MAGYA R
HÁZI GAZDAASSZONY.
SZERZETTÉ
N. NAGYVÁTI1 Y JÁNOS ,
TSt ZAL A VÁRMEGYE I
TÁBLABÍ R Ó.
MÁSODIK KIADÁS.
PESTEN , 1 83 0.
TKTKIÍZAI T R A T T N R II .1 . M. l's KAROLY I ISTVÁ N
KÖNYVNYOMTAT Ó INTKZKTKMN '
I t
A' böHs Asszony építi az ő házát: de a' bolond az ó'nniin
kezeivel elrontja azt.
Salamon Péld. 14: I.
\
265913
R
2
ELŐBESZÉD.
H armintz esztendeje szintén, a' mikor a' HazíGazdasszony elkészítését megígértem. Sok idö !
úgy hogy az egészen megöregeaett addig, míg
kitanult. E' nem tsuda : mert e y jó Gazdasszonytól sokat kivannak a' Férjek. Én itt magamat értem, és nekem kellett olly hoszszú időt a'tanulásban eltöllenem , hogy a' kezdőknek tétovázás
nélkül megmondhassam: Ezt tedd , 's így csináld. A' sok tudakozódás, a'sok próbatétel, és
hibás útmutatások, a' kedvetlen megcsalattatáson felni minden melleslegvaló időmet mege
mésztették.
De mind ezt nem sajnálom, ha fáradozásimat a' Magyar Aszszonyságok, mint Anyák , vagy
Házi-Gazdasszonyok jónak találják , és nekik Le
ányaik ki tanítását e 1
részben megkönnyíteni.
A' mi ezen Könyvben van, az meg van több
Asszonyságok által 's magam házánál többször
próbálva, és nagy részben Magyar Asszonyságok fogásai. Az idetartozó Magyar írókban pe
dig sem egész, sem szoros megválogatás ;é s Hazai fogás még-inkább nein találtatik.
Azok az Asszonyságok, a' kik engem hol
itt, hol ott, hol ebben, hol amabban útba vezettek
és házi igazgatásaik által a' Hazának, ez vagy
1*
IV
amaz vidékében magokat mások előtt érdemesekké tették, rá fognak azon számos fogásokra
esmérni, a' mellyeket tolok írtam le , és a1
mellveket kérésemre megpróbáltak, söt mégis igazítottak. •
E' szerint az én Hazámbeli. Asszonyságoknak is van mivel büszkélkedni. Van nekik kirekeszloleg tulajdon, van köz , van olly fogások
i s, a' melljet más országbeli Asszonyságoktól
tanultak, rámára vontak, és meg is javítottak.
1
Ezt a'hazai érdemet azok az írók , a' kik
az én iégtötésetrí után a1
Magyar Szépnem gazdasszonyságán javításokat fognak lenni,, soha el
ne mozdítsák szemek elöl, igy meszszrbb, fognak menni, és az Asszonyságok magok fogják
őket azokba utasítani, a' jnellyek még elmaradtak , vagy nálam híj jánosan vannak feljegyezve*.
• * [ ••' \*A -''bitomgom,-. ivúifü
Nagyváthy.
• E L S m :rK- E g-^'Z.'
f
'A* -
!Ga&dasszopyságr.ól. ::közciisége!
seii.'•
S
J
é ?\;.; I. SXA'K A s;
^ , ; :
•
;
" ' sisA
- ''Serkentő '(EiiiíekMön^ 1 7
.'
, az ÍE s zte n dőne k i a rHőlna p i aiL.an.
Kó<í J Jfrjffli n«' " ;'>:;( ui h > ,P ' -
-ijo. « ••«.«•/ , {!••;{• :;;o-J]l'^ns » -ío ; a b :!;';<:•••
•-'i'iíj ;lötó i n-i .ül V. t.il- >JÍ -f-»--D :u.^'^.-/jton?.ith r.
oI» . ni'»«i'ih?)-l:> íU> IxM .»n;!r!t»(:rr: l.-vjrih ! sr.r-
• ( . , , , n
/ « n " ci r i us. ,
A_ fejér cseléd az Országnak nagy részében újj
esztendőkor tallózik. Tudván ezt .a? gazdaszszony , az, elmeneíidŐktöl még" az ,ugy, nevezett
csonka héten mindent,- a'mit néki.ek >a' múlt esztendőben illyenkor használás, vagy, gondviselés
végett Jnventariom szerint kezökre adott, kérjea
elő , és yisgálja meg darabról darabra 1
, ta.eljyik ,
vagy mitsoda minemű karban van. .Vegye.számba , kinek mivel tartozik még bére' fejében.,. és
azt pontosan fizesseki. ,
2. Azoii eszközöket, és. szerekét, mellyek él
koptak, szakadtak, vástak, vagy romiattak , az
Inventariomból kikeli törülni, 's' aipknaít árát
az elköltöző cseléd béréből semmi módon ,sem
kell kifogni. A z előrenéző gazdaszszoiry ar
gon-
I
6 Januarius.
dalian, és vigyáztalanul kárttévő cselédet akkor
intse meg okos mérsékléssel, mikor a' vigyáztalanság gyakran történik; de ezért bérét el ne húzza;
mivel gyakran a' legnagyob vigyázat mellett, és
akarat nélkül is meg esik a' kártétel. Van ollyan
cseléd is , a' ki azon való mérgében, hogy Ötet
gazdaaszszonya valamiért megdorgálta, mindent,
a' mi kezébe kerül, öszve viszsza hány, 's vet ,
melly boszuságában sok kárt tesz. Ha ezt a*
Gazdasszony látja: legokosabban cselekszik, ha
az illy cselédet útnak ereszti, és a' kártételt
béréből kifogja. A ' hol a' cseléden nem olly
könnyű a' kiadás: a' mérgest, mikor megcsendesedett , szép móddal meg kell inteni : sok
megjobbúl: de sok nem. Itt mit kell, vagv szoktak az Asszonyságok cselekedni ? ha én iölök kérdeztem : elnevették magokat. Eztén elértettem, de
jobba t nem tanátsolhattam az 5 módjoknál: a'
mellyben mindazáltal mértékletesnek kell lenni
igen nagyon. Ez az Asszonyokat szépekké teszi,
, és a' cselédek közt is az Asszonyságok jó hírét,
's nevét terjeszti. Ezért pedig méltó a'kártételről,
és tevörölis megfeledkezni.
3. Sok házaknál szokás az is, hogy az elmenő cselédeknek ládájoknt a' Gazdasszonyok megkeresik. Ezt nem kell az elmeneleikor cselekedni.
A ' tolvajságot, a' gondos Gazdasszony egyszeriben észre szokta venni , és azt, a' mi elveszett,
nyomo n keresi , és nem az esztendő végén. Jó
mindazáltal az elmenöket meginteni, hogy a' mi
nem [azjövék , elvinni ne merjék.
k. Midő n az újj cseléd helyre áll: a'gazdasszony annak mindent maga adjon a'kezére darabonként, és felírva.
5. A ' mellyik magát jólviselte : azt a' szegSdségen felül illik valamivel mégis ajándékozni.
Januarius. 1
Ennek a' gazdasszony bizonyosan nem sokára
hasznát fogja tapasztalni.
6. Legelső oktatása a' legyen a'cselédnek ,
hogy azon eseteket, és gyengeségeket, a' mellyeket előbbi Asszonyának házában tapasztalt,
annyival inkább pedig az ollyaltat, a' mellyeket
nemis látott, és nemis igazak , és másoknak tudni
nemis szükség : a' háznál a' megmaradctt cselédeknek beszélgetni, nem-is illik, nem-is szabad.
A ' melly Asszony az Hlyeket nem tsak megengedi;
hanem azokban gyönyörködik is, tudja meg ,
hogy vele a' szószat\or cseléd elmente után ; sőt
elöbbis , hasonlóan fog cselekedni.
7. A ' gazdasszony az elmenöknek szabadlevelet adjon, és ha tőlök mindent általvett,
és kifizette : őket magánál ne engedje időzni ;
mert az újjnknak előre elveszik a' kedvét.
Egy részről a' cseléd eránt való kölcsönös
kötelesség ; más részről pedig a' cselédtarló kö
zönség erántvaló emberség szükségképpen megkívánja , hogy az elmenendő cseléd szabadlevelében , melly által tudniillik előbbi szolgálat]'a',
és szám adása'terhétől felmentetik , egyszer'smind
annak magaviselete, ügyessége, és erkölcse is
pontos igazsággal feljegyeztessék. Igen nagv gyengeség , sőtt még vétek is ezt a' jó cselédtol , a'
ki arra méltó , meg tagadni , vagy más részről
a' vásott erkoltsü cselédet könyörülésböl származó igazságtalan ajánlással még inkább elrontani , és véle másoknak is lerhökre lenni.
8. A' szegöflség-könyvbe be kell írni az újj
cseléd nevét, hazáját, kötelességét és bérét készpénzben, vagy ruhában, 's mellyik mit vetlki
abból foglalóul, vagy előpénrűl.
Q. Az újj cselédet a' Gazdasszony elősször
szép móddal igazíttsa útba, és mondjon meg min*
8 Januarius.
dent; hogy szokott tselekedni, 's mutogassa meg
neki, hol mi áll ?
10. A'tnult esztendőről mintegy bírálja meg
magát, az az járjon végére , miből mennyivel
vett-be többet, mellvik szükségetértebe keve
sebbel, mint mászszor, és mi vólt az egész költség ?
1 1 . A ' gazdát most kell kérni, hogy a' jégvermet töltesse meg jéggel.
12. A' káposzta ezen időben megszokott
fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer
felbontatván , a' rothadtat lehányatni , és a'nyo
mó deszkát hideg vizzel megmosatni szükséges.
Ha igen keserű , levét le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tölteni.
1 3 . Az ugorkás tonnákat is-korul kell vizsgálni, és ha látja a' gazdasszony, hogy az ugorka lágyúT: szűrje le a' levét, és mint először,
töltsön rá jó eczetet , kétannyi borral egyelítve,
lágymelegen.
i/j. A' zőldségpintzéket is szellőztetni, és
tisztogatni kell ezen időben , 's a' rothadt leveleket, kivált a' magnak való plántákról, tisztán
lemetélni.
15. Ha á' bor- és gyümölcseczet megérett,
leszüiettetvén , és ki fö/.ettetvén, fa edényekbe
töltve több esztendeig eláll.
1 6 . Ha valamellyik lelién megborjazolt; azt
j ó fűszeres apró hegvi szénával, és langyos lisztes moslékkal kell táplálni , hogy legyen mitől
tejelni ; és a' borjút is gyengén meg vakartatni
minden nap legalább kefével: másként megtetvesedik. A ' száraz fekvés, és megvakarás a' tehénnek jóllételére is szint iiay megkívántatik,
mint maga a' jó tápláltatás. Allallyában véve a'
tisztaság itt is fél élet.
r
Januaríus 9
17. A' ritkábban kellő vas, réz , és bádogedényeket elöl kell szedetni, és a' ro'sdátol kitisztittatni , és ezt egyik fertályban sem kell elmulatni , mint szinte a' rézedények megtzinez-
' tetésétis. A ' rosdát a' borseprő lerágja.
18. A tüzrevaló vigyázás nagyobb ezen hó
napban, a' mikor a' hideg nagy lévén, a' tüzelés
is legnagyobb- Azértis a kéményeket meirsepretni, és a' hamut jól kiégettetni szükséges
ugyan ; de tüzesen hordóba vagy padlásra vinni
nem kell engedni. Ugyan a' tiíz miatt a' gazdaszszony mindenkor legutó menjen feküdni , és
legidejébben keljen fel , 's minden estve megnézze , hogy van a tűz a' konyhában öszvetakarva ,
és a' kályhák szájjá bétsinálva.
ÍQ. Mikor az idö hideg , nem annyira szokott ugyan a'főzelék, és liszt megromolni; mindazáltal a' gondos Aszszony ezen hóldnapban sem
mulatja el azokat megszitáltatni , vagy rostáltatni , hogy ezen munka által megszellőztessenek,
és megfrissüljenek.
2 0 . A ' füstre aggatott húst, és szalonnát,
ha a' füst azokat jól megfogta , le kell szedni,
és hideg szellős helyre felaggattatni.
2 1 . Szokások ugyan sok Gazdaszszonyoknak
hogy egész télen nem lúgoznak (vagy párolnak);
de e' nem jó gazdaszszonyság : mert a' motskos
szenny a' rakáson heverő ruhába nagyon heeszi
magát, 's azt megeszi; tehát akármelly nehezen
essék is, ezen holdnapban is párolni szükség,
és legalább az asztali , lörlö , elökötö , és más
illyes ruhákat nem lehet zsírosan hevertPtni.
22- A'férj fi cselédnek a'hoszszú estvéken ,
ha nints egyéb dolga annál , hogy a' konyhában
dohányozzék, a' Gazdaszszony adjon munkát,
köttessen szakasztókat, fonasson pár, és sajtszáraztókat, boritó kast, kotroczot; szemethordó,
10 Januarius.
és tojásttartó kosarahat. Ha fonni tudnak, mint
a' felső vármegyeiek , erre is rá kell őket hajtani : az apróbb gyermekek pedig mor'soljanak
kukoritzát, 's foszszanak tollat, és a' melly fonál
ki van párolva , a' ki reáér, csak gombolyíttsa.
23. A' jó Gazdaszszonyok azt tartják, hog y
a" jó égo száraz fa, zsirzó helyett van a' konyhában: tehát a' Gazdát czirókálják, hogy a'jov ö
télre való fát most hordassa meg, és felvágatván , rakassa ölbe . Rendszerint egy kályhára
négyjöl , és az ollyan konyhára, a' hol ebédet,
és vatsorát főznek , minden hélen kenyeret sütnek , és lúgoznak, vagy párolnak (Vasban szapulnak) három kályhát, vagy 12 öl fát szoka's
számlálni. Ha kemény tűzi fánk vagyon , tehát
akkor az emiitett mennyiségnek fele 's legfellyebb
kétharmad része is elég, 's ezen utóbbit akkor
is bátran sinormértékül vehetjük, ha tüzelő fánk
vegyesen kemény és puha fából áll, mint p. o .
bikk , cser, gyertyán, nyir, szil, eger, tölgy ,
hárs, nyár, 's más eíFéle fanemekből. Ez által
a' gondosság által a' könnyebbségen kivül azt is
nyeri a'Gazdaszszony , hogy kevesebb fával beéri
a' szükséget: mert a' nyersből mindenkor két
annyit kell a' tűzre rakni.
2/*. A' farsangnak a' szorgalmatos Gazdaszszony örülni szokott (noh a a' cseléddel több
baja van mint mászszor); mert ha aprómarhát
(baromfiat) nevelt a' múlt nyáron, vajat gyűjtölt, diót , mogyorót megtakarított, ugorkát,
káposztát savanyított, tojást gyűjtr' , 's rozmariut plántált, most mindennap pénzt vásárol
belölok. Erre nézve egymást éri nála a' hizó pó -
ka, lúd , rétze , kappany, 'sa' t. Ez takarékosság.
25. A' fonást ezen holdnapban el kell végeztetni jobbára , és Februárban tsak Izérnát lehet
viszszálni; mert már az estvék rövidek.
Január ius 11
36. A ' gyümöltsöY kamarára , és élésházra
egyébkoris ugyan; de kivált illyenkor kettős
gondja van a' Gazdaszszonynak , hogy a' beszorult levegő, vagy kemény megfagyás rothadást
ne okozzon. A ' tisztogatás egy a' legjobb szerek
közül. Hogy a' hagyma , 's egyéb meg ne fagyjon , melegebb helyen kell tartani, míg az idő
kemény.
27. A'tsínos Aszszonyt leghamarább a'konyhából szokták megítélni: errenézve minden hé.
ten Szombaton délután a' tüzpadot, ha kigödrösödött, megtapasztassa, és kimeszeltesse, és
a' fa edényeket megkőporoztassa, a' rzint megsiklóztassa, és a' rezet meszes lúggal mosassa.
28- A' melly ruhák ritkábban viseltetnek,
bizonyosan molyt szoktak kapni: vagy ha a'
szoba nedves, az állásban megrothadnak; azért
ís azokat télben minden holdnapban legalább
egyszer ki kell veretni, keíeftetni , és szellőztetn i ; nyárban pedig minden 14 napban egyszer.
2Q. Ha azt akarja a' Gazdaszszony, hog y
a' tejből, és tejfelből bizonyos haszna legyen ,
a' tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszár-aztassa , és a' tejet lágymeleg helyen tartsa, ho« y felit felyesse.
^ • 30 Va«ynakmé g ezeken kivül több , és eg y
hónapban négyszer is előforduló kötelességei a'
Gazdaszszonynak, úgymint a'szitáitatás, kenyérsütés, sóőrletés, szappanyozás , köpülés . 's a'
tyúk ólak kitisztítása 's a' t. Ezekről sem kell
tehát megfelejtkezni.
3 1 . Ha némelly esztendőben megesik, hog y
a' rétzék,'s ludak gunárzani kezdenek: jobban
kell azokat tartani: de nem meghízlalni ; mert a'
kövér lud nem tojik , és a' kövér tojásból ritkán leszsz zsiba, vagy liba. A ' ludaknak a'szárnyukat megkell tépni, hog y el ne repüljenek
12 Februárius
gunározni. Ezt azomban okos mérséklettel kell
cselekedni, 's elég e' czélra , ha a' hídnak mind
a' két szárnyából csak három-négy középtoll vé
tetik ki. A' szélső tollakat nem kell bántani;
mivel e/.ek arra valók , hogy általok a' lud szárnya illendően a' testhez szoríttassék, és le ne
essék, melly által a' lud ön teste' bétakarására
alkalmatlanná tételnek.
32- Elöl kell venni végre a' jegyző-könyveket, és öszvevetni , mi vólt ezen holnapban a'
jö'vedelem, 's minekutánna a' mészáros kifizettetik, a' húsért, és egyébbért mire megyén az
egész költség? megtudni.
3 3 . Ha a' malmoknak jó vize van, köles,
és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni.
Böjteló (Februarius) Hava.
1. A ' múlt hónapban elvégezvén a' Gazdaszszony a' fonatást, most minden kezeket a'
megpárolásnak és gombolyitásnak állítson, hogy
a' vászon a' favirágzáskor fejéritöre mehessen.
2 . Minthogy gyertyánál nehéz, és késedelmes a' gombolyítás; esténként job b fonogalni
kaptzakötéshe, és eg\é b házi szükséghez való
külömbféle tzérnákat; és azokat, mig fagyoa éjjelek járnak, megfejéríttetni.
3. A ' mint a' Gazdaszszonynak üressége
érkezik, szedesse elöl a'zsákokat, ponyvákat,
törlő, sütő, és szakasztó ruhákat; a' roszszakat
mustrálja ki , a' hibásakat foltoztassa meg , és
szabjon ujjakat, 's béllyegezze meg azokat.
/». Néha már Februariusban a' ludak , és
tyúkok tojni kezdenek; ezekre tehát gondnak
kell lenni, hogy a' tojás a' fészken megne fagyjon ; vagyha'nem tojnakismég: de azért a'tynk ,
és lúdólakat ki kell tisztíttatni, és fészket ké-
I Februariua 13
szíttctni mind a' tojásra, mind az ülésre nem
árt: mert most még ráérnek a' cselédek.
5. Az idején való plánta magvak alá is
már most meleg ágyakat kell tsináltatni, és a'
hónap végével a' dohány, és palánta magokat
beléjek vetni ; a' mint a' kinyitás mulatja magát.
6- Mig a' tavaszi szántás elkövetkezne, a'
Gazdát kell szépen kérni, hogy a' kertnek ez ,
vagy amaz tábláját trágyáztassa meg , vágasson
veszszőt, és karót, a' sövényeket igazíttassa
helyre 's a' t.
7. Néha már ezen korban a' főid fagya
ki is mégyen ; tehát a' kertnek azon részét fel
kell ásatni, a' mellybe pástinák, mák, petre-
'sehein , vereshagyma , sárgarépa, és saláta megyén , és bevetni : noha ez ritkaság. A ' pastinakot, mákot, és sárga répát, ha a'kertben a' íöl d
már öszszel felásaltátott , és elegyengettetett,
még a' hóval belepett földre is biztosan ellehet
hinteni, melly magvak azután a'lassanként csappanó hóval a' földbe vonulnak, és annak olvadó
termékeny nedvével megázva, a'. melegitö tavasz ereje által idején kikelnek, és gazdagon
nevekednek. De már a' tavaszi saláta', és vereshagyma vetésére, és ültetésére nyilt idő , és száraz föld kivántatik.
8. Már most a' 6 — í\ hetes borjúkat ételre
is kell szoktatni , megvakartatni , és a' fejeshez
gondosan hozzá látni. Mind a' megellett, mind
az elletlen teheneket most szükség jobbatska szénával, sarjúval, és elegendő sóval táplálni, hog y
mind ercjek , mind tejek meggyüljön.
Q. Külömben a' mi a' múlt hónapban a' 7 ,
0 , 9 , 10 , l/i, 10 , 22 , 23 . 's a' t. szám alatt
mondatott, többnyire ezen hónapbanis mind elölf'ordúl ; azért azokat munkába vetetni me^ne fe
lejtkezzék a' Gazdaszszony.
14 Martius.
10. Hogy a' tojások igen kövérek ne légyenek , nem kell a' tojó baromfiakat olly gazdagon
tartani, mint a' múlt hónapban , a' mikor gunárzottak.
Böjtmás (Martius*) Tlava.
1. A ' ludakat már ezen hónapban megültetik. Az fő törvény, hogy a'költőfészek kéz alatt,
és lágymeleg helyen legyen : és egy lúd alá 6-7
tojásnál többet soha sem kell tenni. Vesztegetés
valamelly kotló baromfi alá , legyen az lud , kacsa , tyuk , vagy póka^töb b tojást rakni kiköltés
végett; mint a' mennyit a' kotló költő anya saját
izzó testével jól befödhetvén , ki költhet. A' ki
több tojást rak a' kotló baromfi alá, mintsem a'
mennyit annak heves teste illendőképen megmelegíthet, az önként megkárosítja magát, és gyakran kénytelen azt tapasztalni, hogy a'mag tojásnak nagyobb része elzápul.
2. Ha az idő a' múlt hónapban nem szolgált:
most sem késő a'kész meleg ágyakat bevetni , és
a' hideg éjielek ellen szalmafedelekkel betakaratni.
3. A ' mindenféle veteménymagokat szedje
elől a' Gazdaszszony , és ha Februariusban nem
lehetett, most már vetni kell az idején valókat.
k. A ' kertet már fel kell sorban ásatni , és
ha a' föld valamennyire megmelegedett: a' szokott vetemény magokkal egymás után bevettetni.
Hog y annál jobban nőj jenek, meg kell porhálni
a'foghagymát, és kint telelt kel, és kártoiiol palántákat : de ez tsak az igen j ó esztendőben eshetik meg.
5. A' kender, len , káposzta, és dohány alá
szántt földet másodszor ezen hónapban is meg kell
j ó apróra szántatni.
6- Mé g a' nyírfa nem bimbózik, szívósabb
természetű. Erre nézve most kell ágakat szedet-
Martius. 15
n i , és azokból egész esztendőre való seprőket
köttetni.
7. A'póká k már ezen hónapban elkezdenek
tojni. Tehát a' Gazdaszszonyok a1
tojásokat be
szedessék alólok mindennap, és mivel még ilyen
kor idején volna azokat megöltetni, az idejénvaló
tojásokat haszonra lehet fordítani, és a' későbbieknek híves helyen gondjokat viselni.
8. Miheryt száraz, meleges napfények szolgálnak, a' szobákat szükség kiporozni, az ágyi,
és egyébb ruhákat kiszellőztetni; sőt sokan a'
szobákat már illyenkor ki is meszelik.
Q. Mentől inkább melegszik az idő : annál
szükségesebb a' savanyó káposztát megmosatni,
és friss sós vizzel élesztgetni, ha lágyulni talál.
10. A' magnak való fejeskáposzta, kel, karaláb , kártiíiol, veres , fejér, és sárgarépák, retkek , hagymák már illyenkor sokszor tsiráznak ,
és ha azokat friss levegő nem éri , megfúlnak,
és rothadnak. Ezért is a'Gazdaszszonyok a' zoldségpintzéket szellőztessék, vagy ba a'főid , és idő
engedi, ültettessék ki a' csirzás elölt.
11. A ' borfejtéskor egy edény seprőt félre
kell tenni, és gondját viselni. Ennek egész esztendőben többször veszszük hasznát, ha vagy a'
marha' lába kiíitzamodik, vagy a'vas edényeket
akarjuk tisztíttatni.
1 2 . A' Martiusi hóvíz betses. Ezt , mentől
későbbi, annál többre belsülik azok a' Gazdaszszonyok , a'kik szagos, és egyéb vizeketakarnak
égetni: mert az illven víz igen tiszta , nints annyi só , salétrom , kövérség, 's rothadt test benne ,
mint az esővízben.
13. Mártius végén már a' szalonnát és húst
le kell szedni, és tiszta zsúp közé ládákra vagy
hordókra felszeidelve , hideg helyre eltenni.
\h. Ha az idő kinyílt, mint néha lenni szokott:
16 Április.
a' vászon fejéritést el kell kezdeni. A'nyári fejérités erőtleníti a' vásznat.
1 5 . Mentől idejébben lehet, a'kolompért el
kell rakatni ; és ezen hónap végénél tovább halasztani káros: a' kik öszszel rakják, és béterítés
által a' kertiföldben a' fagyás ellen videluiezik , azután pedig az idő kinyillával a' napnak, és verö fénynek szabad befolyására méltatják , nem csak korább , hanem még t >bb almát is szednek alóla.
Szent György (Április) Hava.
1. Mentől száraz-szelesebb napfények járnak: annál inkább kell sietni a' karókat leveretn i , és a' vásznot rajok feszitvén megfejéríteni.
A'gyepr e terités nem jó ; mivel a' felázott gazos
gyep nedveit magába szivja, és annál későbben,
és nehezebben fejéredik.
2. Legnagyobb foglalatosságot kivan a'kert
ebben a' hónapban; azért is mig a'hó leve bent
van a' földben, salátavetés, borsórakás, paprika , és zeller, veres répa , káposzta, kel, karaláb, és kártifiól vetés ezen hónap elején túl
nem haladhat: de ha lehet, Józsefnap körül legjob b vetni. Hogy ezen plánták addig mégis erősödjenek, mig az erösebb melegek a' balhát el
nem szaporítják: palántamag alá a' trágyázott
föld nem jó : mert balhát nevel; az erdei gyep ,
vagy parlag fold legjobb : azért ezt jókor megkell hozatni szekérrel.
3. A ' magnak való káposztator'sákat, és
gyökereket, szegfüvet, auriculát, ibolyát, és tubarózsát, rozmarint,'s a't. ha már a'déltől nem
lehet félni, ezen hónap közepén legfelebbis kiültetni szokás.
k- A' fűtésnek vége lévén, a' szobák kifejérítését veszik a' Gazdaszszonyok munkába, és
min-
Április, 17
mindent, a'mit a'téli szenny megmotskolt, úgy
kitisztítják, hogy szinte ragyog rajta a' Isinossag.
5. Ezen hónapban már ismét egy fertály
esztendő múlik el ; tehát a' rézedényeket körül
kell nézni , a' romlottakat a' rézmívesnek eltserélni , ujjakat készíttetni, a' kopottakat meglzíneztetni, a' czinvedényeket, ha kiolvadtak, ujjonnan öntetni, és az öntözőkannákat bconlelni
szükséges
(). Ugyan most van annak is az ideje , hogy
a' lóször-vaukosok kiszáraztassanak, és ha nagyon
öszveestek , a' nyeregjártó által kifözettessenek ,
és a' párnákba bétömettessenek. A ' pelyhes , tollas derékallyakat, párnákat, fő allyakat 's a' t,
a' napfényen a' Gazdaszszonyis kiszellőztetheti,
sőt ha a' toll régi : kífőzetheti, és ez által megfrisselheti. A' pelyhes derék- és fejalív az izzadság nedveit, és a' fülíött szoba" nedveit nagyon
hathatósan magába veszi. Minthogy pedig az emberi testből kitakarodott nedvek, és gőzök az
élet alul fel vágynak szabadulva, ugy tekintethetnek , mint valóságos tisztátalan szerek, mellyek
az egésségnek mind annyi romlásra liésztő szerei.
Ugyan azért a'szellőztetés , és hasonló tisztogatás, melly által ezen szerek elpároltatnuk, az
emberi egesség fenlartására szükségképpen megkívántatik. Ugyan azért a'gondos Házanya e'dolgot folyvást szeme előtt tartja.
7. Már most búzális kell mosatni , száraztaní , és őrletni a' szitás malomba küldeni.
8- A'megüresedett kápo-ztás-, répás hordókat, ugorkás-, és etzetes tonnákat vizzel jól kikeli
áztatni, mosatni, és kiszáraztva tiszta száraz helyre fenekeivel, és fedeleivel, 's fáival együtt
eltenni.
(J. A' zöldség-, és tejes pintzék kisepretnek ,
a ' homok , és fold kitakartatik belőlök , a'falak
Q
18 Április.
a penésztől, és uedvességlöl megtisztíttatnak, és
tökéletesen kiszáraztatnak.
1 0 . Ha minden hónapban nem , de legfelebb
minden fertály esztendőben bekéri a' szorgalmas
Gazdaszszony a' kü'óinbíéle mesteremberektől,
és boltosoktól a'contókat, és ökel múlhatatlanul
kiis ÍJZeli.
11 Az ÉlésKátban mindent rendre meg kell
minden fei lály kezdetével nézegetni, és a' mi
hibázik: jó előre , 's a' legjobb helyen beszerezni ; ne hogy mindennap póltránként kellesség
ezt, vagy a rnazt szerezni, 's a'Jegyzökönyveket
előlvévén, öszvesummálni, ebből , vagy amabból
a' múlt fertályban mennyi költ el , vagy mennyivel ériebe ; 's a' mint találja , a' szerént teszen
a' fogyatkozásokról rendelést a' jövő fertályra.
1 2 . Sok helyen Szent-'György napkor van
szokásban , hogy a' cselédek válloznak. E' szerént a' mi a' változó, és helyébe jövő cselédről
/ Januarius hónapnak 1. száma alatt mondatolt,
itt ismét haszonra kell fordítani. De a' tseléd fo
gadást senkise hagyja a'körmére égni; kúlömben
ollyant lesz kénytelen befogadni, a'ki senkinek se
kell. A ' vidéki szokásra mindazáltal vigyázni kell.
1 5. Ezen időre már a'baromfi szinte ipi'seg
a' jó Gazdaszszony' udvarában : de vigyázni kell,
hog y a' gunárosné , vagy a'cseléd ezek körül véghez vigye szorgalmatosan, valami szükséges. Külömben nem nagy Gazdaszszonság sokat költetni,
ha a' szaporod ott gondatlanság, vagy tudatlanság
mialt, nagy részénl eldöglik. Az ólakat, és ülő-.,
ket minden napban ki keli tisztíttatni.
lk. Kukoritzát , dinnyét, és ugorkát ezen
hónapban szükség vetni, vagy rakni, és ha az idő
j ó , nem kell nekik Szent György napjátis megvárni egészeu: sietni mindazáltal vélek nem lanátsos.
Május. 19
2 *
" 15. Már most a' marha legelőre jár; de
minthogy még nem mindenült \an mit harapni:
reggel, és estve j ó szénálskát , korpát adasson
annak a' Gazdaszszony, 's mindeniknek a'szájját
mosassa ki minden hónapban sós elzeles viszel,
's keféltesse, 's mosassa meg mind nagyját, mind
apróját gyakrabban : megfogja látni hogy ennek
jó haszna leszsz. Gyakran a' házi barom izlő
életeszközei beiszaposodnak úgy , hogy a' Marha
az eledelnek izét nem érezvén , eledel kivánságát
elveszti, nem eszik, és ez állal elromlik. Ennek
legjobb első orvoslása abban áll, hogy a'barom
szája, jelesen pedig száj padlása, és nyelve sós,
vagy eczetes vizzel jól kimosallalik , és az iszaptól megtisztíttatik. Ez után az állat izérzése helyre áll, eszik, és vijra idiilni kezd.
ifi A' melly ludak nem hordoznak zsibát
Aprilisben először megmellyeztetnek. Dzen munkánál vigyázni kell, hogy a' baromfi' teste a' felette gyors , és szapora tépés által megne sérlessék , és bőre ki ne szaggattassák , a'mit a' tapasz^
talatlanok gyakran véghez visznek.
17. A' pókákat ezen hónap elején megültessék a' Gazdaszszonyok, hogy a' pókaíijak Május
elején már nevekedjenek, és a' szebb napokon
bogarászni mehessenek.
A' melly Gazdaszszonynak Szent György napkor illyen renden van a'háza ; megérdemli hogy
a' Férje szeresse és betsülje.
Pü/ihösd ( Május ) Hava.
1. A' hoszszabb napokon a' varrás könnyebb,
és szaporább. Errenézvr; a' Gazdaszszony a'ma
g a , férje, gvermekei,é s cselédje szükségére fejér
ruhákat szálljon, 's a' fejértselédetis kíilömbféle
ruhák' varrásával foglalja el.
29 Május.
2. A ' kertben a'gaz. még jobban , és hamarább gyarapodik, mint a' kerliveteméin ek ; tehát,
a' kik nem varranak , azokat a' gyomlálásra kell
azonnal hajlani, mihelyt a'föld megázván, a'füvet gyökerestől ki lehet szakasztani.
5. Ezen hónap' végén a'Lent- és Kendermagot igyekezzék a' Gazdaszszony jó sűrűen elvettetni ; mert mentől sűrűbben kelnek : annál vékonyabbak lesznek a szálak. Egy holdba négy
köböl magot szokás hinteni, 's a' tyúk ganajnak
ezen földeken lehet legjobb hasznát venni.
k. Most az idő niég gyakran változván, a' .
pókafijakal különös gonddal kell nevelni: kiilömhen az illyenkor jönni szokott hideg eső, szelek
elölik azokat, ha kint felejtjük: sőt annál tsendesebb eső verje is illyenkor azokat, igen veszedelmes: azért is előre fedél alá kell Őket hajtani.
b. A ' mi baromfi, és egyébb állat megdöglik a' háznál: a' Gazdaszszony azt a' kertbe vitesse, és a' fák allyába, ha nagyobbak felvagdalva ásassad. Külömben a' kutyák ezen szoknak
a' baromfi evésre.
6. Sok, lavaszszal nagy ezen hónapban a'szárazság ; tehát előre kell gondoskodni, és a' kert
öntözésére , vagy az esővizet szükség hordóra
szedni, vagy ha ez elfogy, kút-vizet hordatni és
estvénként a' veteményeket megöntöztetni. A'
szappany, és konyha öblítek is igen kövérít, ha
a' kert földje azzal megöntöztelik: de nem ott a'
hol valami vetemény van : mert ennek árt. Azomban mind ezen folyadékok, mind pedig a'ganéjnak sós leve is, ha vízzel illendőképpen felhigiltatnak , szemlátomást elősegítik a' plánták' nevekedését, és gyarapodását; ezen kívül pedig a'
piániákon élődő , és azokat emésztő számtalan
férgeket, és bogarakat, mellyeknek lugsavok által kegyetlen hasmenést okoznak , elölik. E' czél-
Május. 21
b ó l szokták az értelmes tapasztalt kertészek a'
plántákat hamuval, és állott mészporral behinteni , vagy gyenge sós vizzel meglocsolnij
7. Már ezen időben a' kukorilza, fokhagym a , borsó , és idején való káposzta palánta jó
nevén veszik, ha töveik környékét a' tselédek
megporhálják, és hordóbavaló fejes, és kelkáposzta, karaláb, és zeller plántákatis raknak,
's a' sűrűen vetett vereshagymát kiszedik , és elplántálják. Tzukorborsót, télre való ugorkát, és
későbbi salátát ismét kell vetni.
8. A' dohányt is most van az ideje , hogy a'
kövér,,é s porhanyó földbe elplántáljuk.
y. Illyenkor a' ház körűi mind a' moslék,
és savó, mind a'szőlőkben , kertben , és kerítések
mellett a' tsorbóka, tsalán 's a' t. szaporodván,
sertéseket szokás a' hidlásra vetni, és szüretre
bőrös petsenyének való süldőket javítani kezdeni.
10 Ma a' fejér tseléd rá ér: jól tselekszi a'
Gazdaszszony, ha őket a'szől ő kötésre, és búza
gyomlálásra is fordítja.
11. Ha a' szeder, vagy eperfa már gyenge
leveleket hajt, a' selyembogár tojásokat ki kell
kelelni, és ezek' tenyésztetésével a' gazdaságot
előmozdítani. A'selyembogár tenyésztése,és gondviselése rövid idő alatt, és csekély fáradsággal,
melly a'leglinomabb , 's leggyengébb személynek
is csak mulatságára vagyon , szép jutalommal kedveskedik. Ennél fogva a' nehéz munkára alkalmatlan kezeket igen okosan erre fordítja a'szorgos Gazdaszszony.
12. Ezen hónapban már a' parlagi rózsa ,
gyöngyvirág virítnak ; azért is etzetnek , és viznek
velót szedetni kell; mint szinte a' bodzafa virágját , székfüvet (Camillen) és búza virágot is megszedeti a' gondos Gazdaszszony töb b féle házi
hasznaiért, és azokat jó helyre félreteszi.
22 Május.
15- A'tehenek fejeséből ezen hónapban legnagyob b a' haszon : azért is a' fejőedényeket tisztíttatni , és a'fazekakat kifőzni, gondjának tartsa
a' Gazdaszszony, 's azon igyekezzék, hogy télre,
ét pénzrevaló vajat most gyűjtsön; még pedig
elegendő fű van a' mezőn , addig válaszsza el a'
borjókat is az annyuktól. így nem esdeklenek a'
téj után 's felis veszik magokat.
14. Hogy a'lehenek annál jobban tejeljenek:
különös gondnak kell rajok lenni , és mentől inkább nevekedik a'hőség, annál inkább élnem kell
múlatni őket reggelenként megitatni , és estvéreis ; megvakarlatni, szájjokat kimosatni, és sót
nyalatni vélek minden Szombaton itatás után. Ha
a' marha, legyen az tehén, vagy más akarminémü barom, itatás után, vagy magányosan',vagy
pedig darával vegyítve mérsékeltt mennyiségben
sót kap ; tehát attól ételkivánása gyarapodik,
emésztő szerei erősednek, szóval az állat szemlátomást javul. De , ha száraz idő jár, 's a'marba izgató,'s felette erösitő , és fűszeres eledellel
é l ; akkor előbb kell néki sót, vagy sós darát adni,
és az után megitatni. Erre mértékletes egésséges
hastisztulás, és tágulás következik.melly által gyakran igen tetemes károknak könnyen eleje vétetik.
15. A ' vászonfejérítést továbbis kell folytatni , és ha az megszáradván , ismét megöntöz
tetik, 's éjjelre is, ha-az udvar kerített, a'karókon kint haoryatík , annál hamarább megfejéredik.
l ő . Sok esztendőben igen rövid az Ősz, és
hideg ; azért job b a'tavalyi magvas kendert most
eláztatni, eltöretni, és meggyarattatni, felényi
munkást is megkiméll ezzel e' Gazdaszszony, és
szebb a' szála.
17. A ' tavaszi áradások a' halászatot segítvén , a' Gazdaszszony pontyokai száraszt, és füstöl a' téli szükségre sok helyen.
Június. ' 23
18. Ha a' télre való fejes káposzta palántát
Pünkösd tájban elraktuk: tizennégy nap múlva
meg kell porhálni; de kifoldozni negyed napra
bátran lehet. A' kifoldozást el nem kell mulasztani; mivel a' plántáknak ogy része nem fognnszik meg , némelly részét pedig a' férgek meg
marván , kiemésztik, 's kár volna a' drága tertnő
földet üresen hagyni!
Szent leány (Június) Hava,
1. Míg a'napok hoszszak : a' lejérruha varrást tovább is egész szolgalommal szükség folytalni , és ebben , 's a' jövő hónapban elvégezni.
2. A' ludaknak ezen időre ismét megnőtt a'
tollok, tehát őket ismét meg kell jó vigyázassál
mellyezteni, hogy a' tollal együtt bőrök lene
Bzakasztassék. Húsz lúd egy font pelyhet szokott adni. A'libákat aratás után lehel csak tr.elJyeszleni.
p. A ' hoszszú meleg napokon mindenféle
lészta nemeket szoktak a' Gazdaszszonyok télre
készíteni. kiszáraztani , és szellős helyre kosárkákban félre rakni. Nem gondolná az ember,
mitsoda nagy könnyebbsége az a' Gazdaszszonynak , hogy a' téli rövid napokon levesbe való
tészta gyúrással nem kell az időt tölteni, és a'
tojásis ritka: most pedig elég van.
/». A'ruhákat, matrátzokat, pelyhes ágyakat most ismét ki kell porozni, és a' motsokból
az erős napfényen kipárolni.
5. A'kaszálás bekövetkezvén, szénát gyűjteni a' fejér tselédet is el lehet, 's el is kell sok
házaknál küldeni.
6. Már illyenkor a' rozs is kihányván a'búza
közt a'fejét, a'Gazdát kell abban segíteni, hogy
a' Gazdaszszony házi cselédjeit küldje ki a' rozs
fejeknek kivágására, és a' konkolynak fciszagga1
24 Június.
tására legalább a'magnakvalóból. Minthogy csak
a' tiszta mag mentheti meg az embert u' többek
között a gyomlálás' vesződséges munkájától , és
csak abból várhat a' Gazdaszszony kenyérnek ,
és más egyébb tészta eledelnek való jó és tiszta
jószágot; ezen munkát semmi módon el ne mtilaszsza , sott kötelességének tartsa* azt sürgetni,
és mennél pontossabban végbe vitetni. A' csormolyás, konkolyos, kigyóhagymás's t. e. búzából
rosz izü kenyér, és más sütemény ,'s egyébb tésztás étel készül , mellyek pedig a' Gazdaszszonynak éppen nem lehetnek kedvére.
7. Télrevaló kelt, és karalábot most kell
vetni, más részről pedig a' vetemény magokat
megszedni, és jövendőre ellenni.
R. Az aratók tartása a'Mezei Gazdaszszonynak legtöbb gondot adván, előre kenyérnek való
lisztet őrlet: főzeléket, árpa, és köleskását, zsirt,
szalonnát, füstölt hust, savanyúkáposztát 's a' t.
előkészét, és a' Gazdával e'részben tanátskozik.
Q. Mind ennyi gondjai közlisa'jó fonó , szövő G.isdaszszony megnézi a' lenjét, és ha azt füvesnek találja, kigyomláltatja, és felállongattatja
az eső után.
10. Sok helyen van az a' szerentse, hogy a'
réteken elegendő köménymagot lehet szedetni ;
ezt tehát ezen hónapban elsemis mulatja a' Gazdaszszony. Miért adna azért is kész pénzt a' takarékos Gazdaszszony, a' mit házi szükségére ingyen gyüjthet-bé?
1 1 . A' tseresnyét, tengeriszŐlÖt, és megygyet
a' téli szükségre most kell szedetni, és kit megszáraztatni, kit befőzni , 's az élésházba félretenni.
1 2 . Sok helyen szokásban van a' birkák fejetése, tehát a' Gazdaszszony most nyomat gomolyát, és azt hordókra túrónak benyomatván, a'
vásárra, és a'munkásoknak tartására öszvegyüjti.
Június. 25
13. A ' bab , és borsó már most folyásnak
indulván, a'Gazdaszszony bab , és borsó karókról lészen rendelést: és a' kotlós tyúkokat mcgülleti', hogy őszi csibéji legyenek.
1Z». A ' csibék közül a' magnak valókat most
kell már kijelelni, és a' kakasokat kappannak
herélni.
1 5 . A'húsos , és szalonnás hordókat felkeli
bontani ha valaraellyik nem rothad, vagy olva'-' ?
ha olvad, egy két napra kéménybe , a' hol
nem tüzelnek, fel kell aggatni, és ismét elrakni
sőt sósvizzel mégis szokás mosni, és igy kiszellözt tni.
1Ö. A ' fejős tehenek ezen hónap vége felé
megszoktak a' legelőben szorulni , és a' szomjúság miatt tsappanni ; tehát a'Gazdaszszony ennek
elejét vegye , a' teheneket az udvaron hálássá,
reggel, es esfve megitalassa; szájjokat kimosassa, 's ha lehel megferesztesse, és a'kertből mindenféle zöldséget haza hordasson nekik estvére,
és a' sót kivált most el ne vonja tolok egy héten is,
17. A'Süldőket ,-a'mennyire lehet, kint kell
futkároztatni, és engedni, hogy a'sárban vízben
feredjenek: mert az idő is, 's vérekis forró lévén , ezen állatok megtsappannak. Azértis a' hidas
mellett kerítésnek is kell minden udvarban lenni,
és abban sárnak 's víznek.
18. Ezen hónapban már a' selyembogarak
bekötik magokat, és megkívánják magok körül
a' legnagyobb vigyázást. Nehogy béfonalkozás
végett ide oda kóválogjanak, 's az által mind
selymeknek , mind pedig erejoknek nagy részét
elvesztegetni kény telenítlessenek , legjobb tanyájukra leveles súrű gallyakat rakni, mellyek közölt
természeti ösztönöknél fogva kedvök szerént könnyen , és szaporán béfonalkozhassanak. Ezt Bá-
2G Július,
náthán Verseczen , és vidékein, valamint
Fejértemplomba n is igen ügyesen cselekszik a' selyembogár tenyésztő szorgos Gazdaszszonyok.
1Q. A'Dinnyét , és ugorkát ezen idő tájban
megszokás porhálni, és a' sárgadinnyét megherélni. Jobb , hogy a' dinnye plánta kevesebb
gyümöltsöt teremjen , melly tökélletesen kiformálódik, jó illattal, és izzel kedveskedik, mint
sem hogy több , de Ízetlen kobakokat neveljen.
Némellyek a' fejeskáposztát Június végével először megtöltik.
2 0 . Most van az ideje, hogy a' Gazdaszszony csigáskertet állíttat vászonból, tsigákat szedet, és azokat még magokat bekötik, salátával
hizlalja, és télre félreteszi. Még náddal jól , és
elég magosán bekerített gödrökben is tarthatni
a' csigákat, mellyeket nyáron Jangyas nedves időben a' kertek, és gyepük mellett igen csekélyfáradsággal öszve lehet gyűjteni. Ez állal is nem
megvetendő hasznot hajthat a' szorgos Gazdaszszony , kivált ha a' csigás kertbe mindenkor elég
zöldséget vettet, nehogy külömben az éhező állatok a' kerítésből kimászni , és ha észre nem
vétetnek, elillantam kén\teleníttessenek.
2 1 . A ' hyacinth, nareis, és tulipán hagymákat Sz. Iván napkörűi kiszedni szokás , és Sz.
Márton napig hűs, száraz helyen tartani. A'roz -
marin ágakatis most már jí) lebújtani, de meggy
eczelet is most kell tsinálni.
22. Ez , és a' következő meleg holnapokban
a' tiszta lisztet szülség ritka szitán állalejteni , a*
hüvelyes főzelékeket is kirostálni ; és a' meglágyult tavalyi coníecteket megszárogatni, 's a' t.
Szent Jakab (Július) Hava.
\ . A ' háznál a' keményítőre gyakor szükség
lévén , a' Gazdaszszony válaszsza ki ahoz a' leg-
Július. 27
öregebb szemű, és vékony kéjú búzát, tisztogassa, mosassa meg : a' tejeztetés után pedig
nyomatlassa ki, és a'keményítőt jól kiszáraztva,
legyes/áraz híves helyre ; három pozsonyi merőből egy mérő jó féle és 16—2 0 font barna
keményítő szokott lenni. A ' megmaradóit törkölyt a' kinyomás után a' tyúk, serlés, és tehenek édesdeden meges/ik.
2. Az aratás itt lévén, a'terítő ponyvákat,
és a' zsákokat elől kell szedni, és a'hibásokat jó
előre kifoldoztatni.
3. A' kajszinbaratzk; spanyolmeggy, cseresnye, és málna, most lévén legjobb divat jokban, mindenikből kell szedetni, és télre befőz
vén , üvegekre rakni. A ' száraztást mindenek
tudják.
k. A ' Boldogaszszony, vagy gömbölyű szilva is ezen, 's a'jövő hónapban szokott érni; tehát minthogy ezt száraztani nem lehet, hordókra
kell szedetni pálinkának.
5. A'dohány t már most. kotsozni szükség,
és a' virág bunkókat letördeltelni: sőt pgy úttal
a' les also négy levelet is szükség leszakasztani, es
íellúzetvén megszárítani , melly alja dohány név
alatt mint kora termés szaporán elkel. Dohányért
sok jó segédet kap a' Gazdaszszony.
6. Kel, karalább, és kártifiol magokat Július
clejénis szoktak vetni , és még ezek Októberben
meg is érnek , ha Augustus elején elplántáltatnak , 's jó idejek jár.
7. Július első hetében a'két legfellyebb három esztendős sáfrány hagymákat kikeli ásatni ,
és száraz szellős helyen tartani Augustus utolsó
hetéig, a' midőn újra elásatnak kilentz Izól méllységre, sorjában. Július utolsó két héljében pe
dig jó a' szekfű bújlást elkezdeni, és Áugustusbau is folytatni.
2i Július.
8. Szent Jnkab nap körol vessenek a' Gazdaszszonyok az üres ágyakba kerékrépa, és téliretek magot. Ezek még November elejére megnőnek.
Q. A'fokhagymát kiszedvén koszorúkba szükség fonni, megszáraztva , és megtisztogatva.
10 A ' melly kerti vetemény magok zsendülni kezdenek, lemetéltessenek, és tokjukban megszáraztatván , tétessenek félre.
11. Az aratóknak kedves eledelek a' tésztával savanyított ugorka ; tehát azt már illyenkor
mindennap savanyítani kell; meghagyván a'szárán a' legelső szép ugorkakat magnak. Alig képzelheti az ember, melly kellemetes frissítö eledelt nyújt a'hév nyárban ezen olcsó készítmény.
Szinte óhajtja azt az izzadó munkás, 's tőle valóban megenyhül.
12. A'vírágo s kender, és len ezen hónap
végével közönségesen tökéletességre mennek; tehát azokat ki kell növelni.
15. A ' nyári hónapokban igen nagy lévén
a' tüz veszedelme , a' Gazdaszszony a' kéményeket megsepresse, és az udvaron az arra rendelt
lajtban mindenkor vizet tartson készen.
\k. A'későbbi kelésből való kakasokat most
szokás kappanoknák heréltetni.
15. Augustus utolsó hétjében télre való ugorkát is szükség lévén elrakni , a' Gazdaszszony
most már jóféle boretzetet szaporítson előre ,
hogy ennek vagy nem léte miatt az elrakás elne
késsék; vagy pedig erőtlen, és gyümölts etzetre
ne kellessék szorulni.
16. A ' kutat ezen idő tájban ismét ki kell
merítni fenékig, és a' sárt belőle kihányatni; 's
a' mint a' káposzta aratás idején kifogy a' hordókból , az üres edényeket a' kútnál tele kell
töltetni, és jól kiáztatni. Arr a atomban ügyelni
Jutius, ( 29
kell, hogy a' faedények mindenkor tellvc legyenek vizzel; külömben felpattognak, elkorhadnak,
és elromlanak. Ezt az udvaron a' lüzi veszedelem ellen tartandó kádokra nézve is pontosan
megkell tartani.
17. Sok helyeken Szent Mihály napkor van
a' Tselédváltozás. Ehezképest a' változók helyébe
másokat keresni, vagy fogadni szükség. A közel,
és ugyan azon , vagy szomszéd falubeliek ei ánt
megkell előbbi Asszonyaikat kérdeztetni, ha ezt,
vagy azt megtartják-e, vagy azok bemondották-e
rendesen szolgálat jókat: különben harag fogja a'
megfogadást követni. A' városokból, vagy távolról jöttéket kezesség, vagy szabad levél mellett
kell megfogadni. Igen jónak a'jele az : ha a'cseléd
kínálkozik.; és nem á' Gazdaszszony hívogatja azt.
10. Az esztendőnek harmadik fertály ját ezen
hónap ismét elkezd vén , egyszer'smind a' Gazdaszszonyt arra serkenti , hogy az élésházat visgálja meg , mi ment ki abból a'múlt fertályban,
és mennyi, és miből mi maradt, mellyik lesz
elég, mellyik nem; 's a' mint a' szükség hozza
magával, tegyen a' jövendőröl előre rendelést.
1Q. Nem külömben elől kelletik venni a'Jövedelem, és költség Jegyzökönyvét is, és megfontolni, miből , mennyi pénz jöhet bé a' jöv ő
fertályra, mire mennyi kívántatik, miben volt
vesztegetés, és mint lehetne kevesebbel beérni.
A' boltosok , és egyéb mesteremberek conlójitis, és a' mészárosok rovássait be kell kérni, és
szoros számot vetvén, a' kinek mi jár, múlhatatlanul kifizetni. Ez után kiki készebb a' szolgálatra, és mindenik tellyes erővel arra törekedik, hogy a'jó fizető Aszszonyságnak mennél készebb , és letszöhb szolgálattal kedveskedhessék.
2 0 . Július elején ismét szoktak a' gazdaszszonyok egy-két tikot megültetni, hogy az őszre
30 Augustus.
gyenge tsíbéjik Jegyének : de a' pókák másodszori megültetéseket nem javaslom; mivel a' pó -
kaliak nagyon kényesek lévén, a' folyvást hidegebbr e változó ös/.i idöt ki nem áthatják, és a'
számokra megkivántató élelem is fogy.
Kisaszszony (Augustus) Hava.
1. A ' lennek, és Kendernek törelése, és
tiloltatása ezen hónapban legmulhatatlanabb foglalatosságra legyen a' Gazdaszszon\ nak.
2. Legtöbb ideje van a'Gazaszszonynak ezen
hónapban a' varrásra, száraz tészta tsinálásra
's a' t. tehát azt folytassa.
3. Már a' múlt hónapban megszedett Boldogaszszony szilva ezen ioőre a'hordókban megérett, a' mellyet mihelyt észre vesz a' Gazdaszszony , az égetéshez hozzá fogjon ; külömben ha
a' szilva - törköly annyira megforr, hogy etzet
szagot gőzöl ki magából; felével is kevesebb pálinkája fog tsepegni. Ezt a'házi szűkség-re való ,
és konyhabeli égetésről kell érteni. Itt égetik a'
Gazdaszszonyok a' meggyet is ki.
k. Nagy Aszszony nap körül a' tyúkok még
egvszer elkezdenek tojni, azért is az ekkori,mint
késő tojásokat télre el kell tenni búzába, vagy
rozsba , de ollyan szobapadlására , a' melly télben nem fűlik. Itt minden egyéb mesterség nélkül legjobban megmaradnak.
5, A ' plántált vereshagymának szárai megsárgulván , arra emlékeztetik a' Gazdaszszonyt,
hogy azt a' földből ki kell már ásatni. De egyszersmind az őszi palántákat is elkelletik most
plántálni, sőt meg is porhálni, ha megfoganszottak.
6. Idején van az ollyan Gazdaszszonynak
karnlábja, fejes, és kelkáposzta ja , a' ki ezen hónán végével veti, és October elején elplántálván
Auguatua 31
télen által kinthagyja a' kertben. Sőt a' tzikoria
és endívia vetésnek is most van az ideje. E' még
üctober végére megbokrosodik, és télre ellehet rakni.
7. Többfél e körtvély nemek menvén tökélletességre, el ne mulassa a'Gazdaszszony az arra
valókat likláriomnak megszárogatni, és á' felesleg valót a' téli szükségre megaszalni, 's félretenni. -
8. A' durántzi , és hoszszú vagy besztertzei
szilva is kezdi a' férgesit hullatni: ezt tehát a'
Gazdaszszony a' cselédekkel szedesse hordókra ,
és ősszel égesse ki a' konyhában kevesenként.
Igaz ugyan, hogy a' férges hulladozó gyümölcsből kevesebb, és nem is a' legjobb pálinka készül 5 minthogy mindazonáltal ez akkor készül,
midőn reája legnagyobb szükség vagyon a' cselédek számára, méltán meg érdemli a' szorgos
Gazdaszszony ügyeimét, a' ki tudniillik minden,
kor azon vagyon , hogy semmit se hagyjon kárba veszni.
Q. Az ugorka's tonnákat megabronlsollalván , a' télre valót kell beléjek ellenni,
10. A ' nyomtatás, és Iséplés is elkezdetvén,
szükséges a' felezetet vagy otsút, és rostaallxát
megnyüjteni , és a' baromfiak számára eltenni.
A ' télihagyás mabitzok is j ó nevén veszik ezt a'
gondosságot.
1 1 . Augustus utolsó hétjében n' kiásott sáfrány hagymát újra el kell ültetni. íg y az Octo -
berben fog virágozni. A' sáfrány nem kedveskedik mindjárt első esztendőben gazdag gyümölcsei; hanem második, és harmadik esztendőben.
Ezért el nevesse kedvét a'Gazdaszszony , ha sáfránya első esztendőben ritkán virít. A ' következendő két esztendő majd kipótolja azt, a' mit
az első esztendő megtagadott } mert második, 's
52 September.
harmadik esztendőben 20 — 3 0 annj'i terméssel
kedveskedik, mint első esztendőben. Egy nagy
tapasztalása Gazda (Heintl) szerént egy hold sáfrány második virágzása által évenként 10 font
szárított tiszta fűszert ád.
12. A'káposztát most ismét megkelletik kapáltatni, töltetni és az alsó leveleket a' teheneknek naponként szedetni, és a' dohányból , a' mi
érett, leszaggatni, fűlőbe rakni, és pórékra iüzvén , megszáraztani.
13. A z üröm , kerti, és jó féle sepröszedetésnek most lévén ideje, a' Gazdaszszony ezt is
szedessen, 's a' mihez ingyen juthat, ne vegye
pénzen.
\k> A' vargánya va
zenek szalmából , nádból gyújtani való tsóvákat,
tsátéból mosogató tsutakokat, és pemeteket. 's a' t.
Q.) Mihelyt olly ködös napok járnak, hogy
a' pórékon függő dohány megereszkedik, vagy
meg lanyhadik, azt a' tselédekkel estvénkénl kelletik simíttatni, tsomóba köttetni, és minekulánna a'rakásban illendően megforrott, és megérett , bálokra rakatni.
10.) A' sertések ezen , 's a' jöv ő hónapban
szoktak malaczozni; tehát a' Gazdaszszony a' felesleg valót kopaszsza meg , és füstölje fel.
1 1 . A' sertések a'hidláson mennél közelebb
vannak a" meghizáshoz, annál kényesebbek, és
megkivánják a' Gazdaszszonynak maga szemét;
azért is szükséges száraz almot vettetni alájok ,
a' hidlást kitisztittatni , a' vállut minden etetés
elolt ki'akarítani , és friss sósvizzel itatni hetenként.
12.) A'kotrotzokban hizó ludakra, rétzékre,
kappanokra, és pókákra nézve a' tisztaságot,
rendes eledelt, és tsendességet gondosan meg
kell tartani.
13.) A' téli gyümőlts a' pintzékben illyenkor leginkább romolván , a' rothadtat ki kell
válogatlatni. Ezt másszor is meg kell tenni ; mivel a' rothadt gyümölcs az épet is elrontja.
l/t.) Az éléskamara ha nedves meleg , a'
zsizsik, és egyéb férgek majd mindjárt elszaporodnak : azért is a' lisztet a' ládákban megkeverni, a'főzelékeket megrostálni, a' száraztésztát, és gyümöllsŐl kiszellőztetni , a' penészt mindenről letisztítani, a' port. lesepreni , szemetet
kivettetni, és a' befőzöttcket, vajat, sajtot, zsírt,
mézst, szappanyt, keményítőt 's a' t. a' t. megvisgálni, el nem lehet mulatni. Ha a 1
sajt meg
talál keményedni, azt így kell ismét megfrisseln i: t. i. végy salétromot, és azt tűzön megpuffaszt-
4a November.
ván ereszd fel fejér borral, és fózd együtt mind
addig, míg a' salétrom megtsendesedik. Ekkor
veddle a' tűzről, és engedd meg hidegülni. To
vábbá márts bele egy tiszta rnhát, és ezzel gömbölyítsd be a' sajlotot, 's tedd le a' pintzébc.
Huszonnégy óra múlva hozd fel, és a' ruhát levévén , ismét megáztatva terítsd a'sajtra , a'melly
ettől jó izü, 's ismét puha leszsz.
15.) A ' fonóktól Szombaton estve minden hé-;
ten számon kell kérni a' fonalat, és meg nem
engedni, hogy eggyiknek fonása a' másikéval
öszvekeverdjék. Erre nézve a' motólákat, és tsörlő
karikákat vagy orsókat számmal is meg kell jegyezni , így e' szerint magokkal megitéltetni ,
mellyik font szebbet és többet.
10.) Ha nyárban tsigás kertjében nem nevelt: a Gazdaszszony tsigákat, tehát még most
télre valót eleget lehet a' gyermekekkel , míg
hó nints , a' mogyoróbokrok , és sövények , 's
garádják alatt szedetni, Ugyan, most kell vizáról is rendelést tenni, és a' böjti napokra bépátzolni.
17.) A ' savanyú káposztával, míg meg nem
érik, legtöbb bajjá van a' Gazdaszszonynak : mert
a' sós víz hol a' hordón eszi ki magát, hol felül
folyki , hol pedig a' hidegség miatt épen nem
akar érni, ha ellenben igen meleg a' kamara:
hamar ellágyul 's a' t. Erre nézve reá gyakor
szem kívántatik, és tisztaság.
18.) Ezen hónapban a' tyúkokat jobbatskán
kell tartani, és a' kik a' friss tojást kedvellik, a'
tojókat trágyával kirakott ólakban tartják. Így
hamarább elkezdik a' tojást, ha meleg helyen
legelnek, kivált pedig a' jértzék, ha az ősz
hoszszu, kint is tojnak. Arra azomban vigyázni
keü , hogy a' meleg után sóvárgó tyúkok az
ístálóba, különüseu pedig a' jászolba ne szók
December. 43
janak; mert ez által tollókkal és ganéjjokkal a'
mára ka eledelét elgazolják , és tetemes kárt
okoznak.
iq. Mihelyt egy két orsó fonál készen van,
azt mindjárt le kell matóllálni , hogy a' nyúl
ne egye.
Karátsonij (December) Hava.
1. Ezen hónapban mind azon munkák egész
Szorgalommal tovább is íölytattatuak, a' mellyek
a múlt hónapban végre nem hajtathattak , u. m.
a fonás, dohány - simítás , baromliak , és sertések hizlalása , pálinka égetés, tollfosztás , g \ üinölts
válogatás 's a' t.
2- Mentől több a'tüzelés illyenkor, annál
nagyobb kémeilés, és tűzre való vigyázás, 's,
kémények tisztítása kívántatik.
3- A ' tyúkokról a' múlt hónapban is megjegyzettem , hogy job b tartás, kakas, és meleges
szobák nékűl nem tojnak. Erre nézve a'Gazdaszszonyok e' részben se fösvények , se restek nem
lclietnek. A' kendermagtól hamarább kezdenek
tojni, és a' tojások is nagyobbak ; de ha azok
egyszer elkezdenek tojni szűkebben lehet őket
táp álni.
4. Már most több féle égett borai lévén a'
Gazdaszszonynak készen, kélje meg , mi kell a'
maga házi-szükségére, és mit adhat el pénzen,
és kinek? úgy e' a' mint van, vagy pedig rozsolisnak tsinálva? a' mit legjobbnak tapasztal.
ait tselekedje.
5. A ' korán ellő tehenek a'job b tartást megr
kívánják ; azért is ha azt akarjuk, hogy meg ne
tsiponjanak, 's borjaik is erössebbek legyenek
job b eledelt szükség, nekik adni, és a' fejősökkel együtt étetni. Általlyában véve mindenkor
tjljb , ég táplálóbb élelemmel kell tartani a' ler-
44 W. Szalasx.
hes, és szoptató marhát ; mivel illy állapotban
nem csak saját táplál tatását, hanem magzatjáét
is kell eszközölnie, sot még a' ház' számára is
tejet csurrantania.
6. Tamás, (néha Miklós) napja táj ján el jő a'
disznó-ölés ideje. Erre nézve ahoz a' Gazdaszszony előre elkészül; sót Őrlet, füstölni gyalogfenyő bokrokat hozat, tekenöket és dézsákat megáztat, ki tisztíttat , hurka , és kolbász töltőket
elkészít, petzkeket íaragtat, majoránnát, czittromot, foghagymát, borsot töret , tisztillat,
így mindeneket előre elkészítvén, a' sertéseket
leöleli, feltisztíttatja, kiáztatja, besózza , megmazsálja, és a' zsirt kiolvasztja, 's a' t. Szalounát hágy az ügyes Gazdaszszony , a' mennyivel
egész esztendőt által beéri. Erre a' konyhában
gyakran szüksége vagyon , midőn nyulat, vadkacsát, baromfiat, vagy más pecsenyének valót
szalonnával kitűzve süttet. Egyébbaránt a' vastag
ételnek némelly nemeire is reá illik a' perkelt,
vagy kövesztett szalonna, 's a' forrón ontott saláta is ugy jó , ha perczczel készíttetik.
8- A' Szent Innepek elközelítvén, elegendő
fűteni, és főzni való fát kell a' szolgákkal apróztatni , a' fejér tselédek pedig meszeljék ki a' lüzpadot, mossák ki ruhájokat, és az edényeket
tisztogassák meg. Tudom hogy a' padlat sem marad mosatlan.
II. S Z A K A S Z.
A
1
Gazdaszszonyság' közönséges Iteguláji.
§ . i .
:
Á szolgalmai os, és eszes Gazdaszszony dísze
az egész háznak.
A ' szorgalmalosság a' konyha , házibutorok ,
edények, élésház, gyerjiekek, és cselédek tisz-
A' GazdcuxaMÓhysag* íiiz Réguláji. 45
taságából;az eszesség pedig a' beszerzésből, kiméllő kiadásból, ételben, italban, felkelésben,
lefekvésben , és a' mindennapi munkák okos
felosztásában való szoros rendtartásból , mint
valaraelly tükörből kitetszik. Mellvrenézve , ra
valamelly házlioz bementemben ezeket látom,
tudom előre , hogy itt a' Gazdaszszony szorgalmatos, és eszes is, és ezen a' házon Isten áldása van.
$. 2. i
A" tisztaság szeretetre méltóvá teszi a Gazd-
, ' : i aszszony t.
A ' mellv Aszszony tiszta, nem tsak hogy
férjének, és jó barátinak gyönyörűsége ; de rnég
a tseléd is örömest szolgálja , föztét jó izűnes/i,
és megtelik eeyszer'smind eránta szeretettel . és
tisztelettel. A' hol ellenben a' tseléd, 's gyermekek fésületlenek, szennyes szurkosok, mintha a' tüz alól szalasztották volna el , az étel tsak
keverék, kutya, matska az ágyon , 's kanapén
hever; 's a' patyolatkendö szennyes a' Gazdaszszony' nyakában, 's a' szoknyája zsiros 's a' t. nem
tudom ki indulna eránta szeretetre, és tiszteletre.
Kern o ' tzifra öltözet teszi házi Gazdaszaszonyt széppé.
A ' melly házban mindennap gálában van a'
Gazdaszszony: többnyire a' ház' tájéka gyászban
szokott lenni : a' hol ellenben a' Gazdaszszony
mindennapi ruhában jár. 's a' mi közönséges öltözetrajta van, ha nem pompás is ; mert ez mindennapi viseletnek nem is illik ; sőt könnyelműséget árul el , ha kopott is; de mellette tiszta , 's
's vizzel simitott haján (a' zsir, hajpor helyett)
46 // . Szálatz.
a' fésű nyoma látszik, az illyen Aszszony valóban szép, 's a' foltos riikais jobban illik neki,
mint amannak a' bibor.
$ U.
A' Gazdaszszonynak példájára néznek- a
cselédek; és gyermekek.
A ' hol a' Gazdaszszony későn szokott felkeln i , déli álmot aludni, idején feküdni menni;
ott bizony a" tselédek sem igen alkalmatlankodnak futkozásokkal a' szomszédoknak. A' gyermekek is, mint a' majmok, a' mit látnak, azt
örömest tselekszik, és az illyenkori képzetesek
állandóan megmaradnak; 's ha annál keményebben megbüntettetnek is ezekért, ritkán hagvjákel. Ellenben a' hol a' tseléd látja, hogy a' ház
Asszonya mindenben elsö , ott úgy fog gondolkodni: bizony ha az Aszszonyom e'zt,'s ezt megteheti , 's nem restelli , nekem se törik el belead tsontom. Igen méltó, hogy ezt a' Gazdaszszony sz.ívére vegye , és mindenkor szeme elölt
tartsa. Általa nem csak saját becsületét $ és boldogságát eszközli j hanem gyermekeit is a' munkásságra szoktatja, és Cselédjeitől jó útmutató
példája által biztos szolgálatot nyer. Hazánk"
Szépeinek tiszteletére legyen mondva , ők ezen
felséges kötelességöket nagy részén leg nagyobb
pontossággal tellyesítik.
A szünet nélkül való perlés, verekedés nem
bizonysága a jó Gazdaszszonyságnak.
Igaz ugyan , hogy van sok rosz tseléd , és
mintegy hozzá van szoktatva a' szidáshoz, mint
a' rosz kotsis kezében a' ló a' korbálshoz; de
azért az eszes Aszszony mégsem örömest tselek-
A
s
Ga^daxzsnonyxdg löz Réguláji. 47
szi ezt; hanem békességes tűréssel, példával,
oktatással, és szelídséggel, 's maga rangja megtartásával, igyekezik a' roszsz tselédet is jó útra
hozni: 's ha e' nem használ , akkor fordítja a'
vastag végét, vagy más tselédet keres. Igen vad
és embertelen gondolat az , hogy a' vásott erköltsft Cselédet nem lehet megjobbítani. Meglehet
biz azt, csak okosan, és szelíden bánjunk vele.
Egy bölcs Aszszonynak egyetlen egy szép szava
többet ér e' tekintetben , mint másnak hoszszasan
tarló heves pattogásai. A ' cseléd is érzi az emberiség' jussait ; ugyan azért emberséges oktatással , és józan intéssel kell véle bánni;
$. 6.
A' Gazdaszszony első személy a' házban.
A ' melly Gazdát az Isten jó Gazdaszszonnyal
megáldott, örömest, és háládatos szívvel általad/a annak a' ház belső igazgatása elsőségét, és
ezt a' betsűlelet nem irigyli a' Gazdaszszonynak,
tudván, hogy ennek jó híre neve együvé vart
az övével kötve ; sőt mivel az Aszszonyok job
ban esmérik az Aszszonyinem természetét , és
hajlandoságit: a' belső tseléd fogadása, és kormányozása egyenesebben őket illeti. De vigyázzon az Aszszony, hogy a'Gazdának ezen bizodalmát , *s engedelmességét meg ne sértse. A' melly
férjfi az illyen háznál mindenben bele kottyanik,
magának tulajdonítsa , ha Aszszonya előtt betsuletét jégre tévén , véglére Tulipá n Panná
n a k tartatul.
§. 7.
A' legeszessebb Gazdaszszony is tanátskozii
rt' Gazdával.
Az okos Aszszony úgy nézi a' Gazdaságot,
mint egy lántzot, a' melyben mindenek renddel
48 II. Szakosé.
folynak. Errenézve a' Gazdával egyet ért, elintézik előre , hogy a' mostani környülállásokban ,
mellyik munka elébb való,mitsoda erő van hozzá , és mellyik kormányozza ezt, 's a' másikat
mellyik? Sőt minthogy senki sem elegendő'bőlts,
és erős magának, a' Gazdaszszony megtudakozza
a' Gazdát, hogy ez , vagy amaz hogy fog az ő
rendeléseivel megegyezni.
§. 8.
A himéllés nem fösvénység.
Ha a' Gazdaszszony a' költséget a' jövedelemmel minden esztendőben, sőt minden fertályban szorossan öszve nem veti ; hanem tovább
nyujlódzik , mint a' lepedő ér: a' Gazdaság esztendőről esztendőre nem fel, hanem alá fog menni. Ellenben a' ki a' mire szüksége ninls, ha
egy pénzen adják is, meg nem veszi, 's ke Hetinél fellebb nem költ , 's nem ad ki semmit sem
pénzben, sem elcségben , hanem mindenből éppen tsak annyit, a' mi tisztességesen elegendő;
de veszendőbe semmit sem hagy menni : az illyen aszszony kiméllö , de azért nem fösvény ,
's az iIlyen okosságot nem lehet hibának tartani ; sőt ha a' Gazdaszszony nem tsak beéri azzal,
a' mije van; hanem esztendőről esztendőre marad is meg valamije ; megérdemli , hogy a' Ga/da
o l' úgy nézze , mint bekeresö társát. A ' kiméllést szint ugv tekinthetni . mint a' keresésnek
pnyik okos ágazatját. Elég ember van, a'ki szorgalma állal sokat Keresi de sokat is költ, 's fáradsága' jutalmát elvesztegetvén , semmije sintsen
Azillve n embernek csak takarékos Gazdaszszonyra vagyon szüksége, és azonnal szerencsés.
55- 0-
A
3
talarélosséig is egy része a beJieresésneJ;.
A takarékosságnak ez a' szegelelköve : kitsinybol lesz a'nagy , és kevésből a' sok. A ' lakaré-
A' Gazdaszszonysdg tőm. Réguldji. 40
karékos Gazdaszszony e' szerint minden Iegkís*
sebbet is megtakarít, vagy félre tesz könnyű a'
késztelővenni: és nem fut, vagy küld minden
aprólékért a' szomszédba. A ' ki ezt cselekedni
nem szégyenli, megbizonyítja, hogy ő gondatlan , rest, egy szóval nem takarékos.
$. 10.
A Gazdaszszony a Gazdával egy erszényt tart.
A' jó Gazdaszszonytól nem kívánja az oko s
Gazda, hogy neki minduntalan minden kraj(zárról számoljon: de ellenben az okos Gazdaszszony
szintúgy örül rajta, ha a'Gazdának bemutathatja
a' maga szorgalmatosságának , és takarékosságának
gyümöltsét. Ha mindazáltal a'Gazda ollyszerentsétlen , hogy a' pénzt nem tudja betsülni, söt
adósságot tsinál; okossan tselekszi a' Gazdaszszony , ha az erszénynek maga viseli gondját.
Ezen eseten kívül, ha az AszSzony mindent pénzre igyekezik is fordítani ; de keresetéből semmit
be nem mutat, és kereset jenek semmi látatja
sints: az illyen Aszszony nintsen a' hijjába valóság' gyanúsága nélkül, 's tsak azért titkol el mindent a' férjétől, mert fél, hogy az haszontalan költségeit szemére fogja hányni.
§.11 .
Ha a Gazdaszszony nem érti a maga kölc*
lességét, nem lehet az igazgatásban
szerentsés.
Sok házakban lehet ollyan félig tanúit, vagy
gondolatlan Aszszonyokat látni, a' kik , mihelyt
véghez vitte valamellyik tselédje ez , vagy amaz
munkáját, azonnal elkezdenek lármázni; nem
tetszik , nem jól van. Ez nagy hátra maradás
a
1
Gazdaságban , és onnan származik , hogy világossan vagy meg nem tudják a' tselédnek parantsolni, vagy restellik, hogy ezt miképpen kell
1* .
50 II. Szaias:.
tenni; hanem tsak a' hibát veszik észre, hogy
nem jól van. Ezeknek tehát a' tanulás , és előre
való meggondolás javasoltalik.
§. 12.
A* Gazdaszszony a' Gazda dolgában nem
avat/a magát szükségen kiviíl.
Ha a' Gazda a' maga foglalatosságit érti,
's véghez viszi, nem szükség , hogy a' Gazdaszszony a' maga ezqr, meg ezer aprólékos dolgairól elfelejtkezvén , a' nagyobbakba ártsa magát.
A ' ki egyszerre két nyulat kerget: egyiket se
fogja meg ; és elég betsúlet az a' Gazdaszszonynak , ha a' maga dolgaiba szorgalmatosnak , és
eszesnek találtatik: ugy kell mindazonáltal ezt
a' tzikkelyt érteni, hogy a' Gazdaszszony soha
se zárassék ki a' Gazda dolgainak tudásából ; söt
a' Gazda ezt önként tartozik közleni vele ara az
esetre , ha öt' vagy betegség, vagy halál érné 's a' t.
§- 13.
Lehetetlen, hogy « Gazdaszszony maga
vigyen mindent véghez.
A ' Gazdaszszonyságnak olly számtalan tárgyai vágynak; hogy ha a'Gazdaszszony vas erővel birna is; még se bírja maga mind meglenni,
vagy ha szinte megbírná is; rá nem ér azokra.
Szélességnek, és indúlaloskodásnak a' jele hát
az , mikor a' Gazdaszszony a' tselédet a' munka
közben megpofozza, 's a' mellől eltaszítván maga
tselekszi. Megmutatni igenis ; hogy tegye, 's ezt,
vagy amazt hogy vigye kevesebb erővel véghez ,
a' Gazdaszszony kötelessége: a' lobbit osztán ,
ha jól útba igazíttatik , 's titánná vigyázás van ,
véghezviszi a' tseléd. Az indulatoskodás által a'
legjobb cselédet is elronthatjuk, és^ez által másoknak is kárt tehetünk. Éltől a' szelíd érzésű
Gazdaszszony őrizkedik. A ' tudatlanságot nem
Af F. Cseléddel való bánásról. 5l
illik büntetni; a' roszsz akaratot pedig senkiről
sem szabad feltenni.
III. S Z A K A S Z.
A
1
fejér cseléd választásáról , fogadásáról, be-1
réről, tanításáról, igazgatásáról, cs megfc -
nyítéscrói.
$. t i
A sok cselédtartás nem gazdaság, *s nem
könnyebbség.
Mentől több a' száma a' cselédnek: annál
több a' heverő kenyérevö a' háznál , 's annál ba«
josab a' velekvaló vesződség. A z okos Gazdasz*-
szony tehát körü'nézi a' maga foglalatosságait,
és annyi tselédet tart tsak , a' mennyivel dolgait
tisztességesen • véghezvitetheti; 's kellelinél töb*
bet tsak pompáért nem tart. Nints most az az
idő , hogy midőn a' Familiákelszaporodván , kiIsiny a' jószág, 's kissebb annak jövedelme , tsak
parádáért egy mást érje a' Komorna , Inas's a't.
§• 15 .
Megkell választani a' cselédet*
A ' Gazdaszszonynak eszes volta egyikből ab*
ból esmerszik meg , ha háza' állapotjához képest
alkalmatos tselédet tud választani. A ' megválasztás ezekből áll.
1. A' ki miben gyakorolta magát, továbbá
is azon foglalatosság mellé alkalmaztassák; külömben magára haragudjék az ollyan Gazdaszszony, a'ki a' konyhaszolgálót komornának, 's a*
komornál szakátsnénak megfogadja ,'s lÖle azt kívánja egyszeriben , hogy főzni tudjon.
2. Ep , egésséges, és a' munkára gj'ors , erős
legyen a' választandó személly; külömben a' rö -
U *
52 /// . Szalasz.
vidlátók nem tárni, a' soká alvók nem tehenet
fejni, és a' gyermekek nem vizhordásra, 's kenyér sütésre valók.
3. Hűséges legyen; máskülömben a' szomszédaszszony mindég megtudja gyengeséginket,
és a' házi tolvajtól lehetetlen őrizkedni.
§. l6.
Annak idejében kell cselédet fogadni.
A" tselédben ha nem mindenikben is, de
csak ugyan job b részén meg van az a'gyengeség,
hogy a' legjobb helyet is megunja ; sok pedig
maga lévén roszsz, a' Gazdaszszonyt roszszalja.
INémelly helyen ellenben az Aszszony erköltsös,
a' tseléd ki nem állja, és így a' változás bizonyos lévén, másnak fogadásáról kell gondoskodni.
A ' fogadásban ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony:
1. Távol helyről, ha elkerülheti, még bizonyság levél mellett is ritkán fogadjon tselédet;
jöttmentet pedig, a' kinek se hazája, se bizonyságlevele nintsen, ha ingyen szolgálna, se kell
befogadni.
2. Időn kivül (hanem ha roszsz erkőltse vagy
halál miatt) a' cselédet nem kell változtatni , inkább annak idejéig tűrni kell; mert a'bizonyos,
hog y a' betsületes cseléd , ha tüzet raknak is a'
hátán , kiszolgálja az esztendőt, és így időközben
tsak roszszat lehet a' roszsz helyett fogadni: e' pedig annyit tészen , mint ebben gubát tserélni.
3 . Ha tsak lehet, azon kell igyekezni, hogy
új esztendőkor teljen a'cseléd ideje , és Szent
Mihály napkor a' szolgálat felmondása. így könnyebb cselédet találni: mert télben nem ád neki
minden boko r szállást.
4. Két egy testvér leány gyermeket, vagy
az Annyát leányával nem tanátsos befogadni
azért: mert a' vér esmeretséget, az esméretség
A' F. Cseléddel való bánásról. bs
bizodalmat, a' bizodalom bátorságot, és a' bátorság független engedetlenséget szokott szülni.
§ . 17.
A munkás méltó a bérére.
Mikor a' Gazdaszszony cselédet fogad: annak bérét világosan meghatározza : Szegődöt t
b é r osztot t kontz , és kötelességét is elejébe terjeszsze, 's ezeket tartsa meg:
1. A' fizetésen kivül se ne ajándékozza a'
cselédet, se ne Ígérjen semmit: mert arra rátámoszkodik a' tseléd, 's ha kinemadatik néki
érdemetlenségéért: nem magát, hanem a'Gazd -
aszszonyt tartja rossznak, job b inkább elmenetelével a' jót megjutalmazni, vagy fizetését megjavítani esztendőnként.
2. Minden cselédnek a' neve , szolgalatja ,
's bére mennyisége beírassák a' szegödség'könyvébe, 's e' szerint mindeniket minden fertály végével, de elébb soha se , egy krajtzárig ki kellfizetni.
3. A'fizetés kész pénzben határoztassék meg,
és állandóan. Ezen vehet a 1
cseléd magának ruhát, 's a' millyet vészen, ollyat visel; nem panaszkodhatik a' Gazdaszszonyra. De ezt nehéz
véghezvinni: noha igen jó lenne. Nálunk tudniillik már köz divatban vagyon , a' nagy várasokat
ide nem értvén , hogy a' cseléd részszerént kész
pénzben , részszerént pedig ruházatban kapja ki
bérét. Ha már így kell lenni a' dolognak, határozza meg a' Gazdaszszony a' kedvetlenség elkerülése végett a' veendő ruhának az árát, és azután azon a'cseléd'saját választása szerint vegye
meg ; ha külömben jónak találja. A'cseléd nem
ért, sőt nem is érthet úgy a' vevéshez , mint az
ügyes Gazdaszszony.
U- Annak a' Gazdaszszony végére járjon ,
hogy azon vidékben , a' hol ö lakik, mit szoktak
54 III. Ssalasz,
ez, vagy amaz cselédnek fizetni, és ennél fellebb
ne hágjon; de el se vonjon semmit: mert külömben a'cseléd-fogadást megnehezíti magának,
§. 19-
Az új cseléd, ha annál eszesebb is, még is
tudatlan elejinte.
Valahán y ház : anny i szokás . A '
cselédis.tsak azt tudja, a' mit gyakorlott. Itt te^
hát ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony:
1. Jobb meg sem fogadni az igen tudákos , és
maga akaratján járó cselédet: mert a' cselédet
nem azért fizeti a' Gazdaszszony, hogy a' maga
kényjén, hanem hogy az Aszszonya' akaratján
járjon.
2. Mikor valamit rá akar bízni : tudakozza
meg tőle , hogy ő eddig mint szokott tselekedni:
ha jó , helybe kell hagyni, ha pedig nem jó ,
világosan meg kell neki magyarázni, és mutatni
kétszeris. Egy szóval :
3. A'k i azt akarja, hogy jó cselédje legyen:
azt tanítsa a'maga kezéhez, 's ha megtanult, be -
tsülje meg érdeme szerint, és soha elébbeni tudatlanságát, 's a' velevaló jólléteit ne hányja
szemére.
§• 19.
Mentől több kezek dolgoznak a' háznál,
annál szükségesebb az igazgatás.
A ' házi boldogságnak előmozdítása egy ollyan főtárgy , a' mellyre minden munkáknak intézve kell lenni. Ha pedig minden ember azt
tsinálja; a' mi néki tetszik; majd zavarodás esik
a' sorban, és idő megválasztásában; majd sokszor véghezviszik a' kissebbet, és a' nagyobbat
elmellőzik. A z igazgatást tehát úgy vezesse a'
Gazdaszszony;
A' F. Cseléddel való bánásról. $5
1.) Hogy a' serkentő, útmutatása szerént
előre tudja, mit kellessék az időnek ezen 's ezen
részében mindenek előtt munkába vétetni.
2.) Feloszsza, kirekire személlyesen minden
nap a' munkát hógy így mindegyik cseléd tudván mi van ő rá bizva , és mellyik nap ? egyik
a' másikra ne támaszkodjék, 's a' sok szakáts
közt sózatlan ne maradjon az étel.
3.) Minden estve megnézze a' Gazdasszony,
ki miképen vitte ezen a' napon végbe kötelességét; és a' hibát nyomon megigazíttatván, a' j ó
munkáról tegyen ditséretet.
k.) Mentől kényesebb, és 6Íjetöbb munka
van a' tselédek kezén : annál vigyázóbbnak kell
a'Gazdaszszonynak lenni.Illyenkor hát vegyen kötni valót a' kezébe , és forogjon egész nap a' dolgozók között, 's a' ki mit nem jól lesz , annak
a' szokott módot mutassa meg.
§. 20.
A' cselédnek fentiekben való tartása szűkséges.
A' szükségtelen lágyságból függetlenség szokott rendszerint következni, és a' roszszaság sokszor olly nagy a' Cselédben; hogy ha azt a*
Gazdaszszony elnézi: roszsz leszsz a' következése ; tehát hogy a' Gazdaszszony ezen kötelességét is jól értse, e' következendoket tartsa meg :
1.) Ha a'Gazdaszszony annyira elfelejtkezik
magáról, hogy a' cselédeknek jádzótársává teszi magát, azokkal terétsel , embert szólt, 'shijjábavalóskodik : a' cselédek tsak hamar félre teszik a'tőle való függést, tiszteletet, és engedelmességet, 's bolondot tsinálnak belőle.
9.) A' szüntelen perlekedő, és indulatoskod ó Gazdaszszonyra tsak hamar rá esmér a' cse
léd , és még'abban löri a' fejét;hogy tehessen ollyat,
a' mivel a Gazdaszszony! incgboszoulhassa.
$6 /// . Szálast,
3.) A' maga gyengeségeinek tanúivá, és eszUöseivé soha se tegye a' Gazdaszszony a' cselédet; külömben vagy nem meri azt többé fenyíteni ; vagy ha fenyíti: azt tudja meg , hogy a' cseléd boszszút fog rajta tennj, és azt egy kis toldalékkal kiis trombitálja.
A ' hízelkedő, hazudozó, és árulkodó
cselédnek ne engedje meg a' magához való bejárást ; mert így a' jó cseléd elkedvetlenedik,
és az igazat se raérészli elölte bemondani. A z
ollyan házi Aszszony pedig job b ha kibúvik a'
világból, a' ki egyebet nem hall a' hizelkedésnél , és a' hazugság böltsöjében rengettetik.
5.) Verésre tsak igen ritkán kell szorulni,
és akkoris ugyan meggyőzni a' cselédet engedetlensége felől , külömben a1
büntetés tsak gyűlölséget hágy maga után; és az iIlyen Gazdaszszonynak elmegyen a' hire , és még cselédet is
nehezen talál. Midőn a' felpattant Gazdaszszony
a' cselédet boszuságában szidja, 's veri nemcsak
meg nem jobbítja azt, hanem még inkább rosaszabbá teszi. Az t gondolja t. i. a' cseléd, hogy
Gazdaszszonya nem érdem szerént, hanem mérgében bünteti ölel , melly gondolatban azután
annál inkább meg erősödik, lia Ölet későbben a'
hirtelenkedő Gazdaszszony kérleli. A ' fenyítés
mindenkor csendes józan meggondolással tétessék,
a hibához legyen mérsékelve és kegyetlenséggé
6oha se váljék.
6.) Ha a' gazda valamcll vik fejér tseléddel
e g y két szót szól, abból nem mindenkor következik roszsz: de ha szinte gyarlóság volna is a'
dologban ; a' cselédet azért soha se kell meg is
szollitani ; hanem magánosan a' Gazdát megletzkézni: külömben a' fenyíték miatt az illy
cseléd a' Gazdának fog árulkodni, így pedig vé^
ge boszsza soha se leszsz a' házikeresztnek.
Á luizi rendtartásról. 57
7.) A ' roszsz társaságot a' fejértselédnek
nem kell meg engedni. Erre nézve a' férjfi cselédektől külön szobában legyen lakások, és hálások,
's a' Gazdaszszony lefekte előtt, 's regei is j ó
idején megnézze , ha otthon, és a' maga helyén
fekszik e a' cseléd. Az éjjel kijáró cselédet nem
kell tartani.
IV. SZAKASZ .
A" ház i bels ő rendtartásról .
A' rendtartás a dolognak lelke.
Ha a' cselédek tudják , hogy a' háznál Hlyen,
vagy ollyan rendtartás , és mindennek bizonyos
ideje , 's helye van: annál könnyebben megszokják, és tanulják a' munkát, 's az engedelmességet. De a' melly háznál e' nints: a' cseléd
minden parantsolaton panaszolkodik, és minden
rendelést boszszontásnak nézvén alig hiszi, hogy
az ideje kiteljék 's elbútsuzik.
A' házi rendtartásnak ezek a' tárgyai:
1.) A' felkelésnek, és lefekvésnek bizonyos
ideje , és órája mind télen, mind nyáron.
2.) A' fölüstökömözés, ebéd , uzsona , és
vatsorának meghatározott órája.
3.) Az ételnek, és italnak megállított száma , neme és készítése módja.
4*) Az asztali, és ágyi ruhának bizonyos
időben való feltserélése.
5.) A' személyes foglalatosságoknak a' cselédek közt való felosztása.
6.) A' szomszédoknak, és hirhordó aszszonyoknak a' konyhába való járások megszorítása.
7.) A' házibutoroknak az esztendőnek bu o
iiyos részeiben való megtisztítása.
58 IV, Ssalass.
0.) A ' szapulásra , és lugozásra Kiszabott bizonyos napok.
Q ) A ' kenyérsütésnek minden héten való
meghatározott elölfordúlása.
10.) Az Isteni tisztelet gyakorlása,és a' tisztességes mulatság megengedése.
11.) Az éléskamarának felhányása, és megtöltése.
§. 22.
/V felkelésnek, és lefekvésnek bizonyos órájának kell lenni.
Ha a' cselédek ehez nem szoktattatnak : magoktól elaluszszák a' fejés, kenyérdagasztás,
fűtés, és motskos edények felmosása idejét, 's
ha a' Gazdaszszony azért dorgálódzik : magokat
e' részben éppen nem tartják hibásoknak, 's a'
fenyíték foganat nélkül fog maradni. Erre nézve
elmúlhatatlan a' jó rendnek behozása, a'- melly
ebbő l áll:
1.) Téli napokon keljenek fel a' cselédek öt
órakor, hatig végezzékel az imádkozást, fűtést,
fésülködést, mosdást, és seprést, ettől fogva
fonjanak, és menjenek fejni; nyoltzkor hozzanak vizet, rakjanak tüzet a' konyhán, készítsék
a' früstiket, és magokis falatozzanak. Nyárban
pedig a' felkelés ideje a' nappal együtt lehet
négy órakor, 's minekutánna megfejtek:a' kertben , ha szárazság van, hordjanak vizet; öntözzék meg a' veteményeket, seperjék ki a'folyosókat , konyhát 's a' t. és früstikeljenek.
2 .) A' lefekvés idejét szintúgy szükséges meghatározni, télben p. o . fonjanak 11 . óráig; és
nyárban tizig' végezzék el a' felmosogatást 's a't.
3.) E' szerint a' Gazdaszszony minden estve .
kiadhatja a' gyertyát a' nélkül, hogy vesztegetés
essék: mert felszámlálhatja, hány helyen fog ,
és, hány óráig gyertya égni.
jí házi rendtartásról 59
/ J t ) A' Gazdaszszonynak azonban magúnak
kell legelőbb felkelni, és legutoljára feküdni
menni, bogy láthassa, hogy a' konyha öszvesej'erve , a' kúlkák szájjá betsinálva, és a' kapuk
bezárva, a' mellynek a' kultsait vegye magához,
hagy a' cseléd éjjel ne tsaponghasson.
93.
Az evést bizonyos időre szükség meghatározni.
Ebben ezeket jegyezze meg a' Gazdaszszony :
1.) Valamint a' mindennapi munkál; úgy
az ételt is ki kell a' cselédnek adni; mert a'természet hanemha új erőt vészen, a' munkát nem
birja; újj erőt pedig az étel, és az a' mellett
való nyugodalom ád.
2.) A ' Gazdaszszony mindenkor előb b vé
gezze a' maga asztalánál bizonyos órákon az evést,
és azután üljönle a' cseléd mind azért, hog y
semmi veszendőbe ne menjen, mind pedig azért,
hogy a' Gazdaszszonynak ideje legyen a' cselédek ételét, és evések módját megtekinteni. A '
nagy házaknál, a' hol a' cselédek számára külön főzetni szokás , a' cselédek előb b esznek , mint
az Uraság. A ' Komornak , és egyéb belső cselédek azonban itt is későbben ebédelnek abból , a'
mi a? Uraság asztaláról lemegyen.
3.) Azért is szükség még az evésre bizonyos
órát rendelni, hogy a' cseléd a' munkából erro
az időre haza jöhessen, vagy ha nem jöhet , félre lehessen portióját tenni. Itt a' Gazdával is
mét egyet kell érteni u. m. a' ki a'nagyob b mezei
munkát szokta kormányozni.
A% ételnek száma, minémüsege, mennyisége,
és készítése módja meghatározást kivan,
azért is.'
1.) El legyen a' Gazdaszszonynál rendelve,
és azt a' cselédnek is j ó tudni, hogy hétköznap
60 IV. Szalasz.
hányféle ételhez ülnek; és hányhoz Innep napon ; ki kap bort , és mennyit? mindennap e',
vagy tsak Innepeken ?
2 .) A ' legokosabb Gazdaszszonyt is ez a' do
log próbálja meg legjobban: mert tapasztalás
kívántatik ahoz , hogy illyen 's illyen ételhez,
ebből , vagy amabból ennyi 's ennyi személlyre,
mennyi kívántatik, hogy a' cseléd se ne koplaljon , se ne vesztegessen.
3.) Az egyféle ételre rá un a' természet;
azért is j ó azt kitsinálni, hogy télben mellyik
napon ; és nyárban hasonlóképpen mitsoda féle
ételek fognak az asztalra adatni ?
4.) A' maradékot nem kell a' moslékba önteni , sem hogy azt a' cselédek kutyának, vagy
esmérősseinek adhassak, megengedni; hanem el
kell tétetni,'s gondját viselni a' jövő evés idejéig.
A'ház i szegény pedig meglegyen nevezve , hány
legyen , 's mellyik napon : ezen kivül nem szükség a' Gazdaszszonynak az egész világhoz jóltévönek lenni, 's nem is lehet.
5.) A z új Gazdaszszonyok leginkább hibázr
nak (kivált ha egyik vidékből a' másikba mennek férjhez) az ételek készítése módjában. Erre nézve az illyesek az odavaló tapasztalt (Gazdaszszony októl tanulják ki, hogy ezen a' részen
mint tartják a' cselédet? hogy szokás ez , vagy
amaz ételt itt készíteni ? 's a' t. Így ha ezt követi : a' cselédnek meg ne engedje a' válogatást,
's ez vagy amaz ételnem kívánását.
6.) A z ételkészítésben a' jó ízre , és különös tisztaságra főképen kell vigyázni. A ' hol e'
megvan: ritkán szokott a' cseléd morogni.
§• 85 .
A' cselédek' asztali, és agyi ruhájokat bizonyos idő múlva Jel kell tserélni.
A ' gondos Gazdaszszony az asztali, éságyi-
A* házi rendtartásról. 61
ruhákat minden esztendőben megszokta mustrálni ; és ujjakat annyi számmal szabni: hogy az
asztalabroszokat minden héten egyszer; a' tö
rülköző, és törlő ruhákat kétszer; az ágyi ruhákat pedig minden 14 napban tisztákkal fellehessen tserélni. A ' cseléd azt nem kívánja,
hogy ezek tziírák, és vékonyak legyenek; hanem
azt, hogy rongyos, és szurkosak ne legyenek.
A ' jó lúgban az illyen'siros ruhák szépen megkelnek, 's minden szappany nélkül mégis tisztulnak.
Hogy pedig a' izélt ezen tistaságban annál
könnyebben el lehessen érni; a' Gazdaszszony
meg ne engedje , hogy a'cselédek, mikor esznek,
vagy az ételt eldöntsék ; vagy azzal egymást lo -
tsolják. A ' szebb rend' megtartása kedvéért ahoz
szoktassa a' cselédet, hogy mindenik, és mindenkor a' maga szokott helyén üljen , és egyik
legyen közülők kenyéx'szelő, a' másik pedig osztó , és bontó 's a' t.
§• 26.
hittek kinek tudtára kell adni a' maga személlyét egyenesebben illető foglalatosságokat.
Ha a' cseléd a' háznál mindenes: ezer meg
ezer zavarodás nélkül nem folyhat a' Gazdaság.
Azért is:
1.) Még a' szegődségkor meg kell mondani
közönségesen kinek mi leszsz a1
kötelessége fő ,
vagy első képen.
2 .) Kiki ezen kötelességéhez képest naponként mit vegyen munkába , meg kell mondani. A '
huzamosan tartó nehezebb, és könnyebb foglalatosságokat az értelmes Gazdaszszony cselédjei
között okos mértékkel oszsza fel, hogy igy a'
munkában a' cseléd tehetsége, és ügyessége szerént egy aránt részt vegyen. Egyébbként a' cselédek között gyűlölség, és kedvetlenség, az Asz -
C2 IV. Szálasé.
szony eránt pedig bizodalmatlanság támad. A '
nehéz munka után a' könnyebb munka mulatság,
és nyugvás gyanánt szolgál.
3.) Ki miről tartozik számot adni, és felel*
ni. Ehezképest kifeji a' teheneket, ki fiit, kinek
kezén állanak az asztali készületek, ki sepri, és
tisztogatja a' belső szobákat, és tisztítja az ágyi
ruhákat 's a' t.
Zj.) A ' pintze , és éléskamara kulisai magánál legyenek a' Gazdaszszonynál; és hanemha igen
megpróbálva valakire lehet azt bízni ; úgy mindazáltal akkor is, hogy a' felvigyázás a'Gazdaszszonynak fentartassék.
5.) Egyre se kell sok félét bízni: mert sok
cseléd a' magáéra se tud gondotviselni: hát az
Aszszonyáéra hogy tudna elegendöképen gondoskodni.
6.) Minden fertály esztendő végével elölkérje a' Gazdaszszony a' cselédtől mind azt, a'
minek gondviselését rá bízta, és darabról darabra mutattassa elöl magának , mi karban vágynak? és nem kell mindent az esztendő végére
halasztani. ,
;
§ '
2 7 ,
,
/í cselédeknek a szomszédokkal való tzim*
borulását meg nem kell engedni.
Az emberi gyarlóság annyi ra erőltet némely
szemellyeket, hogy mindent elkövetnek, tsakhogy a' cseléddel meg esmérkedhesscnek. Erre
nézve :
l.)TeIIyességgeI meg nem kell engedni, hogy
a'cseléd a' szomszédba járjon fonóba , vagy be
szélgetni : mert 1g y bizonyosan elfog romlani,
és ha meg nem vesztegetődik is: de legalább elkedvetlenedik: mert a' mi egész életünk Protokoloma a' szomszéd aszszonyoknál van; és ab-
A* Juizi rendtartásról.
ból a' cselédnek mindent elbeszélnek, 's olljannal is tele verik a' fejét, a' mi talán egyszer
megesett, de többé nem történik rajtunk.
2.) Az is szokások még némelly szomszédoknak, kogy holmi tsapodár, 's hírharang aszszonyokat tartanak , a' kiket a' szomszédba szántszándékkal is elküldenek visgálódni, hírt vinni 's a' t.
A ' melly Gazdaszszonynak a' maga házi békessége kedves: az illyen személlyeket pemeteltesse ki a' konyhából : mert a' cselédet is ezek
tsábilják , 's a1
cseléd is mindég szokott nekik
vagy egy tojást, vagy lisztetskétadni ; söt sok helyen a'házassági boldogságis ezek által bomlik fel.
3.) Minden Helységnek meg vágynak a' maga
szegényjei , és nyomorúltjai. Ezeket legokossabban tselekszi a' Gazdaszszony, ha házához nem
jártatja; hanem minden héten bizonyos napon
enniek küld, vagy ha a' házhoz mennekís: annak
is meghatározott ideje legyen , 's a' Gazdaszszony
maga határozza meg, mivel segítsék öket 's a t.
4 .) Az idegen, és esméretlen személlyekre
nézveis jó ollyan rendet tartani a' háznál , hogy
valamellyik cselédre legyen az bízva , hogy az
illyes embert, ha a' Gazdával, vagy Gazdaszszonnyal van valami dolga ; a' konyhába be ne
fogadja ; hanem jelentsebe , 's kivált ha a' Gazdaszszony maga van : addig a' szobától el ne távozzék , mig erre parantsolatot nem ád az Asz
szony: mert az idegen ember ijedséget, 's kárlis
tehet illyenkor,
i 28,
A' ház tisztításának bizonyos idejének, e'*
számának kell lenni* Ezt így szokás elintézni.
1.) Ha a' szobák deszkázva vannak : a' pallalok múlhatatlanul legfelebb minden hónapban
64 [ír. Szakasz.
egyszer kaporral, 's meleg vizzel kimosatnak.
Kissel)!) házakban ezek a' rendes idők u. m.
Karátsony , Húsvét , Pünkösd, és Kiss-Asz
szony hetei.
2.) A ' kissebb faedények , és a' mindennap
kézen forgó vas, réz , bádog , és üveg edények
minden szombaton délután megtisztíttatnak, a*
konyha megtapasztatik, és kimeszeltetik.
3.) A ' Gazdaszony' felkelése előtt a' konyha , pitvar, és folyosók mindennap, az udvar
pedig minden szombat estve kisepretnek.
Zi.) A ' kimeszelést, és ablakok megmosását
Májusban, és Septemberben múlhatatlanul meg
kell tenni. így ha ezen dolgok elvagynak bizonyos időre határozva, a' Gazdaszszony a' maga
dolgait úgy intézheti , hogy ezekre is rá érnek,
és mintegy neki készülhetnek a' cselédek.
§. 29-
A' ruhák' mosása sem igen ritkán, se gyakran nem lehet: azértis :
1.) A ' cselédnek bizonyos időt kell arra engedni , hogy a' magok kevés, apróbb öltözőiket, úgymint előkötényt, nyakba, és zsebbe*
valókat minden Pénteken estve beáztathassák,
és szombaton kimoshassák, estve pedig megfoltozhassák.
2 .) A z asztali ruhák, lepedők , vánkos héj"
jak, törlőruhák Iegfellebb minden hónap végével szombaton estve beáztathatnak, és Hétfőn
meglugoztatván, kedden kimosathatnak.
3.) A z apróbb ruhák, ingek, keszkenők,
kötények ,'s a' t. minden 14 napban egyszer t. i.
szombaton hó vízbe , vagy tiszta lúgba , néha
savóba beáztattassanak, 's Hétfőn szappanyoztassanak ki: mert az illyen vékony , é fejér ru*
Á házi rendtartásról. f>5
hókat minden a' sz e nny , mind pedig kivált a'
keményítő nagyon eleszik , 's meg is sárgitják.
k.) A' Gazdaszszony a' maga házi ruhájit
együtt soha se engedje a' cselédekével lugoz -
tatni, és szapúltatni. Ennek a' rendtartásnak sok
oka van ; de én ide nem írom bizonyos okból.
§. 30.
A' kenyérsütés minden Héten előforduló dolog a' háznál. Azokra nézve:
1.) Nagy okosság az , ha Gazdaszszony a'
malomból haza hozott lisztet megszárasztván,
egyszerre mégis szitállalja , hogy azzal a' sütéskor ne bajoskodjék. íg y a 1
szitáitatásnak is neki
készül előre.
2.) Ha a' sütöszolgáló minden babonát félretévén, Pénteken 8 óra után kovászt tesz, két
három óra közt bédagnszt, Szombaton viradtára
ki is fog a' kenyér sülni.
3.) Egyszerre se sokat, se keveset nem kell
sütni. A' kevés sütésnek az a' hibája , hogy sok
időt vészénél, fát veszteget, és a' lágy kenyér
jobbanis fogy : a' nagy sütésből ellenben hasonló , és az a' kár van , hogy ha a' kenyér régi:
igen megszárad , megsavanyodik , 's penészedik ;
melly miatt a'cseléd felét is elhányja, vagy pe
dig izetlensége miatt nem eszi, 's annál több
fött ételt kivan. A z ügyes Gazdaszszony csak hamar észre veszi az illendő középszert, mellyet
azután sinormértéknek tartami.
U.) Ha a' kenyeret elzárják a' cseléd előtt:
vége hoszsza nints a' Gazda,'s Gazdaszszony kissebbitésének; ha pedig el nem zárják, a' bizonyos, hogy sok cseléd maga is telhetetlen, de
vesztegetöis. Errenézve a'nagy házaknál legjobb
a' cselédnek bizonyos számú gabonát adni , és a'
konvhát magara bizni: a' Uözi'pszeríieknél pedig
5
H IV. Szál asz.
a' kenyeret fontszámra süttetni, vagy legalább
fontszámra vágatni ki , 's igy egész napra kiszabni
két fontjával. íg y 3Ö5 napra vag}' egész esztendőre esik 730 . font kenyér a' melly g. köb ö l rozsból bőven kilelik,'s rá se mégyen : mert
egy köböl rozsnak szokott maradni 6o font lisztje,
éhez , pedig 3 0 font vizet töltvén, legalább is
leszsz bplŐle 8 5 font Kenyér. Ennél számlálja fel
bár akárki, több esik egy személyre az esztendő
alatt felsütött rozsból, akármint vigyázzon is a'
rseléd kenyerezésére. Némelly cseléd több , másik pedig kevesebb kenyeret kívánván , még jobb ,
ba mindennapi szokásban lévő ételhez annyi kenyér adatik, mennyivel a' cseléd a' Gazdaszszoy'
tapasztalása szerént beéri.
$. 31.
A ' közönséges és házi- Isteni tiszteiéire rá
kell a' cselédeket hajtani.
Ha mindenek oz elölszámláll módok szerint
elvannak valamelly háznál rendelve, még arra
is lehet időt szabni , hogy a' rseléd a' Templomba menésre is ráérkezik : azértis
1.) A ' Gazdaszszony elrendeli, mellyik cseléd menjen kis, vagy öreg Misére, és mellyik
Vasárnap, és mellyik délelőtti,vagy utánni Prédikátziora.
2.") A ' lefekvés, és felkelés' idején is meg
kell kivánni, hogy a' cseléd mindenik a' maga
módja szerint mindennap véghezvigye imádságával Istene eránt való kötelességét. Erre a' Gazdának,'s Gazdaszszonynak példája legjobb ösztön.
A ' templomban, úgymint a' vallási gyakorlásnak
írent helyén sok jót lát, és hall a' cseléd, melly
nékie erkölcsi épülésére szolgál, hibáit megjobbítja , és jó szándékát gyarapítja; pedig a' töb-
A* háti rendtartásról. 6?
bek között leg inkább ettül függ a' cselédnek
haszonvétele.
3.) Innepnapokon két Templom után a'tisztességes , és ártatlan mulatságot a' cselédnek megkell engedni. Ez által annak mind teste , mind
elméje megfrissül, és a' munkára alkalmatosabb
leszsz.
§. 32.
Az élésházat annak idejében fel kell hányni
('inrentálni) és megtölteni.
E' nélkül a' legszebb Gazdaszszonyis botlik :
azért is
1.) Hogy maga magát megbírálván bizo
nyosan megtudhassa , ha kiméllö volt e , és ma
radt e' meg valami, a' mit nyereségnek lehessen tartani? az Élésh/izat szükség minden esztendő végével legfelljebb , a' kilől pedig kilelik,
minden fertályban egyszer egészen felhányni.
2.) Ekezképest a' kiadásnak, és bevételnek
Jeyvzökönyvei a' Gazdaszszonynak elkerülhetetlenül szükségesek, a' mellyeket több esztendőkről öszszevelvén , mint a' tükörben megláthatja,
mellyik esztendőben ment fel ebből vagy amabból kevesebb, vag}' több ?
5.) Á' melly Gazdaszszony ezt restelli: lehetetlen hogy az élésházat is illendően , és annak
idejében megtudná tölteni. Ebben ha az okos szem
megvizsgálná sok hires GazdasszOnyokat fogna a' vesztegetők osztályába által tenni; a' kik
abból , a' mit soká tartani nem lehet, bőven , a'
mi pedig elállana , keveset takaríttanak be ; 's a'
mit annak idejében , 's szokott helyén jutalmasan
meglehetne szerezni: majd két annyi költségen
vásárolják meg.
á.) A' felhányást úgy lehet intézni, hog y
mindeneket megkell nézni minden fertály végén
az élésházban, és azzal öszvevetni, a' mennyi
5 *
68 IV- Szakasz.
volt a' beszerzéskor, 's így a' kissebb summái kivévén a' nagyobból , penna nélkül is felvetni:
ebben a' fertályban mi 1.ólt el, több e' vagy kevesebb mint a' harmadikban és miben esett, a'
vesztegetés? Ha ez az öszszevelés megesik: úgy
lehet tsak okosan, és gazdaságosan épen annyit
beszerezni, hogy a'Gazdaszszony se kárt ne vall
jon , se időközben meg ne fogyatkozzék.
Y. SZAKASZ .
A ' házibútorok, jövedelem, konyha , szogődség , és naluráliák' jegyzőkön ) veiről.
§. 53.
A Gazdaszszony egyik részét tudományéi
nak a' jegyzőkönyvekből meríti.
Ha az embernek tsak egyféle szüksége volna,
soha se kellene a' Gazdaszszonyságot se tanulni,
sem erre a' végre jegyzőkönyveket tartani , de
az ember dolga nem így van. Ennek téli , és nyári ruha kell, az is pedig többféle ; eledele a' Természetnek Országiból számláihatatlan , és külomböz ö mind idejére , mind izére nézve, i Egyik
hamarább romlik, mint a' másik ; egyikből több
kell, mint a'másikból ; és a' házi társaság is több,
vagy kevesebb személlyekböl álló , a' mellyek
nem egyformán emésztenek, és az esztendőnek
változásihoz képest külömböző eledellel élnek.
Abban áll tehát a' Gazdaszszonyságnak egyik lelke , hogy ezeket illendően betudja szerezni , és
kiméllve kiadni.
Ezt a' beszerzés, és mértékletes kiadás módját mástól se lehet hamar megtanulni; hanem
vagv kárt kell vallani, vagy az elébbi időnek a'
következővel való öszszevetéséböl megokosodni.
Erre pedig tsak a' segíti a' Gazdaszszonyt, ha
tetteit napról napra feljegyzi.
A' Hasi Rendtartásról. 69
Házibutorok Hönyve 1831- Esztendőre
A ' házi belső mobilíák.
Hány darab.
Nro Neve Ki kHze'uii
áll
Mi karban
van.
Mikor
s/.rri'/.-
Mi H árra.
Hány darab
tetott.
.
Fot7(|kr.
Hány darab.
1
o
3
l'.s/..*
As/.tal
Nyoja
A"Kul-ne. [UjegtfMeni
lltrgi. 1
Kii. szcrii
1820
18IKI,,
IS07 I'!
i i.
2
B
8
§. ÖkRáér a Gazdaszszony a jegyzőkönyvek vezetiisere.
Minden munka tsak addig nehéz , míg az
ember magát abban nem gyakorolja ; 's addig
nem érkezik valamit naponként megtselekedni:
míg a' rendtartást a' háznál bé nem hozhatván ,
minden dolga tővelhegygyel ö>zsze áll ; de ha
ezeket elintézi: a'rá nem érkezés panaszsza meg
fog szűnni.
$. 35.
A' jegyzőkönyveknek neve, formája, és különös haszna.
1. A z elrendelt házban legelső könyve a
Gazdaszszonynak a' házi bútoruk könyve , vagy
Inventariom.
2. Haszna ezen könyvnek abban áll, hogy
belőle minden órában megláthatja a' Gazdaszszony minden bútorait, mitsoda karban vannak,
mellyik veszett, és mi az árra ennek vagy amannak 's meddig tartott ?
3. Formája ezen könyvnek negyed forma ,
és négy öt árkus papiros a' nagyobb házaknál is
elég hozzá. A ' beleirás Új Esztendőkor egyszer
esik meg esztendőben. A ' bútorok a' magok Classisok szerint egymás után és sorban szoktak be
íratni , illy formán :
70 IV, Gzaka*x.
N B. 1. Ezen számok l, 2, 3, azt mutatják, hogy
a' házibulorok ezen numerusokkal vágynak megbéllyegezve , vagy jegyezve.
2. A ' házi belső mobiliák után mehetnek:
A z ágyi ruhák.
Aszlaliruhák.
Asztalikészűlet, kés, kalán sótartó 's a' t,
A ' vászon, és gyolts.
A z Öltözöruhák.
Fejérruha.
Üvegek.
3. Ezek mind különös lapokra egyenként hé -
Írattatván, következhetnek azután.
A ' konyhabéli faedányek.
Tserépedények, portzellán , tatai, steiugut
's a' t.
Tzin , vas, réz , és bádogedények.
lí- Ezek után következhetnek ,
A' szerszámkamarába valók.
Az Éléskamarába valók.
A ' pintzebeli ,
{jzekérszin és ,
Istállóbéli edények , szerszámok, és esiközök
§. 36.
A ' jövedelemkönyv világosabb , ha titulusokra vagyon osztva: mert így a' Gazdaszszony
láthatja, mellyik hónapban, és napon miből
mennyit vettbe ?
Formája illyen lehet p. o.
Jövedelemkönyv 1830. Esztendőre.
Bévevés a' baromfiakból.
Ilona p Nap 1 1 Miből 1 Tor, 1 kr.
Januarius.
8
12
18
TojáshólKét hi/.ott Ltidért
Tollért Fon/ja a kr. 3(3.
t. ,20.
1. i 15.
3.
1
A Ildii llendlartásrul. 71
A' másik lapra jöhet osztán
2. tehenek jövedelme ú. m. túró , váj , tej ,
lejfel, sajt, borjú , bor, 's a' t.
3. Kert jövedelme , ú. m. sárgarépa , ugorka, 's a' t.
4. Gyümöltsöskert jövedelme ú. m. száraz,
vagy nyers alma, szilva, dio , 's a' t.
5. A ' Gazda erszényjéböl kész pénzben.
6. Iüilömbféle aprólékokból.
Ámbá r ezen könyv titulusokra leszsz is szaggatva, még is lehet azért oldalakat, és általvitt
oldalakat tsinálni, 's így az egész jövedelmet
öszszesummázni.
§ . 37 .
A ' mint egy részről a'Gazdaszszony a'maga
jövedelmit feljegyzi: úgy más részről költségeitis minden héten kétszer, u. m. szerdán, és szombaton felírja. Erre a' végre konyha , vagy költségkönyvet is szokott tartani.
Ez a' könyv nem arra való , hogy ebbő l a'
Gazda minden krajtzár eránt számot vegyen a'
Gazdaszszonytól; és a' mellyik az illyen Feleséggel így akar tselekedni : nem érdemli a' j ó
Gazdaszszony Feleséget. Ez hát tsak magának a'
Gazdaszszonynak szolgál tselekedetének , és gondoskodásának egy részről sinormértékéfil; más
részről pedig bizonyságául. Tudómé n azt, hogy
a' magát kedveltetni tudó Gazdaszszony erőltetés nélkül is bemutatja azt jó férjének a' végett;
hogy abból megláthassa, hogy az ö felesége eg y
takarékos talpig derék Aszszony.
A ' nagy házaknál a' költség könyv töb b részekből állhat, és ez a'Városokban leginkább
szükséges; a' hol kenyeret, zsemlyét, húst, halat, gyertyát, és szappanyt, 's a' töb. rovásr a , vagy tzédulára , hordatnak. A ' Mezeigazd-
72 IV. Üzakasi.
aszszonynak erre nints szüksége, a' ki a' maga
szükségeit többnyire maga készíti: azértis a'
mit kiád készpénzben: elég neki azt illyen forma könyvbe feljegyezni :
Konyha , vagy költségkönyv 1850.
Hónap Nap Megnevezése a' költségnek. 11. kr.
Jauua.
1
2
3
Egy borjüfej ,— — —
Egy uka' Iliskúsa. — —
Aprólékok, — — — —
24.
20
4.
Oldal Summa — 48.
1. EzenkÖnyvbe mindenféle költségeit beírhatja a' Gazdaszszony, és az esztendő, Vagy
fertály végével mind öszszesummázhatja.
2 . Megláthatja egyszer'smind belőle , mire
költött ezen hónapban, fertályban, vagy esztendőben többet, vagy kevesebbet, mint másszor?
3. Hogy ez annál könnyebben megeshessek:
külön helyre , vagy egy hónapban, sőt fertályban is tsak egy Summában teheti ki a' Mészárszékbe , mesteremberekre és boltosokra való költséget, a' mint vélek számot szokott vetni , és Őket
kiűzetni, p . o. Januariusban elhordatott 180 font
hust, és tesz az ára Q for.
4. Ha a' tselédeket is a' Gazdaszszony fizeti,
a' szegödségkönyv' Summáját, is a' végére lehet
ezen könyvnek az esztendő végével tenni , és így
együtt mind az egész költséget öszszevetni.
§ . 58.
A' szegődségkönyvnek tartása-is szükséges a
Gazdaszszonynak.
Ennek vezetésére ezeket jegyezze meg a'
Gazdaszszony, hogy :
A' Ildii RendtarIdsrút. 73
1. Minden tselédnek egy egy lapja, vagy levele legyen ezen könyvben.
2. Ujj esztendőkor, vagy a' mikor a' tseléd
beszegődik: azonnal ezen könyvbe beirassék annak neve , hazája, a' ki érette kezes, vallása,
kötelessége, és egész fizetése.
3. Ha lehet (a' mint másutt is mondottam)
az egész bért kész pénzben kell kiadni: de ha az
nem lehet: azt még is meghatározza a' Gazdaszszony legalább; hogy a' szegődött ruhának taxája is mindjárt a' szegődségkor megállittassék
azért, hogy ha a' tseléd idő közben változik,
a' ruha helyett annak árrából annyit lehessen a' tselédnek kiadni, a' mennyit megszolgált.
Szegődsóghőnyv 1831. Esztendőre.
1830. Octobernek harmadik napján fogadtam meg Orosz Valláson lévő , Dolgos Katit, Gö -
römbölyről Jámbor András kezessége mellett
konyhaszolgálónak, kinek esztendeje kezdözik 1.
Januariusban 1831 • és tart ugyan 1. Januariusig
171)8 fizetése pedig e' lészen:
For. kr.
1. Kész pénze : • - 8
2. Két hoszszúing négy garasos vászonból a' kettőhöz 8. réfet vévén, vagy e'
helyett varrással együtt. 2
3. Egy pár fejelés tzizma. 1 3 0
4. Egypár ujjlsizraa vagy e'
hellyett. - - * - 5 —
5. Elökötény kettő, négy
röf házi vászonból, rö'iit
G garássával véve , vagy
e'" helyett. - - - 1 12
74 IV. Ssalast.
Melly fizetésért a' konyhabéli minden előforduló dolgokat megtenni, télben a' kályhákat fűteni, fonni, és a' kertben ásni; 's a' t. tartozikEzen szegödtség fejében kivett a'fentj irt napon Előpénzül: - For, — kr. 20.
4. Ezen Szegodséget párban a1
tselédnek is
ki kell adni, és valamikor valamit kiveszen, azt
nem tsak a' szegödségköny vbe , hanem koaveutziójába is be kell írni.
5. A' tselédnek a* kész pénzit mindenkora'
fertály végin,é s elébb sohase , kelletik kiűzetni.
§. 3y.
A' naturáliák könyve tartusa a' Gazdnsxszonyt a" jövendőbeli beszerzésben nagyon
megkönnyíti. Ebből ungyanis
1. Ki lehet látni, hogy ezen fertály esztendőben mennyi bor , liszt, szalonna, 's a' többi
költ el , és igy a' jövő fertályra ugyan ennyit kell
beszerezni, vagy ezen 's ezen okon több kell ,
vagy ennyivel kevesebb elegendő leszsz.
2. A ' mit pénzen nem vészen is a' Gazdaszszony : lehet folyó árrán felvenni. Ebbiil által
fogja mind Ő , mind a'Gazda látni, mennyi pénz
kellene házának feutartására, hu mindent kész.
pénzen kellene beszerezni, és igy a' Gazdaszszony a' maga szorgalmatosságával mit keresett-bé ? ,
3. Ezen könyvbe tsak azt kell béirni naponként, a' mit a' Gazdaszszony summásan beszerez ; da a' mit kiád, (mivel mérni, vagy szám- I
lálni nem lehet mindennap) elég leszsz a' fertály
vagy legalább az esztendő végével a' bevételt
minden oldalon öszszesummázni.
4. E' meglévén , az élésházbéli maradékot
kelletik felhányni, és a' miből mennyi maradt,
a* fellyebbi Summának aláirni.
A' fldsi Rendtartásról. "5
5. A ' maradékot ha a' bevételhői a' Gazdaszszony kihúzza: meglátja egyszeriben, hogy
hány ezer tojás, kőből Búza , akó Bor, hány
font Kávé , Tzukor 's a' t. mentfel házánál fertály, vagy egész esztendő alatt; és igy jövendőre
is ennyit, vagy a'maradékhoz kevesebbet kell
szerezni Formája ezen könyvnek ez :
1. Hogy az egy nemre tartozók , egymás
mellett álló Rubrikákba Írassanak.
2. Azért is az egész könyvet több Titulusokra , és oldalakra kell elosztani, p. o , Bor. Liszt.
Gabona. Eleség. Naturálék. Házi szerek. Hus. Hal.
Gyümölts. 'Siradék. Szárnyas állat. Materiális*
taszerek, Készítmények. Házieszközök. Ruhák.
Asztalikészület. Edények. Bőrök 's a' t.
3. A ' mi ezen titulusok alá tartozik, ugyan
alá is irássék. p. o . A ' Bo r alá kell írni: Asztali,
Cseléd, Ürmös, Tokaji, Ménesi, Champaniai
bor. Etzet. A ' Ruhák alá tartoznak ágyi , asztali,
és fejér ruhák, 's a' t
l\. Minden darabnak az árrát, és ennek summáját hátúi be kell írni.
6. A z illyen könyveknek vezetéséből arra
mentek már a' Gazdaszszonyok , hogy legalább a'
minden háznál szükséges Naturáliáknak mennyiségét egv , vagy több személyre egész esztendőt
által meglehetős bizonyossággal előre megtudják
határozni p. o.
1. Kenyérnek egy személyre két fontot számlálván; kívántatik esztendőt által 730. font kenyér. Ez pedig kitelik g. Pozsonyi köböl rozsból,'vag y kétszeresből, és igy minden Tselédre
ennyit kell különösen számlálni. A ' ki búzakenyeret eszik: egy személyre hat Pozsonyi köb
löt számlál. Ezen a' lábon áll az úri asztalok
kenyere felvetése, és más eleségek kiadása. A'
76 IVmunkásokra ez bővebben van kiszabva a' Gazda
tisztben.
2. Tésztaételnek minden négy személynek
egyszeri ételére kívántatik két font liszt , a'
mellybez egy font vizet, és három tojást tévén,
lesz belőle három font tészta , és igy egy szeméUyre i font. Esztendőt állal pedig feltévén
azt, hogy a' tseléd háromszor eszik tésztássat
minden héten: 150. ebédre négy személyre kívántatik két fontjával véve , 312 . font liszt, a'
melly 5 Posonyi köbül tiszta búzából bőven kitelik ; mert egy köböl búzából szokott lenni fejér liszt 64- font. E' szerént egy személlyre tésztaételnek esztendőt által kell számlálni 1 £ Po -
zsonyi köböl tiszta búzát.
3. A ' főzelékekkel szintigy kell báivni, és a'
bizonyo j , hogy fél itze főzelékkel egy ételét a'
legnagyobb ehető ember is beéri: de rendszerint egy itszét három tselédre szokás kiadni : igy
ha egy hétben háromszor ke[l is azt kiadni, egész
esztendőre kell egy személlyre l5(j. itze borsót,
lenlsét 's a' t. számlálni, a' melly tészen épen
két Pozsonyi köblöt, a' melly áll 78. itzéből akárki megmérje is. Ezek kiméréséhez mértéket kell
tartani; és nem fontot.
4- Minden egy személly étele' megsózására kívántatik egy lat só , és így esztendő alatt 12 font.
5. Vajból kell minden száraz ételhez egy személlyre2lat , és így 152 . böjtinapra 5 font.
6- Egy font szalonna, ha kiolvasztatik: ád
20. lat zsirt, és ez húsz emberre elég; következésképen öt szalonnás ebédet vagy vatsorát adván
minden hétre kell esztendő által vagy 260. ételre
húsz emberre 26O. font szalonna , vagy egy
emberre 13 font.
7. Tehén, és sertés húsból három emberre
egy fontot szokás adni, és így esztendőt állal ,
vagy 213. uapra egy személlyre 71. font.
Jlázi Rendtartásról. 77
Q. A ' savanyú káposztát is ugy szokták felvetni, kogy egy személlynek egyszeri ételére
fél itzét számlálnak, minden hétben háromszor,
és így esztendőt által , vágy 1 5u Ebédr e , 78 itszét,
a' melly lészen l-} Pozsonyi akót, és 40 derék
fej káposztából kikerül igen bőven.
Q. Az elzetetis így szokás ki vetni, hogy a'
Gazdaszszony egy hétben háromszor főzet savanyú ételt, és egy iltze jó etzet tiz embe r ételéhez elég, igy 15.6. ebédre 10 Embernek 15Ö
vagv egynek 1 5 ilsze.
10. Minden font kávéból leszsz í,0 tsésze jó
kávé. Már minden napra két tsészét számlálván
egy személlyre: a' fog esztendőt által 73 0 tsészét
vagy 12 font kávét lenni, és kell hozzá 20 font
tzukor.
1 1 . A' fagyó is egy n'nevezetesei)!) liázi
szükségek k öziíl.A'hízonyos,hogy 4 0 font fagyúból
kikerül tisztességesen 250 . szál, egy láb hoszszaságu gyertya , és mindenik eltart, ha a'béli tsak
12. szál lenszöszből van, hat óráig. Iory /,o f o n t
fagyú , vagy 25 0 szál gyertya elég 1500 . órára ,
vagy öt egész Hónapra két szobában, a' hol öt
órakor meggyújtják, és égetik 10. óráig éjtszakn.
12- A' tűzifából, hn száraz, és apróra van
vágva , kívántatik egy konyhához egész télre,
vagy első Novembertől fogva Szent-György napig , 4 ől : egy rendes konyhára pedig, a' melly
ben ebédet , vatsorát főznek , minden héten
egyszer kenyeret sütnek, és lugoznak, három
kályhát, vagy 12 61 fát kell számlálni.
"3 77. VÍcíz. yf G. Aszszorni Muntdlról.
MÁSODI K RÉSZ .
A* H«ázi Gazdaszszony* Munkájiról.
' I. SZAKASZ .
A ' kenyérsütésről.
§.. 40.
A ' Debretzeni,Miskóltzi, Komáromi, Nagy
Szombati, Szegedi, és Rima Szombati kenyerek
még az Idegenek előli is esméretesek és betsesek,
Tudják bál, a' mi Magyar Aszszonyaink a' kenyérsütés' mesterségét, és így nem is szükség
azt a' Házi Gazdaszszonyban lenni. De mivel azt
sem mindenik tudja, .öt egész vidékek vágynak,
a' hol a' kenyérsütés igen roszsz lábon áll: 's a'
ki nem tanulta , nem tudhatja ; sőt a' ki tamillá
i s, hamar elfelejt valamelly fogást: ezek kedveért
ide irom azt, a'mit imitt-amott a'jó kenyérsütő
Aszszonyoknál tapasztaltam, 's szegény házamnál több ízben megpróbáltattam.
§.M .
Jó kenyérnek azt tartjuk , a' melly domború , héjjá sem igen lágy , se kemény ; sárga , vagy
barna:de nem fekete égett; nints elválva a' bélitől : a' béli szívós, és nem elmorzsálhaló. Ha a'
bélit benyomják: ismét magától feduzzad : inkább apró sürü, mint igen lyukatsos, jóizü ,
nem savanyú több napok .múlva is; a' tejet feliszsza, mint a' szivats, vagy spongyia: ha a' fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt
megrendül, és dobog .
§• *aHog y a' kenyérben az előszámlált tulajdonságok meglegyenek, a'készítésben való fogásokra
szükség vigyázni. Ezek a' Fogások előlfordulnak:
/. Szakai* Jt kcnyirstítétről. . Tg
1. A 1
kenyérnek való búza megválasztásában és elkészítésében,
2. A'j ó őrlésben, 's kövelkezésképen a'j ó
lisztben.
3. A ' kovásznak jóságában.
4. A ' dagasztásban , jó vízben ; megsózában.
5. A ' szakasztásban.
6. A ' kementzének jóságában, és j ó fűtésében.
1
§. 43.
Mentől jobban megvan a' búza választva:
annál jobb leszsz az abból készítendő kenyér is:
és lia ezt nem választhatja meg a' Gazdaszszony:
akármi híres sülő legyen is; kenyere hibás leszsz.
Erre a' dologra a' kinek módja van benne : ezeket jegyezze meg:
1. A ' gyep , köves, agyagos, és magas helyen termett búza mindenkor atzélossabb (a'mint
szokás mondani) és a' lisztje sikeresebb, mint a*
lapaj és trágyázott földben termett. A z alföldi
őszi, és tavaszbúza; úgy szinte a' Bánáti búza
legjobb , és legnehezebb.
2. Ha zsengés korában van a'búza learatva:
a' szeme annak pirosabb, fényesebb, és lisztje
sikeresebb, mint a'halavány, és igen elérett bú
záé. Ezt nem tsak Hazánkban , hanem más Országokban is, jelesen Franczia Országban, folyvást tapasztalták, és ezért a' Franrziák az élelemnek való búzát azonnal letakarítják, mihelyt a*
szeme nem tejes, hanem tésztássá vagyon válva.
3. A ' piros szín mellett az is megkívántatik , hogy az gömbölyeg , epró , vékony hejjú,
és ollyan tömött szemű legyen, hogy az harapás
közben egyszerre ketté paltanjék, 's el ne lapuljon. Nehézsége egy illyen Pozsonyi köbölnek
8ü—go fontot szokott nyomni.
80 77. R. A Gozdaszszonyi Munidíról.
4. Ha valaki tésztának rágja: kevés, és igen
vékony a' korpája; a' tésztája pedig kél arasztra
is elnyúlik, 's hoszszabbra is. A' sülő aszszonyok , ha lisztet vásarlanak, azonnal próbái a ve
szik annak kölömbféle nemeit, 's előbb egy kis
darabka tésztát csinálnak belőlek , 's úgy veszik
meg azt, a' mell} ik sikeresebb ; mert ebből szebb,
jobb , és még táplálóbb kenyér is készül.
5. Nem gazos, fümagos, nem dohos, se
nem egészen újj , se nem régi \ léi , egy , másfél , és legfelebb két esztendős. Azomban , ha a'
búza fűlt kemenczékben annyira megszáriltatik ,
hogy csírázó tehetsége megfőjük, akkor több
esztendőkig épségben eláll, és kellemetes kenyér
válik belőle , ha külömben tiszta száraz helyen
tarlatik. llly állapotban sem meg nem dohosodik,
sem a' zsiszik beléje nem esik. De vetni nem jó ;
mert nem kélki.
• f §. 13.
Ha az e' képen megválasztott búzával, a'
Gazdaszszony, és Molnár jól bánnak: jó lisztje
fog lenni , és sok. Tehát az őrlés, és liszt körül
ezeket szükséges megtartani:
1. A'búzát , ha annál tisztábbnak látszik is,
nem árt megmosni, kiszáraztani, és jól megrostálni. A z üszög, és föld a' mosás által kimegy;
a' konkoljt, és követ kézzel ki lehet hányni; a'
fűmagokat, és gazt pedig vágóroslával kell kivenni: mert ezek teszik a' lisztet barnává, és a'
kenyerei roszszízüvé, 's egészségtelenné.
2. A'megmosott búzának, ha zsengésen őrletik meg : sárgás leszsz a' lisztje; és nem lehet
olly soká tartani, mint mikor a'búza szárazon
öntetik a' garatra. Ennek a' lisztje fejérebb, de
a' tésztája egyforma mind a' keltőnek; még is
télre tanátsossabb száraz, és nem niegvizezelt
búzát őrletni.
3. A
I. Szakasz A' kenyérsütésről. 81
3. A'molnárnak nem kell megengedni, hogy
újjonnan vágott kövei Őröljön; külömben sok
kőpor és korpa beletörik a' lisztbe. A ' lisztet a'
színéről, szagáról, és arról meglehet esmérni,
j ó vagy nem; ha egy marokkal, a'kezedbe ösz -
szeszorítván, egy kevéssé ugyan szemes : de azért
öszszeáll; nem barna; és nints pergelt szaga.
k. A' malomból hazakerült lisztet nyomo n
ki kell teríteni száraz, híves helyen tekenökben ,
és gyakran megforgatni, kiszáraztani, és úgy (ha
szitálva van kivált) nyomon vagy rostán, vagy
ritka szitán általejteni.
5. A'szítált lisztet ezután sokáig ellehet tartani , ha alatsony és széles ládákra gyengén be
töltetvén , felül egy abroszszal beteríttetik; és
az abrosz ismét fél , vagy egy újnyi vastagságra
lágy sóval megteríttetik. Sokan tsak minden héten felkeverik.
fi. Kenyérnek mindenkor job b a' j ó kétszeres: azaz, a' rnellynek két része búza , és eg y
harmada rosz. Az illyen kenyér nem olly hamar
szárad meg. A' lisztlángból sült kenyér már más
nap éles. Ha a' Gazdaszszony a' lisztlángot a'
zsemlye , és czipó lisztekkel öszszekeveri: a' kenyér tovább leszsz j ó izű , és három négy napis még tűrhető. Semmi sem teheti a'fejtr búzakenyeret olly tartósan puhává, és jóftüvé , mint
a' krumpli, ha az a' búza liszttel képesént vegyítlctik; de sokat nem kell a'tésztába keverni; mert
az által a' kenyér szapanyossá válik.
7. Hog y a' Gazdaszszonyok sokszor ok nélkül ne vádolják a' molnárt a'liszt' kevés voltáról:
legjobb a'búzát fontszámra altaladni, és a'lisztet is úgy kívánni viszsza. A ' melly malmokban
tsak laposan vagy parasztosan (az az egyféle lisztet) örlenek: ott legjobb mérték az , hogy az
a' mérték a' mivel a' zsák tele vólt; lisztéi is
82 II.R. A' Gazdaszszonyi munkáiról.
megnyomva tele teljék a' vámon feliül. A'szítás,
vagypitlis molnároktól e'következő Tábla szerint
mindent számon lehet kérni.
Búza Őrlés Rosz Őrlés.
EC Lesz belőle Liszt. ^
=' Leszsz belőle. |
C Í N trrjq
O:^
t - -
3
^ O
B
2
Liszt-láng.
Zsemlyeliszt.
Czipóliszt.
a W
n
n>
3rpája tesz.
s, o /
5 x
•
a eg
y Pozsonyi
köböl nyom.
1 Szilált Liszt.
Dertze.
Korpája.
EF
F o n t. F n t. J
75 48 19' 15 '3 170.1 541 4, 10 2
76 50 ;» 15 3 |71 . 55Í 4 10 2.
77 52 7 15 3 72 56 4 10 2.
7 8 54 6 15 3 72. 57 4 10 2.
79 36 17 9 14 3 74- 59 3 0 1.
80 39 16 8 14 3
7 s.
60 3 0 2-
81 42 lő 7 14 3 76. 62 3 9 o .
82 45 14 6 14 3 77. 63 3 9 2 .
83 15 26 17 0 13 3 7U. 65 2 9 2 .
84 18 26 16 8 13 3 7 9 . 66 2 y 2 .
85 21 26 15 7 13 3 80. 68 •i 8 2.
86 24 62 14 6 13 3 8 1 . C9 a 8 2 .
$. 45.
A' kenyér j ó izét, tartósságát, és szép formáját a' jó kovász tsinálja. £zen dologban szükség e' következendő jegyzésekre vigyázni :
1. Tudományomra a' jó kenyérsütő Gazdaszszonyok két féle kovászszal élnek: egyiketa '
Tisza mellett párnak vagy élesztőnek , a' másikat pedig a' Dunán túl záporkának vagy tzögnek
nevezik németesen. A ' párt sülnivalónak is hívják.
2. A' pár nem más, hanem a' kenyér szakasztáskor a' sütőlekenő oldaláról levakart ková-
/. Ssalass. A' kenyérsütésről 83
szos tészta , komlóvizzel forrózott búzakorpával
öszszegyúrva, és darabokra szaggatva: szokás t.
i. egy nyoltzad rész köböl korpát megforrázni
komlós vizzel, és négy font kenyértésztával azután meggyúrni. Ezen gyuradék úgy liagyatik 2U
óráig; és akkora darabokra, a' miilyen a' gyermek fél ökle , elszaggat tátik, és pár szalasztóra
rakatván, jó melegen megszáraztatik , és a jöv ö
szükségre félrelétetik. A ' friss pár azomban mindenkor job b , és erösebb , mint a' régi : két bár om hétig mindazáltal jó állapotban megmarad:
de a' harmadik sütés alkalmatosságával tanálsos
ismét kovászt hagyni, és mást tsinálni. Némel1 vek öszszel, és tavaszszal szoktak fél fél esztendőre valót tsinálni: de ezt én nem találtam jónak.
—f— k. A'záporka hasonlóképpen a'sütésből meghagyott híg tészta, a' mellyet a' zsemlye sütők,
és a' kik egy hétben többször sütnek, fazékba
szoktak tenni , és hideg pintzébe letenni. Meg
esik , hogy ezen tészta nagyon megforr magában ,
ésígyh a nem frissítik: nemsavayú, hanem etzetes , rothadt, és hasznavehetetlen leszsz. Azért
is szokás belé illyenkor egy kis lisztet tenni, és
vizzel feleresztvén , elkeverni. Igy ; egy két napra ismét megfrissül. Jóságára nézve ha friss, mind
a' kettő egy forma. A ' záporkát újonnan így
készítik a'Gazdaszszonyok : hogy nyoltz lat komlóra töltenek két itze vizet, és főzik addig, mig
a' víznek egy harmad része elfö. Ezzel a' vizzel
két font lisztet megkevernek , és ezt betakarván,
megengedik savanyodni , és vele kovászt tesznek,
ha sütni akarnak. A ' jövő sütésre is ezen komlós
tésztából szokás egy portiót fazékba eltenni, és
komlóvizzel újjra feleresztvén , vele sütni. Né -
mellyek a' komlós vizzel kevert tésztát, roinekutánna megkölt, öregen öszvegyurják; megfá
rasztják; és ha sütni akarnak, darabokra tördel-
84 II. R> A' Gnzdaszizonyi munkáiról.
vén , komlós vizzel megöntik, és feláztatják , mint
a' párt szokás. Ez is j ó mód. Ezt a'Somogyba n
sütni valónak hívják. Még job b ha a' komlót a'
Gazdaszszony csak leforrázza; mert ez által nem
párolg el annyi fűszeres, és balsamos illatja,
mint a' főzés által. Minthogy a' komló egésséges
fűszer, és élesztő, Hazánkban pedig az erdőkben , ligetekben, szőlő és kert gyepük kürül önként bőven terem, igen jól tselekszi a' szorgos
Gazdaszszony, ha azt virágzása után, minekelöte magva megérne , pirulta kezdetén megszedeti,
száraz árnyékon, nehogy a' verőfény az erejét,
elvegye , megszárítja, és igy szükséges haszonvételre zatskóba tömvén tiszta száraz helyre elteszi.
§.46 . v
E' szerint már a' maradt hátra, hogy a'kenyérsütés módját írjam le , a' melly e' következő
fogásokban áll:
1, Azo n az estvén , midőn másnap reggel
kenyeret akar a' Gazdaszszony sütni: legelsöbenis párt áztat; az az , a' felébb említett párt apró
darabokra eltördeli, lágy melegvízzel, a'mint
az embe r keze feje könnyen elállja, felereszti,
és meleg helyre teszi,4 — 6 órakor, és hogy a'
leve el ne folyjon: a' fazekat egy tálba állítja.
Mennyisége a' párnak annak friss voltától nagyon
függ ; közönségesen mindazáltal 00 font liszthez*
(a' melly körülbelol egy Pozsonyi köböl búzának a' lángja) két ítzés fazékba két jó öszszema*
rok párt szokás tenni. Mikor megkölt ezen pár:
felduzzad a' íazék tetején, és folyni kezd , és két
itszénél több leszsz, — de ha fel nem duzzad:
tsak ki kell önteni, és a' szomszédban más kovászt kérni.
•J"2 . Míg a'pár megkel: a'Gazdaszszonyok a'
lisztet megszitálják, és ha az hideg, megmelegi-
/. Szakasz. A' kenyérsütésről. 85
tik a' szobában; nyoltz órakor pedig egy harmad
részit a' sütni rendelt lisztnek a' sülőtekenőnek
egyik végébe nyomják, benne gödröt tsinálnak,
a' két ágú fát a'liszten felül teszik, és a' pársziir ö , vagy lófarkból szövött szitán a'megkölt párt
betöltik ; három itsze lágy meleg vízzel megelegyítik, és a' párt, vagy sütnivalót gyengén kifatsarván , a'kovásatévö lapitzkával a' lisztet erősen
elkeverik. A ' kovászt körülbelül ollyan nagyra
tsinálák, mint az egész sütésnek 1/8 része, be
takarják vánkosokkal, vagy más meleg ruhával,
és így hagyják tsendesen egész 0— 8 óráig a'
szerint, a' mint a' szoba melegebb , vagy hivesebb. Mint a' zsemlyesütök a' záporkát, sok Gazdaszszonyok a' párt is komlósvizzel egj elitik. Ettől
a' kenyér, ha a' tésztája kétszer, söt háromszor
is megdagasztatik könnyebb , ós ritkább szokott
lenni; de hamar megsavanyodik, vagy meg is
keseredik, ka tsak ar
kovászt reggel, mikor dagasztani készülnek, hideg vizzel le nem öntik.*^
3. Ejfel után két három órakor a'Gazdaszszony fe'kel, megnézi a' kovászt; és ha az közel
van a' megkéréshez c's megkezd repedezni : tüzet
rak, és dagasztani való vizet melegít, és bele
sót olvaszt. A ' melly víz inni legjobb : sütni is
legjobb. A ' kútviznél job b a' forrásvíz. A ' víznek egy harmad résznek kell közönségesen a'
liszthez képest lenni , úgy hogy ha a' liszt GO.
font, a' viznek kell lenni 20 itszéuek, vagy egy
Posonyi köbölhöz képest 25. ilszének; de már a'
kovászba öntött hat itsze vizet ebbe bele kelletik számlálni. A' só ha több ; nem annyit árt,
mint ha kevés , azértis egy mázsa liszthez 1 1/4
font sót szokás tenni , vagy a' melly mind djpy ;
egy Pozsonyi köbölhöz három fertály fontol. INéinellyck egy fontot is bele lesznek, és így kiszakaszlunuk Oü font liszlbul, egy font sóból .
86 // . Rész. A G. Asszonyi Munkákról.
és 20 itsze vízből 9 kenyeret, a'melly mindenik
legalább 8 fontot nyom. Ez a' mérték, (midőn
CO font lisztbez hat itsze kovászviz, és 15 itsze
dagasztóviz vétetett) a' szitált rozs, vagy kétszer búza liszthez van tsinálva : mert a' fejéi-kenyérsütéshez, a' melly tiszta búza lángja nem
megy fel ennyi kovász, és dagasztó viz. A' veres
kalászú tarbúzaliszt mindazáltal még is több
vizet kivan, mint a' közönséges fejér kalászú
búza liszt. Nincs kelletlenebb étel a' sótalan
kenyérnél bár melly jól legyen egyébb ként készítve. Ez szinte kifordul az evő* szájából , 's
kénytelenségből alig eheti azt. De az el sózott kenyér sem jó ám , és szintolly egésségtelen, mint
a' sótalan. Erre nézve a' sót illendő mértékben,
jól el ázva , és el keverve kell a' kenyérbe tenni.
Nagyon kelletlen az olly kenyér , mellybÖl egy
harapás sótalan, más harapásnak a' sejtjei pedig
tele vágynak nyálsóval.
%m Rendszerint a' fejér kenyérhez vészen a' sütő Aszszony házi szükségre 40 font lisztet, egy
j ó öszszemarok párt két itszés fazékba áztat, és
ezt ugyan két itsze vizzel felereszti; dagasztani
pedig 12 itsze vizet melegit , fél font sót bele
olvaszt, és kiszakaszt belőle 10 Henyeret, a' melyek közül egyik egyik hat fontot nyom.
4. Mikor a' sósviz már e'képpen készen van,
kitakarja a' Gazdaszszony a' kovászt; és ha látja,
hogy a' kovásztésztának bekezd esni a' teteje,
vagy megrepedezik: az egész sütni rendelt lisztnek két harmad részét együvé veszi; a' kovásztésztával elkeveri, és két ököllel elöszer tsedesen ,
az után pedig mind szaporábban dagasztja.
"4" 5. A ' dagasztásnak az a' tzélja lévén , hogy a'
liszttel a' kovásztészla egészen elegyeledjék , a'
dagasztó személly a' tésztába szíinés nélkül taszigálja be egyik öklét a' malik után, és azon-
/. Szakasz. A' Kenyérsütésről. 87
ban a' kezét mindenkor kiterjesztve húzza ki.
Ha nagy a' tészta: gyakran két három felé is
elmetszi azt, és külön dagasztja, 's többször a'
tekenö oldalához üti, hogy annál jobban meg
ragadják a' részek egymást, 's többször egyik
oldalról másikra fordítván, mind addig hintegeti liszttel :)mig az egész fent maradott harmad
rész liszt bele nem megy. Ha a' tészta igen kemény : több viz kell bele ; és ha a' tészta sótalan , sót is kell a' vizbe tenni. Ha liszt tsomók
vágynak a' tésztában : még nem jó a' dagaszt ás,
és hogy ezt annál jobban észre lehessen venni ;
a' tésztát gyakran megmetszik késsel; a' melly
ha egyenlő: vége van a' dagasztásnak. Ebb e egy
jó óra betsületesen bele szokott telni a' legerősebben dagasztó kezében is. Ekkor a' tésztát öszvegombolyitják, meglisztezik, és a* sütőabroszszal körös körül szépen leszorítván, a' támaszlókövel megtámasztják, hogy a'tészta el nemász -
6zon, betakarják melegétő ruhákkal, és mintegy másfél, vagy két óráig tsendesen így hagyják.
Másfél vagy két óra múlva a' Gazdaszszony
ismét talpra áll, és a' meleges szakasztókat a'
magok különös sütő ruhájikkal együtt a' tekenő
körül sorba rakja; a' tésztát kibontja, 's ha látja , hogy a' tészta felduzzadt; imitt amott megrepedezett ; és a' közepe alá kezd esni, a' kementzét hegyűjtat ja , és maga a' szakasztáshoz
fog ; de ha a' la nyers: hamarább kell begyújtani. A ' kukoritzás vagy kolompéros rozs tésztának a' dagasztás után mindjárt kell fűteni kezdeni. Mind a'keltő húzomos, és erős fűtést kivan.
A' kenyérs ütő kementze fűtéséhez legjobb az
az eledel, a' melly sebes lángal ég. Az esztendeig száradolt egerfa legelső, második a' bikfa,
88 11. Iitsz A' G. Aszszonyi Munkákról.
és úgy jön osztán a' 6záraz gyertyánfa. A ' szalma , és nád, ha valaki vele egyenlően tudja a*
kementzét fűteni , mint az alföldi Magyar Me -
nyetske , legjobb szer. A ' fűtésben a1
legnagyobb
mesterség abban áll, hogy a' fa a' kementzében
mindenfelé egyszerre lángolván , a' kementzének
minden részeit egyaránt melegítse.| Ha a' 6Ütökementze nem jó : a' legszebb búzából, 's tésztából se leszsz soha szép kenyér. A ' kementze
jósága ezekben áll :
1. Job b ha annak belső világa tsaknem egészen kerék, és nem tojás gömbölyű ; mivel a'
lángot jobban öszszetartja.
2. Nagyságát a' házi szűkség határozza meg.
Ha a' fenék kerekségének áltmérÖje (Diameter)
harmadfél, vagy három láb széles : be lehet rakni könnyen 10 — 12 darab tizenkét fontos kenyeret. Nem jó ; ha a' kenyér a' falhoz közel esik.
3. A ' boltozatnak mindjárt a' fenéknél kell
elkezdődni, hogy az egy lapos árkust tsináljon.
Magassága a' boltozatnak ló — 18- tzól, vagya '
mellyben egy középszerű ember, hanyatt fekVén, a' két karját magának a' gyomrára teszi,
és könyökével a' bolthajtást eléri, és ez a' legjob b mérték a' praxisból.
Zi. A ' kementze szája nagyságának számszerben kell a' boltozat' nagáságával lenni : közönségesen a* középszerű kementzék száját {) — 10.
tzolmagosra , és 10 tzol szélesre szokás hagyni.
5. A ' Kementze szájjá felett épen a' bolthajtás magasságával egyező lineában vagyon egy
lyuk , a'melly két Ö tzólt tészen. Ezt hivják
tseresznyegneh, és arravaló, hogy a' lángot nevelje , és a' füstöt kivezesse: Ezenkivűl az én sűlökementzémen vagyon még mind a' két oldalról a' bólthajtáson végig nyúló léleklik. Ezek
kezdődnek bent a'kementze farában földszint,és
/. Szalasz. A' Kenyérsütésről. 89
a' bolthajtáson végig vezettetvén, a' kementze
szája felett két oldalról kijönnek, és ara valók ,
hogy a' lángal égést is segítik : de egy úttal ; ha a' kenyér berakás után,a 1
meleg kitsinynek találtatik: bedugatván, azt neveli. Ha pedig
igen meleg a' kementze ; a' dugók kihúzatván,
a' meleg mérsekejtethetik. Ez igen szükséges dolog a' kenyérsütéshez; mert külömben, ha nagyon heves a' fűtés, elég a' kenyérnek külső
nagy része, és a' belsejét is meg keseríti. Ha
lassan kezd a' kenyér pirulni, akkor a'lyukat
bekell dugni, és még az izzó tüzet is a' sütÖ kemencze szája előtt felkeli halmozni, és még lángolóval is nagyobhitani.
6. A* kementze fala vastagsága legalábbis
egy láb. Legjobb a' falakat négy szegeletű, egy
két láb hoszszú faragott homok kövekből tsinálni ; de a' követ jól meg kell választani ; mert
némellyik széllyel pattan a'nagy tűzben. A ' tégla
fal hamar hevül; a' kemény kő nehezen me
legszik.
7. A ' kementze száját a'konyha vagy szoba
ajtajával soha se kell egyenes lineába ejteni ;
mert a' berohanó szél nem fogja a' kementzét
egyenlően fülleni engedni : hamar is meghidegiti, és sokkal több fát elemészt.
8. A'kementze fenekét legjobb fazekas agyaggal , és vas salakkal jól kiverni; keményen kiégetni, és így eltart löb b esztendeig. A' friss
fenekű kementzében jobban kisül a' kenyér ,
mint a' régiben. A ' kő fenék nehezen melegszik,
és nehezen is hevül; tehát vagy sületlen hagyja
a' kenyeret, vagy megégeti A ' kementze szájjá
felé mindazáltal az agyag hamar kiszokolt göd -
rösödni. Tehát ide jó lesz négy 6zegelclű 1 '/í*
tzól vastag léglát tétetni-
go II. Rése. A' G. asszonyi Munlálról.
A ' szakasztásnak fél úrá alatt vé"hez kell
menni, és a' fűtésnek egy óra alatt. Ha tehát
a' Gazdaszszony 3 órakor megdagasztott: négy
órakor elgyújtja a' kementzét; és öt órakor legfelebb a' szakasztáshoz fog. Ez az idő a' rozs, és
10 — 12 fontos kenyérhez van szabva: az apró
fejér kenyérhez kevesebb fűtés kell.
A ' szakasztás alkalmatosságával minden kenyér tésztája újra meggyúratik , oldalról oldalra fordíttatik, és minekutánna gömbölyeg formát
vett magára, a' szakasztóba vettetik, mellyben
előb b a' szakasztó ruhák , hogy a' kenyértészta
hozzájok ne ragadjon , lisztlel gyengéden meghintetnek. Hány legyen a' kenyér, és egyik egyik
hány fontos: a' Gazdaszszony tetszésétől függ.
A ' négy fontos házi fejér kenyerek legszebbek,
de nem mindenkor leggazdaságosabbak, ha a'
héjjok égett, és el kell hányni.
A ' szakasztóban a' jó tészta újjra dagadni,
és kelni kezd , ha a' hidegség meg nem háborítja.
Ez a' szakasztókban való kelés egy fertály óra
alatt megesik ; és ha az alatt a' kementze el nem
készül: a' kelés megállapodik, és a' kenyér a'
kementzében nem leszsz domború . Azért is a'
mint a' Gazdaszszony a' szakasztást elvégezi;
azonnal a' kementzéhéz lát, és a' mint látja a'
tésztát a' szakaszlóban emelkedni: a' tüzet széltszítja, lángolóval megfuttatja; és végre a' tüzet
kihúzza; a' kementzét kipemeteli ;Vés a' három
ujjával dertzeli.sztet tsipvén fel: azt a' kementze
szájjába beteszi. Ha azt megfeketedni tapasztalja
a' kementze igen forró ; és egy ket pillantásig
hevülni engedi. Ha a' liszt fekete fejéren marad,
a' kementze nem eléggé füllott meg. Ha pedig
az tsak megbarnul : épen elegendő megleg a' kementze; és ekkor a' bábát a' kenyérbe beszúrja,
meggyújtja, és egyiket a' másik után a' lapálon
/. Ssalasz. A' Kenyérsütésről. 91
behányja. Ha látja tovább , hogy a' kementze a
kenyeret nem fogja , az az a' kenyér benne nem
n ő , és a' héjjá nem sárgul; a' tüzet a' kementze
szájánál , a' mint már mondám, feltornyozza , 's
lángolótis gyújt reá, a' melly a' külső hideg levegőt is kizárja, a' belsőt is nagyítja. Az igen
heves fűtés után ez, mindazáltal semmit se használ
tsak a' felső héjját égeti meg a' kenyérnek; de a'
fenekét szalonnásan hagyja. Ellenben az igen me
leg kementze hirtelen leszorítja a' kenyeret,
megégeti, és a' héjját elválasztja a' bélitől. Ezen
hamar kell azzal segíteni , hogy a' cseresnyeg ,
vagy a' kementze szája felett való lyúk kibontassék , és a' tíiz a' kementze szája előtt lenyo
massák. A' próbált kenyér sütök tsak arra vigyáznak ha a' kementze boltozatja fejér e a' fűtéstől ? ha nem fejér; még lángolót kell belevetni.*
Ha már té Gazdaszszony azt látja, hoe y a
Kenyér héjjá pirosodni kezd , *s a' kenyér felduzzad , a' kementze száját annyira belsinálja ,
hogy a'melegség még egynehány minútákig egyenlő legyen.
A ' tizenkét fontos rozs, és kukoritzás kenyér három; a' nyoltz fontos másfél, legfellyebb két
óra ; a'hat fontos 50 minuta ; az öt fontos három
fertály ; és a' négy fontos fél óra alatt megszokott sülni. Ezentúl a' kenyér nem sül ; hanem
szárad és elromlik.
A ' megsüléstaz óra mértéken küvül az Asz -
szonyok abból próbálják meg , hogy kirántják
a' kementzéből a' kenjeret ököllel megverik a
fenekét; és ha az reng; megmossák tisztavizzel;
és még egy két minutára viszszateszik. Ez a'megmosás fényessé teszi a' kenyér héjját.
Végre a' kenyér kisülvén, azt a' Gazdaszszonyok lágy meleg helyre vagy éllel öszvcállon-
92 // . Rész. A' G. asszonyi Munláhról.
gatják, vagy tsak lerakják, és két rét hajtott
abroszszal betakarják, hogy az lassan - lassan
hevüljön el ; külömben a' héjjá elválik a' bélitől.
Én a' timsót, élesztőt, bort , vereshagymát
a* kovászból elhagytam azért, hogy több jó kenyeret láttam azok nélkül sülni, 's legalább harmadnap múlva nem savanyodtak meg. A' timsót
minden esetre el is kell hagyni; mivel általa a'
kenyér fojtóssá, szorítóvá, és egészségtelenné
tétetik.
A ' roszsz kenyér hibáji: a' laposság , a' melly
az igen elkeléstöl van, az öszvezsugorodottgömbölyegség a' kevés keléstől, és igen forró kementzétől; a' lyukatsosság a' sok kovásztól, a'
fenéken való szalonnásság a'kementze feneke hidegségétől, és a' meg nem keléstől; és végr e az
^ige n tömött sürü bélüség a' sok vízzel való dagasztásból, és kevés kovászból származik.
III. SZAKASZ .
A* len , kender, fonál, és szövetésről..
§. 48 .
A ' len , és kender-termesztés a' Mezei Gazdát illeti: én azért a' házi Gazdaszszonynak foglalatosságait tsak a' megérett lenen , és kenderen
kezdem, és a' munkát e' következő sarkalatokra osztom:
1. A ' len , és kender kinövése.
2. Amannak megröfölése.
3. Eláztatása , és kivetése.
4. Elvágása, eltilolása, és gerebcnelése.
5. Megfonása felmotollálása, és szövetése.
§. 49-
Sokan vágynak ollyan értelemben, hogy ha
a' len , és kender a' mezőn egészen meg nem
2/. Szaiasz. A' Len, Kender, Fonál. g3
érik: a' szála annál puhább leszsz. Erre nézve
azt mind a' kettőt igen zsengés, Vagy zöldes korában kinövik; és következésképen a' magnak
megérését is megelőzvén , magnak valót másutt,
és ritkásan vetnek. Én ebben a' dologban azt tapasztaltam, hogy a' zöldes len , és kender puhább ; de erőtlenebb, és kétannyi föld kell hoz
zá , és lenmagot pénzen kell venni ; azonban ha
Pünkösd heti, egész Űrnapig, söt továb is száraz : és igy kendert nem lehet vetni; de kell, és
aratás felé eső jár: bátran lehet vetni, és Szent
Mihály hetiben nem egészen megérve kinőni.
Szála szép leszsz: de mag semmi, vagy igen kevés , . és tsak némelly esztendőben. E' rajtam
többször megesett. A z Űri Ászszonyoktól mind
a' kellő kitelik. A' szegényebbeknek azt javaslom , hogy míg a' tengelyek nem egészen sárgák; a'kinövetést nem lehet elkezdeni. A' Hol
landusok gyóltsa legerősebb, és finumabb , pedig
egészen megvárják, mig a' mezőn a' len meg
sárgul. A' szálonkéntvaló növés szaporálanabbnak látszik: de mivel e'képen a' rövid szálak a'
hoszszaktól megválasztathalnak: nints belőle annyi kár; mint á markonként való növésből, a'
melly noha szaporább ; de azután még is meg
kell válogatni, és sok szál is elszitálódik általa.
A' kinőtt markot vagy apró kenderrel, vagy
tsáté kötéllel kötik együvé , és ezzel a' len szálat
nem fogyasztják, t % •
§ . 50.
A' kinőtt kenderrel külömbözőképen bánnak. IVémellyek előbb megszárasztják, és azután
eláztatják. Mások azon nyersen mindjárt a' vizbeviszik. A ' dologban nints mit választani: és
lehet mind a' két módot követni.
A ' lennel szintígy tselekesznek , némellyek
épen nem száragalják ; hanem fésűvel, vagy ritka
94 II. Rész. A' G. aszszonyi Munkákról.
gerebennel, még az nap elszaggatják a' lennek
a' fejét; és ez az a'mit rai röfólésnek nevezünk.
Mások pedig megszáraztva tépik le a' fejét.
A ' röfölés úgy szokott megesni, hogy egy
hoszszabb széknek a' két végére mint a gereblye , fésűk szegeztetnek fel. Ezen fésűnek fogai
3 tzól hoszszú , és sima szegek, egy egy sorban
van 16 . és egyik fog a'másiktól egy fertály Izólra van a' talpba beeresztve. Már a' széknek két
végén két Aszszony ül, egyik egyik mellett két
gyermek áll, a' kik küzül egyik a' röfölni való
lent adogatja a' kezébe ; a' másik pedig a' megröföltet veszi által tőle , és ismét laza kévékbe köti.
Vége lévén a' röfölésnek , a' leszaggatott magos fejek rakásba öszszenyomalnak egy ponyván , mellynek végei felhajtatván a' lenmag betakartatik , és szalmát is lehet felül teríteni. Itt
a' lenmag annyira, a' mennyire szükséges, meg
fűlik , megérik és egynehány nap múlva hihasad
a' tokjából. Itt a' füllésre szemesen kell vigyázn i , hogy a'mag meg ne égjen , és meg ne fúljon;
mert azután többé kinem kél, és olaj is avas
lesz belőle . A' magvas kendernek gyökerei elvágatván , a' markok fejjel öszszeboríttatnak , megtapodtatnak , és S — Q nap múlva a' mag a' fejekben megérik. A ' füllés után a' markok kiteríttetnek , és eltsépeltetnek. A'ma g különválasztása után az eláztatás következik: melly dologra
meg kell jegyezni. \
l ) Nem jó sem a' lent, sem a' kendert fa
köz é öszsze szorítani magánosan: hanem minden
sor marok közzé szalmát kel teríteni, és felülis
szalmával bőven beborítani. Igy az ázás egyenlőb b , és szaporább. A' ía közé való foglalás azért
j ó , hogy a' kendert, vagy lent (ha az árvíz elragadja is) valahol egészen kiveti, és meglehet
II. Szál asz. A' Len^ Kender , Fonál. 95
találni : ós ennél fogva karóval a' földhöz két
három helyen leszegeztethetik.
2. A' Ion leszegezletvén a' tó fenekéről felszedett sárral mind addig terheltetik, míg azt
a' víz négy ujjnyi vastagságra elborítja.
Ez az iszap a' lent szürkévé , vagy kékessé
tsinálja ; és az iltyen lenvászon leghamarább megfehéredik, a' mint az aszszonyok tapasztalták.
3. A' sebesen folyó fövenyes hideg források nem jók lent, és kendert áztatni ; de az
egészszen álló, és eső vízből öszszegyültg ésrotbadt vizek se jók. Ha a' folyó viz oldalt ásott
gödrökbe kivétetik úgy : hogy a' tóba egy felöl
mindég tsorgedez, más fel pedig hasonló mértékben leszivárog, legjobb. .
4. Mentől melegebb a' víz^, és lág3iabb: annál hamarább kiázik a len, és kender. Mellyre nézve már 5 — Q nap múlva a' felső, és alsó
kévékből próbaszálakat kell húzni ; és ha a' fája
már töredékeny; a' szálak pedig szépen, és véf
ig lefoszlanak: a' kivetést nem kell halasztani,
ó minden esetre egy kevés próba lent, és ken*
dert szárítani, és jó szározan eltörni. Ekkor már
nyilván tapasztalhatni, ha a' len , és kender szálai vagy rostjai elég puháké, vagy pedig talán
élesek, és meg további ázást kivannak. A ' kivetés a'kévének kioldozásában és megmosásában
's kiteregetésében áll.
Mások a' lent , mint a' Szepességiek, és
Lengyelek nem áztatják , hanem elébb napfényen
tökéletesen megszáraztván a' harmatra éjjelié
kiterítik, míg megfoszlik. A ' harmatos éjjelt k
Aiigustusban , és Septemberben járván legbővebben , a' szárazáztatás ezen hónapokra haíasztatik; és e' miatt (mivel már a' napnak illyenkor gyenge az ereje) a' törés vagy tilólás meg
nem eshetik; hanem ha a' len minden éjjel fűtött
96 II. Rész. A' G. aszszony^Alunídiról.
keraentzékre rakják és a'mi egy éjjel megszáradt;
azt más nap eltsápják. A ' lenszáraztó kementze
egy boltbajtásra tsinált 10. láb hoszszú , 10. láb
széles , és 5 láb magas szoba , a' mellybe először
fával; a* következő napokban pedig pozdorjával
tüzelnek, míg annyira megmelegszik, hogy azt
az Embe r könnyen elállhassa , a' ki a' rudakat
vagy sráglyákat felaggatja, és a' ké\éket rajok
teregeti.
Mi nálunk a' len, és kender Július végén
érik; 8—9 "ap kiázik, és a' forró napokban kiszárad : azért a' száraz áztatásra nints szükségünk ; noha megvallom : hogy az árnyékban való
száraztás után a' lenszálak nem ollyan erötelenek , mint a' forró napon száraztattak; és nem
is ollyan élesek, f
§. 51.
A ' kivetett lennek, és kendernek további
munkája az eltsapás (vágás). Erre többféle mó
dok vágynak. Némellyek sulykokkal, mások tilókkal, és különösen készített Machinákkal Lórikéi azt. A ' liló , ha jol van készítve , és a' cseléd
tud vele bánni : legkönnyebb ; és nem is megvető szerszám. A' közönséges tilók két éles deszka
közt egy nyelvet szenvednek. A' törő ti ló tágasabb , a' simitótiló pedig szűkebb. A ' Bánáti Oláh
aszszonyok, a' kik pedig a' kender termesztésében , elkészítésében , fonásban , ugy nem külömben a' szövésben , és varasban igen nagy ügyességgel bírnak, a' kendert egy a' végén villásan
ketté hasított vastag rud' hasadekjában egy tenyérnyi szélességű, és fél ujnyi vastagságú, valamennyire tompásélesre faragott lapiczkával törik
e l , és pedig elég csinosan.
A ' mesterséges tiló ugy van készítve, hogy
annak vallója négy igen simán és tompa - élesre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése