A Drótpostagalamb recepttára
43. könyv
Eleonore Schmitt: Bibliai szakácskönyv
Barangolás az Ó- és Újtestamentum konyhaművészete
körül
Hunga-Print K. 1992
Leközölte: Ferenczy Amanda amanda@galamb.net
Tartalomjegyzék
GABONAFÉLÉK................................................................................................................... 5
A BÚZA............................................................................................................................ 5
Sára lángosa............................................................................................................... 5
Pünkösdi ünnepi kenyér.............................................................................................. 5
Fáraó vajaskeksz......................................................................................................... 6
Madárfészek............................................................................................................... 6
Egyszerű sütemény...................................................................................................... 7
Ezékiel vegyes lisztből készült kenyere......................................................................... 7
Árpa................................................................................................................................ 8
Árpakenyér................................................................................................................. 8
Finom árpakenyér....................................................................................................... 8
Árpakása..................................................................................................................... 8
Ruth árpalevese.......................................................................................................... 9
Köles............................................................................................................................... 9
Kövesztett köles........................................................................................................... 9
Tönkölybúza.................................................................................................................... 9
Tönkölyleves.............................................................................................................. 10
Tejtermékek..................................................................................................................... 10
A VAJ............................................................................................................................ 10
A SAJT........................................................................................................................... 11
Írósajt......................................................................................................................... 11
Házi-sajt..................................................................................................................... 11
JOGHURT....................................................................................................................... 11
Immánuel étke.......................................................................................................... 12
Gyümölcsjoghurt....................................................................................................... 12
A TOJÁS............................................................................................................................ 12
Pikáns habart tojás.................................................................................................... 12
A LENCSE.......................................................................................................................... 13
Ézsau vöröslencse-szósza........................................................................................... 13
Dániel pikáns lencse-labdacsai................................................................................ 14
Léhi lencsetorta......................................................................................................... 14
A BAB............................................................................................................................... 15
Sűrű bableves............................................................................................................ 15
Egyiptomi babfőzelék............................................................................................... 15
A BORSÓ........................................................................................................................... 15
Salamon király csicseriborsó labdácskái................................................................... 16
Húsételek......................................................................................................................... 16
A BÁRÁNY..................................................................................................................... 17
Abigail báránysültje................................................................................................... 17
Báránycomb Saul számára....................................................................................... 17
A MARHA...................................................................................................................... 18
Ábrahám borjúszelete............................................................................................... 18
Vagdalthús gombóckák........................................................................................... 18
Egyiptomi húsos étek................................................................................................. 18
Töltött borjúszegy....................................................................................................... 19
A főtt hús................................................................................................................... 19
Leves......................................................................................................................... 19
Kapros hús................................................................................................................. 20
A KECSKE....................................................................................................................... 20
Rebeka kecskegidája............................................................................................... 20
A VAD........................................................................................................................... 21
Vadhús nyárson Ézsau módra................................................................................... 21
A SZÁRNYASOK............................................................................................................. 21
Zsenge búzával töltött sült galamb........................................................................... 22
Gyöngytyúk diómártásban*...................................................................................... 23
Párolt fürj................................................................................................................... 23
HALAK........................................................................................................................... 24
Genezáreti sült hal.................................................................................................... 24
EGYÉB NÖVÉNYEK............................................................................................................ 25
ARTICSÓKA (Cynarie)................................................................................................... 25
UBORKA........................................................................................................................ 25
Numeri uborkasaláta................................................................................................. 25
PÓRÉHAGYMA.............................................................................................................. 25
Póréhagyma saláta.................................................................................................. 25
ENDÍVIA (salátakatáng)................................................................................................ 26
Endíviamártás egyiptomi módra............................................................................... 26
Endíviasaláta............................................................................................................. 26
OLÍVA............................................................................................................................ 26
PÁLMAHAJTÁSOK.......................................................................................................... 27
RETEK............................................................................................................................. 27
ZELLER............................................................................................................................ 27
SZŐLŐLEVÉL.................................................................................................................. 27
Töltött szőlőlevél........................................................................................................ 27
HAGYMA....................................................................................................................... 27
FŰSZERNÖVÉNYEK............................................................................................................. 27
ÁNIZS............................................................................................................................. 28
KAPOR........................................................................................................................... 28
KORIANDER................................................................................................................... 28
KÖMÉNY........................................................................................................................ 28
BABÉR............................................................................................................................ 28
MENTA........................................................................................................................... 28
SÁFRÁNY ÉS KURKUMA.................................................................................................. 29
MUSTÁR......................................................................................................................... 29
BORÓKA........................................................................................................................ 29
SÁFRÁNY és KURKUMA.................................................................................................. 29
MUSTÁR......................................................................................................................... 30
BORÓKA........................................................................................................................ 30
VADON ÉLŐ NÖVÉNYEK................................................................................................... 30
FEHÉRÜRÖM.................................................................................................................. 31
KAKUKKFŰ...................................................................................................................... 31
MÁLYVA........................................................................................................................ 31
BAZSALIKOM.................................................................................................................. 31
MAJORÁNNA és OREGÁNÓ......................................................................................... 31
ZSÁZSA (KÁNYAFŰ)........................................................................................................ 31
ROZMARING.................................................................................................................. 31
ZSÁLYA.......................................................................................................................... 31
BORSFŰ (BORSIKAFŰ) (CSOMBOR)................................................................................ 31
PETREZSELYEM................................................................................................................ 31
EGYÉB ÍZESÍTŐK................................................................................................................. 32
FAHÉJ és KASSIA............................................................................................................ 32
FAHÉJ............................................................................................................................ 32
KASSIA........................................................................................................................... 32
SÓ................................................................................................................................. 32
ECET.............................................................................................................................. 33
OLAJ............................................................................................................................. 33
GYÜMÖLCSFÉLÉK.............................................................................................................. 33
ALMA............................................................................................................................ 33
Sült alma.................................................................................................................... 33
BARACK........................................................................................................................ 34
DATOLYA....................................................................................................................... 34
Jerikói datolyatorta................................................................................................... 34
FÜGE............................................................................................................................. 35
GRÁNÁTALMA............................................................................................................... 35
DINNYE.......................................................................................................................... 36
BIRS................................................................................................................................ 36
Sulamit birsalma desszertje........................................................................................ 36
SZŐLŐ........................................................................................................................... 36
CITROM......................................................................................................................... 37
MANDULA..................................................................................................................... 37
PÍNEAMAGOK............................................................................................................... 37
PISZTÁCIA...................................................................................................................... 37
DIÓ................................................................................................................................ 37
Alma diómártásban.................................................................................................. 37
Egyebek........................................................................................................................... 38
MÉZ............................................................................................................................... 38
RÁGÓGUMI................................................................................................................... 38
SZENTJÁNOSKENYÉR...................................................................................................... 38
ITALOK.............................................................................................................................. 38
VÍZ................................................................................................................................. 38
SÖR............................................................................................................................... 38
Sör.............................................................................................................................. 39
BOR............................................................................................................................... 39
GYÜMÖLCSLEVEK.......................................................................................................... 39
Kiegészítő magyarázat.................................................................................................... 40
Bibliai
szakácskönyv
I. "A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk
ma" (Máté 6, 11)
A kenyér a Biblia emberének az
alaptápláléka. Elképzelhetetlen olyan étkezés, amelynél nincs kenyér.
A Biblia 4 gabonafajtát jelöl
meg, melyet sütéshez használnak: az árpát, a búzát, a tönkölybúzát és a kölest.
A frissen őrölt gabonából nemcsak
kenyeret készítettek, kásának is megfőzték. Kenyeret elsősorban árpából és
búzából sütöttek. Általában frissen őrölt teljes lisztet használtak. A lisztet
vagy azonnal felhasználták kovásztalan lepénynek, vagy kovászos tésztát
készítettek, megkelesztették és cipót sütöttek belőle.
A búzából kalácsot és süteményt
készítettek. Bár előfordult, hogy a süteményhez is felhasználták az árpát.
A gabonaőrlés, kenyérsütés a nő
dolga volt. A férfiak a földet művelték, az aratást közösen végezték. A
magvakat vagy kézimalommal őrölték, vagy mozsárban törték meg.
Sára lángosa
30 g élesztő, 2 ek. olívaolaj vagy
olvasztott vaj, 1 tk. só, 300 g víz, 500 g búzaliszt.
Az élesztőt és a sót vízben
feloldjuk. Hozzáadjuk az olajat (vajat), közben kevergetjük. Belekeverjük a
lisztet, és alaposan meggyúrjuk. Kendővel letakarjuk, hidegen (!) kelni hagyjuk
15-20 percet.
15-20 perc után 4 felé osztjuk,
és lángost formálunk belőle, majd ismét állni hagyjuk.
Forró sütőben 20-30 percig
sütjük.
A lángos kiválóan illik a
hirtelensültekhez és a zöldfőzelékekhez. Nagyon finom megvajazva vagy sajttal,
de önmagában is jó.
Mi áll erről a Bibliában?
Mózes I. könyve 18, 6.
Három férfiú érkezik Ábrahámhoz, amikor a Mamré
tölgyesében táborozik. Meghívja őket vendégségbe, és vizet kínál nekik, hogy
lábaikat megmossák. Aztán kenyérrel kínálja őket, hogy szívüket erősítsék.
Ábrahám elfut Sárához és elküldi friss lángost sütni. (a fordító megjegyzése:
Károli Gáspár pogácsát ír). Majd levágat egy borjút és friss kenyérrel, sülttel
és tejjel vendégeli meg őket. A vendégség végén a három férfiú kinyilatkozza,
hogy hőn óhajtott fiuk 1 év múlva megszületik.
Pünkösdi ünnepi kenyér
700 g liszt, 30 g kovász, 30 g
élesztő, 20 g só, 150 g víz (vagy amennyi szükséges).
Kovászkészítés:
1. nap: 100 g vizet és 100 g
búzalisztet jól összekeverünk, és letakarva állni hagyjuk.
2. nap: 100 g vizet és 100 g búzalisztet
hozzáadunk az előző napi tésztához, letakarva állni hagyjuk.
3. nap: 100 g vizet és 100 g
búzalisztet ismét hozzáadunk, összekeverjük, és állni hagyjuk.
Kenyérkészítés:
Minden hozzávalót alaposan
keverjünk össze, és gondosan gyúrjuk meg. Hagyjuk 1 órát pihenni, majd ismét
gyúrjuk át. Formáljuk a tésztát kenyéralakúra, vagy tegyük kikent
cipós-tepsibe. Hagyjuk így kelni 1 órát, süssük sütőkemencében (180 fok) 1 órán
át.
Mi áll erről a Bibliában?
Az izraelita ünnepi naptárban a pünkösd hálaadó ünnep,
amelyet az új búza learatása alkalmából tartanak. Áldozati adomány gyanánt 2,
finomlisztből készített, kovászos kenyeret ajánlanak fel az Úrnak.
A kenyér mellett más adományokat is vinni kell: 7
hibátlan 1 éves bárányt, és 1 tulkot, fiatal bikát és 2 kost. Ezekhez jön még
az ételáldozat (főtt árpakása olívaolajjal leöntve) és az italáldozat (bor,
sör).
Az áldozati ételek összetétele (hús, kenyér, bor)
mutatja, hogy igen táplálóak voltak.
Fáraó vajaskeksz
300 g szitált, finom búzaliszt,
100 g reszelt mandula, 2 tojás sárgája, 150 g méz, 200 g hideg vaj, szükség
szerint tej, tejföl (tojássárgája) a megkenéshez, a tetejére aprított
pisztácia, mandula, vagy mogyoró.
A tej, mandula, tojássárgája,
méz, vaj összedolgozásával omlós tésztát készítünk. 1 órára hűtőbe tesszük.
Kinyújtjuk, különböző alakúra
kiszaggatjuk. Tejjel (tojássárgájával) megkenjük, megszórjuk pisztáciával.
Megkent sütőlapon vagy sütőpapíron, forró sütőben 10-15 percig sütjük.
Mi áll erről a Bibliában?
Józsefet Egyiptomban tömlöcbe vetették. Itt megfejtette a
fáraó 2 főhivatalnokának az álmát, a főpohárnokét és a fősütőmesterét.
A fősütőmester elmondta, hogy 3 kosárról álmodott,
amelyekben kalács volt, ezeket a fején vitte. A legfelső kosárból a madarak
kiették a kalácsot. József azt jövendölte, hogy ki fogják végezni.
Azt, hogy a fáraó fősütőmestere vajon miként készítette
el a kalácsait, sajnos nem tudjuk. De az előbbi kekszféleség nagyon is
hasonlatos lehetett hozzá.
Madárfészek
A
rétestésztához: 250 g búzaliszt, fél cs. langyos víz, 1 tojás, késhegynyi
só, 1 ek. vaj.
Szitáljuk a lisztet sima
felületre (gyúródeszka), majd készítsünk bele kis völgyet, tegyünk ebbe vizet,
sót és a tojást. Nyomkodjuk szét a vajat, adjuk hozzá. Alaposan gyúrjuk össze.
A tésztát nyújtsuk ki és legalább
50-70-szer (!) hajtogassuk a meglisztezett deszkán. Formáljunk labdát, és szobahőmérsékleten
letakarva hagyjuk állni 1 órát.
Terítsünk az asztalra lenvászon
abroszt, lisztezzük meg. Nyújtsuk ki rajta, amennyire csak lehet a tésztát,
középről kezdve alányúlva, lehetőleg a kézfejünkön. Akkor jó, ha
papírvékonyságú lesz. Szabjuk 30 cm széles és 40 cm hosszú darabokra.
A fészkecskékhez valók:
250 g olvasztott vaj, 90 g sótlan
pisztácia, 30 g méz vagy cukor és a rétestészta.
A pisztácia felét durvára, másik
felét finomra felvagdossuk, összekeverjük a mézzel (cukorral).
Egy réteslapot olvasztott vajjal
megkenünk, hajtsuk félbe 30x20 cm-esre. Kenjük meg a tetejét vajjal. A zárt
oldalán 3 cm peremet hajtunk, megvajazzuk és megszórjuk pisztáciával. Vajazott
sütőlapra tesszük és a tetejét is megkenjük vajjal.
Kb. 200 fokon, kb. 20 perc alatt
szép barnásra sütjük. Óvatosan tálcára tesszük, mindegyikre tegyünk a durva
pisztáciából.
Melegen, sziruppal tálaljuk.
A szirup:
500 g méz (cukor), 1/4 l víz, 1
ek. citromlé, 1/2 tk. rózsavíz.
Forraljuk össze a vizet, mézet
(cukrot), citromlevet kb. 5 percig, adjuk hozzá a rózsavizet.
Kis kannában, langyosan tálaljuk
a fészkekhez.
Mi áll erről a Bibliában?
Ez egy olyan süteményféle, amely akár a fáraó udvarában
is készülhetett volna. Noha az elkészítése kicsit bonyolult, a hozzávalók már
akkor is ismertek voltak. Nyilván használtak egyéb, ma már nem nagyon preferált
fűszert is bonyolult, ínyes ételeik elkészítéséhez.
Csak példának okáért: József testvérei válogatott
finomságú gyantát vittek magukkal Egyiptomba, ahol azt ételek fűszerezéséhez
használták. elsősorban süteményekhez és borhoz.
Mózes I. 43, 11.: Jákob azt mondja fiainak, akik
Egyiptomba indulnak gabonát vásárolni, mert Izráelben éhínség dúl:
"Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek
ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet,
fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát."
A gyantafélék egy része
rágógumi gyanánt is szolgálhat. A tisztított fenyőgyanta, a balzsam nagyon
finom rágógumiként használható, annyira, hogy akár buborékot is lehet fújni
belőle. Főleg akkor, ha a balzsamfenyő vékony gallyacskái alatt lelhető gyenge
rostokat is mellérágjuk. A fenyőíz frissítőlég hat, és ez a rágógumi bizony
cukormentes.
Egyszerű sütemény
Egy kis pohár langyos tej, 50 g
méz, 1 tojás, 20 g élesztő, 325 g finomra szitált búza- vagy árpaliszt, 50 g
vaj (olaj).
Összekeverjük az élesztőt, mézet,
tejet, hozzáadjuk a lisztet, sót, tojást, vajat. Összegyúrjuk, megformázzuk,
tetejét tejjel megkenjük. Forró sütőben 20 percig sütjük.
Mi áll erről a Bibliában?
Ezt a süteményt többnyire az ételáldozatokkal
kapcsolatban említik. Mózes III. 2,4.
Az eredeti változat csak vízből, lisztből, élesztőből és
sóból áll, alig különbözik a lángostól.
Ezékiel vegyes lisztből
készült kenyere
450 g búzaliszt, 200 g
kölesliszt, 3 ek. tönkölyliszt, 1 ek. babliszt, 1 ek. lencseliszt, 500 g víz,
20 g élesztő, 1 tk. só.
Oldjuk fel az élesztőt vízben,
adjuk hozzá a liszteket, keverjük el, gyúrjuk alaposan össze. Hagyjuk kelni egy
jó órát, majd ismét alaposan gyúrjuk át.
Szakítsuk ki megkent sütőformákba
és hagyjuk ismét 1 órát kelni.
Forró sütőben kb. 1 órán át,
sütjük.
Mi áll erről a Bibliában?
Ezékiel papi családból származott, 597-ben Jójákin júdai
királlyal együtt Nabukodonozor babilóniai király fogságba hurcolta. Fogságának
5 évében kezdte meg prófétai működését; Jeruzsálem végleges pusztulására
készíti elő honfitársait. Látomásaiban szörnyű bajokat jósol.
Isten útmutatása szerint meg kell sütnie egy kenyeret,
amely összetételével népének tisztátalanságát jelképezi.
Jahve parancsolatai szerint a gabonát és a hüvelyes
növények termését nem szabad összevegyíteni.
Ezékiel naponta csak 200 g kenyeret és 1 l vizet
fogyaszthatott. (Ezékiel 4, 9-17.)
A Közel-Keleten az Újtestamentum
korában az árpa volt a legfontosabb gabonaféle. Ebből készítették a kenyerek
java részét és a kását. Az árpa első számú alapélelem a bibliai ember számára.
De rá is szolgál erre a megtisztelésre - a fehérjén kívül sok vitamint, ásványi
anyagot, főleg K-t, Ca-t, P-t, kovasavat tartalmaz. Tápérték tekintetében
megelőzi a búzát is. Jótékony hatással van különböző betegségek megelőzésére
(pl. : kötőszöveti panaszok, érgörcsök).
Árpakenyér
A kovászhoz:
1. nap: 100 g árpaliszt (hántolt
árpából), 100 g víz – összekeverni, és állni hagyni,
2. nap: 100 g árpaliszt, 100 g
víz - hozzáadjuk az előző napi tésztához, jól összekeverjük, 1 napig állni
hagyjuk.
A kenyér:
Minden hozzávalót alaposan
összekeverünk és átgyúrunk, 1 órát állni hagyjuk.
Pihentetés után ismét alaposan
átgyúrjuk, kiszakítjuk, kenyeret formázunk, vagy kikent sütőedénybe rakjuk.
ismét pihentetjük 1 órát.
180 fokos sütőben 1 órán át,
sütjük.
Mi áll erről a Bibliában?
A Bibliában több helyen is említés történik mind a kovászos
kenyérről, mind a kovásztalan árpakenyérről, illetve lángosról. Az árpakenyeret
talán az egyszerű parasztember kenyerének nevezhetnénk, a gazdagok inkább a
búzakenyeret ették. A heti ünnepnapra, illetve a pünkösdi ünnepre két,
finomlisztből készült kovászos kenyeret kellett készíteni, "zsengékül az
Úrnak". (Mózes III. 23, 17.)
Finom árpakenyér
250 g árpaliszt, 0,5 tk. só, 1,5
tk sütőpor, 1,5 ek. méz, 1 kis pohár tej, 1 tojás, 1 ek. olvasztott vaj.
Összekeverjük a lisztet, sót,
sütőport, hozzáadjuk a tojást, tejet, vajat, mézet. Jól összekeverjük. Annyi
folyadékot adunk hozzá, hogy jól gyúrható legyen, amit alaposan el kell
végezni.
25 cm-es kerek formába tesszük,
forróra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütjük.
Árpakása
200 g hántolt árpa, 3/4 l víz,
1/2 ek. só, 1 ek. olívaolaj.
Az árpát durvára daráljuk,
feltesszük főni sós vízben. Kb. 1,5 órát főzzük lassú tűzön. Öntsük le
olívaolajjal. Forrón tálaljuk.
Ez a fogás legalább annyira
gyakori az étkezéseknél, mint a kenyér. Különböző változatai lehetnek. Jól megy
mind főzeléknek, mind húsok mellé. Olajat vagy vajat feltétlenül enni kell
mellé, mert csak a zsiradék képes az árpa zsírban oldódó vitaminjait a
szervezet számára hasznosítani.
1
változat:
Pirítsuk meg zsiradékon az árpát
főzés előtt.
2. változat:
Árpa helyett használhatunk búzát,
tönkölyt, kölest. A Közel-Kelet sok országában ma is fogyasztanak egy
ételféleséget bulgur, burgul, burhul, burghol megnevezéssel. Ez búzán alapul,
roppant kedvelt és ismert étel. Az egyiptomi kuszkusz is ilyen alapon készül.
3.
változat:
A kész kását egy serpenyőben meg
is süthetjük, olyasmivé válik, mint a császármorzsa.
Mi áll erről a Bibliában?
A Mózes III. 2. alatt számos ételáldozatot írnak le. A
jeruzsálemi templomban, de más áldozóhelyeken sem képzelhető el áldozati
szertartás ételáldozat nélkül. Ennek fő eleme az árpakása - olajjal leöntve,
hol főzve, hol sütve, hol megpirítva.
Ruth árpalevese
125 g hántolt árpa, 3 ek. apró
szárazbab, 1 ek. olívaolaj, 1 felaprított hagyma, 1 szál szeletelt póré, 1-2
gerezd fokhagyma, 2 l víz, 1 csapott ek. vagdalt kapor vagy menta, 1 dl.
tejföl, só.
Az olajban a hagymákat üvegesre
pároljuk, hozzáadjuk az árpát, babot, lassan megpirítjuk, vízzel felöntjük,
sózzuk. Felforraljuk, és kis lángon 1-2 óráig főzzük. Időnként megkeverjük.
Tálalás előtt meghintjük a
felaprított növényekkel. Minden tányérhoz adunk egy kevés tejfölt.
Mi áll erről a Bibliában?
Az árpa fontos szerepet játszik az egyik gyönyörű
szerelmi történetben. Rút, és Boáz történetéről szól. Az árpa aratásának
kezdetére érkezett meg Bethlehembe az ifjú özvegy Rút és anyósa, Naómi.
Moában, ahol egy ideig éltek, csak balsorsot ismertek.
Naómi férje és két fia korán elhunyt. A két nő szegényen, ínségben élt. Így,
mint akkoriban szokás volt, Boáz földjén, összeszedték az elhullott kalászokat.
Boáz, "akinek szemei előtt kedvességet" talált
Rút, meghívta az asszonyt, ossza meg vele ebédjét. Maga mellé ültette, adott
neki pörkölt gabonát, kenyeret és fűszeres mártást. Ez nyilván valamiféle leves
lehetett, amelyben biztosan volt árpa, pörkölt, malátás formában, hiszen végül
is árpát arattak. Vonzalmának jeleként megajándékozta egy csomó gabonával azon
felül, amit összegyűjtögetett. Amidőn kiderült, hogy Boáz távoli rokona
Naóminak, összeházasodtak. Közös fiuk Obed. "... és Obed nemzé Isait, Isai
pedig nemzé Dávidot", a királyt (Rút könyve 3, 22).
Köles elnevezés alatt különböző
gabonaféléket értenek a trópusi és szubtrópusi országokban. Megterem igen sivár
földeken is.
Kövesztett köles
500 g köles, 1 l víz, 1 tk. só, 2
ek. vágott petrezselyem és snidling.
Tegyük sós vízbe a kölest,
forraljuk fel, és 15 percig abáljuk (ez a kövesztés). Tálalás előtt szórjuk meg
az aprított növényekkel.
Mi áll erről a Bibliában?
A kölest a Biblia egyszer említi. Ezékiel vegyes lisztből
készült kenyerének egyik összetevője.
Könnyen emészthető, magas
fehérjetartalmú gabonaféle.
Tönkölyleves
1 ek főzővaj, 2 ek. finomra őrölt
tönkölyliszt, 1/4 l víz, csipet só.
Pirítsuk meg a lisztet a vajon,
óvatosan öntsük hozzá a vizet, keverjük csomómentesre. Sózzuk meg, kevergetve
főzzük 5 percig.
Emésztési zavarok vagy étvágytalanság esetén fogyasszuk.
Mi áll erről a Bibliában?
A tönkölyt kétszer említi. Egyszer Ezékiel vegyes
lisztből készült kenyerénél, majd még egyszer Ézsaiásnál.
A parasztokkal kapcsolatos példázatban (Ézsaiás 28, 25.)
az láthatjuk, hogy a tönkölyt a szántóföld szélére kell vetni.
"És mondám: kiviszlek titeket. téjjel és mézzel
folyó földre"
(Mózes II. 3, 17.)
A Biblia korának embere
előbb javarészben vándorló marhapásztor, a későbbiekben főként letelepedett
földművelő. Tart birkát, kecskét és marhát. Ezek tejtermelő állatok, de húsukat
is szívesen fogyasztotta. Az állatok gyapjából, bőréből ruházatot készítettek,
egyéb részeiket esetenként más célokra is felhasználta.
Palesztina sivár tájain másfajta
állatot nem gazdaságos tartani. A kecskék, birkák megeszik még a tövisbokor
leveleit is. A tehenekkel együtt ellátják az embert tejjel, ezáltal hozzájut a
létfontosságú fehérjéhez és ásványi anyagokhoz. A Biblia ritkán említi a nyers
tejet. Palesztina meleg éghajlatán hamar megsavanyodik, ebben a változatában viszont
a legtöbb ember számára könnyebben emészthető. Számunkra, itt Európa északibb
felén, ennek nincs akkora jelentősége. Ugyanis a Föld lakóinak többségével
szemben, akik a nyers tejet csak csecsemőkorban tudják megemészteni, az
észak-európaiak egész életükben ihatják, nincs emésztési gondjuk vagy egyéb
egészségkárosodásuk.
A tejtermékek közül leggyakrabban
ezt említi a Biblia. Ha a tejet szállítják, pl. bőrzsákokban, akkor szinte
automatikusan kiválik a vaj. Tekintve, hogy könnyen avasodik, feltehetően
kiolvasztották, és főzővajként tárolták.
1-2 napos tejfölből nagyon könnyű
vajat készíteni. Bele kell önteni egy köpülőbe, és addig kell verni, míg a vaj
kiválik. A kicsapódott vajat egyszerűen le kell szedni, és meg kell formázni. A
megmaradt folyadékot - az írót (íróstejet) - akár azonnal meg lehet inni, de
sajtot is lehet készíteni belőle.
Mi áll erről a Bibliában?
A példabeszédek (30, 33) így idézik: "... mert
miképpen, aki tejet köpül, vajat csinál...". Ez a vajkészítés technikájára
utal.
Egy másik helyen utalásokat találunk a vaj finomságára és
jelentőségére az étkezésben (Zsoltárok 55, 22.): "A vajnál simább az ő
szája, pedig szívében háborúság van..."
Ézsaiás (7, 22.): "És lészen, hogy a tej bősége
miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradt e
földön..."
Amidőn Dávid király hadba vonult, a táborba 3 embere
ennivalót vitt neki (Sámuel II. 17, 28. és 29.). "... búzát, árpát,
lisztet, pergelt búzát, babot, lencsét, pergelt árpát. Mézet, vajat, juhot,
ünősajtokat hozának Dávidnak és az ő vele való népének eleségül. Mert gondolják
vala magokban: A nép éhes, fáradt és eltikkadt a pusztában."
Ahogy a vajnál megesett, a sajtot
is inkább véletlenül találták fel.
A sajt előállításához
oltófermentum szükséges. Ez a természetes enzim csak a szopósállatok gyomrában
fordul elő. Tudjuk, a levágott állatok gyomrát folyadékok tárolására és
szállítására használták. Igazán nincs szükség túlzott fantáziára a sajt
keletkezését illetően.
A Biblia 3 alkalommal említi meg
a sajtot.
Írósajt
(oltóanyag nélkül elkészíthető)
Egy szitát takarjunk be sűrű
pamutvászonnal. Öntsük rá az 1-2 napos írót. Hagyjuk 8-10 órát lecsöpögni.
Sózzuk meg, kenyérre kenve
fogyasszuk.
Házi-sajt
(oltóanyag nélkül)
10 csésze 43 fokos tej, 1
csészényi író.
Minden edénynek, eszköznek
kínosan tisztának kell lenni. Legjobb az egészet forró vízzel elmosni.
A tej-író keveréket hagyjuk állni
11 órán át 32 fokon, illetve addig, míg az egész olyan lesz, mint a puding. (Ha
a savó már elvált a sajttól, akkor sokat állt.)
Vegyünk ki egy adagot forró
vízzel lemosott merőkanállal, tegyük egy alaposan kimosott fazékba, majd a
hűtőbe. A maradékot szeljük fel 2 cm-es kockákra. 15 percnyi állás után
felfőzzük.
Öntsük fel a sajtkockákat 48
fokos vízzel, tegyük a fazekat forró vízfürdőbe. Kezdjük lassan felforralni
úgy, hogy a hőmérséklete 10 percenként emelkedjen 2 fokkal. Ilyenkor óvatosan
kavarjuk meg, a kockák ne essenek szét.
1 1/4 óra múlva a kockák kissé
összeaszalódnak, ezzel elváltak a savótól.
Kendőn szűrjük le. Az író sütéshez,
főzéshez felhasználható. A sajtkockákat először langyos vízzel, majd hideggel
öblítsük le. Adjunk hozzá 1 ek. sót, keverjük össze. Hagyjuk lecsöpögni
mindaddig, míg a kívánt szilárdságot eléri.
Ha kövérebb sajtot szeretnénk, adjunk hozzá 1 pohár tejfölt.
(Ezzel a recepttel kapcsolatban
szerintem nekem is azok a kérdéseim, ami Nektek. De azért nem akartam
kihagyni.)
Mi áll erről a Bibliában?
A sajt a hadrakeltek ellátásában jelentős tényező. Amidőn
Saul király háborút viselt a filiszteusok ellen, elküldte a táborba az ifjú
Dávidot. Ott szolgált a 3 bátyja. Dávid pörkölt árpát, kenyeret és sajtot vitt
bátyjainak. Ám a sajtot nem nekik szánták, hanem a kapitánynak. Ezzel szerették
volna megnyerni barátságát.
A joghurtot az egész Közel-Keleten
kedvelik, hiszen már a bibliai idők óta készítik. Van olyan biblia-tudós, aki
úgy véli, a Bibliában előforduló vaj helyett talán inkább joghurtot kellene
érteni. Ez így általában nem állja meg a helyét, hiszen a vaj keletkezése
annyira egyszerű, mellékes folyamat, szinte el sem kerülhető. Ezzel együtt
néhány helyen megállja helyét a joghurt, sőt olykor talán ez volna a jobb. A
joghurt házilagos elkészítése egyáltalán nem nehéz.
Immánuel étke
1 l friss vagy pasztörizált tej,
1 db joghurt, 1 ek. méz.
Csak kiforrázott edényt
használjunk.
A friss (!!) tejet melegítsük 85
fokra, majd hűtsük le 43 fokra. A pasztörizált tejet csak 43 fokra melegítsük.
Keverjük bele a joghurtot, zárjuk le az edényt, tegyük meleg helyre - állandó
hőmérsékletre (belecsavarhatjuk plédbe, vagy fűtőtestre tesszük, melegítő
párnát is használhatunk).
Hagyjuk kb. 20 órát állni. Lassan
hűtsük le.
Ízlés szerint mézet is adhatunk
hozzá.
Az ízesített joghurtból pikáns
szószokat is lehet készíteni. Uborkával, különféle vágott levelekkel, pl. kapor,
fűszerekkel, gyümölcsökkel frissítő ennivaló, önmagában, kenyérhez vagy
húsokhoz ehetjük.
Mi áll erről a Bibliában?
Ézsaiás könyvében (7, 15.), ahol Immánuelről szól
(jelentése: Isten velünk van), a vajat, mézet együtt eszik. Itt talán
lehetséges volna a vaj helyett a joghurt olvasat. A méz és a joghurt együtt
nagyon ínycsiklandó étek. Egy pár sorral alább (7, 22.) újból előjön a
kombináció: "... mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e
földön..."
Gyümölcsjoghurt
400 g joghurt, 6 db érett barack,
2 alma, 0,5 citrom, 1 ek. darált mandula, 2 ek. méz.
A barackot 1 kanál mézzel együtt
pürésítsük, keverjük el a joghurt felével.
Reszeljük meg az almát, csavarjuk
rá a citrom levét, keverjük össze a maradék mézzel, joghurttal.
Váltogatva öntsük össze a 2
adagot, hűtsük le.
Egyiptomban már egész korai
időkben tartottak libát és kacsát.
A képi ábrázolásokon láthatók
libák, kacsák, struccok, kakasok, galambok, darvak. Ezeknek nemcsak húsát
ették, hanem a tojásokat is. Befogtak más, kisebb madarakat is, nyilván
kivették fészkükből a tojásokat is.
Ézsaiás Istent a
tojásgyűjtögetővel hasonlította össze (10, 14.): "... És kezem úgy
találta, mint egy fészket a népek gazdagságát; és amily könnyen elszedik az
elhagyott tojásokat, azonképpen foglaltam én el az egész földet; és nem volt
senki, aki szárnyát mozdította, vagy sipogott volna is! ..."
A Bibliában sok megjegyzés van a
tojással kapcsolatban.
A tojás az egész világon a
termékenység szimbóluma.
Pikáns habart tojás
1 nagyobb hagyma aprítva, 4
tojás, 1 ek. vaj, 1 ek. aprított petrezselyem és snidling, csipet só, kevés
oregánó.
Pároljuk a hagymát üvegesre a
vajban, üssük bele a tojásokat, keverjük össze a sóval. Ha kész, szórjuk meg
oreganóval, kaporral.
Mi áll erről a Bibliában?
Mózes törvényei között szerepel az, az előírás, hogy
kotló madarat nem szabad a fészkéből kivenni. Ha útközben a fán vagy a földön
fészket lelünk, csak a tojásokat szabd belőle kiszedni; az anyát hagyni kell,
hadd repüljön, akkor nem lesz gond.
"S akkor Jákob ada Ézsaunak kenyeret és főtt
lencsét..." (Mózes I. 25, 34.)
A hüvelyesek a világ
minden táján az alapélelmezést képezik. Fehérje-gazdagok, csak sajnos nem
kifejezetten eszményi az összetételük. Melléjük tejet, tejterméket, tojást,
gabonát, diót kell fogyasztani, hogy meglegyen az a kombináció, amire
szervezetünknek szüksége van, mármint fehérjéből. Ezzel együtt kiváló húspótló
jellegük van, sőt néhány szempontból felül is múlják a húst.
A hüvelyesek említett
problémáiról érdekes módon világos képük van a Föld népeinek a nélkül is, hogy
bölcs táplálkozástudósok vizsgálatait tanulmányozták volna. Mindenfelé
kombinálják őket: kukoricamálé és bab Amerikában, gabonakása és bab Afrikában,
lencse és rizs Indiában, Iránban. Elődeink gabonakását ettek babbal, lencsével.
A Biblia a lencsét, babot,
csicseriborsót nevezi meg. A Mediterránum, illetve a Közel-Kelet a származási
helyük. A mi kerti babféléink D-Amerikából jöttek.
Többnyire együtt vetették, és
együtt aratták a gabonával.
Különböző fajtái vannak. Az
általunk ismert fajta, a barna lencse, a kevésbé ismert, kisebb,
vörös-vörösbarna lencse. Ezek a legjelentősebbek.
A 2 fajta között a
felhasználásukban is van különbség. A barnalencsét (tányérlencse) inkább
levesek, köretek, főzelékek készítésére használják, míg a kicsi vörös fajta
szószok, kása jellegű főzelékek alapanyaga. Mindkettő gazdag fehérjében (25%),
szénhidrátban (60%), vitaminokban és ásványi anyagokban.
A Bibliában gyakran
említik a lencsét. KI ne ismerné Ézsau lencseadagjának történetét, amidőn
eladta elsőszülöttségi jogát Jákobnak. (Mózes I. 29-34.) Az Absolon elleni
hadjáratban Dávid seregét lencsével látták el (Sámuel II. 17, 28.).
Samma, Dávid három hősének
egyike, megmentette a lencseföldet a filiszteusok dúlásától (Sámuel II. 23,
11-12.)
Ézsau vöröslencse-szósza
100 g hántolt vörös lencse, 1 ek.
olívaolaj vagy főzővaj, 1 felaprított hagyma, 2 összezúzott fokhagymagerezd, 1
maréknyi áztatott csicseriborsó, 1 tk. darált fűszer (koriander, fahéj,
kömény), pici szál sáfrány, 0,5 l víz.
A hagymát üvegesre pároljuk,
hozzáadjuk a fokhagymát, fűszerkeveréket, beleöntjük a lencsét, a
csicseriborsót, átforrósítjuk, közben kevergetjük. Felöntjük vízzel, lassú
tűzön fél óráig főzzük. Ha szükséges, a vizet pótoljuk.
Ez a főzelékféle ne legyen híg.
Bármilyen étkezéshez jó kiegészítés, fogyasztható lángossal is.
Mi áll erről a Bibliában?
(Mózes I. 25, 27-34.) "...Jákob egyszer valami
főzeléket főze és Ézsau megjövén elfáradva a mezőről, monda Ézsau Jákobnak:
Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét
Edomnak (edom = vörös). Jákob pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te
elsőszülöttségedet. És monda Ézsau: ímé, én halni járok, mire való hát nékem az
én első szülöttségem? És monda Jákob: esküdjél meg hát nékem azonnal, és
megesküvék néki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákobnak. S akkor Jákob ada
Ézsaunak kenyeret és főtt lencsét, és evék, ivék, és felkele és elméne..."
Dániel pikáns lencse-labdacsai
120 g hántolt lencse, 0,5 l víz,
1 fej aprított hagyma, 1 szál sáfrány, 1 tk. só, 1 tojás, 1 ek. finomliszt, 1
tojás, olaj a sütéshez.
Pároljuk meg a lencsét úgy, hogy
a vizet egészen felszívja. Ha puha, keverjük pürévé.
A hagymát az olajon pároljuk meg.
A hagymát, az aprított sáfrányt,
sót és a tojást keverjük a lencsébe. Formáljunk labdácskákat, forgassuk meg
lisztben, tojásban, süssük ki bő forró olajban.
Mi áll erről a Bibliában?
Babilon királya Nabukodonozor (Kr. e. 605-562)
elhurcoltatta az előkelő júdaiakat országába. Erről szól Dániel könyve. Néhány
ifjúnak a király palotájában kellett szolgálnia. Meg kellett tanulniuk a
káldeusok nyelvét és írását is. "És rendele nékik a király mindennapi
szükségletül a királyi ételekből és a borból, amelyből ő iszik vala..."
(Dániel 1, 5.)
Az előkelő júdai ifjak: Dániel, Ananiás, Misáel és
Azariás voltak.
Dániel attól félt, hogy
tisztátalanná válik, ha a király ételeiből eszik, ezért azt kérte, hadd egyék
csak zöldségféléket, és hadd igyék csak vizet. Köztudott, hogy a zsidóknak
szigorú étkezési előírásaik vannak.
A próbaidő elteltével
"...szebbnek látszék az ő ábrázatuk és testben kövérebbek valának
mindazoknál az ifjaknál, akik a király ételével éltek vala. Elvevé ezért a
felügyelő az ő ételöket és az ő italukul rendelt bort, és ada vala nekik
zöldségféléket..." (Dániel 1, 15, 16.)
Léhi lencsetorta
300 g lencse, 3 felaprított
közönséges oroszlánfog-levél (Leontadon hispidus) *, 1 tk. majoránna, 1 finomra
vágott hagyma, 2 ek. vaj, 2 tojás, 3-5 ek. zsemlemorzsa, 0,5 citrom leve, 1 tk.
só.
2 órára áztassuk be a lencsét.
Adjuk hozzá az oroszlánfog-levelet, hagymát, majoránnát. Kis lángon pároljuk 1
órát, de ügyeljünk arra, hogy ne égjen le.
Ha elkészült, szitán vagy
krumplinyomón törjük át, keverjük bele a tojást, vajat, annyi zsemlemorzsát,
hogy sűrű pépet kapjunk. Adjuk hozzá a citromlevet, sót.
Tegyük kizsírozott sütőedénybe és
süssük 30 percig 180 fokon.
Fogyaszthatjuk fejes salátával, egyéb salátával, lángossal.
(Finom, az oroszlán helyett
babérlevelet teszek bele. Knédli helyett készítem.)
Mi áll erről a bibliában?
Sámuel 2. könyvének végén felsorolja Dávid hőseit. Ők
azok, akik jeles cselekedeteket vittek végbe. Többnyire a filiszteusok elleni
harcokban tanúsított hőstettekről van szó. Dávid hősei közül a 3. Samma volt,
"Ágénak fia".
Léhinél "... összegyűlének a Filiszteusok egy
seregbe ott, ahol egy darab szántóföld volt tele lencsével, a nép pedig
elfutott a Filiszteusok elől. Akkor ő megálla annak a földnek a közepén és
megoltalmazá azt, és megveré a Filiszteusokat, és az Úr nagy szabadítást
szerze..." (Sámuel II. 23, 11, 12.)
A filiszteusok a palesztin
tengerpart városaiban éltek. Igen fejlett technikával rendelkeztek, hiszen, ha
az izraelieknek kovácsoltvas eszközökre vagy fegyverekre volt szükségük, akkor
hozzájuk fordultak. "És kovácsot egész Izráel földén nem lehetett találni,
mert a filiszteusok azt mondták: Ne csinálhassanak, a zsidók szablyát vagy
dárdát és egész Izráelnek a Filiszteusokhoz kellett lemenni, hogy megélesítse
ki-ki a maga kapáját, szántóvasát, fejszéjét és sarlóját..." (Samuel I.
13, 19, 20, 21.)
(* Ennyit találtam:
Oroszlánfog (ezüstbúb) réti, közönséges nyelves-fészkes, sárga virágú fű, jó
takarmány. (Palasból) A fészkesen nem füvek, ha találok még valamit, majd
megírom.)
Az Ó- és Újvilág babfajtái
egymástól függetlenül fejlődtek ki.
Az általunk manapság fogyasztott
babféleségek alapvetően eltérnek a Bibliában megnevezett fajtáktól. A bibliai
időkben a lóbabot főzték, Ez, nálunk nem nagyon ismert fajta, az ízletes
amerikai fajta egészen kiszorította. Egyiptomban és Palesztinában azonban még
mindig nagyon fontos szerepet játszik. A babot mozsárban lisztté törik, olykor
kölessel keverik, és sűrű levest főznek belőle.
A lóban 23 % fehérjét, 55 %
szénhidrátot tartalmaz. Gazdag ásványi- és rostos ballasztanyagokban.
Sűrű bableves
350 g fehérbab, 1,5 l víz, 1 tk.
oregánó és kakukkfű, 1 tk. őrölt koriander és kömény, 1 tk. só, 1 aprított
hagyma, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 2 ek. olaj, 1 ek. ecet, 1-2 tk. méz.
Áztassuk be a babot éjszakára.
Pároljuk 1-2 órán át együtt a
kakukkfűvel, oregánoval. Törjük meg pürének.
Adjuk hozzá a koriandert,
köményt, sót.
A hagymát, fokhagymát pároljuk
üvegesre az olajban, majd keverjük el a babban a mézzel, ecettel együtt.
Friss kenyérrel, olívaolajjal
nagyon finom.
Készíthetjük bab helyett
csicseriborsóval is.
Mi áll erről a Bibliában?
Sámuel II. könyvében (17, 27-29) Dávid élelem-utánpótlást
kap 3 hű emberétől táborában. Az ennivalók sorában magától értetődően ott
szerepelt a bab is, hiszen ez a bibliai időkben, Palesztinában alapélelem volt.
Ezékiel kenyerében is szerepelt babliszt.
Egyiptomi babfőzelék
350 g bab, 2 hagyma, 1,25 l víz,
1 ek. őrölt koriander, 5 gerezd zúzott fokhagyma, 1 cs. finomra vágott kapor
vagy koriander zöldje, 250 g apróra vágott salátalevél, 2 tk. őrölt édeskömény,
2 tk. só, 2 ek. vaj, 1 cs. finomra vágott menta.
Éjszakára áztassuk be a babot.
Az egyik felaprított hagymát és a
fokhagyma felét forgassuk át tűzön a vajban, tegyük bele a babot, kis ideig
pörköljük. Adjuk hozzá a salátát, koriandert. Rövid lével pároljuk kislángon
1-2 órát.
Amikor csaknem kész, adjuk hozzá
a kaprot, köményt, sót, a menta egy részét.
Szeljük fel a másik hagymát
vékony karikákra, a maradék fokhagymával együtt kis vajban pirítsuk meg,
szórjuk bele a kész ételbe.
Tálaláskor a maradék mentával
megszórjuk.
Friss kenyérrel, salátával fogyasztjuk. Finom egyéb
gabonatermékekkel együtt is.
A bibliai időkben 2 fajtája volt
ismert. Az egyik a mi kerti borsónk, a másik a csicseriborsó. Ez utóbbi még
manapság is nagyon fontos szerepet játszik a földközi-tengeri térség népeinek
táplálkozásában.
A csicseriborsót - pörkölten vagy
összetörve - többféle étel elkészítésére használják fel. Valamennyi hüvelyes
közül ennek a legnagyobb a zsírtartalma - 4,5%.
A 2 borsóféleséget a Biblia nem
említi meg közvetlenül. A csicseri borsó - mint állati takarmány - egyszer
merül fel. Régészeti leletek a kerti borsó ismertségét bizonyítják.
Salamon király csicseriborsó labdácskái
300 g csicseriborsó, 0,75 l víz,
1 szikkadt zsemle, 1 ek. búzadara, 1 citrom leve, 2 tk aprított fokhagyma, 2
ek. aprított petrezselyem, 1 tk. őrölt édeskömény, 1 tk. só, 0,5 l olaj
(kukoricacsíra olaj).
Áztassuk be a csicseriborsót 24 órára!
Áztassuk be a zsemlét!
Törjük össze a borsót (mixerben
vagy nagyobb mozsárban). A püréhez adjuk hozzá a búzadarát, a kicsavart
zsemlét, fokhagymát, fűszereket, citromlevet. Pihentessük 1 órányit.
Formáljunk belőle 2-3 cm-es
labdácskákat (vizes kézzel addig gömbölyítsük, míg elválik kezünktől).
Szikkasszuk szobahőmérsékleten, 1 órán át.
Forró olajban süssük arany
barnára. Csepegtessük jól le!
Kiváló borkorcsolya, de
előételnek is tálalható. Az egész Közel-Keleten szívesen és gyakran
fogyasztják. Felafel néven ismerik.
A ki nem sült gombócok igen
alkalmasak egy vegetáriánus fondü-vacsora adalékául is.
(Ajánlom, finom - én
sárgaborsóból készítettem és több búzadarát tettem bele.)
"... vághatsz
barmot és ehetel húst..." (Mózes V. 12, 15.)
"Czédrusfát vág
magának, tölgy és cserfát hoz, ... felét tűzben megégeti, felénél húst eszik:
pecsenyét süt és megelégszik..." (Ézsaiás 44, 14, 16.)
"...Bár
megholtunk volna az Úr keze által Egyiptom földén, a mikor a húsos fazék
mellett ülünk vala..." (Mózes II. 16, 3.)
"Ne légy azok
közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal tobzódnak..."
(Példabeszédek 23, 20.)
A húsnak központi szerepe van a
táplálkozásban, a Bibliában is. Igaz, több helyütt is int mértéktelen
fogyasztására. Ez teljesen egybecseng a legújabb kutatások eredményével. Az
egészséges táplálkozásban 100-200 g párolt hús már fedezi az egészséges felnőtt
napi szükségletét.
A Bibliában eléggé ritkán és
mértékletesen fogyasztanak húst. Átlagosan havonta 2 nagyobb húsétkezési nap
van; ez is akkor, amikor nagyobb ünnepet ülnek. De nemcsak vallásos, hanem a
családi események is jó alkalmak a húsevésre.
A fogyasztásra kerülő állatok
húsát illetően azonban - azok tiszta vagy tisztátalan volta tekintetében -
lényeges eltérések vannak a mi felfogásunkhoz képest.
Néhány állat húsát tilos megenni.
A legismertebb ezek közül a disznóhús.
A sertés eredetileg semmilyen
szerepet nem játszott Izráelben. Ezek az állatok nem találtak megfelelő
életfeltételeket arrafelé. Elsőként a görögök kerültek összeütközésbe a
zsidókkal a disznótartás miatt. Ez az állat - úgy, ahogy van - a zsidók számára
tiltott, mint élelemforrás, hiszen nem kérődző. Meglehetősen heves
összeütközésekre került sor emiatt az uralkodó görögök és az elnyomott zsidók
között. Az, hogy a disznó a tilalmi lista élére került, éppen ezeknek a
villongásoknak lett a következménye.
"....Mindazt, a minek hasadt a körme és egészen
kettéhasadt körme van, és kérődző a barmok közt, megehetitek..." (Mózes
III. 11, 1-3.)
A marha, juh, kecske ilyen.
pontosan ezeket az állatokat tartották legelőiken az izraeliek. E viszonylag
igénytelen állatok csordában élnek és - mintegy élő raktárkészletként - sokféle
hasznos dologgal ellátják tulajdonosukat: hússal, gyapjúval, bőrrel, csonttal,
szaruval, ...
A teve, szamár, ló túlságosan
értékes ahhoz, hogy étkezési célokat szolgáljon.
Abigail báránysültje
1,5 kg bárányhús - combcsont
nélkül, 5 gerezd fokhagyma, 2 nagyobb vöröshagyma, só, 1 csapott ek. kakukkfű
(tümián), 1 ek. olívaolaj, 2,5 dl víz.
Dörzsöljük be a húst a
fokhagymával, olajjal, sózzuk meg, szórjuk rá a kakukkfüvet.
Tegyük sütőedénybe (cserépedény a
legalkalmasabb), vágjuk rá durva darabokra a hagymát, öntsük rá a vizet. 180
°C-os sütőben süssük kb. 2 órán át. Olykor locsoljuk meg a levével, ha
szükséges adjunk még hozzá vizet.
Ha jól átsült és puha, nagy
lángon pirítsuk meg ropogósra a tetejét.
Fejes salátával, bármilyen gabonafélével (köles, árpa,
-kása, főtt búza, ...) tálalhatjuk.
Mi áll erről a Bibliában?
A gazdag Nábál elutasította Dávid üzenetben
megfogalmazott kérését, hogy eleséget küldjön neki és az embereinek. Ezen Dávid
igen felmérgesedett és fegyverrel akart Nábál ellen vonulni. Abigail - Nábál
szép és okos felesége - meghallotta a dolgot és mindenféle jó étellel
felszerelkezve Dávid elé ment, hogy a bajt elhárítsa ostoba férje feje fölül.
Az élelmiszerszállítmányban volt 5, már fogyasztásra kész birka is, továbbá
kenyér, bor, mazsola, füge, a "öt mérték pergelt búza".
Midőn Nábál meghalt, Dávid feleségül vette Abigailt.
(Sámuel I. 25.)
Báránycomb Saul számára
1,5 kg-os báránycomb csontjával
együtt, 2 gerezd aprított fokhagyma, 1 ek aprított friss kapor (esetleg
szárított), só, 1-1 dl víz, borecet, citromlé.
Dörzsöljük be a combot kaporral.
Tegyük sütőedénybe (cserép), locsoljuk rá a citromlét, vizet, ecetet, tegyük
bele a fokhagymát, fedjük le és hagyjuk állni éjszakára.
Másnap sózzuk meg, 180 °C-os
sütőben 2 órányit süssük. Közben öntözgessük a levével.
Friss kenyérrel, salátával
fogyasszuk. Adhatunk hozzá zöldbabot és gabonafélét is. Jó vörösbor illik
hozzá.
Mi áll erről a Bibliában?
Mielőtt Saul Izráel királya lett, Sámuel próféte felkente
őt, mint Isten választottját. Isten rendelése szerint Saul és Sámuel találkoztak
abban a városban, ahol Sámuel élt.
Sámuel felismerte Saulban Isten küldöttét és meghívta
magához, hogy egyen vele. Sault a díszhelyre ültette és egy külön, számára
félretett különleges húsdarabot is kapott. "És mondta Sámuel a szakácsnak:
Hozd elő azt a darabot, amelyet odaadtam néked, és amelyről azt mondám, hogy
tartsad magadnál. Akkor a szakács felhozta a czombot, és ami rajta volt, és
Saul elé tevé..." (Sámuel I. 9. 23. és 24.)
A kecske- és birkahús mellett a
marha húsát fogyasztották leggyakrabban. Legjobban a borjút kedvelték, mert
omlósabb volt a húsa.
Ábrahám borjúszelete
4-6 szelet hús, só, 2 ek. vaj.
A forró vajban süssük a hús
mindkét oldalát 4-4 percig. Sózzuk meg.
Forrón tálaljuk.
Együnk hozzá frissen sütött
lángost vagy fehérkenyeret és zöldsalátát. Nagyon jó hozzá a friss író vagy
bármilyen joghurtféleség.
Mi áll erről a Bibliában?
Amidőn Ábrahámot meglátogatta 3 férfiú, és megjövendölték
Izsák születését, Sára frissen sütött lángost, borjúsültet és tejet adott
nekik, hogy megerősödjenek és lássák: szívesen fogadott vendégek. (Mózes I. 18,
1-33.)
A nomádoknál az a szokás, ha egy különösen előkelő
vendég, de akár egy egyszerű idegen a sátrukba lép, akkor a legjobbal kínálják,
mert ezt követeli a vendégbarátság. A vendégbarátság szent kötelesség volt,
minden betérő kapott enni és inni és senkinek nem kellett attól tartania, hogy
elutasítják.
Vagdalthús gombóckák
500 g darát sovány marhahús, 1
aprított hagyma, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 50 g búzadara, 2 tk. só, 1 tojás.
Gyúrjuk össze a húst, hagymákat,
darát, sót, tojást, amíg elválik a kéztől. Formáljunk belőle apró, tojás alakú
gombóckákat.
Forraljunk fel 1 l vizet, ebben
kis lángon főzzük fél órát a gombócokat. Szűrjük le. Pirítsuk meg kissé
faszénparázson.
Főzés nélkül is megsüthetjük
parázson, vagy nyárson.
Finom hozzá a joghúrt-szósz, az uborka, friss kenyér,
különféle fűszernövények.
Mi áll erről a Bibliában?
Ézsaiás beszéli el, mit lehet a fával tenni:
"Azokból az ember tüzet gerjeszt, vesz belőlük és melegszik, meggyújtja,
és kenyeret süt... felét tűzben megégeti, felénél húst eszik; pecsenyét süt és
megelégszik, és aztán melengeti magát..." (Ézsaiás 44, 15. és 16.)
Egyiptomi húsos étek
750 g apróra vágott marhahús, 2-3
hagyma felkarikázva, 3 ek. olívaolaj, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1 cs.
póréhagyma szeletelve, 1 szeletelt zellergumó, 1 tk. kömény vagy koriander, 1
ek. aprított kapor, 2 tk. só, 1 l víz.
Forró olajban pároljuk meg a
hagymákat, zellert. Szedjük ki az olajból, még egy kevés olajat öntsünk a
maradék olajhoz és forgassuk át benne a húst. Fűszerezzük meg, tegyük bele a
hagymás keveréket.
Öntsük fel vízzel és 1 órán át
főzzük.
Friss kenyérrel, tejföllel
fogyasszuk.
Mi áll erről a Bibliában?
A legkülönbözőbb módon tör ki a panasz az izráelitákból a
Mózes által vezetett pusztai vándorút során, a rossz étkezés, az éhezés meg az
egyhangúság miatt. Sóvárogva gondolnak vissza azokra a finom ételekre, amelyeket
az egyiptomiaktól kaptak: "...Bár megholtunk volna az Úr keze által
Egyiptom földén, a mikor a húsos fazék mellett ültünk vala, a mikor jól
lakhattunk vala kenyérrel..." (Mózes II. 16, 3.)
Töltött borjúszegy
1 kg felszúrt borjúszegy, 1 tk.
só, 100 g tisztított mandula, 50 g tisztított pisztácia, 3 ek. aprított
fűszernövény (menta, petrezselyem, zeller), kevés só, 3 tojás, 50 g
zsemlemorzsa, 2 ek. vaj, 0,5 l bor.
A húst sózzuk be.
A tojások sárgáját válasszuk el a
fehérjétől. A fehérjéből verjünk habot.
A zsemlemorzsát áztassuk be.
Keverjük el a tojássárgájával a
mandulát, pisztáciát, sót, fűszereket, adjuk hozzá a tojáshabot, morzsát.
Töltsük a szegybe, varrjuk be a nyílást.
Tegyük sütőedénybe, öntsük rá a
bort. Jó 2 órányit süssük.
Szedjük ki a cérnát, szeleteljük
fel.
A friss fejes saláta a legjobb
hozzá.
Mi áll erről a Bibliában?
Mózes IV. könyve rendelkezik a Léviták és papok
szolgálatainak díjazásáról. Áron és fivérei, azaz a Lévi törzsből származó
rokonai rendeltettek arra, hogy a Szenthajléknak ügyeire ügyeljenek.
"...minden ő áldozatjok, akár ételáldozatjok... amelyek tűzzel meg nem
égettetnek .. tieid legyenek... a miképpen a meglóbált szegy és amint a jobb
lapoczka is tiéd lesz..." (Mózes IV. 18.)
A főtt hús
1 kg marhahús, 1 hagyma, 2 gerezd
fokhagyma, 1 cs. póré, 1 zellergumó, 1 tk. fűszerkeverék (koriander, kömény,
babér), 1 tk. só, 1,5 l víz.
Főzzük a hús nélkül a
hozzávalókat. Rövid forrás után tegyük bele a húst, nagyon lassú tűzön 1,5 -2
órán át, főzzük.
Friss kenyérrel, savanykás szószokkal,
gabonakásával, vagy pároltzöldségekkel, sőt vágott, friss fűszernövényekkel is
nagyon jó.
Mi áll erről a Bibliában?
A főtt hús gyakran fordul elő a Bibliában. A
törvényszövegekben pontos előírások vannak arra, hol és hogyan kell húst főzni,
és azt ki eheti meg.
Az áldozati edényt, ha cserépből van, össze kell törni, a
fémedényt el kell dobni, ha abban főtt a bűnökért az áldozat.
Előírás van arra is, hogy a húst a sátor bejáratánál kell
főzni.
Leves
1 kg marha- vagy bárányhús, 1
hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 szál póréhagyma, 1 kisebb zellergumó, 1 tk.
fűszerkeverék (koriander, kömény, babérlevél), 1 tk só, 1,5 l víz, 2 ek.
aprított petrezselyem.
Tegyük bele a vízbe az összes
fűszert és zöldségfélét, majd a húst és nagyon kis lángon, lassan főzzük kb.
1,5 órán át.
Emeljük ki a húst, vágjuk fel kis
kockákra. Tegyük vissza a forró levesbe.
Friss petrezselyemmel megszórva
tálaljuk. Ehhez a leveshez kitűnő a pirított fehér kenyér.
Mi áll erről a Bibliában?
Amidőn Gedeon elhívattatott Izráel bírájául, a hírhozó
Isten angyalának ételt vitt. Gedeon vitt oda kenyeret, húst és külön fazékban
húslevest is. "... és mondá néki az Isten angyala: Vegyed a húst és a
kovásztalan kenyereket és rakd erre a kősziklára, és a hús levét öntsd rá.. és
építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova- Salomnak (azaz: az Úr a
béke)." (Bírák 6.)
Kapros hús
800 g apróra vágott borjúhús, 1
tk só, 2 ek. olaj vagy vaj, 2 ek, aprított, friss kapor, 1 citrom reszelt héja,
1 kis pohár víz, 1/4 l fehérbor.
Forgassuk meg a húst a forró
olajban, adjuk hozzá a sót, citromhéjat, bort és pároljuk lassan 3/4 óráig.
Adjuk hozzá a kaprot és a vizet,
forraljuk fel.
Mi áll erről a Bibliában?
A Biblia alkalmat is felsorol, amikor levágnak és
feldolgoznak egy borjút.
Saul király szerette volna megtudni a jövőjét, ezért
felkeresett egy jósnőt. "...vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú
és sietve levágta azt... és vivé Saul elé..." (Sámuel 1. 28, 24. és 25.).
Tekintve, hogy Saul mégiscsak király volt, nyilván nagyon
igyekezett, hogy kitegyen magáért, és valami ínyencséggel rukkoljon ki. A
kapor, meg a borjú együtt kiváló ízhatást kelt, nem kizárt, hogy az asszony éppen
kaprosan készítette el a királyi eledelt.
A juhok mellett a kecskék voltak
a legfontosabb mezei állatok az izraelitáknál. A kecskék nagyon igénytelen
állatok, még a legsivárabb vidéken is találnak maguknak táplálékot. A tüskés
bokrok leveleit is le tudják szedegetni. A hús mellett tejjel, sajttal, bőrrel,
tömlővel, tülökkel látták el a vándorló patriarchákat, Ábrahámot, Izsákot,
Jákobot és Lábánt.
A kecskék bőréből készültek a
sátraik, a tömlőkben a vizet, tejet, bort szállították, a tülkök zeneszerszámok,
jeladó eszközök voltak.
(Jerikó falai a tülkök hangjára
omlottak össze.)
Rebeka kecskegidája
1 nyolc hetes gida, vagy
kecskehús, de csak 6 hónapnál fiatalabb állatból, 1 hagyma felkarikázva, 1 tk.
só, 1 ek. kakukkfű (tümián), 3 ek. olaj.
Vágjuk fel a húst fél cm széles,
2-3 cm hosszú csíkokra.
Keverjük a kakukkfüvet a hús
közé.
Forrósítsuk meg a sütőedényt,
tegyük bele az olajat, pörköljük át benne a húst. Tegyük bele a hagymát is és
süssük egy kicsit, sózzuk meg és pároljuk meg.
Forrón tálaljuk kis tejföllel,
joghurttal, vagy sajttal. Hozzá egy pohár vörös bor egészen összhangban áll a
bibliai kívánalmakkal.
Mi áll erről a Bibliában?
Nem sokkal az után, hogy Ézsau eladta elsőszülöttségi
jogát, apja arra kérte, menjen vadászni és hozzon neki vadat. Ezt készítse el
és hozza oda neki.
Izsák ezt követően meg akarta őt áldani. Rebeka, Ézsau és
Jákob anyja meghallotta a beszélgetést és elküldte Jákobot, hogy hozzon a
nyájból 2 kecskegidát, melyet majd úgy készít el, mintha vadhús lenne.
Egy további csel révén Jákob, Ézsaunak öltözve,
megszerezte az atyai áldást. Ez az áldás tette őt a hagyományok hordozójává,
melyből Izráel ered. (Mózes 1. 27, 1-29.)
Hogy ez után mi lett Ézsauval, azt megtudhatjuk a
vadpecsenye után, melyet ő készített.
A Biblia több helyen is szól a
vadászatról. A vadhúsok tekintetében is meg kell felelni a tisztasági
előírásoknak. Így tulajdonképpen csak patás állatok jöhetnek szóba (a
szárnyasok és halak tekintetében külön előírások vannak).
A leggyakoribb patás állatok: a
szarvas (mezopotámiai dámvad) és a zerge. A kecske a háziasítása előtt az egyik
fontos húsforrás a gazella volt. Az állatokat gödörcsapdával, hálóval, íjjal,
nyíllal ejtették el.
Az ókori Közel-Kelet képi
ábrázolásaiban és a költészetében a gazella kiemelkedő szerepet játszik. Az
Énekek Énekében is összehasonlítja szerelmét a szarvassal és a gazellával a
vágyódó menyasszony.
Vadhús nyárson Ézsau módra.
800 g őzhús kockára vágva, 4 nagy
hagyma felkarikázva, 3 gerezd fokhagyma, 2 ek. frissen aprított fűszernövény
(kakukkfű, kapor, menta, koriander), só, vaj.
Húzzuk külön nyársra a
húskockákat és a hagymakarikákat, süssük meg parázson (grillen, vagy kis
sütőedényben kevés vajon). A fokhagymát is "izzasszuk" meg kissé.
A sült húst szórjuk meg a
hagymákkal, fűszerekkel, sózzuk meg.
Salátával, friss kenyérrel,
borral kínáljuk. A különböző mártások fokozzák az ízeket (tejfölös, joghurtos,
sajtos, gyümölcsös, édes-savanykás szószok).
Javaslat: A vadhúsnak jobb lesz
az íze, ha 2 napig marináljuk. Ehhez vegyünk 1,5 l borecetet, fűszerezzük
babérlevéllel, korianderrel, 1 fahéj rudacskával és tegyük bele a húst
pácolódni.
Mi áll erről a Bibliában?
Alighogy Izsák megette a kecskehúst, amit Jákob vitt
neki, megjött Ézsau a vadászatból. Elkészítette a húst apjának, feltehetően egy
őzet vagy dámvadat. Amikor odavitte, apja megkérdezte, mit akar, hiszen már
evett és meg is áldotta őt. Amikor Izsák és Ézsau rájöttek a csalárdságra,
Ézsau vigasztalhatatlanná vált, Izsák pedig reszketett a méregtől. Ézsaut immár
másodszor csapta be fivére és másodszorra is az evéssel összefüggésben. (Mózes
I. 27, 3-40.)
Első alkalommal Ézsaut tévútra
vitte az éhség és Jákob csábító ennivalója. Így feladta elsőszülöttségi jogát,
majd elszalasztotta a neki szánt atyai áldást.
Izsák későbbi áldása Ézsaunak már
csak sovány vigasz volt. A hatalom és a javak Jákobra szálltak. Így amikor
Izsák elhunyt, Jákobnak menekülnie kellett, mert Ézsau meg akarta őt ölni. Az
atyai áldás szerint Ézsau csak abban az esetben élvezheti jogait, ha már
félreállította a bátyját. (Mózes I. 21.)
A Bibliában legfontosabb madár a
galamb. A legrosszabb esetben áldozati madár. Sőt, gyaníthatóan a leggyakoribb
áldozati állat, hiszen sokan voltak, akik nem tudtak nagyobb állatot venni,
ill. adni. A Bibliában megengedett, hogy a juhot a galambbal helyettesítsék.
A libát ugyan sehol nem említi a
Biblia, de okkal feltételezhető, hogy szerepelt az izráeliták étlapján.
Egyiptomban számos képen ábrázolnak libákat, másrészt semmi ok sincs arra, hogy
tisztátalannak minősüljön. A rómaiak is nagyon kedvelték a libamájat.
Az izráeliták viszonylag későn
ismerték meg a számukra annyira megszokott házi tyúkot. Legkorábban Kr. e. a
VI. században terjedt el a tyúktartás. Indiából, Perzsián át Izráel és Egyiptom
felé.
A Bibliában nagy kereslet
nyilvánul meg a vadon élő szárnyasok iránt. A legismertebb talán a fürj volt,
mely a pusztai vándorlás során talán az éhhaláltól mentette meg a zsidókat.
Kedvelt vadászzsákmány volt a szirti fogoly is. De mindenféle kisebb-nagyobb
szárnyast is vadásztak - hurokkal, hálóval, csapdával. A galambok jó része is
vadon élt, akárcsak ma.
Zsenge búzával töltött sült galamb
4 megtisztított galamb, 100 g
vaj, 2 fej finomra vágott hagyma, 100 g durván összemorzsolt zsenge búza, 2 tk.
finomra vágott menta, 2 ek. píneadió*, 1 ek. mazsola, 1-2 tk. só, 3/4 l víz,
0,5 l tyúkhúsleves.
Forrósítsuk meg a vaj felét,
süssük benne a hagymát barnára, tegyük hozzá a búzát, 1 kk. sót, a mentát.
forgassuk át 2-3 percig a vajban, tegyük félre.
A galambokat töröljük szárazra,
dörzsöljük be sóval. Töltsük meg a 5-5 kanál búzás keverékkel, varrjuk be. A
lábakat kössük össze. A maradék vajjal kenjük be a madarakat.
Mellükkel felfelé tegyük
serpenyőbe, töltsük fel vízzel, forraljuk fel és tegyük a sütőbe. 180 fokon
pároljuk 60 percig - fedő alatt.
Locsoljuk meg a levével, és fedő
nélkül pirítsuk 20 percig.
Forraljuk fel a levest, tegyük
bele a búzás keverék maradékát, kevergetés közben forraljuk fel, lassú tűzön
pároljuk 30 percig.
A galambokat a levesbe főtt
körettel tálaljuk. Előételként vagy egyik fogásként fogyasztjuk.
Mi áll erről a Bibliában?
A Biblia visszatérően említi a galambot. Az egyik
gyermekágyas kismamának a szülés után egy 1 éves bárányt vagy szirti galambot,
ill. gerlét kellett áldoznia. Ha nem telik bárányra, megválthatja két
"gerlicével és 2 galambfival". (Mózes III. 12, 8.)
"...mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai
a Mózes törvénye szerint felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak. (A
mint megíratott az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak
szenteltessék.) És, hogy áldozatot adjanak, a szerint, a mint megmondatott az
Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy 2 galambfiat ..." (Lukács 2,
22-24.)
(* Egy kis kiegészítés:
URANIA NÖVÉNYVILÁG - Gondolat K. 1974.
Mandula- vagy pineafenyő:
a Földközi tenger vidékén, Kisázsiától a Kanári szigetekig fordul elő. Ehető
magjaiért már a római időktől kezdve termesztették, ezért ma már nem lehet a
természetes előfordulási területét megállapítani. A 15-20 m magas fát idősebb
korában nagyon jellegzetes, ernyőszerű koronájáról lehet megismerni. Merev,
világos zöld tűi 15-20 cm hosszúak. Tojásdad, gömbszerű tobozainak hossza 8-15
cm, vastagsága 15 cm. Különösen nagy a gyantatartalmuk.
A magvak feltűnően nagyok,
a 2x2 cm-t is elérik, fahéjbarna színűek, ízük a mandulára emlékeztet. A magot
Olaszországban pinyoli (pignoli) néven ismerik, s már Plinius idejében is
értékelték, mézben konzerválták. A pompejben feltárt éléskamrákban is, a
rómaiak angliai hadseregtáborainak hulladékéban is megtalálták a héját. Ebből
arra következtetnek, hogy a római légionisták fejadagjában jelentős szerepe
volt.
Ma Olaszországban
édességek készítésére használják a pinyolit és a földimogyoróhoz hasonlóan,
pirítva fogyasztják.
Gyógyszeripari célra a
belőle nyert olajat használják.
A tobozpikkelyeket a
maghéjjal együtt fűtőanyagnak, csersav tartalma miatt halászhálók festésére
használják.
A durva, rostos fát
épület-, bánya- és asztalosfának dolgozzák fel.)
Gyöngytyúk diómártásban*
1-1,5 kg-os gyöngytyúk,
olívaolaj, 2 nagy hagyma aprítva, 0,5 tk. kurkuma, 200 g dióbél pépesen, 1 ek.
durvára darált dióbél, 1 l víz, 2 tk. só, 1-1 borospohárnyi gránátalmalé,
citromlé, 50 g cukor.
Vágjuk négyfelé a tyúkot.
Pirítsuk meg olajban a hagymát,
tegyük bele a kurkumát. Adjuk hozzá a pépes diót, a vizet, sót, keverjük össze,
tegyük fel főni.
Forró olajban süssük át kicsit a
húst, majd tegyük ezeket a mártásba. Rövid forralás után kis lángon pároljuk 1
órányit.
Adjuk hozzá a gránátalmalét,
citromlét, cukrot és főzzük még negyed óráig.
Tálalás előtt a húsdarabokat
öntsük le a mártással.
Köretnek árpakása, rizs,
zöldsaláta illik hozzá és friss kenyér, vörösbor.
Mi áll erről a Bibliában?
A Királyok könyvében leírják Salamon király gazdagságát,
megemlítik a gyöngytyúkot is, melyet messziről hoztak neki. (Királyok I. 10,
14-29.)
A gyöngytyúk mellett természetesen ismeri a Biblia a házi
tyúkot is. A kakas büszke járású, a tyúk Isten gondoskodásának jelképe:
"...hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk
egybegyűjti kis csirkéit szárnyai alá..." (Máté 23, 37.)
A baromfifélék között a
legismertebb jószág az Újtestamentumban van. Amidőn Jézus utolsó napja
elkövetkezett, azt jövendölte tanítványainak, hogy mindannyian el fogják
hagyni. Péter azt ígérte, hű marad hozzá. Jézus azt válaszolta, hogy mielőtt
még a kakas kétszer kukorékol, bizony háromszor is el fogja őt árulni.
"És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta
a beszéd, a melyet Jézus monda neki, és sírva fakada..." (Márk 14, 72.)
(* Kipróbáltam, persze közönséges
csirkével és lefedett Jénaiban, a sütőben. Attól tartottam ugyanis, hogy leég a
dió. Nagyon-nagyon finom volt, ajánlom!)
Párolt fürj
8-10 db fürj, 2 tk. só, 4 ek.
vaj, 1 pohár vörösbor.
Olvasszuk fel a vajat, kenjük le
vele a fürjeket. A vaj maradékát forrósítsuk meg, forgassuk át benne a
madarakat, adjuk hozzá a bort. Kis lángon pároljuk 45 percet, ha kell, kevés
vizet öntsünk alá.
Friss kenyér, saláták, kompótok,
mindenféle gabonakása ízletes körete ennek az ételnek.
Mi áll erről a Bibliában?
A zsidók már több mint 1 hónapja bolyongtak a pusztában,
elfogyott az élelmük. Vágyódva gondoltunk vissza az egyiptomi húsosfazékra és
kenyérre. Felpanaszolták Mózesnek és Áronnak, szándékosan hozták el, hogy
rombolásra és éhhalálra jussanak. Isten erre megígérte az izráelitáknak, hogy
az égből kenyér hullik majd, és estére húshoz jutnak.
"És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és ellepék a
tábort, reggel pedig harmatszállás lőn a tábor körül... Mózes pedig monda
nékik: Ez az a kenyér, amelyet az Úr adott néktek eledelül..." (Mózes II.
16.)
"És szél jöve ki az Úrtól és hoza fürjeket a
tengerről és bocsátá a táborra egynapi járásnyira egy felöl, és egy napi
járásnyira más felöl a tábor körül és mintegy sing magasságnyira a földnek színén...
akkor felkele a nép és ... gyűjtének magoknak fürjeket..." (Mózes IV. 11,
31-32.)
De hát miként kerülhettek a
fürjek ilyen tömegben a pusztaság közepébe, a zsidók táborába?
A fürj vándormadár, a
sztyeppékről rendszeresen útra kel Afrika felé. Kora ősszel szoktak átvonulni a
Sínai-félszigeten. Ha az útjukat a tenger felöl teszik meg, akkor a parthoz
érve már annyira fáradtak, hogy pihenésük közben kézzel is összeszedhetők. A
bibliai időkben nyilván még óriási tömegben húztak a téli szállás felé- Még a
rómaiak is arról írnak, hogy hatalmas felhőrajokban vonultak.
"Mindazokból, a melyek a
vizekben élnek, ezeket ehetitek meg: aminek úszószárnya és pikkelye van a
vizekben, tengerekben és folyóvizekben, azokat mind egyétek meg. A minek pedig
nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az
akármely vízben élő állat, mid utálatos az néktek..." (Mózes III. 11,
9-10.)
A korai keresztényeknél a hal
fontos szimbólumnak számított. A görög hal szó, az ICHTHUS, Jézus egyik jele volt;
az üldözött keresztények titkos jele.
Azt, hogy a bibliai időben milyen
halféleséget ettek, sajnos, nem tudjuk meg a Bibliából. A halat csak
általánosságban említi, mint tengeri vagy folyami halat, kivált a nílusi halat.
Genezáreti sült hal
1 kg hal (édesvízi, vagy lazac,
tőkehal), 450 g liszt, 0,5 l langyos víz, 0,5 tk. sütőpor (vagy
szódabikarbóna), 0,5 tk. só, 1,25 l olaj a sütéshez.
Szeljük fel a halat 3x5 cm-es
darabokra.
300 g lisztből, só, víz, sütőpor
hozzáadásával keverjünk palacsintatésztát és hagyjuk pihenni 1 órát.
A halat forgassuk meg a maradék
lisztben. Mártsuk meg a palacsintatésztában, és forró olajban süssük pirosra.
Citromkarikákkal, friss kenyérrel
tálaljuk. Finom mellé a saláta és más zöldféle, vagy bármilyen gabonaféle is.
A sült hal elsőrangú előétel.
Mi áll erről a Bibliában?
Azon a napon történt, amikor Jézus feltámadt. A
tanítványok maguk sem tudták, mihez is tartsák magukat. Ellentmondásos
híresztelések kaptak lábra, köztük olyan is, hogy Jézus feltámadt.
Két tanítvány elindult haza Emmausba. Csatlakozott
hozzájuk egy férfi, akit csak a kenyérszegésnél ismertek fel este: Jézus volt
az. Ám egyszer csak eltűnt. Azonnal Jeruzsálembe indultak, hogy elmondják az
apostoloknak és a tanítványoknak. Ekkor Jézus is megjelent közöttük. Megrémültek
és féltek, kétkedtek, csakugyan ő-e az. Ekkor Jézus így szólt: "..van-é
valami ennivalótok? Ők pedig adának néki egy darab sült halat és valami lépes
mézet." (Lukács 24.)
4 nagyobb friss articsóka, 0,5
citrom leve, só, 1 l víz.
Ecetes vízben mossuk meg az
articsókát, hagyjuk lecsepegni.
Óvatosan tegyük forrásban lévő
sós vízbe, öntsük hozzá a citromlevet, főzzük 45 percig.
Az articsóka akkor puha, ha
levelei már könnyedén elválnak.
Tálalhatjuk melegen, hidegen, a
legkülönbözőbb mártásokkal. Az egyik legjobb az ízesített salátalé.
Salátalé: egy borospohárnyi olaj, 4 ek. borecet, 2 ek.
száraz bor, csipetnyi só, 1 tk. méz.
Mi áll erről a Bibliában?
Sok helyen olvashatunk tövisről, bogáncsról, aszatról,
amely belepi a szántót, és lehetetlenné teszi az aratást. Ismételt
fenyegetésként tövis és bogáncs sújtja azokat, akik Isten ellen vétenek,
mondják a bölcsek és próféták. "...töviset és bogáncskórót teremjen
tenéked; s egyed a mezők füvét..." (Mózes I. 3, 18.) Az articsóka
tulajdonképpen egy ehető bogáncsféle, már az ókorban is ismerték, nagyon
kedvelték a görögök és a rómaiak is.
Numeri uborkasaláta
1 db uborka, 1 gerezd zúzott
fokhagyma, 0,5 tk. só, 1 pohár joghurt (aludttej), 1 ek. aprított menta.
A hámozott uborkát aprítsuk kis kockákra, keverjük össze a
többi hozzávalóval.
Ebben a formájában is kitűnően
megy mindenféle húsételhez. Önmagában is fogyasztható kenyérrel, de többféle
saláta lényeges alkotóeleme, ízesítő összetevője.
Póréhagyma saláta
1 cs. póréhagyma karikára szelve,
2,5 dl víz, 1 fej apróra vágott hagyma, 1 ek. vaj, 2 tk. őrölt fűszer
(koriander, kurkuma, oregánó), 1 tk. só.
Pároljuk meg a vajban a
vöröshagymát, adjuk hozzá a fűszereket, egy kicsit süssük át, hűtsük le egy
kevés vízzel, sózzuk meg, tegyük bele a pórét. Gyenge tűzön pároljuk 15 percig.
Kiváló zöldségféle, bármilyen
ételhez adhatjuk, amely mellé köret vagy saláta kívánkozik.
Endíviamártás egyiptomi módra
1 fej endívia saláta, 2 cs.
spenót, 1 apróra vágott kemény tojás, 2 ek. olvasztott vaj, 1 apróra vágott
hagyma, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 1 ek. mustár, 2,5 dl víz, 1 tk. só.
Alaposan mossuk le a leveleket,
nagyjából vágjuk össze, dobjuk forrásban lévő sós vízbe, rövid ideig pároljuk.
Adjuk hozzá a mustárt, hagymákat, tojást, keverjük össze. Öntsük rá a vajat.
Kenyérrel fogyasztjuk.
Endíviasaláta
1 fej endívia, 1 kisebb hagyma
aprítva, 20 g durván őrölt mandula (dió), 1 gerezd fokhagyma, 2 ek. olaj, 1 ek.
ecet, só, kevés cukor vagy méz.
Az endíviát vágjuk vékony
csíkokra.
Dörzsöljünk be egy tálat
fokhagymával. Tegyük bele a salátát, mandulát, hagymát.
A többi hozzávalóból keverjünk
mártásszerű öntetet, tegyük a salátára, forgassuk át.
Mi áll erről a Bibliában?
Már 2 éve vándorolnak a zsidók a pusztaságban. Mannával
táplálkoznak és egyre inkább kedveszegettek, morgolódósak; el-elfogja őket a
vágyakozás a jóféle ételek iránt, melyeket Egyiptomban ehettek:
"...kicsoda ád nékünk húst ennünk? Visszaemlékezünk a halakra, amelyeket
ettünk Egyiptomban ingyen, az ugorkákra és dinnyékre, a póréhagymákra,
vereshagymákra, fokhagymákra..." (Mózes IV. 11, 5-6. és 4.)
"...és lakozék abban, míg meghal a főpap, aki
felkenekedett a szent olajjal..." (Mózes IV. 35, 25.)
"Egy samaritánus ... hozzá járulván, bekötözé annak
sebeit, olajat és bort töltvén azokba..." (Lukács 10, 33. és 34.)
Nem tekintve a bort, az olíva, az
olajfa tett szert a legnagyobb jelentőségre a Közel-Keleten. Bogyóiból
sajtolják az olajat, melyet nagyon sokféleképpen használnak. Szükség van rá a
főzésnél, de ezzel kenik meg az oltárokat és kultikus köveket, a papokat,
királyokat és holtakat, ez ég a mécsesekben, de gyógyászati és kozmetikai
célokat is szolgál. Palesztinában még ma is megvan az olajfa egy vadon élő
változata. Évezredek óta ismerik és használják. Egyáltalán nem ritka az
ezeréves példány sem, nagyon gyorsan nő és igen sokáig él.
A friss bogyók nagyon keserűek,
ezért előbb sós vízbe teszik őket.. Ezt az előáztatott olajbogyót már szinte
minden fogáshoz ehetjük. Különösen finom kenyérrel és sajttal.
A bogyókat mozsárban vagy
olajprésben felaprítják, a belőlük kicsöpögő olajat korsókban fogják fel.
Többféle minőségben állítják elő, a sajtolási eljárástól és az eltérő fajtáktól
függően.
A Bibliában nagyon gyakran
előfordul az olívaolaj vagy olajfa. Szinte az olívaolaj volt az egyetlen olyan
zsiradékféle, amelyet főzéshez vagy testápoláshoz felhasználhattak.
A nők nagyon kedvelték az
illatosított olajokat (Eszter 2, 12.).
Sámuel előbb Sault kente Izráel
első királyává (Sámuel I. 9, 1-10. és 16.), amikor azonban Isten elfordult
tőle, akkor Dávidot kente fel királlyá (Sámuel I. 1. 16.).
Egy asszony tisztelete jeleként
olajat öntött Jézus fejére. hiszen az olaj drága dolog volt (Márk 14, 3.)
Az olajjal lekenés volt az utolsó
szolgálat, amelyet egy halottnak elvégeztek.
A vízözön után a galamb olajágat
hozott a béke jeleként csőrében Noé bárkájára (Mózes I. 8, 11.). Az olajág,
azóta is a béke egyik jelképe.
Akár a többi pálma rügye és
gyenge belseje, a datolyapálma is kitűnő zöldféle ennivaló.
A pálmahajtásokat salátaként vagy
- mint a spárgát - világos öntettel tálalhatjuk, esetleg forró vajjal
meglocsolva. A fűszerezéssel óvatosan kell bánni, mert elveszhet a kellemes,
zsenge zamata. (Nálunk D-Amerikából származó konzervként lehet kapni.)
A retket ugyan név szerint nem
említi a Biblia, de jó okkal feltételezhetjük, hogy már a Biblia embere is
ismerte. A piramisok feliratai között a hagyma, fokhagyma mellett a retket is
említik. Igen nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy Elő-Ázsiából származik.
A zellert sem említi a Biblia, ám
Egyiptomban nagyon jól ismerték és igen nagyra becsülték.
Karikára vágva, sózva, vajban
megpárolva adhatjuk hús mellé vagy gabonakásához köretnek.
Hidegen ecettel, olajjal, sóval ízesítve,
kenyérrel fogyasztható.
Zöldjét húsok, egytálételek
fűszerezésére használjuk.
A szőlő, a gabona és az olajfa
mellett, az egyik legfontosabb növény a Bibliában. Mustot, bort, friss szőlőt,
mazsolát nyertek róla.
Töltött szőlőlevél
50 db friss vagy konzervált
szőlőlevél, 500 g darált marhahús, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 1 fej aprított
hagyma, 2 ek. olívaolaj, 250 g gabonaféle (rizs, árpagyöngy, burizs), 80 g
darált mandula, 1-1 ek. vágott petrezselyem, menta, 2 ek. citromlé, só, 2 dl víz
vagy húsleves.
Ha friss levelet használunk, 15
percre tegyük lobogó vízbe. Csepegtessük le.
Pároljuk meg a hagymákat olajban,
majd tegyük bele a húst, forgassuk át néhányszor és tegyük rá a többi
hozzávalót is. Nagyon lassan pároljuk addig, míg a levét elpárologja. Hagyjuk
kihűlni.
Töltsük meg a leveleket,
göngyöljük fel, a végeket tűrjük be.
Tegyünk tűzálló edény aljára
néhány szép levelet, helyezzük rá a töltikéket, öntsük rá a húslevest. Szorosan
fedjük le, tegyük sütőbe, és 30-40 percig hagyjuk főni.
Az ínyenc étkezések szükségszerű
kelléke.
A bibliai konyha csaknem minden
fogásánál találkozunk vele, nyersen, főzve, salátaként, salátákhoz,
dekorációkhoz használva.
A biblia sokféle fűszernövényt
ismer. Ezek közül néhányat ma már nem használunk, sőt nem is ismerünk. Több
fűszernövény ma nem a konyhákban, hanem kozmetikai célokra szolgál.
Származási helye a
Földközi-tenger K-i medencéjének térsége, így tehát Palesztina is.
Illóolajban nagyon gazdag.
Fűszerként magvait használjuk, többnyire süteményekbe tesszük őrölt formában.
Az egészben lévő magvakat főzelékekhez, egytálételekhez használhatjuk. Fénytől
védve, jól lezárva kell tárolni.
A Bibliában Máté írásában fordul
elő (23, 23.).
A legújabb bibliafordításokban az
ánizs helyett egyre gyakrabban kaprot olvashatunk. A két növény rokonságban áll
egymással és Egyiptomban is, a Közel-Keleten is ősidők óta ismerik mindkettőt.
A mai Palesztina vidékén honos.
Étvágyfokozó, puffadást csökkentő és enyhén nyugtató hatású növény. Leginkább a
friss, zöld kaprot szokás használni.
Nemcsak Máté említi, hanem
Ézsaiás is (28, 25). Itt megtudhatjuk, hogy a kaprot együtt vetik a
gabonafélékkel.
Ősi kultúrnövény, nálunk is
honos. Származási helyét ma már nehéz lenne megmondani.
Érett, kerek magvait használjuk.
A benne lévő illóolaj étvágyjavító, elősegíti az emésztést, kedvezően hat az
idegekre. Íze legjobban őrölve érvényesül. Használhatjuk kenyérhez,
főzelékfélékhez, húsokhoz, süteményekhez. AZ indiai konyhaművészetben a curry
alapja.
A bibliában a mannával említik; a zsidók ezzel
hasonlítják össze az általuk ismeretlen mannát. (Mózes II. 16, 31. és Mózes IV.
11, 7.)
Itt az édesköményről van szó,
mely a Földközi-tenger vidékéről származik. Jelentős mértékben különbözik a közép-európai
köménytől, noha külleme csaknem azonos. Az édesköményt is már az egyiptomiak is
jól ismerték.
Étkezési és gyógyászati célokat
is szolgált. Étvágygerjesztő hatású, puffadáscsökkentő, az emésztést serkenti.
Szárított, őrölt magvait használjuk. Ez is alkotóeleme a currynak.
Ézsaiás a kaporral együtt említi (28, 25.) és Máté
evangéliumában is említést nyer (23, 23.).
Az egész földközi-tengeri
övezetben honos. A görögöknél és a rómaiaknál a babérkoszorú kitüntető jelvény,
a győztes jutalma volt. Egykor még a termését használták fűszerezésre, manapság
már csak a megszárított leveleit. Levesekhez, főzelékekhez, párolt húsokhoz és
egytálételekhez adják, illetve ezekbe főzik bele.
Még vitás kérdés, vajon említi-e
a Biblia a babért. Ézsaiás (44,14) mindenesetre megemlít egy fát, amelyet akár
babérnak is lehetne fordítani. A régebbi fordítások "tölgy", illetve
"cser" kifejezést alkalmaznak, az újabb nyelvtudományi vizsgálatok a
"babér" felé hajlanak. Hasonló a helyzet a zsoltárok egyik helyénél
(37, 35).
A menta az egész Keleten, de
főként Észak- Afrikában még ma is az egyik legkedveltebb fűszer. Szinte minden
ételhez felhasználják. Főként a húsételek kedvenc adaléka, de - leforrázva -
teának is isszák. Palesztinában a menta vadon nő az árokpartokon, vízfolyások
mentén és a mocsaras helyeken.
Jézus a farizeusokról szóló
beszédében említi meg, akik mindenféle jelentéktelen dologról "megadjátok
a dézsmát", de az élet fontos dolgairól megfeledkeznek, ,,...és
elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben...". (Máté 23, 23. és Lukács 11,
42.)
A sáfrány és kurkuma
felhasználását illetően igen hasonló funkciójú, mind a kettő erősen színező,
sárgára festő fűszerfajta. Nemcsak ételeket lehet színezni velük, hanem
különböző anyagokat is; és kozmetikai készítmények aromásítására, színezésére
is felhasználják.
A nagy különbség a kinyerésükben
van. A sáfrány egy crocus-féle termése, a kurkuma viszont egy gyökérőrlemény. A
két növény nem honos Palesztinában, mindkettőt Indiából hozták be. A sáfrány
jóval drágább, mint a kurkuma, mert sok termést kell összegyűjteni, hogy
számottevő mennyiség egyben legyen. Ezért is van az, hogy a sáfrányt többnyire
a királyok konyháiban használják. A kurkuma nagyon erősen színez, és erőteljes
zamata van. Az indiai curry leglényegesebb alkotóeleme.
Az Énekek énekében egyéb más
fűszerek között megemlítik a sáfrányt is. Mármost, hogy melyiket is használjuk,
adott esetben döntse el a szakértelem. Használhatjuk bármelyiket, bár a kurkuma
olcsóbb, így valószínűleg ezt használják gyakrabban.
A mustárt is ősidők óta
termesztik és feldolgozzák. Az Ótestamentum ugyan nem említi meg, de a
szomszédos népek jól ismerték, így nyilván a zsidók számára sem volt
ismeretlen.
Az Újtestamentumban Jézus egy
példázathoz használja fel a mustármagot. Máté, Márk és Lukács adnak hírt a
mustármag összevetéséről Isten országával: "És monda: Mihez hasonlítsuk az
Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt? A mustármaghoz, a mely
mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb, és mikor elvettetik, felnő
és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt
fészket rakhatnak az égi madarak..." (Márk 4, 30-32.; v.ö. Máté 13, 31. és
Lukács 13,18.)
A mustárnak különböző fajai
vannak. A Bibliában felemlített mustár valószínűleg a fekete mustár lehetett,
amelyet az idő tájt abban a térségben termesztettek. A mustárnak az érett
magvait szokták felhasználni; porrá őrlik és ecetet tesznek hozzá, majd mustot,
illetve bort, sót, fűszernövényeket, diót, esetleg szárított magvadat is
kevernek bele. Az élelmezési felhasználása mellett gyógyászati célra is igénybe
veszik; még mi is ismerjük a "jó öreg" mustáros pakolást, illetve
lábfürdőt. A fogyasztásra kész mustár gyakorlatilag korlátlan ideig eltartható,
csak gondosan le kell zárni.
A mustár igen sokféle ételhez jó.
Szívesen fogyasztják hideg húsokhoz és meleg kolbászfélékhez. Tanácsos azonban
takarékosan bánni vele.
A boróka meglehetősen igénytelen
növény, a ciprusfélék családjába tartozik. Fűszerként megszárított, bogyós
termését használjuk. Étvágyfokozó hatása van, különösen a nehezebben emészthető
ételekhez - például zsírosabb vagy füstölt húsokhoz - alkalmas fűszer.
Borókabogyót Hóseás próféta említ meg a Bibliában. Istent
összehasonlítja az emberek javát szolgáló növényekkel: "...olyan vagyok,
mint a zöldellő cziprusfa; Tőlem származik a te gyümölcsöd!..." (Hóseás
14, 9.)
Hasonló felhasználásúak,
mindkettő erősen színező, sárgára festő fűszer. Nemcsak ételeket színeznek
vele, hanem különböző anyagokat is és kozmetikai cikkek aromásítására,
színezésére is felhasználják.
A nagy különbség a kinyerésükben
van. A sáfrány egy crocus-féle termése, a kurkuma viszont egy gyökérőrlemény. A
2 növény nem honos Palesztinában, mindkettőt Indiából hozták be.
A sáfrány jóval drágább a
kurkumánál, mert sok termést kell összegyűjteni, hogy számottevő mennyiség
legyen belőle. Ezért is használták többnyire királyi konyhákban.
A kurkuma nagyon erősen színez,
és erőteljes zamata van. Az indiai curry leglényegesebb alkotórésze.
Az Énekek énekében egyéb más fűszerek között megemlítik a
sáfrányt is.
Szintén ősidők óta termesztik és
feldolgozzák. Az Ótestamentum ugyan nem említi meg, de a szomszédos népek jól
ismerték, így feltételezhető, hogy a zsidók számára sem volt ismeretlen.
Az Újtestamentumban Jézus
egy példázathoz használja fel a mustármagot. Máté, Márk és Lukács adnak hírt a
mustármag összevetéséről Isten országával: "És monda: Mihez hasonlítsuk az
Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt? A mustármaghoz, a mely
mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb, és mikor elvetik, felnő és
minden veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt, úgy, hogy árnyéka alatt
fészket rakhatnak az égi madarak..." (Márk 4, 30-32., Máté 13, 31., Lukács
13, 18.)
A mustárnak különböző fajtái
vannak. A Bibliában említett mustár valószínűleg a feketemustár* lehetett,
melyet ez idő tájt abban a térségben termesztettek. A mustárnak az érett
magvait törik porrá, és ecetet tesznek hozzá, majd mustot, ill. bort, sót, fűszernövényeket,
diót, esetleg más szárított magvakat.
Igen sokféle ételhez jó.
(*A magja sokkal!!! Kisebb, a sárga mustármagnál.)
Igénytelen növény, a ciprusfélék
családjába tartozik. Fűszerként szárított termését használjuk. Étvágyfokozó
hatása van, különösen a nehezebben emészthető ételekhez - zsírosabb vagy
füstölt húsokhoz - alkalmas fűszer.
Borókabogyót Hóseás próféta említ a Bibliában. Istent
összehasonlítja az emberek javát szolgáló növényekkel: "...olyan vagyok,
mint a zöldellő cziprusfa; Tőlem származik a Te gyümölcsöd!..." (Hóseás
14, 9.)
Palesztinában volt és ma is van
egy sor olyan növény, amely vadon él és étkezési célokra használták, ill.
használják. A Biblia nem vagy alig nevezi néven őket, csupán általánosságban
említi a növényeket.
A húsvéti bárányt csak keserű
növényekkel szabad fogyasztani (Mózes II. 12, 8.), a növényeket tavasszal kell
gyűjteni a hegyeken (Példabeszédek 27, 25.). Az Énekek énekében "...az ő
orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához, amelyek illatos palántákat
nevelnek..." (5, 13.). A jámbor zsidók megadják a növényekből a dézsmát
(Lukács 11, 42.).
Palesztina sivatagos tájain nő
mindenfelé, gyógynövényként már az egyiptomiak is ismerték. Konyhai
felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani gondos adagolására, mert
már kis túladagolása is hányást idézhet elő, ingerli a gyomor nyálkahártyáját.
A Bibliában gyakran az átok és a
büntetés szimbóluma, mert keserű és, ha piciny mennyiségen felül fogyasztanánk,
már élvezhetetlen (Példabeszédek 5, 4.).
Igen elterjedt vadon élő növény,
kedvelt fűszer, virágai a méheknek különösen jó legelőt kínálnak, leveleiből
pompás fűszer készül.
Szintén vadon nő, leveleit
levesek és saláta készítésére szokták gyűjteni. Kicsiny, kerek termésüket
("papsajt") fűszerként használják.
Már a rómaiak korában kedvelt
fűszer volt, a Földközi-tenger vidékén ma is az. Nagyon finom, gyenge zamata
van, éppen ezért akár nagyobb mennyiségben is fel lehet használni belőle, főleg
főzelékekhez.
Vitaminokban gazdag, sok ásványi
sót és illóolajat tartalmaz, jót tesz a gyomornak, görcsoldó hatása van és
fokozza az étvágyat.
Palesztinában honosak,
rokonságban állnak egymással. Sokféle módon használhatóak. Zsíros ételekhez
ajánlott, mivel epehajtó hatásúak.
Már az egyiptomiak használták.
Származási helye Közel-Kelet. Igen magas a C-vitamin tartalma. Saláták, levesek
meghintésére és főzelékekhez is igen jó.
A Földközi-tenger vidékén
mindenütt honos.
A legenda szerint Mária, amikor a
szent család Egyiptomba menekült, ráterítette kék köpenyét és ennek emlékeként
a rozmaring megkékült.
Kis mennyiségben gyógyhatású,
egészségjavító, ám nagyobb mennyiségben mérgező.
Elsőrangú húsfűszer, de jól
ismert a gyógyászatban is. Izzadás- és gyulladás-gátló, fokozza az epe és a máj
működését, kitűnő toroköblögető.
A földközi-tenger medencéjében honos. Kitűnő fűszer
babételekhez.
Ugyan nem volt honos Palesztinában,
de a görögök már jól ismerték Krisztus előtt is. Pál apostol tehát már ehetett
belőle, amikor Róma felé tartott.
A friss levelek bővelkednek
C-vitaminban és karotinban, illóolaja étvágyfokozó, emésztésserkentő, és
vízhajtó.
Nem túlzás, ha azt állítjuk, az
egész világon a legkedveltebb fűszernövény, szinte mindent finomabbá tesz.
Ezek 2 különböző növényből
származnak. Gyakorta keverik őket össze. Ez persze nem nehéz, hiszen íz anyaguk
nagyon hasonló.
A ceyloni fahéjfa héja. Sri
Lankán terem, a bepördült kérget leszedik, gyakran ebben a formában hozzák
forgalomba.
A Bibliában gyakran előfordul.
Már Mózes II. könyvében megjelenik és az utolsó könyvében is előfordul a fahéj.
Étvágyfokozó, emésztést elősegítő
fűszer. Befőttekhez, süteményekhez használjuk, az indiai curry-ből sem
hiányozhat.
Fahéjolajjal kezelhető a reuma és
a migrén - ha a fájó részt bedörzsöljük vele.
A kínai fahéjfából, azaz a
kassiafából nyerik. Ellentétben a ceyloni fahéjjal, amely duplán bepördül, ez
csak egyik felé csavarodik, és általában őrölt formában kerül forgalomba. Az
európaiaknak jobban ízlik, ezért gyakoribb is a kereskedelemben.
Az említett 2 fahéjtípus mellett
egy egész sor, hasonló ízű fűszernövény létezik ebben a családban, ami "fa-héj",
de ma már alig lelhetők fel a piacon. Az ősidőkben is importálták Keletről
Egyiptomba. ezzel fűszereztek ételt, illatosítottak olajat és kenőcsöket,
felhasználták füstölők készítésére.
Tekintve, hogy drága fűszerekről
volt szó, templomi áldozatul is szolgáltak, a királyok és a nemes hölgyek igen
kedvelték.
A Biblia sok helyen említi.
Szinte minden fűszernél fontosabb. Mi emberek nem tudnánk nélküle élni,
vízháztartásunkat ez szabályozza.
Már a régi időkben is használták
konzerváló szerként.
Palesztinában a sót a
Földközi-tengerből vagy a Holt-tengerből nyerték. A tengeri sólepárlás az egyik
legősibb foglalatosság.
Mind az Ó-, mind az
Újtestamentumban számos helyen történik rá utalás.
Már az áldozati előírások között
is szerepel: minden áldozati ételt meg kell sózni, hiszen a só egyik jele Isten
és Izráel szövetségének (Mózes III. 2, 13.).
Jób azt kérdi: "...vajon
ízetlen, sótlan étket eszik é az ember..." (Jób 6, 6.).
Sinák felsorolja az ember
életében a legfontosabb dolgokat: a vizet, tüzet, vasat és a sót (Sinák 39,
26.).
Jézus a tanítványait a föld
sójának nevezi (Máté 5, 13.).
A só ezzel együtt sem mindig
pozitív hatású, olykor Isten büntetése vagy átka.
Lót felesége sóbálvánnyá vált,
midőn megszegte Isten parancsolatát (Mózes I. 19, 26.).
Isten termékeny földet sós
pusztasággá változtatott (Zsoltárok 107, 34.).
Jakab apostol levelében elmondja,
hogy miként a sós víz forrásából nem jön édesvíz, akként a gonosz embertől sem
várható semmi jó (Jakab 3, 11-12.).
Éppoly régi, mint a bor. Ez is
erjedés révén keletkezik. A világ minden részén már évezredek óta általánosan
ismertek a gyártási eljárások.
Az ókorban a valódi bor mellett
fontos ital és konzerváló szer volt a borecet. A hétköznapi életben ezt vízzel
hígították és mézzel keverték, úgy itták, ezen kívül ételízesítő és mártás
volt.
A Bibliában a legkülönbözőbb
helyeken fordul elő.
Rút könyvében Boáz így szól:
"...jer ide ..és mártsd be a falatodat az ecetes lébe..." (Rút 2,
14.).
A 69. Zsoltárban az ének azt
panaszolja, hogy "...ételembe mérget adnak vala és szomjúságomban eczettel
itatnak vala engem...", vagy amikor Jézus a keresztfán szenvedett, a
katonák ecetes szivacsot nyújtottak fel neki (Máté 27, 48., Márk 15, 36.,
Lukács 23, 36., János 19, 29.).
A bibliai időkben csak az
olívaolajat ismerték. Étkezési célra, krémek, kenőcsök alapanyagául,
gyógyszerként is használták, de ez égett a mécsesekben és ezt adták áldozatként
is. Az ígéret földjét nemcsak a tej és a méz jellemezte, fontos volt az olaj
is.
Fő felhasználási területe mégis a
konyha. Kétségkívül alkalmas is erre. Az átlagon felül tartalmaz telítetlen
zsírsavakat, melyek az egészséges táplálkozásban nagy szerepet játszanak. Nincs
is más olaj- és zsírféleség, amely ilyen mértékben tartalmazna telítetlen
zsírsavakat.
Az olajat a még nem egészen érett
bogyóból nyerik préseléssel. Korsókban tárolják. 1 évnél tovább nem érdemes
tartani, mert megavasodik.
Különböző minőségben kapható; a
legjobb az első préselésű (szűzolaj) minden vegyi adalék és forralás nélkül. Ez
az olaj nagyon lágy, kellemes ízű, színe egészen világos.
Az utánpréselt, vagy seprőolaj
már vegyileg kezelt és forralt, ezt jobb mellőzni.
Az olívaolajat óvatosan kell
melegíteni, sose szabad egészen felhevíteni, mert egyrészt elvész a benne levő
hasznos anyag, másrészt a végbemenő változások károsítják az egészséget.
Az almát igen nagyra becsülték az
ókorban és már hosszabb ideje termesztették, legalább 20 félét ismertek.
A Bibliában különböző formákban
említik meg: mint fát, gyümölcsöt, hely- és személynevet. A görögök és a
rómaiak nagyon kedvelték. Szerették és termesztették Mezopotámiában a két
folyam között is.
Sült alma
4 közepes alma, 4 ek. méz, 4 ek.
mazsola, 2 tk. fahéj, kevés vaj, kis pohár bor.
Vegyük ki a magházakat, töltsük
meg mazsolával, mézzel. Tegyük kivajazott tűzállóba. Öntsük le minden almát
mézzel, a bort öntsük alá.
180 fokon 0,5 óráig süssük.
Forrón, tejszínnel tálaljuk.
Mi áll erről a Bibliában?
A bibliai időkben a legtöbb gyümölcsöt nyersen vagy
aszalva, szárítva ették.
Az Énekek Éneke ismétlődően a szerelem gyümölcsének
nevezi: "...mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az
ifjak közt..." (2, 3.).
"...üdítsetek fel engem almákkal, mert betege vagyok
a szerelemnek..." (2, 5.).
"..és a te orrodnak illatja, mint az
almának..." (7, 8.).
"...az almafa alatt költöttelek fel téged..."
(8, 5.).
Az vitás kérdés, hogy említi-e a
Biblia. Mellette szóló érv lehet, hogy a Földközi-tenger K-i medencéjében a mai
napig "aranyalmának" nevezik. "...mint az arany alma ezüst
tányéron: olyan a helyén mondott ige..." (Példabeszédek 25, 11.).
Az egyik legősibb kultúrnövény a
datolyapálma. Akár 200 évig is elél. Mezopotámiában Krisztus előtt egészen 3000
évre nyúlik vissza a képi ábrázolása.
Termését frissen is eszik, de
megszárítva, préselve, szirupnak feldolgozva (datolyaméz) is fogyasztják. Használják
építőanyagul a fáját, tetőfedőként, rostjaiból kötnek, fonnak.
A Bibliában nemcsak egy növény
nevét jelenti, gyakran személy-, sőt városnevet is. A Támár, ill. Tamara
jelentése: pálma.
Sokoldalú szimbólum is.
A zsidók számára az őszinteség és
az igazságosság jelképe, az aratás jele, a kecsesség és elegancia fogalma
kötődik hozzá.
A keresztények számára a
megszenteltség, a feltámadás szimbóluma, máig pálmaágakkal emlékeznek Jézus
bevonulására Jeruzsálembe virágvasárnap.
Debóra, a bíró- és prófétanő
pálmafa, a jog és igazságosság jelképe alatt ül, és ott ítélkezik (Bírák 4,
5.).
Jerikó a pálmafák városa (Mózes
V. 34, 3., Krónika II. 28, 15., Bírák 3, 13.).
Salamon király a jeruzsálemi
templom falait pálmákkal díszítette (Királyok 6, 29., Krónika II. 3, 5.,
Ezékiel 40, 16.).
A zsidók a Makkabeusok könyvében
pálmaággal kezükben ünneplik az idegen uralomtól való megszabadulást.
Jézus bevonulásakor Jeruzsálembe
az emberek pálmaágat tartanak kezükben, és úgy köszöntik őt (János 12, 13.).
A Jelenések könyvében a
megmentettek pálmaágat tartanak kezükben "...és kiáltanak nagy
szóval..." (7, 9. és 10.).
Jerikói datolyatorta
100 g őrölt mandula, 100 g őrölt
dió, 200 g finomra felaprított datolya, 150 g méz vagy cukor, 1 ek. rum,
csipetnyi só, 5 tojás sárgája, 2 ek. citromlé, 1 kk. reszelt citromhéj, 5 tojás
fehérjének habja.
Keverjük össze a tojássárgáját a
mézzel, majd a citromlével, citromhéjjal, rummal, mandulával, dióval,
datolyával, sóval. Óvatosan keverjük hozzá a tojáshabot.
Kikent formába öntjük, 180 fokon
45 percig (tűpróba) sütjük.
Mi áll erről a Bibliában?
Jerikó ősi város volt, talán az emberiség legősibb
városa, melyet többször is leromboltak.
A Bibliában gyakran nevezik a pálmák városának.
Virágzó kultúra fejlődött itt ki, lehetővé vált a városi
élet. Rendelkezésre állt minden, ami kellemessé tette az ember életét: a víz a
városfalon belüli kutakból, biztonság, a piacon élelem és közösségi, társadalmi
élet.
Jerikó vonzotta a hódítókat, újra
meg újra megpróbálták elfoglalni (Bírák 3, 13., Józsué 6, 1-27., Esdrás 2, 34.,
Nehémiás 7, 36.).
A pálmák viszonylag nagy
biztonságot jelentettek lakóinak egy esetleges ostrom során, hiszen bőven
teremtek, gyümölcsük igen tápláló. Víz, táplálék volt, a városfalak magasak,
vastagok, bevehetetlenek voltak, rendelkeztek tehát a túlélés feltételeivel. Ezt
látszik alátámasztani Józsué hadművelete is: bevette ugyan Jerikót, de nem
hadművészeti fölényével, hanem Isten segítségével, mikor is a kostülkök
hangjára leomlottak a vastag városfalak, a város hadizsákmánnyá vált, lakóit
leöldösték (Józsué 6, 1-21.).
Szintén ősi kultúrnövény. A
palesztinai ásatások során találtak már olyan szárított fügét, amely 5000 évvel
Kr. e. került oda. Magától értetődő, hogy az egyiptomiak is és a két folyam
között is ismerték.
A Bibliában sorozatosan
előfordul. A gyümölcs mellett használták a faanyagot és a leveleket is.
Fügefalevéllel fedte el
meztelenségét Ádám és Éva (Mózes I. 3, 7.).
Abigail "200 kötés száraz
fügét" vitt Dávidnak, hogy megengesztelje (Sámuel I. 25, 18.).
Ézsaiás a beteg királyt
fügeszósszal kúrálta (Királyok II. 20., 7., Márk 11., 14., Máté 21., 19.).
A füge azokhoz a dolgokhoz
tartozik, melyekkel Izráel megáldatott: búza, árpa, szőlővessző, fügefa,
gránátalma, olajfa és a méz (Mózes V. 8, 8.)
A fügefa a béke és a jólét
szimbóluma (Királyok II. 18., 31.).
A fa kivágása vagy rongálása
jelképezi a fenyegetést és büntetést Izráel bűneiért; a nyomorúság és
nélkülözés jele.
A bibliai időkben fontos
élelmiszer volt, mert sok cukrot tartalmazott és sokáig elállt. Az ókorban
gyógyászati célra is használták: torokfájás, daganatok, fülpanaszok esetén.
Megfőzték és szétnyomták, majd tapaszként alkalmazták.
A friss fügét legjobb nyersen fogyasztani, de beletehetjük
gyümölcssalátába is.
Egészen különleges csemegéket
lehet készíteni szárított fügéből: megtölthetjük dióval, mandulával,
marcipánnal.
Számos ábrázolása maradt fenn az
egyiptomiaknál, görögöknél, zsidóknál, rómaiaknál. A benne lévő sok magocska
miatt a termékenység szimbóluma is. Mély vörös színe miatt róla kapta nevét a
spanyolországi Granada. Az egyik féldrágakőnek si névadója, de a robbanógránátot
is erről nevezték el.
Fanyarkás leve pompás üdítőital a forró éghajlaton. Főzéshez
is használható.
Gyakran fordul elő a Bibliában.
Étkezési felhasználása, dekorációs alkalmazása - templomfal, papi ruházat
(Királyok I. 7, 18-20., Mózes II. 28.) - mellett sok személy és helység is
viseli nevét.
A héber ribbon szó (gránátalma)
21 esetben fordul elő a Bibliában. Az Énekek Énekében a szerelmes szépségét
méltatja a vőlegény, amikor annak halántékát a gránátalma csillogásához
hasonlítja.
A Bibliában csak 1 helyen fordul
elő: a pusztai vándorlás során feltámadt a zsidókban a vágyakozás az egyiptomi
jó étkek iránt. A dinnye is szerepel, mint a vágyakozás tárgya (Mózes IV. 11.).
Ismerték az óegyiptomiak és a
sumérok is a görög- és a cukordinnyét egyaránt. Különösen nagyra becsülték a
rómaiak. Gyakran fogyasztották ecettel, fűszernövényekkel, mézzel leöntve.
A Közel-Kelet ősi kultúrnövénye.
A Bibliában valószínűleg nem szerepel, de a tudósok vitatkoznak azon, hogy
mindig almát kell-e érteni, ill. fordítani, ahol az előfordul.
Sulamit birsalma desszertje
4 érett birsalma, 4 ek. méz, 1
tk. ánizs, kevés vaj.
Töröljük át alaposan a birseket,
tegyünk mindegyikre mézet, szórjuk be ánizzsal. Tegyük kivajazott tűzálló
edénybe, fedjük le és süssük 180 fokon kb. 45 percig.
(Finom, ajánlom.)
Aligha van még egy gyümölcs,
amely akkora jelentőségű a Bibliában, mint a szőlő. Ebből készült a bor és az
ecet, frissen és aszalva is fogyasztották, besűrítve szirup készül belőle. Az
arabok még ma is isszák a "dibsz"-et, a mustot lassan addig főzik,
míg sűrű szirup lesz belőle. ez felhasználható édesen vagy hígítva is.
A szőlővessző a két folyam
közéről származik.
A Biblia az új kezdet jelképének
tekinti a szőlőültetést: a vízözön után Noé szőlőt kezdett telepíteni (Mózes I.
9., 20.).
Túlnyomóan vörös fajtákat
termesztettek a bibliai időkben, bár ismerték a fehéret is. Az egyiptomiak,
sumérok, görögök és rómaiak foglalkoztak szőlőműveléssel és nagy jártaságra
tettek szert benne. Csoda-e, hogy az izráeliták is nagyra becsülték, amikor
szomszédaik már ősidők óta termesztették.
Izráel az Egyiptomból elmenekült
emberek számára az a föld, ahol minden tejjel-mézzel folyik, ahol gabona,
szőlő, azaz kenyér és bor van.
Mózes felderítői Kánaánból
szőlőfürttel (egy vesszőn) tértek vissza a táborba (Mózes IV. 13.).
Egy nazireusnak - kiválasztottnak
- több más dolog mellett sem ennie, sem innia nem szabad semmi olyat, ami
szőlőből ered (Mózes IV. 6, 3.), így nekik még a mustot is tiltották.
A friss szőlő mellett az aszalt
szőlő, azaz a mazsola is fontos termék. Általában táblákba préselték és úti
eledelnek használták. Abigail élelmiszer-szállítmányában mazsola is volt
(Sámuel II. 25.).
Az Énekek Énekében is szőlővel
erősíti szerelmét az, aki betege a szerelemnek (2, 5.).
Az, hogy a bibliai időkben
egyáltalán volt-e citrom, kétséges. Az is kétséges, hogy említi-e a Biblia.
Néhány bibliakutató úgy véli, ha
citrom nem is, de a citronátcitrom már ismert volt. Ez nagyon hasonlít a
citromhoz, héja azonban vastagabb. Ezt a héjat dolgozzák fel citronáttá.
Belsejéből szintén lehet levet facsarni.
A Bibliában a citrom feltehetőleg
a "szép fák" vagy "dús lombú fák" fogalomkörében keresendő
(Mózes III. 23, 40.).
A mandulafa is régi kultúrnövény
a Közel-Keleten. Semmi kétség sincs, hogy szerepel-e a Bibliában.
Mózes I. 43, 11. alatt Jákob
elküldi fiait Egyiptomba búzát venni, hazája specialitásai fejében. Ezek között
szerepel a mandula is. Ez úgy látszik, Egyiptomban keresett cikk volt, mert ott
nem termett. Ezzel szemben Palesztinában egész mandulás kertek voltak
mindenfelé.
A héber szó a mandulára:
"éber", mert tavasszal már akkor virágzik, amikor a többi fa még
alszik.
Az egyiptomi fogságból elmenekült
zsidók lázadoztak a táborban, hogy nem mindenki mehet oda az oltárhoz; ekkor
Mózes minden nagycsaládnak (törzsnek) megmondta, hogy hozzon 1-1 vesszőt a
"...gyülekezet sátorába...", összesen 12-t. Másnapra Áron vesszeje
kihajtott, ezt a léviták nevében tette le, "...és hajtást hajtott, és
virágot növelt és mandolát érlelt...". Így váltak a léviták Izráel
papjaivá (Mózes IV. 17.).
A mandulaág Isten éberségének
szimbóluma választott népét illetően. Miként a mandulafa elsőként ad hírt a
tavaszról, úgy őrködik Isten az ő népe fölött.
A Földközi-tenger medencéjében nő
egy fenyőféle, a pinea, amelynek tobozai szép nagy magvakat rejtenek, ez a
pineamag. A legértékesebb olajos mag, amit ismerünk. Íze kissé édeskés, kiváló
szószok és halféleségek ízesítésére.
A Bibliában egyszer nevezik
néven.
Jákob fiai pisztáciát is vittek
magukkal, amikor gabonáért mentek Egyiptomba (Mózes I. 43, 11.).
Az Énekek Énekében a vőlegény:
"...diófás kertekbe mentem vala alá, hogy a völgynek zöld füveit lássam;
hogy megnézzem, ha fakad é a szőlő..." (6, 8.). A szövegezés módja arra
utal, hogy a diót kertekben nevelték és termesztették.
Alma diómártásban
3 alma hámozva és cikkekre vágva,
0,5 l víz, 2 ek. méz, 1 tk. fahéj, 2 ek. finomra darált búza, 50 g őrölt
dióbél, 100 g tejszín (esetleg tejföl).
Az almacikkeket mézzel, fahéjjal
tegyük a vízbe, 5 percig pároljuk, majd csepegtessük le a vizet.
Az almalében főzzük kis ideig a
búzadarálékot, majd adjuk hozzá a tejszínt.
Tegyük az almát tálkákba és
osszuk el rajtuk a mártást.
A Bibliában a méz az egyik olyan élelmiszer, amelyet
különösen nagyra becsülnek.
"...Az Úr pedig mondta: ...
le is szállok.. és felvigyem őt... jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó
földre..." (Mózes II. 3.), és ez a föld Izráel. Ez a kombináció főként
Mózesnél, de Jeremiás és Ezékiel prófétáknál is több esetben fordul elő.
A Zsoltárok között fellelhető
néhány olyan sor, amelyben Isten és választott népe közötti viszonyt a méz
édességével hasonlítják össze: "...az Úrnak ítéletei.. édesebbek a méznél,
még a szín-méznél is...(19, 10 és 11.).
Ám van a Bibliában figyelmeztetés
is a mézzel és annak édességével kapcsolatban: "...ha mézet találsz, egyél
a mennyi elég neked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt..."
(Példabeszédek 25, 16.).
A méz gyógyhatása is jól ismert
volt a bibliai ember számára: "... lépes méz a gyönyörűséges beszédek,
édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek..." (Példabeszédek 16,
24.).
Az emberek időtlen idők óta
mindig rágnak valamit, egyrészt, hogy erősödjék rágóizmuk, másrészt, hogy
tisztuljon a foguk.
A bibliai idők rágógumiját egy
gyantaféléből nyerték, Keleten még ma is megfigyelhető ennek előállítási módja.
A növény a balzsamcserje.
Palesztinában mindenfelé nő. Gyantájából, vagyis a balzsamból főzéssel,
szűréssel egy tiszta, átlátszó anyagot állítanak elő. Ezt borok tartósítására,
ételek fűszerezésére és füstölőnek is használják, sőt rágóguminak is.
József testvérei második egyiptomi útjukra balzsamot is
vittek.
A fa a leggyakoribb növényféle
Izráelben. Zöld magját takarmányként használják, az érettekből lisztet őrölnek,
mely 88%-ban tartalmaz cukrot. Ezt kakaópótlóként lehet használni.
A szentjánoskenyér elnevezés
Keresztelő János nevéből ered, aki remeteként élt a sivatagban. A Biblia
táplálékaként sáskát és vadmézet jelöl meg (Máté 3, 4.); a szentjánoskenyeret
is ez utóbbihoz szokták sorolni.
"...monda neki Jézus: Adj
innom!" (János 4, 7.)
A Bibliának több mint 300 mondatában fordul elő a víz szó.
Talán az emberiség legősibb
itala. Csaknem egyidős a gabonatermeléssel, eredetét a két folyam között,
vagyis a Tigris és az Eufrátesz között kell keresni.
Már a sumérok, egyiptomiak és a
babiloniak is több sörfajtát ismertek. A zsidók a babilóniai fogságban még a
komlóval készült sört is megismerték.
Az árpát részben kicsíráztatták,
de nagyobb részét megpörkölték, vízzel feleresztették és ez a cefre elkezdett
erjedni. A visszamaradt anyagot sütéshez használták fel. A sört korsókba
csapolták és így árusították.
Sör
I. művelet
500 g árpa, 0,5 l víz.
Öntsük fel vízzel a tisztított
árpát. Hagyjuk állni 2 napig. Szedjük ki a vízből, terítsük szét, hadd
csírázzon. Ez a zöld maláta.
A csírákat száraz levegőn
szárítsuk meg. Zúzzuk össze.
II. művelet
Maláta, 3,5 l víz, 30 g élesztő.
Keverjük össze a malátát vízzel,
majd 70 fokra melegítsük fel.
Szűrjük át egy tiszta kendőn,
majd főzzük 1 órán át.
Hagyjuk pincehőmérsékleten
nyitottan lehűlni, tegyük bele az élesztőt. Így erjedjen 4-8 napig.
(Jó minőségű sörélesztővel 4-6
nap alatt elkészül - az élesztő a tetején úszik, alacsonyabb erjesztő képességű
élesztő esetén 8 nap szükséges - ebben az esetben az élesztő leül az edény
aljára.)
Hűtsük le, szűrjük át és tartsuk
hidegen.
Mi áll erről a Bibliában?
A sör a bibliai időkben mindennapi ital volt, áldozatként
is vitték, akár a bort, az oltárhoz (Mózes IV. 28.).
A Biblia kipellengérezi a túlzott bor- és sörfogyasztást,
és Isten haragjával fenyegeti meg az iszákosokat (Ézsaiás 5.; Mikeás 2.).
A borkészítés az ókori ember
számára igen jól ismert volt. Tapasztalati alapon kiválóan értettek a bor- és
az ecetkészítéshez.
A Bibliában majdnem annyiszor
említik, mint a vizet és a szőlőtermelés "felfedezését" és
bevezetését Noénak tulajdonítják (Mózes I. 9.).
A bor sem az étkezéseknél, sem az
áldozatoknál nem hiányozhatott, és mindig megelőzte a sört. Egy új
szőlőültetvény elegendő indok volt ahhoz, hogy egy férfi felmentést kapjon a
katonai szolgálat alól; előbb innia kell a saját borából (Mózes V. 20.).
Szinte magától értetődik, hogy nem
hiányzik a negatív megítélés sem: az intelem a túlzott borfogyasztástól és a
mámor kárhoztatása, a súlyos következmények felrajzolása: a szegénység,
féktelen önkívület, szégyen, zabolátlanság (Sámuel I. 1, 25., Jób 12.,
Zsoltárok 23, 31.).
Az Újtestamentumban a bor további
jelentőségre tett szert. Jézus a kenyeret és a bort a reá való emlékezés
központi elemévé tette, amelyet a keresztények az istentiszteleteiken magukba
fogadnak. A kenyér és a bor jelképezi minden keresztény számára a megváltó
Jézust (Máté 25., Márk 14., Lukács 22.).
A Biblia két gyümölcslét említ, a szőlő- és eperlét.
A Makkabeusok könyveiben a 32
harci elefántnak szőlő és eperlét adtak, hogy feltüzeljék harci kedvüket. (Ez
bizonyára inkább már erjedésben lévő gyümölcslé lehetett.)
A "kóser" jelentése:
elsőrangú, alkalmas, tetsző, megbízható, kiváló.
"A Biblia utáni(!) héberben
az, ami a zsidónak vallásos szabványai értelmében ennie, innia vagy egyáltalán
használnia szabad. A zsidó közéletben minden rendben lévő, helyes dologról is
szokták használni."
(Pallas Nagylexikon)
Herbst-Krausz Zorica: Régi zsidó
ételek - Corvina 1988:
A zsidó konyhába nem kerülhet
számos olyan állati élelem, amely egyébként mindennapos.
Az étkezést szabályozó mózesi törvény,
vallási megokolású, de magában foglal higiéniai és környezetvédelmi
szempontokat is. Ha figyelembe vesszük a böjti rendelkezéseket, akkor a mai
korszerű táplálkozás igényeit is megtaláljuk benne. A mózesi törvényben a
megújított(!!) törvények között találjuk meg az étkezésre vonatkozó előírásokat
és tilalmakat. A megújított törvény XIV. fejezete foglalkozik a tiszta, tehát
ehető állatokkal és a tisztátalannak minősítettekkel, melyeknek fogyasztása
tilos.
E törvények értelmében tisztának
minősül a marha, juh, kecske, szarvas, őz, havasi kecske, antilop, bivaly,
zerge. Tilos fogyasztani nyulat, tevét, szirti borzot, a sertést még érinteni
sem szabad.
Tisztátalanok az egész talpukon
járók: a ló, szamár, öszvér. A szárnyasok közül tilos fogyasztani a keselyűféléket,
sas- és kányaféléket, fecskét, gólyát, hattyút.
Tilalmas a szárnyas bogarak
minden fajtája, valamint a csúszómászók.
Nem szabad fogyasztani az
egyébként tiszta állatokat sem, ha döglöttek.
A legszigorúbban tilos
fogyasztani az állatok vérét.
A halak közül csak a
pikkelyeseket és uszonyosokat szabad megenni, de zsírtalanul kell elkészíteni
őket.
A zsidókat környező népek vallási
előírásaiban is szerepelt bizonyos taburendszer. A mózesi törvény ezt sajátosan
átértékelte, és az Istenhez való tartozás kritériumának tüntette fel. A tiszta
húsok csak akkor fogyaszthatók, ha az állatot arra képesített szakember a
sochét (sajhét) vágta le és rituális szempontból megfelelőnek ítélte.
A kóser ellentéte a trefó
(tréfli), ami rituális szempontból a meg nem ehető ételt, fel nem használható
edényt, eszközt jelenti.
A sochét az állat külső jegyeiből
meg tudja ítélni, hogy az állat egyáltalán levágható-e. A levágáskor igyekezni
kell, hogy a művelet az állatnak minél kevesebb fájdalommal járjon a vérnek
gyorsan, és teljesen el kell folynia.
V É G E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése