Recept-túra: vadontermő ennivalók

vADONTERMŐ ENNIVALŐr

A mű eredeti címe:

Food for Free

Fordította: Frigyik Lász|ó

ISBN 963 9367 6t 3

ISSN 0237 493s

@ Richard Mabey 1972, 1989,2003

of Harper Collins Publishers l-imited

@ Frigyik LászIó,2004 Hungarian translation

o Trivium Kiadó' 2004

Minden jog fenntartva.

A kiadó postacíme: 1506 Bp.' PF. 42

www.triviumkiado.hu

Felelős kiadó: Zádor Zsolt

Sorozatszerke sztő: Szaniszló lulianna

llc|cl(ís szerkesztő: Lukácsné dr. Kardos Ildikó

Műszaki szerkesztó: Pézsa Sarolta

Készült Szlovákiában

TARTALOM

Niivények felhasználása és megőrzése

Ánri ebből a konyvből kimarad

Á k(inyv felépítése

l{cccptek

( iy(ikcrek

7,l||tIsÚgek

lj(iszcrn()vények

Irí|szcrck

Vit'rlgol<

( iy(|ttl(iIcsök

Zsc|(. ús clzsemkészítés

|)iolilli'k

Ih.gyÍiit('s szabályai

Nrtllrtr

Ir|||(.|.lctctt Íhjták

E. t:í.:1i]r'.!!: ;'''i

A Hr rtt lIlitszct|('s szabá|yai

\/rlt ll,ls

liu lostlits

hiltf tt(,tcil litit.ik

. ,.l.mi,

r62

r64

164

r65

TARTALOM

BegyÍijtés szabályai

Főzési tanácsok

Ismertetett fajták

207

209

228

230

233

Előszó

Az Vadontermő ennivalók e|ső kiadása l972-benlátott nap- világot' akkortájt, amikor az élelmiszerek minősége és a k.örnyezcti kérdések kezdtek közüggyé válni. Azóta az eh"ető, vadon

lcrmő növények iránti érdeklődés - mondhatnánk - gomba

tttódra elszaporodott a világon. Újra elővették a régi időktől ÍL'|halmozott óriási tudásanyagot. A vadon élő növZnyeket

próbakővé léptették eló, és azokhoz képest kezdték eí mérni

ll tcrmesztett növények tápanyagtartalmát, és azokból merítettek (|riztönzést az új termés megtervezéséh ez. Az egésztéma elvesztcttc enyhén hóbortosnak beállított ismérvét, és azt az eredeti kÖnyv többszöri kiadása is bizonfltotta.

Szerencsére akadtak más, kevésbé komoly fejlemények is. Áz crdei, mezei keresgélés elfogadott, csahdi idottittessé vált.

A vadon élő növények magvai visszakerü]tek a piacra - típustól |(lggően' háromszáz év után először. Az újhullámba tartozó

d t tcrrnek. étlapján megjelentek olyanok, mint a sziksóftí, kígyó- gy{lkcrű keserűftí, osztrigagomba.

A cinikusok ezt az egész ügyet még mindig jelentéktelennek

|nrtják és önámításnak, divathóbortnak titulaljak. Ha jóindulatúrrn.közelítjük meg a kérdést, akkor ökológiai aggodalmaink,

rrigi korok utáni vágyakozásunk következmenyeiJk tekint.

hctjük. Az olvasók |evelek százait ktildték nekám, melyek nem

|gll.i\n az egyszerű élet iránti ködös nosztalgiáról szóliak,

ltrtncrn arról, hogy azemberek egyre tudato"sabban válogatják

tlttg táplálékaikat, és egyre nagyobb mértékben tisztelik őseink

|tt|tl|ékonyságát. Persze arról is árulkodnak, hogy milyen aktív

rtz tlIvasóközönség.

Áz olvasók megírták nekem, hogy ók már jóval azelőttkésziIcIlck rnálnaecetet,hogy az feltiint az újhullámot képviselő

217

218

Szómagyaráu;at

Receptek

Névmutató

Grííjtészabá|yai

Ismeltetett fajták

ktllry|rákban. Eláru]ták titkos lelőhelyeiket, beszámoltak arról,

htlgy már gyerekkorukban is gyűjtöttek algát' melyet patakvizl;cll forraltak, aztán vadrózsabokorra teregetve szárítottak ki'

A suffolki Milden falu lakói emlékeztettek arra, hogy telepiilésük elnevezésegy ősi növény nevéból származik, melyet

(laI-rgol nyelven melde.nek hí\,tak (Fehér |ibatiop _ Chenopodium album) ' tntöttvasból szobrot is készitettek a nöVénynek, és a falu határában állították ki' ahol az ma is vígan megél

a cukorrépa-földön.

Beszámoltak kalandos élményeikről és történelmi felfedezéseikről is' Bemutatták eszközeiket, melyekkel a mogyorót és

a fekete áfonyát gÉjtik - azok között akadtak olyanok, melyeket

nraguk fejlesztettek ki és olyanok is, me|yeket az ósi rninták

alapján készítettek el. Egy sor új italftleséget ismertem meg

olvasóink leveleiból: a kökényprílinkát' a szilvás brandyt,

a berkenyés malátawhiskyt.

Egyes kulfoldi konyhák - külonösen az ázsiaiak _, ahol

gyakran felhasználják a vadon termó növényeket, elhozták

hozzánk is különlegességeiket.

Döntő jelentőségú a gombákhoz va|ó hozzáállásunk megvál.

tozása. Mostanáigugyanugy féltünk a mérges gombáktól'

nrint Francis Bacon |627 -ben, aki ,,kidobta az egészbagázst,

nrcrt engedtek volna a csábításnak'l

Manapság nagy keletje van a szarvasgombának, de egyre

irrkirlrb megkedvelik az óriás pöfeteggombát is, me|y a szavazástrk a|apjirn a vadon termő enniva]ók sztárja lett. Kü]dtek már

|Úrryk('pct 2'5 kilós pöfetegról is; a fotón büszkén á|l az egész

csir|iit| a lnacskájuk és a gombájuk társaságában.

ht, Vulonlarmő enniyalókcimíi munkát egyáltalán nem ',túli.líi |<,Úzik(inyvnek'' szántuk' és nem tanácsos életünket

it r'itt|t lt t crnr(i rlövényekre alapoznunk.

ELOSZO

A címszavak listájára nem vettünk fel vadállatokat, rovarokat,

tlr indössze néhány rákfelét.

Szcrintem a túlé|ő-játékok nem jelentenek elfogadható

Inódszert a természet megismeréséhez, mert akaratlanul

is téves következtetésekhez vezethetnek. Az a jó, ha az ember

nrcghitt kapcsolatot alakít ki a természettel, és a benne töltött

|r,ló élvezetesen gazdagítja az é|etét. Jómagam nem gyűjtögetek

ttttlstanában; amolyan út menti rágcsáló lettem, mint ahogy

rtzt ljdward Bunyard, a gyümölcsök nagy kedvelője l930-ban

..ttnrlruláns fogyasztás''-ként írta le.

A kcinyv új kiadása számos olyan elméleti és gyakorlati

htttcretet, egyéni felfedezést nyújt' melyet olvasóink, barátaink

u(|tilk közre. Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak,

nkik lz utóbbi években írtak nekem. Ez legalább annyira

n' ő kÓnyvtik, mint amennyire az enyém _ persze bármely

tTvcdésért l<lzáró|ag engem terhel a felelősség.

Richard Mabey,2003

---..

Bevezető

Amint a nr<ldcrtl sZupermarketek polcai előtt álIunk' eszünkbe

sem jut, hogy rr vi|rig minden egyes élelmiszertr(lvényc vadon

nőtt egyktlr. Attlit nta megveszünk és elfogyasztunk, nenr mas,

mint a n(lvÓrrytcrtltcsztésben generációk óta alkalnrazott kísér-

|etek és li'|lrirlrrlrlztrtt tapasztalatok eredménye. Az<lk cgy resze

arra irtirlyrrIt, lrtlgy nregjavítsák egy adott rr(ivény tcrln(íképességÉ't, rr(ivcljc|i lr rtréretét. Mások a növény ízét, tcxtÚrrírjiit

érirtlcllt.|i t|c irz trtóbbiak változó tulajdorlsiigok, a rré'pszerűségii|(li'|. (|iVi|lt(i| ('s az ezekkel összeftiggő tényezőktíiI fiiggnek.

Az tlIrrIr|li it|(illcIr ominózus lépéseket tettek a szíIl i's a fbrma

nrt'1gv,illoztirliisiira is.

| |ir ir rr{ivi'ltytcrmesztés az enyhe, ner-rl kellcnrct|cn illatú és

z.rrll.rtrr lirjtiik l.clé mutat, és a régi tulajdonsiig<lk kiktiszöbölése

.r li't.ttyc|tttel szrllgálja, azértmég megtalálhattiak l rógi, crős ízek,

.tz .t1iits lxlgits gyokerek és rostos levelek azok ('|vczcti'rc, akik

I r.r iIir rlt|tiirk Í.c|kutatni azokat.

( jsit|<ttcttt nrindegyik brit' kerti zöldségnek (az tivcgháziakat

|iivt.vc) ttlcgvatr a vadon novő őse valahol oclakint. A vadká-

|)()sZtil a t|i'|i terrgerparton, a vadze||er a keletin n(í' A vadpaszte rttli|i a parlagon hagyott ftildeken n-rinderllrol fcl|ellrető.

Irrsi'13cs icl(íkben mindig megtalálták óket, de az évszázadok

rrrrrIiisiival megcsappant az érdeklódés irántuk' az emberekból

kivcszctt a találékonyság használatukat illetően, és gyakran már

|e| scrrt isnrerik őket.

t\r, l)tttivakjk a természetből ezekról a növényekről szól _ ho11yirrr Ititszltiilták őket haidanán, és miként hasznosíthatóak ma.

llz ir gylrkttr|irti kézikonyv a felfedezés kalandjába vezetibe az

rrIvltsril. Szcritrtcnr a |egnagyobb meglepetést az itt fe|sorolt

ttilvt'rryc|i zalrrata és textúrája fogja okozni, valamint az,hogy

lr |<iter.jctIt t(inlcgtermelés mi|yen mértékben eltompította

BEVEZETő

ízÚrzókelésünket. Erőteljes és meghökkent ő izek egészgalaxisát

órzi órintet|enül odakint a természet, és még nem vették fel őket

il lcrnlesztett növények közé: fanyar és fustízű bogyók, illatos

grrrnbák, ropogós és nedvdús tengerparti növények.

A vadon termő növények nem igénylik a konyhakertieknek

kijúni figye|met, és az a fii vonzerejük, hogy fel kell kutatni őket.

Azt hiszem, én e jellegzetességüket ta|álnám a leginkább figyelctttrcnréltónak.

A tcrmesztés lassú folyamat, és a hozzájuk tartozó örömök

|rchatiiroltak. Egyáltalán nem nyújtja azt az izga|mat, mint

rt Iritrarrgolás, akeresés, a hirtelen fe|fedezés, a növények

rtltltttlsítása - ez itt konkoly, az turbolya, amaz pedig az illata

lht1tiitn mirtusz lehet! E tevékenység valamiképpen rokon

vtrtliistlkat mutat a vadászatta|: közben fokozatosan megismerl(|k ir kcresés szabá|yait,az évszakok jellegzetességeit, a lelőhe|yckct, és növekvő tudásunkkal együtt nó az elégedettségünk

r'l itz (irömünk is. Mindaz' amit találunk, csak étrendünk

r'rtIckcs kiegészítőjévé válik, és inkább az kerül előtérbe, hogy

l||i ||lilgunk találtuk. Mellcsleg szép, őszi időben a tengerparti

Ir.r(||ctcken teljes, háromfogásos étkezéshez isösszegyűjthetjük

rt Ilrlzzírvalókat.

^,IERMÉSZETBEN

FELLELHETŐ rrwIverTx

lls roNrossÁcux

rrrtklrsziiból va|óak. A természetben osszegyűjtött növényekból

r.IkcriiIhctetlenül magvak peregtek szét a gÉjtögetők lakóhelyél|Ck kiirllyékén. Va|ószínű, hogy őseink is a nagyobb, szebb pé|-

r|rlrrytr|<llt gyűjtötték be, és olyanok lettek az elhullatott magok-

ir IrrkIrclyüközelében tobb és jobb termésre számíthassanak.

Az l.]rzsébet-korabeli Ang|iában lenyűgözően sokféle vadon

tcrrrríi n(ivényt, füvet, ftiszert ismertek és használtak az átlagos,

|ir|trsi cnlberek. Sok esetben rákényszerü|tek arra. Más módon

rlcrrr juthattak orvosságokhoz, és nem volt elég termesztett zöldsúg(ik. A kényszerűség érthető magyarázat' de miként jöttek rá

irrrlr' hrlgy a sáfrány ftíszerként ishasználható? Honnan tudták,

lrtlgy cgyes növények olykor jól hasznosíthatóak a konyhában,

rtriiskrlr pedig hajnövesztésre is alkalmasak? Mindenesetre hálásirk lchctünk nekik' hogy ilyen felfedezéseket tettek helyettünk.

Stlk növény az orvosi felhasználás melléktermékeként került

llz asztalra' A fekete ribiszkét például toroköblögetőként alkaltttltztiik a betegek, de rájöttek, hogy egész kellemes íze van akkor

is, |tit az ember egészséges. A gazdaságosság is szerepet játszott:

|{.|t|riul felfedezték' hogy tavasszal a komlót ritkítani kell.

l)c nrint sok minden mást, a régi ismereteket és szokásokat

is kiirkltta az iparosítás és a városiasodás. A folyanrat igen

rrr(.lycn érintette a vadon éló növényeket, mert a termesztés

tttitttl a trrennyiséget' mind a minőségetekintve óriási

cl(illy(ikkel járt. Bár a felhasználásukkal kapcsolatos tudás

cl|ra|viinyult, maguk a növények fennmaradtak' Továbbra

is tltt n(ivekedtek, ahol mindig: az erdóben, a kerítés tövében'

l\z crttbcri települések közelében jól gyarapodó növények

c||e rrril|tak aváltozásoknak, és a művelés alá vett területekről

.t vlit.rlsiasodás miatt kialakult megműveletlen fÓldekre kerültek

itl' l\zrlkr<il a novényekről, melyeket cserepekben neve|tek

ke zt|cl|rcn, kic'|crült, hogy a kert végében is jól megvannak,

t.s tt1iyitttrl|yittt szívósak, mint a dudvák.

l\ ttt i|itlr ktiltinfele válságok fenyegették a hagyományos

r.It'I t t l iszcr clIiitiist, az emberek hálásak lehettek szívósságukért.

l\ Nilgy l}ritirrrrriiit környező szigeteken, ahol silány ata|aj,az

BEVEZETŐ

ir|(íjárás pedig zord és kiszámíthatatlan, csak az ősid,ők óta

rncgtelepedett növényektől lehet jó telmést várni. Ezek a növényck jó szolgálatot tettek szükséghelyzetekben - ha tudták,

hrlgyan kell használni őket. A modern időkben rendszeres, légi

szr1| lítás biztosítja a zav arta|an élelmiszer-ellátást.

A második világháború viharaiban bebizonyosodott, mi|yen

hitsznosak lehetnek ezek a növények. Az emberek egész Európá-

|rrrn gombát gyűjtöttek az erdőben, és leveles növények után

kutattak a bombatölcsérek kcirul. Amerikában kioktatták a pilólrlkat arra, hogyan élhetnek meg a vadonban, ha a repülógépük

lczuhanna. Angliában a kormány arra biztatta a polgárokat,

lcgalább répát termeljenek a kerítésük tövében.

A vadon termő növények felbecsülhetetlen szolgáltatott tettek

d|tÍnségek idején, pontosan azért, mert ingyen és szabadon be

It.hctctt szerezni őket' Gyorsan elérhetőek, szívósak, ellenállnak

|l ll(ivényi betegségeknek, közömbösek az éghaj|ati és talajviszottyrlkra. Ha nem ilyenek lennének' akkor egész egyszerúen nem

nirradtak volna fenn.

Mindig ott vannak a helytikon' kivárják az idejüket, és gyaraptrt|ni kezdenek olyan körülmények között is, melyeket a terlllcsztett növények nem tűrnek.

I igyes modern mezőgazdászok komoly érdek]ődéssel kísérik

IlgycIemmel a vadon termő növények kuLlonleges tulajdonságait.

A |tir1iyományos mezőgazdaság úgy működik, hogy a nagyobb

Icrnlc|ékenység érdekében módosítja a termelés k<irtilményeit.

( )|yirrr területeken, amelyek nem felelnek meg a növény termérretcs korülményeinek, a túlélés sohasem lehet biztos, ráadásul

rt trrlrrjt is megfertőzik. Az alternatív megközelítés szerint tanultlril|lyozlli kell azokat a növényeket, melyek az adott területen jól

5yrrrirpodnak és gazdag termést hoznak. Ez a kutatási vonal kü-

|(|ttltscrr fontos lehet azonfej|ődő országok számára, amelyek

Irtvlrr(.szt silány talajjal rendelkeznek.

BEVEZETő

NtvÉNrYEK FELHAsZNÁLÁsA És MEGTnzÉsn

Az utóbbi példrák jól demonstrálják, hogy a vadon termő növények

f.e|használása adon körtilmények kozott minden volt, csak nem

haszonta]an időtöltés. Őszintén remélem, hogy ezt a könyvet

sohasem kell majd kéziköryvként forgatni a fent felsorolt helyzetekben. Va]óban csak annyi örömünk sármazik a vadon termő

növényekből, hogyjól szórakozunk a begyújtésük során és általuk

rnegismerjünk egy-egy egzotikus új ízt, aromát? Szerintem nem.

Ha megismerjiik ezeket a növényeket, megtanuljuk' hogyan használhatjuk fel őket' és kezdjtik igazábóI megérteni társadalmunk

történetét. Ezek a növények olyanok' mint egy-egy valóságos múzeum, maradvány azokból az időkből, amikor nrég nem voltunk

olyan finnyrísak és válogatósak; élő dokunrentunlok, nrelyek az

éhínségekről' a divatok és egész népek változásair(ll mesélnek.

Könnyű megfeledkezni erről a szupermarket polcai előtt állva, ahol

nrinden azonnal és erőfeszítés nélkül elérhető, ha az élelmiszerek

előállításával járó piszok és munka másokra tartozik' Természetesnek vessziik, hogy van ennivalónk, levegőnk és vizülrk, pedig

éppen az tlyenhozzáéllás miatt kerül veszélybe mind a három.

Ha csak egy kicsit is bizalmas viszonyba kerülünk az ebben

a könyvben felsorolt néhány növénnyel, akkor szorosabb

kapcso|atba kerülhetünk komplex környezetükkel, melyben

élnek' Megtudjuk, mennyire fuggnek a madaraktól, melyek

szétszórják magjaikat' az állatoktól, melyek lelegelik a fényt

c|íí|iik elzáró fuvet, a széltől, a napfénytől, a talaj ásványianyagttrrtirlrr-rának egyensúlyátó|, és végül a mi jóindulatunktól, mely

lriztttsíthatja fennmaradásukat. Ez pedig mindenre vonatkozik,

|cgycrlz vadon élő vagy termesztett. A ható erők e finom

lrii Iri jii tt'l| Íiiggnek élelmiszereink forrásai. .l.ttt|rltrt, lkadnak majd olyanok is néhányan' akik kifogást

ctttc|ttck ckitnyv ellen azon az a|apon, hogy bíztatást jelenthet az

t.8)'t.c zstt8tlr<lt|ti, érintetlen természet további kimerítéséhez.

BEVEZETO

|in úgy gondolom, hogy pont az e|lenkezője igaz. A megőrzés

cgyik fő problémája manapság nem az, miként tartsuk távol

ttz cmbereket a természettől, hanem az, hogyan segítstl'Lk hozzá

Ókct ahhoz, hogy minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek

vclc annak érdekében, hogy megbecsüljék értékeit' felismerjék

sclrezhetőségét, és képesek legyenek teljes összhangban élni

vc|c. Tobbségtink számára az az egyik legösszetettebb és legintinrcbb kapcsolat természetes környezetünkkel, ha megesszük

.'gyi'imölcseit'l Remélem, nem túlzok, amikor azt mondom,

hrt czt a kapcsolatot személyesen éljük meg a növények felku-

|rrtísától a főzőedényig, akkor sokkal jobban megismerjük

ll tcrmészetet, mintha könyvből akarnánk megtanu|ni. Távol áll

tt1|cm, hogy bárkit is arra bíztassak, károsítsa a környezetet.

Arrir ösztönzök mindenkit, hogy tartsa tiszteletben az élőlények

k(||csonös egymásrautaltságát. Remélem, ez a könyv legalább

crős nrotívumot szo|gáltat ahhoz, hogy olvasói felkutassák a

kt||iinleges fajokat' az egyedek kolóniáit.

AMI EBBŐL A KÖNrVBŐL KIMAMD

liz rr konyv olyan vadon élő növényeket tarta|maz, melyeket

rt ||rit-sz-igeteken és Európában lehet fellelni, de vannak bizonyos

krttcgóriák, melyeket szándékosan kihagytam belőle.

Az olvasó semmit sem talál benne a ftivekről és a gabonákról.

|izt ir nrunkát gyakorlatikézikön1vnek szántam, és va|ószínűleg

rc||ki scm készül arra, hogykézze| gyujtsön össze annyi magot,

Itrrpy lisztet tudjon be|őle őrölni.

l{(iviclen érintettem sok növény hagyományos alkalmazási

|(Í(||ct('t' aho| azt odaillőnek vagy érdekesnek találtam, de telIcrc r r k i lragytam azokat a növényeket, amelyeket kizárólagosan

1yrigyiiszati célokra használnak fe|. Ez a könyv ennivalókról szól,

Itlttt rlrv<lsságokról.

,--.

ffi,,,u '|.tlviílllrá ez a kön1v növényi ennivalókról szót (a személyes

it1.1gii|ytlk ne||ett), ez az oka, hogy nincs benne semmi a halakról

cs a virc|akról' Viszont belevettem a rákféléket, mert bizonyos

szctnp<lntból a növényekhez hasonlítanak: többé-kevésbé egy

|rc|yllcn maradnak, és összegyűjtjük, nem pedig valamilyen

rttrit|tln',elkapjú" óket.

A KtNYv FELÉPÍTESE

A sz('veget és az illusztrációkat négy csoportra osztottam:

ltiivónyekre (beleérwe a f,íkat is), gombákra, a|gákra, rákfelékre.

A lajokat minden kategóriában betűrendben soroltam fel.

RECEPTEK

Iigycs receptek részletesebbek, mások kurtábbak; egyes helyeken

cstrpán fe|használási javas|atok szerepelnek, vagy pedig módszcrck arra vonatkozóan, miként használták az adott novenyt

lr rógi korokban. A leírások azért kaptak helyet a konyvben,

htlgy c|őhozzák az olvasó konyhaművészeti kalandvágyát!

Lágyszárú növények és fák

Gytxrnrx

Vrr|(lszínű|eg a gyökerek a Iegkevésbé felelnek meg gyakorlatias

cólrlkra az összes vadon termő növény kozul. EloJzór is csak

kcvrís faj rendelkezik vastag, húsos gyákerrel a vadonban, és

r| r|urva, ágas-bogas gyökerek, például a tormáé, csupán |rcsÍtésre alkalmas. Másodszor: a törvények tiltiák a nouények

k l11slÍsát. gyikerükkel együtt, kivéve saját birtot.u.,to,,, uugy

l ll||dtulajdonos engedélyével.

ZtlosÉcnx

A |cgrragyobb problémát a vad, leveles zöldségek esetében

l tttt{rct jelenti. Kevés vadon élő ncivénynek vánnak nagy, lapos

|cve|ci, mint amilyen a termesztett zoláségeké. Ezért az egy

ólkczésre szánt levelek összegyújtése hossiri ideig tartó, hálátlan

|1|1i|1t. nz,itren. növények begyűjtésének optimáis időpontja

T|t.t(|középszakasza, amikor már virágot bontottak, ezért jó|

|'cIisrrlcrhetőek, leveleik elérték maximáis méretüket' de meg

Itettt kczdtek el összefonnyadni.

A z('Idfeléket durván három csoportba lehet osztani:

m|út{kra' főzelékfélékre és száras ztildekre. Az egyes kategóriákhtl7 ti|rt()zó á|talános recepteket a kovetkező r'.r}.úniutarnut-

|ák: 1litypang (6l. oldal) a salátákhoz; cékla (l28. oldal) vagy

Mirlt|cn zö|dségfeléből lehet levest főzni (sóska, 139. o.)'

lttt tltixrl|ni és szószként fe|használni vagy többfele növényből

rl||rIsúgrirgut készíteni.

FÚszERNtvÉr.IYEK

A ftiszernövényeket magukban nem esszük meg, hanem más

ennivalók ízesitésére használiuk; a vadon termó fajtáik enyhébb

aromájúak, mint a háziasítottak. Majd meglátják, hogy a vad

ftiszernövényekből a termesztettekhez képest olykor dupla

mennyiséget kell használniuk.

Néhány szó a ftíszernovények beg1'rrjtéséről, tárolásáról

és szárításáról. A legjobb akkor begyíijteni őket _ különösen

száritás cdrjára-, amikor éppen virágba borulnak. Ebben

a szakaszban a növények tápanyagai és illóolajai főként a

leveleikben koncentrálódnak, a virágbimbók pedig elósegítik

azonosításukat . Száraz időben és lehetőleg reggel gyűjtsék be

ftiszernövényeiket, mielőtt még túl sok napsütés érné őket.

A nedves növények aszáritás során megpenészedhetnek,

az erős napsütésnek kitett egyedek pedig elkerülhetetlenül

veszítenek értékes illóolajaikból a kipárolgás közben.

A növényeket egész sárukkal együtt késsel vágják le, és ne

károsítsák a gyökereket. Ha a fűszernövényt frissen akarják

felhasználni, akkor tépkedjék le a leveleit és a virágait' mihelyt

hazaértek' Ha meg akarják szárítani, akkor hagyják egészbenaz

egész növén1t, ahogy begyűjtötték. Ahhoz, hogy' megőrizze

sJínét és illatanyagait, gyors szárítás szükséges, de nem szabad

wgárzó hőnek kitenni. Ennélfogva olyan helyre tegyék' ahol

keÍemes meleg van, és biztosított a jó sze||őzés. Elhelyezhetik

a konyhában, a beépített szekrényben vagy aspájzban-Laza

ktitegekbe fogva felfuggeszthetik, vagy ew nagy darab papíron

eltcrithetik. Nem árt, ha minden esetben lefedik muszlinnal,

hogy távol tartsák tőle a legyeket. Felfuggesztett kötegek esetébcn a finom szövésű anyag megakadá|yozza, hogy a kiszáradt

lcvclck lcperegjenek.

Minclcn fűszernovér-rnyel ízesíthetnek ecetet, olívaolajat vagy

pliIinkírkat.

LÁGYszÁRÚ N)VÉNYEK És rÁx teeYszÁaÚ N)VÉNYEK És rÁrc

FÚszrnrx

A íiiszerek virágos növények illatos magjai. Néhány gyökérfelét

is lfiszernek tekintenex.

A legtöbb illatos leve|ű növénynek illatosak a magjai is, és

rtzrlk is kitűnóen felhasználhatóak flíszerezésre. Figyelem:

nc vrirják el, hogy a két különálló rész illata azonos legyen.

VrrIirnrilyen mértékben mindig ktilonböznek egymástól., ezért

rt ttragokat nem tanácsos levelekkel helyettesíteni.

Mirrdig hagyjuk, hogy a magok a növényen száradjanak ki'

Viriigziis után az egynyári növények tápanyagai a magokban

krlllccntrálódnak, így biztosítják fennmaradásukat. Természe-

|csctl ckkor a magok mérete és illatarryaga is megnő. Anrikor

tt lrtirgok kiszáradtak, és készen állnak arra, hogy a növényről

lcpcrcgjenek, akkor a legillatosabbak.

VtnÁcox

A vrrt|virágok begyújtése csupán a különlegességükért megleItctíiscn antiszociális magatartásra vall, és egyes fajok esetében

l t(|lvúnyek értelmében illegális is.

Az itt bemutatott fajok mindegyike kivételes tulajdonsá5rrkklrl rcndelkezik, és ha elenyésző mennyiségben gÉjtjük

lre (ikct, akkor nem valószínű, hogy nagy kárt okozunk mind

vIzrrriIis, mind biológiai értelemben. Valamennyi nagyon elter-

|r.t|t ús szív(ls növény. Amellett évelő is, azaz Íennmaradásukat

|l(.||l .l |i)lyanratos magpergetés biztosítja, mint az egynyáriak

tlrcltillctt. A legtobb esetben ezek a növények bokrok vagy

t rr.lick. ('s nrindegyik egyeden nagy számban találhatóak

vlnlHok.

Ar c||<(ivetkező oldalakon leírt receptek nrindössze egy-két

||l'||tk||yi virágot igényelnek, és többségük arra való, hogy

|lt|ll| |l|(i| t ( pitypang, 62' oldal) vagy,'bundás'' virágokat (bodzavIt'lH. (l5' tllclal) készítsenek belőlük.

'-.

tÁcvszÁaÚ uÖvÉuvrrc És rÁrc

GyÜutrcstx

Az itt leírt gyümölcsök közül néhányat termesztenek és a kereskedelemben forgalmaznak, de megtalálhatóak a vadonban is.

Az ilyen esetekben alig pár szót ejtettem konyhai íelhasználásukról, mert az minden szakácskönyvben fellelhetó. Inkább

annak szenteltem teret, miként lehet megtalálni és begyűjteni

vad változatukat, és hogyan használták őket szokatlan módon

a nagyon régi idókben.

Csaknem minden gyümölcsöt lehet kocsorryásitani, azaz

gyümölcszselé készíthető belőlük.

Figyelemreméltó' hogy néhány gytirrrt)lcs, például a naspolya,

a berkenye túlérett á|lapotban' más szavakkaI félig-meddig

rohadtan válik ehetővé.

ZsstÉ. És ozsnuxÉszÍrÉs

Zselék és dzscnlek kénriai reakci<i k(lvetkcztóberr keletkez.

hetnek, rrrclyrrck fontos tí'nyezőjc a gyúnli)|csökben található

pektin és cukor. A pektin (és a gytinr()lcssavak, rnelyek szintén

részt vesztrek a reakci<iban) akkor a legttibb' arnikor a gyümölcs

még nem teljesen órett. Ebben az- esetben pers7-e nem egészen

kifejlett a zamata' F'zért az a legjobb, ha akkor gyűjtjük be

a gyümö|csöt, amikor az éppen hogy megérett.

Minden gyümölcs pektintartalma más és más. Például az

egres és a ribiszke gazdag pektinben és savakban. Ezzel szemben

a vadszederben és az eperben kevés pektin található, ezért

azt valamilyen külső forrásból kell kiegészíteni ahhoz' hogy

zse|ét lehessen belőluk készíteni. Ehhez többnyire citromlevet

vagy savanyú vadalmát adagolnak a gyümölcshöz.

Úgy dontöttem, hogy a tenniva|ókat nem ismétlem el

minden címszónál, hanem itt szolgálok részletekkel. A módszer minden faita esetében alkalmazható.

uevszÁnÚ N)VÉNYEK És rÁrc

A zse|ékészítés első szakasza a gyümölcs pépesítése. A meglilztíkltt gyümö|csöt nyeles serpenyőbe rakjuk, és annyi vizet

l|tttiink hozzá, hogy éppen ellepje. Felforraljuk, és lassú tűzön

rrr|dig forraljuk, míg pépes masszát nem kapunk betőle. A ketr|((|lycbb héjú gyümölcsök esetében (mint amilyen a fekete

t|biszkc, a galagonya stb') úgy segítjük elő a folyamatot, hogy

lrrrrr|||aI szétnyomkodjuk a gyümölcsöt' Körülbe|üt felórás

|irrritliis elegendő. Ha szükséges, ekkor adjuk hozzá a pektint'

Mittdcn kiló gytimölcshöz egy citrom levét adjuk hozzá.

Arllikor a gyümölcsünk már pépes' válasszuk szét a levét és

{ r()sti||lyag-tartalmát, azaz musz|inon keresztül szűriük le.

Ar rtrlyirgot kettéhajtjuk' kibé|elünk vele egy megfelelő méretű

r.tk{ttyt, a muszlin szélét kihajtjuk az edény falára és (például

lt|||liVill) rögzítjük. Beleöntjük a gyümölcspépet, összefogjuk

rt tltttszlin sarkait, és az egészet az edény fölé fuggesztjük.

A||crrllrt ív megoldásként harisnyát is használhatunk ehhez

I ftrlyitrnathoz.

AItIrtlz' hogy minden csepp gyümölcs|é kicsepegjen' egy

0|rrirkririr |ragyjuk a pépet felfüggesztve. Nyomkodással is elő-

$t|thctitik a lé kiválását, ha nagyon sietünk, de akkor számol-

|lltttk kc|| azza|,hogy némi rostanyag is kerül bele, ezért

r| lrr.|t|tlk tlem lesz olyan tiszta. A szűrés után mérjük meg'

|ll|.tl||yi |cvúnk van, öntsük egy nyeles serpenyóbe, és minden

l0| |itcrlrcz adjunk fél ki|ó befőző cukrot. Kevergetés közben

|ttttrrIirrk Ítl' és szedjük le a tetején keletkező habot. Akkor

lr|tr.t lre|11|c zselé, ha a keverék eléri a l05 oC -ot. Ha nincs

hÍ1|llT|15llk, akkor egy kanálnyi |evet ontsünk egy hideg

lr|íttyhc. I)iir másodperc múlva szilárd kéregnek ke|| képződnie

t h.|(.iú|l. nrcly megakadá|yozza,hogy a kikana|azott lé

|íí|r rly jr lrl.

I l.r kcvcrókünk elérte a kívánt hőmérsékletet, öntsük át tiszta,

r|í1rrrr.|cgitctt üvegekbe (jó, ha azokat fémlapra helyezzük, mely

L---

LÁGYszÁRÚ NoVÉNYEK És rÁrc

e|vezeti a hőt). A zselé tetejét fedjrik be viaszkoronggal, az üveget

zárjlk |e kíl'tjLlről megnedvesített celofánnal, gumigyúríive|

rögzítsük. Címkézzük fel, és hűvös helyen tároljuk.

A keményebb héjú gnimölcsöket kiszáríthatjuk' Nem egészen

érett gyümölcsöt válasszunk. Jól mossuk nreg, a nedvességet

konyharuhával itassuk fel róla. Terítsük fémtálcára, és helyezzük

be nagyon alacsony fokozatra állított stitőbe _ kb. 49 "C -os

legyen' A folyamat akkor fejeződik be, ha a gyünrölcs nyomásra

nem bocsát ki levet magából, és nem ropog szárazon a külső

héja. Ehhez kortilbeltil 4-6 óra szükséges.

A kön1vben szereplő gyümö|csök tribbségéből lehet bort,

likőröket készíteni, vagy felhasználhatjuk más alkoholok

ízesítésére is (kökényes gin, l 14. oldal); belerakhatjuk pitébe;

készíthetünk belő|ük gyümölcskrémeket, pudingokat (szeder,

42. oldal).

DtTrÉI.Éx

Az ebben a könyvben felsorolt rlövények természetesen

a vegetáriár-rusok étrerrdjét is kiegészítIretik. A diófélék

másodlagos fehérjeforrást jelenthetnek. A diónak példáu|

l8 o/o-a fehérie, 60 o/o_a zsir' és fél kiló dióbél 3000 kalóriát

tartalmaz.

Éppen ezért fehérjeforrásként nem lehet csupán a dióra

támaszkodni, azt lrlás hagyományos fehérjékkel szükséges

helyettesíteni, ahogy azt a vegetáriánusok évszázadok óta

teszik. Ne gyújtsenek be be|őle túlzottan nagy mennyiséget,

nrert a vad diófélék dontő jelentőségűek számos madárfaj

és más állat túlé|ése szempontjából. Nekik nagyobb szükségük

van rájuk.

A begyűjtött diófeléket tartsák szárazon, mert a nedvesség

a héjon át behatol, és megrohasztja a belet.

LÁGYszÁRÚ NÖVÉNYEK És rÁx

A c|ióféléket fogyaszthatják természetes állapotukban, vagy

kószíthetnek belőlük pürét, durvára törve salátára szórhatiák'

7,ltItlségéte|ek fő alkotórészei is lehetnek.

Begyíijtés szabályai

Korábban már adtam néhány tanácsot a begyűjtést i|letően,

de vannak álta|ános szabá|yok, melyek minden ehető növényre

vonatkoznak, és amelyek garantálják a begÉités jó minóségét

és a gazdanövény épségét'

A könyvben e|helyezett szövegekkel és az illusztrációkka| arra

törekedtünk, hogy maximá|is segítséget nyújtsunk a növények

azonosításához, de azok nem helyettesithetik a szakkön1veket.

A mi anyagunk hozzásegítheti önöket ahhoz, hogy eld<inthessék' mit szeretnének begyűjteni, de addig, amíg nincs elég

tapasztalatuk, jó, ha egy növényhatározóban is utánanéznek

az adott növén1.nek (különösen a gombák esetében). Soha ne

támaszkodjanak kizárólagosan az illusztrációkra, ha aztakarják

eldönteni, ehető-e egy növény vagy sem. Egyes növények ktil<inleges előkészületeket igényelnek ahhoz, hogy fogyaszthatóvá

vá|janak.

Bár azt nyilvánvalóan fontos tudni, mit viszünk haza, ne

rettegjenek a mérgezés lehetőségétől. Természetes reakció, ha

elsó alka|ommal próbálkoznak vad növényekke|, de ezek az

aggodalmak rendszerint alapta|anok. Amint azt látni fogják

a szövegekből, viszonylag kevés mérgezó növény található

ahhoz képest, hogy hány faj él a területen.

A vadon termő növényekkel járó veszé|yeket számításba véve,

í'rclemes e|töprengeni azon, hogy a termesztett növényeket meglilnt<lIiis nélkül magunkba tömjuk. Most ne foglalkozzunk az

irdaIi.kanyagokkal, arovarirtók növényen megtapadó maradviirryaival. Hányan tudják' hogy a túlzott káposztafogyasztás

gtlIyviih<lz vezethet, a vöröshagyma pedig vérszegénységet idézhct c|íi? Minclössze egy egész szerecsendió napokon át tartó

hlll uci rriicitikat okozhat?

BEGYÚJTÉS szABÁLYAt

( |sirknem minden élelmiszer esetenként a||ergiás reakciókat

vrl|that ki' e tekintetben az osztriga és az eper kü|önösen rossz

hírrc tett szert. Mindezek a hatások azonban ritkán fordulnak

c|ó. Az a lényeg, hogy az evés önmagában kockázatot je|ent, az

ólclnriszer típusa ebből a szempontból nem is lényeges.

Annak érdekében, hogy teljesen biztosak Iehessenek abban'

ltti|ycn hatásokat váltanak ki <in<lkben az újonnan fogyasztott

ó|c|nriszerek, az elsó alka|omma| csak nagyon keveset egyenek

hc|tlluk, hogy megtudják, váltanak-e ki onökben a|lergiás

rcnkciókat'

I la már elgondo|kodtak a saját túlé|ésükön, akkor vegyék

ll11yclcmbe a növények szempontjait is.

t Soha ne fossziák meg leve|eitől azt a növényt, amelynek egyes

rósz-eit haza kivánják vinni. Az egyes fajokból csak egészen kis

ntennyiséget gyűjtsenek be (kivéve a gombákat; l62. o.).

o Soha ne fossák meg virágjától és magjaitól az egynyári

n()vényeket; a fennmaradásuk függ tőlük.

o Soha ne húzzák kj az egésznövényt gyökerestő| utak

ntcntén vagy egyéb előfordulási helyén. Az egyrészt antiszociális magatartásra va|l, másrészt ellentétes atermészet

ntcgőrzésének bárme|y alape|véve|, és a legtöbb helyen

iIlcgális is.

t} Ncm bolcs do|og olyan helyeken begyűjtést végezni, me|yeket

rtrvarirtókka|, gyomirtókkal permeteztek.

o A lrcgyűjtés során kerüljék a nagy forgalmú utakat, ahol

l rliivényeket beszennyezték a kipufogógázok. Sok o|yan

hc|y van, mely viszonylag mentes a szennyezéstő|: legelők,

crt|rlk' gyalogösvények stb. Még egy aprócska kertben is

rrrcgtalálhatnak lega|ább húsz növényt az ebben a könyvben

IcÍrtak koziil.

24 BEGYUJTÉs szABÁLYA| 2sI

Ha lelretséges' a Ili)vérlyek lrcgyÍíjtcísihez haszrriilianak laptls'

ttl itott kositrirt, lro!1 ;17tlli nc l)t.e\cl()rllt-\scn(,1( aissl(,. Il,r ct,pcn

nenl vittek nlagukkal |<osarat' Íilgjalrak (jsszc piir |<jrtlrllrlt'

lrt ritorilinlcvclct, es csornlrgol jiik ir hlr;r rriivi.rrvr,ilicr.

-ivlihelyt

lrazaértc|<, j(l| nlossirk nlcg il hcgyiiiliin pc|cliínyokat,

r,iiloeasszik iit (íket' c1s tlivolíts1rk el ll túIslig<lslrt kti|<aclt vagy

ronlliistlak irlcltrlt részeket.

Naptár

lnlruár Késői laskagonrba

Tyúrkhúr

l;clrruár Csalán

Téli ftilőke

Április Cékla

(llúsvét) Galagonyalevelei

Illatos ibolya

KigyógyökerÍí keserűfű

Közör-rséges kucsnragomba

Medvehagyrna

Pitypang virága

Mr|jus Cékla

Illatos ibolya

Komló hajtásai

Májusi pereszke

Mezei szegfűgon-rba

Irrrrius lloclznviriig

(lsaliin

(iyapjas tintagomba

lvleclvel'ragvnta

Vaclr(rzsa viriiga

Téli fülőke

Kányazsot-nbor

TyÍrkhÍrr

Csalárr

Gi|isztaíiző varádics

Ír moszat

Komló hajtásai

Májusi pereszke

Mezei szegfűgomba

Csalán

Ír noszat

Közönséges

kucsmagor"nba

Medvel-ragyn-ra

Pitvpang viriiga

( ]tíkIa

Irrclei szanr(rca

N'lirjLrsi pereszke

IvIezei szegfűeorrlba

Mrircius Csalán Illatos ibolya

Kányazsombor Komló hajtásar

Közönségeskucsmagomba Téli fülőke

NAPTAR NAPTAR

Július

Augusztus

Szeptember

Cékla

Erdei szanróca

F'eketeribiszke

Hárs virriga

Kerti csiperke

Mezei szegfíigonlba

Őzlábgonrba

I{ókagonlba

Zölddió

Cékla

Csipkebogyó

Erdei szan-róca

Fekete bodza

Gyapjas tir.rtagor.nbtt

Káposztagomba

Málrra

Mogyoríl

Őzlábgonlba

Sárgrr gerebeI-rgonrba

Boróka

Cékla

Csipkebogyó

Erdőszéli csiperke

Fekete bodza

Galagonya

Gyűrűs tuskógomba

Ízletes vargánya

Káposztagomba

Kor-nló ternrése

Miilna

1\logyorri

E{:res

L'rdószéli csiperke

(iyapjas tintagon.rba

Ízlctes vargányir

NÍiílrra

Oriiis pöf.eteggon-rba

Piros ribiszke

\/aclr(rzsa viriíga

( lsara[-r

Ilgres

|,rcl(íszéli csiperke

Fel<cte musteir

ÍzIctcs vargárlya

Kerti csiperke

Ivlczci szeufíigomba

Ó rii,rs p()fi'teggomba

I{rikaqomba

\/aclszcder

Btikkmakk

Csarab

Erdei szamóca

Fekete áfonya

Fekete mustár

Gyapjas tintagomba

Ízletes rizike

Kányazsombor

Kerti csiperke

Lila pereszke

Mezei szegfűgomba

Triás pöfeteggomba

Tz|ábgomba

Rókagomba

Téli fü|őke

Vadszeder, szeder

()któber B{ikk

Csipkebogyó

Erdószéli csiperke

Gyapjas tintagomba

Ízletes rizike

Júdásfülgomba

Káposztagomba

Késői laskagomba

Lila pereszke

Májgomba

Mogyoró

Triás pöfeteggomba

Rókagomba

Szelídgesztenye

Tyúkhúr

Nrlvcmber Csipkebogyó

Erdószéli csiperke

izletes rizike

Júdásfülgomba

Kerti csiperke

Lilatönkű pereszke

Mogyoró

Rókagonrba

Szelídgesztenye

Tyúkhúr

Pitypanggyökér

Sárga gerebengomba

Vadberkenye

Vetési pipacs

Cékla

Dió, érett

Fekete bodza

Gyűrűs tuskógonrba

Ízletes vargánya

Kárryazsombor

Kerti csiperke

Kökérry

Madárberkenye

Mezei szegftígomba

Naspolya (az e|ső fagy után)

lzlábgomba

Sárga gerebengomba

Téli fülóke

Vadszeder

Dió' érett

Gyűrűs tuskógomba

Ízletes vargár-rya

Káposztagomba

Késői laskagomba

Mezei szegfűgomba

Őriás pöfeteggomba

Sárga gerebengonrba

Téli íülőke

SMYRNIUM OLUSTRATUM

o s zto ttle v el(t ő zsaláta

Á|ta|ánosan e|terjedt, főként sövények a|jában, par|agon hagyott fö|-

' deken, kü|önösen a tengerparton

I nagy mennyiségben e|őfordu|ó

,. növény' Bokros, keményszárú, szőrte|en kétnyári, magassága: 1'2 m-ig'

Leve|ei: fényesek, fogazottak, a |evé|.

száron hármasávaI he|yezkednek e|;

a |evé|szár erős tokban kapcso-

|ódik a növény szárához. Virága:

ernyős virágzat sárgászö|d virágokka|' Áor.-Jún.

Az ókori rór-naiak vitték Nagy-l}ritanrriába

ezt a mediterriin ktlnyhakerti n()Vén)t _ az

alexandriai petrezseIyrrlct. ](ll terryészett, nreghotlosodott, és a XVIII. sz. elejérr még iiltették a konyhakertekben.

Ma élősövények aljában él foként a terrgerparti vidékeken. Ta.

r,asszal korán és gyorsan kihajt, sinra, fényes levelei olykor a januári hóból kikandikálnak. A nÖvénr,lesinkább nedvdús része a

sZára.

BEGYŰJTÉS/SZEDÉS

i\ tillilj köZeli levélszárakat le kell vágni' ott, ahol túl vastagok,

i's ri'sz|cgcscrr érintkeztek akörnyezó fűvel valamint a novény

sziiriir'ltl. Ktirtilbelul 1 5-cm.es, kissé rózsaszínű szárrészhez

licllerrc |ttlzziijtrtniuk (a zöl.d szárrésztől eltekintve). Ne riassza e|

(i|l(il(cl il rr(lv('ny érrrelyító, angyalgyokéréhez hasonló i|Iata; az

ir |íízt's strt.iitt tcIjescn senrlegesítődik.

SMYRNIUM OLUSTRATUM

Irlil,HAsZNÁLÁs

Nvcrsct-t a fiatal leveleket saláták megfííszerezésére használjuk.

'\ r rr';igbimbókat Ieke|| csípni.

lirlzvB

\ rr.tritkat lobogó vízben nem több, nlirlt l0 percigfőzzék.

\u rrtlrrr Írgy fogyasszák, mint a spárgát (példtíul olvasztott vajjal)

lrr.lIt.Illcs rlrind az állaga, nrind az íze'

denho| honos és

gyakori, kÜ|önösen

meszes tala-

.t -- .\s tóságte|jes,

v,t" \ |ombhu||ató fa, kérge sima, szürke, magassága e|érheti a 40 métert is. Leve.

makk a tüskés, barna burokban, szept.-okt' Amikor megérik, szétnyí|ik és |ehu||atja a háromoIda|ú makkokat.

FAGUS SYLVATICA

Bükk

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

r\ nrlrkkokat nlinól |ralrlarlrll[l (isszc kc|| szcclrri, rlriclótt a nrókusok rlr i rldct begyííj tcni'k' i's rrr icl(i t t kiszii racl niirlak.

A Í-a zscrrgc lcvc|cit 1lprilisllirlr lc|rct szccllti, anrikor nrég szinte

iittetszőek'

FELHASZNÁLÁS BÜxxrerrvÉr

A f;íról frissen leszedett levé| fir-rorll salátának, olyarr édeskés az

ízc' rlrint a káposztáé, csak puhább a textúrája.

FAGUS SYLVATICA

ll(rxxuaxx

Nye rscI-t, pirítva és sózva, íze nem n.r8),()|l ktilijnbözik a dióétól.

ll(;rxuexxoraJ

l\ rllirkkot tisztítsák meg (a burok rrraraclékaitól' piszoktó|, levéll r r.r.irt| r'írrryoktól ), tu rmixolják vagy daraiI j rik pépesre. A pépet

|t.gyó|i nluszlinzsákba, és préseljék kibelőle az olajat.

l\ lltikknrakkolajat salátákhoz vagy stitésre lraszniilhatják,

rrgvlrrlúgy, rnint bárnrely más olajat.

ll(.txxnerrvÉL.LIKŐR

\trr'íi, ('cles ital. Lágy' enyhéIr olajos ízlratiisÍr' nritrt a szakc{' de

l t.t |.tslilraIr felülmúlhatatlan!

Illr.cclán- vagy üvegedér-rybe l-relyezzerrek kilerrc.tíz fiatal,

lrrr.g|isztított bükklevelet' és ontsék fel ginnel. A leveleket

tltrrrrljiik az edény a|jára. Korulbelul két hétig hagyják állni'

I l rtIii irlatt a gin ragyogó, zold színt kap. Fél liter ginhez

.tr|;.tttitk .j5 dkg cukrot (ha sziruposan szeretik a likőrt, akkor

Irt|r|x't is tehetrrek bele), nrelyet előzőleg feloldottak egy kupica

Irt.ttttIyt tartalmazó 2,5 dl forró vízberr. Jól keverjék össze,

t.\ l|||li|(()r kihűlt' töltsék palackokba.

lir[; Fekete áfonya

E|terjedt, a hangafüves pusztáon nagy mennyiségben e|őfordu|ó bokor' Eszak.Euróoában

a tű|eve|ű erdők a|jában é|. Ágai

simák, 20-50 cm magasra nőnek

LeveIei: ová|isak, enyhén foga.

zottak. Virága: egyedü| á||óak,

- |ecsüngőek, zö|des-rizsaszínűek.

gömbö|yűek. GyÜmö|cse: kicsi,

gömbö|yű, fekete, hamvas.

J Ú | ..szeot.

A fi'kctc liÍilrrl'it szctli'sc ktizllcn óllretik bele

rllagttkltt igltzlirl a virdiisz-gvÍijt()gct(i szcrepébe.

I iz rr 91'ti rn(rlcs ri'rrl<o rlir t i Ltg tcl jcscn ki maraclt

ll tcrtlrcsztct t rriir'i'rrvc|i' I<ir rt1b(í|. Az(ildségesnél

, -o'_^'_

kaphatti nagrrlllb i's íztc|cncllll lckctc iitilnl'a anlerikai fajta

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

A Í-ckete áfonya sokkal népszerűbtl lcIlrlc a kereskeclelenlben,

ha a beg'rújtése nem lenne olyan Íliraclsiigos. A bokrok

alacsonyak, és gyakran a sűrű hangafííberr rejtőzr-rek, a bogyók

pctlig szétsz(lrtar-r helyezkedrrek el a rrővérlyen. Még a rragy

nlcz(jkön is _ ahol rengeteg áforryabokor fordul elő - át

kc|| lt'siilni a teljes területet, és akkor senl biztos, hog,v túlzottan

t.tltu\' nlcnnyisc1gű bogyóhoz jutunk. E.urtipa egycs részein

t('pcsítcttók a begyűjtését. Kifejlesztettek egy gépet, nlely

rlltq\' tcrtilctckct képes átíésülni rövid idő alatt, lrár az elr,eszi

a Íi.||irlczi'sllííI, a g1'ünlölcs f.elkutatásáb(ll eredíj sz<irakozást és

()r() nr (it.

l'lil,HASZNÁLÁS

\ rlttttat<ls' lédÍrs bogy(lkat llyersell is nreg lel-ret cllrri,

.Il. .r li'kctc aifirnya jól nlcgállja hel,ve1t Í(ízé's k()zben is.

\l t'gvik lcgérdckesebb recept Yorkshire-b(jl sziirnrazik,

,rIr. rl it szclrlckct pitébc teszik, és a tésztiit ,,rllocskos szájr'i

|' | | (' I l(.|('' h íl'jrik. Szint('n Yorksh ire-bcn piir ítgacska rnentiit

.|.'|'ltitk l gózölt g1'tinl()lcsbe r'agv tlzscnlbc. '\ ki't íz töké-

|, Il.st.tt harIll<rttizál egyrrllissal.

l. t' trl,I.e ÁnoNva,nn,uÚJr

l' /' r....l('rr.s ózaki re cc p t, n cly a 91, ii t n ii l c si)r .pccirili.s, 1,o rks lt i rc - i

l, ll t t 11 141 l1Pl1,g7i.

4 r.viikaná| |iszt

I I ( )l.ls

I rl.rt;y bö9re tej

,' r.viikaná| barnacukor

,,.' rIkr; fekete áfonya

\ |. lil..Irelíiscrt híg tésztiit

| .'.rrIrttt|i: a trljást f.elverjtik

r lr.,rt tt'1, rrriritl lassankclnt

Ir..,,u.r.rtIjtt|i ós atejet.

It. |..It.r't.rjiik a cr-rkrot ós

|,,'||| l| |Yii(. Kizsírozott

r. 1'..rIrr. r rrr( jiik, és közepeser]

l'r rl rrrliibclr 30 percig

lt1rrl

VACCINIUM MYRTILLUS

Kígyógyökerű keserűfíí

É,szak-Angl ia cuycs r['szci tt |rit{rtrlnrii trt' a lrúsvéti

ptrdilrg clki'szíti.sc, ttlcIr'llc kígr,tigv(ikcrÍí keserű.

.1 íiivct í's rlliir llkrlttir.l'szc|tct is tcszrlc|< (zal.lpelyhet,

i ttliirst, Íiiszcrrriir'i'rlvckct). llz llizttls il sztlkiis helyi

POLYGONUM BISTORTA

l.l evőkaná| a következő |evelekbő|: csa|án, káposzta

vagy keIbimbó|evé|, pitypang vagy |órom

3 mogyoróhagyma

2 Íekete ribiszke-|evé|

l csésze főtt árpagyöngye

3 tojás

rab|iszt az összeál|ításhoz és/vagy a panírozáshoz

ró, bors íz|és szerint

oIaj vagy szaIonnazsír

\,lrgjirk durvára a kígyógyökerű keserűftivet és a t(jbbi zölcl

Ir.velct, pár percre dobják lobogó vízbe (blansírozzák). Keverjék

(|\szc tlz árpagyöngyével és két tojással - az egyiket főzzék

kcllri.nyre és vágják apróra, a másikat nyersen felverve adják

|trrzzít -'Íúszerezzék, és adjanak hozzá kevés zablisztet, hogy

.| ||lilssza összeáll|on. Kétfele módon készíthetik el: vagy

|rrt'tltiiba öntik és tíz percen át gőzölik, vagy gorrrbócokat

I r r rtttlil trak belőle, megforgatják zablisztben és olajban

v.tgv szalonnazsírban kisütik.

változata, hiszclr littr<ipa i's Álncrika vitli'ki tc|cptilí'scin

a tavtlsz kezclcti'rt kcserÍi n()vi'rlyckct szt r|<tit k liX]vilsztil tt i,

feltehetóerr azért, hogy nrcgtisztítsiik ltszcrvczctct a té|en

felgyülemlett zsíroktól és a böjtölés s<lriin |ic|ctkczctt, pango

folyadékoktól. A pudingot annak filggr'érryóberl ncr'czték el,

hogy a tavasz melyik időszakában készítették el. A l)ock-pudirrg

r-reve a húsvét előtti két hétre utal (arrgolu| Passionticlc),

és készítettek nagybojti pudilrgot is.

FELHASZNÁLÁs

KÍcyTcyoxERÚ KEsERÚFŰ.PUDING vAGY GoMBTc

Ir'z a rcccpI (hrlisle-bóI szarmazik.

í marék kígyógyökerű keserűfű-|evé|

Nedves, füves Iege|ők és hegyvidékek

Iakója. Utak mentén és fo|yóparton is

Leve|ei: hosszúkásak, nyí| a|akúak,

hosszú. szárnyas nyé|en, és az a|só erezetÜk ezüstösen bo|vhosak. Viráoa: rózsa.

szÍnű Íúzérvirágzat egyenes, sima száron.

70 cm magasra is megnőhet' Jún.-szept.

CARDAMINE HIRSUTA

Borzas kakukktorma

Kertekben. parIagon hagyott fö|deken,

utakon, kövek között és homokdombokon é|.

Egész Európában megta|á|ható' Egynyári

: növény, 5-.l 5 cm magasra nő.

' 'j'

" Leve|ei: összetettek, a zsázsáéhoz

A borzas kaktrkkklrnla icllcgzctes illatú

rrövény. Htistlsallll ('s ctlcscllll' nrir-rt a

r'ízitorlrlit.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Az ()sszcs t('l)bi chct(i vatlrr()vcrr-ry közül

a lltlt.zits |i'a |<' tt |<kttl rrtliit lclret begyűjteni

r lcgkorribbln.

FELHASZNÁLÁS

Az egész novér-ryt meg lehet errni. Kcllerlrcsetl écles, errylrérr

borsos az íze' Sa|átákhoz' szendvicsckhez, vltllt tlr ittl vízittlrtna

helyett lehet használni. Jól illik a krémsajtokhoz is.

A réti kakukktorma valamivel fűszeresebb leveleit is

hasonlóképpen lehet hasznosítani. A kozepes méretűt, sina

sziirú, évelő kakukktornra nagyon elterjedt aZ utak mentén,

lilIy<iptr rtokon' árkokban és nedves, füves területeker-r.

l\ ,'|ilr|<trkk'' előtagot nrég sok nrás tavaszi virág r-rer,éhez

htlzziiacltii|i, Illcrt az évrrek abbar-r az időszakában lehet

c|íísz(ir |aIllrrri a kakukkot.

CARDAMINE HIRSUTA

\ |tt.'tlt'lcttr, rnely szerint a réti kakukktorrna (()trtttunine

/.l'//l'l/\ls) virágzása hírül adja a kakukk elsó tavaszi ér-rekét,

,J.r11v ||r.itlrrr-ria sok más területén is elterjedt, Surrey-tól

',I r rr r.ti1|' l\prilistól júniusig virágzik.

BRASSICA NIGRA

Fekete mustár

. Meg|ehetősen gyakori a műve|éstó|

megkímé|t fö|deken, utak mentén,

l |akat|an terü|eteken. Egynyári, szür-

* készö|d növény, akár 1 m.esre is

megnő. LeveIei: nye|esek, az a|acsonyabban eIhe|yezkedőek karéjosak,

szőrösek. Virága: sárga, jún.-aug' Termése: magok

a szárhoz simu|ó tokokban.

A íekete mustár magjai régóta adnak csípős ízt

ételeirrknek.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉs

A nragok augr-rsztusban vagy szcptcnrberben kezdenek el

érni. l}egyÍijti'stik Íiiraclsiigos Irlulrka, é's Ilcnr valílszínű, hogy egy

csipetnyinó| tiibbet (lsszc tuclnak gyÍijteni belőle.

FELHASZNÁLÁs

Próbá|ják ki a me|eg, sajtos pirítóst csipetnyi nrustármagga|'

sütés előtt nyomogassák bele a sajtba. Csípős íze kedvéért zsenge

leveleivel szórják meg tavaszi salátáikat, tegyenek belőle párolt

zöldségekbe is.

MusrÁnuacos FÚsZERKEVERÉK

Vékony sze|etekre vágjanak fel 4 fej vöröshagymát és 5 db

citrtlnot, sózzák meg és hagyják á|lni 12 órán át. Adjanakhozzá

25 g f.ckcte mustármagot' l teáskanálnyi szegfűborsot, 10 dkg

rllazsoIiit és íel liter alnraecetet' Lassú tűzön forra|ják egy órán

át. .l.öltsÉ'k tivegekbe, és amikor kihűlt, zárják le.

RUBUS FRUTICOSUS

Vadszeder

E|terjedt burjánzó erdőkben, kerítések tövében, |akat|an

terü|eteken, hangafüves pusztákon. Erősen tövises

bokor, rendszerint összevissza nő, ágai összegaba|yodnak. Leve|ei: tüskések és fogazottak, őssze| pirosas-bordó

árnya|atot ö|tenek. Virága: öt fehér vagy rózsaszínes

rzirombó| á||.

Sklie iiilran másképp hívják' a kókorszak óta fogyasztjuk. A vadrret|cr szedése közben a városlakót magával ragadja az a mítosz'

ltrc|yct a vidéki életről alkotott: bőséges termés, az évszak han.

lt|liltil, aZ érzékeket felébresztő apró kényelmetlenségek. A vadrlerIcr. l.lokrai érdekes módon ter|ednek. A csúcsai kezdetben

T|{yc|lcsen felfelé nónek, aztán lefelé fordulnak' míg el nem érik

l lrrlrrit. ott a csúcs gyökeret ereszt, és abból hamarosan újabb

r|1rrk rr(inek ki. A bogyók nagy csoportokban az öregebb riigyek

vr'gr.rl |L'jlódnek ki, melyck két-három termés után elpusztulnak.

|(crrgctcg vá|tozata létezik. Nagy-Britarrniában legaltíbb 400 al-

|rriltt sziinlolták össze. Mindegyik fajta különbözik egynrástól egy

l|rsit:lr gyümölcs édességében, zamatában, érési idejében, méreIrlI x.r r, (iiparryag-tartalmában. Előfordul szőlő-' szilva-, sőt alrnal/lI vittIszcder is. Egyes változataiban tobb élelmi rost található,

||li||t il lc|jes kiórlésű kenyérben. Ha valamelyik fajta megmoz1rrIj.r ir íirrrtírziájukat' próbálják meg elültetni a kertjükben.

Nr||tilttv év rrrúlva gyümÓlcsöt terenr.

RUBUS FRUTICOSUS

I}EGYÚJTÉs/sZEDÉs

l\ szitrak végén aIegalacsonyabban elhelyezkedő bogyók érnek

bc clíiször, azok a legédesebbek és a legtáp|á|óbbak. Egyék

nycrsen. Néhány hétte| késóbb beérik a többi, a végekhez közel

cs(í bogyó is; azok kevésbé lédúsak, de pitébe' dzsemkészítésre

jt,lk. Az egyre följebb található bogyók októbernél előbb nem

érnek nreg; kemények' kesernyések' és csak más gyümölcsökkel

cgyütt érdemes felhasználni őket.

FELHASZNÁLÁS

Számos recept létezik a vadszeder felhasználására. Készítenek

belőle pitét' gyümölcskrémet' salátát, zselét (külon pektint kell

adni hozzá) és dzsemet. A nyers gyürnölcs tálalásához jó ötlet,

lra egy éjszakára vörösborban állni hagyják. A legfinomabb

vadszedres ennivaló a junket, me|yhez senrmi mást nem tesznek,

csupán szederlevet.

VeoszronBs JUNKET

A levet a legérettebb bogyókból vonják ki - használjanak

gyümölcscentrifugát vagy több réteg muszlinon keresztül

préseljéki. Azután a sűrű, sötét színű levet hagyják állni meleg

hc|yiségben. Ne kevergessék és ne hűtsék le, ne adjanak hozzá

scntnrit. Néhány óra múlva összesűrűsödik, és akkor tejszínnel,

si'i tcrnón nyel fogyaszthatják.

(lszr puorNo

8.10 sze|et barna, te|jes kiőr|ésű kenyér

tei

60 dkg őszi gyümö|cs, p|. vadszeder, kökény. fekete bodza,

vadalma

10 dkg kristá|ycukor vagy méz

RUBUS FRUTICOSUS

Vrlgjrrnak 8-l0, viszonylag vékony szelet kenyeret, áztassák

l tcjlrc, majd a felét szép sorban rakják le egy mély tál aljára.

(l1yc|,icnek arra, hogy ne legycnek hézagok a szeletek között,

l|lclt akkor nem esik szét az ételük, amikor kiborítják az edényht1|. Ázután vegyesen jól rakják meg a gyümölcsökkel (a vadaltttrlt |tiirürlbelül l0 percig főzzék cukros vízben, majd vágják

l|rrze c|(itte). Rakják rá a tejben megáztatott kenyérszeletek

l|lilsik ll'l.l, és az egészet fedjék le zsírpapírral. Helyezzenek va|a-

|ttl|yerl súrlyt a pudingjukra, és az edénytegyék be a hűtőbe egy

d|rrlrkiira. Másnap borítsák ki, és krémsajttal, fagy|alttal vagy

rrxIrrvirI tírIaljiik.

dir 't,il,

Fekete ribíszke

i Nyirkos erdőkben, kerÍtések tövében,

\ |rrrqv(jkat szedjc{k lc a szárukrtil és l r'ízzcl cg}'iitt ('ntsék eg)'

rr.r11t' ct|['nvbc. Adclig filrraljrík' nlíg nleg ltcrn puhr"rlnak a szerrrt.li (|<[l.3() percig).'tl'gyék hozzi1 a cttkrtlt. Ügyel,jenc|< arra,

Il.111v tcljcsetl felold(lcljon, nliel(ítt újril filrrtli tret-t-t kezc1. Főzzók

tr tr'.rIrlri l 5 pcrcig _ lrogy elérje a kritikrrs l ()5,'(]-ot' tllert csrrk

'l|.|.rlr liXI (jsszeaillni. Ha r'arl l-r(jnrór(íjtik' irzt |rlrszniiljirk, ha

l||||(s' cscPegtessetr il trlasszáb<il eg1'kcvcsct vaIaIlriIr'cll ec1énylre,

..' Il.t ltlttllartrsalr kércq képzíítlik a tctcji'rr ali|itrr a tlzscl-tr ke1sz.

\ ..1ir'('|i Ic ir tÍízről' és a nlegszol<tltt Ilrt,ltltlIl rllliilili cl.

l't.uruIxÁN

\ l'rrlrikat nreg is lchct aszalni. F.bbcn a lirrnriijr-rkban hirsznrilt.r|. It.I ir pctrrrrrikárr alapjaként. Ez cgy arrrcrikai inclitin étcl' rlrc.

Ir..| .r sitrkklttirttik szívesetl átl'ettek. A bog1'tikat jól ()sszeclol1ilrrt.r|i sziiríttrtt hrjrssal, és az egészet beborították zsírral'ag1'

|.r11it trvit|. Az eredrllérl,v egy rrlincleIr' akieg,vensúl1,ozott

. Itr.ttt||tcz sükséges tiípanyagot tartalrnazti ételféleség lett' nrely

l ttIrrtl(|sctt it htlsszú utakon tett i(l szolgiilaklt.

$),

gyakran vízparton forduI e|ő.

A bokor 1,5 m magasra is megnő. A IeveIei||atosak, ha

szétdörzsö|jük őket. Virágai

Iecsüngő f üzérvirágzatot képeznek. Apr.-máj. Nem áttetsző

bogyói júniusban je|ennek

meg és jú|iusban érnek meg.

A ll'kctc ribiszkc lcv('nck fájdaJ ItrtttcsilIirprttl Iriltiislit vlltiszíNh l:iiil:J:lJ:itilriili:l

# ltlir.c|r:yirliI.lrrtÍilsylszltrttiik

trrrtlkf-iijás cts llrandulagyullaclás csctÚn. A r,ittltltrbatr ne rlt tÚtlsálrlsatl uyaktlri rrövény. Aztrrrnal nlcg |chct kti|iilllrtlztetni a piros

Iil)isZkét('l nagyobb, er(ísebben ilIilttlz<i Icr,c|ci irlapjlin. Néhány

szliríttltt lcvél teljesen Illegválttlztitt euy kilnna incliai te1rt.

|ll]LHASZNÁLÁS

,\ |i.k'ctc rilliszkéből kitÍir.rő dzsenlet lehet készíterri. Mvel rragy

.r lte ktilttartltIrlla, köIlIl,vetl összeiill _ eg,v j(l ok irrrir, nliért készít-

., rrr'li bcl(ilc dzsenret.

lrr, ri, r'. r'ltu tlszKE,DzsEM

,l kr1 ír'kcte ribiszke

Ir.I ltIr't víz

./ kr; r rrkrlr

t'i$f#

Fenyérmirtusz

Lápokon és nedves mezőkön é|, főként az

északi terÜ|eteken, mind Nagy-Britanniában,

mind Európában. Lombhu||ató cserje, 0,5-1 m

magas |ehet. Leve|ei: szurkészö|dek, keskenyek és Íogazottak, és fényes, pirosas színű

á9acskákon he|yezkednek e|. Virága: vörös

és narancs színű (porzós, bibés) barkák

kü|öná||ó egyedeken. ÁpriIisban vagy

májusban virá9zik a |eve|ei

megjeIenése|őtt.

r\ li'ny('rrrri r(trszt hagvorniiny<lsan sor

. izesitt.st'rt. ItlrszrrliIt:i|i,lrric|(íttnrég

.t lirttltIr jl I)l('t]isIlle|.tr'|(rtlrlir AIrgliá[ran

llizorl'ilr'lioli nlit rir(lill( li'rr rr ir rrtil, hogy ezt

il Il.rvcllyt it siirIr,lzcsllett Iritszlltlsíttlttiik nlég az

att{:tllsziisz itlíikllerr : ttltqt, ttlettl\'isi'gben találták

rltcg a r(.gi krl|tlsttlrtlk t's ir lc|cpiiIr.'sc|i ktlrnyékén, és

az arra etlgecl k()Vetkcztctni' h<lgy kiclrrc|ti'k tc|.ll]Ószetes

lakóheIyérőI és ternleszteIl i kezclt('k.

A mocsaras és a nedves terűletck llagyariittvú kisziiradása

elótt _ a XVI. századbarr kezdődött _ a ferryérnlirtttsz valószínűleg igen elterjedt növény volt. Ma nrár csak cgycs nedves

tertileterr fordul eló, főkérrt lápokon és savas talajír hangafüves

Pusztákon, például Észak-Wales-ben' Északnyugat-Angliában

i's Sk<iciában. Kisebb' helyi populációk fel|elhetőek Dél-AngIiálraIl i's a noríolki lápokon. De ahol rnegél, ott al' egész' körrryé-

|<crr |chct ('rczni leveleinek és virágárrak édes, csábító illatát.

Iigyik he|yi elnevezése _ gyertyabogyó _ arra a gyakorlatra uta|

tllcly stlriin ni)véIryi viaszt vontak ki a növény hajtásaiból. A viaszt

.r liirtil| ágacskák, levelek és a termés sárga nririgyei tartalmazzák.

,\z iigat sós vízben forralták, és a viasz a víz tetején Vált ki habrrt.ríicn. Azt leszedték, és apró gyertyákat készítettek belőle _ bár

.r I r I rr lz t,lriási nrennyiségű növényt kellctt bcgyűjteniuk.

ltIi(;YÚJTÉS/SZEDÉS

,\ |t.vcleit akkor lehet leszedni' anrikor viriigba b<lrr'rl áprilisban,

n r,rltrsban.

l;lil,HAsZNÁLÁS

N | \cr|ctczzenek a fenyérmirtusszal, nli n t tíiszerll(lr,ón nvel' és

rrr,sr tsc'k vele italaikat.

Ill' NyÉnlttntusz BoRBAN

l\lr.lt.g lrronrája _ mely nregkozelítőleg olyan, mint leheletnyi

Ir.rIzs;rrtttíí, szegfűszeg és fenyőgyanta _ jellegzetes ízt és illatot

|.l r|t siirli)z a bornak' ha egy ágat egy hónapig áztatunk benr-re.

t '\ ;r;rIirckot jól be kell dugaszolni.)

t[8

*.-.' Gyakori sövények mentén és

b"r {-., ÜfiL. L

rt "'Ju1ll"".l,uT.['!l"i5l,u húkkerdókben.Fensé- w /!.' ilr--

. Rt$lnÜl.. ges Ía, 30 m magasra is

f .7L\t:\.Il \.'\- r(

] tv- megnő. Kérge fényes,

l \

. vörösesbarna.Leve|ei

Vadcseresznve

i.' váltakáznak, ová|isak,

Szelídgesztenye

Egész Angliában megtalá|ható, va|amint szórtan Skóciállan. A parkok és az erdők meg|ehetősen gyakori fája'

Maqas. eqvenetlen

ttirz-sű, Io-Ábhu|- 4

kettős-hatos csooortokban

he|yezkednek e|. Apr..máj. Kicsi,

sötétpiros gyümölcse hason|ít

a termesztetthez.

l\ Íii gyönyÖrÍí tavasszal, c<s nr(.g cg1'szcr: (ísszc| is' atllikor a leveIci siirga és v(lrös szírrt ö]terle|<' Ar'ittlcscrcszlryc lehct c{des és

|<cscrű is. ldőnkérrt I-orrdtlrlban is ártrliík.

FELHASZNÁLÁS

CHEnnv BRANDY

llz .r lcgjobb gyiinlölcs

lr chcrry lrrandy elkészí.

lcst'|tcz. Miné| ttjbb

\'il(|(.scl.csZllyét tegyerrek

..ll)' l'irIlrcklra, cgészítsék ki

r r, lr,irrr' llrniil cukorral,

r'r .r r I st'li li'l brrrnclr.vel.

I l.rrorrr ntiut' lrritritlr

rr rr rIr.t t'Irr'zIte{ i|< l-cnsóges

il. rlr rL. rl

|.ttó fa, e|érheti a

|0 méteres magasr,igot. Levelei:

r.qyedü| á||óak,

IJndzsa aIakúak,

Irlqazottak. Virár;.t: barkás,

.r 1lorzós sárga

rrirrű a vége fe|é;

'|l.|tta a bibés zö|d

.'ltttű. Termése:

Ittskés, zö|d, gömb

.r|.rkú tokban kétlr.lrom hosszúkás darab. okt..nov

\ |..1i'zclrb geszten),efák egyenesek. Az icl(ís Íiík lel'elei hanlirr

|'..l'.t t ttttItrak. Gyünlölcse nriir szeptenrbcrbcrr clborít jlr a Ílit.

ItIi(;YŰJTÉSiSZEDÉS

\/ l.Icll gcsztenye késő okt(lberbcrr kcztl htlI|irrli ir fiir<,ll, clc

Ir,r Irrr||ltI tlkosan nregdobálják az iigakat, irkktlr cl(iscgíthetik

.t IrrIt.ttttitt<rt. A burok felnyitása liijc1aInrirs Ichct' czórt Irítzzanak

|.r lrIl'ttl' Kcnlénytalpú cipőt veg1'errek Íi'| lrz['r1, hogy a geszterryc

|.. tttr.ttf lr('jiitapostissal feltörhessék. Az érctt gcszterrye külsejc

I||||,|. |('tl,ycs és barna. l.üskés, kűlső btrrka nélktil nráris csábíki

|'rtr.rrrl'I rrvúit.

tU'r'

\T é|esen fogazottak. Virál |[ gain öt fehér szirom van,

CASTANEA SATIVA

FELHASZNÁLÁS

SÜrr crszrnNyr

Hasítsák fel a gesztenye háját' a gyümölcsöt pedig helyezzék nyílt

tűz hamujába, aparázs kozelébe - egy geszterryét egészben te.

gyenek rá. Amikor az szétrobban, akktlr a többi is megsült.

Az a robbanás elég riasztó lehet, nrert a héjclarabkák úgy repülnek a levegőben mint a repeszek' ezért zilljanak távol a tűztő|,

míg meg nem sül a geszterryéjűk.

STs orszrrNYEPÜRÉ

Hámozzák meg a gesztenyét, és híg |rúslcvesberr főzzék 40 per_

cig. A levet öntsék le, a gyünr(i|cs(it szitlin vagy krumplinyomón

passzírozzák át (összc is ttrrnrix<l||ratjrik). Az így keletkező pürét

fŰrszerezhetik' és krunrpli pti r(' hclyctt kínílhatjrlk, vagy húsokba

tölthetik' vagy lcvcsgtltlllltictlt kÓszíthctnck lrelőIe.

GBsztrNyBr-rszr

l- iltal gcsztcnytit gyii ilsenck

tiirolják nrclcg, jtil szc||(iz(i

helyen néhárry h(lnapig.

Hámozzák meg, aztán

háztartási robotgép segítségével porítsák minél

finomabbra. A keletkező

sárgás liszt enyhén illatos,

ós kitűnó sütemények,

kerryerek sütéséhez.

Mivel nem nagyon keleszthető, keverjék e|

finorlliszttel 1:I

artinyban.

STELLARIA MEDIA

Közönséges búkhúr

Kertek, megműve|t és par|agon hagyott földek

|rkója. Egész Európában fel|ehető. Vézna

rgynyári növény. EInevezése agyakran

messzekúszó, kanyargós szárra uta|' Szőrök

.gyet|enegy sorban ta|á|hatók a száron' }

Lovelei: ová|isak, vi|ágoszö|dek és lágyak.

V|rága: egész évben apró, Íehér, csi||ag a|akú

'|,ásoo ö.'é|u"n o'..

A tyrikhúrt rendszerint a kertek istenverésének tartják, de komJrrrrrztiiIiisa helyett próbálják meg másképpen felhasználni.

A ker.tckcn kívül bármelyik mezőnhozzá lehet jutni rrrég a téli

hr)tt.rprlkban is' de ne szedjék össze olyan helyről, ahol valószíilÍlIcp gyomirtót használtak.

ll(;YŰJTÉS/SZEDÉS

A ilprrt|t' puha, zöld levélkéket szinte az év bármely szakában

||rrrc |chet g1ujteni' kivéve erós fagyban. Tulajdonképpen késő

|hrre| i's az év legelején találják a legfrissebb leveleket. Ez az

qylk |cgÍinomabb vad zoldfele, íze a kukoricáéra és a sa|átáéra

tllll(tkrztct.

A |cvc|ck túl kicsik ahhoz, hogy egyenként téPkedjék őket'

''í|.t

c8yszerre fogjanak össze egy csomó növérlyt, Írgy szakítsák

b, Mlgy pcclig vá|asszák ki a fiatal, zöldebb ágakat, és ollóval

Yltlrlk |c. (Yigyázzanak, ne keverjék össze a keményszárú, szőrös

|l|| rrrirt|iirlrúrral és a sima, egyenes szárú, piros foltokkal

|líltye/et t kutyatejjel; azok felszínesen hasonlítanak a

lyttklrrrrrir. )

FELHASZNALAS

TyÚxuÚn rőzvr,

A|aposatl nlossák rrleg az iigaklrt' hclvczzl'|i scrpclryőbe, c1e

rle tegyerlek htlzz,ávil'et.l)itilryi virjllirrr Yilgy cgy kaniil olajban

kevés apr(lra vágott zölc1hagyrrrtir,ir| |r i r.tc|crl stiss(.k ntc{.

_2 percnél toviibtr ne tartslik it tiíz(irr (ha aIlrriil klr'iibb siitik,

eh'eszti az ízét, osszeesik, i's tl|vlttt lcsz, ttlittt }riir szirl cérIla).

F.tll1'anratostrn kevergessék k()zllcrl. r\ r'i'!r('rlicsar.|alrak rii piir

csepp citrtlrllot és sz(lr- ják rlrcg lchclct ltr'i szcrecscnc,l i<,lval.

TÉlI,revaszl SALÁTA

A tyú|<húr |rajtiísirit l<cvcr|i'k cI r'cIc ltztllttls rllcrlrlyisógÍí pitypanglcv('llcl, l<titr1'x7s1111111.t''trtl i's lrorzits liirliuklitorntiival

(it lrtlrstls íz li'ctlr'i'['rt ).SirliitlrrrllrilrrjI t's eitrrrrltlc'll(il készürlt

clrcsszirrggel Íilgt'ilsszii|i.

Törpemálna

| /izeges talajon, Íő|eg az északi hegyvi<lékeken é|. A|acsony, kúszó bokor,

.20 cm magas lehet. Levelei:

kr'r ckdedek, karéjosak. Virága:

l.r;yedü| ál|ó. ötszirmú. Jún.-aug.

( lyiimö|cs: 9ömbö|yű, kezdetben piros,

tl| ('tten narancsszínű.

\ llr'|s11liilpx a vndszecler rokona. Nagyllr r|.rlrrtiliban alig lroz gyiinl(ilcs(it (Ilenl úgy

l', l,l.rtrl Skandiniiviiiban). F)z egy szubalpesi ftrj,

rrrl'Iv l:szirk-Atrgliálran' Wales-berl és

.'|..'. i.tIllttt I-t-tocsirrak' lripok kozé

r/r rl llll

\\'.rIcs lJerrvill-Iregységében

. 11t r.1',iszct-t a XIX. sz,1lzaclig Íbtrrrrnartrdt, sztlkirtlatl lragyonrdrry

, rnL'lt'zlctett e ritkasirgra. Llanrhaiadr lak(ri hittck abban, hogy

rr.

'it...l

tli'Iltrn törpenl/tltra jiir St. DogÍrrnIlak spirituiilis közllclr-

|,||.|...|(.|.t. l la r.alaki elr'itt crlrrr'i r-tliilniit it papnak St. l)oÍltilrt

';'r1'1.rrr, lt|<ktlr hittik szerint elengeciték azÓvi irtltiiiit.

|| l,l|^SZNÁLÁS

..,r11r Ilr.rlltrrnia c1szaki tcriilctcirl ptrcling i's tlzsettt |i'ószítési're

Ir'r'.lrl.rIl.t|i il t()rpetrliilniit, c1e olyarr éte|ckl)c isllcIctcttók, arlleIr. l..l |.rrrtr,etrciotrltlisatl Íijlc1i szederrel vagv rrriilrllival tiíztek.

.. rrr .'.r|i' |<.(i|(jnbséget erecinlényezett. Sl'i't.ltlrszliglrtllr Íiissc-ll'

l,' ttl, Io./\'il lixrvasztjiik.

SYMPHYTUM OFFICINALE

Fo|yópartokon, utak mentén, |akat|an te-

'rü|eteken é|' időnként óriási

ko|óniákban. Egész Európá.

ban e|terjedt. Bokros, szőrös

éve|ő, 50-120 cm magasra nő'

Levelei : sötétzö|dek, szőrösek.

r |ándzsa a|akúak. Virága:

fehér, krémsz ínű' rózsaszín

vagy má|yvaszínű harang a|akú virágok

csoportokban. Máj..okt.

A fékete nadálytő ktilöIrtjseIr j(ll érzi nlagiit rryirkos lrelyeken,

ktilönösen folyóvizek IllelIett. Jellegzetes, lárrdzsa alakú leveleit

senrnli nlással nenr lehet összetévesztelli, rrrég akkor sen-r, ha

a tr()véIly éppetr tretll viriigzik. Azok alsci Í.ele Í.rrkó, szőros, föltil

pcdit Í]nonr, sötét, szinte fényes zöld. Kis bemél1,edések hálózatlr

Iiithat(l rajta' r'tlintha a levelet valarrrilyerr öntőÍbrmába préselté|l

r'tllrla. Főzéshez a leveleit használják. Ne aggódjarrak a szőrössc{g.

rrriatt; fózés közben teljeserr eltűnik.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Ncrlr iuazltrr lényeges, nrilyen korÚr leveleket gyűjtürrk be a rlör't'rrvríj|. Az icl(jsebbek ízesebbek, rr-rir-rt a fiatalok (persze ne hcr

virtl Iirliitt vhlasszanak).

Irll|,l |^SZNÁLÁS

.\ |i.ltir|lirrtlzslis ler'elek, arlrelyeket nrárciusbarr gyíijtenek be,

( \.||\ |).||'tt'ttlisck, Ós kitÍin(ien használhatóak saláták készítési'-

Ir, z, nt'ru nrsszirbb, nrint az uborkasaliita.

SYMPHWUM OFFICINALE

A fl'kete nadálytő leveleit meg is lehet főzni, ugyanúgy, lnint a

rlrcrltjtot. ]ó| f'űszerezzék meg. Nenr szükségcs vajat adni hozzá,

tttt'l.l nrirguk a levelek is eléggé ragacsosirk.

A lcgjobb étel fekete nadálytőből a Schwarzwurznak nevezett,

||(.lllct bundás levél:

tit'rrweRzwunz

íokete nadá|ytő|evé| igény szerint

I tojás

tl dkg liszt

/,5 d| tej vagy víz

Itígyed teáskaná| tengeri só

vál vagy o|aj a sütéshez

\r'verii'k (issze a lisztet, sót,

lnl,rsl i's tejet palacsintalr'rrl.rnirk. A leveleket es

.t rr.tt.itkllt jól n-rossák meg.

|r|,|t.lslik bele a tésztába és

r||\\('|( ki, de 2 percnél tovább

trr' lrirgyliik az olajban.

I l,r Yilslilgabbat akarnak,

't|.hllr Iilgjanak össze kétIt.|t r rr lr cgyfilrma méretű

|r.t,r.Ir.I t's úgy forgassák meg

't ltlp1, ltisztiibatt. Az eredtttr'try; liív(il ropogós aranyl'trpr. llclti| puha, nedvdús

\. Ittt,.trztvttrz. Kitűnő kísérő

rrtll lr,rllroz (nrelynek az

rt|,l|.|.t rrIr,lttt' nrit a levélé).

La--

Fekete nadálytő

Erdei turbolva

ANTHRISCUS SYLVESTRIS

Utak mentén, Iege|őkön és erdőkben'

Egész Európában e|terjedt, gyakori

növény. Egyenes, e|ágazó szárú éve|ő,

rendszerint 1 m magasra nő'Szárai zö|

dek. üregesek, barázdá|tak, a növény

a|ján szőrösek, feIső részén simák'

Leve|ei: fűzö|dek, enyhén szőrösek,

többszörösen szárnyasak. Virága: apró,

fehér virágokbó| á||ó, ernyős. Ápr.-jún.

Az crtlci tLrlbolvir lcfnlcsztctt viiltozata

tuuvanoll'an liiss, liiszcrcs illltti.

Az crtlci ttrrllrlIyil ltz cIsíi tar,itsszirI virli{llil lltlrttló ernyős

r'irliqziltti rriir,t'rt1'. Iiz retttIszcrittl cIt'g itz ltztltt<lsítiiszilroz,

tlc Itlrsilrtlít rrllis litjtr|iIrttz is'rrtcIvc|iiiziiI stl|<itrr rrlérgezőek.

r\z a lcuvcszi.lycscbb, lrrr u rrr['rgcs iitLizzal vagy a fbltos

biirtil<kcl li.ctcrili (isszc, cz(.rt az itLil)l)i tiibliizatt.rirn bemutatonr

Ií'rlycgcs kti l(;rrbsc'gci lict. M i tlclcrlcset rc tlí'zzcnck lttiltla e

Irlirotlt növé'nynek rrriis, jtil iIlrrsztriilt filrritso|<barl is. A bürök

visszataszít(l egérszilgot iiraszt, ha bárnrely részét nlegsértik. A

r-trérges ádázrrak r-r'rással össze nenl téveszthető, lelóeó' zöld

elólevelei vannak, rnelyek szaká|lszerÍietr a virágai Jatt rrőnek.

Faj Méret Szár

Erdei turbo|ya 1,2 m-ig Vaskos, ha|ványzö|o,

barázdá|t, kissé szőrös

Mérges ádáz 0,5 m-ig Vékony, sima,

barázdá|t. üreges

Fo|tos bürök 2,1 m-ig Vaskos. sima, sötétvörös foItokkaI pettyezett

ANTHRISCUS SYLVESTRIS

tlIGYÚJTÉS/SZEDÉS

,\ztlttnal kezdjék rr-reg a tr"rrbolya begyűjtését, amikor a szára

r.|t;ggé kifejlődött ahhoz' hogy azorrosítarli lehesser-r. Azév kérrllrlli szakaszában keserűvé válik. |ól sziírítlrató.

Nirgy forgaln-rÍr utak mellől rre szecljé'k, lllert ott minden

rlirv('rryt beszentlyeznek akipufogó giizo|<.

ljtiLHASZNÁLÁS

lr is rnennyiségber-r a turbolya felcloblratja rllegsz<lk<ltt

\.|ii tii i lrkat, kűlörröser-r

,r lrrrruonya-, paradicsomr.r ttIltlrkasalátát. Jól illik

.r lrrtt tclrér babhoz, és

r rrrzcviigott snidlinggel,

|.tt |irltrllyal együtt finom

I r r1.rsIcpény készíthető

Irr'lolc.

( )sz ftllyarnárr virágzás

rrr'll'til nriisodszor is

Ir.t r.Ic|<ct lroz' r-r-relyek télerr

rr rriltlcl< maradnak.

\lrr|i, ir|<ik a levele alapján

l. r.I rt'scl< Í.elismerr-ri

'| t lt'\,i'Ityt' begyírjtlretrrek

Ilr.|r rlt. cgy keveset téli

Ir't.rt.|i' raguk, egytálételek

Ir'||l issít('sére. Jó sütőben

lt t||, Ir lr.rti br"rrgorryával is.

fi:r 9,t

{r.\

ll s8

Piros áfonya

*. .-.-'---, Íehér; |aza csoportokban nyí|nak. Máj.-jú|.

Gyümö|cse: piros,9ömb

aIakú'

Ez a kis cserjc a tíízegiífbnya közeli

rokorrir, ['s ansol nyelvtertileten

va|<ijiilla rr hegyi tíízcgi,rfilIryiinak is

rlcr,czik. Kinrerült, tőzeges tirlir,jtlrr rr(i lltrr<ipit északi viclékein

L)gyanúgy, t-t-tint a törpertt/rlrrir (lirr1;rr-s clttttttttctntlrus),tern.Észctes konzerváló arryagot, abcI-tztlesar' egyik szilrnlazékát

lat.taltllazza, így jól tárolhatti. NépszerÍi Svédországban, ahol

lrz ercl(í piros aranyárrak hívjiik.

FELHASZNÁLÁs

,\ l,ir.,s, gömb alakú bogyók,

llrilrI lt ttizegáfonyáé, csípőst.|i tis tl\'crsen alig ehetőek.

l )zst'ttlt't, zsclit készítenek

|'r'loIr' ( lir.r'i's virdalnta

I r.zz,r,rtl,rsrival, houy artnak

I |'.|.' t | | |t.| t.rIrrr;r c|(iscgítse

r 1,,t, r,lrt.rsotllist ).

Mocsarakban, |ápos

Icnyéren honos.

Kúszó' örokzö|d törpccserje. 50 cm magas

ltlhet. LeveIei: sötétrö|dek, csúcsosak, a|só

It'|ük fehéres. Virága:

trjzsaszínű, bókolók'

llosszú nye|űek'

tun.-au9.

( tyümö|cse: piros.

Irl|tos, 9ömb a|akú.

\ | r rzcuiifbnya valalra lrétköznapirrak szánl ított Nag1,. Britanrriii-

|'.ttt. tIc t rt-ttlcsarirk és a Íi'Iviclék lápjairrak kisziiracltisa nree-

| | |..,/ l ( }tI ir novérlyterrrlészetes lakóhelyétől. Mtrstan1tra

|.|\'||('szt Anglia és Skócia tőzeges vidékeire szorttlt visszit.

\ tr rzetiiÍbr-ryát egy l75tl-barr kiadott füvészk()Ir1'v enllíti.

\ |rr.Irilc készült ételek recePtjeit az Arr.reríkiiba irtte|epii|(í tlritck

rrr.l1irr|i|iitl vitték, és az ott (íshotros rr(jr.é'nr'ckrc aIklrlrrlaztiik.

I lr|.rjtltlIlkcíppen ezeket a receptekct F]trrtjpiillitrl clli'|citcttt.k,

r'.,r rIr|l |icrtiltek vissza AnlerikábtiI

||.l,|l^SZNÁLÁS

\ |r lzt.1'1i|1111y.1 llyersell nellr igazát-t Íbgvirszthirtti' a|i|<tlr vrilnak

Il. ..r.Irllr;, hlr legalább egyszer átfagytak. l,chct llcl(íle szószt, zselét

I r ..rlIt.tti truvirnúgy, r-nint amerikai, nag1'tlbb rtlkorrából is, anrely

1.r rIl |..rIltis|rtlz kitÍinő.

Mocsaras vidékek ./ |akója. Kis, örökzö|d

fa. cserje, magassága .,.Dőr"{,"f,fli:";,

i. ]

oválisak, sima szé|űek.

, í,.1 =..' Virága: rózsaszínű vagy

VACCINIUM VITIS-IDAEA VACCINIUM OXYCOCCUS

ll .-

Varjúbogyó

Mocsarak, |ápok |akója. Kicsi, kúszó cserje.

-. 30 cm magasra nőhet. Két|aki.

Virága: kicsi, rózsaszínű. Ápr.-jún. Gytimö|cse:

' éretten fényes és fekete'

r\ r'arjtitrouvti rigl'tcrtil szi'( rrz i'szirlii l:iPol<.ou, rnirrt a hanga.

( ivtilrriiIcst'lríiI Ititgrrltt tteltr'z ir|iiir |iis tttcttttl'is[.gct is

llcgl'Íi j telr i.

r.ELHASZNÁLÁS

lJtx:r'tii ( rr srrrliv itli'lii tcrtiletcli.crr ( l-r' i t:rnr in lirtriiski'nt haszrrtlsítjiik. llg1'cs tlcgvÍiitíili gvtirrl(iIcs|itlcstlrlviit kószítcnek belőle.

Pongyola pitypang

Gyakori és e|terjedt rétek, útszé|ek,

kertek, füves terü|eteiben. Vaskos, szőrös.

rsöves szárú éve|ő' 5-40 cm magasra nő;

tejszerű fo|yadékot vá|aszt ki, ha bárho|

tnegvágják. LeveIei: szúrósak, tőrózsában á||nak.

Virága: aranysárga, nye|ves virágok egyetIen

ÍTszekben ü|nek; febr.-nov.. de különösen ápr.

Ts mái.

'\ 1litypang a leggyakrabban előÍbrcltr|<i gyorlrrl(!vény, I

r.l r;il.gil viriiga késő tavasszal csaknetlr teljesen e|borítja ftil'es

lr.rrlcteket. l,eveleit és gy()kerét az él' biirrrlel1' időszakában nleg

h'lretaliilni.

lll(;YÚJTÉS/SZEDÉS

| |.r ir gyökerét kívánják Í-elhasználrri, akkor azt (ísszel ássák ki'

,|||li|(()!. ir legvastagabbak és leginkább léclúsak. l)örzs()ljék le

.t|.l1rtrsall, hár-tloztliuk rrer-rl sztikséges. l,el'eleit az ér' biirnrc|y

Ir Ir rszltklíban begyűjthetik.

lrIit,HAsZNÁLÁS

,\ lcvclcit szer-rdvicsekbe tehetik egy liis \\(rrccstel sztissz-rl

ttl..1i1xlcstllva,gy vajban nlegpiir<llhatjiÍli' trlitlt a s1lcrl<itot.

l'l l.vpa.Nct-n'vÉr.salÁra

|.rvrr|itsiik cl a növényről. Fosszák l-tleg a szlir nraraclvlír.ryaitól

r.l .l|.tlrtlsatl tllossák meg. Vágják durviíra, locsolják nreg olíva.

r r|.r t i.r |' ci t r<lnllével és szírrjanak rá z'úz'<ltt filkhagynrtit.

8Rl

TARAXACUM OFFICINALE

_-t

tl CZ

r\larcc| l}oulestin, francia konyhafőrrök a XIX. századbarr

ir kiivctkezőképpen készítette salátáját: cgyenlő rr-rennyiségber-r

pit1'pangbinrbóI (és az azÍ körülver.ő flat.rl Ieve|eket), valirnrint

aprtira vágott céklát adott hozzii.

PlrypeNcoyoxÉn.xÁvÉ

l\ pitypang gyökerét stltőben pirítsaik rtl1.ltlg(lsrit. Óroljék

clttrvtira, és Írgy tózzék, nlint a ,,relldcs'. I(li\'ót.

FŐrr prrypeNGGYoKÉR JAPÁN MTDRA

1 csésze Iedörzsö|t pitypanggyökér vékony karikára vágva

1 evőkanál oIaj

víz

só

szójaszósz

A pitypangot l.rirtelerr süssék iit

olajban. Tegyenek hozzri vizet, s<it,

iltlji'k le' addig párolják a g1'(;kerct, Illíg meg nen] pulrul, és az

()sszes nedvesség el nem párolog

rti|a. Locsolják meg kevés szójasztisszal

Prssnxr.rr AU LARD

apróra vágott, ropogósra sü|t

sza tonna

nyers pitypang salátaaIap

(ltlqyen benne pár virág is)

('( ('t

sz.t|<lnnazsír

'\ sttIl sz.tIrrtltliit ltlrrtilt szórják a

l.r I r\'( rI r I t'lt'rrrlczcl t slrllitalapra.

Fehér árvacsalán vagy holtcsalán

.\rtirt hívják így, n-rert a levelei olyallok, nlint a csaláné, de égető

r l.tllinszőrei nincsenek.

IIHÉR ÁnvecseI.ÁN lamium a\bunt

Utak mentén, sövények a|jában, par|agon

ll.lgyott fö|deken és kertekben gyakori;

litka északon, Skócia nyugati és Írország

t|ó|nyugati részén. Te|epeket aIkotó,

rrőrös évelő, szára szögIetes. 60 cm-esre

|r megnőhet. Levelei: áte||enesek, csipkés.

í(irészes négyszé|űek. Virá9a: krémszínű,

vIrágtakarós. Márc'-nov.

MIrrd megműve|t, mind par|agon hagyott Íö|deken

qyrrkori. Szőrös éve|ő. 30 cm-esre nőhet. 5zára szög-

|otr.r, zö|d vagy vöröses. Levelei: kerekek, kerekl|nr|r.rr fogazottak, Iegfe|ső |eve|ei szárö|e|ők.

V||,|(la: rózsaszínű-bíborvörös, vi rágtakarós;

ll|á|( ' okt' *

PIRos ÁRVACSALÁN l.amium burbur eum

Nagyon e|terjedt és gyakori a megműve|t

fö|deken. 10-40 cm magas' Levelei: párosak,

szív aIakúak, csipkés-fűrészesek, csúcsosak'

Virá9a: rózsaszínű-bíborvörös, virágtakarós; enyhe éghajIati viszonyok

me||ett egész éVben virágozhat.

||Á tts()NYoS ÁnvecserÁN Ulmium umDLexícuulc

LAMIUM FÉLÉK ll

BEGYŰJTÉS/SZEDÉS

Akkor a legjobb begyííjtelli' alllik()r r'ir1rgaik kinyíltak'

leveleik elértc{k nlaxitrrális nrctrcttikct'lc tl.tc1g Itcnt kezc]tek el

fonr-ryadni.

FELHASZNÁLÁS

A fiatal hajtiisokat és levelekct itIitptr5 111gg1-'.'.,siis ttttl viz

hozzátrdása nélkLil kell nregÍiizlr i, \' isZ() l] t tctl)'cllck lrtlzzii

diónyi l'ajat, s<it, borsot és kcr't's ilPrtit.a viiqtltt z(llclhagyrrrát.

l0 percig pároljrik. A vér:ón t.itcsitrjitrrit|< r.ii |<is citronrlevet,

szórjá|rrreg szcrcesettt| itir'it,.

Fekete bodza

. Erdőkben, par|agon

hagyott fö|deken,

' ,' sövények me||ett

' qvakori. Gvorsan \v .:".

I novo cserle, magas-

'sága e|érheti

a 10 m-t is.

Kérge paraÍaszerű.

Levelei: na-

:-'.ií;-.qvok'sötét'

..,ilh|1'

'.1;"k' fűré.

rrrlsek, rendszerint ötös csoportokban forduInak e|ő.

Vtlága: apró, krémszínű. sátorozó bogernyőkben á||nak.

(tytimö|cse: csoportosan e|helyezkedő, kis, pirosas fekete

Ixrt;yók. Aug.-okt.

| |.r lt.Ie rr |írtjuk afekete bodza csupasz, ronda vázát, nem

Itttttt,.tt|i', hogy bármi hasznát vehetné enrber vagy állat. Fiatal

|r r..|r.irlck erős, büdös szaga csak rnegerősíti véleményiinkct, t.lc

;ttttttts r,i'gére édes illatú virágok borítjrik cl az egész n(lv('nyt' i's

'tlrr|..rl Irlllbször használják' nrirrt lrltrlltcly nliis irrjit. Az tlrttlcltlx

rrItrrr|.ts|liltl is elisnrerték, bőrkerrőcs és szcrtrcscpp cgyik

,tIl. l rll rrr;szcként.

|||.(;YtUTÉS/SZEDÉS

\ r lr.r11 li'l|raszrlálásához vágják le az egésr' cs()p()rtot ahozzá

|.ttrlzrr, |ill. 5 cnr-es ágrésszel egyűtt' Vizsgriljík trleg, nem

Ir t Ir rrr rll c kiirtevőkkel, ha igen, azt ki kell dobni. Ne mossák

ttt. 11 .l vit.;tgtlt, l.nert azza| eltávolítják illatanyaga nagy részét'

SAMBUCUS NIGRA

A bogyók akkor érettek, amikor a csomók a föld felé fordulnak. Az egész csoportot vágják |e az ágró1. Csak a lédús bogyókat válasszák, amelyek még nem ráncosak, nem repedtek.

Jól mossrík meg, és vl|áva|húzzák |e a szárrészekről.

FELHASzNÁLÁs

Bur,rnÓx

A fiatal bimbókat salátákhoz lehet keverni.

VnÁc

Forró' nyríri naPon egyenes azágró| leszedve |ehet elmajszolni

a virágait, melyek olyan habzást keltenek a szájban, mint

a szódás fagy|a|t. A szárakról leszedett virágokból - a pezsgő

mellett - vitathatatlanul a legjobb habzóbort készítik.

BocyTx

Almás pitébe is l.le|etchetik egészben kiegészitőként, vagyhozzáadhatják vadszeder zseléhez. (Mindkét bogyó egyszerre érik, és

ha ezt a vegyes zselét akarják elkészíteni, akkor egy kosárba is

szedhetik a gyümölcsöket')

SzTsz

fé| |iter forró ecet vagy vörösbor

fé| |iter bodzabogyó

l evőkaná| só

késhegynyi szerecsendió

40 szem bors

12 gerezd fokhagyma

1 fej finomra vágott hagyma

fé| evőkaná| gyömbér

Az ecetetvagy a vörösbort öntsék a kóedénÉen vagy tűzá||ó

tálban előkészitett bogyókra' Fedjék le, és egy éjszakárahe|yezSAMBUCUS NIGRA

be az igen alacsony fokozatra ríllított sütőbe. Másnap öntsék

róla a folyadékot. Tegyék át serpenyőbe a többi alkotórésszel

. Forralják l0 percig, majd töltsék palackokba. Minél

ideig áll' annál finomabb, kü|önösen májhoz kitúnő.

BUNDÁBAN

tvőkaná| |iszt

tojás

csésze Víz

egészben (hagyjanak rajta egy kis szárat is,

könnyebben be|emárthassák a tésztába)

a sütéshez

a szóráshoz

l|rztből, tojásból, vízből készítsenek palacsintatésztát. A viráfogják meg a súráná|, és mártsrík bele a tésztríba, majd

le róla a felesleget, és süssék aranysárgára. Vágják le

a szárrészt, szórják meg porcukorral, mentalevélkékkel.

szÍvERŐsÍTŐ BoDZÁBTL

7.5 d| |esz be|őle

C|trom |eresze|t héja és fe|sze|ete|t húsa

dkg citromsav

kg cukor

bodzavirágzat

d| víz

cukrot öntsék egy nagy edénybe, és locsolják rá a fe|forralt

Addig kavargassák, míg a cukor fel nem oldódik benne.

hozzá a reszelt citromhéiat, a citromsavat és a bodzavirállagyják á|Ini24 óráig' időnként kevergessék meg. Szűrjék

iluszlinanyagon, töltsék tisztára mosott üvegbe. |ól dugaszolbc, Hat hónapig eláll. Le is fagyaszthatják.

68 SAMBUCUS NIGRA 69

Ilt;tu,s, t,s rttluz.rt-trxr',(tr

minden fé| ki|ó egreshez:

4 bodzavirág

fé| |iter víz

fé| ki|ó cukor

,l.iíirllítsii|i cI ir lltltlzirvirlig sziirrószcit. 'l.isztítstik lllcg ilZ c!{rcst.

i's a r'ízzc| cg1.titt tcg1'óIi til Íi'ni. l]él tiriiig Íilrraljiik' k()zllcn

|ilrrlli||aI pópcsítsóI<' a {rr'Lirlr(ilcsijt. Áljlik l-r<lzzií a cukr<lt'

g\1)rslltl |icr.crgcssók, ntíg 1i'l lrerll tllc]<iclik, aztárr újra tilrrllljli|i

li'|.,\ rlltrszlilrzslíklra ltigltt(ltt b<lclzal'iriigot l(lgassák lz ccli.nt'll

(.s |]leg eg\'szcl. filrr.lrljlik tc'l. 'l.livolítsiik cl bel(jle ii tltlclzitr'irl,l..

rrr.ritl lrlc|ir'iirt asztlklistls IrrticltlIr tcgr.ék cl.

*a r

CHENOPODIUM ALBUM

Fehér libatop

MirrdenhoI megta|á|ható a Brit-szigeteken,

trritld megműve|t, mind par|agon hagyott

IrrIrleken. Kemény és egyenes szárú éve|ő,

',() 150 cm magasra nő. LeveIei: rombusz

,r|.lkúak, szÜrkészö|dek. Virágai: haIvány-

.'.rIr|ek, apróak, füzérekbe tömörü|nek.

Irrrr.'okt. Termése: egy-egy barnásfekete

rrr.rrtot tartaImáZ.

| ||l ( s()(lil' hogr'ezt a Il()r'c1Ilr.t nlár itz (jsktlrllart

. t..||r.rszIlliltiik élclrlliszerként' hiszerl j<il

. |'.'r.,t| i|i cnrbcri tc|cptilések közclében.

. tI rl.rs ttltqiai, kiacltis |evelei érte1kcs

r .1 '|'r|.'klirrrlist jclcnthcttek. A rrör'étrr'

,'' l |'|( l \.i Il\'ilit kiikori tclepirlésekcn taliíltiik nrcu F,ttrtipa

. r t.. \|:tgiili t-cnrlrllaratltak at()kéletcsen koIlzcrl'iilt'lil||trrldi

| |ll|'l l 1]\,()lll|.iíban is. ( 1950-lreIl tltrkkaIrtilk rii cgi'diirriili

,'r,".,,tIl)iul./

\,.tttgrtlsziisz icl(jkben is tilrltos n()l,óIlyncI<' sziirrlitIlltttrtt'

'l|. I l |||('ll ÍirIr'ltkat isrrcr'eztek cl rtjla. ÁngtlI tlcr'c i.t ''rttcItlc''

.'|'| \(',/clIlct(i vissza' ós irzt a callrllt.itlgcsIlit.c i j\IcIlltltrrrr es

' rrll.r||'i \|i|clcn ncl,óbcrl (.irizték rucg.

\ l. riltrrtttrsíttltt rtlkotriillak' a spcIrtitrlit|<. lrz elterIctlt'si.rc|

| .'r rt|| .rz t'|c|ltriszcrck Iistájártjl' dc lcr'c|eit tttt'g str|i;iil:

t.'' i l''zlrlIliili Irtrrsziigbatr és egr'es sktit szigctclierl. r,illllrltiItt

l .rr.,1.'1 111.1s t.t'szeitl is éhínségek, f(iként lr Illiistrtli|i i'ililql,,l,,,rr r(l( iall.

70 CHENOPODIUM ALBUM

A fehér libatop jól gyarapszik emberek közelében. Ha megtrágyáz'zák a kertjüket, akkor számíthatnak rá, hogy néhány

hónap múlva megjelenik benne a Í.elrér libatop is. Ez a növény

foglalja el elsőként azokat a |öldeket, arrlelyeket építési munkálatokkal megbolygatnak.

Tudjuk' óseink szerencsések lehettek ez,ze| a szivós növénnyel

több vasat és fehérjét tartalrrraz, rllilrt a k1rposzta vagy a spenót,

és több B'-vitamin, kalciun-r vatl beIltrc, t.tritlt al nyers káposztában.

FELHASZNÁtÁS

Az' egésl' novérlyt el lehct Íilgyirsztittti llycrsctr, de talán jobb,

|rit <llyitrt rrrticltlrr ki.szítil< cl' rtlirtt lllrtlgy l spcnótot szokták.

I,cvesckbe is belefőzhetik.

Kc|lcrlrcs, jellegzetes íze a

zscrrgc kelkiiposztáéra vagr

a llro|<ktlliéra emlékeztet'

Édeskömény

Dé|. és Kelet.AngIiában, Wa|es-ben honos.

Skóciára kevésbé je||emző' Szik|ákon, par-

|agon hagyott földeken, nedves he|yeken,

kü|önösen a tenger közelében é|. Magas, ..

lzürkés színű éve|ő, 2 m-esre nőhet; szára kemény, erősen szagos. Leve|ei: i||ator.rk, vékony szá|szerűek. Virága: össze- i

tt'tt, mustársárga Virágernyő' Jú|.-okt.

'\z ct|cskömérryt feltehetően a rór-r-raiak vittr.k Nlrgy-Britar-rniába, rnivel rragyra értékelték

.r 1ivrrgyításban és a konyhában felhaszr-rálható

l r r |.r ItIr rlrságait.

'\ rr(lvény minden része ehető aszárátó| _jó fogak kellerrek

||||//i| - il hagymájáig. A zöldségesnél kapható gumó a növény

rr.tt tltitzil<. A növény minden része jellegzetes, friss ánizsillatot

,|t,tsrl, t|c vékony szárrészei, levelei és magjai a legértékesebbek

lItl(;YÚJTÉS/SZEDÉS

,\ ttrrr'i'tly zöld részeit éles késsel kell leviigni a rlyáron, nlin('l

lrrt.tIlllittl, arrnál jobb. Egy részét (beleértve a sziirri'szckct is)

Ir'||rt1igcsztve sZárítsák ki télire. Szárítiis k()zllcll az i'cicsk(inlérly

ttrr.11 szllgtlsabbá válik. A magjait októberlrcn gyÍijtsi'k, azclótt'

Itr'11t' IcI jcsen kiszáradnának

|'|.!'||^SZNÁLÁS

\l r.rlr's|i(ittrény magjai jó szélhajtó.

| ..r't.Icit hirlételek elkészítéséhez lehet használrli. Az apróra

r .|llr r | | tr lcsli'(ltllérry és egres keveréke kitűnő r-r-rakrélához.

FOENICULUM VULGARE

szárított száÍa egy provence-i márnaétel _ a rouget ÍIambé au

fenouil _ alapját képezi.

Finomra vágott leveleit májhoz, burgonyasalátához, paszter -

nákhoz, sőt a|más pitéhez is hozzá lehet adni.

OxRocHxa

Hide g leve s G ö r tigo r szigb óI

2,5 d| joghurt (sima vagy aImás)

2,5 dl tej

1 csésze kockára vágott uborka

fé| csésze apróra vágott, savanyú uborka

fé| csésze kockára Vágott, főtt csirkehús

1 marék finomra vágott édeskömény-|evé|

friss, nyári fűszerek (menta, fodros petrezse|yem, snidIing)

2 keményre főtt tojás apróra vágva

só, bors íz|és szerint

A tcict ós it jtlghttrttlt |<cvcr.j(.|< iisszc cgy tirlban. Adják hozzá

it liiss trlltlr|<iit,l silVilIlyít()lt|lt, ir csirki't, az édesköményt

i's a líiszcrc|<ct. I,cgallillb k('t tirára tcgyék be a hÍítőszekrénybe.

'l'r.rla|iis cl(ítt trcljiik hozzii a fiítt tojiist, a tetejére szórjanak még

kevés btlrstlt ós tiiss liiszcrt'

Parajlibatop

Utak mentén és megműve|t fö|deken. Egyes

he|yeken gyakori, de kevésbé je||emző WaIesben, Skóciában, Írországban és az ország

dé|nyugati részén. Közepes termetű, vöröses

rzÍnű éve|ő. Leve|ei: háromszög|etűek vagy

dárdásak, épszé|űek. Virága: füzérvirágzat.

Máj.-aug.

|.rilrajlibatop a mediterrán területeker-r

0rItrrtttts, magjait ta|án az elsó foldművelók

rrIrclt('k át ötezer éwe| ezelőtt. Mivel a növény

tr.ltt|szcrint jobban és nagyobbra nő termékeny

I rr |'r jt r rl, gyakrabban fordul e|ő tÍ ágy ázott,

rIr. rrl(ivclés alól kivett tertileteken. Mindaddig

||(t|)s7cr|:l volt, amíg a nagy levelú spenót ki nem

r/||Iitotta.

|l!d;YŰJTÉs/sZEDÉs

A l'.rr.iriIibatop évelő, |eveleit folyamatosan lehet szeclni' ntint

rtr t.||irlptathatatlan spenótról.

Ncrrrrég lett újra népszerű (nregvásílrolhaki is) korryhakcrti

It I rrt.r.|i,órlt.

'a--

ilil 74 CH E NOPODI U M BON US-H E N RICUS

FELHASZNÁLÁs

A leveleit nreg lehet főzni, mint a sperr(ltét, szára a zsenge

spárgáéhoz hasonló. Egy angol recept szerilrt a fiatal hajtásokat

levágják' amikor nrég nem rrőttek Ilagyobbrir 20 crn-nél'

a nagyobb leveleit letépik róla, azr.ttiin cs<lkorbir kötve nyolc

percig fózik. olvasztott vajjal kínriljík.

Kerti egres

Egész Európa erdeiben e|terjedt, de csak

rzórványosan e|őfordu|ó növény.

AIacsony, á9as-bogas, tövises cserje.

l,2 m magas. Leve|ei: csomókban

.|||nak, 3vagy 5 cimpásak, fűré- É

rresek. Virága: |ecsüngő, pirossaI

.1rnya|t zö|d. Gyümö|cse: zöldessárga,

t (iskés bogyótermés. Júliustól.

-1.Tíh.

-ar

rfl

4í:'r \r.

Il.lr egyes helyeken madarak jóvoltából kerűlt

'r [cr.tckból a vadonba, nagyon valószír-rű, hogy

lrs|tttIltls növény. Az egres átalakulását pazar

r Ir'sszcrtgyümölccsé a novén1termesztés tömeges

|r.t;tr|ósc segitette elő. A XVI. századvégéig nem ültették.

\ \|X' század végére már 2000 kűlörrböző nevű változatát

tltttt'rl('|<. Ez az igyes kistermelóknek tulajd<lnítható,

.rl.rI l\rlglia kozépső vidékein például évente versenyeztek

lr,llttt.sztési progran-rjaikkal. (Ez a szokás néhány faluban

trrr.1i rlrtlst is él.)

lt!(;YŰJTÉs/sZEDÉs

\r t'1ircst jírlius elejétől kezdve lel-ret szedni.

l'|il,llASZNÁLÁS

\ l r. r r. I til íil' érettségétől ésédességétól ftiggően a gyti nlőlcsöt

. ||...ru rt|rctik bármely recept alapján, amely ternesztett

\ 'I l | ( )/i| l li t írja elő. Beletehetik pitébe' készítlretnek belőle

11t ttttttr|es|irót-net, és ha kevésbé érett, megfőzlretik

/',r'l( t|('l(.

Á*

ll" RIBES UVA-CRISPA

Áz oIclbtrrv gvtinl(ilcs()s k<lsiirkli|illt |tllgt'tlIlriiIltrlsatl r'acl

cgresb(il kószítcttttk' .'s a pti nk('s(l i r'lisii rt lktl Ir acl tá k e|'

l\Iil,el ebbcIl az itl(iszakban aZ eqrcs tt,t['g ttcIrt érctt, cÍ:rcsl)cl(íttctt haszniiIta|i hozzii. Ezcli lt |i.tlsiir|ili|i ttrIa jtltlnkó1ipcIl

csószea|j nrórctÍi' kis piték lrlItak' rrlclr'elict r,atl cgrcssc| t('lt()ttek

rlrec és daractlk<lrral szórtak nleg.

EcnBsxnÉpt

1 csésze egres

fé| csésze habtejszín

2 csésze Íehérbor

1 evőkaná| méz

vadrózsaszirmok a díszítésnez

l.iszlitsii|i lttcL'.t gt'tjtttill.sril. Iill-r..r|1lr|' IeIlÚr.lltlrllitrt r,s nlézbcn

lttItIig' itttrrl ill ('!f('\ (I,/5(.|)] il||itgtl\ ii rrcrrr r,:iIi|<. ,\ tcjszínt r,erjól<

[r'rt)r'n\ lt.rl'lr,t..\rtril.,,r ,t./ (.gl('\ kilrult, li..,rerjr.li risszr,lt lrirlrlrltl.

t's tlíszítsók vlrclrrizsirszi rntol<.kir l.

ÉomxouÉNyps

EGRESSZTSZ

MAKRÉLÁHoZ

N,laréknyi egrcst Íiízze.

nek nteg kevr,s llntal.>or

baIl' szitiin t('riók lit a

r:r'ri nt 0l csp crpct, azu tii r I

kcl'eriék i)sszc aprtira

viigott éclesk()rrrciIl trvc|'

Ac.ljlnak htlzzlí rll tIstiirt

tís Iltézct íz|ós szcriIrt.

GALIUM APARINE

Ragadós galaj

. I r<lőkben, megműveIt

lrr|deken, kerítések tövében i.

r1yakori. Kusza hajtású,

.'() ]80 cm magasra megnövő

lltlvény, szára négyé|ű.

lr'velei: hosszúkás ék alakúak,

Irlskésen hegyesek.

Vttága: apró, fehér, zö|desfehér.

M.ij. jún.

r .l..tt.lick szerettlck jiitszani a tclntósÚr'cl'

r r r.. Ir |.ii rlv(jrtc-lcn tr l llclcra gacl a rtrIliÍkllir'

r rl'r;r.11| [.yii1111g|l' fcltilctrc, ha riiclobjlÍk.

| |.r rlrilirtlszk<ip irlatt nrcgvizsgiilják

| | l ( l\ (. Il\, sziiriit' lcr'clcit' a|<kor liíthat jl,rk,

l' 'rt\ tirpad.isi kclpcsscgrtt a horogszcr[i, al<.aszkocki

', r .' |, l tc|< k(jsz(ilr Ilct i. Ígr' taliin r'csztíli'cstlc|<'

' . Ilr.letIcntlck llitszi|i' dc tiízés stlt.iiIl czck az aprti

| | | '| ..|' ,,cItÍiIlllek'' a Ir(ir'ónr'r(jl.

Il| (;YŰJTÉS/SZEDÉS

ll rr ,r rirrlilcl(rs ualaj tin'irsszirl jclcnil< rrrct, r'(.szcil itz i'r'biir.rrclt,

'.|.'..z.l|iiillalr, htjlralr, tirgl'l]alr is llcgr,ÍiItheti|i'.trttilitlr-|lli|s |].l\'e-

',r, l, t .rlig lchet trtliilni.

-l

ll Jffi.r*

FELHASZNALAS

Ilgycs k(irlvvc|<llctl irrti| írrra|i, htlgy sz(jr()sz1rriit és leveleit

a tcjllcrl taIii||rirt<,l szcrlrlycz(i arlylg<lk |<iszíirésére használták.

Micl(jtt ii'ltÍínni'nc|< rajta kcrck nraujai, a rlövényt meg lehet

Ííjzni. Tíírlrető ztz Íze,I.,ár egy kicsit szálkás. Ió sokat gyűjtsenek

be belóle, hogy elég legyen egy kiadós étkezéshez.

Fiatal hajtásai tavaszi levesekhez, felfújtakba használhatók.

Magjait régen megpirították' és kávó helyett használták.

Podagrafrí

Arnyas, parlagon hagyott

terü|eteken, utak mentén,

kerítések a|jában. Egész

Európában eIterjedt.

Szőrte|en éve|ő, nagy

te|epeket képez, 30-100 cm

magasra nő. LeveIei: finoman

íogazottak, hármas csoportokban

lte|yezkednek e| a Ievé|szár végén'

Virágai: fehérek, összetett |apos ernyőkben

A||nak, kúszó, sima szárakon. Jún..aug.

\r'tttrrri köze a bodzacserjéhez, de felületesen l

It.tlrrtt|ít rá. Legtöbbször utak mellett és kertek

rr||.rrr |iitni nagy telepekben. Enyhén gÉrött, halványzöld

Ir.t't'Ici világos szőnyeget képeznek árnyas helyeken. Folyamatos

|r.|r'tr|tilc lakott területek közelében azt mutatja, hogy valamikor

rr| | lt.t.rrlcsztették.

Nirg1'-l}ritanniába valószínűleg a rómaiak vitték' A köZép-

|rrrIr.rrr z(i|dségként termesztették a kertekbcn, Ítt trlctrtt

|rrg.rt|ri|< rr-rellett és kolostorok körrryékén rrz tttaz<ik óhsógérrck

r ril|.rllitlisiira. Leveleinek fogyasztás1rval nlegisllrcrti'k ir nt)vérry

|{!'ll11),il(,) lratásait is' Népszerűségéből azért vesZtett' lllcrt

}l|,tlt\i||l Ic'jlődő gyökértörzse eluralta az egész kcrtct.

;\ \\/|. században már csak cserepekbe iiltették. Johrr Gerard

||.|r.tIrittl így panaszkodott rá:,,ha egyszer gytikeret ver, akkor

rrr|r.r l(ilrlri' rlem lehet kiírtani. minden földet behálóz' és elveszi

rt Ir.tr.| ;r tirllbi jó növén1től'l Visszaszorításának egyik módjaként

rr r|..t| |r rgyltsztottak belőle.

--l

_.1

r__a

lil 80 AEGOPODIUM PODAGRARIA CRATAEGUS MONOGYNA

sronJJrÉslszroÉs

Akkor g1ujtsék, anrikor a levelei llrár teljescn kifejlődtek'

és a virágai kinyíltak.

FELHASZNÁLÁS

lJgy főzzék, mint a spenótot; körti|bclii| 5 perc a|att kivételes

ételt nyernek belőle' bár -ie|legzctcs, tiiszcrcs illatát és ízét nem

mir-rdenki szereti. Ezért elősz(ir. csak kis rrrclrnyisségberr

próbálkozzanak vele.

Egybibés galagonya

Erdőkben,

lrangafüves

1lusztákon,

íátIan dombokon, kertek

a|ján é| egész

Ittrópában.

ll m-esre is '

llrcgnovo cserJe

] cve|ei: fényes zö|dek,

rrró|yen karéjosak. Ágak

ttvisesek. Virága: fehér, ritkán rozsaszínű

rrrlmókban nyílnak, erősen i||atosak. Ápr.-jún.

\',r|rlszirlűleg a galagonya zsenge levelei az elsők áprilisban'

tltr.ll't.|i'ct a vidéki' angol gyerekek majszolhatnak a természet.

lrr.rr ( lgY is nevezik: ,,sajtos kenyér'] nem az ize n-riatt, harren-r

t|/|.t |. ||)crt olyan egyszerű táplálék.

||tl(;YŰJTÉs/sZEDÉs

,\ |r.rt.r| |cveleket április és rrrájus k(;Z()tt gvÍijts.'k; kc|lcnlcs,

r||rrItrrz |tasonló ízük var-r.

,\ 1i.rIirgtlrlya azabogyóÍajta, anlelybíil a |cg(()lrll tcrcrrr

lhrrr.|. l\ s(itétvörös, apró gyümőlcs()k nagy ftizi'rckllcn

I r||||lllIe l( ir bokrokon, és úgy néznek ki, nrintlra gtrnrlr<ilyű

I r||'|\(.I X )gy(,)k lennérrek.

FELHASZNALAS

Leveleiketavaszi salátákhoz, hideg burgonyához, szeletelt

céklához adhatják. Jól illik a dióhoz' nrogyoróhoz és sajtos

szer-rdvicsekhez.

GareooNyeszTsz TAvASZI BÁRÁNYHoz

Vágjanak össze kevés galagonyalcr'elet Irliis r'adon termő

zöldfélével (például kányazsolrrborral és trlez,ei sóskával).

Ízesítsék ecettel és barnacukorral, alrouy a rrrcntaszósszal szokás

GelacorwazsBrÉ

A bogyókat néhány vadalnla lirrsasiigírban forralják' hogy mini'l

több levet nyerlresscneki bcl(í|c' ós c|Óg pektin legyen benne

a kocsotlytisodiishtlz. A kr('trtsajttlk kcllcrrles kíséróje.

GeLRc;oNvRPUI)tN(i

lvlarhrrlirggyrilrril t'sI isztbiil

kÚszilscrtck lcszliit, rryti jtslik

hosszrikiisra i's v('konyra.

A t.eltilctóre rakjtrnak f.iatal

galagonyartigyeket, és egy

kicsit nyonrják be|e a tésztába'

Erre helyezzenek hajszálvékony

angolszalonna-szeleteket' és az

egészet csavarják fel szorosan'

Ncdvesítsék meg a tészta végeit,

i's jti| zárják össze' Kössék

puc|ingfőző ruhába, és

gíiziili('k lega|ább egy órán át.

\1iigiiik vastag szeletekre,

rrlirlt ir piskótát, és sok

Irtisszirli tirI kínril|ák.

' helyek

$- kivéte|éveI

' mindenhol

e|őfordu|: erdőkben, bokros terú|eteken. Lombhu||ató cserje,

1'5.3,5 m magasra nő. Leve|ei: kerekdedek,

fogazottak. Virága: apró, sárgásbarna. termőrügyek, sárgásbarna porzós barkák. Termése:

1-1,5 cm hosszú, tojás a|akú makktermés.

Aug.-nov.

lrtt si, szívós fa vagy többágú cserje. A mogyoró az első

t|(|Yó|lyek között volt, amelyek újra meghonosodtak az

tttrrIsri jégkorszak után. Igen hasznos növény: leveleit állati

Irtlr.rr.rrliinyként hasznosítják, ágaiból kerítést fonnak,

lr.ttr('sót élelmiszerként fogyasztják' Az őskorbar-r is eIterjcclt

Ir|1r|.rlóknak számított. A kelta legendák is emlegették.

A trltrgyoró súlyának több' mint a fele fehcírjc, hétszcr

|í||r|l zsírt és ötszor több szénhidrátot tarta|nlaz, nlitll

rt lvtrkloiris.

t|li(;YÚJTÉS/SZEDÉS

Nr. Irr| krtrán g1ujtsék amogyorót, mert akkor nrég puha

dl Irlt.|ctt. Szeptember közepe táján érnek meg, ugyanabban

{r t.|rr|le tt, amikor a levelei sárgulni kezdenek.

A tú|sá- t't*i'

CRATAEGUS MONOGYNA CORYLUS AVELLANA

Közönséges mogyoró

ilh

il*-r

Fel kell venniük a harcot a madarakkal és a rnókusokkal.

A mogyoró nemcsak az embereknek ízlik! Erdő szélén és régi

kerítések mentén keressék. A termóst a bokrok között vagy

azok korül találják meg. Célszerű bot segítségével átkutatni.

Miutárr osszegyújtotték a mogyorót, tartsák meleg, száraz

helyen, és ne fosszák meg a héjukttil, hogy a n-ragok ne száradjanak ki.

FELHASZNÁLÁs

Durvára vágva vagy darálva salátiiklt íz,esít|rctrlek vele, fogyaszthatják alnrával, nrazsolával' rrrüzlil'c|.

Turmixolják össze tej.|e|, híítsi'k lc' ós akkor egy spanyol hűsítő, il h orch a| a inl it.ici(iiílt kapiii k'

Mor;yonTs KRoKETT

s dkg olaj

5 dkg liszt

fé| |iter csontIeves

7'5 dkg kenyérbé|

5 dkg resze|t mogyoró

tej Vagy fe|vert tojás a bevonathoz

só, bors

l\z tllajat és a lisztet keverjék össze egy serpenyőben, adják

lltlzzá a csontlevest, és állandóan kevergetve forralják l0 percig' .li.gyék bele a kenyérbe|et és a n-rogyor(lt, ízesítsék. Hűtsék le

|| lllilsszát, és formázzák krokett alakúrl' kcnjék be tejjel vagy

Irrjiissal' és olajban süssék aranysárgárir.

MtrcyoRTs KENYÉR

| )irriiljanak le egy csésze fiatal nrogyortit' kcverjt'k ()ssze ugyanrrrrrryi liszttel, fél csésze cukorral, kevés s<ir'al.lgy kljiist verjer-rek

|e| tcjjel' adják a keverékhez, és az egészct gyúrjrik rttga|nras

|(.sztirvá. Formázzák kenyér alakúra, ki)zepeseIr ti)rr(i stitíibeIl

rtlss('k 50 percig.

MtlcyonÓs sERTÉSRAGU

A XV. században mogyoróleveleket is haszná|tak ennek

ltr t'riisen fűszeres ételnek az elkészítéséhez. A leveleket leda.

t r||lirli, (lsszekeverték gyömbérrel, sáfránrryal, cukorral, sóval

dr t.ecttcl, mie|őtthozzáadták az apróra vágott húst'

CORYLUS AVELLANA CORYLUS AVELLANA

CALLUNA VULGARIS

Csarab

Hangafüves pusztákon, mocsarakban,

ritkás erdókben savanyú ta|ajon é| egész

Nyugat-Európában. Örökzö|d cserje,

1 m magasra nőhet. Leve|ei: apróak,

tű a|akúak, áte||enes ál|ásúak' szorosan

a szárhoz simu|ók. Virága: csengettyű

a|akú, é|énk rózsaszínű, fürtökben nví|ó.

Aug.-szept.

A csarab szívós és lgrcssz-ív rriivérly, teljesen

elborítlratlilgy' l]r()csaÍils tcrtilcteket. Égetéssel is

csilk itl(ílcgcsert Icltct visszilsztlrítani, néhány év

rlrtiIvir |<i|rirIt it szt'tltlÚ ['gctt sziira I-rrellett.

( ilrztllrsligi lrirszrrir jclcIrtíís.'l.iip|álékot biztosít

il llirkli|<Ilak' íil jtltl|<rtlrk' irlirpirnyagot tÍtéshez,

z-súpIct|ólhcz, |<tlsiirftlniislrtlz, lrajtásvégéból sárga

fi'st('k nycrhct(í.

A csarab viriiga rrektárban gazdag, ezért a méhészek

gyakrarr szállítják néheiket a mocsaras vidékekre, amikor

a növér-ry virágzik. A receptek többségében nektárban gazdag

virágai szerepelnek.

FELHASZNÁLÁS

Kiszirrított virágából kitűnő tea készíthető. Robert Burns

ir |iilvctkező keverékból készített teát fogyasztotta: csarabvirág,

r,lttIszctlcr. veronika, kakukkfű és erdei szamóca.

CALLUNA VULGARIS

('snnenstn

I tlvcs helyeken sör íZesítésére haszrrálták a csarabot. Egy rnai

|('( (.l)tben' mely orkney-bó| származik, csarabbal helyettesítik

rt [rlrttlót' és a következó arányokat alkalnrazziik:4,5 l a csarab

Ir.Isii sz,árvégéből, 1 kg malátakivonat, 75 clkg ctrkor és 9 l víz.

l&trdffi tre

w.l.r ^'

ifr', r ban gyakori egész Európában. Két|aki kúszónö.

I'N.,t,

| :{xmVeny' maqassáqa e|érheti a 3.6 m-t. Leve|ei: hosszú I qNt

| - ;l \r nye|űek, fogaI -'i:,

- -Jt $ zottak, ujjasan

|,.^.a;4 \}4.l, " 3-5 tagúak'

Felfutó komló

Virága: porzós kis,

, 4sÉ, zo|afuzerer- ,-,\

.1. ben, termős kerekded csomók.

{ ,s(ipögtessék le, és rréhány percre dobják lobogó vízbe. Ne

Irrzzi'k túlságosan puhára' olvasztott Vajjal tálillják.

KourTs FRITTATA

i |'rittata olasz recept, és az e kÓn1vbcrr szcrc1rl(i vac1 r-rövények

k i iztil sokat felhaszr-rálhatnak hozz|t. Pi'l clií u I ir vatl spiirgát,

lrrlilrlrgymát, bogáncsot, szederhajtilsokirt. A fiittlltlt sokkal

Iiirrr(lrebb állagú' mint az omlett, hidegcn i's rtlclcqcn egyariint

|'tIirIlrató.

/ maréknyi kom|óhajtás

I kis fej hagyma

4 toiás

l kanál zsem|emorzsa

I kaná| parmezán

todros petrezselyem

,\ trrjiisokat verjék fel

'| /\('tl]lemorzsával,

It.|| |llczlinnal. Ízesítsék.

.'\ |irlrlrló hajtásait Vágják

llr, ir cm-es darabokra,

r.r .t lirl<lmra vágott

I r,r1i1' rnhval egyiitt vastag

|,r|rr scrpenyőbe süssék

lr,ttllirit olívaolajorr.

l }ttlrtll< bele a tojást, és

|.lrrrr t(iz()t-t sűssék tovább

I ' I'e lcig. Addigra

,r Ir itllltit (isszeáll. Azután

|rrtrItlsiili nreg, és a másik

r,|. l.llil is stissék aranybarnára.

/ r \" \ ,. '.-*\ ban. Jú|..aug.

. Í1'.(\. ;.. Termése: toboz-

''($ ',, szerű- izePt.

l tcrtttcsztisll(l|. A ktlnr|<i ttllr<lzszcrÍi ternlését leginkább

a s(!rfiízi'sIli'l hasznírI jiik, ktlIrll(lkcsersavakat tartalmaz.

A vaclkon-rl(lt otthorli sorkészítésben lehet alkalmazni.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS

A fiatal rügycket és hajtásokat g1ujtsék, de csak n-rájusig'

FELHAsZNÁLÁs

A hiljt1rsokat vágják apróra, párolják meg vajban, tegyék

lcvcsckbe vagy omlettekhez.

Ktlul,tlHa"ItÁs spÁRca MTDJÁRA ELKÉsZÍTVE

l\ rrregtisztíttltt' legíeljebb l5 cm-es hajtásokat áztassák sós

r'izIlcrr IculrIl,tllll cgy <irán át.

90 ARMORACIA RUSTICANA

Torma

Utak mentén, Vasúti tö|téseken,

par|agon hagyott fö|deken é|.

Nyugat-Ázsiában voIt őshonos,

de csaknem egész Európában

e|terjesztették. Leve|ei : nagyok,

megdörzsö|ve aromásak,

hosszú, bordás Ievé|nyé|en fej.

|ődnek, enyhén fogazottak, mezei

sóskára em|ékeztetnek, egyene-

.i sen a fö|dbő| nőnek kb. 1 m

..' magasra. Virága: fehérek,

négyszi rmúak, e|ágazó füzérekben nyí|nak.

r\ lrarnás, ktilső héjat éles késsel hárnozziik le, hogy csak

.r F'yiikér fehér része maradjon meg. A Ítlhasz,rrálásra kerülő

1aiiir...t a szabadban reszeljék le, mert lr kipeirolgása felülmúlja

rr |cgcrősebb hagymáét is.

tii,,"n lereszelt tormát nyersen is filgyaszthatjiik sült

ttr.rrhaszelettel, ftisttllt hallal, de az előki'sz-ítctt n('vényt pár

tr.rp<lrl beltil el kell fogyasztani' mert elvcszti nritlclerr ízt<t.

l\ rliir,i'tly ('vclii, kitcricdt ós .)sszetett

gv(rl<c'rrcnclszcrrcl rcnclelkezik.

BEGYŰJTÉS/SZEDÉS

A gyökerekért nleglehetősen nrélyre kell leásniuk' és le

kell vágr-riuk a felső növényrészeket, hogy akadálytalanul

c|olgozhassanak. Ahol laza, homokos talajon él, ki is

hÍrzhatják a gyökereket.

FELHAsZNÁLÁs

l\ trlttttt előkészítésének legrosszabb része a meghámozása.

l\ gv(lkcrck rragyon bütykosek, sok munkával jár' mire megszlrllirt| rrI rrirk tőlük.

'|.txueuÁnrÁs (cyons)

l\ |cr.cszelt tormát keverjék

ttrszc joghurttal vagY

l. rcrrlsajttal, kevés mustárra''

r tt|<rlrral és sóval.

'lixlteuÁnrÁs

I gy tciískanál szárított

tttttstiirt keverjék össze egy

r.v.'|<ittrál hideg vízzel.

l\t|tlig keverjék, míg szép

rttlllirl össze nem álI.

It.gvcnek hozzá 6 púpozott

lr..rsliirrrál lereszelt tormát,

rlrI r's lrorsot. Hagyják állni

l.' |'crcig, azután jó]' keverjék

rrrsrc tejföllel vagy tejszínnel.

{ I

92 ALLIARIA PETIOLATA

Kányazsombor

Utak mentén, kerítések tövében.

ritkás erdőkben gyakori. Egész

Európában e|terjedt. Egynyári

vagy kétnyári Iehet, 70 cm magas.

ra nőhet. LeveIei: friss zö|dek'

enyhen fogazottak. Virága: apró'

ragyogó fehér, négyszirmú' Apr.-jún'

,\ liili szcrct ili rr firkhag,vmiit,

tlc cs.rli rucrti'kkcl, azok

. \ziitttiirll it |i;irlvirzstlntbtlr icleális

lirszt.r' lt.lrt.t. .\ rrrircln szttrla)rzs(ili'skor

(.t1 )\('ll li )l\llil!\.ntltszir!it.

' \ |..ttt'itu sr l ttt Ilt rt. lic| |ctttcs |iti Isc jÍi ntlvenv:

cq\'('r)('s,;/rl('i l(i!.q\'(.nsrrlrrrzoilali, li'li'pitr'sc lilasszil<usan

cgYsTc r'r.1.

BBGYŰJTÉS/SZEDÉS

Krlrlli Il()vÚrrv' zscllgc lcl.cleit Iléha rrriír f.elrrtriirbalt is nrc{.-

|lithatjlík' ha crri'hc lt tól. Ha ke1tnviiri' ós rllelcg iísz

It(tvctkczik, akkor {:\'akran jelennck ntcg rajta rii lcvclek

s7cl)tc|llbcrbc|] ós okttjbcrbell. Eer' pé|cliirrvrtiI csak piir

It.r'clet gr'Íi jtscnc|i.

t;lj|,HAsZNÁLÁs

'\ littrltttt.it r,ligtrtt lcvcleit salítákl-roz ker'cr|rctik.,,\ lcgj<lbb

t'||.r'szllcsi rrltitljir' ltit lrlíriiltvh<lz ill(j nrlirtils kószítcrtck bel(jle'

ALLIARIA PETIOLATA

|('i N yezsoIraBoRMÁRTÁS BÁRÁNYHÚSHoZ

\ r r rii rtiist k<lra tirl'irsszal kószítsól<. \'ií gja lllr|i fl tl<l Ilr ra |<ii trylt.

/',.nrl)or-lcveleket, galagottl'artigvckct, licvi's nrcrltrit' itil kcvcr-i('k

. '.,szc ccettel' cr'rkorral' és ú91. trilalirik lt lrliriitll'htlz, a|rtlgr'

'r tlleIttasz<iszt szoktiik. l.,gvcs vidókckert IrirlIltlz is kírriílilik

'r |'.tttt'ilzstltltborból készítctt ntlirtiist.

'\ x\'I I. százac1barl stjz<ltt hlrIIaI lilgr'lrszttlt tiiIi' \\ilIcs-llcrl

1'... I iq herirrg kísérőjcként.

[i ,8, i

,í' E| ''

Í lG}tr'r Í' réw!! Y Í) b. 'l\..

-,+

94 JUNIPERUS COMMUNIS

Közönséges boróka

He|yi|eg meszes ta|ajú dombokon,

mészkőhegyeken, pusztákon és

' mocsarakban fordu| e|ő. Örökzö|d

. cserje. 1.5-3,5 m magasra nő (fö|-

dön kúszó vá|tozata is ismert).

Leve|ei: hármas örvökben

! á||ó tű|eve|ek' Virága:

kicsik, sárgák. a |eve|ek

5 aIapjánál he|yezkednek

e|' Termése: kezdetben

zö|d, majd hamvaskék

tobozbogyók. meIyek júniusban

I,cgirl|<iibll irrrtil isrrrcrik, hogy tobozbogyóival ízesítik avilágszcrtc keclvelt gint, bár hazai bogyókat száz éve nem használnaI

a piiIinkaÍőzők.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉs

A második vagy harmadik év szeptemberében vagy októberéb. r

|chct szedni, amikor megérnek a bogyók, és hamvaskékre váltt '

ttltl<, rrregnő az olajtartalmuk, melyet físzerezésre használnak.

lI]LHASZNÁLÁS

|:ttisz lltrrripiiban, változatos módokon használták.

]\ |t'rllrir.íttlttiík, Iedarálták, és megfőzték kávé helyett'

\vt'tlországban sört Vagy lekvárt főztek belőle. Franciaországban

!|, t t Cyrette.et készitettek belőle ferrrrentáliissal árpa

ll.lzziíadásával. AZ összetört bogyók egyrc jolrlrarr elterjednek

Ic|ri'r húsok és vadételek fűszereként.

S l llrrÉssznrnT BoRTKABoGYTvAL

| |rrtclerr süssék át a húst rnindkét olclirl/rn, hc|yczzi'k alacsotry

|.rItr scrpenyőbe. Locsolják meg citrorlllévcl, sz.tir.jltrllk rii

1rt.l r.czselymet, adjanak hozzá négy (jssZct()rt bortikirllogy<it,

l.t'vi's rozmaringot, sót és borsot. A tetejérc tcgycrrck hiinlozott

r.r szcletelt almát, öntsék le olvasztott vajjal. Közcpcsctl Íilrr<i

rtIlrilren süssék 30 percig.

Mffi:Tj,;!-#;Í*[*-

vagy a harmadik évben

ll e6

Európai hárs

erdőkben |átható.

.\ Magas, lombhul

. |ató fa, természetes környezetben 46 m-esre is

megnőhet. Torzs.

. sötétbarna, repe-

. dezett, sarjadzó

csomóktó| dudoros. Levelei: nagyok,

szív a|akúak, fényesek,

fonákukon az érzugok sárgásfehér

szőrcsomójúak. Virága: fürtökben nyí|ó, apró, i||atos,

ha|ványzö|d fe||evé| övezi. Jú|.

l\ cttrtilrlti hilrs k(.t íislrtltltls, r'ltl l.tr| _ ir kis |er'elÍí Tilia cordant

i's ir lriruylcr,c|Íi ,I'ilid platypltylh l.s - kcresztezéséből jott létre, és

ntanltpsiig sokka| cltcrjecltcbb, nliIlt a nliisik kettő.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS

Viriigait jÍrniusban vagy júlir-rs elején gyÍíjtsék, amikor már

tclicsen kinyíltak.

FELHASZNÁLÁs

i\ XIX. században egy |rancia vegyész' Missa, olyasrrrit állított

e|íi' irrrlit a csokoliiclé helyettesítőjenck tartott: harsfa virágait'

te r.rrt['sót t.|ariilta ()ssze, de a ker'erék ízétlek senmi köze nenl

irrIt it cstlkrlliicléi'|roz. Minderlesetre érdekes édesséc kerekedct r

Ilc|ííle.

|'cr,clei saliítiirlirk fog,vaszthatók. Fiatlll<lrr, anrikor r,astagok'

l | | | \i tí'ck és rlag'von ragircsosak. Késíjbb szctltlr'icsekészítéséhez

|r.|rct l.clhaszrrírlni: két ropogós szelet kcrtt'crct Viljilzzanak meg'

Ir.1it'etlek ki;zé pi1r levelet' csepegtcssclrcli ri ptir.cscpp citrotrr.

|r.vt.t' ós kész is ir szerrdr'icstik. Az ín1'crrcck irkktlr.szcretik

,r l,'giobban, :tntikor a lo'elck ragacsosrrk rr lcvi'ltctt'ck termcltc

tttt.zIrirrrnattól, rrrely rry1rri inviizitijtrk tltiiIr nrltratl rajttrk.

l\|irnapság legrrag,vobb hasz,tla' hogv viriiglill<il tciít lchct |ijzni

l'rrttt1r;i5 ízÍí, és szép szírlíí a r'iriigok f(ízctc.

l l,tnsrevtnÁG,TEA

\ vir.ligot akkor gyűjtsék, atlriktlr nliir tcljcserr kin,ví|t.

Ir'rtsi.k szét t.ilciin \'ag,v egy c1arab papírtlrl, lrelyezzék j<il

lrr.||rrz(í, rlleleg lrel1're. Két hét alatt jól kiszárad _ t(irékerrnyé

r,rIi|i' Azutátl hasz,rrálhatjiik fel. A szokiisos r-t-tóclotr főzzenek

tr'.rl Ilc|(íle. Ha erősre főzik, akkor.r-ryugtató hatiisú főzetet

l,rp1111.

MALVA SYLVESTRIS

Erdei mályva

E|terjedt és gyakori utak mentén, par|a.

gokon egész Európában. Durva, bok.

ros, kuszán növó növény. 20-100 cm

magas lehet. Levelei: kerekdedek,

seké|yen ka réjosak, borostyán hoz

hasonlóak, amikor zsengék, enyhén

ragadósak. Virága: ötszirmú, vöröses

színű. Jún.-okt.

A késő ősszel nyí|<i erclei nlályva furcsárr

és nresterkéltcrl cegáns - nem ezt várná al

cnrllcr cgy kiiztinsi'gcs, Útt nlerrti gaztól. Szirnrai

ívcsck, rlrirrt|ra 1r<lrccliint tlíszíteIrének. BíborszínÍí

siirok crczik.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

I,cvclci Íiissck i's z(i|t|ek rrrarat|trak csakIlett-t egész évben, de

a gyúijtés lcgjobb időszaka a rl1'iir' anrikor halvárryak,

és nrirrtha véktlrly zselatir-rhártya feszülrre rajtuk. Mindig jól

r-nossák rrreg a leveleket, és távolítsák el a rozsdás, barna

részeiket, vagy azokat a fekete elszínezódéseket, melyekben

rovarok petéi lehetnek.

FELHASZNÁLÁs

Az crc.lei mál1vát úgy főzhetik meg, mint a spenótot' de

szlinrítsarrak rá, hogy levelei rendkívül ragacsosak. olajban is

|i'istithctik őket' és akkor úgy fognak kinézni, mint a ropogós

szirttttlk. Magjait papsajtnak nevezik formájuk miatt' ízük

t,ltIlttttctrIryirc a dióéra emlékeztet.

Mrloxnn

l,yv híres arab la,eshez hnsonlít, melyct 11rl,,,,,,,,,nek a fajnak a

h,wlciből főznek.

50 dkg fiataI má|yva|evé|

t I csirkeleves

I gerezd fokhagyma

o|aj a sütéshez

l teáskaná| őrö|t koriander

rripetnyi chayen ne-bors

lÖ

t\ |evclekről távolítsák el

rt rziirrészeket, j(ll r-r-rossák

rrreg' vágják rragyon apróra

r,.r gv pürésítsék turr-r-rixgépben.

l rrrrirljiik íel a csirkelevesben

r'r Ii,izzék l0 percig. Egy másik

r'rIt'rryben készítsék el a szószt.

r\ |rrklragyn-rát kevés olajon

rttlsck barnára' teg1ék hozzá

't |.rlriandert, a sót és a

r Il.lyctlne-borsot, és az edény

ltl j.rtt passzírozzák szét nlassziiv.r llzt a masszát adják hozzli

,t |..t'cslrez, fedjék le az edényt,

r'r Irlzzék még további 2-3 perr t1i' |t|tirrként keverjék meg,

lrr'11v ir rrlál1nla rre ragadjon le

,rr rr|(.lr1'aljára. A levest önálló-

.rrr ii tiil.rlhatják, de adhatnak

Irrrzzli |iitt r.izst vagy néhárry

.|.rr.rll Iiítt húst vapry zö|dsegct.

Közönséges szurokftí

Egész Európában e|terjedt, gyakori

növény' Fásodó szárú éve|ő, 1 m

magasra nőhet. Szárai szórösek,

' a végúk köze|ében e|ágaznak.

LeveIei: tojásdadok, sima szé|űek.

Virága: fehér vagy rózsás, összetett bog.

: ernyőben he|yezkedik e| a növény csúcsán

Jú|.-okt'

()regárr<inak is |r íl'iri k. l;Ííszeresebb, nrirrt

a trliljorÍttrtra' i's az c{.lvik lcgillatosabb fűszer.

n()l'ólr1,' ittrti nreig tr|cscbb |esz, ha kiszárítják.

Ilgv stlr ('tc| c| |<i'szíti'st'rc irlkaI nras.

BEGYŰJTÉSiSZEDÉS

Akktlr gyűitstik a rl(ir,ón1,iigtrit' vrirgait, arrtikor azok nlár

te|jcscrl kinyíltak. A |cvc|ckct ki's(íbb szedjék le fásodó száráró|

Az elszírrtelerleclett vagy,,nregégett'' levelekre nenr lesz sztikségük. A növény hajlanros a per-részedésre és arozsdásodásra.

Bár a fertózött levelek rren.r ártalnrasak' de rerrdszeriI-rt dohos

ízíiek.

FELHAsZNÁLÁS

A rlyers levelekkel pikárrssá tehetik salátáikat, de a vad

szr'rrokfíi elsósorban húsok fűszerezésére jó. Kellemesen ízesíti

il kti|()nféle ragukat, spagettiszószokat' grillezett húsokat'

ha [lcdi;rzsölik vele.

SzunoxrÜvns oLÍvABoGYT

IlÚl kg megszurkált olír,abogyóhoz acljanlk lrtlzzii l csésze

rrIivaolajat, l teáskanál kakukkfüvet, l tciiskaniil törott borsot

rls .] teáskanál apróra vágott vird szur.okfirvet-7'irják\e az

(|vcg'ct, és legalább 2 rrapra tegyék be a húit(íbe.

FŰszrnns LÁNGos

t tlkg vajat n.rorzsoljanak el

|() t|kg sózott liszttel.

'|.cgycnek hozzá I pítpozott

lcirskanál szárított szurokfűvet

rrr rrrtuyi vizet, hogy rugalmas

Icsztiit kapjar-rak' Kör-rr-ryedér-r'

r|r. ttlaposar-r gyúrják össze'

X t l l.c| f o r rnázzanak belőle

lrisellb kororrgokat, és kizsírorrr|t tepsiberr tegyék l5 percre

'| \(it(ibe. Sült hússal tála|ják'

sZURoKFÜvEs cUKoR

Ilgv ltfőttes üvegnyi

k listiilycukorhoz adjanak

rtIrr.tir.a v1rgott szurokfíviriigot'

IrirrrIxit, néhány zsenge levelet,

||/ (ivcget állítsák napsütotte

lrr'lvrc cgy napra. A cukor

r||r,t.szi a fűszerrrövény illatát.

'li rrliik, gyűr-r-rölcsök' desszerlr.|. rrlcgszórására használh,rtiiik.

Naspolya

MESPILUS GERMANICA

Csak Dél-AngIiában fordur

e|ő nagyon ritkán kerítések

tövében. Lombhu||ató fa.

6 m magasra nőhet. Leve|ei:

gyűröttek, fonákjukon

sűrűn szőrösek.

Virága: öt fehér

szirom, a zo|d csészeVaIószínűleg őshonos Nagy-Britanrriában, de csak a déli területeken. A fa rendkívü| íurcsa alakokat ölt, mivel nagyon érzékenr'

a széIre.

Gyünrölcse: csak akkor ehető, anlikor a dér megcsípte, szotytytdttáválik. Ez a hideg éghajlat eredménye lehet: iinis eleg meleg

ahhoz' hogy megér|elje a gyümölcsöt, mint a mediterrán vidéke.

ken, ahol a növény sokka| gyakoribb' és a termését a ííról leszedvc

azonnal meg lehet enni' Északon a tél derekáig kőkemény marad.

BEGYÚJTÉs/szEDÉs

Nagy-Britanniában a novemberi fagyok beállta után válik

alkalmassá a szedésre.

FELHASZNÁLÁs

Arnikor a gyümölcs teljesen érett, héja alól ki lehet kaparni

barna húsát. Rendszerint tejszínhabbal vagy cukorral

fogyawtják. olykor egészben meg is sütik, mint az a|mat,vagy

zselét készítenek belőte.

|eve|ek hosszabbak. Máj.-jún.

: olyan, mintha nagy, barna

csipkebogyó |enne.

Őszbogáncs

A Brit-szigeteken parlagokon gyakori;

kedve|i a tengerpartot, és nagy számban é| a Temze torko|atában. Tüskés

:iJ.:? I l, iTK[,"##J 1'"X'in:: ffiri

sötétzö|dek, tüskések, finom, fehér

erezéshá|ózza be őket. Virága: vörös,

fel|eve|ei sárga tüskékben végződnek.

Jún.-aug.

Évszázadokkal eze|őtt a mediterrán területekről

cserePes növényként vitték Európába ezt

a bogáncsfelét. Fehér erezetes leveleiről úgy

gondolták' hogy megnöveli a szoptató anya

tejhozamát.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Régen a növény csaknem minden részét megették. Bryant ezt

lrja róla Flora Dietetica című munkájában: ,,Thvassmlkelllevógni

zsenge, gyökere kazelében nfuő hajtósait a smr részletével együtt.

Főzve az egyik legfinomabb zöldségféle' felülmúlja a kóposzttit is.

Valamikor pitébe is belesütötték. Gyökerét is meglehet enni úgy,

mint a salátabal<szakillét (Tragoporon porrifolius)'1

FELHAsZNÁLÁs

A leveleket tüskéi lenyesése után meg lehet fiőzni. A szárakat

hámozzák meg, áztassák be, hogy kioldják be|őle keserű ízét,

alután ()w főzzék, mint a rebarbarát. A virágot kortilfogó

tüskés felleveleket úgy készítsék e|,ahogy az articsókát szokták.

'lf

SILYBUM MARIANUM

Erdőszé|eken, par|agokon mindenütt

gyakori. Kúszó gyöktörzsű éve|ő.

Leve|ei: szív a|akúak, fűrészes szé|űek'

csa|ánszőrökkeI borítottak, áte||enes

á||ásúak. Virága: apró, zö|d, a virá9.

bugák Iecsüngők. Jún..szept.

Magas A- és C-vitanriIl és vas tartalma nriatt

értékes elelerrr

BEGYÚJTÉS/sZEDÉs

Zserlge |evc|cit Íi'llrLriir végc és júrrius eleje

k()z(itt gyíiits.'k. A lltLrrtkát kesztyűben és ollóval

ví'gczzi.k. ( )sirk a |cgf.iata|irllll lcvclcket szediék le

a tl()vi.ny tctcii'r.íí|'

(irc{rcllll lcvc|ck _ lií|eg a június utárr

kiti'il(t(laittck - lprri kri.t ilvokat trrtrlnraznak, melyek szemcsi'ssé tcszik a tcxt(rrlijiit. KcscrÍick is, i's gyakrarr hasmerrést

<l|<tlzIrak. Az a legjtlbb, ha il cst.tpiill né'hriny cerrtiméteres, fiatal

hajtásokat gyűjtik be nrárciusbarr.

Főzés előtt dobják ki a szívósabb szárrészeket, a többit

pedig nossák meg alaposan.

FELHAsZNÁLÁS

CsalÁNpÜnÉ

A lllegnrosott csalárrt lefedve' vizhozzáadása nélkül lassú tűzön

piiroIjrik kortl|belr:l 4 percig. Párologtassák el róla a folyadékot'

irtljitrrak h<lzzá egy nagy darab vajat, sózzák, borsozzák (adhatttilk htlzzii flnomra vágott hagymát is). Főzzék további öt percig

kiizlleIr kavargassák és nyonrkodják szét' A kapott püré kissé

vilttaszerű lesz, és r-rreglehetóser-r ízteler-r (talán egy kicsit olyan,

rrrint a borsóhüvely). tnmagában pürréként is fogyaszthatják'

tlc rákenhetik pirítósra is (ez esetberr adjarrak lrozzá buggyantott

trljírst), vagy keverjék el zabkásával, ftlrrlrázzarrak belőle

gtllyókat, és süssék ki szalorrtlilZsírban.

CseI-ÁNl-nvrs

' |'trrmixgéppel pürésítsék

i| csalánt. Serpenyőben olvirsszanak 2,5 dkg vajat, keverjcrrek hozzá 2,5 dkg lisztet'

strzzák, borsozzák. Vegyék le

ir tűz-helyről, és folyamatos

kcvergetés mellett, fokozatosan

iitltsenek hozzá félriter forró

tcict. Ügyeljenek arra, hogy rre

estlrrrósodjon össze. Forralják

|cl, és folyamatosan kevergewe

|(il'zék5 percig. trrtsék rá

a csalánra, és jól keverjék össze.

CselÁNos HAGGIs

r\ csalánpürét keverjék összc

1rriréval' káposztával' frissen

|(istitött szalonnával, felig rrleglirtt zabkásával (vagy rizzse',

.r rpiival ). Kössék rr-ruszlinrsí|iba' és kb. t órán átfőzzék. Pecserlyelével, hÍrsszatttal tálalják.

( | lirggis: skót nemzeti étel. Erősen fűszeres, ós credetileg

l li r.kagyon-rorban készítették. )

Nagy csalán

QUERCUS ROBUR

Kocsányos tölgy

Európában erdőt a|kotó |ombhu||ató. Terebé|yes, impozánsfa',35-40 m magasra is nőhet. Koronája [upolaszerű. Leve|ei: sötétzö|dek, mé|yen és szabályta|anuI

karéjosak.

Virága: por.

zós barkái

hosszan

Iecsüngők.

a termősek

aprók. Máj.

Termése:

hosszú kocsányú makktermés, csészeszerű kupacsban

FELHAsZNÁLÁS

A makk éhínség idején fontos táplálék vo|t, máskor állatok

takarmányozására használták' Nyers be|e borza|masan keserű.

A pirított és durvára vágott makka| a mandulát

he|yettesíthették.

Európában |eggyakrabban pirítva, kávépót|ónak használták,

ez a szerepe a háború alatt nőtt meg.

Mexx.xÁvÉ

Vágják össze a makk belét, pirítsák sötétbarnára, őrö|jék meg'

azután Pirítsák meg még egyszer.

CONOPODIUM MAJUS

Skót gumószeg

Füves, száraz talajon, erdőkben

gyakori. Egyet|en, vékony szárú

éve|ő. 20.80 cm magasra nő.

Leve|ei: bo|yhosak, karéjosak.

Virága: fehérek, tömör, |apos

fejűek. Máj..jú|. Termése:

barázdá|t ikerkaszat.

Mostanára már kiveszett a gumó

kiásásának szokása. A gyerekek sem töltik

az idejüket vele. Voltak olyan idők' amikor

igen kedvelt rágcsálnivalónak számított' és

a gyerekek kitűnő szórakozásnak tartották

u megszerzését.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

A gumót nem tudják csak úgy kihúzni, mert vékony szára

k(tnnyen elszakad. Finom, fehér gyökereit késsel ássák ki'

ós óvatosan haladjanak a termésig' melyet 10-20 crn-rel a felszín

rrIatt fognak megtalálni'

Még ma is nagyon gyakori a nrűvelés alii nenl vett, füves

tcrületeken, ritkás erdőkben. Finonl szálr.,r sziirártil és levélzetéről

kiinnyen fel fogják ismerni.

rELHAsZNÁLÁS

A csaknem gömbölyű ternés sötétbarna' és körtilbeltil dió

ttl(.retű.

Alaposan Iedörzsölve vagy

megrnosva nyersen is

fogyasztható. Az ize va|amelyest a dió és a zeller

eg1velegére hason|ít.

Egyes szakértők azt nlondják'

hánrozás után jó borsos

csontlevesben órdernes

megfőzni' Régen küIönfele

becsináltakhoz is felhasználták.

Vetési pipacs

Gyakori szántófö|deken, utak

mentén, jó vízeIvezetésű taIajon

Fe|á||ó szárú, egynyári növény.

30-60 cm magasra nő. Leve|ei:

mé|yen szárnya|tan hasadtak.

fogazottak. Virága: skar|át

pirosak, tövükön fekete fo|tosak

Jún'.okt. Termése: Iapos tetejű,

sima tokok. me|yek apró, fekete magokat

tartalmaznak.

|{('gen azt hitték' hogy a pipacs illata fejfájást

trktrz, és rrlegvakulhat az' aki túl sokáig rrézi. A virága nérgező

|lirtírsával kapcsolatos babonák nltr is élnek, ahogy az a hiedelenr

is' hogy a rnagjai ópiunrban gazdagok' A közörrséges, vetési

llipacsnak azonban egyetlen része senr kábító hatású' legkevésbé

l sr'laraz rnagjai. Az ópiumot a mákból (Papaverum somnifcrwn)

r'tlrrják ki úgy' hogy benretszéssel rrregcsapolják a rnég éretlen

tlrirgtokokat. A kerti nlák érett, sziiraz nragjai chctóek. A vetési

1ripacs nragjait is nreg lehet enni, clc azok trct'tl rl|varl ízcsck, Irlinl

t.rrl<onáé.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

l\ rllákgubók szeptenrberber-r kczc|eIrckiszli rlrcl rr i' és irkkor

|ehct leszedr-ri őket, ha már szütrkóslrartla szítlt kaptak' és a lapos

tctcic közelében apró lyukak jelcntek rr-reg. N<lrnriilis esetben

,l tttagok azokorr át peregrrek ki. Az érett nlirgokat e lyukakon

It.rcsztiil rázhatiák ki.

lllilii 110 PAPAVER RHOEAS ALLIUM URSINUM 111

\'rigiák le a utlb(jkilt, tls fc|filrclín'a riízziík tartaInltrkat papírzsiiklla. '\zok a nragok' anrc|vc|< toveíbbrl is l ttlk llc|scjctheztapaclnak, tlrég tlerlr igaziiIl órcttcI(.

FELHASZNÁLÁS

A Ilriik szr'irkés színÍí, ós lrrcgllatiit.<lzhatat|an ízc r,aIl. Nagr,trtt

cltcr.jcclt az errrtitrlxj és k()ZóP-kcIeti ktlrtt'hlíkllarll tiikÚrrt kcnyetr.

cs stitcnrénr,Íélék nlclrsztirlislil.il haszIliiI jlik.

'\ Irr;rk itil illik;r rrtri;, hcz. c: c l<ettirlrol Sr.rirtrirlesiil<.ltiiz kÓszíthctnek i)lltetct. I](jtt tósztlir,al is kipróllrilhatirik.

Medvehagyma

Nyirkos erdőkben, sövény a|jában

szinte egész Európában

gyakori. Gumós éve|ő,

50 cm magasra nőhet. Leve|ei:

szé|esek, |ándzsa aIakúak'

március eIejétő| egészen nagy

kiterjedésű terü|eteket borítanak be' Virága: fehér,

csi||ag aIakú, á|ernyős.

Ápr.-jún.

'art"

.."':.-^r.

""\'t/+if

4.1 ,- -

l:ttkl-raÍIr'lrraillatát t()bb nrótcrr(íl ]

is Ilrcg lehet érezni' tlc ízc és iIlata

.'rly|rébb.

'\ l-ragyr.rra- ésa tilkhag1'nlacsaluicl több nltis t-ilia

rrirgyon gyakori niilr,rnk. Zscnge leveleiket fit.totnra vtigva

rr91' haszniill.ratjuk, mint a snicllinget. A legisnrertebbek

Li;ziilrik: a fokhagvnra (;\lliwn satinurt), nrell' nagi'ban

|('rl)]esztett, ősi konl'hakcrti ós gi'óg1'n()vórlv: a tatiirhagt'rrla

(,\Iliunt tullerogllli), nrcl1'nck csillirg aIirkú r'irliglr i's

1iv(lktörzse \'an; a tóli Irl91'nllr (,\lliuttt .|istttlostiltl)' tllclr'

Kirrliball és |apárrbaIl tlópszcríii asnitllirrg (.\llitttlt

vllocttoprttsunl)' tlr1ts tri'r,crr trctélííIlagvrltlt; lt liígtrrIllrgvIlta

l,\lIirtn scorodopragnt): cg)'iptorui hagl'nrrr ( r\IIitrrtrccptt

r,rr. proli.fenun).

]

il$il

-Er

112 ALLIUM URSINUM 113

nBlHaszNÁt-Ás

Saliitiikhtlz ós rrriirtiiso|ih<lz Icl'clcit kcrcsztllclt f e|llprítr'ir

acliiik' I)r<jbiiliiik ki tciti)||cI' |<lchtrrttlrI l'aul'IrlajtlIrózzc| is.

Htlsszti' r't1konr'csíktlkl.it l'iigr'a szc|ctc|t l.itritclicstltlltllitl tlÍlaliii]

NagrrlIr jtjl illik a Pitt.aciicstlnlhtlz' cgr'|rít.cs rlIasz ktlnvhlrtíírl(il'

bazsalikolrr helr'ctt nlcclr'cIlagvrtllir'a| ízcsíti ir lrarac.licstltttsztisz.

ós g1'akran kószít l'clc fiiszcrcs <lIÍi'atlIajirt is. ( I I<lssztr nvirkú

iil.cgbc tcgl'ctlck nlctlr'cllagt'rrriit' (irltserlek rli tllír'arlIajat'

t1s hagl'|lik iillni' h<lgl' az ízc kitlItl<itljtlrl. )

'\ trrcclr'chagr'nllil'lrl kitíirliicrr hcIl'cttcsit|rctií irtilkha{rr'rna

vagv l zölclhagvnra saLitril<.brrn. \'itn, lki a szcnth icscibc tcsz

tlclólc.

RUBUS IDAEUS

Málna

Sovények a|ján, füves pusztákon,

szik|ás erdőkben gyakori.

Szúrós, tüskés hajtásÚ' gyökérágakkaI terjedő cserje.

2 m magasra nőhet.

LeveIei: fogazottak, többnyire

szárnya|tak, fonákjukon tömött

fehér szőrűek, áte||enes á||ásúak

Virága: kevés virá9ú, bóko|ó

buga. Gyümö|cs: |édús, piros

bogyó. Jú|..szept.

' \ rtliil nlÍt ll\'crscll r'llgr' r.liltozattlsan

..| |it'szítr'c filg1'asztjlík. I{tlk<lIra

.r r.rtltzc.lcrrtck. Ncttt ttclti';

r rrr.górtct.ti, rlliórt a rlliillltit

r rltr'k be a kertckbc: sokkal

''r.'tttlesebbct-t'' rt(í, trlint

,r t iisl<'i's, agrcsszír' ós ktrsza

',zt'tlcr.

Il|i(;YŰJTÉS/SZEDÉS

.\ rrlriltta általiíban júIlitrs Lrttllsti lrct('llcrl tlriir rrtcgt'ri|i.

| |.r rrchózségeik tiitllacllliílrak az ['rctIcrl Iltlilttlt i.s szctlcr

rrrr.1i|iii|(irlb()ztetésélrcIr, akkor r,izsgiiIilik a rl()r'['rlr' sziirlit

\ rrtiiItla sziira Íiis' finolll ttiskós, a r'ltclszctlcrÓ tlrtrl,a'

r'\ r('llqcteg ti"iske Varl rajta.

RUBUS IDAEUS

FELHASZNÁLÁS

MÁrNeozsnIvr

A málnát saját levében forralják 15 percig, azután a súlyával

megegyező mennyiségű cukorral forralják fel még egyszer.

A szokásos módon tegyék el.

MÁI.Na TÖLTELÉKNEK

Vegyenek rnaréknyi vadmálnát, és a siitésre szánt vad madaraklrt

azzal töltsék meg.

NvÁnl PUDING

Vágjanak néhányjó vastag szelet kerryeret; ahéjára nem lesz sziiI

ségük. Pocsoljanak rá tejet, és sorbatl f.cktessék lea pudingkészít.

edény aljára, rakják ki vele az cclórly olclalát is. Főtt bogyós gyümölcsökkel ve!ryesel] töltsék ki a k()zcpét, atetejét zárják le tejbc

iiztatott kcrryórrc|. Az eg('szct btlrítsiik be zsírpapírral, helyezzencl.

rii súrlyt, i's az cc|i'nyt tcgy('|<' bc a hÍit(il)c egy éjszakára.

MÁrNaE,cEr

F.él liter felrérborecetben iiztassar-rak 25 dkg gyümö|csöt 3 napi1l

Szűrjék le, és tegyenek hozzá ujabb 25 dkg málnát. Azt is áztas

sák további 2_3 napig. Szűrjék le, és töltsék üvegbe. A málnaec..

az újhullámos konyha fontos alapanyaga. Sokkal régebben pec|i.'

,,kaparós'' torok gyógyítására használták otthon'

RIBES RUBRUM

Piros ribiszke

kcrtekből kertilt a vadonba, de a faj óshonos, valóban

virt| növény, és egyáltalán nem szokatlan az erdőkben,

I t rIyópartokon, mocsalas területeken.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

A bogyók júliustól kezdve jelennek meg. Aprti' gönrb()|yíi'

Icrryes gyümölcsök, nenr annyira pirosak' l1li11t tel |1lcs7-tctt

r.trkonáéi. Ne keverjék össze ir kárryalrangita énrelyít(í

tcr.rtlésével' Az is a vizek k(;zelében él(í cscrjc, tlc b<lgytir

rrrlyosabbnak látszanak, viaszosak, tllíg a pirtls rilriszke

lrrlgyói áttetszőek.)

llELHASZNÁLÁS

l\ piros ribiszkéből kitűnő gyünÓlcszselé készíthető

PHRAGMITES AUSTRALIS

Nád

Hazánk vízpartjainak á||ományalkotó,

erős szárú, gyöktörzses növénye.

Magasra növő éve|ő. Hosszú |eve|ei

kard a|akúak, virágai se|ymes bugák.

ban nyí|nak.

Arró| a közönséges nádról beszélünk,

mely csendes sekéIy vizekben sűrűn nő

egymás mellett.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉs

Akkor, anlikor a szárai zoldek.

Hir valanlilycn módon megtörnek,

rlegsérlil nek, cukros folyadék

válik ki belő|ük, nrely gumiszerű anyaggá

szilárdul.

FELHASZNÁLÁS

Az észak-amerikai indiánok összegyűjtötték ezt a gumlszerű anyagot, golyókat formáztak belőle, és édességként

íogyasztották.

Egy másik indián fe|használási mód: a szárakat zölden

levá$ák, megszárították és lisztet őröltek be|óle. Ez a por

o|yan sok cukrot tartalmazott,hogy tíiz me||é téve megolvadt,

karamellizálódott.

ROSA CANINA

Vadrózsa

Bozótosokban, par|agokon, sövények me||ett gyakori.

Magas, szívós cserje, me|y 1,2-3 m magasra nőhet.

Kampós tövisei vannak. Leve|ei: élénkzö|dek, szár.

nya|tak. Virága: fehér,

rózsaszínŰ, ötszirmú.

Jún.-jú|'

\p-

(iyepűrózsának is hívják' és sokkal finomabb illatot áraszt, mint

kerti rokonai.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

A vadrózsa virága alig fonnyad meg egy kicsit, mielőtt e|hulhtná szirmait. Ebben a szakaszban kell összegyűjteni őket'

Soha ne károsítsák a bimbókat. |úlius vége felé azokat

u virágokat keressék, amelyekról már lehullott 1-2 szirom.

A többit gyengéden gÉjtsék a kosarukba'

FELHASZNÁLÁS

lIa csak keveset sikerül összegyűjteniÍik, akkor salátákba

tcgyék. A szirmokat sok más nródon is felhasználhatják:

lrcletehetik borba, brandybe; készíthetnek belőle rózsaecetet,

rclrarbarával együtt dzsemet, rózsás mézet, rózsás-kókuszos

cukorkát; rózsacseppet, kristályos rózsaszirmot, rózsasziromzsclét. Bizonyos ételek illattartalmát növelhetik vele.

ROSA CANINA ROSA CANINA

Csipkebogyó

Sövények me||ett, fÜves pusztákon é|ő cserje. Tüskés, íves

száras, 3 m-esre nóhet. Leve|ei: fűrészesek, kicsik. Virága:

rózsaszínű vagy fehér. Jún.-jú|.

Gyümö|cse: narancsN vörös, hosszúkás,

RTzsaszrRoM,DZSEM

Csak egy egészen kis üveggel készítsenek belőle, mert

rendkívül édes. Vegyenek két csészényi vadrózsaszirmot

(csak ha feltétlenül szükséges, akkor egészítsék ki kerti rózsák

szirmával, merÍ az utóbbi vastag, húsos változatból nagyon

nehéz zse|ét nyerni). Válogassák át a szirmokat, a fonnyadtakat dobják ki. A kimérésnél jól ttjmjék meg a csészét.

Fél csészényi vízben oldjanak fel két csésze kristálycukrot.

keverjék össze egy-egy evőkanál citrom- és narancslével'

Keverjék bele a rózsaszirmot, és lassú tűzön folyamatosan

kevergetve melegítsék 30 percig, addig' anlíg a izirmok,,el

nem olvadnak'l Hűtsék le az elegyet, töltsék üvegbe' és jól

zárják |e.A rózsaszirom-dzsenl nagytll-t népszerű középkeleten, ahol főként joghurttal Íbgyasztják.

j<+EF.\ VÓros, hosszúká

1ffi"L;}-,., kb. 2,5 cm-es.

Y -..;-,-,i-

'<ta

A vad csipkebogyó a vadon termó növények sztárja,

ó|clmiszerként történő felhasználásának története sikertörténet.

Az egyetlen teljesen vad nÓvény, mely egész termelői-kereskedói

tlg,azatot tart el. A csipkeszörp és a csipkelekvár íorgalmazásáról

vitn szó.

A csipkebogyót évszázadok óta hasznosítják élelmiszerként'

rlc a második világháború idején vált igazán népszerúvé, amikor

u ()-vitaminforrásként számon tartott citrusfélék utánpótlása

chkadt. Akkor kezdték komolyan venni a C-vitaminban

gazdag csipkebogyót, melyben hússzor annyi van, mint például

I narancsban.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

A bogyókat augusztus végétől noverl-rberig talr1|ják a lrokrokon.

tELHAsZNÁLÁS

( )sipkeszörppel tejet, pudingokat, fagylaltm vagy bárrnilyen

ótlcsséget ízesíthetnek, de önmagában, vízzel keverve is fogyasztlrrrtják. Elkészítése egyszerű, csak a magjától szükséges megrzitlladulni, mely veszélyesen irritálhatná a tápcsatornát.

ROSA CANINA

Cspxnsztnp

A hóborús éIelmezésügyi minisztérium receptje 1 kg csipkebogyóra

yonatkoztatva:

Forraljanak fel 1,5 l vizet. A csipkebogyót dará|jákdurvára és

azonnal dobják a vízbe (ha lehet egyenesen a vízbe daráliák).

Forraljrák fel újra a vizet, aztán vegyék le a tíizrő| és hagyják állni

15 percig' tntsék |envászon zsákba, csepegtessék kibelő|e a folya

dékot az utolsó cseppig. A bogyódarálékot öntsék serpenyőbe'

tegyenek hozá 7,5 dl forró vizet, jól keverjék össze, és hagyják

állni l0 percig. A keveréket ismét töltsék a zsákba, csepegtessék ki.

Az e|őzőleg|ocsepegtetett fo|yadékból öntsenek egy csészényit

a dariílékot tartalmazó zsákba, és csepegtessék kimég egyszer.

tntsék össze a két folyadékot, és forralják el egy részét úgy, hogy

kb' 7'5 dl maradjon belőle. Adjanak hozzá9} dkg cukrot, és forralják további 5 percig' A levet töltsék steril üvegekbe, és azonnal

dugaszolják be. Haszniilat e|ótt a dugókat főzzék negyed, őrán át.

A légmentes |ezáráshoz haszná|jarrak paraffint. A szörpöt kis üve

gekbe töltsék, mert Í.e|bontás után nenr tartható el egy hétnél

tovább. Sötét szekrényben tárolják' Hedgerow Harvest, ÉM, 194.]

CspxrnocyT orssznnr

A recept 1730-bóI szórmazik,

A bogyókat vágják ketté, távolítsák

e| belőltik a sárbélt és a magokat.

A héjat addig hagyják kőedényben

ál|ni, míg meg nem puhul e|éggé

ahhoz, hogy át lehessen passzírozni'

A kapott püréhez adjanak ugyanlrlnyi súIyú cukrot, és addig

nrelegítsék, míg a cukor fel

nem oldódik benne, azután

rakják el.

"<?[#!i*i.xl.

$ö[#*.in*

\v-'''ila/' 3 orr. Leverer.

Virága: fehér, nagy bogernyőkben tavassza| nyí|ik.

Termése: narancsvórös aImácskák. Aug.-noV.

SORBUS AUCUPARIA

A madárberkenye a városokban is kedvelt, díszfaként ü|tetik.

Szép színfoltot biztosít. A vadonban a nedvességet, savanyú

talajt kedveli. A fát igen könnyű azonosítani:'gyümölcsének

narancsvörös furtjeimessziről elárulják. A fe|földek meszes talaián szinte bárhol fellelhető. Ha a madarak nem tüntetik el gyümolcsét, akkor az almácskák egészen jarruárig a fán maradnak.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

A madáiberkenye gyümölcsét legjobb októberben begyűjteni'

amikor eléri legszebb színét, de még nem túl puha. A legeredményesebb megoldás, ha az egész ftirtöket egészben vágják le

o fáról'

lliil122

SORBUS AUCUPARIA

FELHASZNÁLÁS

A rllac]árberkerl,ve ayti nr Ólcsc(bíjl réqen s() rt, pii l i n ká t fiíztek'

csapdábar.r nladirrak befogísiiI-roz haszniiltlik, cle lcsuyakrabbirrr

gyünli)lcszselét készítettck belőle' nlelvnck g,vönyilrÍí szitle ds

kellen-res íze r'olt. \'ac]hírsokhtlz és biiriÍni'hoz kíniíltiik.

BBnxrNypzslLÉ .I.isztítsák

meg nrinden irpró sziirrészt(i|' A szokírsos eliáras

szerint készítsenek zselét beltiIt. ( llistl: l tt. rlIrlir| ). Adjirrrak hozzii

kel'és vadaln.rát, Irogv arrnak pektirrtirrtitIrlrlt elíisegitsc l kocsonyiisodást. (A nladárberkenr'e ki)zc|ttllcIl rrrindcnképpen taIiilnir-rk kell r'adalrl-rát is. )

Hazánkban is honos, fe|á||ó,

csomósan ie|t szárú,

cgynyári növény.

Legíe|jebb 30 cm-esre nő

LeveIei nincsenek' fásodó tövű,

l)ozsgá5 szára e|ágazó.

Az idős pé|dányok Vörösek.

Apró, zö|d virágai ősszeI nyílnak

SALICORNIA EUROPAEA 123

Európai sziksóftí

Nr.t|l'cli a siirtls tertilctekct, tragr' Ittctrtr1'iségbcn rr(í stis

nrocsarakbrn. Nlagirs s<itartrlrlla llriatt ir nlarl-riik ecvik

( \('rllCga'lC.

IlI]GYÚJTÉS/SZEDÉS

| (. I l!{crpilrt()ll irptil1' iclcjcln kcressék' l'ijdörrel a keztikben.

|'.rzsuiis gercbcsin ós fehér iironl ktjzelében tbgjllk rllegtaliilr-ri'

.lIt.ll it l'íz clagiil1'it1cjén nlég elóri a talajt' és s(lt l-rag)'Illaga

ttlittt. Az il1'en ti)ldct nléli', reItett kis szurrlokok szcldclik

|.l.resztirl-kastrI. Asiirban llrirgasra lr(í a sziI<stitii' ós úg1,

rr..z |ii' trlitlt a szé}r' si\'il1agi |<.aktusz.

l.rrpos, homokos talitjon lcgli'licbb |5 cttl Ittrtqils lche t. tle sok

r.rrr llcl(1le. Eg'ves tcrtilctc|ict t(ill[l lrc|<tlirtls szíirrr,cgl<i,rlt

Ir'r rlIrct be' és tllylrlkor ilz ctrltrer IegszívescllllcIl liirlvirti gi'ppel

ilr( rlrlc lleki.

I lrr cgv ilvcn telepet taliilnak' akkor lcgrrliibb lr'l tjnirl

.r ll.e| | g(!rrr)'ccl rl itik ft'l()tte, hogy nrcgf clc|(i nrcrt tlr' isóqhez

1tt'slttlitk h<.ll-z'it. A szikstlfÍí tirrfirrlgos n()i,Úny, ha tllltival

lll''4

SALICORNIA EUROPAEA

prtilliiijiÍl< lcIllctszetli a hajtlísait. aztl|i r'aIanriIr,ctlt't<jtitltt

visszit lirgltak csni a srilba, ezeir.t ,ihirrirtl.rnLrl rrrrrtetniLrl< licll

ttIli nir.

KÚtlólc rlltjtltlrr gr'íiIthctik bc l n(lr'elnr.t. A szcztlrl c|ejórt'

iIIlli|i('|.il Ir.ritlis;ri rttÚq rekr,ttt;t|i es 1l11]1.i1 ' il|i.k('r il t.i\ iik

li;ltitt |ic|I Icvliqrlitlk. Az óv kés(jbtlicl(íszirliliban pcdiu,

aIlti|itlr lt Il(ivÚIrv nllir telicsen kilcilód()tt' tls a szlira szlilklis.

szír'tjs' a|ikrlr t()\'Cstíil kclI liihúznitrk'

FELHASZNÁLÁS

l IazaÚrkczr'c' jtiI nrtlssiik |)lcg a I](i\'óll\'l' tiirrllítsiik cl rtjIa

az clkcrtiIhctctIcrl tiI htlzzlí|trk talratlt rlttlszattlaratlkiikat.

Stlhlt Ilc hagr'Ilík vízllcrr li||Ili tijbll tjr;1rr lit' lltert akkor

hattlar lirllttr'at|rli licztl. I Ia cgl' litit rlappill ktlsiillb akarjlík

cl li rsr'.rszll n r, .rli.lior szrir;rz. sucl liis ltclvct viilasszanak

lt tiiroliisrilroz.

Zsl'Nt;l' SZIKS(iI]Ű |;óZ\'|:

,\ itilriLtsll;tlr r'a!t.jtrIittsllalt lleel'Íiittitt. rlaglrlIl flatal hajtiistr|i

|.()l]()g(j\' jcI lcgzctes i| |ir tti saliitlr c| kószíttlsóre aIkalnlaslk.

Ktisttlljlik Illeg r()gt.i|l a gr Íiitós hclt'én' rlrcgIiit'jlik, nliIr,cIr

lrissít(Í arrIlak c|lcIlórc, |]our. stjs. Ha rrré{:is Íiizr'c szerctnék

ttlegctlIli, l() pcrcig ftlrraIiiik ker'és t'ízberl' csepcgtcssó|( lc'

itzu tiin pii rol iii k nrcg cg)' tla rab va j jal. Szii rnvasokhoz

c's bririirrvhoz illili.

tnE'c; sztxsTFŰ FőZvE

'\z attgttsztttsllittl \'ag\'szcptetllberben bcg1'Ííjt(jtt cgész t-t(lt erlt

Ie!lrrllll Ligv c|kószítcIri, nlirtt a spiírgiÍt.

'\ gt'iilicrót r.ajta haevr'a' egl. serplcl-tv(itlr,i r'ízlleIr fiízzé|i

it lti'lr tiltt,t IcÍt'It. filrdín'a Icg1élicbb l0 percig. ()s(ip()utcsstt|i Ie

SALICORNIA EUROPAEA

.'r t'gÚszllct-t tiiIilIjli|i tlJr'aszttltt vajjlrl. (,\ sziIistj|íincI< tiizt's

l.. 'zlretr csiililictt a stilva' hanlar l<ihiil. czÓrt a l'itjat tllr'asztott

'rIlltlltltllatr ltlcstlIiiil< rii. ) A rr()r'órlr't kózzcl' lr gv(iI<.eréné1

|. '1ivir lilg1'itsszlik' lilgtlkl(ill lrúzzlili Ic il |(('lópsi;' riigtis rcszc

1.,'rtili hristit.

S'rvaNyÍlorT SZIKSTFŰ

l l.tgrrlttti'irrlrlsaIr il k(ir'ct]iczií Illtjtltlrr kószitcttt.li: Ilirtlrl

Ir.ritiislrit tcIlrpríttlttiik. til'cgckbc t.'lt(ittcli' rtlcg.lrresrlltliL

lttszct.cs cccttcl' tis a Pók kcrrlcnci'jótlc raIitlili' atlli]itrr;tzt

lrrrlrri hagvtiik lr hótl'ógÓrc' L'91.Iit.pzclcrll' lt,l|i tjr.iis rtrelcgíti's

\ ('1l('ll il7 cgószllíil |.a!1ircs()s tuasszil Iett. ,\Irlttrz' htlgl'

r r r t.qti't t.tsii k a Ir(ir'ónr' r()lrpall(js lillagiit' rar:rrlgtj z(il tl szi nc't'

IlrtIt,gelt sai'ltnr'ítsiik.'\ kctsz z(iltlségctiitt spagcttil'cl

t'r|.rIilÍli.

tj *.

"{ {a

125

tr."";; .

t;iL-/'

{,'.í 4,".1 ) . '

CRITHMUM MARITIMUM

Tengerikömény

Sziklás tengerpartokorr él; enyhén kénes szagirt

azelőtt megerzik' hogy |átIrák a nöVen}.t.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉs

A szárát és a leveleit is f.cl lehet használrri, de főzés

előtt tívo|ítsiík elrtila a ragacsossá, nyálkássá váló

Icvclckct és it szív<is sziirrÓszcket.

FELHAsZNÁLÁs

YizLlerl főzz'ék l0 pcrcig' tlztttiitl tllvasztott vaiial tálaliák.

Elfogyasztiísi r-r-r(ldja: a rág(ls rctszekről Ie ke|| szopogatni az ehcl.

részeket.

TBNcrnrxouÉNY.MÁRTÁs

A recept a XVII. sz. ki)zepe tájáról szórmazik.

10 dkg Íe|sze|ete|t tengerikömény

maréknyi sze|etelt savanyú uborka és kapribogyó

fé| liter hús|eves

2 evőkaná| borecet

1 citrom

1 tojás sárgája

vajforgács

bors és szerecsendió íz|és szerint

CRITHMUM MARITIMUM

A íeldarabolt tengeriköményt' uborkát és kapribogyót keverjék

iissze. A húsleveshez adjákhozzá a borecetet, a citrom levét

ós héját, a borsot és a szerecsendiót. Forralják fel, és tegyék bele

ir tengeriköményt.Főzzék 30 percig, húzzák|e atűzrő|, és folyatnatos kevergetés mellett fokozatosan adjikhozz'á a vajdarabkírkat és a tojás sárgáját. Készítsék mártás sűrűségÍire.

A szószt húsok mellé adják' és szórják nleg fr.iss tengerik(irnény-levelekkel, piros borbolyabogy<ikkal.

Sevn,NyÍrorT TENGERIKÖMÉNY

Á tengeriköményt áztassák sós vízber-r 2-3 órán át.

( )sepegtessék |e, azután főzzék meg borecettel, s(lval ízesített

vízben. Hűtsék le, rakják ÍiLvegekbe, és frisser-r elkészített

stis-ecetes vizet öntsenek rá, hogy megőrizze szép zöld

színét.

p,'. Erősen aromás, szik|ás tengerparti növény

pozsgásak, é|énkzöldek. Virágai: aprók,

sárgászö|dek' |apos ernyőkben nyáron nyí|

nak. Jú|.-okt. Termése tojásdad'

128

)

1ilil

-E^

BETA VULGARIS

Répa

Tengerparton, kavícsos, szik|ás terü|ete-

ken, dűnéken, védőgátakon gyakori.

,Csaknem egész Európában megta|á|ható'

Eve|ő, 1 m magasra nőhet. Leve|ei: fényesek,

húsosak, az év nagyobb részében anövényen

vannak. Virágai: aprók, zö|dek, hosszú szárakor

.' he|yezkednek e|' Jún.-szept.

BETA VULGARIS 129

lr'órrt n1'ir|janak itz ctlórlr,trc cg1'l<anlrllal' és ny<rnljiik beie

it vízbc a t.l|színr.clrrclkccl(í n()\'óll\'t. ,\trlilitlr a Icr'él egé'szerl

siltit z(ildrc r.iilttlzi|i' vcgi,ék Ic a tcdiit, ós t<lviibbi 2-3 per.cig

|irrraljiik' Irogv a nuraclé|i víz cltrliiroltlgjttIr l.<iIa. ()ntsék rít

szitiibit vagv szíir(íbc' ['s tr1'<ltlrtrgassiik ki bclőlc ilz ()sszes tlcclt'css(.gct. i\ ziilclsógct cltlbjrrk vissza scrlrcrrr'(illc. lltliarrltk hrlzzii

tliurbka vajat, is alacsorll' tiiz(in pirroliiik nrcg. i\z illatir sokkal

er.ííscllll, tlriI-tt ltcrIrrcsztctt s}re|l(itó. JtiI ilIili h<lzzli lt szc]ctclt

Iritt.ittlicstltrr ós a filr.giicsokra r'ligtltt li)ltlirlltlqt'tl|.tj'

XVII. szÁznDl SPENTToS LEPÉNY

\' iigianak (isszc ptit. f (ítt spcntitlcr'clct ós rrcIlli rll' ketrli'nr'rc

Iriz()tt tojiis stirgájlit. Kcvcr.iik ()sszc. ()lrtsók stiti'Íi)rllliil)a'

Irrcstlljiik tlrcg oltlott cttkorb(ll' rnlzsoliibtil i's kcr'és tahójtltjl

|iesztilt szirLrpprrl. .lL'g1'ék bc a stlt(jbc, és k()zePes tiiziirl

siissi'k k(;riilbcltil 30 pcrcig.

A nag1'obb leveleket tépjék le kozépső főertikről'

így időt takaríthatnak n-reg az előkészítése során. Mielőtt

hozzákezdenének a főzéshez, nlirrdig alaposan nrossák neg

a növényt.

FELHAsZNÁLÁS

Á rópiit írgy készíthetik el, rnir-rt kerti változatát. A rlövérry csLit

ktizc|óból letépett levelek zserrgébbek, lédírsak, czért ideálisa|i

sltIlitlihtlz. A nagyobb leveleket kevés vízberr _ kb. 1 cnl Il.titgits..

liIIjtlIl l scrpenyőben _, fedó alatt főzzék rneggy()rsan, de id(ílr

'. lL TeIreeri spenótként is cnr|cgetik angcll nvelvi/ Í, tertr|eten. Ki\,titelt ki'pcz a rc'nclszcrlnt kis levclÍi

i,IJ "u'lll::ll:1.i;il:,ll::l.;ll':i:tiriiJ[;r'

#í

ifi i :

.,ll:,.i:'

:ll]l:u.'. ti ut' csi ko rogna k,

BEGYUJTES/SZEDES

ERYNGIUM MARITIMUM

Homokos és kavicsos tengerpartokon gyakori' Bogáncsszerű, tüskés, kékes-

,-^,' zö|des éve|ő, 20-60 cm

,,W'i:::i:nx,

i r!'::!t,' háromkaréjúak. I w.""',T"'i;n;!ff1,"

. i. a|akú ernyőkben

á||nak, 9a||érja

tüskés. Jún.-aug.

Termése: tojás a|akú

ERYNGIUM MARITIMUM

FDLHASZNÁLÁS

Cuxnozorr IRINGTGYÖKÉR

|lészben főzzék mega gyökereket, hogy meg lehessen

hiimozni. Azután vágják vékony szeletekre. Főzzék tovább

rr súlyával egyenlő n-rennyiségű cukorral addig' arrríg az

utóbbi be nem sziruposodik' Vegyék ki belőlc a gyÓkereket,

Ts hűtsék le. A cukrozott iringó az Erzsébet-korabeli velős pite

lilntos alkotórésze volt' Időnként rneg is pirít<lttiik' ()lyankor

,,tl, ize a gesztenyééhez hasonló.

Tengerparti iringó

Szép rr(ivóny a tcngerp.rrt()|1, ésgyakrarl végzi az üdülők

otthoni vázájriban. A bogiirrcs|roz hasonlít: tűskés' levele

eZüstös, virága kékeslila. Gyokereit gyakran összetévesztik

a szarumákéva| (Glaucium Jlauum).

A tengerparti iringó gyökeréből régen kandírozott

édességet készítettek.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Thvassza| vagy ősszel ássák ki a gyökereit (2 m hosszúak is

lehetnek).

CRAMBE MARITIMA

Tengeri káposzta

A mediterrán vidékeket kivéve,

mindenho| e|terjedt Európában

a homokos vagy kavicsos tengerpartokon,

de csak bizonyos he|yeken fordul e|ő.

Káposztaszerű növény. Nagy csomókban nő, |eve|ei szürkészö|dek.

nagyok. húsosak és hamvasak.

Virága: fehér, négyszirmú, nagy

csoportokban nyí|ik. Jún.-aug

A XIX. sziizaclig a terrgeri káposztát

szinte urinclen pzrrtszakaszon meg

lclrctett találni. Willianr Curtis

L]ttttutalúsok il tcngeri káposzta asztali

Jbl h a szn ákistihtlz cír-r-rűr-runkájának

1799-es rlregjelcr-rése r.rtiirl atlt)vérly rerrdkívül népszerű lett'

és a tömeges begyűjtése nliatt a vadon élő populációk

drámai mértékben lecsökkentek. Ezért spóroljanak vele'

ha úgy döntenek, meg akarják kósto|ni, és egy példányról

csak 2 - 3 szár at vigy enek haza.

BEGYŰJTÉs/sZEDÉS

A tengeri káposzta nagyon keserű is lehet, ezért csak fiatal,

fehér hajtásai vagy alsó szárrésze _ különösen a talaj alatti

_ ehető. Az is előfordul, hogy homokot vagy kavicsot halmozlllrl

a növény köré, hogy az kiszívja belőle keserű ízét.

Vigyenek magukkal éles kést, hogy át tudják vágni vele

a n(ivérry vastag szárát.

CRAMBE MARITIMA

FELHASZNÁLÁS

A fiatal hajtásokat és leveleket nyersen is fogyaszthatják

srrlátaként.

FTrr rrNorRI KÁPosZTA

A szárakat vágják közepes nagyságúr darirbokra, és sós vízben

f (>z'zék ptlhár a ( l 0- 1 5 percig). olvasztott vaj j al' cit rornlével vagy

hollandi mártással kínálják' A fiatal virágokat írgy főzz,ék rrreg,

nrint a brokkolit.

TÉszrÁs TENGERI xÁposzre

2 maréknyi tengeri káposzta-szár, hajtás, virág vegyesen

fé| kg oIasz tészta

apróra Vágott szarde|la

2 evőkaná| o|ívaolaj

vaj

citromlé

A terrgeri káposzta részeit

vágják 5 cm-es darabokra,

azután 10 percig főzzék.

A tésztát sós vízben fózzék

ki, szírrjék le' adjirk lrozzá

a tengeri kirposz-trit,

a szarclelliit, az olívaolajat'

a vajat és ízesítsék citromlével. j(ll kcvcrjék el

és rllelegítsék össze.

lltl

--il

134 SORBUS TORMINALIS

Barkóca(fa)

,,i,',^'"?{*,' *-Jy:.ss'ttrÍ;r

Lombhu||ató Ía,25 m magasra nőhet.

. LeveIei: áte||enes á||ásúak, 3-7 karéjúak'

' .

Virágai: fehér bogernyőben nyílnak. Máj..jún.

' Gyümö|cse: fo|tos, barna, 12-18 mm.es.

Irr cgtlr IllI tli k. \'illtiszírl íílcg sz.íveseI-t

|raszrriiltlik' tllíg ltliis cLII<'tlr|ilrriis llcnr iillt rcIlclclkezésrc.

llgycs vitlékckctl cgószcrl a húszatlik sziizacl elejéig desszertként

filÍ:vaszklttlik.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

A szepterr-rberberl rllegjclcn(í gvtinrölcsok kerekcledek vag'v

k()rte alakÍrak' kicsik - cseresznve méretÍiek. Kezcletben

kcnlc1Ir\'ek és keserÍíek' de kósőbb az ősz elórehalacltiil'a|

',tú|érnek'' (Íéliu nlegrolraclnak)' és akkor édessé vii|nak.

FELHASZNÁLÁs

'\ gl,(irll(ilcsöt rc{cen ]eszeclték azelőtt, hogy tÍrlérne. ((]sonrtjkl.

|iiitr'c lii{gesszék f.e| hiiztln beltil, a fÍtőtest közelében. )

' Meszes, i||etve kemény.

.'í*-:.. a9Ya9os ta|ajon é| meg,

többnyire öreg erdőkben.

SORBUS TORMINALIS

lillyarrlatosarr lecsipegctték r<ila az érettó i'itltj szctllckct' Az íze

scnrmihez senr fbghat<i: egy kicsit olyan, nlint rt clatlraszkuszi

'zilva, a kajszibarack, il nlazsolir és a tanlariIrtlttsz cgYszerrc'

,\ bog'vókból régerl alkoholtartalnlú itlrlt is |i['szítcttck: vtrg'v a

tit'sz gillt fűszerezték r.clc' r'agr'bort érIcltel( l)c|íí|e.

IlnnxnNvEson

t:gy régi fogadti reccptjct tt,l-itttcs t3;,ik cik(t'/lclr iyttt,rÍtIItík.

,'Szcpterr"rber szecije le csorlltikban. l..íízzc liI zsiIlegre .

rrrint a paprikiit' a fiizérttiggcssze Ícl a gvtiru(iIcs()t c'r|clrri.

'\ztrt1irr töltse kő. vagi' trvegeclóIr1.lrc ir lrtlg1't,ll<at.

'\tl|orr hozzá cukrot _

.l'5 kg g,vünrölcshözl kg-ot. Jól rázza

( )ssZe' légmentesen

zlirja le addig, anlíg

l('\,ct ltem ereszt.

i\ linél hosszabLl

i.Icig áll, annál

lirromabb lesz.

Itrirnd1't is tölthet

Irtlzzií. N[iután

rrrcgitta, r-negeheti

,r lxrul'(rkat is."

135

,\ tttittl.rllrclkent c cs l lr'hr'r lcvclii

lliilí36 POTENTILLA ANSERINA

Libapimpó

Nyirkos, Íüves par|agok gyakori Iakója

Kúsző szára a szárcsomókná| |egyökeresedik. Eve|ő, .l0-30 cm magasra

nő. Leve|ei: szárnya|tak, a Ievé|kék f űrészes szé|űek. Virága: aranysárga, hosszú

kocsányon magányosan á||. Máj..szept.

(iv()kerét a kcltiik ós az iIltliiiIltlk fiizclókkÓIlt ette.k

A l'iriigtls ha jtiis ()sszchúzti' r'tírzctscsi||ltpítti,

gvtrIlircliiscsii|ikcrlt(i tcii jl llcIsóleg g\'tlI-lttlrrtllttits'

lló|htrrtrt' hitstllctli's. ('l)l('gct.i szcrbctl ttlrtlk

gvtrl]il(llis c||cll jti. I IÍísÍti a |(i\..'r('s('d(itt' Illp1'gg11g

llíirl' |illiítja ir szcpliilict' ,\ gr'trIlildt fcIiilctrc hclr'czctt

]cr'i'I crrr'hítir IiijtIitlrrrlrt.,\ Ir(ir'órrr'llííl kósztilt Icrll<lstj

szcl.l.cI ttlc!cIiizIretiir lrrr'a|i lrii tlirta|< |i'iscllcscclóse

a ttt,crcg(iíI. ( ii'(r|ii.rliizctt't rlittctitlatlítti |rónrekI-rcz

rrrl lri It.

FELHASZNÁLÁs

l{('gcrl a gv(lkcrót Ilrcgették f(izr'c' siitr'c'

clc nversen is. lohn llar., botitnikus szcrint

az ízc a pasztct.Iriikéhoz hltstlrrIít. Sziirított

tilrnliijiibtil Iisztet (iröltek' nrcIr'et kcrll,órlisztbc

vagv zabkrisiiba kcvertek.

PRUNUS SPINOSA

Erdőkben, sövények me||ett nó. Merev, sűrű cserje

6 m magasra is megnőhet. Hosszú tüskéi vannak.

LeveIei: é|esen fűrészesek, oVá|i5ak.

Virága:

kicsi, Íehér,

lombÍakadás

e|őtt

e|őbukkan.

Márc.-ápr.

Gyümö|cse:

kicsi,

gómbö|yű,

kékesen

hamvasak.

,\ kijkén)'trritrtlctl hiizi sziIr'efiritlr (ise. l:itrrl'at.' ir lcgt(illll slrr'lrt

lrrrtaluraztj bogvti. f lrr rllcgl((ist()l iii l( z(iltl Il t'rsrit' lrll)Jsztirl rl i

|.rgiiík' nril),cn cr(jscn (isszchúztj hlttlisa r'lrrl. i\ |i'gis tlrlicslilirrvi

|,.,gi,ót tlrliiltak (isk<lri lisirtlistlk hclr'szirtt'rl ( il.tstrrrthLrrr'rló|.

l.citésrc haszrliiltlík lrlItra? \ilgr'íisciIr|i szlrjpirt||iislt Ús tlr'cIr'e

t'tIzcttebb rrllt il rltiénI<Ilól? Kiirrrl1'Iir|<irszttr sar'itssligit c||crr('rc

.r |i(ikinv rcnclkívtil hltszI-t<ls n(ivórlv: littctszii zsc|ct, k()kórrvcs

riirlt lchct ki'szíteni l)cl(ilc.

137

)

It'

Kökény

PRUNUS SPINOSA RUMEX ACETOSA

Mezei sóska

Füves terü|eteken, mezőkön, |ege-

|őkön gyakori, egész Európában

elterjedt' Egyenes szárú éve|ő.

'|0-120 cm magasra nő. Leve|ei:

é|énkzö|dek' nyí| a|akúak, fe|ső

|eve|eik ü|ők. Virága: vörösesbarna,

virágorvökbő| á||ó füzérek' nyáron

nyí|nak. Máj.-aug.

'lirvasszal amezei sóska az egyike azoknak

ir rrövényeknek, melyek elsőként megjelennek

ligyes vidékeken alma helyett használták

különfele édességekben, példáu| pitében'

amikor véget ért a gyümölcsszezon.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

leveleit gyakran már februárban be lehet gyűjteni'

amikor más növény alig van. Nyersen csodálatosan hűsítóek'

persze nem mindenki bírja a növény savasságát.

FELHASZNÁLÁs

llranciaországbanehéz ételekhez acljirk ellerrsÍrlyozírskérrt'

például burgonyához, lencséhez,' babhoz, valanlitlt zsíros

(telekhez, így sertéshúshoz' olajos lrallroz, avtlkacltilrtlz.

SÓsxÁs oMLETT

Az összevágott sóskaleveleket sütés közben adják a tojáshoz'

ktizvetlenül azelőtt, hogy az összeállna. Mire az omlett

cIkészül, alevelek összeesnek és a színük megváltozik.

BEGYÚJTls/sZEDÉs

Ha gin készítéséhez akarják fe|használni, akkor a legjobb

megvárniuk az első fagyot, amikor a héja megpuhut, és a belsó

része félig rohadttá ví|ik. Az ilyenkor elkészitett gin karácsony

környékére lesz ihat<i.

FELHASZNÁLÁs

KtxÉrwrs cIN

Szedjenek le kb. ft| kg kökéryt. A munkát kesztyűben végezzék,

hogy megkíméljék magukat a tövisektől. Ha a bogyók héját még

nem érte fagy, és nem puhult meg eléggé, akkor szurká|,ják meg,

hogy jobban átiárhassa a gin. A kökényt keverjék ossze a súlyiíval

me.gegyező mennyiségű cukorral, aztán a keverékkel félig töltsenek meg egy-egy üveget. Aztltán a pa|ackokat tö|tsék fel ginnel,

és jól árják le őket. Legalább két hónapig hagyják állni az italt, é's

időnként rázogassák össze. Az eredmény: ragyogó, rózsaszíníi

fblyadék, mely savanyú.édes és rendkívül frissítá. Az üvegekben

nraradó bogyókról se feledkezzenek meg: azokat is meg lehet

enni' nrert az állás során elvesztik keserű ízüket. A gint más itallal

is |relyettesíthetik, próbálják ki például brandyve|.

RUMEX ACETOSA

STsxepÜnÉ

Rövid ideig főzzék a sóskaleveleket' csepegtessék le alaposan,

majd turmixolják össze (vil|ával is összetörhetik). Zöldségköret

ként vagy zöldszószként kínálják. Az utóbbihoz turmixolás

közben adjanak hozzá olívaolajat és fűszerezzék. Sós süteménykosárkák töltésére is használhatiák'

STsxÁs sALÁTA

A sóska kitűnó savanykás izt ad, a salátáknak egész tavasszal

és nyiíron' Leveleit keresztben vág1ákvagy tépdessék apróra.

STsxalrvBs

2 maréknyi sóska

1 darabka vaj

1 evőkaná| o|ívao|aj

1 fej finomra Vágott hagyma

2 nagy burgonya kockára

Vá9Va

só' bors íz|és szerint

1 evőkaná| joghurt vagy tejfö|

Jól mossák meg és vágják durvára

a sóskaleveleket. Mély serpenyőbe

tegyék bele a vajat és az o|ívaolajat, fonnyasszák meg benne a

hagymát. Dobják be|e a burgonyrít' ízesítsék, és öntsenek hozza

annyi vizet, hogy ellepje. Addig

főzzék,miga burgonya meg nem

puhul' akkor adjákhozzá a sóskát,

és folyamatosan kevergetve forralják további 2_3 percig. Joghurttal

vagy tejftillel adiák az aszta|ra.

OXALIS ACETOSELLA

Erdei madársóska

Az erdei madársóska alapvetóen

il7- öreg, lombhullató erdők lakója'

cle sokkal jobban bírja az örökzöldek és a tűlevelű erdők savanyú

talaját és sötétjét, mint bármelyik

nrás növényfaj. Az ilyen területek

sötétjében szinte világít leveleinek

sárgászöldje. Elszórt csoportokban helyezkednek el, mintha díszítenék atalajt.

Az erdei madársóska csípősen savanyú levelei friss,

gyümölcsös ízt adnak, mint az éretlen szőlő héja' és már

ir XIV' században zöldségként használták. A XV' századra

termeszteni kezdték' és a XVII. században már felvették

a legkedveltebb konyhakerti növények listájára'

BEGYI.jJTÉs/SZEDÉS

Az erdei madársóskával csínján bánjanak, nrert rrreglehetősen

sok oxálsavat tarta|maz, mely nagy mennyiségben ártalmas

oz, emberi szervezetnek. Kellemesen csipős izéért ezek az

rlxalátok felelósek.

143

lll.ill14z OXALIS ACETOSELLA FRAGARIA VESCA

rnI.HeszNÁrÁs

A madársóska leveleit sa]iit1rk alktltórészeként haszniilhatjlík'

pépesítr'e' cukorral ízesítve, hÍrsokhoz' halakhoz nliírtiíski'Ilt

kínálhatják. Savanykás íze rlriatt jól illik a paraclicsonrh<lz.

Egyes ínyencek szerint csaknet.t-t nlindeIl qonlbaótellcl

hlrrlrtlIlizá|. Az utólllli esetllett ilprr,lrir r'ligr'a sztirjik

a gon-rba tetejére.

Az arr-rerikai indiánok a lovaikkal etették llleg ezt a ll(i\,én\,t'

hogy azok gyorsabbar.r tudjanak futni.

Az Eg'vesűlt Állanlokban r.aIlIrak nliis Oxn/ls Í.aiok is, Ilrc|r,ekcl

fókéllt sti tenrtirr1,ek ízesitésóre haszlt ii I ltit k.

Egész Európában e|terjedt indás

növény, ritkás erdők, erdőszé|ek,

füves terü|etek Iakója. Szárai és indái

szórösek. Magassága: 5-30 cm.

Tőá||ó |eveIei hármasan összetettek, fogazottak, fö|ü| fényesek,

zö|dek, aIuI se|ymesek, szürkések.

Virága: fehér, ötszirmú.

GyÜmö|cs: Iecsüngő, piros

bogyók, me|ynek magjai

Erdei szamóca

ti,

l"r''

l|t,itl'ízc anniíl kitÍinőbb' Az érett gyürnölcs csodálatosar-r

r||itttls, édes. Óseink is nag,vorr kedl'elték' ak<)zépkorlran

.r esl,rbítás jelképe volt.

|}BGYŰJTÉS/SZEDÉS

t itlIttlirs keresést igényc|. l\la1rrrsatl iit kc|| vizsgliIrlitrk

.rz lrljn()vén1'zetet és a k(irnyczíi fiir'ct. i\ |ecstirrgií lltrgl'1iIi

livirkran rejtve rnaradnak a lcvclck köz(itt. l(il rrr'zzi'k rrtcg

.r rriivórlyt alul-foltil' ha ll<lzzii akar.rrirk jtrtrti plír szcrll

lilii nr0lcsh(iz.

, \ z crclci sziirt.tticir

rrrr'retc ug1'an kicsi,

'\|r|roz, Irogy a bogy<ikat nlcgtil,jii|< irz (jsszct(ir('st(íl, k()vessék

,r ivi.tlck pélclrijrit, akik tiíszírllal k()tik cs<lllrtjklla, Irricl(itt

.r |irlsltrukba tennék.

FRAGARIA VESCA

FELHASZNÁLÁS

A legérettebb bogyókat leszedés utárr |-relyberr el szoktiik

fogyasztani. A gyünrölcsöt felnlelegíti a talaj köveiról visszaverődő napÍén1,, rr-relytől íze rlrintegy kiteljesedik.

A legjobb receptek nlirrdent kihoznak elrből az igen kis

meI-rnyiségberr begyűjthető gytinlölcsből. Próbálják ki egy pohiir

pezsgővel. Aclják friss gyürnlölcssalátáklroz vagy éppen zölcl

salátáklroz.

Enon szauTcA,szTsz

Úgy készítsék el, ahogy rrliis gyürr-rölcsIniirtiisaikat szokták

_ pépesítsék' adjarrak l-rozzii kevés bort, stit és borsot.

Illatos mirhaftí

Utak mentén. füves terü|eteken, fo|yópartokon gyakori. Il|atos, szőrös,

e|ágazó éve|ő, 1-1,5 m magasra nő

LeveIei: szárnyasan szeIde|tek,

páf rányszerűek, ánizsi | |atúak,

bórszerűek.

Virága: nagy, Íehér, ernyős.

Máj.-okt. Termése: zö|d, fényes,

hosszúkás, recézett.

Áz illatos nrirhafű esetében aZ

,'i't|esség'' legalább annyira vorlatkozik

tll. il'ére, nrint az illatára. Levelei édessége

|iicnreli erryhe árrizsillatukat. Ideális párolt

gytinrölcsok, például szilva és egres ízesítésére.

A növér-ryt valószínűleg a rón-raiak terjesztették el

Iilr(lpában. Angliában akadnak olyan vidékek, ahol rnég

lrr indig,,római fűnek'' nevezik. Nagy-Britarlnia északi tertileteirr

sz['lcs körben nreghonosodott, és üde szírrfolklt jelerrt az trtak

tttcntén.

A XVI. században |ohn (lcrard, botaniktts, a rl(lvóny nlgy

rirjtrrrgója volt. T ',édes turlrolyiinak'' |rívta, i's ilZt ta|l.icsolta,

|trrgy mind a gyokerét (főzvc), nrirlc] ir lcvelcit saliitiikhoz

.rt|va fogyasszák, mégis a nlagjait tark)tta a n(ivi'Ily legkíviinirlrlsirbb részér-rek: ,,salátaként fbgyasztva, hlr nróg zöldek, kis

rrIir jirt, ecetet és borsot hozzáadva, kitt,rnik nlinclcll saláta közül

tri'nck kellemetességével, ilatiirrak édességévcl és l teljességgel'

tlrclyet az üres és éhes gyomorrrak nyújt'l

íú,;'í

'cJ,'-- -r.:

tililill

146 MYRRHIS ODORATA 147

BEGrÚJTÉs/sZEDÉs

A legfinonlabb fiatal lel'élhajtásokat és a r-r-ragokat jrJrr'riusban

szedhetik le, és ott helyben elfogyn5216"g1k. Az utóbbiak 2,5 crr.

hosszúak, és apró uborkákra hasorllítalrak. Ropogós állaguk,

édes-savarlyú ízük rrliatt kitűnő rágcsálr-rir,al(lk.

FELHASZNÁLÁS

Illaros MIRHAFÚLEvELEK SÜTvE

Franciaorszeigball a Zsellgc ler,élkezderrrér-ryeket palacsintatésztába rl1rrtjiík és kistitik.

CHRYSANTHEMUM VULGARE

Gilisztaűző varádics

Füves réteken, par|agokon,

egész Európában gyakori

Hajtása Íe|á||ó, Ievelei

kétszeresen szárnyaItak.

Mustársárga, csöves virágai

bogernyősen eIrendeződött kicsi

fészekben uInek. Jú|.-okt.

\i}|tak olyan idók, anrikor , * ' ,. . ,,}'. ..i

.t gilisztaűző l.arádics a leg- ! i

ll)'ill(rabban ültetett, kerti rlövérlyrlck

rziinrított. Kulcsfor-rtosságú szerepet játszott az ottl-rorri orr,oslásItirrr' és egy sor frrrrkciót betoltött a korryl-rábarr is. Mostani helyzt'lc talán azt mlltatja, hogy nlegr,áltozott az ízlésür-rk azutóbbi

tltiItiirry évszáztrd alatt. Mallapság kitaszított rrövérry lett. Illór lIll jrlkat és keserarlyagokat tartalnraz. Túlzásba vitt fogyasztása

[t.llcrnetlerr' sőt veszélyeserr irritáló lehet a gyonor sz/rnlaira.

l}BGYÚJTÉS/SZEDÉS

,,\ zscrrge levelek legfrissebbek áprilisban.

lllILHASZNÁLÁS

( ) ttszr x3ző vARÁDICS HÚsVÉTRA

| ; rlr tal leveleit hagyonráni'osan fiítt ttliirs rlreIi' li i rrli ltli|<' tlc ízesíIt.ltc|< vele tejből' lisztből és kljásbril késztiIt' húsvóti ptrclingokat

rs' Ilz talárr a zsidók saját ülnlleptikörr tilgyasztott l<cscrÍi Íűszertlrtvirryeit szimbolizálja' bár egy XVI' százacli írti nl1lsképperr

tll;lgytázza. lt

illlll Er

1rl8 CHRYSANTHEMUM VULGARE 149

Szcrinte ez ii szokiís a nag1,b(ijt icl(íszakiiban e|tilgvaszkltt hirl

k()r'ctkeztébcn fc|l('pő lratiis<lk clletléberl sz<lIgiilt. I-ehet, hogr'

igaza l'arl, tlrcrt aztlkbatr az idí1klrcn olt.atr rtltrll<ltt c1|eIIttiszcrc

kct is rltegettek' anlel,vck Íérgcsetlést icl('ztek cl(j. A gilisztaÍiz(i

r.irriiclics ola ja hati'konr. Íéreglllcntesít(i.

OtrrlBrr

A X\,. sziizadbatl szitlte nlinclen fiíszern()i'óIln1'el készítettc|i

k)jiis()s ótelt, ez altil ez a rli)r'énr'senl lrr'ijl-rakltt |<i. A1rrtira r'iigtlt

lcvclcib(jl kivontiík a Ilec]r.cket' ós azzal ízcsítcttók az <lIlrlcttct.

THYMUS DRUCEI

Vad kakukkftí

E|terjedt és gyakori növény füves terü|eteken,

főként meszes és homokos hangákon. E|fekvő

hajtású, bokrosodó Íé|cserje, szárai és indái

fásak. 5-,l0 cm ma9as Iehet. LeveIei: kicsik,

ová|isak, áte|lenes á||ású párokat

aIkotnak a hosszú kocsányokon.

Virágai: rózsásak vagy má|yvaszínűek,

á|Íüzérekben nyí|nak. JÚn.-aug.

'\ vad kakukkfű az eg1,ili lcgkcllcrlrcscllll

i||lrtÚr n(ivény, é's kevésbó llthat.,l' nlint |icrti

v;lgr' rlreclitcrrtin roktllliió.

l}EGYŰJTÉS/SZEDÉS

,\nrikor a vird kirkukktii ncrlt viriigzik' al<kor a t.t-ttttlkrit tirclet.t

r sLiszr'l kclI clvégcznitik. |]Í:vcnként |<cll iitkutatnitrk a talaj

L.izcltlben il(i n()vénvckct' htlgr' trctlr taliílnak-e ktizttik lrprti.

lrr'liIis ler'ilki'kct. Áz alsti, c|sziiraclt sziirakat ki)r'etl'e r'isszltitrt

llit(tritk a n()l'ónl. tlis qv()kcrólrcz.

l\ r,iriigl llagy aZ egész rr()vóll,v lllór.ctólrez |iópcst' iírlli rtrcr:

kiilrrryíti a |<cresést. Szcrctlcsérc ltkktlr a lcgitrblr lleg1,Íiitctli

,r li.irkukktiivct, rntikor viriigzili. \li'zcscrl irlcs illatt'r I iliigrtit

tt1il'ltnítct' Íi'l lchet haszrrlílrli, rrlirrt a levcIcit.

,\ levclckct és a r,iriigtl|iirt lc|haszIlliIlis c|íill lc lic|| t(.p|<ctlniti|i

.r sziirrtil.

IlI'LHASZNÁLÁS

\ virci kakrrkkÍiÍ jelerlt(jsclr cnvlrt1bb ilIltú' Irrint kcrti vliltozata'

r.zÚrt nagyobb nlerltr,viségllcll is haszIlit||rittltitk bcl(jIc. ll

rllll

-ilI

150 THYMUS DRUCEI

PróbírIiiík ki kiil(lnfólc r'iiltozaklkban a lratás keclr.éért.

Ir(jzzcrtcl<' bcl(ilc tciit, r'itg\' fltl<ltllt.'t ll1rrítr'a kc1szítscIrek vele

liiszcrcs vajat. l\tljii|i trtltIcttc|iIrcz' szlirtlyilso|< t()ltelékeihez.

KirrirrtluLisoli., pikrrikclirll<alnrrival is lirgl'aszthatjiil<.

'lcgvi'|i. túr.tilla' szctrtlr.icsckllc, tltl[l jarrak plir ligat ir bográcsba'

hir Íiízllck \'ilIalllit, r'agv tiiszcrczzók r'cle l-rússzcleteiket'

hir roston stitnek.

A ska ndi niív orsziiÍrok[-}all pái nkiit fiiszereznck vele.

Lrvr's xnxuKKFŰVEL

1 csomó szárított vad kakukkÍű

néhány szeIet száraz fehér kenyér

o|ívaoIaj

'\ kenr'erct iiztassák az olajba. A kakukkfüvet dobjrik lobogti

vízlre ót percre. trrtsék rii a ketlyérre és fbrrcill trilaljrik.

VIOLA ODORATA í5í

Illatos ibolya

Erdcíkben, söVények a|jában, kertekben

gyakori, egész Európában e|terjedt.

A|acsony kúszónövény, vízszintesen

kúszó indája 10 cm.enként

Iegyökerezik. Legfe|jebb 15 cm

magas. Leve|ei: szív aIakúak, hosszú

nyelűek. Virága: iboIyakékek vagy

Íehérek. Márc..máj.

Sokkal nagyobb tertiletckcrl meghonosociott

e rccleti lak<jlrelyéhez képcst. Viriiga nag,vobb

tis szögletcsebb, nlitlt r-triis ibolr.iíké' és

|iellenlescn illatos (biir illatát csak r()r'id ideig

Iehet illtenzívetr érezrli, tlrert ellyhéll érzéstelcIlíti az tlrr

lcceptoririt ).

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

\,iriigai gyakrarr rejtvc nlirraclllak az aljrl()r'én\'zct xIiltt,

rrlcrt keclvcli az árrlvÓkos hel'veket.

llELHAsZNÁLÁS

|(['gen az illakls ibol1'lit gvltl<ran hirsztliiItli|< íiizt's srrrlir

.', ill.t.ié,t és c]ekoratíl,Irrcgjclclr('si,órl. Nllqv, sziv lrllrIiLj Icl'c|ci

.rz l:rzsébct'korabeli gtltltltlslrn (isszclillittrtt sallitii|i szcrr'cs

r eszt1t ktjlczték. Sokkal l<ósóbb, ittlriktlr a ll.irrleilr Iilrratlaltlrrt

t.rrrigriitlsai Ilépszeriil'ó tctték a borjÍrhúst Arlg|ilibarl'

r'iriiglib(ll készített clresszingcket is kcz-tltck l<írtiilIli l pecsc- I rrvi,khez. IlIattls ibol1.írr'irl ízesített('k a rizslrrrtlirrgtlt, nlelr'ct ll

11 l

VIOLA ODORATA

rrrarldulaforgáccsal és tejszírllrabbal kíniiItak (a rizspudinghoz

trla is hasztrálnak i|latos ibolyát).

Cuxnozorr rBoLyA

Az illatos ibolyát a száráná| fogva elósztir nlártsák toiásfehérjébe' azután kristálycukorba. Kis ecset segítségével juttassanak cukrot a nehezen elérhető hajlatokba is, n-rivel az

eltartás miatt fontos, hogy a növérry mitrclerrészét cukor

fedje. Zsírpapírra fektetve szárítsák néhiiny napig, aztán jó|

zárható dobozban tegyék a hűtőbe'

JUGLANS REGIA

Közönséges dió

Sokfe|é ü|tetik, he|yenként e|vadu|. Lombhu||ató fa, ma.

gassága e|érheti a 30 m-t is. Koronája terjede|mes, kérge

szürke, repedezett. Leve|ei: sötétzö|dek, nagyok, áte||e.

nes á||ásúak, 7-9 réssze| párat|anuI szárnya|tak.

Virága: porzós

barkák az

e|őző évi

termősök az új

hajtások

csúcsán nyílnak. Termése:

zö|d, húsos,

beIsejében

helyezkedik

el a csonthéjas dió.

A l)él-Európában őshollos fiit Angliában Írgy 50() t'vc iiltctik.

tiltetett példárryokon kíviil varlrritk clvaclrrlt pólclirrr,vtlk is,

rtrcrt rr-ragjait nradarirk és erlrl(isiik szi'th<lrtljlik.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS

,\ diót akkor ió leszedni, atlriktrr itz nlirr cli'ggó i'rctt i's szltraz

l\ ,,lredves''' fiatal dió nrég íztelcn. Hl nrÓgis flat.rl clitit

itkitrnak gyűjterri, azt jÍrliusban tcg'vék nrcg.

-* ]UGLANS REGIA --E I

FELHAsZNÁLÁs

SevaNyÍrorr otT

Zöld diót használjanak hozzá; e|égpuhának kell lennie

ahhoz' hogy kotőtűvel vagy villával nreg lehessen szurkálrri'

hogy a páclé jó| áÍjáÍja. Erősen sós vízben hagyják állni

korulbeltil egy hétig, míg meg nen-r íeketedr-rek a diók.

Azután csepegtessék le, n-rossák meg, és sZárítsák 2-3 napig.

Rakják befőttes iivegekbe' és öntsenek rá forró, ecetes páclevet.

ló| zárják le az üvegeket, és fogyasztás előtt nrég legalább

egy hónapig hagyják állni.

Vízi menta

E|terjedt és gyakori a fo|yóvizek me||ett,

' nyirkos mezőkön, erdőkben.

. szára vöröses árnyalatú, szőrös, csoportokban kb. 60 cm-esre nő. Leve|ei: csípős

aromájúak, keresztben áte||enes á||ásúak,

é|énkzö|dek, fűrészesek. Virá9a: kékeslila

csúcsá||ó kerek fejecskében no. Jú|.-szept.

A vízi meI-rttit trgyanÍrgy lehct hirsznirlIli, rlrillt

a kerti n-rer-rtaféli'ket. Ha kcscrnyésnek találjílk

a cukrozott szószbarr, akkor prílbirlják ki indiai'

mentás tíszerkeverékbe adagolva, n-relyberr

it vad nrenta markáns vonásai jó tulajdonságként fogrrak n-reg.

jclenni.

Nagyorr sokféle rr-renta nő vadon, mert könnyen kereszteződrrck egymással. Mindegyik felhasználható fózésre, külör-röser-r

ir kereklevelű n^tenta (Mentha rotundifolia) és a lómerlta

( Mentha spiclta),lvlindkettőt elvadult, út n-renti tertileteken'

l)ilrlagokon találhatjak Ineg.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Mirrt rr-rin<len fűszernövérry csctóbell, akkor a lcgitlbb lrcgyíijtcni

lcveleiket (kiilönosen sziirítiis cí'ljiirir), arrtiktlr a rt(ivi'rly i'ppetl

viriígba borul.

FELHASZNÁLÁS

INorer MENTÁS FÚSZERKEvERÉK

5 dkg menta|evél

negyed csésze ecet

12,5 dkg összevágott tamarindusz

MENTHA AQUATICA RO RI PPA N ASTU RTI U M -AQ U AT I C U M

5 dkg zö|d chiIi

1 fej hagyma

'I gerezd fokhagyma .| desszertes kaná|nyi só

A menta|eveleket jóI mossák meg, csePegtessék le, és az ecette|

dará|ják pépesre. Adjákhozzá a tamarinduszt, a chilit' a hagymát' a fokhagymát és a sót. Alaposan keverjék össze' Rakják

üvegbe, és felhasználás előtt hagyják állni néhány napig.

Bármilyen fo|yóvízné| gyakori.

Sima szárú évelő, kúszó vagy

lebegő, 10-50 cm.

Leve|ei: húsosak, enyhék,

fogazottak, selymesek.

Virága: apró, fehér

virá9ok bogernyős MnNrÁs ÜoÍrl fürtben. Máj.-okt.

Maréknyi mentaleve|et kanállal nyomkodjanak szét egy keverőedénÉen. Adjanak hozzá egy csésze barnacukrot, egy csésze

ananászlevet és egy citrom kifacsart levét. Keverjék össze, es

hagyják állni 4-5 órán át. Szűrjék át kancsóba, adjanakhozzá

egy kevés gyömbért, jeget, néhány szelet citromot és pár friss

mentaágacskát.

(A hatás kedvéért az

amerikaiak még eg1'

jó kupica bourbon.

rral is megtetézik.)

MnNrarra

A leveleket forró (c1c

nem lobogó) vízzcl

öntsék le, és hagyjrik

állni öt percig'

EcyÉn

FELHASZNÁLÁs

Főtt tojáshoz,

sajttá|akhoz

is adhatják.

,/ ,4

-Jr

i9t

-rk . ri(

Az orvosi vizitormát valószínűleg a XVIII. században ,

kczdték termeszteni. Gyorsan

kcreskedelmi cikké vált' miután

bcbizonyosodott, hogy magas

( ]-vitamintartalmának köszönhetően

|ilgyasztásával elkerülhető a skorbut' A manapság fogyasztott

tlrvosi vízitorma javarésztermesztett' de az is hasorrlít a vadot-t

i'lóhöz.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Solra ne gyujtsék állóvízből vagy lassÚr mozgiisÍt ttlly<ibti|.

A rrövény élete egyik szakaszában a nrírjnrótc|y h<rrtl<lztija

|c|ret, mely a birkák és a marl-riik nrájiit kiirosítjir, tlc az cnrberre

is veszélyes. Bár főzéssel el lehet pusztítani a li1rviijiit, lcgjobb

clkerülni a fertőzött példányokat.

olyan növénytelepet válasszanak, rnely gyorsfillyiisú' tiszta

vízben él, és nem érintkezik a folyóparttal. (iyűjtése nragas szárú

gtr nricsizmában ajánlatos.

RO R I P PA N AST U RTI U M -AQ U ATI CU M

A növényt nehuzzák ki gyökerestől, csak a teteje hajtásait vágjá|r'

le. Jól mossák meg' bárhol is g1rrjtötték be' A fiatal példányok

íztelenek, ezért inkább az idősebbeket válasszák. Azok színe sotétebb, barnásabb és a szaguk is csípősebb. (Ez igazo|ja a növént'

latin elnevezését:. Nasi.tortium = orrfacsaró.)

FELHASZNÁLÁS

Főzéssel el lehet pusztítani a májmétely|árváit, ezért a biztonság

kedvéért ne egyék nyersen a növényt' |ó kis zöldségnek bizon1ul, ha narancs- és citromlével ízesítik, és <isszevágott mogyorót adnakhozzá.

onvosI vÍZIToRMA,LEVEs

Két csomó nagyobb darabokra összevágott vízitormát főzzék

meg sóval, borssal ízesített burgonya|evesb en. Tiz perc forralás

után turmixo|ják össze, és ha szeretik, adjanak hozzá tejfö|t.

Lehűwe tálaliák.

Ztro roJÁs

Félbevágott, főtt tojások sárgáját turmixolják össze apró darabokra vágoü vízitormáva|, reszelt sajttal, mustárral. A krémet

a tojásokba visszatöltve tálaliák.

ACHILLEA MILLEFOLIUM

Füves terú|eteken gyakori. Kúszó

gyökértörzsű. fe|á||ó' pe|yhes szárú

évelő, csoportosan, telepekben é|.

10-100 cm magasra nőhet.

Leve|ei: sötétzö|dek, erősen aromásak,

kétszeresen szárnyaltak. Virága: fehér

vagy rózsás árnyaIatú, bogernyőkbe

rendeződő fészkű' Nyáron és óssze|

virágzik, gyakran egészen karácsonyig.

.|udományos nevét az ógörög mondai hősről'

Akhilleuszról nyerte. AZ angolszászok nagy

erót tulajdonítottak a cickafarknak, úgy tarbtták, védelmet nyújt a szerencsétlenségekkel és a

lretegségekkel szemben. Jó hírnevet szerzett a fuves

cmberek közöttazzal is, hogy sebösszehúzó hatása van

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Mint minden ftiszernövény esetében' akkor a legjobb begyűjteni'

lmikor a növény éppen virágba borul. Ha zöldségként kívánják

Í.clhasználni, akkor a középkorú leveleket válasszák.

FELHASZNÁLÁS

Ctcxerenr SALÁTÁBA

Kis mennyiségben hús, kissé kesernyés ízt ad a salátáknak.

Ctcxarenx Főzvn

llőtt zoldségként is el lehet fogyasztani, ha a szőrös leveleket

c|választják szivós szárátó|, l0 percig forralják, leszűrik, azután

vrrjban megpárolják.

Közönséges cickafark

GoMBÁK

A vadon megtermő élelmiszereink közü| a gombákat éri

a legtöbb támadás, és őket értik felre leginkább. Körulbelül

3000 nagytestű faj él belőlük a Brit-szigeteken, de csupán

huszonvalahány súlyosan mérgező koztiltik' Néhány száz

fajta pedig azért ehetetlen, mert szívóssága miatt nem lehet

megemészteni, vagy kellemetlen az ize. Ez, úgy látszik, elég

ahhoz, hogy egy egész biológiai kategóriát befeketítsenek.

Robert Graves azt mondja' a gombákkal szemben tanúsított

ellenséges magatartás talán azokra az időkrevezethetó vissza,

amikor vallásos tabuk tiltották a felhasználásukat a papság

körein kívtil. Én úgy gondolom, sokka| egyszerűbb okok

szolgálnak magyarázatta|, Felelőtlen lenne azt állítani, hogy

a gombák azonosítása ugyanolyan könnyú, mint más, virágos

növényeké. Kevés nregktilönböztető jegyük van, és egy fajon

beltil is óriási eltérések lehetnek rrréretüket, formájukat,

színűketekintve. Arrr-rak ellenére, hogy a mérgező fajok száma

kicsi, mindegyikük legalább hat ehető fajtára hasonlít.

A gombák szokatlan tulajdonságai kétségtelenül megnovelik

a velük szembeni bizalmatlanságot. Gyorsan nőnek fenyt

teljesen nélktiloző helyeken is' Sokan koztilrik kiszáradt vagy

pusztuló növényeken, és ami még rosszabb, állatokon élősködil'

Alakjuk zavarba ejtő: hasonlíthatnak más szervezetekre,

korallokra, agyra, fulre vagy nemi szervekre.

Nem vitatható, a velük szemben érzett kényelmetlenségünkct

a kultúra és a divat kondicionálja. Rengeteg termesztett

gombát fogyasztunk el. A gombaízt önmagában nem tartjuk

undorítónak. A világ más részein _ Kínában, Skandináviában'

a mediterrán Európában és Kanadában - például még mindig

rragy népszerúségnek örvendnek a vadon élő gombák.

GOMBAK

Több, mint száz ehető faj él Nagy-Britanniában' és olyan

szomorú' hogy a többségük kárba vész. Nincs külon<;sebb

táPértékük (persze több fehérjét tartalmaznak, mint a zöldségek,

és meglehetósen sok D-vitamin található bennük), de olyan

érdekes azizlúkés a textúrájuk, hogy már csak ezért is érdemes

megkóstolni őket.

Nincs általános szabá|y arra, hogy mikor és hol találunk gombákat. Mindenféle környezeti viszonyok mellett képesek szaporodni és novekedni csaknem egész évberr. De azért léteznek jó

gombaismertetők, melyekből sok mindent megtudhatunk róluk.

A gombák legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy olyan osztályt

képeznek, melyben nincs klorofill, éppen ezért táplálékukat más

úton szerzik meg, élő és elhalt szerves anyagokból táplálkoznak.

Bármely gyökérrendszerekben gazdag vagy pusztuló növények maradványaival teli talaj alkalmas a gombák szaporodásához' Az öreg erdők és a jó legelők tökéletesen megfelelnek erre

a célra' Minél virágzóbb a gazdakörnyezet - minél több növény

szaporodik, pusztul rajta _, annél nagyobb a valószínűsége

a gombák jelenlétének. Bár a gombáknak közvetlenül nincs

szükségük fényre, ott élnek meg a legjobban' ahol gazdanovérryeik életciklusait a legkedvezóbben befolyásolja a feny: sövények aljában, erdei tisztásokon, utak mentén stb. Szeretik a me-

|cget és a nedvességet, az o|yan éveket, amikor hosszú, rneleg a

nyár, nedves és enyhe az ősz.F'zek a körülmérryek persze nemcsak a gombáknak kedveznek. A kiegyer-rsúlyozott napsugárzás,

I nedvesség és a meleg a három döntó tényezó. Csapadékos

nyarakon több gomba jelenik meg az erdei tisztásokon; száraz

nyarakon pedig árnyas, nedvességet megtartó helyeken. Egyes

frrjok nyáron tűnnek fel, mások áwészelik az egész telet' A legt(lbb fajta azonban nyrír végén kezdi életét, és az első fagyok

n|kalmával tűnik el.

GoMBÁK

A GoMBASZEDÉSZABÁLYAI

Az alábbi néhány tarliics gonrlrák szedésére, gyújtésére és eIőkészítésére irányul' és ha betartják őket, garantálható, htlgy

ebben a szezonban csak jó fajtákat fogrrak kiválasztani, és azokat

a következóben is nleg fogják találni.

1. Csak azokat vá|asszák ki, amik pontosan megfe|e|nek

kovethessenek e| hibákat. ha a tanácsokat betűrő|

betűre betartják.

2. Soha ne gyűjtsenek öreg pé|dányokat, ame|yek e|kezd

tek fonnyadni. vagy o|yan fiata|okat, ame|yeken még

nem je|entek meg fajuk je||egzetes tu|ajdonságai.

3. Ne gyűjtsenek gombát nagyon nedves napokon; a |egtöbb gomba erősen Iikacsos, porózus, és rövid időn

be|ü| saját sú|yávaI megegyező mennyiségű vizet képes

magába szívni. A nedvesség nemcsak tónkreteszi az

ízüket és az á||agukat, hanem o|yan körü|ményeket

teremt, me|yek között rendkívü| gyorsan |efo|yhat

a rothadásuk.

4. Ne vágják |e késse| a gombát, de ne is rántsák ki a he.

|yükbő|. A pontos azonosításukhoz egyet|en apró rész

sem hiányozhat a gombábó|! A gombák finom fonaIak

danövényhez. Ha gondatlanul kitépik a gombák, ú9y

megkárosíthatják a gazdanövényt is. A |egjobb szedési

módszer, ha a gomba testét finoman megcsavarják,

hogy az e|törjön' Mie|őtt be|eteszik a kosarukba, távo

|ítsák el ró|a a fö|des részeket. így nem szennyezik be

azokat a gombákat, ame|yeket korábban már összegyűjtöttek. Másrészt eközben megvizsgá|hatják, nem

kukacos-e a gombájuk' Vagy nem fertóződött-e meg

más módon. (A tönk a|apjának a színe értékes segítséget nyújt a gomba azonosításához néhány faj esetében, i|yen példáu| a sárga fo|tos gomba.)

5. Nyitott, jó|sze||őző kosárba gyűjtsék gombáikat, ne

a zsebükbe, és ne műanyag zsákba. A gombák nagyon

hamar bomlásnak induInak, és a me|eg, az összezsúÍolás, az áporodott |evegő meggyorsítja ezt a fo|yamatot.

6, Főzés e|őtt minden egyes fajt és minden egyes pé|.

dányt vizsgá|janak meg még egyszer a|aposan. Pontosan azonosítsák őket, és ha a |egkisebb bizonyta|anság

is fe|merü| önökben, akkor az adott pé|dányt azonnaI

dobják ki' A bizonyta|anság minimum gyomorrontás.

hoz vezethet, és higgyék el, az legalább o|yan ke||emét|en, mint a sú|yosabb éte|mérgezés!

7. A továbbiakban is különös gonddaI járjanak e|, ezért

mérgező Amanitákhoz tartozik). Vágják |e ró|uk

a fonnyadó, nedves részeket.

8. A|aposan tisáítsák meg gombáikat e|készítésük előtt.

Nem fe|tétlenü| szükséges megmosniuk vagy meghámozniuk őket, csak akkor, ha a |eírások erre figye|meztetik

önöket. A begyűjtés utáni 24 órában haszná|ják fe| őket.

9' Mint minden más éle|miszer esetében, ha e|őször akarnak megkósto|ni egy gombafajtát, csak kis mennyisé.

get készítsenek e| be|ő|e. Nem biztos, hogy meg fog

feIeIni az ízlésÜknek.

M i utárr előkészítették gombájr.rkat a tiízéshez,, j ussoIr esztikbe'

Itrlgy az itt leírtakon kívül rnég szánrtalarl nliis nltidon ts

eIkószíthetik.

GoMBÁK

szÁnÍrÁs

A gombák száritása hasznos tartósítási módszer téli felhasználásukhoz. Ma már különleges gombaszárító tálcákat és száritógépeket lehet kapni az üzletekben, de van sokka| olcsóbb

megoldás is: az előkészített gombát szeleteljék korrilbelti|

2 mm vastagra' és tegyék száraz, me|eg, jól szellőzó helyre.

Ha a gombák kalapjait vagy a kisebb egész példányokat felfíizik

egy zsinórra, akkor ftizérük még jól is fog kinézni' Akkor

e|égszárazak, amikor könnyen szét lehet morzsolni őket.

Felhasználás elótt áztassák forró vízbe 20 percig.

TARTTSÍTÁs

A gombát savanlthatják is. Ehhez l0 percig főzzék,csepegtessék le, tegyék befőttes üvegbe, és öntsenek rá közönséges,

ecetes savanyúságlevet'

Minderr ehetó gombából lehet levest főzni a |78. olda|on

isrnertetett recept szerint, vagy pedig szószt (201. oldal).

Ma nrár egy sor olyan új recept áll rendelkezésre, melyben

a gombát gyümölcsként, nem pedig ínyencfalatként kezelik.

Próbálják ki cukorral párolva, mint például a szilvát,

tegyék süteményekbe' pudingokba, mint a bogyós gyümölcsöket.

Végü| keressék fel a hely természeti viszonyokat kutató

csoportokat, a vadon élő növények iránt érdeklődó klubokat,

és csat|akozzan ak hozzájuk őszi, gombagyűjtő kirándulásaikon.

Ilyen túrákat biztosan szerveznek minden vidéken, és nincs

jobb módszer a gombák megismerésére, mint az, hahozzáértő

emberek társaságában fedezik fel őket.

FISTULINA HEPATICA

Májgomba

Meglehetősen találóan nevezték el ezt a gornbát, melynek a húsa

átvágás után a nyers májra emlékeztet. A teteie barnásvörös,

alul sárga pórusok borítják, ezért a marhanyelvre is hasonlít

(a franciák marhanyelvgombának hívják).

Sajnos a májgomba nem igazán váltja valóra ahozzáf,úzótt

reményeket, mert a húsa kemény és keserű. A fiatalabb példányok kiáztawa ehetók, íze egy kicsit a paradicsoméra hasonlít.

BEGYŰJTÉs/sZEDÉS

l,ásd: l62-163. oldal

FELHASZNÁLÁs

Többször forralják fel' és ugyan.

annyiszor cseréljék iski a Íőzővizet

rajta, hogy így távolítsák el belőle

a gombát keserűvé tevő savat.

A legjobb elkészítési mód: vágják kis darabokra' és süssék együtt

erős aromájú növérryekkel, például

hagymával, fűszernövényekkel.

Rendszerint öreg tö|gyön vagy cser töVén

jelenik meg; aug.-okt. Nagy,

vörös kalapú gomba,

átmérője 20-40 cm.

Teste: nye|v a|akú, durva

és ragadós, me|y időve| szárazabbá és simábbá vá|ik.

Sárga pórusai vérszerű nedvet vá|asztanak ki,

ha megsértik a fe|ü|etét.

LEPISTA SAEVA

Lilatönkű pereszke

MegIehetősen gyakori f t.ives

Iege|őkön, okt.-dec. Közepes

méretű, 4.10 cm magas; tönkje

vaskos, Ii|ás színezetű, az a|apjáná|

néha kiszélesedő. Ka|apja: |apos, kissé

behaj|ó szé|ű, átmérője 5.12 cm, tapintása

száraz, de kocsonyás és áttetsző; színe: a

világosbarnátó| a szürkésig. Húsa fehér,

tömör. Termőrétege: tömöttek, a fehértől a szürkés rózsaszín,íjig. Ga||érja nincs.

A lilatönkű pereszkét (nevét tönkje lilás színezetéről kapta)

egykor kereskedelenlben is forgalnrazták Nagy-Britanrriában.

Kiilörlöscn irz orsziig kozépső vidékein, ahotrtran elkészítésének

receptici sziiruraznak.

A lilatönkÍí pcrcszkc Icgcl(íkön eyakran boszorkánygyűrűkben található. Kés(i (ísszcl tlcrrr tlehéz riítalálrri, nert szabálytalllI

kalapjai úgy néznek ki, nrint a rnez(ítl szétszóródott, lehullott

falevelek.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉs

Száraz I-rapokon gyűjtsék (ez a gombafajta nagyon porozus,)'

Lásd: 162-163. oldal.

FELHAsZNÁLÁS

LnartNxÚ PEREsZKE PAcAL MTDRA

E'rősen aromás íze és kocsorryás textÍrrája a pacalra enrlékeztel

Tisztítsák meg a gombát, vágják le a szárát' Vágják apró darabokra. Vele egyenló mennyiségű, apróra vágott hagymával a

kalapokat rakiák körbe felaprított zszilyával és szalonrrazsírral.

LEPISTA SAEVA

()ntsék fel annyi tejjel, hogy épperr ellepje, és torralják 30 percig.

Síirítsék be vajas rár-rtással' Forralják klviibbi l5 percig, azután

izesítsék. Tálalás: szedjék burgon,vaptiré gyÍiríijébe. Pirítóssal és

almaszósszal fogyasszák.

LtlartNxŰ PERESzKE ToLTELÉKNEK

A lilatonkű pereszkét sűssék rneg hagynriival, szcletclt burgorlyával, és haszrrirlják on-rlettbe ttilteléknck.

Lila pereszke

Erdős terü|eteken, kertekben gyakori'

Szept.-dec. Hason|ít a li|atönkű pereszkére, de

a fiata| |i|a pereszke mindenho| kékes-|i|ás

színű., időve| valame|yest kifehéredik. Ka |apja

átmérője 5-10 cm, ahogy a gomba idősödik.

IiIa színe vörösessé vá|ik. Édes i||atú.

Termőrétege: tömöttek, tönkje vaskos és az

a|apjáná| mindig szé|esebb. Ga||érja nincs.

A |jla pereszke kalapja cserszín iivé vagy szürkévé

válik középen, a széle hullámos lesz' áinikor

megöregszik.

BEGYUJTÉS/sZEDÉS

Lásd: l62-ló3. oldal.

FELHASZNÁLÁs

Ugyanúgy készítsék el, ahogy a liIatönkű pereszkét. Nyersen,

emészthetetlen. Pörköltnek viszorrt rragyón jó.

sPARAssrscRtsPA tl

Káposztagomba

BEGYŰJTÉs/sZEDÉS

Ha elég szerencsések' és találnak káposztagombát egy fer-ryőfa

tÖvében, akkor késsel vágják le húsos száráról. Csak a fiatal

példányokat válasszák, mert aZ öregek szívósak és keseríiek'

l,ásd: l62-l63. oldal.

FELHASZNÁLÁs

A gombát szedjék szét, hogy k(;nnyeblrcll |lreg tut.ljiik tisztítani.

'l.ávolítsák el barna és nyúl(ls részcikct. ]Vl<lssiik ntcg alaptlsatl'

űgyeljerrek arra' hogy ne nlarac1jatlak lrerrltc trlilcvc|ck' l.logarak,

cgyéb szennyező anyagok.

KÁposzracoMBA sÜTlBEN sÜTvE

Iigy régi recept szerint sütőben süssék rr-reg .r nagyon fiatal gombát'

LEPISTA NUDA

Kiszáradt vagy élő fenyőfák tövében

terem, aug.-nov. Nagy tengeri

10.20 cm magas; színe

a korávaI együtt

vá|tozik' Ke||emes

il|atú. Átmérője

15-40 cm, teste elágazó, csavart, lapos.

Szaga kellernes' édeskés

aromájú, húsa fiatalon

sajtszerű'

Adjanak hozzá vajat, fodros petrezselymet, kevés fokhagymát,

egy kis húslevest, sót, borsot. Kellemesen lágy és mogyorós az

ize, ezért szívesen szokták levesbe vagy egytálételekbe, becsinál.

takba tenni. Palacsintatésztába forgatva is kisüthető. Az öregebb

példányokat pedig jól ki szokták szárítani _ úgy, hogy kemény,

törékeny legyen _, és késóbb használják fel íűszerként'

SPARASSIS CRISPA

Csak egyetlen veszélyes fajjal téveszthető össze a Sparassis,

az pedig a Ramaria formosa. Ez egy ritka, rendszerint

kőrisfán vagy más nagylombú fán é|ő fajta' Kerek, rózsaszínú,

korá]lszerú képződményekkel. Kb. l5 cm magas, csúcsai

sárgák. Hashajtó hatású, de nem súlyosan mérgező,

pórusok tömege' A kalapja is jellegzetes: pontosan úgy rréz ki'

rl-rint egy fényes tetejű puffancs' amelyhez gyakrarr hasonlítják.

A legtöbb Boletus faj enyhén mogyo r ó izű, ezért az egyik

legkedveltebb ehető gomba Európában. A Brit-szigeteken sok faj

lronos közültik, és mindegyikük lemezszerkezete szivacsszerű.

Néhány faj azonban emészthetetlerr' és gyomorrontást okozhat,

cle szerencsére azok könnyen felismerhetőek piros vagy bíborvöros lemezeikról és tonkiükról'

Az iz|etes vargánya minden idők legkedveltebb gombája volt.

A gombalegyek lárváitól igen gyakran ,,kukacosak'] czért rr-rirrdig

vágjuk ketté használat e|őtt.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS

l,ásd: 162-163. oldal

FELHASZNÁLÁS

lrőzés előtt távolítsák el a szárát' karralazzák ki a lerrrezes részét

( csak abban az esetben tartsák meg, ha a gomba igazán flatal, és

lt lemezes része tömör).

Tö|gyes, bükkös, nyírfás. fenyves

erdőkben gyakori, aug.-nov' Barnás

színű gomba, 5-25 cm magas, tönkje

rövid, Iefe|é vaskosodó, Íehér csíkokkaI

tarkított vi|ágosbarna. KaIapja: kicsi, barna,

száraz és sima; átmérője 8-30 cm.

Termőrétege: kezdetben Íehérek, később

sárgák, o|ívazöldes-barnák. Ga||érja nincs.

Mindegyik Bolerus |ajrrak jellegzetesek asugárlemezei _ a kalap alatt likacsos csövecskék vagy

BOLETUS EDULIS

A vargánya szeletelve, akár nyersen is finonl, <Je nreg rs

főzhetik. A szeletekre vágott gombát kevés fokhagymával,

petrezselyemmel süssék ki olajban. Próbálják ki burgonyával

együtt sütve vagy hallal grillezve.

Kitűnően alkalmas a szárításra (szárított formában üz|etben

is kapható), nregpuhításához meleg vízben kell áztatni. A szárított ízletes vargányát porrá őr<ilve fűszerként is haszrrálhatiák.

CÉxrerrvrs Ízrrrrs VARGÁNYÁvAL

Len4fel r.ecept, alevest hagyomány szerint karácsony estéjén

szokták fekzolgalni.

A felszeletelt céHátfőzzék meg babér|evéllel és pár szem

borssal. A fe|szeletelt ízletes vargányát aprított hugy-a

ésőrölt paprika társaságában 5 percig sussék vajban.

A hagynrás, gonlbás kevercíket tö|tsék kis tésztaíapokba, és

ravi<l|i-szerűcn. z1rrják ()ssze. Siikjlren stissek a ranysárgára.

Ujra Íilrraljtik fL'| a cékla|cvest, íZesítsék ecettel vagy cÍromlével'

tá|allis c|őtt ac.ljiik hozzii a goIrrlriis tiiskákat.

CANTHARELLUS CIBARIUS

Sárga rókagomba

Meg|ehetősen gyakori minden

típusú erdőben, kü|önösen

a bükkösökben; jú|.-dec. Színe

tojássárga, ilIata va|ame|yest

a barackéra em|ékeztet'

Ka|apja: tö|csér a|akú.

átmérője 2,5-7 cm.

Termőrétege: Iegyezőboltozatszerűek, seké-

|yek, és többnyire fo|ytatódnak a gomba tönkjében.

Ga||érja nincs.

!; .*,

A rókagon-rbát sokáig a legkívár-ratosabb gombának tartották;

cgy XVIII. századi író|ejegyezte: ha egy ha|ott szájába tennék,

az újra életre kelne tóle. Dorothy Hartley Ételek Angliában cirníi

kön1vében leírja, hogyan keresték akkoribarr a gorr-rbát: ',Az őszi

erdóben azonnal rájuk bukkan az ember. Néha nagy csoporklk.

ban nőnek, nagyon közel egynráshoz, ezért Írgy ne1zneki

egyi'itt, rnintha egy ararrykendőt vetettck vcllrla a ti)|tlrc, a rtlthadó íalevelek kozé'l

Európa szerte a kedverlc gonrbiik ki)zó tarttlzik

A Chantarelle két egészcn k(jzeli rtl|i<lrra, s(lti't trolrrllitagomba (Craterellus contus<tpiotics) cts a siilea gclcbcngonrba

(Hydnum repandum) (lásd: lt]2. oldal) is nagyjiibti| ugyanúgy

lrasználható fel, rnir-rt a rókagor-r-rba.

Tvakodjanak a látszatra lrasonló narrrtlcsvör(is tölcsérgombától (omphalotus olearius), és a nérgező világító tölcsérgombátó| (Hygrophoropsis aurantiaca). Ez utóbbit nertr érdemes

)

llri174 CANTHARELLUS CIBARIUS

tllcgcll|1i' |llcrt \'aIil|llc|l|lyir.c nlórgezíj. Ez a filj inkl.illb ttílcvclÍi

crclíjIillclr ós liir'cs Ptls7tliI(()Il ÍilrclLrl eIíi. Szít-tc llaraIlcstlsltllll,

tllirtt a siírglt rriliagtlrttllliÚ, vókonv a szlirit, t1s IrcIll tllvan ilIattls.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

I,liscl: ló]- l6.]. <l|dtI

FELHASZNÁLÁS

PÁnolr RTKAGoMBA

'\ r<iliagtltlllla húsa kicsit szírrjsaIlb' llriI-tt tlllis gorltbliki., czórt

IltssltIl, tcjllcrt kcII 1íízIri IcgaIlibb l() pcrcig.,\z creclllrótlr,

ÍltltlIllatr ilIat<rs' crlr.IrÓrl [rorstls ízÍi gotllba Icsz. F<lklrag\'Il1ii\'a]'

lrctrczsc|\'cl'tl|llcl is nrcg Ichet stitrri. I:z esetbcn utlÍlra ízcsítsó|i

citnrnrLrvcl.

Rt1xr,< ;tlv sA T(I.ÁSSAL

'litIlill.r szírlc lllr.ttt' it r.tjliltgrrrllbiit rrrirlt.lig ijsszcfii{r{rÚsl)c htlztlil.

a ttliiissirl.,\ gtrttlllilt cliiziiIeg liizzc|i lllt'{.l atcrrt IeÍrt trltjclorl'

aztttiirl |it'szitscrlcIi llc|íí|e gtlIll[liis tlrrllcttct \'arr\' r.ilrt()ttlit.

MARASMIUS OREADES

Mezei szegftígomba

AIacsony fűveI benőtt terÜleteken gyakori, rendszerint

kör aIakÚ gyűrűkben nő; ápr.-dec. |||ata ke||emes,

aromás, egy kicsit o|yan, mint a friss széna és a keserűmanduIa ilIata egymássaI eIkeveredve' Kalapja átmerője

2-5 cm, a közepén kis dombocskáVa|. Amikor nedves, a

teteje sima, színe barnássárga, amikor száraz, ráncossá,

keménnyé, bőrszerűvé vá|ik, színe kifaku|.

Termőrétege: távoI vannak egymástó|, és függet|enek

3-8 cm-es tönkjétő|, me|y durva és rostos.

l egvcnck tlltgtrlIl tir'attlsak. tllert tlagrrlti |i(irrrlvíi (isszct['r'csztctli

.t Iltrzzii l,itlatllcrtrt1.irc hastlnlít<i, kicsi' fehór tts ruór.gcz(í ()litot'vIlL

|.rirl|ittjl' tllclr'ck szitltt1n tiil'es tertiIctckctl tl(ítlc|<.

175

176 MARASMIUS OREADES 177

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

Laiscl: 162- l6-3. olclal

FELHAsZNÁLÁS

A rllezei szegÍiígonlba cgyik crón1.c, lroev kitÍinően ki lehet

sziirítani' irzaz kalapjiit sz-ópcrl tcltiizr.c el lelrct terllri későbbi

tclhaszlliiliisra. Agtlrrlbatiizércket cg1'-kc1t hétre ttiggesszék f.el

szíraz' j(lI sz'c|l(iz'(i helr'erl. Arrlikol.Írjra t.el akar.iák haszniilni'

iiztassák r'ízberl eg1, éjszakán iit.

A llrezei szeqÍÚ{:orllbeit acljiik cgytiiIótclckhcz' bccsináltaklroz

r,agv stissék rlle{: szclctclt rliarldtrlár'aI' t-t]ogt'oról.al. Pörktlltnek

is Ílrlorlt.

AGARICUS CAMPESTRIS

Kerti csiperke

Leoe|őkön és rétekengyakori; jú|..nov.

A vadon é|ő csiperke

i||ata és íze erősebb

termesztett

vá |tozatáéná |.

Tönkje rövid és fehér.

KaIapja: fehér,

száraz,

tömör,

amikor

Ttatal .

ku po|ás,

t{s r?i, .h"

megöregszik,

Iaoosabbá és barnássá vá|ik.

3-.l0 cm átmérőjű. Termőrétege: kezdetben íehér

burokba zártak, később rózsaszínűek, barnák, majd

feketék. Ga||érja: gyengén ÍejIett, a ÍiataI pé|dányoké

hozzákapcso|ódik a kaIapjához.

|,c{:isll]ertebb gorlllriírl|i t1s arlIla|i t.ttlittIlai a Ilíírllórsó|iIct' lr

rtct.lr'esséq ésa talaj jti konlbilrlici<iiit cscttitl szirltc cg1'Ó!szir|<a

.rIlrtt bőséges tel.lllést cr.cclrlli'It1.czhctlrck. llgi'cs csctcl<llcIl

rrchéz poIltosatl irzot-ttlsítaIri (ikct' nlcrt kiltltlvctl (isslctó\'csztIrct(íek e91'-két, szilrtén rótckclr szitlrtlrrltlti, lilgvasztiÍsr.a

.rlliltlrltatlatl gorllbiír'al. Ha azottlrall gotlcltlsatl Ilrcgvizsgir|jiik

.l tcrllles7'tett pélc1iirl,vokat, c1s csak a lrozzii jtrk hasollIti' t.tlzs;.rszirl[í lerllezes Íirjtlit viílasztjiík' irkkor tlctrr r.aI<jsziIlÍi, hclg1' baj

lr.sz llelőle.

,JX

ilfl

AGARICUS CAMPESTRIS

BEGYÚJTÉs/sZEDÉs

Miután beg1ujtötték a gombájukat, e||enőrizzék, hogy ne

legyenek rajta zöldes elszíneződések vagy dudorok, esetleg

maradványok a szára a|jábó|. Amíg nem gombaszakértők' jobb'

ha duplán óvatosak, és hosszában kettévágnak minden egyes

példányt' Dobják el a fehérlemezűeket, azokat, amik gyorsan

rózsasziníire vagy sárgára színezódnek. Mindkettő gyakori fajta:

a piruló ga|oca (Amantia rubescens) és a karbolszagú csiperke

(Agaricus xanthoderma), és könnyen osszetévesztik őket a kerti

csiperkével. Bár egyikuk sem halálosan mérgező, komoly

emésztési problémákat okozhatnak.

FELHAsZNÁLÁS

A gombát nem szükséges, sőt nem érdemes meghámozni, mert

akkor csökken azaromáia. Nedves ruhával törölgessék meg

a kalapját, vágják |e tonkje alját, és készen is vannak'

A csiperkék rokorraival hasorrlóképpen kell eljárniuk;

mindegyik fajta ehető és finom.

A csiperkék e|készítésének lgjobb módszere, ha a begyűjtés

után szalonnazsírban minél hamarabb, nem több, mint

3-4 percig sütik őket. A mezei fajták víztartalma nagyobb, mint

termesztett társaiké' amikor kioldódik a levük, osszeesnek,

és lottyadttá válnak.

A fiatal csiperkét nyersen salátákban is használhatják.

Az öregebb, sötét lemezű példányokból készítsenek szószt.

Vad gombáikból kitűnő leveseket fózhetnek.

Krnrt cSTPERKE LEvEs

Az összevágott gombát fíjszerezettejben főzzék 30 percig'

Ha úgy jobban szeretik, főzés után turmixolják ossze krémlevessé. Az elkészített éte|ük sima és könnyű lesz, melyet hidegcrl

és melegen egyaránt fogyaszthatnak.

AGARICUS CAMPESTRIS

GounapÁsrÉrorra

25 dkg kerti csiperke

fej hagyma

paradicsom

vékony szelet sza|onna (ki is hagyhatják)

felvert tojás

Vágják össze a gombát, a hagymát, a paradicsonrot és a szalonnát

(ha azt is tesznek bele). Kevés olajon, lassír tűzör.r párolják az

egészet, míg a gomba levet nem ereszt, és a Íőzést folytassák

további l0 percig. A íelesleges íolyadékot öntsék lc róla. Hűtsék le'

és turmixoliák simára. tntsék vissza a serpenyőbe, ízesítsék

friszernövényekkel, őrölt paprikával ízlészerint. Adják hozzá

a felvert tojást, és lassú tűzön addig kevergessék, níg a massza jól

össze nem sűrűsödik. Legalább |2 órára tegyék be a hűtőbe.

rft

CSIPERKEFELE K

Más csiperkefélék

( I,iisd: l i].5. tlldal' crcl(jszéli csiperke)

NecyspTnÁS cSIPERKE

'\grtri'tt-r t t r ilc rlsp() r I I s

Magasfö|dek lege|őinek gyakori

|akója. Ka|apja húsos és se|ymes íehér, 20.30 cm, domborÚ. Tönkje vastag, fehér, az aIapjáná| rózsaszÍnes;

i||ata kicsit az ánizsra em|ékeztet.

ERDEI CSIPERKE

Á grtrlctl.s l nc tt t or rl t o i dnl i s

TerjedeImes koronájú fák,

kü|önösen a tö|gyek a|att é|

a korhadó avarban. Kalapja mogyoróbarna, ha|vány pikkelyek borítják,

10.12 cm-es, sugár|emezei fehérek.

Fehér húsa vérvörössé vá|ik a vágás során

Kettős ga||érja Van; szept.

í81

180 CSI PERK EFE LE K

FENYVES CSIPERKE

,{gtrlcti.r .sl/r'r r Iir-r.s

Tű|evelű fák alatt gyakori. Ka|apját ' . ..i.',

uáá,",nurnu pikke|yek borÍtják,

l. í

-*lEF-'.

.:*ití..!itií*=

L' -.'t: az eqész verpirossá vá|ik,

iffi---

' r'a me-gvagjak. Nagy garleru;

a ug.-ol(t

,'|

i*t

xÉrspÓnÁs cSIPERKE

.{grt rici t-s Ól.s1rort-s

Esetenként mezőkön, kertekben, megműve|t fö|deken tűnik fe|. Kalapja

fehér, a teteje közepén barnás, 5.10

cm-es. Húsa kissé rózsaszínűvé vá|ik,

).')

ahogy öregszik, ha megvágják, piros színt

ölt. Nagy, felfeIe á||ó ga||érja van.

KARCSÚ CSIPERKE

,lgrrrlcrr-s si lt' icol tr

^)r

Esetenként Iombhu|ató

és tű|eve|ű erdőkben tűnik

fe|. Fehér ka|apja megsárgu|, végÜI narancsszínűvé vá|ik, 5-10 cm-es.

Húsa fehér, de megsárgu.,

i||ata az ánizsra emlékeztet;

au9.-nov.

\ matt, barnássárga és rózsaszínes

hártya fedi, sima, de gyakran

repedezett, mint a finom bőr.

5zé|e huI lámos. Termőréteoe:

összetéveszthetetIen, apró tüskék, me|yek vi|ágosabbak, mint

a ka|apja, törékenyek és nem egyforma

hosszúak. Ga||érja nincs.

A Hydttum thjok jellegzetcss('ge, hogy sugárlemezek helyett

tüskók vannak, és azok a firiok, anrelyek szintén rendelkezr-rek

ezzel a tulajdonsággal, nlincl ehetőek. A stirga gerebengomba

a Hydnum fajok koztil a leggyakrabban előforduló gomba.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Alaposan piszkálják ki a tűskék közé szorult szennyező anyagokat. Az a legjobb' ha az Tregebb példárryokról a tüskéket is

teljesen eltávolitják.

FELHASZNÁLÁs

A sárga gerebengombát fogyasztás előtt blansírozzák, hogy

elvegyék kissé kesernyés ízét. A felszeletelt gombát néhány

percre dobják lobogó vízbe, azután csepegtessék le.

HYDNUM REPANDUM

A blansírozás után megsüthetik, vagy megfőzhetik tejben,

Irúslevesben. Elkészítéséhez 15 perc sziikséges. EZek után

csepegtessenek rá egy kupica cherryt, és pirítóssal kínálják.

A sárga gerebengombát savanyíthatják, és ton-rör húsa nriatt

alkalmas a lefagyasztásra is (előtte persze nreg kell főzrritik).

HYDNUM REPANDUM

Sárga gerebengomba

\ ' Szinte minden erdős terü|eten

. *í@ffi il:liÍ ll ; :';:l3";J".,.]! ?i'"..,

J' tya"]!!l ".|" -"J"'1 !ilT!ff .'.'á : : ]-

Gyíírűs tuskógomba

ARMILLARIELLA MELLEA

Egész Nagy.Britanniában gyakori fatörzse- \

ken, gyökereken, betemetett á9akon; szept.-

dec. Csomókban nő, ka|apja 5-10 cm-es, tönkje

sá rg ás, f ekete,, ci pőÍ űzőszerű,' zsi nóroko n n ő.

Ka|apja: vá|tozatos színű a sárgátó| az

o| ívazö|des-ba rnáig, 2-15 cm átmérőjű,

domború, szőrös, barnás pikke|yek

borítják, amikor fiata|, az idő mú|ásávaI

|apossá vá|ik. Termőteste: krémszínűek,

ahogy a gomba öregszik, sötétebbé

válnak. Ga||érja: szőrös, sárga'

Mindenféle fa pusztító parazitája. Jól felismerhető a gazdanovényt körtilfogó' fekete gyökértörzseiről, melyek úgy néznek ki'

mint az összegabalyoclott cipőfiízők.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS

Akkor gyűjtsék' amikor a kalapja

fiatal, és a sugárlemezei fehérek.

Szívós tönkje nem ehető. Lásd:

162-263. oldal.

FELHAsZNÁLÁS

20 perc főzés után ehető!

Utána lassú tűzön süssék rneg.

A gyúrűs tuskógombának erós az

íze, és tömör a húsa, ezért a legjobb kis mennyiségekben elkészíteni. Inkább becsiná|takhoz

használiák.

AGARICUS ARVENSIS

Erdőszéli csiperke

Lege|őkön. réteken. Jú|.-nov' Nagy, fehér tönkű -

|||ata a mandu|ára em|ékeztet. A kerti csiperkéhez

hason|ít. Kalapja: te|jesen kifej|ődve 20 cm átmérőjűre nő.

Sárgásbarnára színeződik. ha megérintik.

Lemezei: szürkébbek, mint a kerti csiperkéé, tönkjétől

függet|enek. Ga||érja: nagy, hártyás.

Olyan, mint egy nagy kerti csiperke, ni'ha akkora, nrirrt

egy tányér. Az erdőszé|i csiperke nla tlrítr tletrl o|yatl gyakori'

mint régen, de ha sikerül találniuk egyetlen kifi'j|ett példáni't'

akkor az egy étkezésre elég lesz' Érderrres f.elkutatrri, rl-rert

húsos, ízes fajta.

AGARICUS ARVENSIS

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Ne gyűjtsék be a sárgára szineződ<itt, sérü|t példányokat,

mert összekeverhetik a karbolszagú csiperkével (Aqaricus

xanthoderma). Ne feledjék ellenőrizni, nem kukacos-e

a gomba. Lásd: 162'-163. oldal.

FELHASZNÁLÁs

Ha a begyűjtött példányok e|éggé kupolásak, akkor meg |ehet

tölteni őket, például paradicsommal, ha nem, akkor gril|ezzék

egészben.

ERDÓSZÉLI CSIPERKE RIBISZKÉVEL

Ehhez a szokatlan recepthez felhasználhatják mind a kupolás,

mind a lapos gombákat. Először főzzék megtejben' csepegtessék le, fektessék lapos tálra, öntsék le besame|mártással,

köritsék tíjzforró ribiszkével. Az éte|t elűtő színei és textúrái

teszik ku|<inlegessé: a világos és a sotét, a roppanó és a húsos.

Kerti csiperkéből is elkészithetik.

Júdásftilgomba

Szerintem nincs még egy olyan morbid ku|sejú' ehető novény,

mint a júdásfül' Csomókban csüng a fonnyadozó bodzán,

és,úgy néz ki, mintha veseszeleteket dobáltak volna rá.

Thpintása ragadós, kocsonyás. Ehető, bár Európában nem

közkedvelt étkezési faj' Kínában példáu| nagyra értékelik,

ahol egy vele rokon faj tölgyfából készült kerítésekenő.

A régi fuves emberek is méltatták, mert jó borogatásnak

bizon1ult gyulladt szemre. A középkori arrtiszemiták minderr

gombát,,zsidók húsának'' nevezték (a júdásftil angol rleve:

zsidóful), pedig a neve nyilvánvalóan Júdírs|roz kötődik.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉs

A júdásfülgombát akkor gyűjtsék' amikor nrég puha.

Ahogy idősodik, kőkeménnyé válik. Késsel vágják le a f,író|'

és szabaduljanak meg a kemény szárrészeitől. Lásd: 162-ló3.

oldal.

Bodzán gyakori,

egész évben fe|-

IeIhető, kü|önösen

. 1 októberben és

\1 \ novemberben.

---.l.\

Fü|szerű kéoződményt alkot,

melynek átméróje 2-7 cm. Rendszerint csomókban

nő. Amikor fiata|, a színe vörösesbarna, á||aga

kocsonyás, puha. Fe|ső fe|ü|ete bársonyos és barna,

alsó része rózsaszínű.

AU R ICU LARIA AU RI CU LA-J U DAE

FELHAsZNÁLÁs

Alaposan nrossák meg, szeleteljék hajszálvékor-ryra, szinte

áttetszóre, másképpen szívós és emészthetetlen marad.

Legalább 40 perig párolják húslevesben vagy tejben,

és tálalásnál sok borsot adjanak hozzá'E||enőrizzék,ió|

megfutt-e, máskülönben olyan lesz' mint a cipőtalp. Az eredmény a tengeri moszatokhoz fog hasonlítani.

JÚoÁsrÜrrrvEs KÍNAI MTDRA

3 dkg júdásfü|

1 kg barnacukor

fé| |iter víz

Tisztítsák meg és áztassák be a gombát, majd vágják durvára'

A cukrot és a vizet melegítsék addig, amíg a cukor fel nem

oldódik' és a folyadék csaknem felforr' Csepegtessék le a beáztatott gombát, és adják a sziruphoz, fózzék további fél óráig.

Forrón vtrgy hidegen tálalják'

Ízletes kucsmagomba

Erdei tisztásokon, e|öregedett kertekben és |ege-

|őkön gyakori (kü|önösen

homokos talajon); nagy

koronájú Íák, főként kőris és sziI

aIatt' Márc.-máj.

Kalapját mé|y, méhsejtekhez

hason|ó üregek fedik; a ka|apja

és a tönkje egy fo|ytonos kamrát

aIkot. Ka|apja vá|tozatos formájú,

de Ieggyakrabban hosszúkás,

gömbö|yű, 3-6 cm-es. Színe a

vi|ágostó| a sötét barnáig terjedhet. ]

Húsa törékeny' Termőteste: ka|apja

összefügg a tönkjéve|.

Ga||éria nincs.

,,'r/l.Ji *.^,

Az iz|etes kucsmagomba kalapját rendkívűl jellegzetcsse

teszik méhsejtszerű bemélyedései. Üreges, btrnktiszerÍi Íbje

lehetővé teszi, hogy megkiilörrböztessék, nrás, lroz,zii lras<lrllítti,

rlérges gombáktól.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Aziz|etes kucsmagonba csak a tavasz néhiiny napjiin tíinik fel'

rendszerint langyos esők utárr. Ha elég szerctrcsések, ósriitalálrrak,

akkor a begyűjtött példányokat érder-nes tarttisítlrliuk. I-égrnentcser-r záródó zacskóbar-r fagyasszák le, vagy szárítstik r-r-reg.

Hosszában vágják ketté' meleg helyiségben felfüggeszwe addig

sztiritsák, amíg törékennye nem válik. Lásd: 162- 163. oldal.

MORCHELLA ESCULENTA

FELHASZNÁLÁS

Üreges kalapja miatt a kucsmagombában rengeteg rovar

és szemét halmozódhat fel' Éppen azért alaposan meg kell

mosniuk' mielőtt bármilyen módon felhasználnák.

Főzés előtt egyesek blansírozni szokták. A kucsmagomba

levesek' becsináltak és eg}tálételek kellemes kiegészítője lhet,

és mivel üreges, nregtölthető, stitőben megsüthetó.

Keresztben felszeletelve

hullárnos szélű, aranyszínű

gyűrűket kapnak, rrrelyekkel

omletteket, Ieveseket díszíthetnek.

PÁnorr

KUCSMAGOMBA

Recept a XVIII. századbtjl'

Alapos iitnlosássaI tiszt itsák

meg a hor-nokt(rl, clarabka

vajon süssék ararryszíIrűre,

aztán hagyják sajtit levében

megpuhulni. Csak sóval,

borssal és szerecsendióva|

ízesitsék, tegyenek hozzá

egy fej hagymát és kevés

apróra Vágott petrezselymet.

Amikor a gomba megpuhult,

adjanak hozzá egy tojás sárgáját, kevéske íehér borral.

Tejföllel és vajjal tegyékaz asztalra. Pár csepp citromlevet is

facsarhatnak rá.

Késői laskagomba

BEGYÚJTÉs/SZEDÉs

l}iikk vagy kőris kiszáradt vagy pusztr'rliisnak intlult ilgirin lclrct

nregtalálni többnyire egész évber-r, cic alapr'ct(ícn k('síi (isszcl i's

télen. Rendszerint nagy mennyiségct bc lchct gyííjtcrli bc|őlc

cgyszerre, mert nagy cstlr-tr<ikban n(í. l,iisc,l: l62 l63. ttlclal.

FELHASZNÁLÁs

(londosan vizsgálják neg, trincs-e berrne krrkac. A késői

laskagonrba húsa meglehetősen szívós lehet' ezért a fiatalabb

példányokat válasszák, és alaposar-r főzzékmeg. Mivel viszonylag

íztelen, jó fűszeres mártásokkal tálalják. Grillezhetik, hozzá.

Legyező a|akú gomba. gl :xlT'i:i;'l.T"xn;i;"'

-> ) Átmérője 20 cm |ehet.

KaIapja: formás. kezdetben homorú, aztán Iapos,

szürke vagy paIaszínű-kékes.

Termőrétege: a Iemezek fehérek,

mé|yek' Húsa: fehér, puha,

A késői laskagorrrba az egyik vad

gombaféle, nrelyet ma már

'.{ sikerreltermesztenek.

Sok nagy áruházban kapható, és otthon is termeszthető

megfelelően elókészített fatörzse.

.. ken (azokat is készen lehct kapni).

PLEUROTUS OSTREATUS

adhatják nrás ételekhez gazdagításképpen' vagy kiszáríthatják

későbbi felhasználásra.

RÁNrorr LASKAGoMBA

A gornbát vágják ] cIn vastag szeletekre, facsarjanak rá egy kis

citromlevet, forgassák meg ízesített lisztben, felvert tojásban,

végül zsemlemorzsában. Forró, bő olajban süssék aranysárgára

LasxacoMsA MADETRA,sZTSzBAN

Körülbelül l cm vastag szeletekre vágják fel a gon-rbát, addig

süssék olajban, míg levet nem ereszt' akkor locsoljanak rá

egy kis citromlevet' Szórjanak kevés lisztet az edénybe,

keverjenek hozzá egy pohár Madeirát vagy cherryt, gazdagítsák

egy tojás sárgégáva|, sózzák, borsozzák. Folytonos kevergetés

nrellett addig forralják, míg az ételük be nem sűrűsödik.

Pirítóson vagy olajban' vajban sült kenyéren tálalják.

A nagy óz|ábgonrba az egyik legfinomabb ehető

fajta' Nagyon jellegzetes' így nyitott térségeken

messziról észre lehet venni a mérete miatt.

Az őz|ábgomba zártan kezd nőni, kalapját lezárja

a gallérja, később kiszabadul és kinyílik' mirrt egy esernyő.

BEGYÚJTES/sZEDÉS

Állagát és méretét tekintve is az a legjobb' ha akkor gyűjtik,

anrikor a kalapja kezd kinyílni. Lásd: l62.l63. oldal.

FELHASZNÁLÁs

Távolítsák el fás szárát, a kalapját süssék ki gytlrsarr o|ljban

vagy vajban, mint ahogy a csiperkéknél olvastiik. IIa trenr

akarják' hogy túl sok zsiradékot szívjorl nlagiiba, siités előtt

Íilrgassák meg palacsintatésztában vagy zscnlleIlltlrzsában.

TtrrÖrr ózlÁscol',ísa

lliatal példányokat válasszanak ehhez az ételhez. Csavarják ki és

t|obják ki a szárukat, a kalapjukat töltsék meg zsályás, hagymás

N.gy őzlábgornba

Esetenként erdőszé|eken, füves

tisztásokon, utak mentén |ehet

megta|á|ni. Jú|.-nov. Nagy gombaíajta,

15-30 cm-esre is megnő. Szára hosszú, vékony, -x!l

a|apja kiszé|esedő, üreges. Ka|apja: száraz,

pikke|yes, a barnátó| a barnásszürkéig; átmérője

10-25 cm. Fiata| korban kupo|ás, később |apos.

Középpontja mi ndig sötét. Termőteste: fehérek,

a szárátó| fÜgget|enek. Ga||érja: nagy, fehér,

kettős, száron szabadon mozgatható.

LEPIOTA PROCERA

töltelékkel (vagy dará|t hússal). Rendezzék el őket sütőlemezen, a

tetejükbe szúrjanak egy-egy nyrírsra húzott szalonnadarabk át. Har -

minc percre tegyék be a sütőbe, de egyszer-kétszer nézzenek rá.

RÁNrorr lzrÁncoura

A gomba szárátvá1ják

le' kalapját jól törölgessék meg' aztán mártsák

lisztbe, palacsintatésztába' végül forró olajban

süssék 5 percig.

Egy másik hasonló faj,

a piruló ózlábgomba

( M acrolep iota rhaco des)

szintén gyakori termékeny talajon' bár sokkal

inkább kedveli az árnyékot, mint a nagy őzlábgomba. Hasonló hozzá,

de kalapja pikkelyesebb,

szára lágyabb. Húsa

fehér, de vágásnál bepirosodik. Il|ata erósebb,

kicsit édeskés. Ugyanúgy

készítsék e|, mint a nagy

ózlábgombát.

Trias pöfeteg

Ha meglát az ember belőlük egyet, az önmagában is é|mény,

de ha még meg is kóstolhatja'.. Mindig váratlanul tűnnek

fel ezek a hatalmas,,tojások'' egy kerítés alatt vagy egy mező

valamelyik sarkában.

Az óriás pöfeteg meglepő méreteket olthet. Volt már rá példa,

hogy 1 m átmérőjíi példányt találtak' Rendszerint akkorák,

mint egy kisebb labda' de még az is elég sok ember jóllakatására'

hiszen a gomba minden része tömör, ehetó hús.

A pöfetegek több más, kisebb faja is ehetó' bár azok textúrájukatekintve gumiszerűek, és nincs rneg benntik óriiis

rokonuk kivételes íze. A három leggyakoribb fajta: a szélesszájú

pöfeteg (Vascellum pratense), nrely füves területeken, legelőkön,

pusztákon, golfoályákon jelenik meg rlyarankérrt, és késó ószig

figyelhető meg; a bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum),

valamint a körtealakú pöfeteg (L. pyrifurme), melyek erdei fajok,

és csoportokban nőnek' Mindhárom golflabda nagyságúra nó

meg, és külsejüket szemcsék borítják. Ezek is ehetőek.

Itt-a

Réteken, |ege|őkön, néha sövé-

\ nyek a|jában je|enik meg. jú|.-

t I nov. Nagy, nagyjábó| gömb

ts il:5;' *:,: f",lif,!iJ' 1"",0"

kezdetben fehér, sima, bórszerű. A termőtest fehér, me|y a

spóraérés Ío|yamán sárgássá, pisz.

koszölddé vá|ik. Egyenesen a fö|dbő|

nő ki' vagy Van egy kis szára, vagy nincs.

|usson eszÍikbe, hogy ez a gombafaj esetleg emésztési

problémákat és bőrpírt okoz.

LANGERMANNIA GIGANTEA

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Fontos, hogy csak a fehér húsú pöfeteget gyujtsék be.

Az idősödő gomba színe sárgává' világos barnává válik, ezt ne

fogyasszák. Csak a fehér vagy krémszínű és viszonylag sinra

felületű példányokat vigyék l-raza. Lásd: ló2-163. oldal.

FELHAsZNÁLÁs

Még a kisebb példányok is valószínűleg túl soknak bizon1ulnak

ahhoz, hogy egyszerre meg lehessen enni őket. Mielótt lefagyasztanák a íelesleget, forgassák meg tojásos zsemlemorzsában és

süssék ki. Másik megoldás: ne vigyenek haza egyszerre egy egész

Pöfeteget, hanen-r _',járjanak rá'', ahogy a Viktória-korabeli író

tanácsolja.

Tisztítsák nreg és vágják l cnr vastag szeletekre. Süssék n-reg

olajban, grillezzék' süssék sütőberr olaj, vaj vagy szalonnazsír hozáadásával. A gonrba felső rész'éből szÁrmazó,simább, gumiszerűbl-l

szeletek tllyanok akár a borjúnririgy; az alsó' kevésbé tömör szeletek

puhábbak és kevésbé |éclírsak' inkább on-rlenhez hasonlítanak.

A kisebb példtinyokat nreg kell hánrozni, mert kÍilső burkuk

sokkal kernérryebl.l' r-rrint az óriás pöfetegé. A kisebb gombákat

ugyallúgy készíthetik el' mirrt azóriás pöfeteget, megffzhetik

tejben egészbeIr, vagy a fiatalabbakat salátához adhatják

(módjával).

Ehhez a családhoz tartozik egy olyan faj is, amely emésztési

problémákat okoz, ha nagy mennyiségben esznek belőle. Fornrájában hasonlít az óriás pöfetegre, de a felülete kemény' barna es

pikkelyes.

SÜrr TntÁs PÖFETEG

1 közepes nagyságú óriás pöfeteg

8 vékony sze|et szalonna (nem feltét|enül szükséges)

vaj vagy olaj

1 csészényi zsem|emorzsa

1 tojás

5 dkg ízesített Iiszt (sózott)

Töröljék tisztára a pöfeteget' vágják 1 clll vastag szeletekre,

ellenőrizzék' hogy vannak-e benne sírgiis elszíneződések.

A gombát nem kell meghámozniuk. A lisz,tből a ttljiisból víz

hozzáadásáva| készítsenek sűrű palacsintatészttit. Miirtsák

bele a szeletek mindkét oldalát, azután forgassiik nrcg zsenlle.

morzsában. A panírozott gombát hagyják szárac.lrri pír percig'

addig stissék meg a szalonnát. A szalonnát vegyék ki a scrPc|ly(jben, és a szalonnazsírban süssék ki a gon-rbaszeleteket; a stitéshez

növényi olajat is használhatnak' Az előbbi változatnail tiilaljiik

fel a szalonnát is.

Ttrrtm PÖFETEG

Vájjanak kb.2'5 cm mély üreget a gombába, és töltsék meg

darált hússal, fűszernTvényekkel, rizzsel és a gomba kivájt,

apróra vágott részével. Borítsák be szalonnaszeletekkel, najd

fedjék le alufóliával, és közepesen forró sütőberr süssék kb.

egy órán át. A sütés kozben kiáradó erős szag ne tárlttlrítsa el

önöket'

LAcrARrus DELtctosus -n

ffi

=qs'^.- Fenyőerdők|akója.Szept.-nov.

*liL. ,

Nagy, ha|vány narancsszínű,

lr ,' tö|csér a|akú, 3.9 cm-es.

Rövid, narancsszínű szára van.

rf -

- Ka|apja: gyűrűs,5-]5 cm-es,

fr_ \ sötét narancsszínű Ío|tos,

|É... .. ..,l középen behorpadó.

.' --Pj. Termőteste: vi|ágos narancsL' színűek, tömöttek. Ha megkarv co|ják, narancsszínű fo|yadékot

vá|aszt ki, me|y zö|ddé vá|ik' Az öregebb termőtestek

zö|den foItosodhatnak.

Ízletes rizike

A legÍinonlabb ebből a fajtából. ]ellegzetes a színe, az a|akja;

rónrai fresktikon is nlegjelenítették. Latin neve jelzi milyen

értéket képviselt az akkori idók korryharr-rűvészetéberr.

Európárrak csak egyes részein kedvelik ezÍ az iz|etes,|ágy,

néha kissé kesernyés gombát.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Lásd: l62-l63. oldal.

FELHAsZNÁLÁs

Keserű ízét blansírozással lehet e|venni. A lecsöpögtetett gombát

n-regsÍ.ithetik olajban, grillezhetik - ilyenkor ropogós |esz'

Jól illik halakhoz, szemet gyönyörködtető színe bármely fogást

étv ágy ge r j e sztővé va rázsol.

Az iz\etes rizikét két mérgező rokonával szokták összetéveszteni

FEHÉR szŐRGoMBA Lactarius pubescens

Nlrfa alatt terem, de ennek a fajnak a sárgásbarna kalapja

nem gyűrűs, szára és termőteste hasonló színűek, tejszerű

nedvet választ ki. Szaga, mint a görögszénáé.

NYíRFA szŐRGoMBA Lactarius torminosus

Kőrisfak kozelében található, szára, sugárlemezei' kalapja

hússzínű. Szórös' gyapjas kalapján sötétebb gyűrűk vannak.

Teiszerű nedve fehér, színe nem változik.

Gyapjas tintagomba

COPRINUS COMATUS

Mezőkön, utak mentén, játszótereken, szemét.

dombok tetején gyakori. Jún.-nov. Magas,

szőrös, pikke|yes gomba. 8.25 cm. Tönkje

sima, fehér. Ka|apja: fehér, kezdetben

csaknem hengeres, gyapjas pikkelyek

borítják. Később kinyí|ik, és o|yan |esz,

mint egy fé|ig csukott esernyő.

Az idő mú|ásáva| egyre kisebbé

/'' vá|ik. Termőteste: kezdetben fehé.

/. rek, később rózsás árnya|atúak,

Dobják ki a szárát, a kalapját pedig gyorsan süssék ki olajban vagy

vajban. Zsemlemorzsában is megforgathatják' ez esetben bó olajban süssék meg.

Másképpen lassan is megpárolhatjrik tejszírres vagy mustáros

rántásban. Ez esetben egy órán át hagyjtik l tÍiz(ln.

Az íze kellemes, lágy, állaga kortilbeltrl olyaIr' rrlint a kagylóké.

GyapJes TINTAGoMBA ToJÁSSAL

Nyissák ki a kalapját, dobják el a szárát' és helyezzc{k serperryőbe

ütött, nyers tojás közepére. Közepes lárrgon l5 percig stissék

sütőben.

GyepJes TINTAGoMBA.MÁRTÁs

A fiatal gombák kalapját rakják kőedénybe, a rétegeket egyenként sózzák meg' Egy órán át süssék sütőben, hogy a leve

javarésze elpárologj on. P asszir ozzák át muszlinon. Adjanak

hozzá íeketeborsot, szerecsendiót, forraliák fel, töltsék sterilizált

üvegbe, és jól zárják le. A mártás korlátlan ideig eláll' de ha egyszer felnyitották, akkor rninél hamarabb fel kell használniuk'

ffi ffi,Í :i':T::f'éff5,j"j.T;:::"

mozgatható.

A gyapjas tintagonrba nagy sáml.lan fellelhetó az utak mentén

kialakított, nfrt fuves területeken vagy az autópályákat kettéoszt(l

fuves sávban. Olyan, nrint valanri fehér bunkó' ezért mással szinte

osszetéveszthetetlen, kivéve közeli rokonával, a ráncos tintagombával (C. atramentarius), melyrrek alkohol|al együtt történő

fogyasztása erős émelygést okoz. A C. atramentariu.s könnyen

felismerhető piszkosszürke szinérő|. Emellett nincsenek pikkelyei,

álta|ában karcsúbb és gallérja sincs.

BEGYÚJTES/SZEDÉS

Akkor gyűjtsék, amikor a kalapja mégzárva van, és a sugárlemezei halványak. Lásd: l62-163. olda|.

FELHASZNÁLÁS

Nedves ruhával jól torölgessék le róla a piszkot, és begyűjtés utr:rn

mihamarabb készítsék el, nehogy a kalapja folyósodrri kezdjen.

TRICHOLOMA GAMBOSUM

tu,

Füves terü|eteken, |egelőkön, utak mentén, gyeper|,

erdőszé|eken gyakori. Ápr.-jún. Krémszínű gomba, ka|apja

húsos, hu||ámos szé|ű. Ka|apja húsos, tömör, átmérőie

5-12 cm, amikor fiata|, később e||aposodik, szé|e még

hu||ámosabbá vá|ik. Az egész gomba piszkosfehér vagy

krémszínű. Termőteste: kiémszínű, tömött. Ga||éria nincs.

pereszke

Ez a francia mousseron, nrással nem lehet összetéveszterri'

mivel ez az egyetlen fehér, tavasszal rnegjelenő gomba

_ rendszerint Szent György napján, április 23-án bukkan

elő.

A füves területeket' meszes alfÓldeket, füves erdőszéleket'

temp|onrkerteket kedveli. Minden része krénr[ehér, és ez

általában elég is az azonosításához. Je|legzetesen liszt szagtr,

anlitől egyesek nagyon ízletesnek találják (ez a fiatalabb

példányokra nen-r vonatkozik).

TRICHOLOMA GAMBOSUM

A májusi pereszke tönlőr, ezért kevésbé varr kitéve rovarok

támadásainak. Ezzel a gorrrbafelével úgy járhatIlak el, mint

a csiperkékkel.

BEGYŰJTÉs/SZEDÉS

A májusi pereszkét akkor gyűjtsék, atlrikor Í.iltirl, biir egyesek azt

mondják' igazán idósebb korukbarl ilrtltrl1tsa|<. I,iiscl : l 62- l 63.

oldal.

FELHASZNÁLÁs

Az idősebb példányokat olyarr ételek készítés('ni'l érclcnlcs

felhasználni, amelyeknek van más hasonlóirll lrotlriis alkrlttirészc

_ például sajtos, spenótos vagy hagynrás ételekben.

Nyári szarvasgomba

TUBER AESTIVUM

Ritka gombafajta, időnként AngIia

dé|i erdeiben ÍorduI e|ő, meszes

ta|ajon. A fö|d a|att nő, mérete:

go|f|abdányi, 3-7 cm-es. Erős, ke|-

|emes i||ata Van. Termőteste: sokszögIetű, nagy szemö|csökkeI borított,

kékesíekete, amikor friss, később

ba rnásfekete' BeIseje: szürkésÍehér,

később barna, fehér márvánVerezetű.

Arrglitiban szinte kizárólag bürkktt1k gyökerénél lehet nregtaltilni'

kortilbeltil 7 cnr-rel a íold alatt.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS

A tryiiri szarvasgtlttllla Iletl-t ritka, cle tlehezen lehet rátalálni.

A fiilcl alatt rr(í' rrriIrt-triis szarr'lsgtltrrbák, de csak egy ktilönlegesen kiképzett, szirrlatol<i iiIlat scgítségével Iehet hozzájutni.

Régcrr a spanyol pucllikat haszniilták Í.el erre a célra Arrglia

bÍ.ikköseiben' I'tisd: 162- l63. oldal.

FELHAsZNÁLÁs

Finomarr kefeljék le a gon-rbára tapadt szennyeződéseket' azuttirl

vágják rrrinél vékor-ryabb szeletekre.

A szarvasgombával olajat ízesítlretllek, nrely egyben konzcrválja is a gombát, de el fogja venni irz ízét' A szarvasgombás <l|ir i

nagyon aronás, ezért csír-rjárr btirljanak vele.

A szarvasgor-trba reszelékét biírrrrilyen toltelékbe, pástétorlrll.r

beIetehetik, és fer-rséges onrlettet' rálltottát készíthetrrek velc. JtlI

illik rizottók és tésZtaételek teteic(re.

TUBER AESTIVUM

A Tuber aestit,u'n-ot .jsszetéveszthetik a hatnis szarvasgollrbával,

az Elaphonlyces granttlatus-szal. Erdei tala-i felszíne alatt Irő,

külörröserr tűler'elű erdókben, ahtll a |lrkoIl gyakori a buztlgiít-tr'

alakÚr Corulyceps opllio.g/trs.vlir/cs rrer'íi gorlrbir. A rragr'()lrllacska

golyti nlérctű hat-rris szarvasgonlba kiils(i lrtrrka kenri'n1'

és vastag, rücskös és vör()seslrarrra. Húsa bíborr'(ir()scrt

pettyezett, cts egyre s(it('tclrlr'ttrlitrl rt sptir:ii tncgt'rttel<.

E'z a faj nerrr elrető, és kilisiis tttán Ítgr'aztlntlsíthlttti' lrtlgr,tlctrl

iíraszt jellegzetes szagot.

Rendszerint sok pé|dánybó| á||ó

csoportokbanő farönkökön,

} magas ágakon. Szept.-márc.

\ Ka|apja domború, majd

Iapos, narancssárga, raga.

dós nyá|ka fedi. Tönkje fe|ül

sárga, aIuI sötétbarnás fekete.

3-8 cm. Lemezei: szélesek,

ha|ványsárgák. Húsa: ha|ványsárga, rugaImas, szagtalan.

FLAMMULINA VELUTIPES

Ez a gombafajta jól tűri a fagyokat. Főleg ősszel és fagymentes

téli hónapokban található.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉs

Fagyottan is be lehet gyujteni. Ez esetben azonnalbetehetik

a mélyhűtőbe, vagy raguk készítéséhez használhatiák'

Lásd: 1ó2-163. oldal.

FELHASZNÁLÁS

A szárát dobják ki' ka|apjáró|

töröljék |e a ragacsos anyagot,

mie|őtt hozzáfognának az

elkészítéséhez.

A főzés legutolsó szakaszában adják hozzá az éte_

lekhez' és addig főz'zék, amíg

fel nem emelkedik a felszínre.

mint va|ami gomba alakú

vÍzililiom.

TENGERI MOSZATOK

Annak ellenére, hogy spórákkal, nem pedig virágokkal

és magokkal szaporodnak, kifejlődésüknek vannak szakaszai,

mint ahogy bármely növénynek. Távasszal hajtásokat növesztenek, nyárra teljesen kifejlődnek' télerr elfonnyadnak.

A tengeri moszatokat leginkább májusban és júniusban

érdemes begyűjteni.

BEGYÚJTÉS SZABÁLYAI

A hínárok, moszatok az őket körülvevő tengervízből szerzik

táplálékukat, hagyományos értelemben véve nincsenek

gyökereik. Vannak viszont kapaszkodóik, melyek segítségével sziklákhoz, kövekhez tapadnak, és amelyekből szárszerű részük kinő. A növény újra ki tud fejlődni tönkjének

csonkjából' feltéve, ha a vágás nem túl közel esik a kapaszkodójához. Éppen ezért, ha a begyűjtés során meghagyják

a szára egy részét, akkor abból a növény regenerálja

magát.

rTzÉst TANÁcsoK

Mielőtt bármely tengeri növény főzéséhez hozzákezdenének,

alaposan mossák meg édesvízben' hogy eltávolítsák róla

ahozzátapadt homokot, kagylókat és nrás hulladékot.

A tengeri növények Íózésének van néhány alapmódszere:

o Szeleteljék fe| nagyon vékonyra, és nyersen, salátaként

tálalják.

o Kínai jellegű dresszinget készíthetnek hozzájuk szójaszószból,

ecetból és kevés cukorból.

TENGERI MOSZATOK

Sütéshez ne olyan vékonyra szeleteljék. Használjanak

szezám- vagy napraforgóolajat, és forgassák benne 5 percig

_ ha nagyon magas hómérsékleten még tovább sütik,

akkor a ku|seje ropogóssá válik. (A ropogósra sütött tengeri

növények Kínában kedvelt előételek')

Levesek és becsináltak sűrítéséhez nagyobb darabokat

tegyenek belőlük az ételbe. A legtöbb tengeri növény sok

alginátot - bizonyos fajta növényi zselatint _ tarta|maz,

mely fózés során kioldódik

A tengeri hínárokban' moszatokban kevés a kalória, de

gazdagok ásványi anyagokban, különösen jódban, csak egy

ideig eltart, mig hozzászoknak az izúkhöz. Próbálkozzanak

velük, mert változatossá tehetik velük étkezéseiket.

Ír moszat

Ez a moszatféle nagyon elterjedt az English Channel partjainál,

és a második világháború idején kereskedtek is vele. tsszegyűjtötték és boltokban árulták. Nagy igény volt rá, ezért még a térségben lerakott aknákkal sem törődtek.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS

Ezt a moszatfélét áprilisban vagy májusbarr érdemes begyűjteni'

amikor fiatal' Beg1ujtés után használják fel azonnal, vagy szárítsák ki alaposan.

Szárítás elótt jól mossák meg, és szélvédett helyre, a szabadba

tegyék ki száritani. Időnként mossák át jo| édesvizze| vagY

hagyják kint az esóben. Egy idő után kifehéredik, és krémszínűvé válik. Nyessék le róla a kemény ágakat, és kossék zsákokba.

A szárított moszatot pontosan úgy használhatják fel, mint

a frisset.

A mérséke|t at|anti partok kövein, szik|áin e|terjedt

éve|ő. Csomókban nő, leve|ei vörösbarnák' Je||egzetesen

|apos a szára, ágai szabá|yta|an Iegyező aIakot képeznek.

A Rhodophyceae Vagy vörösmoszatok

osztá|yában a k|orofi|| zö|djét piros

pigment á|cázza.

Sok színben fe|tűnhetnek

a barnától a vi|ágos

rózsaszínűig. Ezek

a moszatok á|ta|ában

igen kis méretűek,

ágaik csupán

5-15 cm-esre nőnek.

CHONDRUS CRISPUS

FELHAsZNÁLÁs

A tengeri moszat fontos alginátforrás, ani egyfajta növényi

zselatin' Levesek besűrítésére, fagylaltok krémesítésére és

zse|ékészítésre használhatják. Arra is jó, hogy ehető bevonatot

képezzen kolbászféléken ál|ati bél helyett.

Ín uoszar TEJES ZsELÉBEN

1 csésze friss moszat

3 csésze tej Vagy víz (a zse|éhez)

cu Kor

ízesítéshez zúzott gyömbér

]ól mossák meg a moszatot, adják hozzá a tejet vagy a vizet,

a cukrot és ízlésük szerint gyombért. Lassú tíizön addigfőzzék,

amigaz összes moszat fel nem oldódik' Az oldatlan részeket

szűriék le, és a folyadékot öntsék forrrrákba.

Ehető alga (vörösmoszat)

Szik|ák repedéseiben é|. Nem tú| gyakori,

sűrű csoportokat képez. E||aposodó á9ai

vannak, me|yek vá|takozva egyre ki-

. sebb áoakra osz|anak. Mérete vá|to.

Rj zatos:

"-.

etor'"tyeto| függően 7-2o cm

|ehet. Vörös, o|ajzö|d színű, de napsü.

tötte he|yen sárga.

FELHASZNÁLÁS

Ez az a|gafé|e erősen savanyú szagú' rendL

PALMARIA PAMATA/LAURENCIA PINNATIFIDA

Az At|anti-óceán és az Északi-tenger

. közepes és alacsony partjain gyakori.

; Kemény, lapos ágai vannak,

10-30 cm magasra nő' Sötétpiros,

de víz a|att bíborvörös is |ehet'

Nagyon szívós t-tövitly, I-t-tiis vízt t-t'ttlszittokon rétegeket alkot. IclíjnkÓn t birkiikkrrl

és marhákkal is megetetik.

tt órán át forralják és főtt zöldségként

Laurencia pinnatifida

szerint ftíszerezésre használják. Izlandon bagó helyett rágcsálták.

LAMINARIA DIGITATA

Nagy barnamoszat

Sáros és homokos ta|ajok köveibe ka.

paszkodik. 2 m-esre is megnőhet. 5zára

i hosszú, me|y a végén kardszerű ujjakra nyílik szét (10 is Iehet be|ő|ük),

amikor a növény te|jesen kifej|ődik

A tratal növény szártit,,szíjrrroszat'' néven

Skóciriban árulták. Valaki úgy írta le,

hogy íz'e a nlogyoróéhoz hasonló.

FELHASZNÁLÁS

Zselét készítenek belőle az előzóekben leírtak szerirrr

LAM,NARTA SACCHARTNA r

Ezeknek a hínároknak egy rrriisi|<' fijiinak nenl

rigazik el a szára, páfiányszcrÍí |cr,clc ttlclros szélű.

Mint a legtöbb Ínoszat()t' czt is csak apii|,v ic,lcjén

lehet látni. Száraz szára es(ít szokott jc|ezni, rrtcrt

elfonnyad, amikor a levcg(í netlvcss.'gtart.lIlllit

nregnövekszik.

FELHASZNALAS

Salátazöldségként fogyasztjiik, és algirriitfbrriis.

ként használiák.

Seké|y, sziklás vizekben é| a part környékén'

A szára rövid, vékony, |eveIei sza|agszerűek,

szé|ükön fodrosak, .|,5 m-esre nőhet.

PORPHYRA UMBILICALIS

Wales délnyugati részén atengerisaláta finomságnak számít,

és gyorsan elkapkodjrik a boltban azok, akik a begyűjtésével

nem akarnak maguk bíbelődni. Pedig ez az egyik legkönnyebben felismerhető tengeri növény' Áttetsző, vörös páfrányleveleihez szinte bármely partszakaszonhozzá lehet jutni. |apánban

tengeri farmokon termesztik is. Bambuszkötegeket helyeznek

a tenger fenekére a part közelében, aztán áwiszik édes folyoűzbe, amikor a növény megtapadt rajtuk. Ilyen körülmények

köztitt a levele sokkal puhább és nagyobb lesz.

FELHAsZNÁtÁs

Nagy-Britanniában két hagyományos felhasználási módja van:

pürét és szószt készítenek belőle' az utóbbit bárányhúshoz.

A kínaiak és a japánok sokkal villtozatosabban használják fel:

Ievesekben, húsételekben, rizsgombócban, savanyítva.

PORPHYRA UMBILICALIS

TnNcnntsarÁra.

PÜRÉ

A növénÉől először

is durva, pürészerű

anyagot kell készíteniük. Jól mossák

meg, azután kevés

uzben(ryy főzzék

meg, mint a spenótot.

Az a legjobb, ha

teflonedényben főzik,

mert könnyen odaég.

Ezt a pürés anyagot

töltsék üvegbe.

Napokig is eláll.

Wales üzleteiben

is árulják. ott a lehető

legváratlanabb pilla.

natokban is az asztalra

kerülhet: reggelinél

zabpehelybe forgatua,

szalonnazsírban

kisütve.

TEwrcrnrselÁTA,MÁRTÁs

Verienek fel két csészényi pürét 2'5 dkg vajjal és egy narancs

levével.

Tengerisaláta

o|yan partszakaszokon, aho| homok fedi a köveket.

Egész Nagy-Britanniában gyakori, kü|önösen a nyugati

partokon. Szé|es, kemény, vékony,

szokatIanuI vörös

páfrányIeveIe

keresztben

20 cm-es.

A fiatal

növény

zö|des, később

vá|ik bíborvörössé.

KAGYLTK, csIGÁK

Úgy hír|ik, a mandragórával kapcsolatos, hajmeresztő

babonákat _ példáu| azt,hogy a növény lábszerű gy<ikereken

menekül el potenciális begyűjtói elő|, vagy azt,hogy hírhedt

sikolyával öli meg őket - profi, görög füves emberek talá|ták

ki' akik távol akarták tartani az amatőroket a megélhetésüket

biztosító tevékenységtől. Lehetséges, hogy ilyen okokból

keringenek történetek arról, hogy a kagy|ók és a csigák

az év bizonyos időszakaiban mérgezőek. A tengerpartok

|akóinak megélhetése egész évben nagyban ftigg a kagy|óktól

és a csigáktól, emellett csábító mások számára is, hiszen

csak |e kel| hajo|ni értük. A kagylógyűjtésből élők szerencsétlenségére egyre több nyaraló és kiránduló lepi el a partokat

vödörrel és ásóval a kezében' Nem csoda, hogy szárnyra

kaptak a fent említett figyelmeztetések.

Valójában minden hal veszít a formájából a szaporodási

idószakon kivül' de ez nrég nem jelenti azt, hogy mérgezővé

válik' és ez ugyanúgy vonatkozik a kagylókra és a csigákra is.

Nem |ehet aztá||itani, hogy ezeket az állatokat békén kell

hagyni a nyr{ri hónapokban. A puhatestűek gyaníthatóan

nagyon érzékenyek ahőmérséklet-változásokra, és ha nem

szaporodnak kel|ő számban, akkor túlélési esélyeik lecsökkennek.

A helyzet iróniájaaz,ahogy manapság bánunk parti vizeink.

kel, beigazolhatja a fenti híreszteléseket' Mivel a puhatestűek

úgy táp|á|koznak, hogy héjukon keresztiil átszivattyúzzák a vizcI

és kiszűrik be|ő|e az emészthető részecskéket. Íly módon bekerülhetnek szervezetükbe a szennyező anyagok és az azokkal

összefüggő baktériumok is. Meleg időben ezek a baktériumok

riasztóan e|szaporodhatnak, akár olyan szinten is, hogy

mérgezővé váljanak az emberi szervezet sZámára' sainos

ez ktilönösen igaz a nagy, kéthéjú puhatestűekre _, mint

az ehető kék kagyló és az osztriga -, amelyek hihetetlenül

nagy mennyiségű vizet szűrnek át naptlnta' és gyakrarr

szennyi/ízleeresztők közelében élnek.

Éppen ezért a kagylókkal és a csigiikkal szenlben olyan

tudással vértezzük fel magunkat' rlrely óvattlssli tcsz rrrinket'

de nem veszi el tólük a kedvünket.

GYÚJTÉS SZABÁLYAI

Ha betartják az alábbi szabályokat' akktlr nenr lcsz sziikségük

gyomormosásra:

1. Soha ne gyűjtsenek kagy|ót, csigát emberlakta

szennyvizet vagy más szemetet bocsátanak az

óceánba.

2. Mindig alaposan, kívü|.be|ü| tiszta édesvízze| mossák

meg a begyűjtött kagy|ókat. csigákat.

3. Mie|őtt megfőznék, mindig e|lenőrizzék, hogy az

elkészítésre szánt á||atok é|etben vannak-e. A kagy|ók

és a csigák e|pusztulásukat követően rendkíVü| hamar

osz|ásnak induInak, és ilyenkor sokka| veszé|yesebb,

mint a szennyezett. Ahhoz, hogy megá||apítsák,

é|etben Van-e a kagy|ó, feszítsék szét a héját egy

kicsit. Ha életben van, akkor a feszítés megszüntetése

után hamarosan be ke|| csukódnia. Ha már nyitva van.

vagy könnyedén szétnyitható. vagy nem csukódik

össze, akkor az á|lat már nem é|.

MYA ARENARIA

Tátongókagyló

Gyakran e|őfordu|ó kagy|ófé|e,

Homokban, homokos iszapban é|

a középső és a|só partszakaszokon.

ová|is héja. me|y keresztben

12.5 cm, az éti kagy|óhoz teszi

hasonIatossá. Színe szürke vagy

barnás.

A kagyló kinyúló testrésze -szifó

(lélegzócső)' több, mint 30 cm-esre is

megnőhet. Ezen át táplálkozik, amikor

a homokba fúrja magát.

BEGYÚJTÉs

Vödörbe gyűjtsék őket' de a kisebb példányokat hagyJák

a helyükön.

FELHASZNÁLÁS

SÜrr xacyrT

Mivel ez a kagyló meglehetősen nagy, több főzésiidőt igényel.

otthon jól mossák le a kagylók feli.iletére tapadt sarat és

homokot' Lega|ább hat órára he|yezzék tiszta vizze| megtöltött

vödörbe, de az a legjobb, ha egész éjszakára benne hagyják.

Azután dobják lobogó vízbe, és forralják legalább 10 percig.

Távolítsák el a héjukat. A szifókat rendszerint lemetszik róluk.

A megmaradt kagylóhúst süssék olajban vagy sütőben,

vagy főzzék puhára vízben, és mártással tálalják.

KeovlTnvns

hz apróravágott kagylóhúst jól főzzék össze sült seJtéshússal,

hagymával, burgonyával, és a tűzről levéve öntsenekhozzá

forralt tejet.

__l

CARDIUM EDULE

Ehető szívkagyló

Mindenfé|e partszakaszon gyakori.

,t E|őfordu| homokban, homokos

' ;. iszapban.Atestes,kerek

;". - ' retfe|eerősenrecézett,

] .' .. \., .:, vi|ágosbarna vagy szürkéskék.

.*ti .'t-i-.

,- \-- -'-

-F -Y

Ritka szerencse ehető szívkagylótalálni a felszínhez közel eső

részébeI-r, a legtöbb esetllen n-rélyen a homokba ágyazódik.

BEGYÚJTÉS

Ehető szívkagyl(lt rendszerirlt 2-7 cnl.rel a felszín alatt lehet

találni. Nincs cgyc1rtelnlÍí szabiily arrtr' hogy az árapályos

terület nlelyik szakasziin kell keresni, de az iszapos-honrokos

részeket érdemes ritvizsg1rlni. J(l jel lehet a zöld planktonréteggel fedett terület is. Ha csak pár darabot akarnak összegyűjteni belőle' akkor kézzel is beletúrrhatnak a homokba,

de az a legeredményesebb' ha ton-rpla hegyű gereblyét haszrrálrrak

a gyors kereséshez.

GyÍijtéskor óvatosan bánjanak vele. Ne dobálják a kagylókat,

mert könnyetl eltörik a héjuk, és akkor a benrrük levő állat is

hamar elpusztttl. 2 crr-r-esnél kisebb kagylót rre vigyenek haza.

Nem érdenes bajlódni olyan kis példányokkal, an-rellett gondolniuk kell a túlélésükre is. Mirrt minden kagyló és csiga, ezek

is nrindennapos harcot folytatnak a korrryezetszennyezéssel

és a túlságosarr ell-rarapózott begyűjtésscl szet-tlbetl. Meg kell

adniuk nekik az esél1t' hogy egy.egy csatát nlegnyerjenek.

otthon alaposan mossák nleg a kagyltikat, f.cltiletükről

távolítsák el az iszapot és a hon-rokot. |,Zt a teljt.it is hagyják

állrri édesvízzel megtöltött vodörben legal1rbb lrat (lrtín át,

de az a legjobb' ha egy egész éjszakÍlra a vízbcrr hagyirik.

FELHASZNÁLÁS

A kagylókat dobják forrásban levő víZbe. (A vizct llitcsotry

falír serpenyőben forralják.) Előtte ellerrőrizzék' hogy a kagyltik

élnek-e. A héjuk gyorsan ki fog nyílni, és ötpcrces fijzés trtáIr

tálalhatják is a húst.

A kagylóhúsból levest készíthetnek' belet(iltIretik pitclbc,

de főzés utárr csak úgy,,natúr'' iselfbg,vaszthatjiik.

SÜrr xecylÓ szeroNNÁvel

Siissék ropogósra a szalonnát, szedjék ki a serpenyőből'

és a htitrarnaradt zsírban süssék nleg a kagylót. A kettőt egytitt

tálalják' pirítóssal és sok borssal fogyassz1lk.

PATELLA VULGATA

Közönséges csészecsiga

A közönséges csészecsiga szik|ás partok fe|ső övezetében

gyakori. |zmos |ábukkaI rászívják magukat a sziklákra.

Háza fényte|en, szürkés, bordázott, 6 cm.

r"\

Algákkal bevont sziklákhoz tapadnak hozzá, és azontáp|á|koznak. A táP|álkozási idószak elteltével leválnak róla, de rövidesen

vissza is térnek.

BEGYÚJTÉS

Többségük kicsi, ezért jó sokat kell begyujteni belóle, hogy elég

legyen egy étkezésre, ráadásul fáradságos mászással szerezhetó

meg.

Soha ne g1ujtsék be mólókról' hullámtöró gátakról, csak

a lakott településektől távol esó sziklákról, melyeket naponta

elborít a dagály. A kovekről késsel tudják lefeszíteni.

FELHASZNÁLÁS

A szokásos módon tisztítsák meg és áztassák be egy éjszakára,

azután addig főzzék, mig a hús ki nem szabadul a héjából.

Figyelmeztetés: aközönséges csészecsiga húsa igen szívós, ezért

jó sokáig ke|l főzni vagy sütni, hogy fogyasztható legyen.

Egyes helyeken csak húsvétkor fogyasztják.

Az ehető kékkagyló a leggyakoribb, de a legízletesebb húsú

kagyló, ám ez a fajta okozza a legtöbb mérgezést. Ha betartják

a szabályokat, akkor nem va|ószínű, hogy megbetegednek tőle.

BEGYÚJTÉs

A kagylókat tiszta, köves partokon gÉjtsék össze apály idején

a nyári hónapokban. Kétszer is cseréljék rajta a vizet' amikor

állni hagyják benne, és főzés e|őtt győződjenek meg arról' hogy

az állatok életben vannak-e'

FELHAsZNÁLÁs

SÜrr xacyrT

Ha nem túl sokat gyújtöttek össze belőle, akkor próbálják ki

hamuban sütve. Miután a húst kiszedték a héjából' fokhagymáspetrezselymes vaj jal fogyasszák'

Bárme|y tengerparton meg. /

talá|ható a középső és a|só partszakaszokon.

pé|dányok 10 cm hosszúra nőhetnek. A teknő kékesfekete. iboIyaszínű gyóngyházrétegge|.

OSTREA EDULIS

É'ti osztnga

Az osztriga héja kezdetben sima és

fehér, de az idő mú|ásáva| szürkéssé

és pikke|yessé vá|ik. Keresztirányban ]5 cm-esre nőhet.

Manapság csak szerencsés

esetben |ehet sokat ta|á|ni

be|ő|e. Többségüket magánterü|eteken tenyésztik.

Az osztrtga nem mindig

számított koltséges ínyencfalatnak,

mint mostanában. Évszázadokon

át a munkásosztály állandó étrendiéhez tartozott. AXIX. század második

felében aztán az árát egyszer csak felverték, mert csaknem

teljesen kipusztították, hogy kielégítsék az egyre terjeszkedó

városok igényeit'

BEGYÚJTES

Ha szerencséjük van, akkor rátalálhatnak folyótorkolatokban,

sziklákhoz tapadva, de ez esetben is az a legjobb' ha otthagyják'

ahol meglátták.

FELHAsZNÁLÁs

Ha igazán meg akarják kóstolni, akkor egyék nyersen, citromlével, tabasco-szósszal ízesítve.

PECTEN MAXIMUS

Fésííkagyló

Véletlenül bukkanhatnak rá a legalsó partszakaszokon

apály idején.

FELHASZNÁLÁs

SÚrr rÉsŰx,ccYlT

Ugyanolyan gondosan kell megfrzni, ahogy a tátongókagylót.

Fehér és narancs színíi részétvágják le' a húst forgassák lisztbe,

morzsába, és 10 perc alatt süssék készre. Fenséges íze van, húsa

egy kicsit hasonlít a szárnyasokéra.

A fésűkagy|ó vörösesbarna

színű, héja je| |egzetesen

bordázott, keresztmetszete

elérheti a15 cm-t.

LITTORINA LITTOREA

Közönséges particsiga

A kozönséges particsiga nem olyan kellemes ízű, mint az ehető kékkagyló' és a textúrája sem olyan jó, mint pl. a kürti csigáé,

és tucatnyi kell belőle egy falásra' Az igazi kihívás a fogyasztásánál, míg megtanulják, miként szedhetik húsát a héjából:

hogyan használják a pálcát' a tűt, amivel kipiszkálhatják belőle.

BEGYÚJTÉs

Szinte minden sziklás' algás terü|eten megtalálhatják, a dagály és

az apá|y kozti, kozépső szakaszon. Rendszerint nagy kolóniában

élnek, ezért konnyú begyújteni őket.

Ahhoz, hogy megtisztítsák minden szennyezódéstől' legalábll

12 órárabe kell áztatniuk.

FELHASZNÁLÁs

Miután megtisztították a csigát, dobják lobogó vizbe, és főzz.ék

10 percig.

Héja hegyes,

1,2-'1.5 cm-es,

spirá|isan

bordázott.

Rendszerint

sötétszürke.

Nem kerül túl sok idejtlkbe' hogy

me5öltsenek húsával egy tálat' pedig

tekervényes héjából nem könnyű kiszedni.

,rroRrNA ,rroREA _I

A húst hosszú tű segítségével piszkálják ki a héjából'

és sóval, ecettel fogyasszák. Az egész csiga ehető, kivéve a héj

szájáná| található lemezke, amelyet a tűjükkel távolítsanak e|,

mie|őtt hozzáfosnának a húsa kiszedéséhez.

228

Szómagyatázat

Ágzug (hónalj): az a szeglet, ahol a levél nyele a növény sárához

kapcsolódik

Barka: vékony tengelyri' elvirítás után egyben lehulló fuzérvirágzat

Bibe: érdes felületű, gyakran ragacsos, kíszélesedő rész a bibeszál tetején.

Rajta tapadnak meg a virágporszemek.

Bibeszál a magház csúcsán álló' vékony képződmény

Bogas virágzat: a virágzati tengely oldalágai hosszabbak a virágban végződíi

főtengelynél. A virágnllás a főtengely virágaival kezdődik.

Bogyó: vékony héjú' egy. vagy több magvú, húsos termés

Buga: többszörösen elágazó tengelyű furt

Cserjék fás szárú' évelő növények. Hajtásuk a talaj felszínéneköz,elében

gazdagon elágazik. Rendszerint alacsonyabbak a fáknál.

Csésze: a kettős virágtakaró külső, rendsz,erint zöld színű rész-e

CsészelevéI: acsésze különálló részei

Csonthéjas termés: kis' húsos termés, mel1.rrek magját kemény burok védi

Csöves virág: forrt szirmú, sugarasan részaráI-tyos virág a fészrkvirágilatban

Egy- és kétnyáriak az eg1'nyáriak teljes életciklusa egy éven beltil lezajlik.

A kétnyáriak az első évben levelet hajtanak, a másodikban pedig virágot

és termést hoznak.

Ernyő: virágzat, nrel1üen a virágok kocsányai egy pontból erednek

Évelő növények hajtásuk ősszel elszárad, de tavasszal fóld alatti raktározrj

sz-erveikból újra kihajtanak

Fák: fás szárú évelő növények. Egyetlen vastag főáguk, törzsük van, mely

magasan a talaj fölött elágazó hajtásrer-rdszerben' a koronában fol1tatódilr

Fejecske: olyan ernyő, melyben a virágok ülők vagy rövid kocsányjak

Félcserje: tövénél fásodó, alacsony termetÍi cserje. Nyári' hosszú hajtásai

ősszel elsáradnak.

FellevéL a virágot vagy a virágzatot övező levelek

Fogazott levelek íÍrészfogas szélű levelek

Firt: az e|ágazás nélküli virágz-ati tengelyen kocsányos virágok ülnek

Fiizérz az elágazás nélküli virágzati tengelyer-r rövid kocsányú vagy ülíi

viráÍ:ok vannak

SZOMAGYARAZAT 229

Gyökértörzs: talaj alatti sár

Inda: olyan ágak, amelyek a talaj fölott vagy alatt vízszintesen helyezkednek

el' kis gyökereket és új ntvén1t fejlesztenek rendszertelentiI

Kard alakú: keskeny, hosszú, a szárnak élével fordul(l levél

Karéjos: tagolt levél, melyen a bemetszés legféljebb afél levéllemez közepéig ér

Kétszeresen sárnyalt a levélszárnyak Úrjabbakra tagolriclnak

Kúszónövények módosult sáruk, leveltik vagy gyökertik segítségével más

növényekre vagy valamilyen támasztékra kúsznak, csavartlcltlak fel

I,ríndzsa alakú: alul a legnagyobb szélességénél négyszer-(ltsz(lr hosszabb levél

I,evélkg aZ összetett levél különálló lemezrésze

l,ombhullató: az év meghatározott időszakában egyszcrrc ltkttvctkező

levélváltás

trokzold: folyamatos levélváltású, az év rninden szakáL.lan

Őshonos: az adott terület természetes élővilágát alkot(l laj

tsszetett levél: a levélgerincről több egymástól fuggetlen levélke ered

Párta: a keftős virágtakaró belső' rendsz'erint színes szironllevelekból álló része

Porzó: a virág hínl ivarlevele. Két portokból és porzósálból áll.

l,orzószáll a portokot tartó, hosszú, vékony képződmény

l,ozsgás: húsos, sok vizet tartalmazó hajtás. Többnyire a szárazság|íirő

rt(ivénvekre iellemző.

Szárcsomó: a szárnak az a helye, ahonnan a levelek vagy az oldalágak

ercdnek

Sz,árnyalt levél: Összetett levél, melyrrek levélkéi egy közös levélgerinc

tllclaláról erednek

Szeldelt: a levél bemetszései elérik a levél fuerét

.l.crmő:

a virág nlői ivarlevele. Bibe' bibeszál és magház aIkotja.

.lbrmőtest:

a gombák időszakosan megjelenő spóraternlő része. A kala1rtls gombáknál tönkre és kalapra tagolódik.

,liljás alakú: levél' melynek lemeze az alsó harmadában l legszélesebb.

r\ lcttrez hossza mintegy kétszerese a szélességének.

'|.(í|cvél: a szár tövéból eredő levelek

'|.iink a gon-rbák kalapját hordozza

Yirágzat: közos tengelyen fejlódő virágok

RECEPTEK

Receptek

Becsinált kucsmagombából 190

Berkenyesör 135

Berkenyezselé 122

Bodzablndában 67

Bodzaszósz 66

Bükkfalevél-likőr 33

Bükkmakk nyersen, pirítva,

sózva 33

Bükkmakkolaj 33

Céklaleves ízletes vargányával

172

Cherry brandy 48

Cickafark főzve I59

Cickafark salátában 159

Cukrozott ibolya 152

Cukrozott iringógyókér 13l

Csalánleves l05

Csalános haggis 105

Csalánpüré 104

Csarabsör 87

Csipkebogyó desszert 120

Csipkeszörp 119

Dock-puding vagy gombóc

(keserűÍíiból) 36

Édeskoményesgresszósz

makré|ához76

Egres-bodza lekvár 68

Egreskrém 76

Erdei mályva-leves 98

Erdei szamóca-szósz I43

Erdőszéli csiperke ribiszkéve]

186

Fekete mustármagos

flíszerkeverék 40

Fekete áfonya-felfújt 35

Fekete ribiszke dzsem 44

Fenyérmirtusz borban 47

Főtt pit}panggyökér japán

módra62

Főtt tengeri káposzta 133

Fűszeres lángos szuroKűvel

10t

Galagonyapuding 82

Galagonyaszósz tavaszi

bárányhoz 82

Galagonyazselé 82

Gesztenyeliszt 50

Gi|isztaűző varádics h úsvétra

Gombapástétom l79

Gyapjas tintagomba tojással 2()l

Gyapjas tintagomba-mártás 2() l

Hársfavfuág-tea 97

Illatos mirhaftílevelek sütve

r44

lndiai mentás fűszerkeverék 155

Ír moszat tejes zselében 210

[udásfulleves kínai módra 188

Kagylóleves 219

Kányazsombormártás

bárányhoz93

Káposzta gombás ragu 169

Kerti csiperke leves 178

Ketchupos gyapjas tintagomba

20r

Kínai júdásfu lgomba-leves 188

Komlóhajtás spárga módjára 88

Komlós frittata 89

Kökényes gin t37

Laskagomba Madeira-szószban

r92

l,eves kakukkf,ível I50

l,ilatönkű pereszke pacal

módra 166

I,ilatönkű pereszke tÖlteléknek

t67

Makk-kávé 106

Málna tólteléknek 114

Málnadzsem 114

Málnaecet 114

Melokhia 98

Mentás üdítő 155

Mentatea 155

Mezei szegfűgomba-leves 178

Mogyorós kenyér 85

Mogyorós krokett 84

Mogyorós sertésragu 85

Mustármagos fűszerkeverék

Nyári puding málnával 114

Okrochka 72

omlett gilisztaűző varádiccsa|

Orvosi vízitorma.leves l47

osztottlevelű őzsa|áta főzve 3I

Öreg sziksófÍí Íőne I24

Tszi puding vadszederrel 42

Párolt kucsmagomba t90

Párolt rókagomba 174

Pemmikán 44

Pissenlit auLard 62

Piqpanglevél-saláta 6 1

Pitypanggyökér -kávé 62

Rántott laskagomba I92

Rántott őzlábgomba 194

RECEPTEK 233

Névmutató Rókagomba tojássa| 174

Rózsaszirom-dzsem 1 l8

Savanltott dió l53

Savanftott sziksófií 125

Savanyított tengerikomény t 27

Schwarzwurz 55

Sertésszelet borókabogyóval

Sós gesztenyepüré 50

Sóskaleves 140

Sóskapúré 140

Sóskás omlett 139

Sóskás saláta 140

Sült fésűkagyló 225

Sült gesztenye 50

Sült gyapjas tintagomba

tojással 201

Sült kagyló 218

Sült laskagomba 192

Sült óriás pöfeteg 196

Sült szívkagyló szalonnával

221

Savanyított sziksófű 125

Szíverősítő bodzábó| 67

Szurokfiives cukor 101

Szurokfüves olívaolaj I01

Tejben párolt rókagomba l74

Téli-tavaszi saláta qrukhúrral 52

Tengerikömény-mártás 126

Tengerisaláta- m ár tás 21 5

Tengerisaláta-püré 2 1 5

Tésztás tengeri káposzta 133

Tormamártás 9l

Toltött óriás pofeteg 197

Töltött őzlábgomba l93

Tyrittrrir főzve 52

Vadszedres junket 42

XVII. századi spenótos lepény

129

Zold tolas tss

Zsenge sziksófrí Íőzve |24

Achillea millefolium 159

Aegopodium podagraria

Agaricus arvensis I85

Agariats bisporus 181

Agaricus campester 177

Agar icu s h aem or rhoidalis

180

Agaricus macrosporus 180

Agaricus silvicola 180

Alliara petiolata 92

Allium ursinum lll

Anthriscus sylvestris 56

Ar millar iella m ellea 1 8 4

Armoracia rusticana 90

Árvacsalán ó3

Au r i c ul ar i s aur icula - j u d e a

184

Barkóca(fa) 134

l}ársonyos árvacsalán ó3

Beta vulgark 128

I}imbós pöfeteg 195

llodza 65

Iloletus edulis 17 |

lkrrzas kakukktorma 38

Brassica nigra 40

lliikk 32

Calluna vulgaris 86

Cantharellus cibarius 17 3

Cartlanritrc hirsuta 38

()rrdan i ne prntensis 38

Cardiutn edule 220

Oastarrcn satit,a 49

Chenopodiunt album 69

Cheno po diwn lton us- he n r ic us 7 3

Chondrus crispus 209

Chrithntwn maritimum 126

Chr y san the m um v ulgare | 47

Clitocybe fajok 175

Conopodium majus 107

Cop r in us at rament ar ius 2O0

Coprinus comatus 200

Cor dy cep s o phio glo ssoides

205

Cortinarius orellanus 17 4

Cortin ar ius sp ecio ssimus 17 4

Corylus avellana 83

Crambe maritima 132

Crataegus monogyna

Cukormoszat 213

Csarab 86

Csipkebogyó l19

Édeskomény 71

Egybibés galagonya 8l

Ehető alga 21 l

NÉVMUTATó NÉVMUTATó

Ehető kékkagyló 223

Ehető szivkagy|ó 220

Elaphomy ces gran ulat u s 205

Empetrum nigrum60

Erdei csiperke 180

Erdei madársóska t41

Erdei mályva 180

Erdei szamóca l43

Erdei turbolya 56

Erdőszéli csiperke l85

Eryngium maritimum

130

Éti osztriga224

Európai hárs 86

Európai sziksófű 86

Fagus sylvatica 32

Fehér árvacsalán 63

Fehér libatop 69

Fehér szőrgomba 199

Fekete áfonya

Fekete bodza 65

Fekete mustár 40

Fekete nadálytő 54

Fekete ribiszke 44

Felfutó komló 88

Fenyermirtusz 46

Fenyvescsiperke l8l

Fésűkagyló 225

Fistulina hepatica 165

Foeniculum vulgareTl

Fragaria yesca 143

Galium aparineTT

G i|isztaíiző v ar ádics I 47

Gyapjas tintagomba 200

Humulus lupulus 88

Hydnum repandum I82

Illatos ibolya 151

Illatos mirhafti 145

k moszat2Og

izletes kucsmagomba 189

izletes rizike 198

Ízletes vargánya l71

Júdásfti]gomba 187

Juglans regia 153

luniperus communis94

Kagyló 218

Kányazsombor 92

Káposztagomba t69

Karcsú csiperke 181

Kerti csiperke 177

Kerti egres 75

Késői laskagomba 191

Kétspórás csiperke 181

Kígyógyökerű keserűfű 36

Kocsányos tölgy 106

Kökény 137

KÖrtealakú pöfeteg 195

Közönséges boróka 94

Közönséges cickafark 159

Közönséges csészecsiga 222

KÖzönséges dió l53

Közönséges mogyoró 183

K<izönséges par|tcsiga 226

Kozonséges szurokfii 100

Közönséges tyúkhúr 5l

Lactarius deliciosus I98

Lactar iu s pub escens I99

Lactar ius t o rmin o sus I99

Laminaria digitata2l2

Laminaria saccharina 212

Lamium album63

Lamium amplexicaukí3

Lamium purpureum63

Langermannia gigantea L95

Laur encia pinnatifi da ZI I

Lepista nuda 168

Lepista saeva 166

I,ibapimpó 136

l,ila pereszke 168

l,ilatÖnkű pereszke 166

Lime 96

Littorina lixorea 227

Ly cop erdo n p erlatum | 95

Ly cop erdon pyr ifo r m e 19 5

Madárberkenye l2l

Májgomba l65

Májusi pereszke 202

Makk 106

Malva sylvexrk 98

Marasmius oreadas 175

Medvehagyma I I I

Mentha aquatica 155

Mentha rotundifulia 155

Mentha spicata r55

Mercurialis annuaT3

Mespilus germanica 102

Mezei sóska 139

Mezei szegftigomba 175

Morchella escubnta 189

Mya arenaria2|S

Myrica gale 46

Myrrhis odorata I45

Mytilus edulis223

Nad rro

Nagy barnamoszat 2 l2

Nagy csalán 104

Nagy ózlábgomba l93

Nagyspórás csiperke

180

Naspolya 102

NÉVMUTATó NEVMUTATO

Nyári szarvasgomba 204

Nlrfa szőrgomba 199

óriás pÖfeteg l95

Origanum vulgare I00

orvosi üzitorma 157

Ostrea edulis224

osztottlevelű őzsa|áta 30

Oxalis acetoselh l4I

Őszbogáncs 105

Palmaria palmata2Ll

Papaver rhoeas I09

Parajlibatop 73

Patella vulgata222

Pectem maximus225

Phragmites australis I 16

Piros áfonya 58

Piros árvacsa|án 63

Piros ribiszke I 15

Pkurotus ostreatus I9I

Podagrafű79

Polygonum bistorta 36

Pompás dió 153

Pongyola pitypang 6l

Porphyra ambilicalis 2 I 4

Potentilla anser in a 13 6

Prunus auium 48

Prunus spinosa I37

Quercus robur 106

Ragadós galaj 77

Ramaria formosa I70

Ráncos tintagomba 200

Répa 128

Réti madárhúr 51

Ribes nigrum 44

Ribes rubrum lI5

Ribes ura-crispa75

Rorippa nasturtiurnaquaticum I57

Rosa canina lI7

Rubus chamaemorus 53, 58

Rubus fruticosus 47

Rubus idaeus lI3

Rumex acetosa I39

S alicor nia europ aea 123

Sambucus nigra 65

Sárga gerebengomba 182

Sárga rókagomba 173

Silybum marianuml03

Skót gumószeg t07

Smyrnium olustratum30

Sorbus aucuparia 727

Sorbus torminalis I34

Sparassis crispa 169

Stellaria media 5I

Symphytum fficinale 54

Szélesszájú pöfeteg 195

Szelídgesztenye 49

Szurokfti 100

Taraxacum offcinaleíI

Tátongókagyló 218

Téli fulőke 206

Tengeri káposzta 1 32

Tengerikömény 126

Tengerpartiringó l30

Thymus drucei I49

Tilia cordata96

Tilia europaea96

Tilia platyphyllos 96

Torma 90

Törpemálna 53

Tőzegáfonya 59

Ti icholom a gamb o sum 203

Tuber aestivum 204

Urtica dioica 104

Vaccinium myrtillus 34

Vaccinium orycoccus 59

Vaccinium v itis - idae a 58

Vadcseresznye 48

Vad kakukkfű l49

vaaroT,sa I r /

Vadszeder 41

Varjúbogyó ó0

Vascellum pratense I95

Vetési pipacs 109

Viola odorata I5I

Vízi menta 155

Zsebben elférő, kicsi,

nagy, szűtős bogyók,

növények, atermészet

gazdag tárházábo|'

Több mint 1o0 ehető

növény, gomba, termés

ismertetése gazdagon

i||usztrá|va.

Hasznos tanácsok, mikor,

miként gyűitsük be és

mit készítsünk belőlük.

€e

ffi

Recept-túra

2023. január 24., kedd

vadontermő ennivalók

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése