a' Sikere , a'mi kenyérhez jó : de keményítőnek nem kell. A ' tavaszbúzából töb b a' keménnyitő, és fejérebbis, de kémén ny> bb . Azértis egy köböl tavaszihoz két köböl Őszit szokás keverni. Némellyek két rész búzát, és egy rész Őszi árpát egyelítenek össze : mások pedig fele búzát, és fele tenkelyt vesznek. Ez mindenik jó mód : mert a' tenkely igen fejér, az árpa pedig igen lisztes. Job b még isakár őszi akár tavaszi búzából, tenkelyböl, vagy árpából külön készíteni keményítőt; mivel nem egyformán, és nem is egyenlően puhulnak, és tejesednek meg , a' mi pedig kivált a' keményítő mennyiségére nézve , megkívántatik. A' kolompé r a' ruhát eszi , és hajpornak épen tisztátalan. Ezt .•izomban csak ugy tehetjük fel, ha a' kolompirkeményitöt nem mossuk elég tisztára; mert ha mind addig mosaltatik, még üllepedése után a* 122 IV- Szakasz. A' Kemény itötsinálásról. viz egészen tisztán szűrődik le róla , igen jó , és alkalmatos a' ruha' keményítésére. 4. A ' búza minekelőtte beáztattatnék, azt meg kell vágó rostával rostálni, és azután kéz közt meg mosni minden sártól, portól, és üszögtől. A ' jó lágy vizben való áztatás igen szaporítja a' keményítőt; a' kemény víz pedig kevesit; mert ja' szemeket keményíti. Lágy víznek azt hívják , a' melly igen tiszta, semmi ize , és szaga nints, 's a' mellyben a' paszuly, borsó , lencse könnyen megkovad , és puhára fői. A ' melly víz édes , nádizü, sárizü , 's az üveget megfogja , vagy fejér, és nem általlátszó, mind kemény a' benne lévő testek miatt. A z eső , hó , folyó , és forrás viz , leglágyab szokott lenni. 5 . Némelly Gazdasszonyok a'megmosott búzát megszárazlván ; malomba küldik , és újj vágott éles kövön gömböly ű darának tsináitalják , és a' darát keményítőnek. Ha a' molnár sokat el nem törne belőle : nem sok híjjá lenne a' más módho z képest; a' keményítő pedig fejérebb : mivel a' korpából semmi se egyeledik bele , és a' buzaszemnek sikere , és Isi rá ja is a' korpába meay a' melly mind a' kettő sárgás szinfl. Azonban megvallom, hogy én ennek semmi hasznát nem tapasztaltam; sőt kárát: mert száz falusi molnár közűlis alig lud egy vesztegetés nélkül, gömbö ­ lyű , tiszta darát tsinálni. 0. Én minekutánna a' búzát megmosattam, azonnal tiszta, és lágy , vagy folyóvízbe beáztatom. A z edénynek olly nagynak kell lenni, hogy a' búzán felül annyi viz férjen bele , hogy azt a' legszárazabb búza se ihassa fel egészen , és az ázásközben ne kellessék újj vizzel szaporítani. Akko r kell a' beáztaláshoz fogni, mikor már a' napok jó melegek. II Rést. A' G. asszonyi Munlálról. 123 7. A' keményítőnek jósága a' fejérségben, és apró részekben áll. Ezen végre abba a' vízbe a' mellyel a' dézsában a' szemek áznak, minden 3. Pos. köböl búzához fél font timsót, és ugyan annyi konyhasót lehet keverni. Ezt a' vizet azután (ha sáros lessz is) az ázás után, a'kik töb b ször tsinálnak keményítőt, ötször hatszor is használják a' szemek megáztatására. A ' ki ezt nem akarja, minden nap leszűri a' vizet a' szemrői, és frisset tölt arra. Ama z drágább, ez pedig fáradságosabb. Én az elsőbb móddal élek. 8. Ha az idő meleg : a* búza rendszerint 10. nap alatt tökélletesen megtejesedik ; de ha hives 12 napis bele keröl. Erre nézve meg ked a'1 szemeket próbálni ; és ha a' Gazdaszszony azokat az ujjaival széltnyomván, úgy találja hogy a' tej egészen kifoly a' megnyomott szemből, és tsak a' héjjá marad az újjá közt: az ázlatásnak vége van , és a' kinyomáshoz kell fogni. n. A ' kinyomás két féle képen szokott megesni , vagy taposó zsákban, va» \ ke/t-kkel való kitsafarás által. Én magam elsőben az egész törkölyt kevesenként lábbal megtapodtatom , mint az aszszúszőllőt szokás, és ezt az után kézzel kitsafartatom. Az első tejes levet külön edénybe szűröm mint sárgást; azután pedig az egész kitsafart törkölyt zsákba töltetem , lágy melee tiszta vizzel jó bőven megöntóztetera, és tapodtatom mind addig , valamig tiszta viz nem jön le a'zsákról ; a' levét más különös edénybe töltetem ; ez lejérebb az elsőnél. A ' taposó dézsa tölgyfából van , erős a' feneke; alatsony , és szeles; és áll egy háromlábú széken , a' mellynek lábai közölt egy dézsa áll. Ezen dézsára egy sürü lószőrböl kötött szítát helyhetek szorosan , és a' taposó dé ­ zsa lyukas fenekén ezen a' szitán foly a' tejes lé az alsó dézsába : a' mellyből osztán más nagyobb 124 IV. Szálas:. A' Keményítő tsindlűsról. nlatsony, és széles dézsába vagy tekenőbe általtöltetik. Mások a' szita helyett flanell zatskóval élnek , és a' levet ezen szűrik meg. Ezis j ó , de pénzbe kerül. 10. Az igaz , hogy a' taposás, és kitsafarás szaporát lan munka: de azért a' már (eltalált malomravaló költséget még se javaslom egy magános Gazdaszszonynak : mert noha szaporább vele a' munka, de hamar kopván egymás ellenébe forgó fatengelyei, a' törkölyt nem nyomják jól ki. § . 63. A' leírt módszerint az egész megáztatott búzából kitaposott tejes lé , rendszerint két különös tágas, és inkább széles dézsákra, vagy lekenőkre szokott töltetni, és tiszta vizzel feleresztetni, t. i. egyikben van a' legelőször kinyomott sárgás lé , a' másikban pedig az utolsó tapsás, a' melly fellyebbvaló. Mit kell ezen kétrendbeli tejes lével tsinálni , e' következő jegyzésekből kitetszik. 1. Huszonnégy óráig tsen lesen kell mind a* két edénybeli levet tartani, és akkorra a' keményítő az edénynek fenekére leszálván, a' viz azon felül tisztán marad. 2. Ezt a' tiszta vizet tsapon tsendesen lékeli a' keményítőről mind addig folyatni , mig tejes nem kezd lenni , és a' megmaradóit törköllyel együtt a' sertésnek vagy tehénnek adni. A' tekenőhöz nem kell csap ; hanem csak egyik végét felemelni. 3. Ezen lefolyt víz felébe más tiszta víz töltetik a' keményítőre , és hogy annak minden részeit eljárván , savanyúságát, ragadosságát, és motskát kiszívhassa ; egy kisded fa szénvonóval (a' Balaton mellett kuruglyának hívják) az edény fenekéről egészen felkevertetik. E' meglévén 24 //. Rész. A' G. asszonyi MunidiróL 125 óráig tsendesen hagjatik, és akkor vele épen azt tselekeszszük, a' mit először: mind addig , míg minden víz olly tisztán jön le , a' mint feltöltetett. Ezt nevezik édeskésnek. Három legfelebb négyszeri felöntött tiszta viz a' keményítőt egészen megédesíti. U. A ' megédesítés végre menvén, az edények fenekéről a' keményítő késsel nagyobb négyszegletű darabokban felszeletik, vagy habig : vaskalánnal kiméi illetik , ruhával betakart asztalra rakatik, és az abroz alatt tökéletesen kiszáraztatik. A ' napfény sárga szint szokott neki tsinálni. Hogy hamarább száradjon, és meg ne penészedjék : mindenik darab egyik oldaláról a' másikra forditta tik. 5. Végre száraz, híves helyre elrakatik , és ha rá szűkség van, az apróbb mor'salékok, és szennyesebb darabok hajpornak töretnek, és megszitáltatnak. A' festett ruhákak t az allyasabb ke ­ ményítővel szokás kemény keni, és a'vékon y fejér ruhákhoz a' legfejérebb használtatik. Ha valaki azt akarja, hogy készített hajpora ropogjon , a' keményítőt öntözze meg j ó erős égett borral vékonyan ; száritsa meg , és úgy töresse meg pornak. A ' kolompírból is lehet keményítőt ké ­ szíteni, melly. a' mint már említve vagyon , ha jól készíttetik, nagyon j ó szolgálatot tesz. Egy Pos. mérő tiszta, 's lisztes kolompírból könnyen kikerül ifi — 20 font keményítő. Ennek díszítése nagyon könnyű, és annál is inkább meg érdemli, hogy megemlíttessék; mivel általa a' szegényebb sorsú Gazdaszszony könnyen kipótolhatja, és pedig mindenkor, midőn kívántatik,a' pénzen veendő keményítőt. A ' kolompír keményítő pedig igy készül: I. A ' keményítőnek való kolompír jó tisztára megmosallatik, hog y a' sártól, portól és más 126 V. Szakasz, A' Szappany főzésről. tisztátalanságtól megmenekedjék , mellyek kíilömben a' keményítőbe keveredvén, azt barnává, élessé, és kelletlenné tennék. 2. Az igy megmosott kolompír torma resze15n melly minden közönséges háznál találtatilt, megreszeltetik , önként értetődvén, hogy a'torma reszelönek szinte mintáz edényeknek is, mellyekben a' reszelés, kidörgölés, és mosás eszközöltetik, tisztáknak kell lenni. 5. Ezen reszelt jószág tiszta vízben, és tiszta edényben kézközött mind addig dörgöltetik még belől e a' keményítő kiválván, csupa rosttá , vagy kanállá nem válik. 4. A z egész vegyületet tiszta ruhán által meg kell szűrni, mellyen a' keményítő , vagy liszt ugyan áltmegy a' vizzel együtt, de a' kolompír törköly fent marad. 5. A ' leszűrt tejes víz maradjon békében , még benne a' keményítő megnem száll; akkor pedig töltessékle a' keményítőről a' tisztátalan viz , 's töltessék reája fris tiszta viz , 's kevertessék öszve vele erősen a' keményítő, ismételtessék ezen munka mind addig, még a' keményítő egészen meg nem tisztul, fényessé, és fejérié nem válik. Ezután ugy bánhatni vele , mint a* gabonakemény í tővel. V . SZAKASZ . A ' Szappanyfőzésről . §. 64. A ' mit a' Gazdaszszony a' maga házától kikerithet, vagy legalább fáradságának bérit megnyerheti . azt nem kell mástól venni. Illyen a' szappany s. Ennek főzéséhez ha szinte néraelly szereket s"t ha mind pénzen kell is beszerezni: //. Rése, A: (r. Asszonyi Munkáiról. 127 állata a' Gazdaszszony azt nyeri , hogy a' tsinálásért nem ad pénzt, 's legalább jó házi-szappanyt főz , a' mellyhez képest a' vásári többnyire hibás. Hogy tehát ezt a' szándékot annyival könnyebben ki lehessen vinni, a' szappany főzés mesterségét ide iroin : 1. Jó szappanénak azt tartjuk, a' mellynek ize gyenge , és nem IsipŐs; színe fejér; teste sikamló, száraz, ösztövér, esnem zsiros , a' szabad levegőn megszárad, és a' vizben a' nélkül, hogy zsirrá váljék, egéázen felolvad. Ennek főzéséhez. 2. Megkívántatik a' hozzátartozó szereknek jó megválasztása, a' meliyek a'lúg,zsir, só , és mész , és ezeknek a' főzés által való illendő ösz - sze kaptsolása. 3. A' Gazdaszszony a' maga házánál ezen végre meggyüjli a' jó hamut, a' hulladékzsirt; és mivel ez nem minden háznál szaporodhatik annyira, hogy a' szükséghez képest elegendő szappany kikerüljön belőle : a' mészárostól jókor , öszkezdetén a' friss fagygyút beszerzi. Igen okosan cselekszi a' Gazdaszszony, ha .e' végre a' csontokat léire rakatja, és annak idejében, midőn ugy is tüzelni kell, azoknak zsírját ki főzeti • Ez olly j ó szer a' szappany főzésre , melly a' legjobb fagy gyunak sem enged. Majd minden háznál annyi csont elhull, a' mennyi a' ház' szükségére megkívántató szappanynak legalább is kél harmadré- • szét kiállíthatná. Azon főzés vagy sütés által , mellyel mi a' csontos hust élelemre megfőzzük vagy megsütjük , egy Ötöd része sem olvad ki a' tsontzsirnak. A' lobbit tehát gondatlanul elszórni, vestegetés. Erről akárkit meggyőz egy kevés fáradságba, és majd semmi költségbe sem kerülő próba. 128 V. Szakasz. A Szappanyfőzésről. ii. Jó hamu az , a' mellyben legkevesb szén és egyéb gaz van ; legkevesebb szene van pedig a' gyertyán, eger, nyir, bodza , füz , és mindenek lelett a' bikkfának. Ehez képest a' melly Gazdaszszony ezekkel tüzel: a' hamvokat a' kementzében jól kihagyja égni ; de minden két nap múlva kivonatja, és a' jöv ö szükségre félreteszi. A ' fagygyú mentől frissebb , annál fejérebb szappanyt ád. Frissében kell hát azt beszerezni , és ha még nyers volna , felaggatni , és a' szél által megszikkasztani módjával. É § . 65 . A ' szereknek megszerzése után következik a' lúgnak készítése, és az alatt a' fagygyúnak felmelélése, kiolvasztása és a' pörlzökuek kisajtolása. A ' lúgnak tsinálásához ezek szükségesek : 1. £g y felül szélesebb fenyőfa, vagy bikkfa dézsa, a' mellynek két feneke van. Az alsó rendszerint bevan az oldal dongáknak onlrájába , vagy a' mint mások nevezik tsinjába eresztve ; a' második ped g tsak egy ollyan kerék deszka, a' melly a' lúgos dézsának , alól mind szükebb- . szűkebb oldalai kerüleljébe annyira leszoríttathatik, hogy közte , és az alsó rendes fenék közt, mintegy hat tzól üresség maradjon. Ezen mindenkor kivehelö fenek több lyukakkal átvan furkálva, és az alsón tsak egy lyuk van, vagy mindjárt a' fenék felett az oldalon kinyitva, ésbenne tsap a' lúgnak kifolyására. 2. E készen lévén a' hamunak beáztatása vetetik munkába. Mennyi hamut kell beáztatni : azt a' szükség , és a' lúgos dézsának, vágy csebernek nagysága határozza meg. Három Pos. köb ö l hamuhoz képest a' lugozónak öt tetézvékásnak, vagy négy tetéz Pos. köblösnek kell lenni. Legbálorságosabb úgy tselekedni, hogy többlú - //. Hess. A' G' asszonyi Mvnkálrúi. 129 got tsináljoii a' Gazdaszszony inkább, mint keveset. Errenézve az alatt is; míg a' szappany fői; lehet a' lúgot folyatni , ha az előbbi tsinálás kevésnek látszik. Rendszerint 40 font fagygyúhoz először nécv köböl szilalt hamut szokás elkészíteni, és egy köböl jo fele , nem homokos, és köves meszet, és 25 fonthoz ennek felét; és ez elégis. 3. A hamut egy rakásban szépen öszsze kell nyomatni, és ha elébbeni lúg nints: közönséges vizzel meglotsolni gyakrabbsn , hogy az a' vizet beihassa. Mikor már ez így megnedvesíttetett: a' közepében eyy nagy lyuk ásatik,es a' friss darabos mész beletöltetik , kevéssé meglotsollatik , és mihelyt gőzölögni kezd: hamuval etahait. u k gyakrabban , hogy az ereje bentmaradjon, és tsendesen lotsoltatik mind addig , míg a' mész porrá nem válik,és a' hamú is egészen meg nem ereszkedik. 11a igen lágy, sáros találna lenni: száraz hamuval kell mérsékelni, Ezen dologban rendszerint három óra bele telik. 4. A' hamu a' mészszel igy elkészíttetvén, a' lúgos egy erős három lábú székre lételik olly magasan , hogy a' lúgnak befogására egy más kissebb edény alá férjen. Némellyek tsak a' földre teszik, és alatta gödröt ásván: a'lúgost ebbe teszik. A' lúgos nagy dézsa' lyukatsos feneke továbbá tiszta szalmával egy tenyérnyi vastagságra megtéríttetik , és a' rakás meszes hamu egyvelgest bele hordatik , és minden sor mértékletesen körülnyomatik mind addig , hogy feliül tsak mintegy 8 tzól üresség maradjon , a' melly vizzel színig töltetik; és^mintegy egy óráig így hagy&iván a' tsapja kinyittatik , és a' lúg folyni kezd. 5. Ha ez a' lúg nem tiszta, vagy erős nem volna : ismét feltöltetik a' lugozóra , és másodszor eresztetik u hamun keresztül. Tehát a' lú 130 V. Ssalasz. A' Szappanyfözésről. got mindjárt meg kell próbálni, ka elég j ó é ? Színe ennek ollyan, mint a'szép bor, az ujja közt az embernek igen sima; ha tollat bele mártanak forrósán , a' pehely mindjárt lekoppad a' tóiról, és a' friss tojás egészen felül úszik benne, és le nem ül. 6. Egy leve a' hamunak lefolyván, ismét vizzel megtöltetik a' lúgos, és a' második lúg foly , a' melly már valamivel gyengébb. Ez mind annyiszor elölkezdethetik , míg a' Gazdaszszonynak négy—öt akó tiszta lúgja nints; és ha ez is kevés kezd lenni : friss hamuból és mészből ismét lúgot szaporít. 7. Az alatt, míg a' lúg így foly : a' Gazdaszszony minden 'sírt, és megavasodott faolajal elölszed, és egy kevés gyenge lúggal feleresztvén kiolvasztja, es más gömbölyű fenekű rézfazékban , vagy üstben, a' mint nevezik, az apróra metélt fagygyút kiolvaszt ja , de a' nyers fagygyút elébb fel kell forralni , vagy meg kell köveszten i : 's a' perlzétis kitsafarja. A ' fagygyút hát job b elóre elkészíteni a'többi sírral együtt, mint a' gyertyaöntéshez szokás. A' k'inek kedve vagyon igen szép, tiszta fejér szappanyt készíteni, tisztiltsa meg jól a' zsírt, fagygyút, olajt, minek elölte a főzéshez fogna. Ezen megtisztítás nem igen nagy vesződségbe kerül. A' megolvadt zsir, vagy fagygyu , szinte mint az avas olaj is lágy meleg vizbe töltetvén, azzal erősen öszvekevertelik Ez által a' viz a' kövérségben volt idegen részeket., a' poshadt nyalkát, enyeket, és más efféléket magába veszi, és a' zsiradékot megtisztítja. § . 66 . Má r most a' főzés következvén, ezeket tartsuk meg : 1. A z olvasztott faggyú kissebb darabokra metéltetvén , sokságához képest kissebb, vagy //. Til'.is. A' Gazdasszonyt Munldíről. < 12$ nagyobb üstbe tétetik, és a'háznál szaporodott, 's már kiolvasztott zsír is hozzá egyelíttetvén , lúggal az üstnek mint egy közepéig felei esztelik, és gvenge tűznél felolv.isztalik , - a>ra vigyázván n' gvakrabbi heverés által, hogy n' fagygyú elolvadjon: de az üsthöz né égjen. Mennyi le<:yen a' lúg A' fagygyúhoz képest, azt nem szükség méretskélni; hanem tsak arra vigyázni, hogy mihelvl felkezd habzani , ismét friss bíg töltessék a' fagygyú közé. Ezt már nem szükség keverni i s, és á' felhahzás ezzel meg nem állíttatik , hanemha hideg lúggal. 2. Eleintén a' fazék alatt nerrt kell erősen li'izebii , hanem azon lenni, hogy a' lúgos fagygyú folytában egyenlően forrjon. 5. Három, négy órai forrás után n' fagygvú a' lúggal Öszve áll; és meesürüdik , mint a' híg pép. Ezt ha látja a' Gazdaszszony: a' keverőfát bele mártja kiveszi, és engedvén hevülni, megvi'sgálja , ha a' fáról leválik e? Ha e'megvan ; U- A'hi g szappany megsózatik törött közönséges konyhasóval.^A' só arra való , hogy a'kö ­ vérség a' lúgtól különváljék. Errenézve mennyi só kell bele , én meg nem határozom: hanem azt. mondom, hogy vessen bele a' Gazdaszszony elsőben egy , vagy fel marokkal, 's ha látja, hogv a'szappany fel habzik, és a' fazék szinén tajtékká válik a' forrás által: ezt a' tajtékot kalánnal leszedheti, és formába töltheti. Ez ritka, vagy könnyű szappany fog lenni, és ebből lehet azután kezet, 's ortzát mosni, borotválkozni való szagos szappanvl tsinálni. Ha lenem válik a'keverő fáról: töltsön belé ismét lúgot; tegven megint annyi sót belé , mint elébb ; de a'keverőfát gyakrabban mártsa belé , és nézze meg , ha a' lúg tiszt 'n lefoly € a' fáról , és a' szappany különmarad e' felragadva. Ha nem tiszta a' lefolyó 130 V, Szakasz. A' szappany fűzésről. lúg : megint annyi sót, és lúgot kell a' fazékba tenni, mint elébb , minden elkeverés nélkül, és ismét azon módon megpróbálni. 5. Ha egyszer látja a'Gazdaszszony, hogy a' keverőfára ragadott szappany már keménj', és a' lúg magánossan lefoly róla : a' szappany tdéggé megfőtt. Ez egy óra , és így már mind öszvefőtt, hat óra alatt gyakrabban megszokott esni; de néha g — 12 óra is bele telik a' hibák miatt. 6. A' megfövésnek más próbáji is vágynak úgymint: , a ) Vég y egy kalánnal egy tányérra a' szappanyból , 's ha kezd hivülni: az új jóddal tapogasd meg. Ha az újjod nem 'siros ; jól van a' főzés: de ha 'siros, sózni, lúggal szaporítani, és még főzni kell. b ) Egy két tseppet tseppents eleven tűzre; és ha látod, hogy az lángot nem vet, és nem füstöl, hanem tsak felpuífad, vagy felhabzik: j ó a' fövés, és így a' szappany is. c ) Némellyek egy kalánna l hideg vízbe vetnek belőle ; és ha az leül: eléggé megföttnek tartják a' szappanyt. 7- Ezeket a' próbákat megtévén, a'tüzet az üst alól k i kell húzni , és úgy hagyni a' jövő i'jiszaká n , míg meghidegszik, 's reggel kivenni, elmetélni, és szellős helyen megszikkasztani. 8. A ' ki formába akarja önteni: a' szappanyt reggel közép erősségű lúggal ereszsze, és olvaszsza fel, a' Formákat veres, vagy sárga földel kenyje meg , és töltse belé a' szappanyt. A'formának a' feneke lyukatsos, hogy a' lúg lefolyhasson a' szappanyról 's a' t. Í 67. A ' mi földünkön, sőt az Idegenek elölt is igen híres, és a' tiszta faolajból tsinált Velen- II. Rész. A' G. aszszonyi Munkáiról. 131 tzei szappannyal vetekedik a' széksóval készült Debreczeni szappany. Tehát hogy ez is közre menjen, a' mint magam láttam, tsinálása mód ­ ját ide írom : A ' kiknek töb b tudományjok van felőle : irják le bővebben , és a'hol én hibázok, ott tegyenek jobbítást. Ez a' dolo g közhasznú, és egyenesebben Hazánkat illeti 5 azért is megérdemli , hogy mások is dolgozzanak benne. A' Debreczeni szappanyhoz széksó, mész , konyhasó, és fagygyú kívántatik. A ' Széksó Magyar Országnak több részeiben is terem ugyan: de kivált a' Kis Kunságon, Csongrád, Békés, Bihar, és Szabólts Várme ­ gyékben , a' hol azt az emberek tavaszszal, és őszszel nap felkölte előtt, vagy borongós napokon szedvén , Debretzenben , Szegeden , Ketskeméthen eladják. A'j ó Széksó fejér, tömött, darabos, szemes, erősen sós, a' vízben felolvad, a'nedvessége t magához húzza, és ha tiszta: kevés sarja marad. A'k i jó szappanyt akar főzni: a'legtisztább széksót választja, és 40 font fagygyúhoz , legalább is kell 15—20 font széksó : a' sárosabból pedig alig elegendő fél Pos. köböl is. A ' bizo ­ nyos, hogy ha a'széksó hét rész : akkor a'mésznek kell lenni két résznek, vagy 7 fonthoz kell 2 font jó féle mész , (némellyek oltott meszet vesznek) és így 40 font faggyúhoz: 15 — 20 font széksó , és 7 font mész. A' széksót a' mészszel öszszekevervén , azt a'Gazdaszszony vagy tsak forró tiszta vizzel, vagy elgyengült hamúlúggalt felereszti. Ha erősségét akarja megpróbálni : egy tsomó gyapjút rázmeg benne; és ha a' lúg öszve aluszik minta'téj; jónak a' jele ; és már azt leszűrvén, félreteszi. Továbbá az olvasztott fagygyút beteszi a' rézfazékba széksó lúgot tölt rá , és tsendesen fel9 * V. Szalass. A szappanyfnzcftrfíl. forralván, fbzi k—5 óráig , a'mint felyebb be ­ széltem. Ha a' fagygyú már öszszeállolt a' lúggal: felhabzik , és friss széksó lúgot nem enged magába tölteni. Ekkor hát azt tselekszi a' Gazdaszszony, hogy ezen keveréket leereszti a'réz, vagy vasfazékból tsapon , és az allyát is kimeringéli. E' meglévén a'lúgot leszűri, és a' szappanyt meg viszszatölti a' fazékba, friss széksó lúggal felereszti, ismét ha kigozöl; szaporítja, és lassanként Konyhasóval sózogatja mindaddig , míg a' kövérségtől a' széksólúg egészen tisztán , külön nem válik. Ezek szerint a' Debreczeni szappany e' kettőben külömbözik a'közönségesszappanylól, hogy | . Hamulúg helyett széksólúg töltetik apródoof ként a' fővő faggyúra. 2. Hog y a' fővo faggyúslúg négyszer, ötször is letsapoltalik a' vas, vagy révzfazékbó), és annyiszor friss lúggal feleresztetvén, Ö— 10 óráig is főzetik. § . 68. Talán roszsz nevén venné tőlem a1 szép nem , ha egy úttal a' különösebb mosdani való szagos szappanyok tsinálásál halgatással elmellőzném. Erre nézve némellyeket, a'mellyeket job ­ baknak tartok, ide iktatok: 1. Végy jóféle fejér szappanyt 8 latot, metéld el igen vékony szeletekre, tedd egy'kő mozsárba , tölts rá színmézet 8 latot. Ugyan borkÖ olajat 1 latot; ismét rózsa vagy egyéb szagos vizet, a' mit szeretsz 3 latot: keverd, és törd együtt mind addig, míg tésztává nem válik, és ekkor nyomd bé egy tiszta edénybe , kösd bé a' szájját, és a' mikor tetszik mosódj vele. 2. Végy jó féle szappanyt lÖ latot, és felényi rózsa vízben törd tésztává, tedd liizre egy II, It. A' Cru-.ílaszszu/iy'i Hantákról, lii kis tiszta újj mázos serpenyőben, és főzzed gyengén szüntelen való keverés közt mind addig, míg a' rózsavíz egészen kigözölög belőle. Ekkor keverj bele apróra törölt violagyökeret 2 latol, bablisztet 2 latot: ismét töltsrá egynehány 30 — 40 tsepp bergamott vagy más jószagú olajat, keverdel, tsinálj belől e golyó ­ bisokat, tekerdbé öket pamutba, rakd gyenge meleges helyre , és ha megszáradnak, kend meg kívül jó illatú olajjal, 's mosódj vele. 3- Végy fejér szappanyt 2 fonlot, és apró szeletekre metélvén, tedd egy üvegbe , tégy hozzá viola gyökeret 1 font. Gumi Benzóét 8 lat. Sloraxot 4 lat. sárga szándelt 4 lat. szegfüvirágot 1 latot, két három késhegyyni törött fahéjjat, ugyan annyi törött tzitrom héjjal, és egy szeretsendiót, mind jó apróra törve , és ereszd fel három iltze tiszta erős égett borral. Minekutánna ezek öt napig együtt áztak, keverj közéjek egy kevés hajport, tölts hozzá egy kevés rózsavizet, és 6 tojás fejérit, 's vízben felolvasztottGummitrágántot, keverd fel jól , és ezen tésztából tsinálj golyóbisokat, és úgy bánj véle , mint az, előbbiekről mondottam. Ez legdrágább, és tsak egy kedve tölt Dáma tsinálhatja. Némellyek szoktak még ebez tenni apróra törött mandulái, bcrgomatlolajal, ámbrál, és pézsmát. Ezt nevezik Bononiai szappanynak: Olaszul Savonetti : de készen ugyan illyet nem talál senki. U. A' borotválkozni való szappanyt így tsínálják a' Gazdaszszonyok Férjeik számára : Végy szappanyt, a'mennyi tetszik, és apróra metélvén, tedd egy tiszta serpenyőbe , tégy hozzá rózsa , levendula , és majoránnavizet tetszés szerint egy forma mértékkel , tedd gyenge tűzre, míg a' szappany elolvad. Ekkor keverj hozzá viola 134 Vl' Szokása. Á Gyertyamártásról. gyökeret, Tzitrom - vagy narants héj ja t porrá törve , mindenikből egyegy quintlit, és szegfűvirágot másfél quintlit, és szünés nélkül kevergetvén , tölts felül Rószavízben felolvasztott szép fejér Arábiai Gummit, és mikor már megsűrüdött, 's a' tűzről levétetvén meghűlt, kend meg a' kezedet akarmelly szagos olajjal, 's tsinálj go ­ lyóbisokat belőle , takard pamutba, és gyenge melegen szárazd meg. Ezen szappanyokhoz legjobb ez a' könnyű tajték szappany, a'mellyrŐl fellyebb szóllottam. Gyenge szakállhoz a' szappany spiritus legjobb , de erőshöz semmit sem ér. A ' ruha tisztító golyóbisokról (3lccEÉugcí) alább leszsz szó. V I. SZAKASZ . A ' Gyertyamártásról . §• 69. A' gyertya egy a' legközönségesebb háziszerek közzül: még is huszadik háznális alig talál az Ember jólégö gyertyát, és egyik, egy a' másik pedig más hibával küszködik. Jó gyertyának azt tartjuk, a' melly fejér, nem pertzeg, nem foly , nem lobog , se nem pisl o g ; hanem tartós, és egyenlően végig vígan ég füst, és büdösség nélkül. Ezen említett jóságot a' j ó bél , jó fagygyú és helyes mártás vagy öntés tsinálják. Ezekről szóllok tehát sorjában, és a'mit magam legjobbnak találtam, ezennel közhaszonra botsátom. §.70 . A ' gyertyabél körül ezeket szükség a'Gazdaszszonynak megtartani: 1. A' pamut egy a' legjobb gyertyabélnek való matériák közzül; de ha az megvan fejérit- //. Rész, A' Gazdasszonyt MunLákrul. v e , és nem egyenlően fonva , vagy pozdorjás: a'gyertyája pislogni fog, és nem fog vigan égni. Errenézve a' legszebb pamutfonalat sem árt erős bo r etzelben 24 óráig megáztatni, és megszáraztani. 2. Második gyertyabélnek való matéria a' középszerű fejérílett, és jól kimosott len , vagy lenszösz fonál: de ennek is a' legjobb fonót kell választani, bogy a' fonál egyenlően megfőnassék: mert ha egy helyen vastagabb, és sodratlan , ott a' gyertya lobogni : ha pedig imitt amott vékonyabb, és igen sodros, ott pislogni fog. A' len gyertyabél tartósabb közönségesen véve a' pamutnál. Mellyhezképest: 3. A' Gazdaszszonyok az asztalra , és olvasó embernek való gyertyához két szál pamuthoz egyiket lent vesznek, vagy két szál lenhez harmadikat pamutot olly végből , hogy a' pamut a' világosabb, és vigabb égést segítse ; a' len pe ­ dig a' lobogást, és hamar égést mérsékelje. 4. Hány szálat kellessék egy gyertyabélhez venni, meghatározni nem lehet: annyi mind ./.által bizonyos, hogy ha a' gyertyabél a' faggyúhoz képest vékony ; nem fogja a' körűiragadott fagygyút megemészteni. Innen a'gyertya folyni fog ; ha pedig a' bél kellel ind vastagabb: igen hamar égeti a3 faggyút; és így lobogni is fog , tartatlanis less/.. Errenézve az én tanátsom a próbá ­ ja t hm Gazdasszonyokhoz az , hogy elébb : mintsem a' mártáshoz fognának, próbára mártsanak, vagy öntsenek egy két szál gyertyát, egyiket kevesebb, a' másikat több faggyúval, és abból ítéljék osztán meg , mitsoda vastagra lehessen a' belet, vagy a' gyertyát hagyni. Vékony lenfonálból , vagy pamutból 12 szál két rét hajtva elég; vastagból 8—9- 136 VI. Szakasz. A G-yurtyaiiuirlásrol. 5. Konyhára , istállóba , és tselédházba , a' hol ionnak, tartósabb a' gyertya , ha a' bele len , kender, és valamivel vékonyabb. 0. A ' sodrás is hordozza a' gyertyabelet: mert ha az igen tág: a' gyertya lobogni íog , és ha imitt amott egy két szál fonál különválik a1 gyertyában a' többitől: az hamar beégeti magát a' faggyúba , és azt Jefolyatja. Ha pedig igen sodrott : a' gyertya pislogni fog , noha tov.b b tart. Azértis azon kell igyekezni , hogy minden szál fonál tágan, a' mennyire tsak lehet, egymást mindenütt érje. 7. A ' megsodrott gyertyabeleket vagy ruhába fogott tiszta, vagy viasszal kevert faggyúval kelletik jól megvonogatni. Ez arravaló , hogy B' faggyúból a' vizet ne vehesse magához, a' mellytöl a' gyertya pertzegni fog , és a' szálakat is összébb tartsa, hogy a' máriás alatt egymástól el ne válhassanak. 8. Mitsoda hosszúra hagyassék a* gyertya^ bél : azt a' gyertyamártó edények méllysége, és a' foi'iák hosszúsága határozza meg } a' mellyeknél mindazáltal jóval is hosszabbra szokás öt hagyni: mert a' megsodrás, és összemenés , 's a' gyertyának füle, ijk rész hosszúságát elveszi. Rendszerint 15 tzól hosszú fonálból, ha rnegmártatik, lessz a'gyertya hosszúsága 12 tzol: és ha a' fonál 12 szálával van véve , 40 font fagy* gyúból lessz illyen hosszú szál gyertya 25 0 vagy egy fontba 8 szálat vévén, 31 font gyertya. Q. A ' kész gyertyabélt sütős meleg faggyúba kell először tenni, vagy benne gyengén meíorralni, és minekutánna meghidegedelt: veszszökre fűzni , és kiegyengetni. II. llvsz. A' Gazdasszony i Aiunkiurul. 137 p 71 . Harmadik jóságát a' gyertyának a' jó fagygyú , és jó mártás hordozza. Ebben ezekre keli vigyázni: 1. A ' faggyú mentől frissebb , annál job b fcssz a' gyertyája ; de a' zsirja kevesebb. A ' régi száraz faggyú szaporább , fejér, de folyó , és ez a' régen mártott gyertyában is tapasztalható. 2. A' füves marha faggyúja lágy és sárgás, a' száraz eledellel tartott marháé pedig kemény ebb és fejérebb ; és ez job b is. Ehezképest a' késő őszi faggyú sokkal job b , mint a'nyári 5 és a'téli jobb , mintáz őszi magában : de ezen mind lehet segíteni. 3. Azértis ha a' Gazdasszony a' késő őszt a' gyertyamártással be nem várhatja: vegyen a'füves marha faggyújához fele, vagy egy harmad rész juh vagy birka faggyút, és mind kettőt külön megolvasztván , zsírját töltse együvé , 's mártsa fel. Ettől a' gyertya keményebb és fejér gyertyákat lehet önteni, mint a' legszebb viasz gyertya , kivált üveg formákba öntve. k- Némelly házaknál esztendői által kétszer szoktak gyertyát mártani: t. i. Szent Mihály , és József napkor, részszerint az elfogyás, résszerint pedig a' régi gyertyának íölyóssága miatt. Ha a' Gazdasszony ráér : e' nem rossz szokás 5 de a' ki rá nem ér, mártson egy szerre egész esztendőre valót, és a' gyertyákat szellőn megszikkasztván , rakja zsúp, vagy szalma közzé ládára, és tegye hives száraz helyre. Igy gyertvája fejér marad, nem lessz folyó. A' tavaszi faggyúból mártott gyertyák igen fejérek, kivált ha fele birka faggyú van a' marha faggyúhoz keverve. 5. A ' faggyúnak megolvasztása megkívánja a' Gazdasszony szemességét, nem tsak a' támadható gyúladás miatt 3 hanem azért is, hogy ha. 138 VI. Szakasz. A' Gyertyamár tusról. erős tüzet gyújt a' katlanban: a' zsírja kevesebb is lessz, feketébb is. Ehezképpest a' megkövesztett 's metélt faggyút is magánossan soha se kell üstbe tenni, hanem legalább hat, hét ittze tiszta vizet alól tölteni. Ez a' faggyút sem engedi a' fazékhoz égni; a' zsirt se megpergelödni. Ha azomban azon szerencsétlenség találna történni, hogy a' faggyú meggyúladna; tehát nem kell azt vizzel oltani, mivel ez által a' veszedelem még nagyobbá tétetik; hanem inkább hull faggyút, melly e' végre készen tartatik , kell hozzá tölteni. Ez a' hevességet mérsékli, és a' gyuladási forróság pontjánál alább szállítván, a' veszedelmet elhárítja. Ekkor egy fúvással is el olthatni a' lángot, de egyszer'smind a' tüzet is elkeli takarítani az olvasztó edény alól. Azomban job b vigyázni, mintsem a' veszedelemmel való küzdésre szorulni. 6. A ' lassú olvasztás után az első zsir mindenkor legtisztább, és fejérebb ; azért is azt külön le kell meringélni, és a' job b féle gyertyák mártására félretenni, és megsózni. Az allyja barnább , és az utolja fekete. Ezeket a' fülök, és tehenészek számára mártja a' Gazdasszony; sőt még azt is hozzá keveri, a' mi a' pörtzökbŐl a' sajtolás által kinyomatott. 7. A ' kiolvasztott faggyút némellyek sokféle szerekkel megkeverik, és ez által többféle végeket igyekeznek elérni ; nevezetesen a' tartósságot , fejérséget, keménységet, és egyenlőbb víg égést. En részemről megvallom , hogy ezen keverékre soha se szorulok , és azon fogások által, a' mellyeket eddig előlbeszélleltem, mind ezen végeket elérem. 8. Ha a' faggyút a' Gazdasszony egyszer megolvasztotta, megsózta , és megszűrte: ne engedj e soha megfagyni; hanem azon frissen már- //. Rész. A Gazdaszszonyi Munkákról. 139 tsa fel. MentSl többször fagy meg a' fagyú, és olvasztatik meg : annál folvób b lessz a' gyertyája, ba tsak birka faggyúval nem egyelíti. Olvasztott fagyút gyertyának ne vegyen senki a' kalmároktol: mert az folyni fog , minthogy több ­ nyire régi. g. INémellyek sót, és egy kevés égetett timsót szoktak a' leszűrt faggyúba lenni, Ezt én magamis legjobbnak tartom arra a' végre , hogy a' víz a' faggyútól egészen különváljék, és a' tsunyaság a' fazék fenekére alá taszíttassák. Egyéb hasznát nem tapasztaltam. A ' salétrom, és hamuzsir épen ezt tselekszik, csakhogy a' hamuzsir a' faggyúnak némelly részét szappannyá változtatván , a' vizzel vegyíti, és igy a' Gazdaszszonytól ellopja. 10. A ' megolvasztott faggyút némellyek formában öntik ; mások pedig gyertyamárlóban megmártják. A'formá k üvegből, czinböl , és j ó keményfából legjobbak. A ' vadkörtvély, vagy berkenyefából tsinált formákat valóban lehet használni. Ezt az asztalosok szokták tsinálni két táblából; a' mellyeken a' gyertyának helye ki van völgyelve , és ha mind kettő öszveszoríttatik srófFal, az egész gyertya helye a' két félből öszveáll. Egy formába 20 lyukak szoktak egymás mellett lenni. Mikor valaki gyertyát akar önteni , a' gyertya helyeit, vagy völgyeket faolajba mártott ruhával, a'mellyet az új ja hegyire vesz, végig megdörgöli: de úgy , hogy a' faolaj sehol se marad láthatóképen: más külömben a' gyertya ettől zsíros lenne , a' melly nem szép. Így a' forma ellévén készítve , az öszve srófoltatik két végről; minekutánna a' gyertyabelek bel e vonattak; a' faggyú igen lágy melegetskén bel e öntetik, megrázatik hogy, a' lyuk mindenütt tele leljék , és más nap reggelre félretétetik; a' mikor l4o VI. Szakasz A Gyertyamár tusról, a' gyertyák sebes rántással belőle kiszedetnek. Ez a' mód azérlis jó , hogy eslvénkénl, a' többi munkának hátramaradása nélkül lehet használni, és a' gyerlyais titánná bzép sima, és az egész forma se kerül lobbe 10 — 12 forintnál, 's száz esztendeig is eltarthat. 1 1 . A ' kik a gyertyát önteni nem akarják, gyerlyamúrlúval éliu:k Ez is iából legjobb. A' kinek e'sints, a' katlanon állni szokott kerék tenekíí, és szájjá rézfazékhan is márt gyertyát, íg y tf i. Egy gyenge vesszötskére felhúzogatja a' beleket, és a vessző két véget oszveköti. Ekkor oÜyan karikásán állanak a belek, minta ' fazék szajja, 's egyszerre beis martainak abba. Kö ­ zönséges nagy tserép fazékbanis láttam így gyertyát mártani. 12. A ' kik rendes fa gyertyamárlóval élnek, arra vigyáznak: a) Hogy abban áT faggyú mindenhol'egyforma meleg legyen j .errenezve azt pokrólUa.1 körül tekerik. b ) Míg a' Gazdasszony az asztalra való gyertyáját meg nem mártja, addig meleg vizel a' marlóba Isak annyit löll , a' mennyi a' hidegülő faggyút ugyan megmelegíti, de a' belet meg nem vizezi; másképen perlzegös lessz a' víztől. c ) Mikor a' vesszőkön függő gyertyabél 2-5 szor bemártatott a' fagyúba , azt a' mártó végig meghúzogatja egyenként, hogy egyenes, és sima legyen minden szál, és ezt mentől inkább nem restelli, mind annál egyenlőbben fog a' faggyú ráragadni. d) A ' gyertyabeleket, minekelőtte először faggyúba mártatnának, sorba kell nézni, és a' mellyik kisodródott, összébb sodorítani; a' mellyik pedig igen sodrós: tágítani szükség. Külöm- 77. Rész. //' Oazrfa.issoriví Mániáiról. 14 1 ben a' mint fellyebb is mondám, a'gyertya attól lobogó ; eltol pedig tsipás fog lenni. e ) A ' mikor a' inártóban a' faggyú, hidegszik : abból a' gyertyára egyszerre sok szokott felragadni, kivált ha a' mártóból tsendesen , és nem frissen kirántatik. E' miatt a' gyertyának alsó vége is vastag bunkós lessz. Ezen a' Gazdasszony azza l segít, hogy a' gyertya végeit forró vizbe ereszti, a' melly a' faggyú vastagságát le olvasztja. Azon faggyú , mellyel a' forró viz le olvaszt, nem vesz kárban ; meri a /t isiné l a * többi közé szűrhetni , vagy olvaszthatni. f) A ' mártóban valamint a'faggyú egyrészről hideg, úgy más részről igen meleg se legyen, mert külömben nzt is le olvasztja a' gyertyáról, a' mi elébb ráragadt. g) A ' szép zöld gyertyákat úgy szokták festeni , hogy mínekutánna mind szépen megmártódtak , utoljára fenlliágy a' Gazdasszony e«v k-t ittze faggyút, hozat a' Patikából, vagy Materialistától jó féle réz rosdát , F 1 o s v i r i d i s a e r i s vagy Grünspánt egy két latot, és ezt vízzel apróra megtöreti, kíszáraztja , és újjra vapy olajjal, vagy faggyúval elkevervén igen fáinúl szélt dörgölteti. Igy osztin ezt az igen igen fáinúl márvány kövön megtört zöld festéket a' fennthagyott fagygyúba tölti, meg melegíti jól 's végre a' rhártóba meleg vizet töltvén, a' zöld faggyút felül önti, és a' gyertyákat sorban bele mártia egyszer kétszer , de többsz'r nem tesz jót. h) Ha n szoba igen hideg, vagy a'gyertyák hirtelen hideg helyre vitetnek : meghasadoznak, a' melly azt rosszá , és rutlá tsinálja. Errenézve a* mártószobának tsak lágymelegnek kell lenni, és az ablakait zárva tartani szükség ; nehogv a'szél kárt legyen. Az igen meleg szobában későre fagy meg a' gyertya annyira, hogy ismét bemártani lehessen. Ez hát késedelmet okoz . VII. Szálasé. Az Etzettsinálásrúl. VII. SZAKASZ . A z Etzettsinálásról. §• 72 . Etzet nélkül egy konyha se lehet el , és azt a' Gazdasszonyok készilikis, hol nagyobb , hol kissel)!) szerentsével. Mellyre tehát tsak kevés jegyzést teszek : t. Etzetet senkise tsinál, hanem maga a' természet készíti azt mind azokból a' testekből, a' mellyekben először a' megforrás által bort , vagy Spiritust tsinált , és mihelyt ez a' spiritus már különvált: másik forrás támad ; a' mellyezt etzetté változtatja, és végre ha meg nem akadályoztatjuk, az etzetet szélt oszlatván, megrothasztja. Innen: 2 .) Haszontalan képzelődés az , hogy az eső , 's hó vízből , ha bele lentsét teszünk, majd jó etzet lessz; mivel e' közül egyikben sints semmi b o r Spiritus , a'mellye l további munkája által a' Természet etzetté változtathatna. 3.) E' szerint az etzetágyakra sints egyébb szükség, hanem hogy a' rajok töltttttbort hamarább által viszik az etzetesedésre, mint maga a' Természet tselekedné. h ) A ' melly bo r legkeményebb, abból etzetís legjobb lessz. 5 .) Etzetet a' boron kivül lehet tsinálni gabonából , serből, gyümöltsből, mézből, tejből , és görögdinnyéből, 's fóldibodza terméséből. A ' többi sokféle eper, manna, gyöngj'virág, levendula , és rózsa etzetek tsak annyiban mondatnak ez , vagy amaz etzelnek; hogy ezek fordíttatnak etzetágynak , és a' kész etzelnek szagot , és izt adnak. II. Rése. A G. asszonyi Munldlról. 143 §. 73 . A ' boretzet a' legdrágább , és legjobb. E' körül ezeket szükség megtartani: 1.) A ' bo r magától is etzetté válik, miheIvest melegebb helyen tartalik, mint a' bo r természetes melegsége. A ' hol tehát a' Reau - m u r melegmérője a' huszadik gráditson áll; ott a' bo r magában is etzetté változik. 2 ) E' szerint nem szükség neki lágy kenyeret, kovászt, malosaszölö-tsutkát, lentsét, kukoritzát, paprikát aláhányni; sőt ez annyiba károsis, hogy ha a' bo r rajtok soká áll: az etzetet egy kevés észre nem vett meghevülés állal megrolhaszljáh. és egészen elerőtelenítik ; vagy Jegalább az eizetnek valami kedvetlen ízt is adnak. 3 ^ Hogy mindazál al a' b borral annyira; hogy a' mutató ujjával elérje, 's tsinálja be gyengén a' száj ját. Ha a' melegség a' szobában ollyan nagy, hogy a 'Reaumu r melegmérője a' 2 0 -di k gráditsnál áll benne : ezen betöltött bo r 10—1I» . nap múlva etzetté válik: és így egy harmadrészit ismét le lehet vonni. így ha az etzetes hordó meg nem fagy,vagy kelletinél fellyebb meg nem hevül , á' Gazdaszszony a' boretzetben soha fogyatkozást nem lát. Ezt a' jegyzést a' többi minden- t44 VII. Scalasz. Az Fjzt't/.ánálásról féle etzefekre nézveis lehet hasznain!. A z erö(<** len , és elromlott bor etzetet nem tsinál: hancut n' jót is elrontja. A.) A'ki k úijonnan tsinálnak el/etel : sokszor a' tölgyfa etzetes bordóba tsak betöltik a' bort egy harmadn szn\ ire , 's beteszik 5*mondott; meJegségu helyre , vagy a' napra: i/» 20 napra a' bor etzetté válik; a' mikor megint egy harmadrész bor töltetik bele , és ugyan annyi idő múlva az utolsó harmad rész. Az újj hordó , ha jó etzettel megforráztatik; ugyan ezt tselekszi. A' kik a' dolgot siettetni akarják: a' hordóba 1Ö — 12 itsze eros etzetet töltenek, és ehez egy harmad rész jó bort , és így tovább. 5 ) A' boretzet körül még az is megjegyzésre való , hogy a' hijjánossa'got tsak borral kel! megtölteni; és így ha az első etzet ép , egésséges borbó l vó't tsinálva; azutánis mindég tsak a/t kell venni. íg y az etzetize nem fog változni. De ha az etzetes edény most ép borral, majd megetzetesedni igyekezÖvel vagy tsigérrel (lőréveh vagy vadalma vizzel töltetik helyre: az etzetis elébb ízit elvesztvén, elgvengül; és végre elromlik. Errenézve én jobbnak tartom a hibás borból tsinált etzetet is inkább ép borral töltenimeg* és a' romlott bort a' gyümölts, vagy más etzetes edénybe tölteni. Az igen erős boretzetet az üvegeken nem kell soká tartani: hanem butelliákra fejtvén, jópintzéb e homokba tenni, és használni. Külömben az erős etzet az üvegeken elébb vastag kotsonnyát tsinál, és azután elromlik. De ha az etzet megfőzettetvén, ez által a' benne volt nyálkától, tojás fejérétől,és más idegen részektől megtisztíttatik ; számos évekig romlatlanul eláll, sőt mé g időről időre tisztábbá, //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 145 kellemetesebbé, és job b izüvé is válik, ha a' levegőtől elzárva tisztamérsékeltt helyen tartalik. §. 74- A ' boretzet után következik a' gyümöltsetzet; 1.) Sok helyen ezen végre a' vad almát, és körtvélyt fordítják a'Gazdasszonyok. Ez is jó : de ha mód van benne ; legtanátsosabb j ó izü , és érett almát; 's körtvélyt akar édes, akar savanyú legyen az, ezen végre használni. Tsinálása módja ez , hogy az alma, vagy körtvély apróra megtöretik, sajtóban erősen kinyomatik , és kifolyt leve egy fenekű hordókra szüretik. A z alma , és körtvélylé magában is etzetté válik ugyan a 1 jó napfényen, vagy meleg szobában ; de hamarább voltáért egynehány ittze jó , és kész etzetet szokás közé keverni. A ' két fenekű hordóbeli etzetet 5 - 6 lO nap egymás után, szükség meghempergetni, 's a' hempergetés után a' szájját megtágítani. E' nélkül az alma lé két esztendeig is elvan a' pintzében és etzetet nem kap; mert a' melegség kitsiny, és kevés levegő járhat bele. A z egy fenekű hordó legjobb , és tsak fedéllel kell takarni. Hazánknak némelly vidékein vágynak olly közhasználatú erdők , minta ' többek közül Vasban Jánoshá/.án, mellyekben sok vad gyümölc s terem. A' Természetnek ezen adományát megvetni esztelenség volna. Azért is igen okosan cselekszi a' népség, hogy a' vad almát, és körtvélyt érett korában megszedvén, sulykokkal megtöri, kisajtolja, és edényekbe szűrvén , házi szükségére etzetté. Ha a'vad körtvély megpuhulva törettetik meg, és igy sajtoltatik ki, levéből még bo r is meg lehetős jóságú készül; ebbő l pedig annál job b etzet válik. 2.) Az érett szőlőből , nyúlsomból, kökény10 146 V//, Sxaiasz. Az etzettsinálásról. bő i , es megyböl is jó érzeteket tsinálnak a' Gazdasszonyok. Készítésük külömbözik az elébhenitől; és így mégyen véghez: A' mondott gyümóltíÖkkel valamelly edény félig, vagv részre megtöltetik, tsomoszlóval a' gyümölts megtöretik, hogy meglevesedjék. Ekkor vízzel feleresztetik, és minden befőjtás nélkül melegre helytetik, 's bárom , négy rét ponyvával, 's j;okróttzal felül betakartatik a' melegségnek egyenlőb b megtartására. Két bárom hét múlva a' viz a' gyümöltsnek levét magához veszi, és etzetté •válik, a' mellyet le lehel szúrni valamelly tonnába , 's a' törkölyre még egyszer lehet, de mári most tsak felényi vizet tölteni. Minekutánna ezis megérett, Ievonatik , és meleg helyre tétetik , a' hol magátólis megerősödik; de ha közzé egvne - hány itlze bor etzet töltetik, annál tüzesebb lessz. A ' gyümölts etzetről meg kell jéqyezni, hogy mihelyest az megérik : le kell fejteni'; és a' sarját alólla kivenni: és ezt más idén se kell elmulatni. 7 5 . A ' hol se bor , se gyümölts bővsége nints, gabonából tsinál a' gazdasszony etzetet; a' mi így esik meg : 1.) A z árpa, vagy búza , vagy mind kettő egyenlő részekből összekeverve, megöntözte lik vizzel, és hideg földre elleritlelik, hopy kilsirázzék. Ha már kilsi rázott, megszárf»zlaiik jól , és megdaráltatván beázt»tik, mint mikor pálinkát akarunk égetni. Halvan font darált máll /ia , két annyi vizet szokás tölteni ó melegen; de nem egyszcu'e , hanem először tsak annyit, hogy tisztességesen elborítsa a' szemeket > és elkevertelik eiösen, Fél.óra múlva a' többi viz egészen felül //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 147 Öntetik ugyan melegen, és így hagyatik keverés nélkül 3 óráig. 2.) E' meglévén az egész leve leszüretik, és ha az olly meleg , hogy az ember keze feje könnyen elállja: belékevertetik 2— 4 íttze élesztő, és forrani hagyatik, és tajtékja, vagy habja leszedetik, mert ez az az élesztő. Tovább á vastag ruhákkal felül betakarlatván, 24 óráig igy marad. Ekkor megszüretik tisztán a' seprőjétől, hordóra töltetik, és szájjá jól betakarlatván, 14 napra kész az etzet. 3.) A' ser magában is illyen etzetté -válik , hanem a' komlótól keserű lesz. Erre pézve a' serbe eleven szenet szokás bőven meg'ltani. Ez a' mesterség a' sernek nyúlósságál, és keserűségét elveszi, 's a' megmelegedés az etzetesedést is sietteti. $. 7(5. Még a' mondottakon felül más elzetek 5s vágynak p. o. 1.) Á' mézetzet. Ez úgy készül, hogy midőn a' méhkasok felveretnek, minden edények kiöblittetnek vizzel; sőt az elmetélt riassz táblák is megáztattalnak. Továbbá a' méz olvasztáskor a' tajtékis leszedetik, és ezen vízbe hevertetik. Mikor már jó tsomó mézes viz együtt van, a tűzhöz tétetik, és addig forroltatik, mig harmad része elfő; ha e' megvan, és elhevül, edénybetöltetvén , etzetté válik, a' mellyen ugyan eleintén a" méz szag megér?ik; de idővel azis elenyészik. Az Alföldön ez is jó. 2 ) A ' virág, és fájinabb győmölls etzetek tsak annyiban neveztetnek így : a' mennyiben a' rajok töltött borral a' magok ízeket, és illat jó ­ kat közlik. E' végre a' rózsát,lavendulát,gyöngy, vagy Sz. György virágot, és a' szőlő virágot szo10 * 1 4 3 VII. Szálast. Az etzettsindldsról. kas rend szerént használni. A' szőlő virágtól valamint a' bornak, úgy az eczetnek is felette kellemetes hathatós illatja származik. A ' virágokat először minden száraiktól meg kell tisztítani: mert ettől az etzet keserű lessz; és azután árnyékban megszáraztatván , üvegre rakni, jó boretzetet rátölteni félig,'s végre tele. A'tsupaboris etzetté válik rajtok a' j ó melegen. Ezen drága etzetek azonban tsak addig tartják meg ízeket, és illat jókat, mig az első bo r van rajtok. Mind azon által nem csak virággal, hanem még jóillatu gyümölcsökkel is szokás az etzetet fűszerezni. Illj'enek : a' szamócza, vagy földi eper, málna , som , csipkebogyó 's t. m. mellyeknek kellemetes illatját az etzet magába veszi, ha rajtok állA ' Gazdasszonyok ezekkel úgy bánnak, hogy első levehet, minekutánna meg vagyon érve , lefejtik butelliakra , és félre teszik ; az ágyokai pedig közönséges boretzet helyett használják , vagy megint frisset tsinálnak. §. 77 . Az elzettsinálás után annak gondviselése a' fő dolog : mert valamint a' Természet az idevaló testeket az égettbor kifejtődése után az elzetesedésre által viszi: úgy 8Z etzetesedésből a rothadásra megy által. Azo n kell tehát lenni,hogy a' Gazdasszony a' Természetnek ezen rendes munkáját meghátráltassa. Errenézve ezeket jegyezze-meg: ] . ) Etzetnek üveg , kő , mázatlantserép, és faedénycket kell tsak tartani. A' réz , vas, czin , és ón egésségtelenítik az etzetet. 2.) Az etzetet legtanátsosabb levonni üvegekr e , és madzagon vizes fazékba beaggatván, egy óráig főzni. Mi g a' fövés tart, a' butelliák szájjá nyitva van; de minekutánna elhűlt, viasszal ke- //. Rész. A' G. asszonyi Munkáiról. 149 vert szurokkal betsináltatik, és több esztendeig eláll bennek az etzet. 3.) Némellyek az igen erős etzetet úgy tsinálják, hogy mikor fagylaló idő van , vas abrontsos tonnában kiteszik az etzetet, a' mi viz van benne , megfagy, és a' tiszta etzet középen fagyatlan marad: a' mellvet látván, a' nyársat megtüzesítik, vele az etzet jegét általszúrják, és a' nyomán az etzetet kitöltik, 's butelliákra szűrik. Ez a' legjobb etzet a' világon. Mások pedig lombikba töltik, és igen gyenge melegen letsepegtetik, mint a' pálinkát szokás. Ezis jó mód : a' Patikákban láttam. VIII. SZAKASZ . A ' Fejő s tehenekke l val ó bánásról , é s vajtsinálásról , §• 78. A' Házi szükség elŐsegt'Hésére minden Gazdasszony tart fejős teheneket, ki többet, ki kevesebbet. Ennek haszna a' borjú nevelés, tej, tejfel, és vajtsinálás. De vajmi kevés tehén fizeti meg a' rávaló költséget, és jutalmazza meg a' velevaló bajlódást! §. 7(). Első haszna a' tehenek tartásának a' borjú , a' melly haszon ezen a'két nevezetes sarkalalon áll: a). Hogy a' borjú rendes időben essék, b ). Illendően tápláltassék, és egész nevekedése ideje alatt gondjaviseltessék. Első sarkalat tehát az , hogy a' borjúk j ó időben essenek. A ' tehén 9. hónapig hordozza terhét; ha tehát Szent Györg y nap körűi megfolyat: Januariusban haza jön a' borjú j és ez ha fösvénységből, vagy értetlenség 150 VIII. Szak. A Fejesről, Tej., és Fajtsin. b ő i hibát nem ejtünk, a' legjobb idő. Erre nézve* a' Gazdasszony e'dologban ezeket jegyezze meg : 1.) Mikor a' tehén már közelget a' borjúzáshoz, azt nem tsak nem kell, ha lehetneis , De ­ cemberben fejni, hogy a' benne lóvÖ magzatot illendően táplálhassa , hanem mind az elles előtt, mind utánna három négy héttel, a' legjobb tápláló eledellel táplálni. Káros hiba tehát az, mikor a' mi Asszonyaink arról ditsérík ez , vagy amaz tehenet, hogy azt mind addig lehet fejni, míg más nap le nem borjúzik. Hlyen tehenek vagyn.ik ; de az Asszonyok ditsérete mellett rend. szerint mindég kissebb borjúi ellenek, mint azok, a' mellyek a' leborjúzás előtt 0—8 héttel önként elapadnak. 2. A z Istállóban külön rekesztékben kell az ibyen terhes tehenet tartani, és neki kedvezni, hog y a' többi fijalat, vagy meddőn maradt marhák ne rúghassák, öklelhessék, és kergethessék: más külömben az ütés, kerget és, és taszigálás miatt, ha elvetéllés nem is, de nehéz elles, és erőtelen borjú következik. §. 80. Ha a' tehén leborjazik, a' Gazdasszonyok nem egyképen bánnak a' borjúkkal. Némellyek 1. Hogy azt az annya szeresse, vagy örö - mestebb nyaija, lágy sóval bedörgölik. Ez a'tselekedet, há belőle az a' haszonis következik, a' mit Salcho w ír, hogy az illyen borjú nem kap dögöt , nem volna haszontalan fárodozás : de ez nem igaz. 2 . Sokan addig a' borjút nem hagyják szopni , míg az anny'it meg nem fejik. Ezt a' tejet petztejuek nevezik, és elöntik E' káros tselekedet. A ' Természet ezt orvosságul adta a' borjúknak ; azértis azt vélek ki kell szopatni. Ez a' tej fogja a1 borjút lakszálni, és gyomrát kitiszlilni. //. Rése. A' G. asszonyi Munkáiról. 1&1 Minden emlős állat tudniillik valamelly ragadós szurkos tisztátalanságot hoz beleiben a' világra , mellytöl azután a' Természet' bölts rendeléséből annyánah sárgás nyúlós elsöteje által tisztitatik ki. Ha mindazonáltal, a' mint rendszerént történni szokott, ezen téj nagyobb bővségben meggyülik a' tehén tölgyében, úgyhog y azt néha szinte kifeszíti; jól cselekszi a' Gazdaszszony, h a , minekutánna a* borjú belőle jóllakott, ki— fejeJi, és azt a' borjus lekennek adja, melly tőle enyhülést, és tisztulást nyer. 3. Ha a' tehénnek teje nints: mint gyakran megesik, a' Gazdasszony azon légyen , hogy ezen borjút, kivált ha szép, más tehén alá szoktassa, vagy más alkalmatos módon táplálja. Hlyen a' börtsets, n' mcllybe lágy meleg tejet töltünk, és a' borjúval szopatjuk. U. Némellyek a' borjút épen nem engedik szopni ; hanem az ételre kapatják , a' tejet magok hasznára fordítják, és azt mondják, hogy a' borjú szopás nélkül hamarább és nagyobbra nő. E' nem igaz : A* szomszédom ezt több esztendőkig gyakorlottá, és végtére úgy elrontotta svajtzer teheneit, hogy az esztendős borjút is könnyen bele lehetett tenni egy oldaltarisznyába. Most is él , de a' Svajtzéria oda van. 5. Mások mihelyt a' borjú 8—lOnapos^az t lemetszetik. Ezis hiba: mert még illy hamar r>.z Anyja se jöhet jól tejre. Kivált pedig az elöhasü tehenek, ha egy Hónapnál elébb lemetszik alóluk a' borjút; és a'tehén tölgyét elmulatják megtörni , vagy megtöretni a' borjúval ; vagy elapadnak, vagy jóltcjelok soha se lesznek. Ezáltal fajúinak cl leghamarább a' legjobb Svajtzer tehenek is. 153 VIII, Szak. A FejésrÓl. Tej. és Vajtsin. §. 81. » Második sarkalatja a' borjú nevelésnek az , hogy az illendően tápláltassék, és nevekedése ideje alatt gondjaviseltessék. Ezen dologra ezeket szükség megjegyezni : 1. Ha a' borjú addig szopik , míg a' foga kinem nö , vagy az anyja el nem rúgja maga alól ; és annyit, 'sakkor, a' mikor neki tetszik: tapasztalás szerint nagyobb , és erösebb lesz. így vagyon ez a'gulyabeli borjúkban. A' kinek a' tejre nints szüksége ; az e képen legkevesebb fáradsággal nevel szép borjút ; de ez nem minden szegény Gazdasszonytól telik ki , 's nem is téríti meg a' téj' hasznát. 2. A ' hol a' Svájtzéria árendában van : a' borjúk rendszerint hitványok , görhesek , és kiisinyek maradnak : mert a' Svajtzeros , hogy az árendát megfizethesse: tsak a' tejre vigyáz , és nem a' borjúra. Innen tsak az utolsó tsepp tejetis kifeji a' marhából, és akkor ereszti alá a' borjút. JNyoltz hét múlva pedig Contractus szerint egészen elválasztja a' tsetstöl. Ez se jó gazdaság, és épen ez által romlik el a' marha, 3. Legjob b a' közép uton járni , az az , a' borjút 12—1/ * hétig rendesen hagyni szopni ; de az alatt ételhez szoktatni. Ha a' borjú már eszik i s : nem kivan annyi tejet. íi. A ' borjúk eledele a'gyenge sarjú, korpa , lágymeleg árpalisztes víz , gyenge fú , saláta, lóher , lutzerna. Ezeket a' hat hetes borjú is megeszi, és megtanul rajtok enni. Sok a' száraz szénán, és sarjun kezd enni. 5. A ' melly borjúk mészárszékre rendellettek : egy hónapig szopnak, még pedig bőven. Vágynak, a' kik a'borjúkat e' végre meg is biz,- //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 153 lalják, ha tudniillik látják, hogy a' hizlalásra költendö téj ez által jobban meg fizettetik. 0. Tsudálja az ember, melly szépen nőnek a' borjúk, ha őket a' szolga mindennap megvakarja, és ollykor megmossa. 7. A' fíjatal testnek nevekedését sok mozgással kötötte együvé a' Természet. Ebben hát nem kell ellenkezőt tselekedni ; hanem önként megengedni , hogy a' borjúk az udvaron mindennap kiugrálhassák magokat. 8. Ha tsordában jár a' borjú : reggelis, és estveis meg kell etetni, de ha lehet (nyárban kivált) istállóban nem kell hálatni, hanem kint az udvaron. A ' kötélen álló borjú elrángatja magát. Q. A' Nyár elején , vagy szinte őszfelé esett borjúkat nem méltó nevelni. Elszokta őket, kivált BL csordában és gulyában a' bogá r emészteni. 10. Nagyon hibáznak azok a'Gazdák, a'kik a' heverő marhát rendszerint roszsz eledellel szokták teleltetni: és ez az oka , hogy a' Svajtzéria 3—U esztendő alatt elaprósodik. Én más vélekedésben vagyok , és a' fejős marhát jól kívánom táplálni, ha azt akarom hogy jól tejeljen ; és a' borjúknak is közellegelőt, és jó eledeltrendelek, hogy testekre nézve-is meg-nőj jenek. Rendszerint egy fejős tehénre első Novembertől fogva Szent György napig , egy 8—10 mázsát nyomó szekér jó Szénát, ugyan annyi árpa, vagy zab szalmával öszverázva , és 10 másza tiszta Sarjút, vagy lóher szénát kell számlálni, és ebbő l minden napra két portiót kiadni , az az egy etetésre 8 (ontot. Ez megy 180 nap alatt 30 mázsa száraz eledelre , a' melly három négy marhas szekér terhe. Ha bővebben telik: annál jobb , kivált ha a' tél hoszszú. A ' sóból egy fejős tehénre esztendőt által 154 VIII. Szál. A* FejisróL. Ttj. <:s Vajisin. 8 — 10 fontot szokás adni, és egy borjúra U fontot. A ' teheneket első Májustól fogva első Seplemberig háromszor szokás fejni, és azután napjában tsak kétszer, 's a' szerint étetni , és itatni; és minden téli nap egyszer megvakarni. A ' fejés mindég az itatás után kezdődik. §. 82. Második haszna a' szarvasmarha tenyésztetésnek a' tej. A ' tej, tejfel, és vajtsinálást én a' P. TenyésztetőbŐl irtam itt által. Ez nekem kettős költség : de minthogy némcllyek a' Gazdát, mások pedig tsak a' Gazdasszonyt fogják megszerezni : egyiket, vagy a' másikat nem lehet ide , vagy oda igazítani; azért is ide is kénytelen voltam beiktatni : A ' tejnek mind soksága, mind jósága az eledelnek minémüsóíjctöl, és az okos bánástól függ. Egyik a' másik nélkül üresen hagyja a' sajtárt, vagy fejőkét. A' legfüvesebl) mezőben legelő tehéntől is keveset fej az értellen cseléd: és ha ellenben annál többet fejis val iki; de ha a' tejjel nem tud, vagy restell jól bánni; igen kevés tejfelt, és még annál kevesebb vajat fog gyűjteni. Errenézve a). A ' fejés körül való szemességeket', b.) A ' tejjel való bánást, tejes edénveket, és tejes pintzéket c.) a' tejfel körül szükséges fogásokat, és d) végre a' vajtsinálást adom elő. §v 83 Ha a' fejesben hibák követtelnek el: a' Gazdasszony mind a' marhában, mind annak hasznában megkárosodik; azért is: 1. A ' fejesre ollyan szcméllycket kell vála^r tani, a' kik azt értik, és nem restellik. 2 . Mikor a' marha'a' meleg napokban talán //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 155 a' legelőről fáradtan haza érkezett, nem kell mindjárt fejűi, hanem megkötni , és megpróbálni, ha nem éhes e' vagy szomjúse? ha szomjús: megkell itatni; és valamit enni vetni ; 's mintegy 1 órái nyugvása után megfújni, 's mindenek felett arra-vigyázzon a' fejő személy, hogy mikor fejni akar, a' tehenet meg ne haragítsa; hanem inkább imitt amott simogassa , és vakargassameg , hogy ez által is a' test tsiklándós gyönyö ­ rűségbe jöjjön ; kűtömbén nem adjale a' tejet egészen , legalább nem mindenik. 5. A' fejő személly soha a nélkül az istállóba ne induljon fejni, hogy sajtárjába lágy mcle - getske vizet ne töltsön, a mivel a' tehén tölgyét megmoshat ja , és hogy egy kevés irósvajat ne ragasszon a' fejőké szélére; a' mellyel a' tsetseket megsimítsa, kivált tavasszal, a' mikor a' hideg szél azokat megszokta hasogatni. U Meg nem kell engedni, hogy a' fejő személly kenyerezzen a' fejés alatt: mert a' tej a' kovászos kenyér mor'sától mindjárt össze kezd savanyddni; kivált pedig hamut, timsót, czukrot nem kell a' tejes edénybe ejteni: mert igy a' téj meg nem alszik, és így feli ném lessz. í, 5. Mikor még a' marha tölgye igen televan : tsak igen gyengén kell azt húzni; máskülömben a' bőr, és test megrepedvén, a' marha a' fájdalom miatt rúg , és öklel. 6. Arra kell, kivált az elöhosú teheneket szoktatni, hogy őket étel, és borjú nélkül is lehessen fejni: söt a' leborjazás előtt tölgyeiket gyenge fogással, és vonogatással arra készíteni szükség, hogy tsiklandósak ne legyenek. 7. Ha a' tehenek a' háznál leseltelnek : arra kell főképen vigyázni , hogy azoknak a' fejes után is a' csendes kérődzésre elegendő nyugodalom engedtessék. így a' tej mind jobb , mind több . 156 VIII. Szak A Fejesről Tej. és Vajtsiri. i Sok Gazdasszony nzt gondolja, hogy a' tejnek soksága az eledel bövségétől függ. Errenézve megszidja a' csordást, hogy a'marhát job b job b darab legelőre nem kergeti minden órá ­ ban ; holott inkább azt kellene kívánni, hogy mikor marhájil jól tartotta; engedje azokat nyugodni. 8- Ha a' legelők közel vágynak, vagy a' marhák a 1 háznál legeltetnek: háromszor lehet nyárban fejni. Ez által a' marha, a' mint sokan tartják , nem soványodik el , korántis ; sőt a' fejőké telik utánna. Ugyan is: a) A ' téj a' köztáplálásra, és vérré szánt nedvből válik külön , és a' tölgyekben öszvegyül. Már ha azt vagy a' borjú ki nem szopja, vagy ki nem fejjük: vagy a' nedvesség készítő edények felisszák; vagy a' tej elfoly. b ) A ' testbenvaló nedvesség mentől gyakrabban kimerít telik, annál hamarább, és nagyob b mértékben igyekezik magát helyrepótolni. Igy van a' tejjelis. * c ) A z is bizonyos, hogy a' melly úton valamelly nedvesség megszokta a' kijárást, másszoris grra kívánkozik. A ' ki magát érvágáshoz szoktatta* a' vér ismét azon az utón igyekszik kimenni. Mikor a'téj a' tölgyekre szokott egyszer, mindég tsak olt akar kimenni. Q. A' borjazás előtt a' fejést négy — öt héttel abban kell hagyni : mert már ekkor a' fajzat a' tehénben nagy, és táplálására bőveb b eledelt kíván. Maga a' tehén is már illyenkor elszokta a' borjút maga alól rúgni: de sok 6—8 héttelis elébb elapad. 10. Sok Gazdasszonyok panaszolkodnak azon , hogy a' tehén lenem adja a' tejet; sőt nem is engedi magát fejni, kivált borjú nelki'il. Az illyen tehén fajtát ki kell a' majorból tsapni. A ' II. Best. A1 G. asszonyi Munkáiról. 157 H önér t vizes ponyvája, bár többször rátéri lettem az illyen tehénre, nekem nem használt soha. 11. Mikor a' tseléd a' tehenet feji: a' tölgyekből a' legutolsó tsepp tejetis kifejje, ha már a borjú nem szopik: mert ha valami bent marad , a' tölgyek felszáradnak, vagy a* tej megtúródzik. Ha a' meleg nagy: ez hamar megesik; és a' tehén tölgye megkeményedik. Melly miatt a' tehén nem tsak többé semmi tejet sem ád , hanem még a' tölgye is kifakad. A' köztapasztalás bizonyosan megmutatta azt, hogy azon tejnek , mellyet akármi nemű fe ­ jős marháink, legyenek azok tehenek , vagy birkák, adni szoknak,az eleje hígabb , és savósabb; az utolja pedig sűrűbb, túrósabb, és kövérebb . Ha az elsőben csurrantott meszszely tejnek része tejfel, akkor az utánna fejt meszszely tejnek leg alább is jr része tejfel, és illy arányban szaporodik az utóbbi fejés haszna. Melly szerént kiki általláthatja , melly nagy veszteség származik azon lustagságból, ha a' cseléd a' fejős marhát csak addig feji, mig az könnyeden csurgatja tejét, 's a' javát pedig , melly szűkebben , de sűrűbben folyik, a' tölgyben hagyja. 12. A ' fejesben a' tisztaságra mindenek felett kell vigyázni: mert a' fej olly kényes portéka, hogy tsak legkissebb szenytöl is megromlik. Mellyre nézve a'tejes edényeket tisztán kell tartani nevezetesen a' fejősajtárt, és a' tejes fazekakat. Ezeket ki is szokás tsalán, vagy kakukfű vízben minden hétben íözni, és a' napfényen, vagy meleg kementzében erősen kiszáraztani. 13. Mentől kevesebbet izzad a' tehén : annál több tejet ád. Mellyrenézve a' j ó eledel mellé , a' mint felebbis mondottam, a' nyugodalom, és a' közellegelö megkívántatik. A'gyako r itatás, a' j ó viz , és mindenek felett a' sónyalatás minden ' IS* T'III. Szakasz. A'Fejesről, Tej. ésVajlsin. két Létben, azt tselekszik, hogy a' marha jóízűen eszik, iszik, és jól emészt. A ' jó ételnek, 's rendes emésztésnek a'jó tej a'következése. A ' j ó tejet abból lehet megesmérni: a). Igen fejér b ) . Kedves szagú, c). Ha a' nagy körmödre egy tseppet .teszel; srélt nem foly ; hanem gömbö ­ lyűén megáll. A ' kékes tej vizes, vagy az edények megtágúlása miatt valami kevés vér egyeledelt belé. Mikor a' tehéntől vért fejűnk, sőt annak a vizellete is véres , nem a'boszorkányok rontották azt meg ; hanem a'csordás: mert friss tölgy , Birs, Eger, vagy bikkfa levéllel legeltette a' csordát , vagy a' tehén igen kimelegedett. Ki kell az illyen tejet fejni, és etzettel egyelílve a' tehénnel megitatni. De a' tehenet kár mogyoró páltzával megkinozni, inkább a'csordást szükséges meglasnakolni, miért restéit jó helyen legeltetni. Némellyek az illyen tehénnek semmit sem adnak enni; hanem savót kélhárom nap inni. A' kék tej is az eledeltől van. A'fejésbeli szemességet elvégezvén, a tejjel, tejfellel való bánás, és tejes edények minémüsége következik. A ' tejből a' háziszükség e T ősegéllésén kivűí' három nevezetes haszna lehet a'.Gazdasz.'zonynak: l) . A ' tejjel, és tejfellel 2). A vajjal, 3). A' sajtal való kereskedés. Erre nézve minden lehénlartó Gazdaszszonz S/ámot vessen előre , mellyik végre lehetne a' helynek fekvéséhez képeid a' tehéntartásnak legnagyobb hasznát venni? A népes városokban , vagy az azokhoz közel fekvő falukban bizonyos, hogy a' tejből, és tejfelből nagyobb a' haszon, mint a'vajból, és sajtból: mert a' városokban az ízlés, és az étel, 's ilidbéli gyönyörűség nagyobb lévén , mint a' falu- \1J. Risz. 4' C- asszonyi Munkákról. 159 kon , bizonyosan a'tejet, 's tej fejt bőven, megfizetik a' lakosok. - A ' távolvaló mrzőségekhen a' vajból, és sajtból van tsak n-n> egyedül a' haszon. A' sojttsifiálás azonban több munkál kivanván, a' mellyre a' Ga/.da«z zony rá nem ér; több darab tehenei mellett job b .ha majorost tart, és a' sajtozást arra bízza. '•^Mratf'V1 ' : • •• • ;r - A ' tej három nevezetes, és egymástól külömböző részekből áll. Vágjo n benne 1. olaj, 2- túró, 3. víz. Az olaj az, a' miből vaj , a'túró , a' miből sajt , a' víz a' miből savó leszsz. ** A'tejet ha tsak magára há'gyjukíS , két' részro válik t. i. megalszik , és fölit felveti. A' megaludt savóból sajtot tsinálűnk. Hogy a' savé-megaludjon, a' kívántatik rá , hogy elébb megsavanyodjék. A megsávanyodüSÍ mindenféle savahyóhkal lehet előmozdítni: etzcttel, tzitrom levél, borkövei, kovásztésztával 1 borjú gyomrával 's a' t. A' megsavanyodás azt tsele'k'szl , hogy a' táró a' víztől külön szakasztatik. A ' tejnek megaltatására ugyan mind egy , ált ár minő savanyú szer fördíítassék ; de' a' sajtnak kellernetesehb ize végett még is j ó e' dologban is okos válac ztá>t tenni. Nálunk a' szopós borjúnak gyomrában mcgaludtr," és saranyodott nedv , vagy .megszárított gyomo r iszap vétetik rend szerént; de a' kik kellémetesebb izű sajtot akarnak készíteni , azok más olló szereket használnak. A ' ti'jolló Cal;: jnak, mcliy plánta Hazánkban gyomkeh t is ugyan bőven terem, kisajtolt leve legjobb tej oltó , 's t/'lc a' sajtnak kellemetes ize vagyon. A ' külföldi' híres saj ttsinálúk ezzel szokták a'tejet megoltani. §. 86. Hogy ezek a'részek egymástól különszakadjanak, ezekre kelletik vigyázni: 160 VIII. Szak. Á Fejesről, Tej. ésVajlsin. 1. A' tejet tiszta edénybe töltjük, bogy a' tejfel különváljék a' savótól, és túrótól. Ez könnyen megesik: mert az olaj a' vizben tsak elvan keverve , és nints felolvadva. Mellyrenézve ha a' tej nem háborgat tátik: az olaj , mint a' savónál természetszerint könnyebb rész , magában felemelkedik a' tejnek szinére. A' mértékletes melegség ezt a' felemelkedést nagyon segíti; de ha az nagyobb , mint kellene: a' savó az olajat felolvasztja, és belőle külön nem lehet választani mesterség nélkül. 2. Az ón , és rézedényeket tejes edényeknek nem tanátsos tsinálni: mert a' mint mondám a' tejnek különös savanyúja van, melly az ólmot felolvasztja; e' pedig nem egésséges; hanem valóságos méreg , melly bár nem egy csapással is, de lassanként annál bizonyosabban megemészti az ember' egésségét, és azzal együtt életét. A ' fa edényeknél nints egy is jobb , ha nem rest elli a' cseléd minduntalan tisztítni. A ' mázos fazekak igen egyformán veszedelmesek, mint az ólomedé ­ nyek. A ' mázatlan vagy vászonlazékak ( a' mint a' Magyar Aszszonyok nevezik ) azért nem jók , hogy a' tej magát lyukaikba bevévén, megsavanyodik ; és tőle az édes tej is kovászt, vagy inkább a' forrásra , 's savanyodásra késztető élesztőt kap; lehet mindazáltal rajtok segíteni. A'vászonfazékakat megszoktuk tsendesen tüzesíteni, és lágy sóval behinteni. A's ó itt mintegy üveggé válván, a' lyukakat bedugja, és a' fazekat megsimítja ; úgy hogy semmi tej többé belé nem mehet. A* méregtől se lehet tartani: mert az agyagban, és konyhasóban az nem szokott lenni. 3. Formájokra nézve az edények közönségesen hosszú , és szűk nyakú fazekak szoktak lenni. A ' mi valóságos tejfel vesztegetés. Ugyan is az olaj természeti könnyűsége által felemelkedvén, igen 27. R. A! Gazdaszixanyi munkákról. 161 igen tsendesen jönfel a' fazék tetejére, és apródonként. Már e' szerint a' Jegkissebb dolog is megakadályoztatja a' feljövést. Ha a' fazék hoszszú , vagy magas, látni való , hogy mig az olaj egészen a' színig verekedhelik: a'savó sokat felolvaszt belőle ; a' mellyből többé külön nem válik mesterség nélkül; annyivalinkább, ha a' fazék oldala kiálló, és a' nyaka szük; tudnivaló, hogy az oldal környékéről felemelkedett olaj részetskék a' behajló tserépbe megütközvén , nem tsak fel nem vethetik magokat; hanem még alányomattatnak, a' hol a'savótól felölvasztatnak. Legjobb hát a' tejes edényeket úgy készíttetni, hogy azok l) igen alatsonyak, 2.) felfelé mind szélesebbek légyenek mint a' virágos cserepek, hogy a' tejfel rövid úton minden megakadás nélkül felemelhesse magát. En a' Majorosoknál fatepsikre láttam az édes tejet tölteni; a' juhászoknál pedig igen lapos tekenőkre. U- Nem minden h'.lyen, és mindenkor, se nem minden tej egyformán veti fel a' fölit. Né ­ ha 12 , másszor pedig 2k—JÓ órára alig válik a'tejfel külön a'savótól. Abban áll tehát a'teifel gyűjtésnek minden mestersége: hogy a Gazdaszszony ezt »z idő pontját megtudja hiba nélkül, a' mellyben a'tejfel egészen különvált a'savótól. Itt mind a' késedelem , mind a' hirtelenség ve ­ szedelmes • mert a' savó minden módon felolv -szíja , és magához kaptsolja a' vajat. En úgy tapasztaltam, hogy a'Gazdaszszonyok akor tartják a' tejfelszedésre az időt alkalmatosnak, mikor már a' tejfel buborékos. E' káros rendtartás: mert mikor valamelly folyótest, ser, vagy bor már buborékját hányja: forrásban vagyon ; és így a' tej is mikor már buborékol: forr és savanyodik. A' felezésben pedig ezt soha sem kell várn: . Bizonyosabb jel az , mikor a tej már kel l 162 VIU. Szal: A' Fejesről, Téj. és Vajtsin. külni, vagy zöldülni kezd. A ' meleg mérőt is segítségül lehetne itt venni , külömben job b inkább hamarább, mint később felezni. Ősszel is job b sietni rendszerint, mint nyárban. Az Őszi tejfel hamar megszokott keseredni , 's a' belőle Isinált vaj is. 5. Sokszor tapasztalják azt a' Gazdasszonj'ok, hogy a' tejnek semmi föle sints, és a' szomszédasszonyt tartják ollyan boszorkánynak, a' ki maiska képiben a' tehénnek hasznát elvelte. E'tsak bába lelte babona. A'tejnek más baja van. Nem vették itt el a'tehénnek hasznát; hanem a' marha rosszul legelt: Ha nagy a' nyári meleg ; vagy hives esős napok járnak , 's a' legelői* lapályos, vagy bozótos :a'tej kevés is, zsiratlan is. Néha a' tej jó , de föle nints még is: mert a' tejes fazekakat resteljük kivakargatni, kifőzni, és kiszáraztani; ha pedig az elébbi tejből egy kis savanyú túró u' fazék oldalán vagy fenekén maradt: már a'lej kovászt kapván , magában felforr és a' fölét soha fel nem veti többé olly bőven , mint kellene. 6. Sokszor már az edények is tiszták, mégis tsak nints fttle a' tejnek. Ha a' meleg nagv : a' tejes pintzék megmelegesznek, a' tej egyszerre Össze megy*, és a' tej kövérít a'savó felolvasztja; ekkor már oda van a' tejfel. Ezen kárnak tsak úgy vesszük elejét, ha jó tejes pintzét tsináltatunk. A ' jó pitzében a' R e a 11 m u r melei;- méröje a'10 — 16 gráditson áll. Hlyen a'jó tejes pintze is; és ha egyéb baja nints a' tejnek: eb ­ ben fel is fogja a' fölit vetni. A ' kitől e' kinem telik: a'tejes kamarában tartson egy nagy dézsát, 's töltsön belé hideg kútvizet, 's rakja belé a'tejesfazékakat. Ezt én magam több forró napokban jónak találtam. Ha a' levegő igen híves, mint ez is sokszor megesik : igen soká , néha harmad* //. Rése. Á Gaedaszsconyi Munkákról. 163 napra is alig veti fel a' tej a' fölit, 'saz is kevés. Ha ezt a'Gazdaszszony észreveszi : lágy meleg helyre kell a'tejes fazekakat általtenni; de az fő törvény legyen, hogy az egy helyről más helyre tevéssel a' tej az edényben legkissebbet is megne mozduljon : mert így a' mi felakart is jönni, ismét lemegy, és a' savóval öszszeáll. A ' melegítés úgy esik meg : hogyha' tejet (a ' mint szokás) edényekre szűrik, és leteszik, hogy a' fölit felvesse. Tíz óra múlva, mikor a'tejfel magát feladta, hanem kevés az ; az egész tejes fazekat egy más, vizzel addig töltött edénybe botsátják , hogy a' víz ép|jen-a' közepéig érjen fel a' beeresztett tejes edénynek. Itt azt megkell tartani : hogy a' tejes fazék vigy eresztessék be a' másik edénybe , hogy az oldalak, vagy fenekek sehol egymást ne érjék. Es így valami madzagon függ. Továbbá ezt a' két edényt meleg kályhára teszik, és lassan mindaddig melegítik, míg a' tejfel egészen feladta magát, és a' tej alól kék, és ritka. A' tsendes meleg a' tejfelt egészen felemeli ; úgy hogy egy szűrő kalánnal azt egyszerre le lehet venni* Ebből a' fáradságból kellős a' haszoii: 1. Hogy a' tejfelt megnyerjük, l. Úg y megsűrítjük, hogy a' többi tejfelnek tsupa fűszer! helyett Szolgál; meri, kivált ha a' tejei pintze nem jó : az illyen megmelegített tejfelt egy hétigis ellehet tartani , és nem hogy megkeseredne ; de még a' mindennap szedett tejfelt sem engedi megkeseredni; ha azzal együvé töltetvén, mindennap friss edénybe általtételik mn d addig , mig annyit gyűjtünk , hogy a' köpülő már meglelik. 7. A' hol több tehenet fejnek, több a' lejis, ha a' tej több föle is több van.Hlyen helyen mindennap köpülnek, és a' tejfellel nints semmi baj ; de a' szegény embernél egy hétig se lehet köpülni. így 11 * 164 VIII. Szál.'A FejétrSl, Tej. és Fajtsin pedig a' tejfel megkeseredik, és raj is kevés lesz belőle. Errenézve nzt kell tselekedni , iiogy a' két nap gyűjtött tejfelt harmadnap múlva a' tűzhöz kell tenni, és felforralni. Ha egy ­ szer felforr: le kell a' tűzről venni, meghagyni hívűlni, és a' többi tejfelt két három nap ismét ehez tölteni , mig egy köpülésre elég lesz. A ' legnagyobb gondosság abban áll, hogy az illyen kétféle tejfelt mindennap más tiszta edénybe kell által tölteni. 8. A ' kik kávéhoz j ó édes tejfelt akarnak fel adni, azt tselekszik, hogy előttevaló estve megszedik a' tejnek a' folit; és felforralván, elteszik reggelre , és reggel más friss édes tejfelt töltvén hozzá, azt ismét felforralják , és úgy adják kávéboz. g. A' kiknek az édes tejre szükségek van , hogy az hirtelen össze ne menjen, egy kis timsót vetnek bele , vagy a' mi jobb , czukrot. Mikor dörgés készül, vagy van : akkor megy a'tejfel össze. Tehát illyenkor vessen az Asszonyság egy kis czukrot a'lejfelbe. A ' timsó , szinte mint a' hamuzsir, és széksó is a' savany szert, mellyet a' levegőből a' tejfel , vagy altalyáhan a' lej magába vévén, általa megsavanyodik és megalszik, elnyeli, és igy a' savanyodást gátolja. De a'tejnek kelletlen izt ád ; ugyan azért ezen szereket job b el kerülni, 's helyetlek a'mennyire lehetséges, a' legtisztább czukrot használni; melly a' téj meg alvását szint gátolja , 's annak az izét pedig nem teszi kelletlenné. §• 87. Harmadik nevezetes haszna a' szarvas marha lenyésztelésnek a' vajlsinálás, és a' hol a' tebénlartásnak hasznát tejben, és tejfelben pénzé nem lehel tsinálni: a'vajat egy hasznos gazdái kp- //. Réas. A* GazdaesZunyi munkákról. 165 dási mód, E' körül ezen nevezetesebb tárgyak fordulnak elö : 1) A ' köpülök minéműsége. 2 ) A' köpülésbeli szemesség. 3 ) A z írosvajnak kimosása, és li) Hosszabb időre való elrakása. A' tejfelből tsak igen könnyű fáradsággal vajat lehet köpülni. Mellyenéiv é nagyon lehet tsudálni, hogy a' világ olly későn tanulta meg a' vajtsinálás módját. A ' régi irók között Hero - dotu s irja legelőször, hogy a* Scythák lótejből vajat tsináltak. Ugyan ezt irja mintegy QOO Esztendővel későbben Hippokrates . Nem sokkal ö iitánna Anaxandride s Poéta azt írja, hogy a' C o t y s Király házánál az Iphicrate s lakadalmában vajatettek a'vendégek. A r i s t o - tele s sokat irt a' tejről, a' sajtok nemeiről, és savóról; de a' vajról ingyen nemis álmodik. Már a' Romaiak tsináltak vajat; de étel gyanánt tsak a' parasztok éltek vele Plinlus bizonysága szerint. Ezen oskolai tudákos eszméltetést nemis hoznók elő ; hanem illetné legalább is résznyire nemzeti Gazdálkodásunkat. Lám tehát a' lófejű szittyák készítettek Herodotus bizonysága szerént vajat! Ezt a' Magyarok is folyvást gyakorolták, sőt máig is gyakorolják, és a'tejbe vajba förösz tés , mint az élet módjából vett köz mondás jól tartást tesz, mellyel a' szíves Gazdasszony háznépének kedveskedik. §• 88. A' vaj a' tejfelből tsak mozgatás segítségével áll őszve. Ezen rendes mozgatásra már több ­ féle eszközök vannak a' gazdák kezein. A ' kissebb majorokban a' fennálló , és felfelé szűkebb szájjú köpülő esméretes , a' mellyben a' tejfelt a' cselédek egy a' hordó magasságához alkalmaz- 1 66 VI11. Szal. A' Fejesről, Tej. ésVajtsin. tatod rudatskával taszigálják ; a' rud' végére egy által furkáll fa karika van húzva, a' mellynek kiterjedése a' köpülő hövségénél köröskörnyül tsak egy fertály tzúllal kissebb , hogy az edény oldalába meg ne akadjon. Második neme egy rendes formájú hordótsk a , af melly két tengelyen forgattalik. Belső része keresztben vagy tsak hosszában botsátott, '6 általiúrkált deszkátskákkal van megszaggatva. Ezzel az eszközzel a' nagyobb majorokban szokás élni. Meg kell azonban mind a* kettőről jegyet* n i , hogy : 1. Egyikből sem elég tsak egyet tartani a' majorban ; hanem kettő három kívántatik t. i. kissebb, és nagyobb ; mivel a'tejfelnek bővsége nem mindenkor egyenlő. A ' soknak nagyobb edény kell ; a' keveset pedig nagy edényben kár nélkül nem lehet köpülni. 2. A' fennálló köpülőt félig , vagy kevéssel feli vebb szokás tejfellel tölteni, és a'tengelyen forg ó hordónak egy harmad részén üresen kell hagyni , hogy a' teleség a' mozgásnak ellent ne álljon. 3. Minden köpülés ulán kikeli őket erősen forrázni , hogy legkissebb savanyú iró se maradjon bent, és jól kiszáraztani. §• 89- A ' köpülésben ezekre kell vigyázni : 1. Legjob b mindennap megköpülni a' szedett tejfelt , ha van r mert a' tapasztalás tanítja, hogy mentől frissebb a'tejfel, a vajis annál frissebb , job b izü, és tarthatóbb fog lenni. 9. A ' legértelmesebb személyt kell ar köpülő mellé álli'lni. A ' fennálló köpülőben szaporább , ás egyenlőbb taszígálást ke'l teniú > de ellenben //, Rész. A' Gazdasszunyi Munkáiról. 167 a' tengelyen forgó hordói nem szaporán , hanem tsak mind fogytig egyenlően szükség fordítni. Ezt az egyenlő. ütést, vagy forgatást igen szorossan meg kell tartani , és még azért se szabad félbenhagyni, hogy a' kihánytt tejfelt vissza lehessen rakni a' köpülőbe ; hanem ez maradjon utolja felé , mikor a' cseléd már a' tejfelnek élesebb zuhogásából észreveszi , hogy a' vaj nagyob b részént összement. 3. A' vajnak feleis az íróban marad , ha a' tejfel a" köpülőben jobban megmelegszik , Inint annak rendszerintvaló melegsége volt a' betöltés előtt. Ez-a ' megmelegedés négy okokból származik, a) Ha a' köpülő vagy meleg napfényen száraztatván , vagy meleg vízzel kimosatlatván , el nem hívül addig tökéletesen ; még a' tejfel bele töltetne, b) Ha a' szoba meleg, c ) Ha a' le ­ vegő meleg , és égi háború akar lenni, d) Ha a' köpülő igen szaporán veri a' hadai ót egymásután, és nagy erővel. JVlellyre nézve a' Gazdasszony a' köpülőt megtapogassa , és nem elébb töltse bele a' tejfelt, hanem mikor már azt kezefejével hidegnek érzi. A'szobának azt a' részit válassza, a' melly leghívesebb. Nyári napokon mindenkor napfelkölle előtt, legalább egy órával lógjon a' dologhoz, a' mikor a' levegő hidegsége a'pintzék rendszerint való hidegségével egyezik. Kánikulában én gyakran láttam délbenis köpülni, de mindenkor hideg pintzében , vagy jégveremben. 4 . Ha mindennyi szemesség mellett is megesik, hogy a' tejfel össze nem akar menni: nints egyéb halra (ha t. i. a'meleg idő van gyanúságban) hanem hogy a' tejfelt töltse ki, és a' kö|>íilöt töltse tele hideg kút vizzel, a' melly tol az tsak hamar meghivül, vagy pedig a' mi megenne! sokkal jobb : a' köpülöt minden tejfelestől botsássa valami hideg vi/.zel addig megtöltött 168 Vlll. Ssal. A Fejősről, Tej.ée Vajtsin. edénybe , míg a' tejfel magasságával egyezik, és vessen a' vízbe egy összemarok sót. A ' só a' hidegséget neveli. Sőt azis megesett rajtam , hogy a' köpülőbe egy darab jeget vetettem. Ez a' hirtelen való meghidegedés minden egyéb mesterségeknél hathatósabb, de rá kell vigyázni, mikor van a' pont, a' mikor már a' tejfel meghidegedett. 5. Télben épen ellenkező okból nem akar a' lejfel összemenni; a' minit tudniillik, hogy az igen hideg. Illyenkor hát nem azon kell lenni, hog y a' tejfel meghidegedjék, hanem hogy meleget kapjon. Sokszor úgyis elérjük tzélunkat, ha a' köpülöt forró vizzel kiöblöngeljük. Ha e' nem használ: a' köpülöt tejfelestől a' tiizlöl távolag kell forgatva megmelegíteni. 6. Abbó l észreveheti a' Gazdasszony, hogy szükség e a' mondott segedelmekhez nyúlni, vagy pedig tsak a' szapora ülés hibázik; ha a' köpülönek fejét levévén, megnézegeti. Ha már azon sárga tseppek láttatnak: nem sok üléssel össze fog a' tejfel menni, és tsak a' hadáréval kell szaporán , de nem sebesen dolgozni. 7. Mikor égi háború akar következni, és a' levegő rekkenő: épen nem kell a'köpüléshez fogn i : mert a' tejfel nem megy össze nagy munka, és vesztegetés nélkül. § . QO. Mikor a' tejfel összement: még igen lávól van attól , hogy vajnak lehessen nevezni. Vajnak akkor hívjuk, mikor már az írótól, és minden egyéb tisztátalanságtól megszabadult. Ezt a' köpülő nem tselekedheti. Ki kell tehát az összeállított vajat venni , és egészen elkészíteni. A ' mi igy szokott megesni: //. livsz. A Gazdasszonyt kíunldlról. 169 A' vaj egy széles tálba létetik, és hidegvízzel mind addig szivalik , mig a' víz egészen tisztán le nem jön a' vajról. Job b mindazáltal a' vajat tiszta kézzel a' vizben gyúrni, 's marisgatni, hogy a' víz minden részekre bevehesse magát, és az írót kimossa; a' melly ha benn marad : a'vajnak kevés napok múlva avas izt okoz . llt egy nevezetes kérdés adja elö magát t. i. miképen lehetne az irósvajat darab ideig eltartani megkeseredés, vagy penész nélkül. Sokan azt tartják, hogy ha az iró hideg vizzel a' vaiból tökéletesen nem tsak kimosatik ; hanem mindennap kétszer megújjílott friss vizbe helyheztetik; a' megmosott vaj minden változás nélkül darab időig eltart. Másuk ellenben azt állítják, hogy ha az irósvajat soká megakarjuk tartani , épen nem kell vizzel kimosni , hanem tsak szárazan mind addig gyúrni, míg legkissebb viz jönis le róla. Én próbáltam mind a' két módot téli napokon , és ezeket tapasztaltam, l ) Ha az irósvajat vizben kimosattam ; és friss vizben tartottam : nem igen sokára megfejéredett. A' fejér szint pedig nem igen kedvellik semmiféle vajban a'Gazdasszonyok. 2) A' vaj 5—• 6 hetek múlva szagailan vólt ugyan; de izre nézve keserűséget kapott, fl) Mikor szárazon gyúrtam össze minden mosás nélkül: tovább tartott frissiben; hanem egy ­ szerre , a' mikor nem is gondoltam , úgy megavasodott, hogy az ember orrát tekerte a'szaga. Harmadik módra kellett tehát vetemednem, a' mellyel azóltais tsulhatatlanúl jónak tapasztaltam. A' vajat tudniillik szárazon keményen meggyúrtam hideg helyen, ós az egész tsomót ellapítottam, és vékonyan szitált sóval nieghinteltem, 's egyenlően öszvegyúrtam , öszvevertem, és félrelettem. Négy hét múlva a' vajat édes lejjel kimostam ; 's vele mintegy mcgdagaszlottain. 17(1 77// . SzaL A' Fejesről, Tej. és Vájt sin. Ebből a' lelt, hogy a' tejjel meggyúrott vaj mindenkor úgy megfrissült, mintha tsak akkor kö ­ pülték volna. Ezzel a' mesterséggel az avas vajhólís tsináltam friss irósvajat, és az érett túrób ó l friss gyenge túrót. Az édes tejfel még job b a' tejnél. A' szakátsokat láttam, ha irósvajra vólt szükségek a' tészta müvhöz : az olvasztott vajat kabinnal törni viz közt egy tálban : de mond om , job b a' viznél az édestej. f\C-if\r L*l*1!'iít ííiVba'íi " rrif"/ -JaKia*** sTi TF'VRN*# * ' j^K Ha a' Gazdasszony a' vajjal nagy kereskedést folytat: nem érkezik arra, hogy a' vajat tejjel gvúrogassa. Ollyan módról kell hát gondolkozni , a' melly állal a' vaj minden gyúrogatás nélkül esztendeigis eláll. Hlyen mód a' besózás a' mellyre ezeket tartsuk meg : l) A' mi GazdasszQnyaink a' besózás mellett a' vajat ki is szokták olvasztani , és ezt olvasztott vajnak nevezik. A z olvasztás igen szemes Gazdasszony kezébe való : mert tsak kevéssé Jegyen is a' megmelegítés nagyobb, mint kelletik: a' vaj kozmát kap. A' ki hát tsak ugyan olvasztott vajat akar télre gyűjteni: az olvasztást így tegye meg : A ' vajas fazekat (az üveg legjobb) botsássabe madzagon felfüggesztve más nagyobb, vizzel megtöltött edénybe ; de úgy hogy a1 két edény egymást sehol se érje ; és tegye olly gyenge tűzhöz , hogy a' vaj reggeltől fogva késő estvéig mindég melegedjen; és végre gyenge forrásnak kezdjen indulni ; a' mikor a' melegről el kell venni. Minekutánna -a' vaj a' meleg vizes fazékban elolvadott : a'sárját le kell szedni, és minekelőtte ismét megfagyna: más tiszta edénybe elszúrni ; és a' fenékre leszállott vajsarját különválasztani. Ez a' mód igen jó : mert a' vaj mindenöpnen egyenlően melegedvén a viztő|, szé- II. Rész. A' Gazdasszonyt Munkákról. 171 pen megolvad ; és kozmát se kap. Ha a' vaj a' vizes fazékban hirtelen forrásnak indul: a' vizet egy kevés hideg vizzel meglehet hidegiteni, de a" vajba, vagy egy kis hideg vajat, vagy tiszta hideg vasat kell bele botsátani; de igen tsendesen, hogy a' vaj megne gyúljon. ^ 2. Jobb az a' mód , melly szerint,az irósvaj szitált salétrommal, és sóval egyenlően meghintetvén keményen meggyúralik , és az edényb e minden olvasztás nélkül táblánként erősen b é veretik. Ezt a' felső Vármegyeieknél és Len ­ gyelnél láttam elsőben. Ez a' Burkusoknjál , és más német Nemzeteknél köz divatban vagyon , 's valóban követésre méltó házi gazdálkodási fogás, 3. Az edények akar fából, akar mázatlan tserépből legyenek, minekelőtte a' vaj beléjek tétetnék, salétromos sóval vastagon meghintetnek. Magát a' vajat is job b inkább mindenko r vastagon sózni, mint vékonyan ; tsakhogy a' só jól elegyelíltessék a' g}'úrás által a' vaj közt. U. Mikor már az edény tele van vajjal verv e : tetejétől fogva egészen a' fenekéig vékony vesszővel sürüen megfúratik, a' melly fúrásokon a' salétromos sós viz végtőlvégig leszolgálhasson. Á ' sós vizet olly erősen szükség tsinálni , az az a' meleg vizbe mindaddig kell a' kétféle sót hányni , míg az úgy megsürüdik, hogy a" friss tojás benne le nem ül. Ezzel a' sós vizzel eresztetik osztán fel, úgy szóllván , a' vaj az edényben ; a'mibő l által (ehet látni, hogy a' vajnak egyszerre hasznát venni nem lehet, minthogy felette sós. Hivészen hát a' szakáts egy két fontol a' sós vajból, és tiszta vizzel szívatja mindaddig, míg a' vajról lejövő víz sósnak éreztelik. Szaporábban megy a' dolog , ha a' vajat fa kalánnal 172 VIII. Czalasz. A' FejésrSi, Tej. ésVajtsin. viz közt töri egy lapos tálban, mint a' pomá- (lat szokás. Az igy készített vaj igen friss , és jó izű. Pestre illyet hordanak a' Lengyelek. 5. A ' ki az illyen besózott, 's ismét kimosott vajból egészen friss irósvajat kíván tsinálni: tegyen belől e annyit, a' mennyit akar a'kö - pülőb e töltött friss tejfel közé ; és verje együvé ; hanem arra vigyázzon, hogy a' betétel épen akk o r essék , mikor a' vaj össze akar állani. iWttö'19 In-j.hi'Jd.'.t In*' • i'í, . r .1 ,.!_;-, V .,-..§> t)l. ' : Ha a' Gazdasszony azt akarja felvetni: Mi haszon lehet egy jó fejőstehénből , és mi jobb ? A z e ha az édes tejet adja él illzénkénl, vagy job b ha túrónak önti az összement tejet, és a* felit elárulja? Ar vagy pedig gazdaságosabb, ha a' tejet megaludni engedvén, sovány túrónak azt kiönti, és a' tejfelt vajnak köpüli össze ? vagy az a' mit a' Svajtzerek gyukorlanak, hogy az édes tejbe borjúgyomor - savanj út töltvén , azt minden felestől kövérsajlnak tsinál ja. Ezen dologra ezeket kell megjegyezni : 1. A ' legjobb tehenet se lehet 28 0 napnál tovább fejni. Ha a' nyári jó napokat a' téli vé ­ konyan tejelő napokkal mérsékeljük:'azt látjuk ; hogy a' legjobb tehén is eg y nap 5 ittze tejnél többet nem ád : és így Q hónap alatt (mindennap 5 itlzét vévén) 1/tOO—150 0 ittzét. Ezért mi esik ? 6 krajtzárral vévén minden ittzét : lessz az édes tejből a' jövedelem IU0 — 150 tl. Ez a* többinél legkevesebb munkával való haszonvétel, és a' népes városokban megeshetik. 2. Hat ittze jó tejről lejön kél ittze tejfel ;'ei így U00 . ittzéröl í»0Ö ittze te,fel. Már most vegyükfel , hogy ittzéjét a' tejfelnek el lehet adni mindennap 18 krajtzáron: lessz a' tejfel eladás- //. Jiésx. A? Gazdasszonyt Münhílrol. 173 ból 159—luO fl. nyereség , és a' sovány Unó, a' melly minden 4 ittze tejböl tsak egy fontot vé ­ vén , fontját 6 xral lessz a' luró eladásból való haszon Q00 ittze aludt tej után (mert elis apad, elis lotsolódik 3ü ittze) 225 font nyers túró. vagy l5o font vendéibe vert száraz túró. Aman ­ nak az ára 6. Krajlzárral lesz íl. 11 . és 15 xr. Az egész jövedelem 150 fl. 3. Ha a' tejfelből vajat tsinálok, és az öszszement tejből túrót, vagy sajtot: így kell a' hasznot felvetni: Három, legfellyebb négy ittze jó lejfelből szokott lenni egy font irósvaj , és így 466 ittzéből 118 font. Adnak fontjáért 2U xr. és így 118 font irósvajért 47 fl. Tegyük hozzá a' túrónak az árrát per 11 fl. lessz az egész jövedelem legfelebb 60 íl És ez a legrosszabb gazdálkodás : mégis legközönségesebb : minthogy városainkis kevesek, és vajunkis nem elég az Országnak. a. Tehát a' Svajtzerek rendszerint sovály , de némellyek, a' kik okosabbak: kövér sajtot tsinálnak az egész 1400 ittze tejből, és azt tapasztalják, hogy négy ittze tejből minden fölivei együtt, lessz 350 font friss sajt: de ha megszárad egy harmad része elapad : és marad tsak 23 'l Iont kövér sajt. Ennek az árra 8 garassal vévén fontját, teszen Q2. forintot. És a' távollévő falulion ez a1 legmeglehetősebb gazdálkodás módja a' Svájtzériákkal, vagy Csirákkal. Még a' házitenyészletést gyakorló Asszonyok kedvéért ide irok egy Praxist. Tudnivaló az , hogy a' ház édes tej, tejfel, irósvaj.'s a't nélkül nem lehet. Tudva van az is, hogy századik helyen se lehet eladni a' tehén hasznát tejül, trjfelűl, és hogy kilsiny Gazdaságban kövér sajtot se lehet tsinálni : tehát a' marad hátra, hog y az Asszonyok az összement tejet túrónak kiöntik: 174 Vlll. Seal. A Fejesről, Tej. ésVajtsin. és minthogy a' túrót se adhatják el azon frissen ; kénytelenek azt Vendelekre leverni, és fenekeiket több helyen , a' savónak tsorgására kifurdalván, eltenni, és böjtben , lehet mondani, tsak elvesztegetni: mert nem j ó , hanem büdös , és rothadt többnyire. Azt kell hát tseiekedni , hogy a' friss túrót golyóbisokba össze kell nyomni, és napon , vagy füstön jól megszáraztani. Mikor ezek meggyültek: illy szárazon apróra öszve kell vágni: véndelekre verni tömötten sorban , és jól meg paprikázni , 's illendően megsózni, édes tejjel vagy savóval igen gyengén megöntözni, és kővel lenyomtatni. Savó helyett egy meszszely bo r még job b egy vendéihez. Az illyen túró igaz tsak fele lessz a' frisstúrónak: de egy áron kél a' kövér sajtal. Láttam továbbá a' mura közben Magyar és Horváth Asszonyoktól közönségesen egy különös sajt vagy túró csinálása modjátis, és méltónak tartom mind azon házakra nézve megjegyzem , a' mellyek töb b cselédet, vagy munkást kénytelenek tartani. A' mód ez : Az édes tejet az Asszonyságok borjú gyomor savanyúval megoltják , gyenge tűznél melegítik , inig az szépen megturódzik , és közönséges túrós sákba kiöntik (némellyek a' savót róla leszűrvén a' gyenge túrót kézzel igen apróra elmor'solják elébb) , vizét kicsorgatják, és egy i0—12 fontos kővel mind addig nyomtatják , míg a'túróból minden viz kiszivárogván, a' mennykő sajt össze áll (mert igy nevezikt. E' meglévén a' 'sákból a' sajtot kiveszik, és a' vesszőből fonott szekrénybe, ugyan font cserényekre elrakják, és megszárasztván használják. A' szekrény egészen fűz vesszőből van fonva négy lábokra , hogy a' szél benne a' sajtot eza- / / . 7tc.sc. A Cazdanszonyi AfantdkYJT. 175 hadon fújja. Ezen végből a' sajtokat eleintén miudennapis megfordítják egyik oldalról a' másikra. A' szekrény a' ház íislökjéhen van helyhetve kivühől lakat alatt az egész szigetben és tovább is Ilorvátli-Országban. Ügy gondolom , hogy ez a' fogás ugyan a' Horváth Uri Asszonyságok találmánya , és némellyek különösen jól is készítik. Mentől frissebb a' sajt, és kövérebb az édes tej , a' mellyből készült: az ize annál kedvesebb édes-savanyú , és porhanyó. Ezen végre a' házi belső téli szükségre Kis-Asszony napkor kezdik az őszi tejből készíteni. Hogy pedig az édeses kedves íz rajta inkább megmaradjon : a' tűzről levett gyenge túrót, minekelőtte az elmor'soláshoz fognának, igen vékonyan szitált sóval meghintik. Ez egyébbaránt Szálának magyarvidékein a' Csobáncz, 's Badacsony vidékein is szokásban vagyon ; sőtt a' Szála vármegyei Gazdaszszonyok olly sajtot oltanak, és készítenek, melly a' Pármai sajtnál alig tartalhatik alább valónál. Ezt DisZelben, hogy több példát ne emlíltsünk Gyulakeszi mellett mind a' közbirtokosok, mind pedig a' tehetősebb haszonbérlők' házánál láthatni , és tapasztalhatni. Hogy a' sajt igen meg ne keménykedjék, míg gyenge : irósvajjal (némellyek tsak édes tejfellel) gyakrabban megkenik. De ha mégis igen megtalál száradni: én a'fellyebb leirt salétromos boros ruhával burogalom. KJ A ' tiszamelléki Magyar Asszonyságok1 tarhó csinálnsok is ide tartozik: annyivalis inkább , hogy az minden úgy nevezett fagylaltak (Sultz) nemei közt legtermészetibb , és kedvesebb ízű reggeli fálatozás, vagy llegonna (Jrííhflíícf) és más részeiben édes hazánknak egészen esmeretlen nyári hivesítő tej neme. 176 VIII. Szak. A Fejéiről.és Tej. Vajtsin. Készítését Borsod Vármegyében hajdan így láttam a'.falukon , és a' Miskolczi piaczon minden nyári reggel árulni. A' Gazdaszony az esteli , és reggeli édes tejet minden felestől, két három lábasban, vagy fazékban gyengén főzi. Ha a' fazék már ebéd lájjra egy harmadát elfőtte, és a' téj sűűdni kezd: az egyik fazékból a' kettőt teletölti, és újjra főzi gyengén. Majd tsak hamar ismét elfövi , vagy kigözöli a' két tejes fazék egy jó részéi: a' rnellyet a' Gazdasszony látván egyiket a' másikból tele tölti y a' tűztől elveszi . és elliadja hidegedni annyin*, hogy a' kifejt friss édes tej melegjével egyezik. Ekkor leviszi a'pintzébe, leássa a' tejes fazekat szinig homokba , és a' főtt lejbe egynehány csepp, vagy egy ka vés kalán borjúgyomo r savanyút ereszt, a' mint a' tej, több , vagy kevesebb. Ettől a' főtt tej megalszik , mint a' kotsonya; és ha jól kigözölgö:l belőle a' fövés közben a' víz , semmi savója se lessz három napigis. Másnap regnél felhozza a' Gazdasszony a' megaludt folt tejet , kabinnal eldarabolt lágy •búza kenyérre rakja, mint az aludt tejet szokás, és belől e olly kedves izíi a" Regonna , vagy U'sonna , hogy akarkiis megnyalja a' szájját után na. Ez az a' Magyar Asszonyságok Sultza (magyarul Tarhó). íme a' jó Magyar Aszszonyok is tudnak hát fagylalt eledelt készíteni, pedig olly fagylalt eledelt, melly a' leg egyiigyíihb és legtermészetesebb módon készül, és valóságos tejkocsonya , melly a' fűszeres plántának a' tehén által készített leg kellemetesebb szerzeménye lévén, minden más mesterkélt fagylaltakat fellyül halad. Mennyire meg van a' Magyarban az eredetiség! II. Rész. A' G. asszonyi munkákról. 177 I X . SZAKASZ . Az égettbor, rozsolis, puuts, ratafia, és szagos-vizek készítéséről. §. 93. A z égettbort én annyiban a' Gazdasszony foglalatosságai közé számlálom, a' mennyiben a' ház szükségére a' meggyet, baratzkot, szilvát, és más gyüraöltsöket kiszokta égetni; söt némely részét pénzéis teszi. Valóban a' Gazdaszszony a' ki örömest kedveskedik házi népének, hasznát elösegítni semmi termést sem hágy haszontalan el veszni; hanem tellyes erővel azon van, hog y mindenből, a' miből lehetséges, valamit készít, a' mivel a' közélet haszonvételét gyámolyíthatja. Ennél fogva a' háztartásra pálinkát is készít, 's erre legalább is a' huiladazó gyümölcsöt igen hasznosan alkalmaztatja. Semmitsem hágy a' j ó Házanya kárba veszni! Azomba a' nagyobb mértékű , és kereseti fő czikkelyként gyakorlandó pálinka főyés a' Házigazda dolga. íg y tehát nem ereszkedem abba , milsoda haszonnal, móddal, és formával lehetne nagy pálinkaházakat felállítani. Ezen tzélhoz képest, nérnelly jegyzéseket teszek, a' fcohyhabeli égetésre a' Gazdaszszonyoknak és szóllok: 1 ) A' kazánokról, és a' tüzelő konyháról. 2 ) Az égettbornak Való testek'elkészítéséről. 5 ) Az égetésről. 4 ) A ' Rozsolis, ratáfia, és pUnts tsináíásról. 5) Nérnelly szagos virág vizek'égetéséről, a' mellyek a' közházaknál patika nélkül is találtatok. Matériájokra nézve nem volna rossz , ha a' mi fazekassaink tserépből tudnák julalmassan, 12 1 78 IX. Szál. Az Ugettbor, Rozsolis tsinál. állandóan,'s tisztán, a' nagyobb , ós kissebb Lombikokat összeállítani ; de mivel még ez tsak kívánság; kenteiének vagyunk a' rézkazánokkal megelégedni, noha őket drágáilom is, nemis tartom egésségeseknek egészen. Közönségesen körültök ezek szükségesek a' megjegyzésre: 1. A ' kazánt tisztán, és nem görtsosen kell a' rézmívessel Isinállatni ; aziljyen munkát könnyebb tisztítani. 2 . Formájokra nézve a' kazánok jobbak, ha szélesebbek, mint. magasak, és derekok egyenlő kerék, nem pedig kartsúk, és a' nyákok nem igen szük, mint közönségesen szokás: mert ezekben a' gőz az oldalakban megütközvén viszsza foly a' törköly közzé. Erre nézve : 3. A ' sipkája is majd szint ollyan széles legyen, mint a' dereka, és tsak igen rövid , és vastag nyaka. Erre nézve a'nyaka'behajlását ollyan lassan kell bevezetni, hogy a' gőz egyenesen a' sipkában ütközvén, ennek hirtelen íegörbíilése által a' cseppek a' csőkbe folyjanak. Azomban az illyen széles sipkát a' ki tsináltalja, magasabbra hagyassa, mind rendszerint szokás, két tzóllal: mert külömben igen egyenesen szolgálván bele a' meleg: a' gőz nehezebben fog tseppekké válni. k. Nagysága a' kazánnak, seprő , törköly, és gyümölts égetéshez, és a'Gazdasszony erejéhez képest l és legfelepp 1 l/ » akós lehet. A ' drágább italoknak, mint a' rozsólis, eper, kajszin, őszibaratzh,meggy , cseresznye, és a'szagos vizek égetésére, a'gazdasszonyok réz , vagy bádog 10- 12 úszés lombikot tartanak. Tsévesse, vagy hűtője e'nck egy kisded üst, a' melly a' lombik sipkája' nyakához van forrasztva, és belőle a' melegvizet tsapon le lehet ereszteni, II. Rész. A' G. asszonyi Mániákról. 179 5. A' tsőkre azt jegyzem meg, hogy azon végek , mellyen a'sipkával összeragadnak, tág , széles legyen, és alább alább minél szűkebb. Mentől hosszabbak a lsők,é s mentől nagyobb részek van szüntelen hideg víz alatt: annál több lessz az égeltbor. Hét akós kazánnak 4 172 lábra kell a' tsők' hosszúságát hagyatni. 6- A' katlan , mellyen a' kazán áll, tsak ritka helyen van jól tsinúlva. Ha az igen szűk és alatsony, és a' kazán igen mellyen le mehet be ­ le : a' lángnak nints elég helye a' megfbrgásra. Ha a' szél egyenesen befújhat a' katlan' száj jón : n'láng hátra fog szolgálni , és a'kazánt tsak hátúi forralja. E'miatt jóval is kevesebb lessz az égettbor. Ha tehát a' fazék tsak épen a' fenekéről me ­ legszik , a' törköly benne gyakran mégis ég már akkor, mikor még a' többi része hideg : úgy kell tehát a' katlan boltozatját tsinálni , hogy a' fazekat egészen a' füléig leereszteni lehessen, és így a' melegség a' törkölyt köröskörűi érje , és ne tsak a' feneke melegedjék, és a' szél bele ne fújjon. 7. Ha a' katlant ollyan helyen lehet tsináln i , a' hol a' víz (ha a' szükség kivánja) magától tsatornán befolyhat a' Cséveshe , vagy Csöskádba : a' munkát nagyon segíti. A ' Cséves 2 akós kazánhoz öt akós, és magas szokott lenni, nehogy benne a' víz fenekéig melegedjék. A ' lombikok tsak Viis lábon állatlak: de job b ha kitsiny katlan rakatik hozzájok. §• 95- i Égettborn >k mind jók azok a' gyümöltsök, a' mellyeknek édes levekbÖl valami bort lehet a' forrás által készíteni. Illyen a' szőlő , szilva, baratzk, meggy, alma, köitvély, gabona , kolompér,é s földi bodza termése 's a' t. mindezen 12 * i8u IX, Szál: Az Égettbor^ Rozsolis tsindl. gyümölcsökben bennt van ugyan az égetlbor: de úgy bepólálva , bog y mesterség nélkül a' többi testektől külön választani nem lehet Ez a' mesterség egyik a' megforrás , a' másik a' tüz. E' nélküí égetbor nem lessz. Hogy tehát az égetésre ezek a' testek elkészüljenek, ezeket kell megtartani: 1. A ' szőlő , vagy ennek leve a' must, míg meg nem forr: nem ád égettbort; és mentől egyene'lenebbül forrottmeg, 's régibb valamelly bor : annál kevesebb Spiritust lehet a' tüz által belől e kihúzni. Errenézve ha valaki színbort akarna kiégetni, azt válassza, mentől újjabb, és mentől nagyobb edényben mehetett egyszerre forrásba. 2. Mikor a' borok Mártziusban sej röjöUről levonatnak , a' seprő már tele szívta magát spiritussal. Errenézve míg azt ismét ki nem gözölgi magából: az égetéshez kell fogni. A ' régi seprő erölelen. 3. A ' törköly a' seprővel ellenkező természetű; mert ha tsak elébb meg nem forr, valamint a' múst: nem ád égettbort. Ennek megforrásával nem egyformán bánnak a' Gazdasszonyok , Némellyek a' törkölyt nagy gödrökbe be ­ tapodják, szájját betsinálják, és mintegy Novembe r végén , vagy későbbis felbontják ; és részenként kiégetik. Ez a' mód , ha a' legjobb rész mustot élnem inná, nérnelly tekintetben nem volna legrosszabb. Mások azt vagy levesen, vagy a' kisajtolás után kádakra tapodtatják, és szájjokat sárral betapasztatván, majd tavaszig is így tartják, és a'kor égetik. Itt sokszor az a' kár, hogy a'törköly megpenészlik, és etzetesedik: a' hol pedig már etzet van: a' Spiritusnak nagy része elenyészett* U. Mentől húsosabb a' szőlő, annál több lessz belőle az, égetlbor, A ' vizes esztendöbéli //. Rész. A' G. asszonyi Munkáiról. 181 termés, éretlen , vagy rothadt szölőtörköly kevesebb spirilust ád. Minden 10 akó j ó törkölyből egy akó , az az 64 Itsze égettbort lehet várn i : ha rossz 12 —14 akó ád ennyit. A'seprővel is igy van a' dolog. A' jó bornak gyökeresebb a' seprője , és 8 akó , 64 Itsze égettbort ád ; külömben ennyi spiritushoz 10—1 2 akó seprő kívántatik, jó erejű 4 akó szinborból rendszerint egy akó égetlbor szokott lejönni. De.itt azt meg kell jegyezni, hogy ha valaki tiszta bort éget k i : a' moslékját, a' melly az égetés után a" kazánban marad, nem kell kiönteni: mert ebből , ha hozzá tsak kevés itsze jó etzet töltetikis, a' melegen jó etzet lessz 14 nap alatt. Ebből egyszersmind kitetszik, hogy az égettb o r készítéssel az eczet főzést hasznosan öszve foglalhatni ; a' mire azáltal határoztatik el az okos Gazdaszszony, ha látja hogy a' borából készülendő pálinka, és eczet azon kívül, hogy job ­ ban , és bizonyosabban is elkel, mintsem a' bo r maga , még tüzelés', és fáradság' jutalmát is meg téríti. Erre előprobák kívántatnak, 's nem j ó vaktában hozzá fogni. Ott, a' hol a' bo r bőven terem ugyan , de még sints olly nagy divatban , mint a' pálinka, mint p . o . a' többek között a' Bánáti Oláhoknál, ezen nyerekedés nem volna haszontalan. Éf ~ t^^l^^^^^V. I :•• •' 'Cf: • A ' szilvórium egy a' legnevezetesebb égettb o r nemek közül. E' körül ezek a' megjegyzem való dolgok : 1. Minden szilva jó ugyan a'kiégetésre, még a' kökény, és sózókais ; de a' mellyiknek sűrűbb édes a' leve : több spirilust ád. A ' nyári, gömbölyű , nagy szemű Boldog asszony, duránlzi , io2 /A' . Szak. Az Égetlbor, Rozsolis tsinál. és hosszú , vagy a' mint mások nevezik BerzenIzei szilva legtöbb spirilust adnak. 2. Mentől érettebb ez a'gyümölts ; és egyenlőbben megförr: annál bizonyosabban le jön 5 ukórúl egy akó Silvorinm. De ha a' szilva kazán , vagy az égetés rossz : 11-1 2 akó ád egyet. 3- Jól tselekszik ugyan a' Gazdák hogy a' férges szilvát hordókra szedetik; de elégedjenekmeg , ha io—1 2 akó , ók Ilsze .Szilvóriumot fog adni. 4. A ' szilvához nem tanátsos egyebet, kajszin , és szőrös baratzknál keverni, és az almát, 's körtvélyt job b külön edényekbe szedi tni; mert mig az alma megforr: addig a' Szilva megrothad , és nem ád égettbort. 5. A ' hol sok a' szilva: idő is sok, és hoszszas kivántatik annak kiégetésére, és mig egyik hordóról a' másikra kerül a' sor, addik a' szilva elérik, és erejét elveszti. Hlyen helyen nem a' Gazdasszony a' Pályinkás, hanem az Árendás: és több 's nagyobb kazánjai vágynak. §• Q7« A z almából, és Körtvélyből is lehet égettbort kihúzni; de ehe/is nérnelly fogások szükségesek úgymint: 1. A z alma , és körtvély mentől érettebb, annál job b égettbort ád. A' körtvélynek sokkal erősebb a' pályinkája. Errenézye a'rothadt almát job b Etzetnek kisajtolni , mint Egettbornak főzni. 2. A z alma, és körtvély igen nehezen forr meg egvenlően ; sött a' megftnrás a' rothadással úgy együtt jár, hogy a' szemes Gazdasszonyt is megtsalja. Erre nézve úgy szokás vele bánni ; hogy az alma valami vallóban apróra megtöretik , az ut«n hordóra töltetik , és gyakrabban megJtcvertetik, míg pieglevesedik; és fprfanj kezd. //. Rész. A' G. asszonyi Munldlrúl. 1S 3 Némellyek a' megtört almát kisajtolják , és a' levet egyfenekü hordóra töltvén, ha megforrott, kiégetik. Az első mó d könnyebb , és több pályinkát ád. Jó leves érett alma 8—Q akó ád 6/i Itsze égettbort. Ott. a' hol sok vad gyümölc s terem, 's belőle etzet sajtoltatik, a' vadalma, és körtvély torkolót is kifőzik. Az illy helyeken a' tüzelés rendszerem csekélységbe kerül, 's igya'ía ' értékét a' bor kevesebb pálinkátska is megteríti. §. 08 . ^ A' gabonábólis szoktak égettbort főzni. A' búza legtöbbet ád ; a' kukorilza pedig legjobb izüt A' jó rozs sem utolsó, kivált egy harmadrésznyire búzával,, vagy árpával megkeverve. Ez a' Zsidók dolga , nem a' Gazdasszonyé. $• 99- A ' Földibodza gyümöltseis megérdemli, hogy a' Gazdassz >ny a' Ház-szükségére kiégesse. Erre ezek a' jegyzések szükségesek: 1. A ' Földibodza mikor egészen fekete: lemetéltetik gerezdestül , és hordókra hordalik. '2. A' hordó a' napfényen áll, gyengén betakarva , a' gyümölts tsomoszlóval összetöretik, és napjában kétszer is megkevertetik. 3. Meg kell várni , még megforr; külömben mint más gyümöltsbőlis , ebbő l se lehet spiritust kihúzni. A' megforrást a' tetején való buboré ­ kok , és valami bor szag eléggé megmutatják; de megetzetesedését nem kell várni. Egy akos lombik legalkalmatosabb hozzá, és a' tsendes tűznél való égetés, mint a' fáin Szilvoriumhoz. Ize leginkább közelit a'gyümöltsök feözzul a' Szíva Spiritushoz. 10 12 akóból egy akó Pálinka szokott tsepegni. Hog y semmi szaga ne maradjon : másodszor, összetört baralzk, vagy szilva magra öntetik fel a' kazánba, és gyengén égettetik. 184 IX. Szak. Az. Égettbor, Rozsolis tsinál.. §. 1Q0. A' hol más gyümölts nints: a' kolompárból is szoktak Spirilust égetni. Az alföldi fekete ritka földben bőven megterem , és mivel ott se erős törköly , sem egyéb gyümölts nints: a'házi szükségre lehet égetni. Ezeknek kedvekért leirom az elkészítés módját: mert késziltetlen , vagy nyersen égetni, büdös is, kevésis. 1. A ' koloinpér laposra megmetéltetik, és szellős helyre kileríttelvén , megszáraztatik , annyira ; hogy nedvességét és kedvetlen szagát levelkezze. 2. E' meglévén, száraztóra töltetik, mint az árpa máltz. Itt megszáradván , malomba megy , és megdaráltatik- Száz font nyers kolompárból 25 font darált szokott kikerülni. 3. Tizenkét font darákra szokás először lágy meleg vizet tölteni, mint egy 50 itszét, és ezzel kevertelvén, kevés idő múlva ismét annyit forróan. Minekutánna két óráig így áll: ismét töltenek reá 180 itsze vizet hidegen , hogy az egész keverék tsak olly meleg légyen , mint a' kifejett téj. U- Ekkor élesztőt tesznek bele , mint a' gabona darákba, a' mitől 48 óra alatt megforr, a1 mikor kiégettelik, mint a' gabona , és ád kétszeri leeresztésre l 6 ilsze jó izü égett bort 1814-ben láttam; de magam nem próbáltam, és tudom, hogy az alföldiek is : inkább gabonát égetnek , mint kolompért. Ha gabona nints: á' kolompár is jó ; annyival inkább , hogy az alföldön igen bövö n fog teremni, ba a' gazdák ennek termesztését beveszik magokhoz , mint a' Nemes Kunság elkezdette. §. 101. A z égetésre ezek a' jegyzések szükségesek: II. Rész. A' G. aszszonyi Miinldhröl.' 185 1. A ' lombikot, vagy kazánt soha se kell egészen tele tölteni; kühimben azt a' tűz felemelvén , a' tsőn kifolyatja ; hanem egy bak arasztot, vagy a' kazán behajlásáig üresen keli hagyni. 2. A ' megtöltés után a' Hütö , vagy Csévés helyre igazíttatik , és szinig hideg vizzel megtöltetvén a' kazán alá erős lángoló tűz gyujtatik. Hog y a' törköly a' kazánhoz ne égjen, többször megkeverik az égetők. Ha már a' kazán' válla olly meleg, hogy a' tapogató kéz el nem állja: a' sipkát rá kell tenni. 3- Hogy a' göz sem a' sipka , sem a' tsök' öszszeeresztéseken -ki ne mehessen : a' nyílás be - tapaszlatik. A ' tapasz így készül: végy égetett agyagot, törd apróra , és keverd meg lenolajjal, a'mellyben fejér pUjbásztegyelíteltél. Némellyek vizes ruhával tekerik által. Amaz job b ennél;d e drágább. k- E' meglévén sebes lángoló tűzzel kell a' törkölyt forralni. Azután pedig , mikor már a' törköly, felforrott, a' katlan szájját kell téglával kissebbre venni, és tsak a' földszint hagyni eg y kis likat , hogy a' pártüz el ne fúljon , és a' meleg egyenlő maradjon. Végre pedig ez is bedúgatik, és a' hizagok betapasztatván ; a' kazán a' katlannak egyenlő melege által fő , gőzöl, és tsepeg. Ha a' lassú fövés megtalálna állani , a' tégla elölni, ki kell nyitni, és a' tüzet eleveníteni. 5. Ha a' fazékban nagy a'meleg : a'gő z tseppekké nehezen válik; azért is az égető a' sipkát, és csőket minduntalan megtapogatja, és ha igen melegeknek érzi , több rétekre össze hajtott hideg vizes ruhával betekeri, vagy teríti. Ha a' csök füstölnek : hirtelen a' tüzet kell kirántani. Ha sebesen tsorog a' pályinka, a' sipkát kell vizezni. 0* A ' mi először folyni szokott > az igen ke- 1$7 IX. Szak. Az Egettbor, Rozsolis tsinál. seru , és erÖs : közönségesen ugrónak hívják. A' másodszori égetéshez szokás az ugrót keverni, fín az ugrót soha sem veszem külön. 7. Még az égettborba mártott pamut a' gyertyánál lángot kap , addig mindég lehet a' kazánt folyatni; de ha . meg nem gyulád: kibontatik a' fazék, és kimosatik minden égetés után. Egyúttal a' hűtőben is meg kell kézzel próbálni a' vizet. Ha az meleg: először tsak lenekig fel kell keverni. Ha ismét meleg; ki kell belőle meríteni, és hideg vízzel, vagy darab jéggel meghidegíteni. 8 - A z egyszeri égetés után az égett bor gyeng e : azért is, másodszor is a' kazánra szokás azt fel önteni, és még egyszer kiégetni. Ennek jóságát azzal próbálják meg a' Gazdasszonyok , hogy az üveget megrázzák jól. Ha az égettbor szinén semmi folt vagy takony nintsen, és habzik, vagy gyöngyszem forma tartós buborékokat tsinál; azt elég erősnek tartják: de ennél job b mód az , ha az embe r egy üveg poharat vészen , és égett bort tőit bele , ezt előbb megmérvén meggyújtja , és minekutánna elégett: megméri a'vizet, ha nem többé egy harmad részénél a' beiöltött égettbornak. Ha több : gyenge a' pálinka és nem hetven próbás: ha kevesebb, igen erős. így kétféle égetéstis egy munkával meg lehet próbálni; és ha egyik igen erős , a' másik igen gyenge , bátran össze lehet tölteni. Q. Sokszor megesik vigyázatlanságból , hogy 8Z égettbor, kozmát kap , vagy megfíistösödik , a' mint nevezik. Ez onnan van, hogy a' törköly a' fazékhoz hozzáég, és e' miatt a' Spiritus büdös , és rossz ízü. Ezt ha tapasztalja a' Gazdaszszony : válogas-sa ki a' konyhán a' legjobban kiégett szeneket, és apróra megtöretvén, szitálja meg. E' meglévén, a' füstös égett bort elegyitsp meg vizzel, öntse fel a' kazánba, és beléke- i7. Rész. A G. aszszonyi Munkáiról. 186 vervén, egy jó össze marok szénport, még egyszer tsendos tűznél folyassa le. A' szén a' kozmát magához veszi, és az égetthor jó izű lessz. Némellyek a' szén helyett egy darab jó házi kenyeret, és 8. Itsze spiritushoz négy lat hamuzsirt tesznek, egy hétig így áztatják, és azután még egyszer letsepegtetik. Ez 'Sidó fogás. § . 102 . A' Magyar Gazdasszonyoknak különös tulajdonságok a' Vendégeknek szívesen látása ; de ha mindent pénzen kell venni: sokba kerül sok Háznak a'szívesség. Erre nézve hogy a' Gazdasszony se rosszért , se pedig azért, a' mi a' maga házától kikerül, pénzt ne adjon , szükségesnek látom némelly nevezetesebb rozsolisok job b készítése módját itt megjegyezni. A' rozsolis tsinálásra ezen fogások szükségesek: 1. A' rozsolis az égett bortól gyengeségével , édességével, és- illatjával külömbözik. Érre nézve ha az égettbort ezen bárom tulajdonságokkal feltudjuk ruházni : ö is mindjárt rozsolis lessz. Gyengeséget ád neki a' viz , édességet a' tzukor és jó illatot a' fűszer. Megvizezni , és megédesíteni legkönnyebb, de illatot adni neki , nem mindenek egy módon szoktak. 2 . A ' fűszerek vagy kemények, vagy virágok. A'keményeket (minemű a'szegfűvirág , szeretsendió , fenyő , kömény , ánis , haratzk , mandula magok) meg szokták törni , és vizzel egyelítelt égett bort rajok töltvén , harmad napig áztatni t. i. minden négy itsze jó égett borhoz egy itsze hó , eső, vagy főtt forrásvizet szokás tölteni : mikor pedig már ezen Fűszerek' illatját magához vette : lombikra töltetik , és tsendes tűznél kiégeltelik. 3. Hozsolisnak mindenkor legalább három- 188 IX. Szál. Az Égettbor, Rozsolis tsinál. szor leeresztett tiszta és kedves izü égett bort kell fordítni. 4. Ha a'rozsólist virág szagúvá akarjuk tenni , minemű a' rózsa , és narants virág , 's héjjá 's a' t. nem szükség újjonnan letsepegletni lombikokból ; hanem a virágokra tsak jó égett bort töltünk megvizezve, és a' líeaumü r mértéke szerint 80 gráditsig megmelegítjük, és azután italos papiroson által szűrjük. 5. A ' rózsa-rozsólis igen ritka. Ezt úgy tsinál juk , hogy a'legpirosabb rózsákat megszedjük, üvegbe tesszük , és rá vizzel egyelített égett bort töltünk , és gyengén megmelegítjük. Minekutánna a' rózsa egészen meghalaványodott, 30—40 tsepp vitriol spiritust töltünk rá. Ez a' rózsának elébbeniszép szinét meghozza , a' mikor azt megszűrjük , és a' rozsólis rózsa színű és illatú lessz. 6. Hány féle fűszer kevertessék együvé : az a' Gazdasszonytól függ. A ' Perszikóba ninls egyéb öszve törött baratzk, keserű mandola , és szilva magoknál. Ezeket némellyek forróvizzel, borító hártyájiktól elébb megtisztítják, mintsem megtörnék ; mások pedig tsak minden héjastól öszvetörik; és így készítik, hogy 8 itsze jó égett borhoz vesznek 40 lat baratzk magot, és ezt apróra megtörvén, az égett bort reá töltik,'s 24 óráig meleg helyen tartják, és azután kiégetik. Minden esetre jobb , ha a' baratzk, mondola , és szilva mag előbb borító hártyájától megtisztíttatik , 's azután törik meg a' mondott haszonvételre. Az említeti magvak hártyájában tulajdon nemű rágó keserűség vagyon, melly az egésségnek ártalmára tétetik az italba. A' fiozsólisoknak piros színt így szokás adn i , hogy egy kevés lakmuszt tesznek az égett borba , minekelőtte az olvasztott tzukorial megédesítenék, és azután megszűrik, IX Rész. A G. aszsconyi Munldlról. lPO 7. A z a' nevezetes Ratáfia nem egyéb , hanem kisajtolt jó illatú alma, csereSnye, meggy , baratzk, birsalma, manna, eper, czitrom, vagy narants léwe l , viz hetyett meggyengített finom égettbor, a' mellyet oszfán fa héjjra, szegfűre, és coriándrumra feltöltünk , 's 24 óráig így hagyván megszűrjük, és megédesítjük. 8 Mellyik főszerből mennyi kell, az a'Gazdasszonytól függ; hogy mellyik illatot akarja a' rozsólison éreztetni; és ebből többetskét vesz , de sokat egyikből se kell. 3-4 kés hegynyi egyből egyből egy itsze égettborhöz elég. Q. Ezen módok szerint elkészíttetvén a' ro - zsólisnak való égettbora ' megédesítés marad hátra. Ez úgy esik meg , hogy egy tsészébe teszünk kél tojás fejérét, és kevés eső , vagy hó vizet töltvén hozzá, vesszotskével tajtéknak habarjuk. Ezentúl a' tzukrot darabokra vagdalván , vizzel meglágyítjuk, tiszta edényben tűznél megolvasztjuk, a' tojás tajtékot beleöntjük, keverjük, felforraljuk, és a' tajtéktól megtisztítjuk. Végre egészen meghagyván hidegedni flanellposztón általszürjük, és a' fűszeres égettborba töltünk belőle annyit, hogy édes légjen. Egy font tzukorral négy itsze rozsólist meglehet édesíteni. 10. A ' kedvesebb italok közzé tartozik még a' Punts is. Ezt sokféleképpen készitik. A ' közön ­ séges mód ez : Végy hat édes narantsot, és ugyan annyi ezitromot., hámozdmeg , és fatsardki a' levét, tölts hozzá két itsze jó égettbort, és hat findzsa theál , olvasszmeg hozzá két itsze vizben egy font czukrot, és két tojás fejére tajtékját, szürdmeg, és melegen add asztalra. De még job b , és kellemetesebb izü lesz ezen ital, ha narancs, vagy czitrom czukorral ké ­ szíttetik. A'narancs, és czitrom czukor a' kö ­ zönséges fejér czukorból az által készül, hu a' IX. Szaí. Az Égettbor, Rozsolis tsinál. ÍQO czukor az említett gyümölcsök héjjúhoz dörgöltetik. Ekkor tudniillik a' narancs, és czitrom héjban lévö fűszeres j ó illatú olajt a' czukor ma. gába veszi, mellyet azután az általa édesítendő itallal is közöl. 1 1 . Az úgy nevezett Királypuntsot igy tsinál j ák: Veddle hat narantsnak, és annyi czitromnak .a' héj ját, és ezt tiszta borból égetett égettborban áztasd négy nap , azután olvassz 3 font czukrot, és azt tisztítsdmeg négy tojásfejére tajtékjával, és hat itsze vizzel. Töltsd reá a' czitrom héjjas égettbort, és edénybe tedd elnyóltz hétig, a' mikor italos papiroson szűrd által, és fele vizzel vagy theával feleresztvén , szűrd butelliákra,'s a' mikor kell melegítve add asztalra. A' mandola tej egy nevezetes háziszer hőség ellen: de sok helyen nints patika, nints mandola , vagy a' beteg nehezen várja , míg megkészül. Tehát hogy ebben a' Gazdasszony rövidséget ne lásson; és minden órában készíthesse: ide írok egy könnyű , és jó módot , a' mellyet magamis gyakorlok. Veszek t. i. 2 font mandolát, forró vizzel meghántom a' hártyájától, megtör öm apróra, és hat itsze vizzel feleresztvén, kiszívatom; végre megszűröm vastag ruhán , és tzukorral ínyem szerint megédesítem* 6 lót mandolából tsiuált tejhea rendszerintiegy loth czukor kivántatik. E' meglévén tiszta edénybe töltöm, és tűznél tsendesen mind addig főzöm, ha egész nap tartis, míg még nem sürüdik szirup formá:- ra. Ha e' meg van : hidegen ezen mandola szirupot edénybe töltöm ; bekötöm ; és hives helyre elteszem. Ha rá szükségem van: előlveszem , és egy evokalánnyit vizzel (elkeverek, 's mandola tejem egy pillantás alatt van. .//. Rész. A' C. aszszonyi munldlról. 191 §. 104. A' rózsaméz, szappanspiritns, és szöllőzsir ollyan Házi orvosságok, a' mellyekre esztendőt által több , mint egyszer van a' háznak.a' külső sebekre nézve szüksége. Errenézve , hogy illy kö ­ zönséges szereknek készítéséért ne kellessék sok helyekben messzire a1 Patikába küldeni, készítések módját ide írom : 1. A' Rózsamézhez végy Szép száraz piros Rózsát - - 6. Loth. Tölls reá forróan forrás vizet 3. Font. és hagyd így három óráig állani; az után szűrd által italos papiroson, és tégy bele szin mézet - - 6 . Font. és főzzed mind addig, míg szirupnak megsürüdik,'s ugyan töltsd üvegre , és tedd híves száraz helyre. 2. A ' szappan spirilushoz végy közönséges házi fejér szappant, és metéld apróra 6. Loth. Tölts reá erős tiszta égettbort. 1 \ Font. Tég y hozzá levendulavizet. ^ Font. Hamuzsírt - 1. köntinget. és keverd együtt mind addig, míg ezek ösz-» veolvadnak, és megszűrvén töltsd üvegbe . 3. A' SzőlŐzsirhoz, a' . mellyel a' szél által kifújt szájj széleket, és megrepedezett tsetsbimbókat kenik, végy fekete szőlő levét - - - 3. Loth, Friss Irósvajat - - R. Loth. és főzzed eggyütt gyenge tűznél mind addig , mi'g a' vize mind kigözölög. Ekkor megszűrvén , olvassz bele sárga viasszat. U. Loth. Hogy kedves szagú legyen, lehet belé rozsa , vagy más szagos vizet tölteni két három latot, és egy kevés sáfránytis. §• 105. A ' szagosvizeknek mitsoda hasznokat tudják 192 /-X. Szaí. As Égettbor, Rozsolis tsinál. a' Gazdasszonyok venni : én arról nem szóllok J hanem tsak megelégszem némellyeknek égetése módját elöladni. 1. A ' levendula, bodzavirág, í'sóp levelek, rozmarin, zsállya, majoránna, tzitromfű, kap o r , fodormentha 's a' t. mind egy forma mértékben , és módon égettetnek viznek p. o . Vegyük a' levendula vizet, és ebből végy szépen megszárogatva levendulát, vagy e'nek virágját 1 Font. Tölts reá Mártiusi hó , vagy esővizet 8 Font. áztasd egynehány óráig: tedd lombikba , és gyenge tűznél tsepegtesdle felét, és töltsd üvegre. 2 . A ' rózsavízhez a' legszebb parlagi, vagy Kerti Rózsa levelekből szedj. - 1 Font. Ez lágy sóval gyengén begyúratik egy fazékba, és \k napig pintzében , vagy más száraz, hideghelyen , jól bekötve így áll. Akkor feleresztetvén , igen igen tiszta (mint az eső , Mártiusi hó , és forrásvíz) vizzel, lombikba töltetik, és kiégette tik. 3. A ' fekete cseresznye vízhez a' cseresznye megszáraztatik, és minden magostól öszvetöretvén belőle 1 font: rátöltetik tiszta forrás, vagy eső viz 8 font, és minekutánna 12 óiáig így állott, lombikba létetik, és kiégettetik. k. Az úgv nevezett Magyar Királyné vizét íg y készitik: Végy négyszer leeresztett égettbort három részt: rozmarin virágot (a' levele szinte úgy jó ) két részt: a' kettőt tedd egy üvegbe , dugdbe szorossan , és tartsd meleg helyen ötven óráig; azután tsepegtesd le lombikból, mint a' rózsavizet, 's mást szokás. A' köszvényesek minden héten l-szer egy köntinget szoktak belőle bevenni éhgyomorra , és vele minden nap mosdani. Erről a' vizről azt írják Erzsébe t Királyné , a' Róber t Károl y Felesége neve alatt, hogy egy esmér ellen remetétől tanulta, 17. llész. A' G. assszonyi Munkákról. lfj.t és úgy meg szépült tőle > hogy Őtet,noha 72 esztendős volna, a'Lengyel Király megkérette,a'mi épen nem igaz a' Históriákból; de hog y a' szép Magyar asszonyt szebbé teszi: azt tagadni nem lehet. Vágynak még más számos j ó illatú kerti, és mezei virágok is, mint a' liliom, szegfű, széles menta, Kakukfü, mellyekböl az előterjesztett mód szerént kiváltságához képest kellemetes mosdó vizet párolhat a' szorgos Gazdaszszony. A ' szőlő virágból készült szagos víznek felette kellemetes vidító illatja vagyon ; de ez sokba kerül ; mivel általa sok gyümölcs semmivé tétetik. X . SZAKASZ . A ' gyümöltsök befőzéséről, és zöldségek télrevaló betsinálásáról. S. 10Ö. A' külömbféle gyűmöltsöket a' Gazdasszonyok vagy egészen zöld , és éretlen, vagy pedig zsendült korokban szoktak üvegekre betsinálni, és felyul rajok czukrot, vagy , a' mint kitől kilelik, színmézet, vagy forralt édes mustot tölteni. Hogy a' gyümöltsök ezeket meg ne változtassák , s' forrásba ne menjenek: ezen leveket különösen kelletik hozzájok elkészíteni. Ezekről tehát'néraelly jegyzéseket fogok sorjában tenni. §. 107. A' gyümöltsök belsinálásához a' czukor e • képen készíttetik el: I. Mindenkor azt a" czukrot kell venni, a' mellyik legtisztább, és keményebb;. A ' konyha czukrot soká kell tisztítani. Melly szerint a' mit az árrában nyerünk, a' mértékbén elveszítjük. • 13 194 X. Szak. A Gyümúltsól befőzéséről. 2. Minden font gyümölts betsinálásához ugyan annyi font czukor kívántatik. A ' ki kevesebbet tesz :a' betsináltat ujj onnan kell neki nem soká betzukrozni, ha tovább akarja azt tartani : és így a'rest többet jár, a' fösvény többet költ. 3. A ' czukrot apróbb darabokra kell vagdalni , és vizzel meglágyítani. E' meglévén, széles, alatsony edényben tűzhöz tétetik , és tsendesen felolvasztatván , végre felforraltatik, és tajtékja lehányatik. A ' ki még jobban meg akarja tisztítani, tojás fejérit habar belé , a'mint felyebb elöl adtam. Rendszerint 3 font Czukor megtisztításához 5—6 tojás fejére kívántatik, és egy fonthoz kettő. 4. A z e'képen megtisztított czukrot a' gyümölcsök külömbfele betsinálásához ritkábban, vagy sűrűbben kell a' tűznél befőzni. A ' legelső gráditsa a* czukor megsűritésének az , midőn egy sima forgátsot bele mártván, arról a' czukor mint a' czérna elnyúlik : de végre elszakadván tseppé válik. A ' másik gráditsaz, midőn a'czukor addig forr a' tűznél, ínig gyöngy forma apró buborékokat kezd {elhányni, és olly nyúlós , hog y többé el nem szakad, és tseppé nem válik. Ez az a' grádits, á' mellyet a'gyümöllsök kivannak. §. 108. A ' szinmézzel, ha a' Gazdasszony azt jól elkészíti, és a' mi a' maga házától kitelik, pénzen nem akarja venni: szintúgy betsinálhatja gyümöltseit, mint a' tzukorral. Erre ezeket kell megjegyezni: 1. Mikor a' méhekel felverik , a' legfejérebb méz táblákat kell kivagdalni, és külön cdénjhe szedni. A ' rajméz illyen szokott lenni. 2 . A z illyen mézet tsak gyenge meleg helyre